Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

Zutty! — mondja a Trabant A Szív utca burkolatát az Alkotmány utca kereszteződésé­nél egy derék árok szeli ketté. Alkalmasan hosszú is, széles is és mély is, hogy vízzel telve tengelytörő, gépkocsi-marasztaló legyen. Itt járnak nap mint nap a Szabadság téri buszpálya­udvarra igyekvő járatok, s a meggondolatlanul erre tévedő személy- és tehergépkocsik. S valamennyi: zutty! Nem kel­lene netán — annak, aki valamikor, valamiért felbontotta — betemetni? (Apáti-Tóth Sándor felvétele) CEGLÉDI tyuiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1987. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Tizenhárom kilométer gázvezeték Már keresik az új kollégákat Az irodában szinte percen­ként csörög a telefon, s félbe­szakítja Sáfár Gyulával foly­tatott beszélgetésünket, aki a Tigáz Szolnoki Üzemigazga­tóság ceglédi üzemvezetője. 'Megtudom tőle, hogy ez még igen szolid forgalomnak szá­mít. Eddig se unatkoztak, Ceg­léd, Nagykőrös, Csemő, Abony, Üj szász, Zagyvarékas elég fel­Kincs már tröszt A változások éve a húsiparban A gazdasági életünkben fontos szerepet ját­szó élelmiszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, ame'y 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezerötszázan 350 húsipari kis­üzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizo­nyítja, hogy a negyvenezer ember összterme­lésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az exportárualap. Ter­mészetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fon­tosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvéle­mény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egybeesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állattenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világ­piaci árak, ez bevételkieséssel járt. Harmad­részt a gazdálkodás hiányosságai is súlyosbí­tották a helyzetet. Önálló vállalatok Alapos előkészítő munka után az idei a nagy változá­sok éve a húsiparban. Idejé­ben, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hogy 1987, január elsejétől emelke­dett a vágóállatok felvásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztá­lyú hússertésre fizetnek a leg­többet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti kor­szerűsítése. Január elsejével megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, amely koráb­ban jól szolgálta az iparág fejlődését, irányításával ju­tott el a húsipar a kínálati piachoz. De elérkezett a to­vábblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kollektívák érdekeltsége job­ban ösztönöz a nyereségesebb gazdálkodásra. így tehát ön­álló lett a 19 húsipari terme­lő vállalat, a szolgáltató, és a kutató, valamint a húsipari hizlaló vállalat. Ezek a jogilag önálló válla­latok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy az adottságokból eredő szintkülönbségek elvi­selhetek legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kap­tak segítséget az egyes válla­latok. A termelői árak ren­dezése után is veszteséges vállalatoknak dotációt adtak három évre, mégpedig évente csökkenő mértékben, és szer­ződésben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket. Az el­adósodott húsipari vállalatok állami kölcsön- és bankhitel­tartozásának egy részét a költségvetés átvállalta, sőt, annak érdekében, hogy a meg­kezdett beruházásokat 1987- ben folytatni tudják, egyes tartozások törlesztését átüte­mezték. Ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások kö­zé tartozik, hogy létrehozták a fővárosi székhellyel műkö­dő Húsipari Központot, ame­lyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgató- tanács irányít. önálló külkereskedelmi jo­gukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Te- rimpex Húsipari Külkereske­delmi Közös Vállalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazgató tanács irányít. Egyébként ez a közös külke­reskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, ha­nem más termelők húsexport- ját is készségesen lebonyolít­ja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagy­kereskedelmi Közös Vállalat­nak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészséges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb lesz a kínálat, és nem lesz fe­hér folt az ellátásban. Nem beszéltünk még a vál­tozások egy igen fontos cso­portjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Űj ter­melői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5—5 szá­zalék lehet a vállalatok nye­resége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszáma 3—4 százalék között van, te­hát ezentúl fokozottabb érde­ke a húsiparnak a belföldi el­látás javítása, mert ez na­gyobb nyereséget hoz. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy nem erőltetik mindenáron az ex­portot a vállalatokra. Biztató fejlesztések A cél az, hogy minél haté­konyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 1987-re 400 millió forint megtakarítást ter­vez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezer fővel csök­kent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azokat, akikre nagy szükség van, jobban megfi­zessék, és javult a munkafe­gyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsiköltségek csökkentésé­ben is. Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkoszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki szín­vonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szer­kezetváltást, a fejlődést, a sa­ját források mellett világban­ki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójá­nak előkészítése megkezdő­dött, szintén világbanki hitel­re építve. A pénz nem monst­rum épületekre megy el, hi­szen nem a kapacitás bővíté­se szükséges, hanem a korsze­rű technológia meghonosítása exportképes húskészítmények előállításához. Már készítik terveiket az önálló vállalatok, az új felté­teleknek megfelelően, Bele­kalkulálják, hogy minél ala­csonyabb támogatást igényel­nek, annál nagyobb lesz nye­reségük a jelenlegi szabályo­zás szerint. Amint a MÉM- szakemberek mondották: bíz­nak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vál­lalatok. Imre Erzsébet Helyreigazítás A Legfelsőbb Bíróság kö­telezte lapunkat az alábbiak közzétételére: „A Ceglédi Hírlap 1986. május 7-i számában ,Van 5 perce?’ című közlemény va­lótlanul állította azt, hogy a Ceglédtej elismerte: valami kőolajszármazék volt a tejes­zacskóban és ez a fóliát ké­szítő Tiszai Vegyi Kombinát­ban került a tasakba.” A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította továbbá, hogy „A közleménynek az az állítása, hogy a Ceglédtej feliratú te­jeszacskón valamiféle gáz­olajszag volt észlelhető, nem valótlan tényállítás”. adatot adott számukra. De az is biztos, hogy a jövőben ki sem látszanak a munkából. Igaz, hogy három községtől megváltak 1987-ben, ám Ve- csésig minden település hozzá­juk tartozik majd. Ugyanis Pest megyei üzem- igazgatóság alakult, gödöllői központtal. Dél-Pest megyé­nek Cegléd lesz a centruma. Alaposan megnövekednek teendőik. A gond csupán az. hogy nehéz a jelenlegi 10 jó szakemberhez hasonló, a szol­gáltatásban használható, kö­rülbelül huszonöt munkatársat találniuk. A felkutatásuk fo­lyamatban van, de gyors ered­mény aligha várható. Az előző évhez képest mint­egy két és félszerese azoknak a lakásoknak a száma, amiket 1986-ban bekapcsoltak a gáz- fogyasztásba ; történetesen ezerkettőszáztizennyolcat — ebből ötszázharmincat Ceglé­den. Az külön ráadásnak számí­tott, hogy az utolsó negyedév­ben aránytalanul sok munka jött össze, éspedig 7—800 lakás bekapcsolása a városi háló­zatba. Sajnos ennek elsősor­ban az volt az oka, hogy a külső vezetéképítések nem ké­szültek el mindenütt az ígért határidőre. A kivitelezők egy­két hetes csúszása még nem lett volna nagy baj, csakhogy né­hol ez meghaladta az egy hó­napot. Ezért aztán a kipróbált stáb november végén és de­cemberben végezhettem besze­reléseket — sokat túlóráztak — többnyire szombaton és va­sárnap is. Mivel ebben az esz­tendőben már húsz település­ről gondoskodnak, a kivitele­zési határidők betartását a vezetéképítéseknél megszigo­rítják, ahogy a minőséget is. Hiszen az ebből adódó problé­mát, később nekik kell hely­rehozni, plusz munkával. A hibabejelentések száma a téli hónapokban megnövek­szik. A javítás átfutási ideje általában két-három nap. A reklamáció 1986-ban olyan mi­nimális volt, hogy az egy ez­reléket nem tette ki. A legna­gyobb megterhelés időszaká­ban fontossági sorrendet tar­tottak — ez a jövőben is így lesz A gárda kétharmada 10 év­nél régebben van a cégnél. Válasz cikkünkre Hóról — olvadás után A Ceglédi Hírlapban 1987. január 30-án megjelent Kinek kell havat hányni? című ol­vasói levélre kénytelen va­gyok válaszolni. Elsősorban azért, mert a cikk ránk néz­ve sérelmes, és a valóságtól távol álló megállapításokat tesz. A szerző, aki a Szövet­ség utca C-épületében lakik, azt írja, hogy a 27 társtulaj­donosból csak 3 végzi el ren­desen és elvárható módon a hótakarítási munkákat. Le­het, hogy ez vonatkozik az épület I. lépcsőházára, de sem­miképpen sem a másik ket­tőre. A két másik lépcsőház lakói derekasan kiveszik a ré­szüket ebből a munkából. So­ha havas, jeges járdaszaka­szok ezek előtt az épületré­szek előtt 17 esztendő, azaz beköltözésünk óta nem vol­tak. Vágó György a Szövétség u. C-épület közös képviselője ★ Jó pár nappal az olvadás után, illetőleg kis híján há­rom héttel a sérelmesnek ta­lált olvasói levél megjelené­sét követően (Vágó György válaszát február 19-én hozta Szinte egyáltalán nincs fluk­tuáció. A huszonkét fős kollek­tíva kényelmes, kulturált kö­rülmények között van. Felte­hetően mintegy ötven személy­re bővül a létszám, s ez nem kis gondot jelent majd, mert ennyi embernek már kicsi a jelenlegi épület. Mindenkép­pen új létesítményre lesz szükségük. Ezzel kapcsolat­ban vannak elképzelések, de korai róluk beszélni. Cegléden 1987-ben újabb 13 kilométer gázvezetéket fektet­nek le. Mintegy 5—600 lakást kötnek be a városi gázháló­zatba. F. F. Csendélet A minap a városháza ebédlőjében rövid írásos szöveg adta hírül, hogy az emeleti díszteremben meg­vásárolhatók a Rézkarcoló Művészek Alkotóközössé­ge által készített és forgal­mazott sokszorosított gra­fikák. A terem falán több tucat alkotó művei sora­koztak. Köztük olyan jeles művészeké, mint Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Reich Károly, Melocco Miklós, Berki Viola, Würtz Ádám, Kass János, Gross Arnold. Mindenféle ízlés és igény megtalálhatta a neki meg­felelő rajzot. Egy főiskolás fiatalember kínálta porté­káját. Előleg fizetése nél­kül, hozómra is lehetett vá­sárolni, később csekken fi zetve a részleteket. Többen nézték, nézegették a nívós választékot, majd üzlet is köttetett; elkelt egy csend­élet. Milyen jó lenne, ha nem csupán egy budapesti fia­talember vállalkczókedvé tői függne, hogy — vi­szonylag olcsón hozzáfér­hető — színvonalas műal­kotásokhoz hozzájuthasson a ceglédi közönség. Vannak igényesen berendezett laká sok, szép bútorral, drága háztartási gépekkel. Né hány jól sikerült műalkotás még elkelne a falakra. T. T. Teke A szerencse döntött A teke NB I hétközi mér­kőzésén emlékezetes párbajt vívott egymással a bronz­éremre pályázó Sabária és a kiesés ellen harcoló Ceglédi Közgép SE férfiegyüttese. A vendégek az első két-két ver­senyző szereplése után hu­szonkettő, majd a következő két-két játékos eredményével huszonöt fás előnyt szereztek. Közben egyszer már volt esély a fordításra, hiszen Kor- pácsi és Rimóczi Z. a 100—150 gurítását megfontoltan, re­mekül hajtotta végre, de utá­na sajnos némileg visszaestek, így lényegében megmarad a hátrány. A szép számú szurkoiósereg most is a Sándor—Szakter kettőstől várta a győzelmet — csakúgy, mint legutóbb a Dombóvár ellen, amikor si­került. Nem is kezdtek rosz- szul, s amikor a pályán levő négy sportoló túl volt a 150 gurításán. már 2 fás.Közgép- előnyt mutatott az eredmény- jelző. A befejező tarolásban a v endégeik s zeren csésehbe k voltak, újra a maguk javára fordították az összetett fa- eredményt, s végül 10 fával bizonyultak jobbnak a kitű­nően küzdő ceglédieknél. A Közgépben senki sem mondott csődöt, de csak Szak­ter ért el kiemelkedő ered­ményt. Ugyanekkor a vendé­gek közül ketten teljesítették túl a 900 fát, s végűi ez dön­tött. no meg a szerencse, hi­szen a javukra mutatkozó tíz­fás különbség összesen 2400 gurítás után alakult ki. Sabária—Ceglédi Közgép 5-3 (5336-5328) Pontszerzők: Szakter (931), Rimóczi Z. (893), Korpácsi (892). U, L. Kispuskás végeredmény A téli hideg napok ellenére is működnek az MHSZ-klu- bok. Folynak az edzések és a lóversenyek. A minap feje­ződött be Abonyban a Téii Kupa lőversenysorozat, amit nagy érdeklődés kísért hete­ken keresztül. A verseny négy fordulóitól állt, s, az utolsó fordulóban is teljesen nyílt volt még a verseny, mind a csapatok, mind az egyéni részt­vevők között. Eddig kétszer nyerte el a Vasipari HK a kupát, most is ő lett az első, egyben a serleg végleges tu­lajdonosa. A következő eredmények születtek. Női kispuska: 1. Krupincza Jánosné, 2. Juhász Lászlóné, 3. Retkes Mária. Férfi kispuska: 1. Mészá­ros László, 2. Dirner János, 3. Tóth István. Ifjúsági kispuska: 1. Ifj. Gu­lyás András, 2. Jáger László, 3. Ráczpali Zoltán. Csapatban: 1. Vasipari HK, 2. Mechanika HK, 2. Építő­ipari HK. Ifj. Bállá János a posta) vajon mi egyebet ta­nácsolhatnánk: a vitázó felek egyezzenek meg abban, hogy melyik lépcsőházra mi vonat­kozik. Azazhogy vonatkozott. Még olvadás előtt. (A szerk.) Koszorúzási ünnepség Február 23-án, hétfőn dél­után 3 órakor a Szabadság té­ren a szovjet hadsereg meg­alakulásának 69-ik évforduló­ján a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, vala­mint az MSZBT-tagcsoportok megkoszorúzzák a szovjet hő­sök emlékművét. Koncertek Február 25-én, szerdán 19 órakor a városi tornacsarnok­ban lesz az Első Emelet együttes és Görbe Nóra kon­certje. Március elsején, vasár­nap 19 órakor szintén a tor­nacsarnokban mutatkozik be a Modern Hungária együttes, új lemezük dalait adják elő. ü ceglédi méteráruból# február 16-ától március 8-áig árengedményes szőnyegvásárt rendez a Bétex áruiból. AJÁNLATAIBÓL: gépi perzsaszőnyegek, a 2x3 m-es a 2,5x3,5 m-es a 3x4 m-es 4000 Ft helyett 3000 Ft. 6000 Ft helyett 4000 Ft, 8000 Ft helyett 6000 Ft. Várjuk kedves vásárlóinkat a Kossuth Lajos u. 1. sz. alatt. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom