Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

äfcät'- í&üfa® wfr *[*«» 1987. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Színházi levél Horizont Mit mutat most, a szezon közepe táján, színházi életünk horizont­ja? Más szóval: mit játszanak a nem fővárosi színházak? Mi­ivel járulnak hozzá az évad összképéhez, s tágabb lép­itékben mérve, a magyar szín­házművészethez ? Akadnak-e igazán figyelemreméltó elő­adások, rendezések, alakítá­sok, vagy csak megy szépen (esetleg nem is olyan szépen) a szokásos verkli, üzemel a színház, vannak előadások, vannak nézők, és kész? Sok kérdést feitehetnénk még, de ennyi is elég e Szín­házi levél terjedelméhez ké­pest. Nos, ami a játszott darabo­kat illeti: a vidéki műsorterv vek — legalábbis az évad ed­dig eltelt részében — érdeke­sebbnek mutatkoztak .a fővá­rosiaknál. Legalább egy — né­hol több — különlegesség mindenhol akadt. Csak íutó- Jag sorolva: Nyíregyházán Re- menyik Zsigmondi Atyai ház című drámája; ismét egy mű, ami kiesett drámatörténetünk és színházaink köztudatából. És érdemtelenül. Miskolc: a francia fenegyerek Boris Vian Medúzafej című komédiája, vad és szertelen mű, színházi csemege. Szolnok: a színmű­íróként (is) majdnem elfele­dett Csáth Géza csehovi szí­nekben ragyogó darabja, A Janika, kitűnő előadásban. Ugyanitt egy vitatott, de min­denképp izgalmas Bánk bán- íeldolgozás, és egy majdnem ősbemutató (mert ebben a változatban nemigen játszott) Gorkij-darab, az Örökösök, szintén kitűnő előadásban. Kecskemét: érdekes, kamara-> színpadi megoldású Tolsztoj- adaptáció, a Háború és beke, s egy jó Németh László-elő- adás (Villámfénynél) meg egy Gyárfás Miklós-ő sbemutató (Képzelődök). Szeged: Ka­rinthy Ferenc—Fényes Sza­bolcs—G. Dénes György ze­nés vígjátéka, a heánykeres- kedö (Fényes Szabolcs utolsó színpadi muzsikájával). Pécs:. Hernádi Gyula új drámája, a Dogma. Kaposvár: egy érde­kes megfogalmazású G. B. Shaw: Szent Johanna. Veszp­rém: Gyurkovics Tibor új da­rabjának ősbemutatója (Fek­vőtámasz) és Örkény Forgató- könyvének színre vitele. Győr: az 1940-es évek első feléből előásott érdekes magyar drá­ma, Kovách Aladár Téli zsol­tár című műve. >» E s ez csak töredéke a valamilyen szem­pontból kiemelkedő bemutátóknak. A fenti lista persze még ke­veset jelent önmagában. A lé­nyeg az: maguk az előadások, a bemutatók és felújítások, ősbemutatók és utánjátszások mit jelentenek művészileg — más szóval: hogyan vannak megcsinálva. Az 1986—87-es évad mintha kezdene szép lassan két külön részre szakadni. Az egyikré­szen helyezkednek el az ér­dekes művek, a másikon az érdekes előadások —, s a ket­tő jóval ritkábban ^sik egybe, mint az logikus, természetes vagy kívánatos volna. Kitűnő művek kapnak gyönge meg­fogalmazást, és gyönge művek értékelődnek fel, mert . kivá­lóan játsszák el. Olyan sajá­tos értékrendi zavar ez, amely­nek jelei nem most mutatkoz­nak először, de hogy e zavar méíyülőben van, arra egyre inkább rá kell ébrednünk. Példákat iS említhetünk. A szegedi Karinthy-bémutató például igen közepes művet, de kellemes, jól szórakoztató előadást hozott. A miskolci Vian-darab sem igazán ki­emelkedő mű, de az előadás jó. —, sőt talán jobb is, mint a darab. Győrött a Kovách Aladár-dráma bizony kissé porosnak tűnt —, mégis meg­emelté a gondos előadás. És vannak, ellenpéldák is, épp frissiben kettő is. Elég sokáig volt távol a ma­gyar színpadokról Shakespeare A velencei kalmár című da­rabja. Tavaly felújította a Nemzeti Színház, s ezzel meg­törte a jeget. Több színhá­zunkban is tervezték ebben az'évadban a dráma bemuta­tóját, ebből "eddig egy — a kecskeméti Katona József Színházban, — valósult meg. Az aligha vitatható, hogy a dráma izgalmas és manap­ság elég kényes konfliktusá­val, a gazdag velencei kalmár Antonio, s a még gazdagabb velencei zsidó bankár (más szóval: uzsorás), Shylock kis híján véres tragédiává fajuló ellentétével, s az ebből a konfliktusból ki terebélyesedő sok más éles kérdéssel ke­mény, de nagyon csábitó fel­adat a rendezők és a színészek számára. Kecskeméten azon­ban Hegyi Árpád Jutocsa ren­dezése, sőt a színészek játé­ka is, szinte előre megfontolt szándékkal mond le mindar­ról, ámi ebben a furcsa, drá­ma is — komédia is — mese is — darabban igazán érde­kes gondolat, mondanivaló. Lefokozza a művet és mese­játékot kreál belőle. Mesét a komikus öreg uzsorásról, az apját a szerelméért könnye­dén elhagyó Shylock-lányról, JesSicáról, s a szép és okos — no és gazdag — Portiáról, aki sorra kikosarazza kérőit, míg csak az igazira rá nem akad. Egyes jeleneteiben majdnem a legkönnyedebb Shakespeare- komédiák hangvételével szó­lal meg a mű, máshol meg már átcsúszik bohózatba. Aki ezt az előadást látja, ha meg- kukul sem érti, miért nem lehetett ezt a darabot nálunk negyven évig a színen látni — hisz ez egy kedves vígjáték, amiben jól megkapja a ma­gáét a gonosz indulatú öreg Shylock. És ez, a legenyhébb szóval illetve is, félreértés, Örkény István különös, legalább három síkban játszó­dó műve, a Forgatókönyv, már öt évvel ezelőtti vígszín­házi bemutatóján sem vált igazán színházi élményünkké. Tavaly a békéscsabaiak kísér­lete is kudarcot vallott. Most a veszprémi, Paó.l István ren­dezte előadás ott bicsaklik ki. hogy ebből a roppant össze­tett, sokrétű műből csak egy réteget emel ki, a koncepciós perekét. Csak hát itt sokkal- sokkal. többről van szó. Ez is lefokozás, elszegényvtés. A mi meg az eddig nem említett Zala­egerszeget és Deb­recent illeti: eszín­házak évad elején, illetve évad közben olyan belső, vezetői válságon estek (esnek) át, hogy az kihat egész munkás­ságukra. De ezekfői, s a ha­sonló válságokról egyszer majd külön is érdemes lesz beszél­ni. Takács István Szülőknek — az oktatási törvényről Mi az a rugalmas beiskolázás? Az elmúlt esztendő szeptemberében lépett életbe — a tanévkezdéssel egy időben — az ú,i oktatási törvény. A jelen időszak a készülésé. Most dol­goznak például az oktatási intézmények a szer­vezeti és működési szabályzatokon. Az elkészítés hogyanját a megyei művelődés- és oktatásügy irányítói tisztázták az óvodák, általános és kö­zépiskolák vezetőivel. A törvény érvényesülésének érdekében kiscsoportos formában körzetenként is földolgozták a legfontosabb kérdéseket. Arról, hogy ez mit jelent a gyakorlatban és hogyan való­sul meg szűkebb pátriánkban, Martinusz Ferenccel, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának csoportvezetőjével beszélgettünk. Mint ismeretes, az új oktatási törvény az eddigi­nél jóval nagyobb mértékben vonja be a szülőket az iskola életébe, s számos olyan passzusa van egyébként is, amelynek ismerete a család haszná­ra válik. Most induló, szombatonként megjelenő sorozatunkban ezeket a kérdéseket dolgozzuk föl. A közoktatás-fejlesztési program — széles korú szakmai egyetértéstől támogatva — előírta, hogy meg kell teremteni a gyermekek fejlettségét az eddiginél jobban figyelembe vevő iskolakezdés jo­gi és pedagógiai feltételeit. óvoda vagy a nevelési tanács­adó által javasoltak felvételét, függetlenül attól, hogy a gye­rek május 31-ig, vagy csak december 31-ig tölti be hato­dik életévét. A gyermek érdekében — Milyen pedagógiai felté­telei vannak a rugalmas isko­lakezdésnek? — A legfontosabb az óvodai nevelés kiteljesítése és annak tartalmi fejlesztése. Ennek so­rán — a gyermeki fejlődés fo­lyamatos megfigyelésének ta­pasztalataira építve — erő­södhet a differenciált egyéni bánásmód. Óvodáink ebben a tanévben — de már jóval előbb is, — ilyen szellemben dolgoztak. Az óvodai nevelés egyik funkciója az iskolába lépés előkészítését szolgálja. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kicsinyek három esz­tendőn át járjanak óvodába. A tényt támasztja alá, hogy a nevelési tanácsadó tapasztala­tai szerint az iskolába lépők szellemi fejlettségi szintje kö­zött pozitív, illetve negatív irányban két év distancia van Az igazi cél — Hogyan készültek föl az óvónők erre a felelősségteljes feladatra? — Ugyan a rugalmas iskola- kezdést most iktatták törvény­be, a fejlettség szerinti beisko­lázás nem új a pedagógia gya­korlatában. Az utóbbi hat esz­tendőben lényegében eszerint dolgoztunk. Míg a korábbi években átlagban 2—300 gye­rek kezdte meg hatéves kor előtt a tanulmányait, mostaná­ban egyre többen maradnak tovább az óvodában. 1971—72- ben ez a szám csak 202 volt. az 1986—87-es tanévben már 821 — annak ellenére, hogy az óvodások száma mostaná­ban már csökken. Ami a fel­készítést «illeti: felülvizsgál­tuk a gyerekek óvodai csopor­tokba sorolását és megkértük az óvónőket, hogy nagyobb időtávban gondolkodjanak a gyerekek fejlettségéről. Hiszen már középső csoportban lát­szik, ha a kicsi nem lesz isko­laérett. Ebben az esetben ki­sebb a törés, ha a középsőt ismétli, mint akkor, ha a nagycsoportból marad vissza, hiszen itt már egyértelmű az iskolára való előkészítés. Az óvodák tovább erősítik a szü­lői házzal való kapcsolatukat. Az óvodai nevelőtestületek egyébként mindenütt alaposan elemezték a rugalmas iskola- kezdésből adódó tennivalókat. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy minél jobban összehan­goljuk az óvodai és az iskolai nevelést. Így lehet eredményes igazán a rugalmas beiskolá­zás is, amelynek nem lehet az a célja, hogy óvatos megfonto­lás vagy más, vélt szempon­tok alapján elriassza vagy visszatartsa az arra alkalmas, megfelelően fejlett és érett gyerekeket az iskolába lépés­től, hanem az, hogy mindenki a kellő időben váljék tankö­telessé. Körmendi Zsuzsa Nem véletlen, hogy a tanács, ha úgy látja, a családban nincs meg az iskolai előkészí­tés feltétele, kötelezheti a szü­lőket, hogy neveltjüket óvodá­ba járassák. Ennek földerítése a gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozók feladata. A gyakorlat azt bizonyítja. hog,y a fölzárkózáshoz kevés, ha csak a nagycsoportban kezdő­dik el az alapozás. Akik még­sem engedik óvodába a gyere­küket. s erre nem is kötelez­ték őket. fiaikat, lányaikat is­kola-előkészítő tanfolyamra küldhetik az utolsó évben. — A közoktatás fejlesztési programjának lényeges tartal­mi célja a fejlettség szerinti iskolába lépés. Mit takar ez a fogalom? — Korábban az a gyermek, aki az adott tanévben augusz­tus 31-ig betöltötte a hatodik életévét, köteles volt megkez­deni tanulmányait. A továb­biakban arra törekszünk, hogy aki szeptember 30-ig éri el ezt a kort, és mind fizikailag mind egyéb tekintetben elég fejlettnek bizonyul; menjen iskplába. A legfontosabb a gyermek érdekében alkalma­zott tolerancia, ami probléma- mentesség esetében annyit je­lent: ha május 30-ig sor kerül a hatodik születésnap megün­neplésére, a kicsik iskolaköte­lesek. Döntő a szakvélemény — Ki dönti el, hogy iskola- crettek-e? — Az óvodába járó gyere­kek rendszeres és kötelező egészségügyi vizsgálatának változatlan gyakorlata mellett, négy és fél-ötéves korban komplex egészségügyi vizsgá­Janisch Éva, a szegedi Leánykcrcskcdő-clőadás főszereplője Irány az iskola. Egyelőre apu kezébe kapaszkodva. latra is sor kerül, ami az óvodába nem járókra szintén kiterjed. A vizsgálatnak az a célja, hogy időben fölhívja a figyelmet a gyerekek egészségi károsodására, esetleg testi, ér­zékszervi fogyatékosságára és megfelelő terápiával segítse gyógyulásukat, zavartalanabb fejlődésüket. Mivel a jogsza­bályok a gyerekek beírátását — a megfelelő életkoron kívül — a fejlettséget tanúsító szakvéleményhez kötik, ennek a beiratkozás idejére a szülő rendelkezéséré kell állnia. A szakvélemény — amelyet az óvoda készít — az aktuális or­vosi vizsgálatok eredményeire támaszkodik. Óvodások eseté­ben a folyamatos megfigyelé­sen alapuló szakvélemény ja vasolhatia a gyermek felvéte lét az általános iskola első osztályába, vagy részvételét további egy évig az óvodai nevelésben. A harmadik vál­tozat szerint a kicsit elküldik vizsgálatra a nevelési tanács­adóba, a negyedik variáns pe­dig a szakértői bizottsági vizs gálát. Az óvodába nem járó, de az iskolai életre felkészítő iskolai foglalkozáson részt ve­vő gyermekkel kapcsolatban a nevelési tanácsadó szakvé­leményét kell kikérni. Erre van szükség akkor is, ha a gyermek sem óvodába, sem előkészítő foglalkozásra nem járt, illetve akkor, ha a hato­dik életévét az adott esztendő október 1. és december 31. között tölti be. Ha az óvoda a kicsit nevelési tanácsadói, il­letve szakértői bizottsági vizs­galatra küldi, az utóbbiak részletes szakvéleményt kell adjanak. Ugyanez az eljárás az iskolába való javaslattal vagy a további óvodai neveléT si elképzelésekkel is, ha a szü­lő nem ért egyet az óvoda vé­leményével. A nevelési tanács­adó minden fölsorolt esetben részletes szakvéleményt ad a szülőnek. Ebből egy példányt elküldenek a körzeti iskolá­nak, illetve — ha óvodásról van szó — az óvodának. — Ebben'a rendszerben mit illik tudnunk az iskola kötel­meiről? — A helyi tanács tájékoz­tatja a körzetileg illetékes is­kolát. a tanköteles korba lépő gyerekekről. Sajnos, a szabad iskolaválasztás elég sok gon­dot okoz nekünk a tankötele­sek ellenőrzésében. Változatla­nul sokan íratják ugyanis be a kicsiket fővárosi iskolába. Erről aztán vagy tudomást szerzünk, vagv nem. A körzeti általános iskola igazgatója viszont nem utasíthatja el az Magyar vöröskönyv Növény- és állatfajok Az Akadémiai Kiadónál szer- kesztik a hazai növény- és ál­latfajok vöröskönyvet, amely Magyarország élővilágának védelmére hívja fel a szak­emberek, a természetbarátok, a lakosság figyelmét. A 700 oldalnyi kéziratot biológusok, botanikusok, zoológusok, or­nitológusok, erdészek készí­tették a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal irányításával. A szakemberek ebben a ki­adványban ismertetik a 100 kipusztult és az 1000 veszé­lyeztetett növény- és állat­fajt. A közismerteknek csu­pán a nevét közük, a többsé­gét azonban részleteseit be­mutatják. 150-et fényképpel vagy rajzzal, festménnyel, vagy grafikával illusztrálnak. A kiveszett élőlények között említik meg például a magyar mézpázsitot, a medvét, a hiúzt, a hódot, a farkast, a sólymot, a veszélyeztetettek között pedig a baglyot, a sast, a- ragadozó madarakat, a leg­féltettebb növények és állatok élőhelyét — védelmük érde­kébén — nem jelölik meg. Ez a kötet tájékoztatja az olvasókat a növényeink és ál­lataink létét fenyegető veszé­lyekről is, ezért nevezik vö­rösnek ezt a könyvet. A leg­jelentősebb ellenségük — mint írják — természetes életterük megszűnése, vagy csökkenése, amely a mocsarak lecsapolá- sának, erdők kiirtásának, az ősgyepek felszántásának kö­vetkezménye. A környezet­szennyeződés szintén súlyosan károsíthatja az élővilágot. Egy-cgy faj számának csök­kenését, kihalását okozhatja a vadászat, a halászat, a gyűjtés, a szedés, a tiprás, a taposás is. A szerzők leírják azt is, miként lehet megelőz­ni országunk növényeinek állatainak további meg­fogyatkozását, hogyan vé­delmezhetik az élővilágot. Mi módon óvhatjuk -pél­dául a tiszafát, amely a Ba­kony egyik rés?én, Szentgál közelében 400 hektárnyi te­rületen él, vagy azt a lepke­fajt, amely Magyarországon csupán három hektáron te­nyészik. A cél az, hogy növé­nyeink és . állataink , eredeti élőhelyükön, zavartalanul, ve­szélytelenül tenyésszenek. Rád ió PiGYE l ő állított irodalmi műsort köz­vetítette a rádió. Bevezető, összekötő szöveg és zenei be­tétek nélkül hangzottak, el részletek Darvas József művei­ből. Aki nem olv.asta az író mű­veit és nem tájékozódott mun­kásságáról, az a műsor alapján nem is kapott hozzá kedvet, és az író személyiségéről, alkotá­sainak jelentőségéről sem tu­dott meg semmit. Kritikai megjegyzéseim talán azért erő­sebbek a megszokottnál, mert éppen a? elmúlt héten kedden, Budapesten a Kossuth Klubban Darvas József személyiségéről, munkásságáról egy sokkal hi­telesebb képet adó rendezvény­re került sor. Valamikori munkatársai. Cseres Tibor, Sántha Ferenc, Szirtes Ádájn is szót kaphattak. Orosháza a „legnagyobb magyar falu”, Darvas József szülőföldje, szintén megérdemelt volna ha­sonlóan színes, igényesen ösz- szeállított megemlékezést. AMERIKA A CSÚCS? A műsor második részében Ze- ley László folytatta az Ágh Attilával való beszélgetést. Most az Egyesült Állantok XIX —XX. századbeli fejlődését elemezték. A liberalizmus és a demokratizmus egyúttal a ma­nipuláció eszköze is —hallot­tuk egyebek között ,— s ez végső fokon egy homogén, nagy társadalom takaróként való rátelepedése a kisközössé­gekre. Ú. I. » NAPKÖZBEN. A csütörtök délelőtti adásban a kábeltele­víziózásról és a videózásról esett szó. A kábeltelevízió el­terjedéséről, működtetésének problémáiról szóló vélemények voltak számomra gondolatéb- resztőek. A helyi kisközösségi adások ugyanúgy hírt adnak a város életéről, mint annak idején a kávéházak. Országunkban az elsők között Dunaújváros, Szé­kesfehérvár és Pécs építette ki a helybeli híradás lehető­ségét. Dunaújvárosban a la­kosság kilencven százaléka tudja venni a városi műsoro­kat, A kábeltelevízió vezetője megegyezik a városi lap fő- szerkesztőjével. így a he Ívj ve­zetőknek nem jelent gondot az ellenőrzés. A bizalom jegyé­ben nem tartanak igényt az előzetes megtekintésre. Más városokban, a kisebb települé­seken vagy lakótelepeken, az információadás ezen módja fenntartásokba ütközik. Sok tanácsi vezető idegenkedik tő­le. Holnap a kábeltelevízió egyben az adott település nyilvános fóruma, hiszen ezen keresztül a lakosok kérdezhet­nek is és a válaszoknak pon­tosaknak, konkrétaknak kell lenniük. A LÉLEK KENYERE. Az orosházi Petőfi Sándor Műve­lődési Házból Darvas József születésének 75. évfordulóján a Dorogi Zsigmond által össze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom