Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

1387. FEBRÜÄR 19., CSÜTÖRTÖK Kettő jobbra, kettő balra Táncoló konténer Minap mesélte egyik ta­nácsnál dolgozó barátom, hogy sok fellebbezés után megyei főhatóság döntött ar­ról, hogy városunk lakótele­pén hová helyezzenek egy sze­meteskonténert. Az ügy úgy került a megyei főhatóság elé, hogy egyik lakó sem vállalta, pontosabban mindegyik sérel­mezte, hogy ablaka alatt áll­jon az említett alkotmány. Nem az esztétikai érzék mon­datta lakótársainkkal a nemet, hanem a konténer illata,’ame­lyet dúsan áraszt magából az ott lakók nagy felháborodásá­ra. Ebből olyan viszály kava- rodott, hogy végül is a nagy tekintélyű megyei főhatóság­nak kellett salamoni döntést hoznia, miszerint egyik héten Péter, másik héten Pál élvez­heti korszerű szemétgyűjté­sünk illatozó objektumát. Konténerügyek. Vaskos ak­tákat töltöttek meg már, s több szót kaptak a városi ta­nács ülésein, mint bármely rendelet megalkotása, vagy a közép- és hosszú távú tervek együttvéve. Sajnos hasonló cipőben já­rok, és sajnos nem tartózha­tom a boldog kukatulajdono­sok rendjéhez, s megrögzött konténergyűlölőként tartanak számon széles e határban. Már régen lemondtam a tisz­ta levegő lehetőségéről, vállal­va végzetszerű sorsomat. Azonban nemrég Svájcból ba­rátaim érkeztek. Elmondották, sőt fényképpel bizonyították, hogy náluk is ilyen konténe­rekben gyűjtik a szemetet. Kérdésemre elmesélték: ter­mészetesen nem bűzlik! Hja, a nyugatiak... azok tud­ják ... mondtam, és indultam szemetesvödrünkke! a konté­nerhez, amikor barátom meg­állított. — Így? — kérdezte. S el­mondta, náluk senki sem vesz magának annyi - bátorságot, hogy szemetét ne műanyag zacskóba téve, gondosan be­kötve tegye a konténerbe. — Könnyű nálatok, van ilyen zsák! Lehet kapni, de bezzeg nálunk! Később megtudtam, hogy a Vörös Október Tsz gyárt ilyen zsákot. Egy csomagban 20, 50X55 centiméteres tasak ta­lálható. Havonta csak néhány forint és szomszédaink nin­csenek kellemetlen helyzetben, nem kell bűzlő konténereket szagolgatniuk. Ennyi áldozat­ra lenne szükség. SZENTENDREI toman a pest megyéi hírlap különkiadása Újdonságok az OTP-nél Utazásokat szerveznek A nehezebb kezdés után jó évet zárt az OTP szent­endrei fiókja. A betétállomány tavaly 67 millió forint­tal nőtt, az összvagyon csaknem négy és fél milliárdra rúg. Természetesen mind többen veszik igénybe a pénz­intézet különböző szolgáltatásait, hitelkonstrukcióit. Mind többen nyitnak átutalási betétszámlát. A betétek közül nagyon népszerű a hároméves lekötésű, ami után évi nyolc százalék kamatot fizet az OTP. A kölcsönöknél a listaveze­tő az építési hitel. Tavaly 1015 ügyfélnek folyósítottak 142 millió forint értékben, ami 1985-höz képest 24 százalékos emelkedést jelent. Felújításra, otthonuk korszerűsítésére 122- en kértek kölcsönt. A lakosság bankja az idén is bővítette szolgáltatásainak körét. Az újdonságokról kér­deztük Politzer György fiók­vezetőt. — A 30 éven aluliak kérhe­tik, hogy az első három év­ben csak a kamatokat fizes­sék. Egész sor kedvezmény jár együtt az ifjúsági takarékbe­téttel. Ezek lényege, hogy a le­járt betétek utáni prémium az évek múlásával egyre emelke­dik. Az ifjúsági külön kölcsön felső határa is számottevően emelkedett. Kilenc évnél pél­dául a betét összegének két­száz százalékát is lehet adni. A maximum azonban maradt 300 ezer forint. E témakörhöz kapcsolódik az is, hogy ha a lakás árának évi növekedési értéke meghaladja a 10 száza­lékot, akkor a prémium az eddig említettnél magasabb is lehet. Az ifjúsági betét után adható áruvásárlási kölcsön felső összege 60 ezer forintra emelkedett. Jelentős változás, hogy a lakás- és áruvásárlási kölcsönt együtt is igénybe le­het venni, ha valaki a rendel­kezésre álló keretet még nem merítette ki. További fontos változás, hogy előlegkent egy összegben szerződéskötéskor felvehető a munkáltatói es tanácsi köl­csön, a szociálpolitikai ked­vezmény, s a hitel 30 száza­léka. A nagy összeg alapot je­lent a beruházás indításához. Jó hír a szentendrei OTP háza tájáról, hogy ebben az évben külföldi utak szervezé­sével is foglalkoznak. A la­kosok tehát jegyeket, pénzt ve­hetnek, illetve válthatnak be a Dunatoursnál, az Ibusznál és az OTP-nél is. Őszinte véleménynyilvánítás Aggódnak a szamóca jövőjéért Súlyos károkat okozott az aszály A szombati lapszámunkban tudósítottunk a Kék Duna Szakszövetkezet zárszámadó közgyűléséről. Akkor az eredményekről írtunk, most a tagok hozzászólásaival foglalkozunk. Mindenekelőtt azt szögezzük le, hogy a nyilvános szereplést vállalók aggódásuknak adtak han­got a szamócatermelés jövőjét illetően. Mi veszélyezteti a Szentendrei-szigeten oly nagy múltú kultúrát? Öntözni kell Elsősorban az — mint ezt négy hozzászóló szövetkezeti tag hangsúlyozta, s válaszá­ban Lázár Antal elnök meg­erősítette —, a talajvíz néhány esztendeje még 2 és fél mé­ter mélyen húzódott, most pedig a kútásók 12 méternél találják. Az okot a hozzászó­lók a csápos kutak elszívó hatásában jelölték meg. Nos. a tavalyi aszály emiatt sok­kal súlyosabb károkat okozott a sziget lakóinak és a szövet­kezetnek, mint a régi tadaj- vízszint-magasság mellett. További következmény, hogy ilyen körülmények kö­zött a mesterséges öntözés egyre szorítóbb kényszer Csakhogy a költségek az utóbbi időben a háromszoro­sára emelkedtek. Ráadásul munkaerőt sem találnak hoz­zá, mert a kevés fizetésért az emberek nem vállalják a csö­vek mozgatását. Nagy gondot okoz. hogy a szövetkezet már nem tudja ellátni a tagokat fertőtlenített palántákkal, szintén a magas költségek miatt. A közös anyatelep fenntartása lehetet­Hozzászólások cikkeinkhez Vállalkozások és lépcsőfokok A Szentendrei Hírlap hasábjain megjelent több íráshoz is érkezett hozzászólás, a miénktől némileg eltérő vélemény az elmúlt időszakban. Most ezekből a levelekből idézünk néhány gondolatot, amelyek ár­nyaltabbá tehetik az általunk rajzolt képet. Egyik taxi kontra másik taxi Élénk visszhangot váltott ki A nagy pénzek korszaka le­járt című írásunk — január 22-én —, szinte minden érin­tettől kaptunk levelet. Az el­sőt az Intertaxi Szentendre és Jövőnk a tét Hasznosítható erőforrások A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szentendre Városi Bizottsága a Jövőnk a tét akció kapcsán javaslattal fordul az ország valamennyi városi és városi jogú KlSZ-bizottságá- hoz. Ebben hangsúlyozzák: Jelenlegi gazdasági helyze- dolatok tünket figyelembe véve, első­sorban ne új létesítmények építkezéseinél szervezzetek társadalmi munkaakciókat, hanem a városi tanácsok és más társadalmi szervek szá­mára ajánljátok fel hasznosít­ható erőforrásaitokat, a már meglévő kommunális egységek működési színvonalának meg­javítására, közvetlen környe­zetetek szépítésére. Ennek ér­dekében hirdessetek pályáza­tot: melyik alapszervezet ta­lál több hasznosítható, problé­mamegoldó javaslatot. Dol­gozzátok ki a felvetett gon­összegyűjtésének és értékelésének módszereit, te­remtsétek meg az ösztönzés lehetőségeit! Ehhez a munkához sok si­kert kíván a KISZ Szentendre Városi Bizottsága PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KISZ Szentendre Városi Bizottsága pályázatot hirdet Szentendre és vonzáskörzete KISZ-szervezetei részére Nézz, láss és tedd szóvá! címmel. A részletes kiírást a jövő he­ti Pest Megyei Hírlap szent­endrei oldalán közöljük. Asztaliteniszezők Tavaszi menetrend A Szentendrei Petőfi SE NB II-es női, illetve NB III-as férfi asztalitenisz-csapata a Felszabadulás-lakótelepen szombatonként 11 órától játsz- sza bajnoki mérkőzéseit. Az őszi fordulót a nők a máso­dik, a férfiak az első helyen zárták. Az alábbiakban közöl­jük a sorsolásukat. Február 28. Szentendre— Komáromi AC (NB II.), Szent­endre—Mátrakő-Recsk (NB III.). Március 14. Hatvani KVSC—Szentendre (NB III.). Március 28. Szombathelyi La­tex—Szentendre (NB II.). Szentendre—Váci Izzó (NB III.). Április 18. Jászárokszál- lás—Szentendre (NB III.). Áp­rilis 19. Győri MÁV DAC II. —Szentendre (NB II.). Május 2. Zalaegerszegi TE—Szent­endre (NB II.), Szentendre— Balassagyarmat (NB III.). Má­jus 16. Tokodi Üveggyár— Szentendre (NB III.). Május 30. Szentendre—Dunaújvárosi BVM (NB II.). a Dunakanyar Taxi huszon­kilenc tagja, alkalmazottja ír­ta alá. Sérelmezik, hogy cik­künk fővárosi cégnek titulál­ván őket, megkérdőjelezi, mi­lyen alapon tevékenykednek a városban. Amint írják: Tény, hogy az Intertaxi sze­mély- és teherszállító kisipa­rosokat foglalkoztat, de ök nem szövetkezeti tagok. Ezt azért fontos tudni, mert ők adójukat a helyi illetékes tanácsnak fizetik. Nincs ez másként Szentendrén sem. Nem is tehetnek másként, mert iparengedélyüket onnan kapták. Ugyancsak kifogásolják a levélírók, hogy a taxiállo­mást nem egyedül a Szent­endre Taxi tagjai alakítot­ták ki. Valamennyi kisiparos háromszáz forinttal járult hozzá a munkálatokhoz — áll levelükben. Ezek után lássuk a Szent­endre Taxi ugyancsak több aláírást fölsorakoztató levelét! Nem azt nehezményezzük, hogy Szentendrén budapesti központ működik, hiszen ezek a taxisok szentendreiek, ha­nem azt, hogy helyi telefonos rendeléseknél Budapestről és Pomázról hívnak ki taxit. Ez rossz az utasnak is, hiszen megnövekszik a kiállási idő és összeg... Az igaz, hogy valamennyi kisiparos hozzá­járult a taxiállomás kialakí­tásához, de azóta mintegy a duplájára növekedett a taxik száma és az új iparosok már nem fizettek, csak használják az állomást. A továbbiakban ezt írják: A KIOSZ szent­endrei titkára, Stefanovics János február 2-án történt találkozásunkkor kijelentette, hogy az engedély nélkül mű­ködő Intertaxi- és Duna- kanyar-központok húsz nap haladékot kaptak működésük legalizálásához. A konkuráló taxisok vitá­jában a következőképpen fog­lal állást Kovács Józsefné, a városi tanács iparügyi főelő­adója. Megállapítja, hogy az első levelet aláírók közül töb­ben nem szerepelnek a szent­endrei telephelyű kisiparosok nyilvántartásában, s így — a levél állításával ellentétben — o városnak nem is adóz­nak. Majd így ír: Arról sincs hivatalosan tudomásunk, hogy az Intertaxi kihelyezett telep­helyet létesített a szentend­rei Felszabadulás-lakótelepen, amibe vidéki fuvarosokat is bevontak. Megjegyezni kívá­nom, hogy a Dunakanyar Taxinak sincs bejelentése te­vékenységéről. Nem az átlagban botük meg Menthető vagy nem ment­hető című cikkünk — január 29-én — Berta Lászlót, a Pest Megyei Munkavédelmi Fel­ügyelőség hivatalvezető főfel­ügyelőjét késztette levélírás­ra. Megerősíti azt, amit mi is írtunk, hogy a szóban forgó lépcső eltér a szabványostól. Leveléből az is kiderül, hogy a lépcső fokozottan baleset- veszélyes, mert... a dolgozó — jelen esetben egy mentős, aki éjszakai pihenőjéből fel­riasztva például egy másik, balesetet szenvedett emberhez siet — nem az átlag egy centi- méteres eltérésen botlik meg. Nem az egy centin, hanem azokon a konkrét, egy—öt centiméterig terjedő különb­ségeken, amelyek az ominózus lépcső fokmagasságait jellem­zik. Ez azonban csak az egyik probléma. A másik ugyanis az — és erről a cikk megfeled­kezik —, hogy eltérő a lép­csőfokok szélessége is, még­pedig úgy, hogy a szélesség kevesebb az Országos Építés­ügyi Szabályzatban előírtnál. Mindezek alapján minden­képpen indokolt, hogy a men­tőállomás balesetveszélyes lép­csőjét az üzembehelyezés előtt átépítsék. Értesüléseink sze­rint ez a munka meg is kez­dődött. Tény, hogy sokkal cél­szerűbb lett volna a feljárót mindjárt az első nekifutásra az előírásoknak megfelelően megépíteni! len, mert az a néhány asz- szony, aki ezt a területet karbantartotta, ezt a munkát már nem bírja. Sokan olyan sok szaporítóanyago;!, vittek el innen, hogy a kiüítetésükhöz kevés volt'a földjük. Ha vi­szont a tagok nem az anya­telep steril növénykéit dug- gatják el. a fertőzés veszélye növekszik, a permetezések száma szaporodik, s nemcsak a költségek emelkednek, ha­nem esetleg a vízbázis kútjart is szennyeződés érheti. Eitapossa a gép Még nincs vége a szamóca­termesztés akadályai felso­rolásának. Például probiómás a nagyüzemi permetezés, a gép széles kerekei túl sok pa­lántát eltaposnak.' Sok föld­művelő köztest is vet. Ezek is tönkremennek. A felállás tehát a következő: ha van köztes növény, nincs nagyüze­mi permetezés. Ha nincs, sok növénykét összelapiít a gép. Csakhogy a hagyma például pusztítja a cserebogárpajort, amely legnagyobb ellensége a szamócagyökereknek. Mi le­gyen hát? A megoldás a szer­vezettség, az előrelátás. Jó volna eleve úgy telepíteni a palántákat, hogy a gép útja szabadon maradjon. S még nincs vége a ter­mesztés-öntözés gondjainak 1 Ugyanis voltak kutak a ha­tárban! Bővizűek. A régi gazdák ásták éppen a locso­lás érdekében. Például a pócs- megyeri dűlőkben. A modern gépi művelés miatt ezek jó részét betömték. Bizonyos fo­kig magyarázható a dolog. A lyukak veszélyesek voltak. De milyen , jól jönnének most. Végül is a közgyűlésen kiala­kult az álláspont! A még meglevő kutak vizét felhasz­nálják öntözésre, azokat nem tömik be. Valóban elgondolkodtató szituáció. A Szentendrei-szi­get két Duna-ág között talál­ható. Hajdan, ha az ásót jól lenyomták, feljött a víz, most pedig az ottlakók nem tudnak öntözni. S végül: a szamócatermesz­tésre az állami dotáció meg­szűnt. Ma már alig érdemes dolgozni e gyümölccsel. A szövetkezet idős tagjai műve­lik a földet. Mi lesz hát ezzel a fővárosnak is fontos nö­vénnyel ? , Golf és tenisz A hozzászólások közül né­hány érdekeset még kieme­lünk. Mi van a Kisoroszi ha­tárában levő golfpályával? — hangzott el a kérdés. Lázár Antal etnóik elmondta, hogy megalakult a Golf Társulás. Ez lényegében gazdasági mun­kaközösség. Egyebek mellett tagjai a Pilisi Állami Parker­dőgazdaság, a HungarHotels, a Danubius Gyógyfürdő és Szálloda Vállalat, a Délker, az Országos Idegenforgalmi Tanács. A Kék Duna Szak- szövetkezet nyúlházát a tár­saság megvásárolja, s építe­nek belőle egy golf házat. A munika júliusban kezdődik. A területre teniszpályát is telepítenek. A létesítmény szolgáltatásai iránt máris nagy a külföldi érdeklődés. Az élképzelés az, hogy a ven­dégeket a fővárosi vagy más szállodákból kiszállítanák, azok ott napközben szórakoz­nának s este utaznának visz- sza. A társaság 3—4 év múl­va több millió forintos nyere­ségre számít Érdekesség még, hogy a kis­oroszi sóderbánya kimerülése után szeretnének kialakítani egy, a golfpályához tartozó uszodát. A tagság örömmel vette tu­domásul, hogy a szennyvíz­tisztító az idén elkészül. Nem­csak a Kék Duna Szakszövet­kezet húsüzemének szennyvi­ze kerülne oda. hanem más szigeti intézményeké is. A lé­tesítmény fontos része a két Duna-ág közötti terület táj­védelmének. ígéretet kaptak a tagok ar­ra is, hogy a jövőben a szö­vetkezet traktorosai ügyelni fognak arra: ne szántsák fel a dűlőutakat. A közgyűlésre jellemző volt a gazdaság dolgai iránti ér­deklődés és a tenni akarás. Minden hónapban értékelik Várja már az egész város Szeptemberre ígérik A gimnázium tornacsarnokának építését nagy figyelem kíséri a városban. Az Elépszer azonban a zord időjárás miatt késésbe került. Ezért a Szentendrei Városi Tanács, a Pest Megyei Beruházási Vállalat, a Pest Megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat és az Elépszer vezetői a Móricz Zsigmond Gimnázium képviselőivel együtt az elmúlt hé­ten értekezletre gyűltek össze. Az Elépszer vállalta, hogy a késés ellenére tartani fogja az átadási határidőt. Máris ki­jelölték a beépítendő torna­szerek helyét, tervezik a leg­újabb tetőszigetelési előírá­soknak megfelelő szerkezetet. Az Élépszert sürgeti az idő, mert a tornacsarnok építése kötbéres vállalkozás. A városi tanács vezetői azt hangsúlyozták, hogy ennek a beruházásnak az elkészülte vagy késése a lakosság hangu­latát befolyásoló tényező. Csaknem 500 tanuló és sok felnőtt szentendrei várja, hogy végre tere nyíljon a sportolá­si és egészségnevelési lehető­ségeknek. Mivel az értekezleten részt vevők az Elépszer nyilatkoza­ta ellenére a munka jelenlegi állapotának ismeretében prob­lémásnak tartják a határidő betartását, minden hónapban összehívnak értékelő megbe­szélést. Ezeken ellenőrzik, hogy megfelelő ütemben ha­lad-e a munka, s az időköz­ben kialakuló problémákat azonnal megoldják. Csak így lehet biztosítani, hogy idén szeptember 1-jén a város la­kossága birtokba vehesse az új tornacsarnokot. Eboltás Városunkban az ebeket az alábbi helyeken és időben oltják. Február 21-én és 28-án 11 és 15 óra között a Bükkös­parton az állatorvosi rende­lőben, március 7-én délután egy és három óra között ízbé­gen a pásztorháznál. Pótoltás március 2J-én dél­után 1 és 3 óra Között a Bükkös-parton az állatorvosi rendelőben. Az oldalt írta: Viesotka Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom