Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

Hat hét Kínában Mérhetetlen lehetőségek piaca Kínáról, a világ harmadik legnagyobb országáról, mely népességéi tekintve első helyen, áll — mindig ér­deklődéssel hallgatjuk a híradásokat, hiszen nagyon ke­vesen jutunk el ebbe a távoli, egzotikus világba. Turis­tairodák programfüzeteiben ugyan felbukkan egy-egy kínai út, azonban áránál fogva keveseknek érhető el. így érthető, hogy nem kis izgalommal készültek útra a Tungsram váci gyárából azok a szakemberek, akiknek fel­adata volt két darab, a Tungs- ramtól megvásárolt fénycső- beforrasztó gépnek az üzembe helyezése. A négytagú szak­embergárda : Sapka György. Magyar Gyula. Szabó János és a Vákuumtechnikai Gépgyár­ból Kalászi József voltak. Mintegy tizennyolc órás re­pülőút után jutott el a kis csa­pat Pekingbe. Nem kis szo­rongással és várakozással ér­keztek meg abba az országba, i melyről tudták, hogy kétezer évvel ezelőtt feltalálták a pa­pírt, az iránytűt, ezer évvel ezelőtt a könyvnyomtatást, és ma ellentmondásokkal tele ugyan, de egy megújulási fo­lyamat irányába indul el az ország. Úti céljuk a Pekingtől ezer­kétszáz kilométerre fekvő egy­kori főváros, Nanking volt, mely ma négy és fél millió lakosú ipari város. Ide csak­nem húszórás vonatút után érkeztek meg. Végcéljuk az Electron Tube Factory gyár volt. Az idősek helyzetéről Hogyan élnek, dolgoznak? A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő időskorúak helyzetével foglal­kozó koordinációs bizottság ma délután 3 órakor a párt és tömegszervezetek székháza földszinti nagytermében érte­kezletet tart, melyen a városi tanács képviselői adnak tájé­koztatást arról, milyen lehető­ségek vannak idősek és nyug­díjasok foglalkoztatására a vá­ros üzemeiben és intézményei­ben. Környezetvédelmi információk Számítógépes adatbank Ipari környezetvédelmi in­formációs rendszert épít ki az Ipari Minisztérium. Az ipar felhalmozódott környezetvé­delmi gondjainak megoldásá­hoz pontos információkra van szükség. Ezért még az idén számítógépes adatbankot hoz­nak létre, amelybe betáplál­ják többek között az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteoroló­giai Intézet, a Köjál már meg­lévő környezetvédelmi infor­mációit. Az iparvállalatoknál is meg­szervezik a legfontosabb kör­nyezetvédelmi adatok gyűjté­sét. Több mint féÍ52áz ipar- vállalatnál felmérték, hogy milyen műszereik vannak a mérések elvégzéséhez. Többsé­gük már részben rendelkezik a szükséges eszközökkel. Új berendezések beszerzését az Ipari Minisztérium anyagi eszközökkel is támogatja. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a környezetvédelmi prog­ram megvalósítására 200 mil­lió forint áll rendelkezésre. Eb­ből a pénzből a vállalatok mű­szerellátottságának fejlesztésé­re is jut. Több vállalat már felajánlotta mások számára, hogy a szükséges méréseket elvégzi. A számítógépes adatbankot az egy éve működő Ipari Kör­nyezetvédelmi Koordinációs Iroda fogja üzemeltetni. A szakemberek már hozzáláttak a számítógépes kapcsolatok ki­építéséhez. Az Ipari Miniszté­rium adatbankját összekap­csolják az Országos Vízügyi Hivatal hasonló rendeltetésű számitógépes rendszerével, s a későbbiekben más hálózatok­kal is összeköttetést létesíte­nek. Az új információs rendszer — amely az ipar egészére ki­terjed — jelentős segítséget nyújt a környezetvédelmi szak­embereknek a veszélyforrások feltáráshoz és folyamatos fi­gyeléséhez. Az adatbankban tárolt információkat jól hasz­nosíthatják a környezetvédel­mi fejlesztések előkészítése­kor. Az információs rendszer még az idén megkezdi műkö­dését, s tevékenységét a kö­vetkező években — az ipar- vállalatoknál üzembe helye­zett új környezetvédelmi mé­rő- és regisztrálóműszerek be­kapcsolásával — folyamatosan bővítik. Ennek a gyárnak 1959 óta van kapcsolata a Tungsram- mal, ugyanis ekkor vásárolták meg az első fénycsőszivattyút, mely a mai napig is működik a gyárban. A gyárban 6 ezer munkás dolgozik, termékská­lája sokrétű. Gyártanak itt ka- tódsugárcsöveket tv-képcső­höz, normál lámpákat, fény­csövet es speciállámpákat. A Tungsram-gépek kicsoma­golásától az üzembe helyezésig hat hétre szólt a megbízásuk a váci izzósoknak. — Munkánkat percnyi pon­tossággal, ütemterv szerint vé­geztük — mondta Sapka György, a maroknyi szakem­bergárda irányítója. — Min­denki ismerte a feladatát és mindenki tudása legjavát ad­ta. Szabadidőnkben bevásárol­tunk és a lehetőségekhez ké­pest szétnéztünk a környéken. Azt hiszem, a nagy fal megte­kintése mindannyiunk közös álma volt. — Nankingban található Szun Jat-szen mauzóleuma, akit a kínai forradalom atyja­ként tisztelnek és a Jangce- híd, mely méreteiben lenyűgö­ző, a közúti része négy és fél kilométer hosszú, a vasúti rész pedig több mint hat kilométer. Az utca képét, hangulatát a himalájacédrusok zöldje és a platánfák határozzák meg. Közben folyt a munka, élték mindennapi életüket, ismer­kedtek környezetükkel, a kí­nai ételekkel, szokásokkal. A gyárban az ő szabadnapjuk pénteken volt. Be van ugyanis osztva, hogy a sok ember ne egyszerre legyen szabad. Ezt a napot használták fel bevásár­lásokra és szabadidejükben magyaros ízeket is előállítottak szálláshelyükön. Kína meghökkentő ország. A Tungsram szakemberei egy­re többször csodálkoznak rá, termékeikkel pedig igyekeznek betörni a mérhetetlen lehető­ségeket kínáló piacára. Hat­heti munkájukat ezúttal is si­ker koronázta. Papp László Börzsöny Múzeum Tárlatnyitó A szobi Börzsöny Múzeum­ban pénteken, február 6-án délután 4 órakor, dr. Boros Marietta nyitja meg Szekeres Erzsébet textil- és Szabó Imre szobrászművész kiállítását, melyet március 30-ig lehet megtekinteni, hétfő kivételé­vel, naponta reggel 9-től dél­után 5 óráig. Egy érem Szabó Imre munkái közül Vezetőképző Tájékozódási futóknak A városi tanács művelődé­si-ifjúsági és sportosztálya a városi KISZ-szervezettel és a tájfutó-szakszövetség közre­működésével ’ tájékozódásiíu- tóvezető-képző tanfolyamot szervez a város és a vonzás- körzet általános iskoláiból je­lentkező nevelők, szülők és ifivezetők számára. Azt sze­retnék, ha minél több test­nevelő tanár, pedagógus, szü­lő, ifivezető és gyermek fut­na. tájékozódna a Börzsöny lankáin, s ha egyre többen megismerkedhetnének ezzel a szép sportággal. A februárban induló három hónapos tanfo­lyamra február 4-ig lehet je­lentkezni a művelődési, ifjúsá­gi és sportosztályon. (2600 Vác, Március 15. tér 11.) k/€Muo A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1987. FEBRUÁR 3., KEDD Pártnapon a kórházban Kritikus és nyílt légkörben Társadalmi összefogással hozták létre A gazdaságpolitikai párt- napok sorában kiemelt ren­dezvény volt a Szőnyi Ti­bor Kórházé, ahol dr. Ola­jos Mihály, a városi párt- bizottság titkára szólt az egészségügyi dolgozóknak időszerű gazdaságpolitikai feladatainkról. A pártnapon a kórház dol­gozóin kívül a szociális ottho­nok, a bölcsődék, és az egész­ségügyi szakközépiskola veze­tői és képviselői is ott voltak, közöttük dr. Barta Györgyi, a városi tanács egészségügyi osz­tály vezetője és dr. Kollár La­jos, a kórház igazgató főorvo­sa. Dr. Szőnyi Mihály, az egész­ségügyi pártvezetőség titkárá­nak bevezetője után a városi első titkár gondolatait ezzel indította: ahhoz, hogy megsze­rezhessük azokat a javakat, melyekre szükségünk van, va­lamennyiünknek céltudatosan kell dolgoznia. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai azt bizo­nyítják, hogy nem hasznosí­tottuk lehetőségeinket, a gaz­daság lemaradásait tőlünk független okokkal magyaráz­tuk. — A külső, a világgazdasági hatások és az időjárási ténye­zők valóban kedvezőtlenül ha­tottak gazdaságunkra, ezért a lehetőségek adta kereteket fel­ismerve, tudomásul véve, azo­kat kihasználva és a változá­sokra gyorsan reagálva kell a jövőben dolgozni. A munka­idő kihasználásáról, a munka- fegyelemről is hosszú idő óta beszélünk, csaknem hatástala­nul. Jó feltételek — Most adminisztratív in­tézkedések is szükségessé vál­tak, ám ezek nem változtatják meg alapjaiban a termelést. A dolgozó közösségeknek kell a saját helyükön olyan kritikus és nyílt légkört teremteniük, amely eltűri a bírálatot, és ösztönzi a jó munkát. Beszélt a titkár egyebek kö­zött arról is, hogy a városban a középiskolai oktatás tárgyi feltételeit milyen jelentősen javította az új 12 tantermes egészségügyi szakközépiskola felépítése, ennek következmé­nyeként- három másik közép­iskola korszerűbb, jobb körül­mények között folytathatja az oktató-nevelő munkát. A jelenlevőket természetesen leginkább az előadói beszéd­nek az a része érdekelte, melyben dr. Olajos Mihály a városi pártbizottság decemberi ülésének értékeléséről szólt. Mint ismeretes, akkor elemez­ték az egészségügy helyzetét, az ellátás feltételeit. Megkö­szönte az egészségügyi dolgo­zók áldozatos munkáját. El­mondta, hogy az elmúlt évben több mint 3 millió forintot for­dítottak a gép- és műszerpark fejlesztésére. Társadalmi ösz- szefogással hozták létre a moz­gó szakorvosi szolgálatot se­gítő szűrőbuszt, s hasonló mó­don újították fel a sződligeti szociális otthont is. Időarányosan Az idei tervekről is szó esett. Mint mondotta, a terüle­tünkön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek jövedelem- termelő képességük javításával kell hozzájárulniuk a gazdasá­gi egyensúly javításához. A már folyamatban levő fejlesz­tések időarányos végrehajtásá­ra fokozott figyelmet kell for­dítani. Ezek közé sorolta a DCM rekonstrukcióit, a HAGY, a Tungsram és a Tau­rus fejlesztési programját. Kihasználatlanul A hozzászólók arról beszél­tek, hogy az egészségügyiek miként tudnak részt venni az országos program megvalósí­tásában. Takarékosságról, kö­rültekintő tevékenységről, ter­mészetesen a nehéz munkát végző egészségügyi dolgozók bérkérdéseiről is szó esett és szóvá tették, hogy bár bevezet­ték a munkaidőn túli rendelé­si időt a szakrendelőben, de az a tapasztalatuk, hogy nem használják ki kellőképpen a betegek. Javasolták, hogy a kereske­delem is jobban igazodjon a vásárlók szabadidejéhez, hogy este és munkaszüneti napokon is legyen kenyér és tej a bol­tokban, illetve az árusításukra kijelölt vendéglátó helyeken. Pr. L. Az illetékes válaszolt Kevesebb volt a bevétel Az 1987. január 19-én meg­jelent Váci Hírlap közölte a „Szavak helyett segítséget” című cikket. A benne foglal­takra az alábbiakat válaszol­juk. A január 11., 12., 13. és 14-i rendkívüli időjárási körülmé­nyek miatt Vác városában és körzetében még a járható uta­kon is nagy nehézségek árán tudtuk fenntartani a közleke­dést. Az erős havazás szélvi­harral párosult. Az utakon és többek közt műszaki telepün­kön 1—1,5 méteres hótorlaszo­kat épített a szél. A —15 Cel- sius-f oknál hidegebb időben még az adalékolt (dermedés­gátlóval ellátott) gázolajból is kicsapódott a paraffin. Ennek következtében előfordult, hogy menet közben is bedermedt a gázolaj az autóbuszba. A rendkívüli helyzetben Vác helyi járatain január 12-én több gépkocsivezetőnk megtet­te, hogy a bérlettel utazók ré­Pályázat — pályákkal Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, a SZOT, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Dióksportszövetség és a TOT „Jégpályákat a korcsolyázóknak” elnevezéssel pályáza­tot hirdet. A cél az. hogy minél több helyen létesít­senek társadalmi összefogással pályát, s ezzel is segítsék elő az ifjúság s a mozogni vágyó felnőttek aktív pihe­nését, a téli vakáció hasznos eltöltését. Mint ismeretes, Vácott több helyen is működik jég­pálya, a legújabb a Váci Izzó MTE kézilabda-szakosz­tályának kezelésében, a Frankéi Leó utcában, de van koripályája a Ságvári Klubnak, az Árpád úti és a Bá- thori utcai, valamint a szobi általános iskolának is. Ok is, de diáksportkörök, -egyesületek, KISZ- és úttörő­szervezetek, üzemek és intézményék, termelőszövetkeze­tek, szakszervezeti és szakmaközi bizottságok, és lakó- közösségek is pályázhatnak arra a hatvanöt pénzutal­ványra. amit kisorsolnak azok között, akik március 15-ig írásban közük a városi tanács művelődésügyi és sport­osztályával, hogy. a jégpályát hányán és hány napon ke­resztül használták. A kubai karnevál előtt Forró hangulatot ígérnek Ne ijedjen meg kedves ol­vasó, nem a város utcáin vé- gighömpölygő színes áradat: mely felbolydítaná csendes városunk nyugalmát — hiszen ez a mostoha tél miatt aligha lenne lehetséges —. éppen csak akkora, hogy elfér a mű­velődési központ színpadán. A kubai diákok népi együt­tesének karneválműsorát lát­hatjuk február 8-án, vasár­nap este 7 órai kezdettel hir­deti a plakát, melyet kedves kubai ismerősöm mutat lelke­sen. ö az együttes vezetője, Angel Faustino Valle Hernan­dez. — Nálatok mindenkinek ilyen hosszú neve van? — Igen, válaszolja nevetve, a keresztnév után édesapánk és édesanyánk vezetéknevét is megkapjuk, nekem ráadásul két keresztnevem van. Angel Faustino a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanul, több kubai társával együtt. Kérésemre elmondja, hogy együttesük a GATE 16 kubai hallgatójából áll, akik szabadidejükben a hazai folklórt művelik. Több sike­res fellépés van mögöttük Magyarországon, bemutat­koztak többek között a Pataky István Művelődési Házban és Vácon sem ismeretlenek: leg­utóbb a mezőgazdasági szak- középiskolában tapsoltak ne­kik. Táncaikat kubai zenekar kí­séri, de sajnos a zenét csak kazettáról hallhatjuk — teszi hozzá —, hiszen egy zenekar fenntartása igen költséges lenne, a hangszerek nagyon drágák: a tumbadora, batá, ararás, yoruba. Ezek mind dobfélék — magyarázza —, népi hangszereink közé tartoz­nak, a tumbadorát, melyet kétféle dob alkot, még a spa­nyol hódítók honosították meg Kubában a 16. században. Fellép műsorukban Lourdes Cili, a budapesti Thermál Szálló kubai énekesnője is. Angel Faustino a mezőgaz­dasági gépészmérnöki kar hallgatója, a népi hagyomá­nyok ápolása mellett termé­szetesen vizsgáira is készül. Csodálkozom, hogy milyen jól beszéli nyelvünket. — Most vagyok harmad­éves és az egyetem elkezdése előtt egy évig csak a magyar nyelvvel foglalkoztunk — me­séli —, így számunkra hat évig tart a tanulás. A diplo­ma megszerzése után Havan­nában szeretnék tanítani az egyetemen, — Az egyetemi évek alatt haza is látogatsz néha? — Háromévenként mehe­tünk haza, éppen most vol­tam otthon. Nálunk melegebb van — mondja kissé fázósan a szállingózó hópelyhekre te­kintve —, a telet nehéz meg­szokni. Búcsúznunk kell, indul az egyetemre, de még vidáman visszainteget: Nézd meg a műsorunkat, ott forróbb lesz a hangulat! Mr. Á. szére kinyitotta a hátsó ajtókat is, bízva a lakosság öntuda­tában. Ekkor az egyik csuk­lós busz napi bevétele 1392 fo­rint volt. Január 14-én, amikor minden jegyet ellenőrzött a gépkocsivezető, 2122 forint volt a bevétele, ugyanazon a járaton. A leírt példa egy autóbusz egynapi bevételki­esését példázta. Tájékoztatom a tisztelt cikkírót, hogy a „4 forintokból” évente 7 millió 150 ezer forint a bevételünk, és ebből fedezzük költségein­ket. (Az említett újságcikkben ez áll: „mikor a szél hordja a ha­vat az emberek — öregek, gyerekek — arcába, akkor mindenkinek az a legnagyobb gondja, hogy 4 forinttal be­csapja a vállalatot...) Aznap a péksütemény-ellá­tásnál is zökkenők voltak. Va­jon miért nem adták a kiflit becsületkasszára, hiszen a 70 fillértől „e vállalat nem megy tönkre, a bliccelő nem gazdag­szik meg...” Azon a bizonyos reggelen úgy tudott a tömegközlekedés megindulni, hogy dolgozóink közül többen gyalog jöttek be 6—7 kilométeres távolságról munkahelyükre a hófúvásban elakadt autóbuszoktól A cikkíró javasolja — az időjárástól függetlenül — azt, hogy minden ajtón fel lehes­sen szállni és a menetjegyvál­tás más módon történjen. Ta­pasztalat szerint a javasolt megoldás 20—30 százalékos bevételcsökkenést okoz, ezért azt saját kockázatunkra nem vezetjük be. A vállalat ugyan­is abból a bevételből tartja fenn magát, amelyet az uta­soktól kap Jó szándékú javas­latot a vállalat saját jól fel­fogott érdekében megfoga­dunk. A más kockázatára ja­vasolt megoldásokat — melyek biztos veszteséggel járnak — elutasítjuk, még akkor is, ha a menetjegy ellenőrzését és megváltását bürokratikus in­tézkedésnek találja a cikkíró. Baracska Tamás üzemigazgató ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom