Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

1987. FEBRUÁR 3., KEDD 3 A gödöllői áruházban is megkezdődött a téli vásár. A 40 szá­zalékos árkedvezmény hatására az első nap is sokan megfor­dultak a konfekcióosztályon (Folytatás »2 7. oldalról) alappal készülitek fel a téli vásárra. A sláger itt is a női és a gyermekcsizma, de nagy a forgalom a méteráru- és a nőikonfekció-osztályon, és so­kan keresik a bakfis- és ka­maszpulóvereket is. Tavaly a legtöbb árut 30 százalékkal árazták le, az idén viszont jó­val több 40 százalékos áren­gedményei áru szerepel az ajánlatok között. A legtöbben az első három nap során for­dulnak meg az áruházban, keddre például 1,2-1,3 millió forintos forgalmat Várnak, Tart a vásár a Pest Me­nyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat Népköztársaság úti divatboltjában is. Itt főként a konfekciórészleg és a bőr­díszművesek gyártmányait hozzák forgalomba. Határozott népszerűségnek örvend a szép és nem szériaholmit kí­náló kis üzlet. Ilyenkor, ár- engedményes időszakban pe­dig, amíg a készlet tart, szin­té folyamatos a vevősereglet a fogassorok között.-r-. Áz elmúlt év folyamán öt és fél millió forintos for­galmat bonyolítottunk le — említi az üzlet vezetője, Kő­vágó Pálné. — A szoknyákat, amelyek itt láthatók, a ceglé­di, abonyi, monori, dabasi, nagykátai varrodák készítik. Az árengedmény nálunk nem jelent bóvlit, divatjamúltsá- got. Mindössze annyit, hogy a meglévő cikkek' egy részét, amelyeken gyorsabban sze­retnénk túladni, ilyenkor „le­százalékoljuk”. A konfekció­sok általában a külföldi mo­dellek mását küldik a minta­boltba. A kéthetes akcióba termé­szetesen bekapcsolódtak az áfészek is. A Dél-Pest Megyei Afész ceglédi Skála Áruházá­ban szintén korábban nyitot­tak a vásár első napján. Itt 4.5 millió forint értékű cipő­ből, csizmából, konfekcióból, méter- és kötöttáruból, kabát­ból válogathatnak a vevők — akik tegnap a vártnál jóval kisebb számban keresték te! az üzletet. — Csak a rossz közlekedés lehet az oka — tűnődik Biró Ferencné igazgató —. nehéz eljutni hozzánk a környező falvakból, tanyákról." De a kedd ' piacnap, akkor talán többen jönnek. Az áru nagy része nálunk is elfogy az első napokban, így szerintem ész­szerű leapt, ha csak egy hé­tig tartana ez á vásár. Jövő­re talán be is fogjuk vezetni, mert mostanában egyik akció a másikat éri, nem ez az egyetlen alkalom, amikor en­gedményes cikkeket lehet ven­ni. Centrum-hétfő ide, Skála- ksdd oda, a téli vásár azért hagyománynak számít. Sokan már a jövő télre gondolva sorakoznak, tolakodnak a pul­tok előtt. Lehet válogatni, ti­zennegyedikéig még van idő. Mörk Leonóra Mindenki másképp csinálja — csöngött a fülünkbe az ismert sláger, ahogy Dunakeszin, a lakótelepen az áruház téli vá­sári kínálatát szemléltük. Míg sok helyütt a szünnap ellenébe is kinyitottak, itt valami egész rendkívüli újítást találtak ki. Meghirdették az engedményes akciót, majd a plakát alatt Mái ajánlatunk címszóval a következő eredeti ötlettel hív­ják föl magukra a figyelmet: Elnézést kérünk, leltározunk t Mi pedig gratulálunk — hiszen Dunakeszin valóban másképp csinálják ... (Vimola Károly felvétele) A szoknya már megvan, most egy pilisszentiváni táskát választ Kővágóné segítségével a vevő Korszerűtfen műszerek KNEB-vizsgálal A VI. ötéves terv időszaká­ban csaknem megduplázódott hazánkban az orvosi műszer- vágyon, azonban még mindig kevés a magas színvenalú gyógyítómunkához nélkülöz­hetetlen, korszerű berendezés — állapította meg az egész­ségügyi intézmények műszer­ei látását értékelve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság je­lentése. amit a közelmúltban a Minisztertanács is megvita­tott. A betegellátás színvona­lának e meghatározó elemét vizsgálva a főváros és 13 me­gye népi ellenőrei 414 egész­ségügyi intézményt kerestek fel, s csaknem négyezer, nagy értékű orvosi műszerről készítettek felmérést. A műszerellátás átfogó vizs­gálata feltárta, hogy az orvosi készülékek beszerzése, a mű­szerpark korszerűsítése jelen­tős nehézségek elé állítja az intézmények többségét. A szű­kös fejlesztési források miatt általában arra kényszerülnek, hogy az elavult, gyakran erő­sen leromlott berendezéseket is üzemeltessék. Ennek meg­felelően a műszerpark folya­matosan elöregszik. Azonban nemcsak a pénzhiány hátrál­tatja a megfelelő készülékek beszerzését. A felmérés ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a hazai gyártók és forgalmazók többsége nem fordít kellő fi­gyelmet termékeik bemutatá­sára, megismertetésére • az egészségügyi intézmények pe­dig nem rendelkeznek megfe­lelő áru- és piacismerettel, így gyakran a szerény fejlesz­tési forrásokat sem a legszük­ségesebb és a legmegfelelőbb berendezések megvásárlására fordítják. Ami a műszerek minőségét illeti; több hazai készülék már a beszerzéskor korszerűtlen, illetve a folyamatos haszná­ltra alkalmatlan volt Az igazi vadász ilyenkor nem vadászik Legyengült állatok az erdőn A szokatlanul havas, hi­deg tél nemcsak az embert teszi próbára, nem kizáró­lag hétköznapi életünkbe» okoz fennakadásokat. Meg- sínylik a rendkívüli időjá­rást a vadon élő állatok is: nehezen jutnak táplá­lékhoz, s a téli erdő, a fa­gyott hó számtalan ve­szélyt rejt a legyengült ál­latok számára. Közöltünk már riportot arról, hogy a vadászok, az erdőgazdasá­gok milyen nehéz körül­mények között próbálták meg eljuttatni a takar­mányt az erdő vadjainak. Mit tesz ilyenkor egy igazi vadász? Erről kérdeztük Ke menes Miklóst, a Magyar Va­dászok Országos Szövetsége Pest megyei intézőbizottságá­nak propagandistáját. — Az igazi vadász ilyenkor nem vadászik. Sokkal fonto­sabbnak tartja a vadállomány védelmét, az életet jelentő táplálék eljuttatását az erdők­be. Az idei kritikus tél súlyo­san érintette a megye va­dásztársaságait is, s elsődleges feladatuknak a vadvédelmet tekintették, amihez intézőbi­zottságunk minden segítséget megadott. Ez idén a szokásos fiái nagyobb erőfeszítéseket igényelt, de a társaságok min­den tőlük telhetőt megtettek. — Az elmúlt héten éppen etekről a tennivalókról tár­gyalt a börzsönyi Honvéd Zrí­nyi Vadásztársaság. Milyen mérleget vonhattak az eddigi munkáról? — Összesen mintegy 150 tonna különböző takarmányt szállítottak ki a vadetetőkbe. Természetesen a társaság ma­ga nem lett volna képes meg­birkózni a feladattal. A ter­melőszövetkezetek, a gazdasá­gok segítettek a szállításban. Közülük is kiemelkedik a gö­di Duna Menti Tsz, több társa­ságnak, elsősorban a nagyva- dasoknak adtak gépeket és ta­karmányt. A járművekre, gé­bekre különösen nagy szükség volt, hiszen csak óriási nehéz­ségek árán lehetett utat törni az erdőben. Ez nemcsak az élelem szállításához elenged­hetetlen, de ahhoz is, hogy a vad mozogni tudjon a fagyott hótorlaszok között. — Csak a hideg és a hó je­lent ilyenkor veszélyt az álla­toknak? — Sajnos nem. Ezért kér­jük a lakosság és a telektu­lajdonosok türelmét. Kirándu­ló csoportok gyakran szaba­don engedett kutyákkal járják az erdőt. Az ebek által meg­zavart, rohanásra kényszerí- tett vad hamar elveszti ere­jét, vízhez jutva nagy meny- nyiséget vesz magához, s ez könnyen tüdőgyulladáshoz, az állat pusztulásához vezethet. De találtunk olyan állatot is Ez erdőn, amit kutyák pusztí­tottak él. — Arról van-e már pontos képük, milyen mértékű volt a vadhullás a zord időjárás kö­vetkeztében? — Átlagosnál nagyobb el­hullást eddig nem tapasztal­tunk. De ezt csak február vé gén, március elején lehet pon­tosan felmérni, akkor derül csak ki; hány legyengült állat nem tudta átvészelni a telet. A hivatásos vadászok termé­szetesen ilyenkor is járják az erdőt, s bizony a nagyon gyen­ge, beteg állatot — amiről bi zonyos. hogy nem éri meg a tavaszt — kénytelenek kilőni Bízunk benne, hogy erre nem sok esetben lesz szükség. Ta­lán enyhül az időjárás is, a társaságok pedig kellő meny- nyiségű takarmánnyal rendel­keznek. — Mivel foglalkoznak meg a vadásztársaságok ilyenkor a vadvédelmen kívül? — Bármennyire is ez a leg­fontosabb feladat, azért másra is figyelmet fordítunk. Elindí­tottunk például egy kutatási programot, aminek a lényege, hogy szarvasegyedek megjelö­lésével — több éven keresztül — figyelemmel kísérjük en­nek a vadnak a mozgását a Börzsönyben. A tapasztalatok alapján szakszerűbbé, hatéko­nyabbá lehetjük a vadetetést. a vadkárok megelőzését. Ugyanakkor állattani, vad- biológiai vizsgálatokat is vég­zünk. A megjelölés miatt el­kábított állatokról súly- és nagyságadatokat jegyzünk föl, ezeket a későbbi elejtés során összevetjük az akkor mért ér­tékekkel. Mindezeken kívül bekapcsolódunk a környezet­és természetvédelembe is. Va­dászaink vizsgát tesznek a leg­fontosabb tudnivalókról, hogy ők is szolgálhassák mindany- nyiunk közös érdekét, a tér mészet védelmét. ' M. N. V. Vöröskeresztes-számadás előtt megújulni Ötesztendős számadásra, tisztújításra készül a Magyar Vöröskereszt, idén december­ben lesz a VII. kongresszusa. Most melyek a humanitárius szervezet legidőszerűbb ten­nivalói? — kérdeztük Aranyo­si Lászlótól, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárától. — Elkezdődött már a mér­legkészítés, s ennek első for­dulójában nemcsak eredmé­nyeket, hanem aggasztó ten­denciákat is találtunk. — Konkrétan mire gondol? — Például árrá, hogy az előző kongresszus óta eltelt csaknem öt évben tevékenysé­günk — Pest megyében 80 ezer 677 felnőtt és ifjú, vala­mint a 25 ezer 91 általános iskolás vöröskeresztesről van szó — külső feltételei erőtel­jesen megváltoztak, s az új helyzet sok tekintetben rosz- szabb a réginél. Megnőtt a társadalmi segítségre, támoga­tásra szorulók száma, főleg az idősek, nagycsaládosok köré­ben, ugyanakkor csökkent a segítem tudók ideje, az em­berék az elért élfetszínvonal megtartása érdekében nap­jaik nagyobb részét szentelik a többletjövedelem-szerzésre. Csökkent a pihenésre, regene­rálódásra, önképzésre, műve­lődésre fordított szabadidő is. A munkaidőalap véde'me például megnehezítette a vér­adások szervezését, s az egészségügyi ismeretterjesz­tésnek egyik gátja lett, hogy az emberek kevésbé érnek rá. — Érzékelhetők a követ­kezmények? — De még mennyire! Hi­szen 1983-ig egyenletesen nö­vekedett, azóta viszont két­ezerrel csökkent a tagságunk. S e mögött a szám mögött az húzódik meg: körülbelül 10 ezer vöröskeresztes távozott és 8 ezer -— zömmel fiatal — ember lépett a helyükre. — Miként alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez a humanitárius szervezet? — Tény, hogy mi «em ra­gaszkodhatunk a régi munka­módszerekhez, a régi tarta­lomhoz. Csak néhány példát: egyszerűsítettük a testületi munkát, ritkítottuk az ülése két, csak a feltétlenül döntést kívánó ügyekben hívjuk össze a vezetőségeket. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a titkárok utaztak a területi ve­zetőséghez. Ez például Vácott 140 tisztségviselő oda-vissza utazását jelentette. Most tá­jolnak az információcsere ér­dekében a vezetőségi tagok, s éppen a munkaidőalap vé­delmében erősítjük a 69 terü­leti, munkahelyi csúcsvezető- Ség felkészültségét. A szociá­lis gondok szaporodására is érzékenyen reagált a szerve­zet. Miközben csökkent s tagság, növekedett a kikép­zett és cselekedni is kész gondozók, házi betegápolók száma, 4 ezer 400-ról 5 ezer fölé. A gondozás kiterjedt az elmúlt években a fogyatékos és a mozgássérült gyermekek­re is, részükre tavaly már öt üdülőtábort szerveztünk. Es tovább szélesedett a család- védelem hálózata; négy évvel ezelőtt kettő volt, most ki­lenc a nagy agglomerációs település,, ahol van családvé­delmi szolgálat. Újdonság az is, hogy megkezdtük, s a pró­baév után rendszeressé tet­tük a börtönökben szabadság- vesztésüket töltők egészségne­velését és a családi életre va­ló felkészítését, hogy_ köny- nyítsük visszailleszkedésüket a társadalomba. Talán az imén- tiek is jelzik, hogy megpró­báltuk differenciáltabbá, cél­ratörőbbé tenni tevékenysé­günket. — Úgy tűnik, mégsem teljes sikerrel... — Ez sajnos igaz. Említet­tem már a véradómozgalom­mal kapcsolatos gondjainkat, mondom most azt is, hogy bár több tízezerre lehető a kiképzett elsősegélynyúj tók száma, a tapasztalatOK szerint zömük tehetetlen, amikor egy balesetnél cselekednie keil. Ezért is döntött úgy a közel­múltban a megyei vezetőség, hogy a jövőben csökkentjük a tanfolyamok hallgatóinak lét­számát, gondosabban választ­juk ki az alkalmasnak látszó aktivistákat, s az elsöicgéln- oktatásban erőteljesén megnő véljük a gyakorlat arányát. hogy a kurzus végeztével mindenki készségszinten tud­jon beavatkozni. Ami pedig a káros szenvedélyek elleni küz­delmet, az egészséges életvitel propagandáját illeti, bevezet­tük ugyan a komo’ex felvilá­gosítás módszeréí, nőtt a kur­zusok száma !$( láíő^átattsága is, s javult a színvonal, de az életmódot illetően csak attól várható áttörés, ha — a Vö­röskereszt részvételével is — megvalósul a ma még készü­lő— tehát talán egy évtized múlva hatni tudó — egészség­megóvó nemzeti program. — Lesz tehát dolguk a vö­röskereszteseknek, nem ke­vés. Közben miként készülnek a kongresszusra? — Túl azon, hogy az 1070 alapsztervezet és a különbőz" vezetőségek is számba veszik az eredményeiké», p"ob!órnái- kat, s a helyi tennivalókat, ebben az időszakban különös figyelmet szentelnek arra, hogy kiválasszák azokat, akik képesek a mostohább Körül­mények között iv sikeresen dolgozni, megújítani a vörös­keresztes munkát, életet. Vasvári G. Pál Népművészek raktárháza. A nagy bedolgozói hálózattal működő Népművészek Háziipari Szövetkezetének érdi telepére gyűjtik be, raktározzák az ország különböző tájegységein készült és ideszállított szebbnél szebb termékeket. A raktárbá­zis polcain mintegy kétezerféie művészi kivitelű tárgyat tárolnak, készítenek elő szállításra. Felvételünkön Szeles Péterné, a fütyülős korsó mintázatát ellenőrzi csomagolás előtt. (Han­csovszki János felvételei A szabadnapon is kinyitottak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom