Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
Tú! a nehéz napokon Önzetlenül, nem csak önmagunkért Kisegítették egymást Ügy tűnik, a legnehezebb heteket végleg magunk mögött tudjuik, bár még mindig foga van a télnek. Ha nehezen is, de a fontos utak járhatók, megfogyatkoztak az embermagasságú hóbuckák. Mindebben fontos szerepük volt és van azoknak a környékbeli üzemeknek, gazdaságoknak, akik a nehéz napokban a helyi tanácsok segítségére siettek. Most már nekik is több idejűik jut a saját tennivalóikra: a műhelyeikben szorgosan dolgoznak a szerelők, hogy tavasszal gond nélkül indulhassanak a gépek a földekre. Munka közben szakított időt a beszélgetésre, összegzésre Dani Sándor, a Rákosmezeje Tsz mezőgazdasági gépműhelyének vezetője is: — Az országos havazás azt hiszem, hogy a meteorológiai előrejelzés ellenére is mindenkit meglepett, s hogy mekkora gondokat okozott, arról a tömegtájékoztatási eszközök révén, de a saját tapasztalataik alapján is meggyőződhettek az emberek. A mi gondjaink azzal kezdődtek, hogy az első két napban dolgozóink csak nagy késéssel értek munkahelyükre, hiszen megszűnt a buszközlekedés. Ide a maglódi Wodiáner-telepre Ecserről, Maglódról, sőt Gyömrőről is gyalog érkeztek meg dolgozóink, sok kilométeren át gázolva a hóban, átázva, átfagyva. Magát a telepet is valósággal ki kellett ásni a hóból, a műhelyekbe, a gépekhez is csak szorgos lapátolással jutottunk be. Az első dolgunk az volt, hogy erőgépeinket üzembe helyezzük, majd hótolólappal, hóekével szereljük föl, s azok máris indultak ki a telepről tisztítani az utakat. A gépek legfontosabb feladata persze az volt, hogy a szövetkezet munkahelyeihez vezető utakat tisztítsák meg a hótól, így biztosítva az állattartó telepeken a jószágállomány számára az élelemszállítást, valamint dolgozóink munkába járását, hiszen a saját személyszállító járműveink is elakadtak. Ez a munka érintette a működési területünkön lévő három községet is, így fokozatosan mind hosz- szabb szakaszon tudtuk megtisztítani E cser, Maglód és Gyömrő útjait. A hóeltakarításban hirtelen Új ügyfélfogadási rend A legutóbbi tanácsülésen Gyömrőn a testület döntött az új ügyfélfogadási rendről a tanácsházán. Ezek szerint hétfőn 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 18 óra 30 percig fogadják az ügyfeleket a Gyömrői Nagyközségi Tanácsnál. Szerdán 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 17 óráig van ügyfélfogadás, míg pénteken 8-tól 12 óráig. Kedden és csütörtökön szünetel a lakosság ügyintézése, szombaton 8-tól 13-ig ügyeleti szolgálatot tartanak, amelyen tájékoztatással, felvilágosításokkal állnak a lakosság rendelkezésére. Kellemetlen sarok Fizetni pedig kell(ene) 17 örzetünk tanácstagja igazán lelkiismeretesen végezte szervezési munkáját, amikor a település- fejlesztési hozzájárulás ügyében kilincselt házról házra. Talán nem sértünk titkot azzal, ha utólag eláruljuk, hogy ebbéli munkájában segített neki édesanyja is, aki a napokban végleg lezárta szemét — hosszú szenvedés után elhunyt. A teho bevezetését óriási társadalmi vitasorozat előzte meg országszerte, de még ma is örökös beszédtéma, ha szóba kerül. Sokan vitatták annak idején létjogosultságát, az ezzel kapcsolatos jogszabályok kései megalkotását. A lényeg azonban, hogy a legtöbb helyen a lakosság túlnyomó többsége igennel felelt a kihívásra, illetve a kérésre. A vonzáskörzetben az első nekifutásra valamennyi település — Monor kivételével — választópolgárainak többsége egyetértett a kitűzött célokkal, s letette voksát az ügyben. A közelmúltban Monoron is megszavazta a lakosság a településfejlesztési hozzájárulást. Beszéljünk a tehóval kapcsolatos prózaibb ügyekről, mindenütt kíváncsiak az illetékesek arra, hogy milyen a fizetési morál — a tehát illetően. Az illetékes szervek — megértve a tanácsok nehézségeit, a késői intézkedéseket — tavaly december 31-ig adtak türelmi időt a teho befizetésére mindenütt kamatmentesen. De visszatérve szűkebb pátriámra, a teho igazán nemes célokat szolgál, hiszen az új iskolaszárny és tornacsarnok építésére fordítják. Bár az abból befolyó összeg nem túlzottan jelentős, mégis örülni kell- (ene), hiszen hozzájárul az építkezés dinamikájához. Ám a tanácsiaknak még ma is sok fejfájást okoz a teho, mert rengeteg adminisztrációval jár. Bizonyára kevesen tudják, hogy tavaly késve érkeztek meg a nyomtatványok, s egy sor intézkedés született menet közben és késve. A lakosságot mindez eléggé bizonytalanná tette, következésképp a befizetési ütem igencsak hullámzó volt. Mégis beszélni kell arról, hogy sokan most is legyintenek, ha a tehóról szó esik, s „én úgysem fizetek” jelszóval valóban nem fizetnek. Legalább ennyire bosszantó az indokolatlan mentesítési kérelmek áradata. Olyanok ágálnak a teho-fizetés ellen, akiknek semmi indokuk erre. Egyrészt az egy családtagra jutó jövedelmük felülmúlja az alsó határt, másrészt semmi indokuk nincs a mentesítésre. Ök azonban beadványokkal, fellebbezésekkel bombázzák a tanácsot, hogy engedjék el a kirótt összeget. Ez a fajta magatartás igen veszélyes, mert a becsületesen fizető állampolgárokat hozza hátrányos és kellemetlen helyzetbe. Szerencsére az utóbbiak vannak többségben mindenütt. Nem csűröm-csay:arom tovább a dolgot, eddig Gyömrőről volt szó teho- ügyben. Az eredeti előirányzat 2 millió 109 ezer 600 forint volt tavaly, ebből a törlés 195 ezer 870 forint. Ezzel szemben a pénzügynek átutalt összeg csak 1 millió 480 ezer forintot tett ki. Ugyancsak Gyömrőre — no és Üllőre — vonatkoztatva, még mindig több millió forint vízműérdekeltségi hozzájárulással tartozik a lakosság e két településen. A vízmű már régen üzemel, annak előnyeit minden lakos élvezheti. Az is, aki egy fillért sem, s az is, aki 13 ezer forintot fizetett. A két tanács óriási erőfeszítései ellenére sem sikerült eddig a tartozások nagyobb részét behajtani. 1/annak állampolgári kö' telességek. Ide sorolhatjuk immár a teho fizetését is, hiszen a többség akaratából született. Mikor jövünk már rá, hogy önmagunkat rövidítjük meg, ha nem teszünk elege} kötelességeinknek? Gér József ránkszakadt feladatot nehezítette az is, hogy a BKV segítséget kért elakadt tömegközlekedési eszközeinek vontatására, kimentésére. Ez a munka más gépeink kapacitását kötötte le. De itt szeretném elmondani, hogy a közös gazdaság vezetése valóban mindent megtett annak érdekében, hogy önként vállalt feladatuknak a lehető legjobban eleget tegyünk. Azt hiszem elég ennek az állításnak a bizonyítására az is, ha még elmondom, hogy a BKV-val kölcsönösen kisegítettük egymást. A vontatásért a mentésért cserébe hat liter CRC adalékanyagot kaptunk, ami a nagy hidegben a gázolajban a paraffin kiválását akadályozza meg. Ez a hat liter adalékanyag 24 ezer liter gázolajunk kezelésére volt elég. Emellé még kaptunk sürgősségi jelleggel 600 liter már CRC-vel kezelt gázolajat. A BKV-naik ez a segítsége egyszerűen felbecsülhetetlen jelentőségű volt, hiszen ahogy egyre hidegebbre fordult az idő, úgy kerültek volna bajba erőgépeink is. Ugyanis télen a mezőgazdaságban, amikor nincs se szántás, se aratás, itt a telep műhelyében erő- és munkagépeink nagyjavítása folyik. Az ilyenkor szokásos minimális szállítási feladatokat az arra fenntartott üzemben tartott eszközeink mindig is teljesíteni tudták. Ilyen hideg, zord időjárás pedig régen nem volt. Így a televízióban is szóba hozott. húszfokos íagyáspontú speciális gázolajkeverék beszerzése nem volt szükséges. — Arról nincs információm, hogy valaha is küldött volna számlát a tanácsoknak a termelőszövetkezet. Eddig is rendszereresen segítettünk a szemétlerakóban, az oda hordott hulladék gépi terítésében. De egy biztos, hogy az eddigi hóeltakarítási munkáért egy község sem fizet! Ez azt hiszem érthető is, hiszen nemcsak arról van szó, hogy saját magunk számára biztosítottak a közlekedést: arról sem feledkezhettünk meg hogy a három községben sok ezer ember várja a segítséget, hogy munkába, orvoshoz, gyógyszertárba, óvodába, iskolába, boltba mehessenek, s egyáltalán, hogy például eljusson az élelem az üzletekbe. Mi a magunk eszközeivel, lehetőségeivel igyekeztünk segíteni — így hangzott a válasz, amihez, úgy gondoljuk, nem szükséges külön kommentárt fűzni. Aszódi László Antal ŐRI ínam A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1987. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Pénzügyi tervről a tanácsülésen A megfontoltság a fő ereje ^ Olvasóink talán még em- 6 lékeznek: amikor a monori > tanácsülés megtárgyalta és ^ elfogadta a VII. ötéves kö- ^ zéptávú tervet, több oldal- ^ ról is az őszinte elismerést í vívták ki a terv készítői. ^ Török Zoltán, a Pest Me- gyei Tanács pénzügyi osz- ^ tályvezetője például azt ^ mondta: rendkívül közért- ^ hető, világos, tömör, s nem ^ a látványos feladatok meg- '/ fogalmazásával kérkedik. v, hanem a megfontoltság a ^ fő ereje — s mindez bizony jj nem jellemző minden táji nácsra. Ezúttal az idei első tanácsilésen, amikor a tanács és izervei 1987. évi pénzügyi terhének megvitatására került lor, az hangzott el —; és per- ;ze nem először, hiszen ezt a émát is megtárgyalták már :orábban más fórumok is —, íogy a gazdálkodás „minősé- ;e” jól tartja a lépést a körül- ,ekintő tervezéssel. tőviiiő heüyi járat A Monori Nagyközségi Kö- ös Tanács elmúlt évi tapasz- alattiból arra lehet következtetni, hogy a VII. ötéves érv indítása megfelelt a célkitűzéseknek, a rendelkezésre illő — s a tervezetet némi- eg meg is haladó — anyagi ehetőségeket az elhatározott ela dalokra fordították. Az dei tervek kialakítását azon- >an alapvetően befolyásolja, íogy a népgazdaság egyensú- yi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb, hiszen emiatt i tanácsi gazdálkodás feltéte- ei is tovább szigorodtak. Következésképpen : az alsó sáron tervezett feladatok is ■sak úgy teljesíthetők, ha janii a hatékonyság, élénkebbé 'álik a település társadalmi iktivitása. s összecsengnek a akossági és gazdálkodási ériekek. A pénzügyi terv mégis iptimista — és nem indoko- atlanul. A központi szabályozás módosulása miatt, illetve a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében emelkedett az állami támogatás és csökkent a szabályozott bevételek részaránya. Az idei évre tervezett összes bevétel 220,8 millió forint. amely a VII. ötéves terv éves előirányzatánál 9,8 százalékkal magasabb. Az érdekeltségi bevételek lényegesen emelkedtek az előzetes elképzelésekhez képest. A növekedés — 5,4 millió — döntően a teho monori bevezetéséből, a telekhasználati díjakból, s a tartós használatba adásból származik. Ez nyújt fedezetet a fejlesztési kiadások középtávú tervnél kedvezőbb alakulásához. Érdekes és érdemes lenne tételesen felsorolni, mire mennyi jut majd. ám mindössze a főbb feladatok ismertetésére van helyünk, azok közül is a lakosságot feltehetően leginkább érdeklő fejlesztési kiadásokra, amelyekből bizonyára kitűnik: a gazdálkodás szinte betű szerint igyekszik együtt lépni a tervvel. Az egységes pénzalap 30.7 százaléka fordítható fejlesztési célokra. A kiadási előirányzat 67 millió 771 ezer forint, amely 17.1 százalékkal haladja meg a VII. ötéves terv éves ütemét. A közvilágítási feladatokat a jelenlegi nyilvántartás alapján s az újabb bejelentések eredményeként kívánja megoldani g tanács, s mód nyílik mintegy 20 új lámpahely kiépítésére is. A gázhálózat fejlesztésére szolgáló 3 milliós előirányzat a gáz II. üteme, s az ehhez kapcsolódó tanácsi intézményekre eső költségek, valamint a leendő 12 tantermes iskola építéséhez szükséges középnyomású elosztóhálózat megépítésének fedezete. Kétmillió 900 ezer forint fordítható járdaépítésreútépítésre és kátyúzásokra. A teho bevezetésével összefüggésben 560 ezer forinttal Lefegyverző határozat? L efegyverző, példás és gyors döntést hozott a Magyar Labdarúgók Szövetsége. A csatárjáték ösztönzéseképpen ezentúl a bajnokság gólkirálya Fiat 126-os gépkocsit nyer. A játékvezetők pedig az arany szemüvegért kelnek versenyre. Lefegyverző ez a döntés, mert a legteljesebb összhangban van egy másik határozattal, ami igaz, még tavaly novemberben született és nem az MLSZ, hanem a KB hozta. Ennek is különösen azzal a pontjával vág össze, amely szerint javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Lefegyverző a döntés, mert lám, most egy szentenciaszerű reformgondolat bevonul a labdarúgók életébe. Hány meg hány példát láttunk arra. hogy honi focimunkásaink az érdekeltség hiányától szenvedve éppencsak hogy lézengenek a pályán, és sejthetően ímmel- ámmal veszik fel a szégyenletesen alacsony bérüket. Aki csak egy csöppet is odafigyelt, rögtön megértette, hogy itt nem egy csomó szerény tehetségű játékos kínlódásáról van szó, hanem nagyon is okszerűen bekövetkező teljesítményvisszafogásról. De ennek most vége. Persze mégsem olyan lefegyverző ez a döntés. Féloldalas, megáll egy bizonyos pontnál. Mert például a bírók működését az MLSZ ellenőrei és az edzők zárt borítékban leadott osztályzatai minősítik. De nem fut tovább a láncolat. Hol marad az’ MLSZ-ellenőrök és az edzők érdekeltsége? És érde- kelt-e a boríték abban, hogy jól zárjon? Állíthatom, hogy nem. Más lenne a helyzet, ha a közönség arra ösztönözhetné a minősítőket, hogy igyekezzenek minél több jó osztályzatot leadni. A rangsorelső ellenőr és edző pedig versenykerékpárt nyerne. Igen ám, csakhogy ki és mivel ösztönözze a közönséget? Mégis lefegyverző ez a döntés, mert nem (csak) azt jutalmazza, aki fáradt végtagjait pihentetni sétál ki a gyepre. Ellenkezőleg: azt jutalmazza, aki gólt rúg. Mert gólt rúgni szimplán a győzelemért, a játék, sport meg a nézők kedvéért nemcsak hogy nem érdemes, hanem egyenesen ész- szerűtlen a nehezedő gazdasági feltételek közepette. Ez pontos számításokkal alátámasztható. Ä népgazdaság keresztrejtvény ágazatában már régen rájöttek, hogy valamirevaló eredmény csakis a „helyes megfejtést beküldők között vásárlási utalványokat sorsolunk ki” esetében várható. És beszélnek arról is, hogy némely gyárakban a „helyes furatot fúrók között Skála-utalványokat sorsolunk ki” elvének valóra váltásán fáradoznak. H iába, az érdekeltségért tenni kell, s a gól belső egyensúlyunk megőrzése szempontjából sokkalta fontosabb valamennyi furatnál, és valamennyi vízszintes 12-nél. Márpedig a gól — tanú rá sok-sok NB-s futballista — a lehető legrosszabb üzlet volt hazai berkekben. Veszteséges vállalkozás. Am az MLSZ-döntés ■után immár érdemes gólt rúgni, mert Polskira váltható. Aki pedig nem képes egy bajnoki sorozatban huszonkétszer hálóba találni, hanem csak tizenötször, annak sincs keseregni- valója, mert hősies helytállásáért színes televízió jár. Mégsem lefegyverző ez a döntés, mert az érdekeltség mértékegysége rettentő gyorsan változik. Teszem azt, két esztendő múltán majd bolond lesz a csatármunkás ugyanazért a Polskiért gólokat rugdalni. Egy frászt! Ha ő minden erejét megfeszítve harminc mérkőzés alatt akár tizenhét- szer is bevágja azt a labdát, akkor ne szúrják ki a szemét egy vacak kiskocsival. Akkor már elkezdhet a szövetség Lada Samarában gondolkodni, mert az érdekeltség az mégiscsak érdekeltség. Arról nem is beszélve, hogy a gól értéke könnyedén devalválódik. Ha a szervezett csatárdolgozók hírül veszik, hogy ugyanazért a Lada Samaráért most már több gólt kell rúgni, mint az előző évben, akkor úgy elmegy a kedvük, hogy talán még a jól megérdemelt öröklakást sem veszik át. M égis lefegyverző az a határozat, mert úgy mondja: a szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony ágazatokban kell foglalkoztatni. Jó, jó, nem tudni, lesz-e szerkezetváltás alacsony hatékonyságú labdarúgásunkban. Ha lesz, a Polskitlan futballistákat átcsoportosítják majd a kenu ágazatba. Ott van bőven lapát. Varga Sándor emelkedett meg ez az előirányzat. míg az útkátyúzások- ra további 500 ezer fordítható, az eredeti terven felül. A közútépítési program a Mátyás király utcában, a Móricz Zsigmond utca vasútállomás és Ságvári utca közötti szakaszán folytatódik — a gázhálózat elkészítésének függvényében. Buszöbölpárok épülnek a Katona József utcában, hogy végre valóban bővülhessen a helyi autóbusz- járat közlekedési útvonala. Sor kerül a Kistói úti vasúti átjárónál gyalogos-átvezető kiépítésére, a Táncsics utcában a vízelvezetésre, járdaépítésre. Egyéb járdaügyekben a tanácstagok jelzései nyomán dönt majd a tanácsülés. A vízgazdálkodás keretében egymillió forintos előirányzat segíti a belterületi csatorna- szakaszok tisztítását, átereszek pótlását. Folytatódik a monori- erdei strand rekonstrukciója. A felújítás tanulmányterve elkészült, a következő feladat a meleg vizes kút felújítása, majd a vízelvezetés kiépítése. Kamatmentes kölcsön A lakásépítés elősegítésére és temetőfejlesztésre „egyéb anyagi tevékenység” címszó alatt 4 millió 300 ezer forint jut. A Zólyom utcai leendő sorházak terület-előkészítése kisajátítást is szükségessé tesz. a sorházépítés szervezése már megindult, huszonket- ten jelezték, hogy részt kívánnak venni. * A lakásépítés helyi támogatására — kamatmentes kölcsönként, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában — 2 millió forintot használhat fel a tanács. A temető- 'rendezés előirányzatából a ravatalozó rekonstrukcióját kívánják elvégezni. A kulturális intézményhálózat bővítésére közel 45 millió az előirányzat — s ebből 15,6 millió a céltámogatás. A Jászai Mari térj 12 tantermes iskola építésére ebben az évben 33,6 milliót terveztek. Az engedélyezési terv rendelkezésre áll, a versenytárgyalásra várhatóan a közeljövőben sor kerül. A monori-erdei iskola négy tanteremmel való bővítése az elmúlt évben megkezdődött, az idén kerül sor a teljes külső homlokzat felújítására, a régi szárnynál szükséges tetőjavításra. A péteri új iskolánál a terület már a tanácsé — a tervet kell elkészíttetni, erről már tárgyaltak is a Műegyetem városépítési tanszékével. A Munkásőr utcai iskolánál a meglévő engedélyezési tervhez a korszerűsítési nyilatkozatot szükséges beszerezni, s két tartermet pótlólagosan megterveztetni — ezt követően kerülhet sor az alépítményi és szerkezetállítási munkára. A gimnáziumban az új oktatási törvény szellemében elkezdték az idegen nyelvek intenzív oktatását, s a nagy óraszámú, fakultációs nyelv- tanulást — ehhez elengedhetetlen egy nagy teljesítményű sokszorosítógép beszerzése, s a négy tantermes bővítés tervezési költségeire szolgál további 800 ezer forintos előirányzat. Új (régi) tantermek A szakmunkásképző intézet négy szakoktatási teremmel való bővítése teljes mértékben megyei céltámogatásból valósul meg a Monori Építők Ipari Szövetkezete telephelyén meglévő helyiségek megvásárlásával. K. Zs. ISSM 0133—2651 (Monori Hírlap)
