Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. FEBRUAR 24., KEDD ^fi&gqp 3 A KSH PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYEIRŐL Tavaly a megyében is foly­tatódtak az előző évi kedve­zőtlen gazdasági folyamatok. Az éves népgazdasági tervben megfogalmazott főbb célokat itt sem sikerült elérni. Míg az alapvető népgazdasági ágak teljesítményei kedvezőtlenül alakultak, addig a foglalkoz­tatottak átlagkeresete változat­lanul jelentősen nőtt, s ennek hatására élénkült a lakosság fogyasztása is. A megye 1986. évi fejlődésének főbb mutatói Az 1985. évi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 101,3 A kivitelező ipar saját építési, szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) 97,7 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: Iparban 106,6 Építőiparban 108,3 Állami gazdaságokban, kombinátokban 108,5 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 107,9 Kereskedelemben 107,9 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) Ipar A megye szocialista ipará­ban tavaly nem voltak lénye­ges szervezeti változások. To­vább bővült valamelyest a kisszervezetek tevékenysége; új kisszövetkezetek alakultak, s az állami iparban foglalkoz­tatottak közül minden nyolca­dik dolgozó tagja volt a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségeknek. Az iparban még nem fejeződött be az új vál­lalatvezetési formára való át­térés. Az év végéig a 39 ipar- vállalat közül 25-nél alakítot­ták ki az új vezető testületet. A megyében települt ' szo­cialista ipar termelési értéke a korábbi évekénél lassabban, 1,3 százalékkal emelkedett. Ezt a növekedést teljes egészében a minisztériumi felügyeletű ipar tevékenysége eredmé­nyezte, a tánácsi és a szö­vetkezeti iparé nem érte el az előző évit. Az ágazatok közül leginten­zívebben a gépipar fejlődött, de az átlaghoz hasonlóan nőtt a vegyipar és az élelmiszer- ipar termelése is. A könnyű­iparra, az építőanyag-iparra és az egyéb iparra egész év­ben az előállított termékek mennyiségének csökkenése volt jellemző. A megye iparában 193G-’oan átlagosan 87 ezren dolgoztak, a foglalkoztatottak számának mérsékelt ütemű csökkenése folytatódott. A jelentősebb ágazatok közül a vegyiparban, s valamelyest az élelmiszer- iparban emelkedett a létszám, számottevőbb eláramlás az építőanyag-iparból és az egyéb iparból következett be. A fi­zikaiak létszámfogyása ta­valy is gyorsabb volt, mint az összes foglalkoztatottaké. Az élőmunka termelékenysége las­sabban javult a megelőző éve­kénél. A vegyiparban és a könnyűiparban még csökkent is az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés mennyisége. A megyei székhelyű szocia­lista iparvállalatok és szövet­kezetek saját termelésből származó értékesítésének mennyisége valamelyest keve­sebb volt az 1985. évinél. A mérséklés a belföldi értékesí­tésnél jelentkezett, az export volumene, ha igen csekély mértékben is, de meghaladta a bázisévit. A kivitel deviza­csoportonkénti alakulását a rubelrelációjú kiszállítások mennyiségének növekedése, a nem rubelelszámolásúakénak csökkenése jellemezte. Építőipar A megyei székhelyű kivite­lező építőipart tavaly több szervezeti változás érintette. Sor került a nagy veszteséggel működő Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Válla­lat felszámolására. További kisszövetkezetek alakultak, amelyek együttesen a kivite­lező építőiparban dolgozóknak már 16 százalékát foglalkoz­tatták. Az év végéig teljeskö- rűen megtörtént az építőipari szervezetek új vállalatvezeté­si formákra való áttérése. A megyei székhelyű építő­103,8 ipari kivitelezők 2,3 százalék­kal kevesebb saját építési­szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Ez teljes egészében az állami — s ezen belül is döntően a mi­nisztériumi — kivitelezők csökkenő tevékenységéből adó­dott. A szövetkezeti szets tor ta­valy is növelte teljesítményét, de ezt teljes egészében a kis­szövetkezetek realizálták. A befejezett vállalkozó tevékeny­ségen belül tovább mérséklő­dött az új építmények építé­sén és a már meglévők bő­vítésén, átalakításán végzett munkák súlya, s növekedett a fenntartási, felújítási jellegűe- ké. Az állami kivitelezőknél ez utóbbi munkák aránya megközelítette a 30 százalé­kot, a szövetkezett szektorban változatlanul 54 százalékot tett -ki. A kivitelező építőipar ex­port- és export célú munkái­nak teljes egészét a szövetke­zeti kivitelezők teljesítették. A munkák értéke másfélsze­rese volt az 1985. évinek, kü­lönösen a nem rubelreláció­jú kivitel nőtt intenzíven. A megye kivitelező építő­iparában 9,9 százalékkal ke­vesebben dolgoztak, mint 1985-ben. A legnagyobb csök­kenés a minisztériumi fel­ügyeletű szervezeteknél kö­vetkezett be, de kevesebben dolgoztak a tanácsi vállalatok­nál és a szövetkezeti szektor­ban is. Az építési-szerelési te­vékenységben foglalkoztatott fizikaiak száma 1986-ban is gyorsabban csökkent az átla­gosnál. Az élőmunka termelé­kenysége erőteljesen javult, s ez a tendencia mindegyik szektort jellemezte. Az egy fi­zikai foglalkozásúra jutó sa­ját építési-szerelési munka mennyisége több mint egyíize- dével nőtt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági alaptevé­kenységben a két fő ágazat termelése ellentétesen alakult. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás hatására visszaesés következett be. Az állattenyésztésben az állomány fogyása lelassult, sőt a ser­téstartásban már némi fellen­dülés is tapasztalható. A szántóföldi növényter­mesztés alakulását a kalászo­sok és a napraforgó terület- növekedése, a kukorica, a bur­gonya és a zöldségfélék ará­nyának csökkenése jellemezte. A megyében a tenyészidőszak kritikus periódusaiban a sok­éves átlagnál lényegesen ke­vesebb csapadék hullott, s így a gabonatermés 19 százalékkal elmaradt az 1985. évitől. A kukorica, a kalászosoknál is jóval nagyobb mértékben síny­lette meg az aszályt, hozama 730 kg-mal csökkent. Napra­forgóból minden eddiginél több termett. Mennyisége 13 százalékkal haladta meg az előző évit, amelynek elérésé­ben a területnövekedés mel­lett az átlagtermés emelkedé­sének is szerepe volt. Keve­sebb termett viszont burgo­nyából és egyes zöldségfélék­ből, amelyek közül különösen a zöldpaprika termésmennyi­sége csökkent. Az állatállomány csökkené­se tavaly lelassult. Az idén januári teljes körű .állatszám­lálás adatai szerint szarvas- marhából mindössze 0,7 szá­zalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A terme­lőszövetkezetek, a háztáji, ki­segítő és egyéni gazdaságok csekély mértékben ugyan, de növelték állományukat. A ser­tésállomány 1985. december 31- hez képest 2,3 százalékkal nőtt. A tenyésztői kedv javu­lását jelzi, hogy az összes ál­lománynál gyorsabban nőtt az anyakoca-állomány, legna­gyobb mértékben a termelő- szövetkezetekben. A juhállo­mány csökkenése tavaly mind­össze 0,9 százalékot tett ki, a baromfitartásban viszont is­mét visszaesés tapasztalható, a december 31-i állomány több mint 350 ezer darabbal volt kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A megye gazdaságai­ból az előző évitől 4,4 száza­lékkal kevesebb vágóállatot és állati eredetű terméket vásá­roltak fel. Nagyobb mennyi­séget csak baromfiból, vala­mint tejből értékesítettek a gazdaságok. A foglalkoztatottak száma 1986-ban is tovább csökkent; a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben 6,8, az állami gazdaságokban 4,1 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A lét­számfogyásban jelentős szere­pe volt a szabályozórendszer létszám-megtakarításra ösztön ző hatásának is. Életkörülmények Az elmúlt év végén a me­gyében 985 ezren élteit ugyanannyian, mint tavaly­előtt. A lákosság 30 százalé­ka élt városokban, a — Bu­dapest nélkül számított — 49 százalékos országos átlaggal szemben. Városaink közül mindössze Érd népessége nö­vekedett valamelyest, a töb­biekben a lakosság száma a megyeihez hasonlóan stagnált. A lakosság főbb források­ból származó készpénzbevéte­lei 7,9 százalékkal emelked­tek. Legnagyobb mértékben, 9,1 százalékkal a termelőszö­vetkezetek által kifizetett munkabérek nőttek, a bér- és bérjellegűek 8,8, a társadalom- biztosítással kapcsolatosak 7,7 százalékkal haladták meg az 1985. évit. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a főbb nép- gazdasági ágakban az építő­ipar, a közlekedés és a keres­kedelem kivételével mindenütt mérsékeltebben emelkedett, mint egy évvel korábban. A lakosság takarékbetét-ál­lománya az év végén 15,7 mil­liárd forint volt, 14 százalék­kal több, mint az 1985. év ugyanezen időpontjában. Az állománynövekedés a tavalyi­nál nagyobb mérvű volt. A lakossági hitelek a bevételek­nél erőteljesebben, 18 száza­lékkal emelkedtek. Élénkült a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet, s egyre többen ve­szik igénybe a magasabb ka­matú bankkölcsönt is. A lakosság tavaly 38 474 millió forint értékű árut vá­sárolt, 8,0 százalékkal többet, mint -egy évvel korábban. Fi­gyelembe véve a kiskereske­delmi árváltozásokat, az el­adott áruk mennyisége az elő­ző évekénél gyorsabban, 3,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a ruházati cikkeké és a vendéglátásé továbbra is csök­kent, az élelmiszereké és a ve­gyes iparcikkeké nőtt. Tavaly a lakosság áruellá­tása az esetenként előforduló hiányok ellenére összességé­ben kedvezőbb volt a megelő­ző évinél. A kereskedelem az elmúlt év folyamán többségé­ben biztosította a lakosság megnövekedett keresletéhez szükséges árualapot. Az ipar­cikkek kínálatának javulása mellett néhány tartós fogyasz­tási cikkből azonban időszakos hiányok többször hátráltatták a folyamatos ellátást. A tü­zelőanyag-ellátás az 1985. évi gondok után tavaly kielégítő­volt. Az építőanyagok többsé­géből is jó volt a kínálat, de továbbra is hiányzott az olcsó fehér és egyszínű csempe, va­lamint egyes fenyőfűrészáruk. Élelmiszerekből is megfelelő volt az ellátás, bár kisebb hiá­nyosságok itt is jelentkeztek. Időnként akadozott az ellátás étolajból, margarinból, tartós és telíartós tejből, s többször hiányzott az üzletekből a sa­vanyú uborka, s néhány fű­szerféle. Az idényáras cikkek kínála­ta az 1985. évihez viszonyítva tavaly valamelyest romlott. Csökkent a piaci felhozatal burgonyából és zöldségfélék­ből, nőtt viszont primőr para­dicsomból és zöldpaprikából. A gyümölcsök közül szőlőből többet kínáltak eladásra, vi­szont az alma, a körte és a dió felhozatala nem érte el az előző évit. Árszínvonaluk együttesen 6,9 százalékkal ha­ladta meg az 1985. évit, ezen belül a burgonyát 21, a zöld­ségféléket 8,6, a gyümölcsöket 3.1 százalékkal magasabb áron vásárolhatta meg a megye la­kossága. Múlt év végén 2781 bolt és 1281 vendéglátó hely üzemelt a megyében, az előbbiek alap­területe nőtt, az utóbbiaké azonban valamelyest csökkent. Jelentősen javult a lakosság ellátása többek között Albert- irsán, Kiskunlacházán és Szo- kolyán, ahol a múlt évben új ABC-áruházat adtak át. To­vább emelkedett a szerződéses formában üzemelő egységek száma; a boltoké 16, a ven­déglátóhelyeké 1,5 százalék­kal. A jövedelemérdekeltségű rendszer a boltok körében egyre jobban népszerűsödik, ugyanakkor az ilyen formá­ban üzemelő vendéglátóhelyek száma visszaesett. A lakosság jobb ellátását segíti az egyre növekvő magán-kiskereskedői hálózat; 1986. június 30-án mintegy 2900 magánkereske­dő működött a megyében, 51- gyel több, mint egy évvel ko­rábban. A megye kiskereskedelmi szálláshelyein tavaly 205 ezer vendég szállt meg, 1,8 száza­lékkal kevesebb, mint 1935- ben. Ezen belül a külföldiek száma 7,1 százalékkal esett vissza, döntően a nem szocia­lista országokból idelátogatók számának csökkenése követ­keztében. A kereskedelmi szálláshelyek száma 1986. jú­lius 31-én 7601 volt, 3,9 szá­zalékkal több, mint az előző évben. Emellett még 14 szer­ződéses egység üzemelt, 625 hellyel. Az 1985. évi szerény mérté­kű növekedés után jelentősen visszaesett a lakásépítkezés a megyében. Tavaly 6287 la­kásra adtak ki használatba­vételi engedélyt, 4.5 százalék­kal kevesebbre, mint egy év­vel korábban. Az állami erő­források további jelentős mér­séklődése következtében a la­kások mindössze 2,3 százalé­ka épült ilyen formában. A lakásépítési és -vásárlási hi­telfeltételekben bekövetkezett kedvező változások ellenére már magánerőből is kevesebb lakás készült el az egy évvel korábbinál. A lakosság egészségügyi el­látása az előző évinél szeré­nyebb mértékben javult. A kórházi ágyak száma válto­zatlanul 4789 volt az év vé­gén. Az egészségügyi alapel­látást 39 általános orvosi és 125 gyermekgyógyász körzet biztosította. Számuk 4-gyel, il­letve 6-tal gyarapodott egy év alatt. A tanácsi szociális ott­honi helyek kismértékben, az öregek napközi otthoni háló­zata jelentősebben bővült. Bölcsődei fejlesztés 1986-ban sem volt, a beíratott gyerme­kek számának csökkenése ered­ményeként azonban mérséklő­dött kihasználtságuk, összes­ségében a 4212 helyen mind­össze 3650 bölcsődést gondoz­nak. Az óvodai helyek száma egy év alatt 239-cel csökkent, s így a megyében 37 800 mű­ködik. Az elmúlt évben is mérséklődött az óvodáskorúak száma, melynek hatására ked­vezőbbé váltak a körülmé­nyek. 38 200 gyermek elhelye­zését biztosították, 1800-zal ke­vesebbét, mint egy évvel ko­rábban. Tovább javultak a személyi feltételek is, Az általános iskolákban az 198S87-es tanévet az egy év­vel korábbinál már valamivel kevesebb, 123 200 tanuló kezd­te meg. Á stagnáló tanulóléí- szám, s a tanterémhálózat elő­ző évinél nagyobb mértékű bővítése az alsófokú oktatás intézményi ellátottságának to­vábbi javulásához vezetett". A tanév elején 3763 osztályte­remben indult meg áz okta­tás, 31-gyel többen, mint egy évvel korábban. A pedagógu­sok száma az előző évivel azo­nos mértékben, 1,9 százalék­kal ' emelkedett, így már 7599- en foglalkoztak a tanulók kép­zésével. A középfokú iskolahálózat a korábbi évek csekély mérté­kű fejlesztésével szemben 1986-ban jelentősebben bővült. A tanévkezdésre adták át a ceglédi szakmunkásképző ú} 10 tantermes épületét, Szent­endrén pedig a pilisvörösvári szakmunkásképző kihelyezett részlegéből önállóvá vált in­tézet a gimnázium régi épüle­tébe költözött. A középiskolai hálózat a váci új 12 tanter­mes egészségügyi szakközépis­kolával, Gödöllőn pedig bőví­tés révén. 4 tanteremmel gya­rapodott. Az 1986,87-es tanév­ben a középfokú iskolákban tanulók száma együttesen kis­mértékben emelkedett, ezen belül a gimnáziumi tanulóké csökkent. Mind a középisko­lákban. mind a szakmunkás- képzőkben nőtt a pedagógusok száma, 2,8, illetve 3,2 százalék­kal. A gépekhez menekült, de nem birta sokáig Már nem a föld az érték — Dánszentmiklóson szület­tem, innen indultam el, és ide érkeztem vissza is. Földem so­ha nem volt, már az apám is iparosként dolgozott. Az én eredeti szakmám vasas, de in­kább motoros embernek tar­tom magam, mert amióta az eszemet tudom, a gépek bo­londja vagyok. Magam is ter­vezek, készítek különböző munkagépeket. Volt egy sza­badalmam 1942-ben: a nagy­üzemi kézi permetező, mely abban az időben nagyon so­kat könnyített a fáradságos, nehéz növényvédelmi mun­kán. Alapító tagja voltam "a ter­melőszövetkezetnek, de ennek külön története van. A hábo­rú előtt ebben a térségben az akkori ceglédi takarékpénz­tárnak már gyönyörű gyümöl­csös mintagazdasága volt. Itt a központban sok érték akadt a raktárakban. Tudták ezt a környékbeliek is, és a harcok vége felé jöttek, hogy feltör­jék a tárolókat. Három bará­tommal azonban összefogtunk és megakadályoztuk a szabad prédát. Ezek után már termé­szetesnek tűnt. hogy 1945 má­jusában az alapító közgyűlé­sen igazgatósági tag lettem. Ma is jól emlékszem az in­dulásra. Négy évtizeddel ez­előtt itt még község sem volt. Két kis utcácskában a lakos­ság többsége uradalmi cseléd­ként élt. Talán azért fogadták fenntartással a földosztást, Így az országban elsők között ala­kulhatott meg a termelőszö­vetkezet, és négy évtized alatt fokozatosan formálódott a nagyüzem. Ma már nehéz elképzelni azt is, hogy milyen nehézségeket- küzdöttünk le annak idején. A mozgalom szervezésekor ta­pasztalt agresszív indulatokat nem akarom felidézni. Én az első lépéstől szinte a mai na­pig részt vettem a megyei szö­vetkezetek szervezésében. Szí­vesen csináltam, mert a jövő útját láttam a nagyüzemek­ben. Dolgoztam sokfelé, több­féle vezető funkcióban. A felszabadulás után, 1945- ben Dánszentmiklóson volt a legerősebb a kommunista párt, melynek a helyi szervezésekor lettem tagja. Á környékbeliek úgy is hívtak bennünket: a vörös dános. De nálunk köny- nyű volt a szervezés, mi nem­csak agitáltunk, hanem ad­tunk is az embereknek. Pél­dául a mostani község terüle­tét megtisztítottuk az erdőtől, elbontottuk a cselédlakásokat, házhelyeket osztott a község vezetősége, és épülni kezdett, a falu. Mára megváltoztak a vi­szonyok. Ma már Dánszent­miklóson sem egyedüli érték­mérő a föld: nagyobb rangja van a szép háznak, a modern berendezésnek, a személyautó­nak. Bevallom, voltak dolgok, amelyekkel vezetőként nem értettem egyet, míg 1961-ben eldöntöttem, hogy többet nem vállalok vezető funkciót, és is­mét a gépekhez menekültem. Aztán csak hét évig tartott a fogadalom, mert 1968-ban a szövetkezet párttitkárává vá­lasztottak. Tizenkét évig, nyugdíjazásomig irányítottam, szerveztem ezt a munkát. Lassan kiöregedtem a sorból, de ma is szinte mindennap visszajárok, és aggódva figye­lem a gazdasági eredménye­ket, a fiatal nemzedéket: helytáll-e úgy, mint mi, meny­nyire becsüli meg az olyan ne­hezen és sok küzdelem árán megteremtett eredményeket? Nekik azt javaslom, ha vala­mit csinálnak, azt szívvel te­gyék, mert csak úgy van ér­telme a munkának. Örömmel tölt el, hogy az egyesülések után is jó közösség maradt a Micsurin, nagy ereje van az összefogásnak. Megvan a lehetőség, hogy a termelőszö­vetkezet és a községek tovább fejlődjenek. Ménesi Árpád gondolatait le­jegyezte: Surányi János Ma is szinte mindennap visszajárok ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom