Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1987. FEBRUAR 14., SZOMBAT Izgő-mozgó pénzcsinálék Gilisitäfarn) az ÚJ Világban Sok n/iihden van a földön, ami csodálatos. Itt van pél­dául a földigiliszta. Sokáig ügyet sem vetettek rá, most meg egyszeriben hogy megnőtt az ázsiója. Rájöttek, hogy szinte semmi befektetéssel szép hasznot húzhatni belőle. Nyu- gat-Európa legjelentősebb gi­lisztatenyésztő vállalkozását — , mert ilyen is van — két fran- ' cia üzletember alapította. Az ötletet jó megfigyelőkészségük­nek és kezdeményezőszelle­müknek köszönhetik. Olaszor­szágban élvezték a vakáció édes napjait, midőn arra let­tek figyelmesek, hogy a pa­rasztok trágyatermelés céljá­ból tenyésztik , a gilisztákat, pontosan az ókori római mód­szerek alapján. Az apró állatkák táplálékát nem nehéz beszerezni. Széná­val, szalmával, szennyvízzel, istállótrágyával kosztolhatok. Egy jól táplált, gondozott pél­dány évente akár 12—15 utó­dot is a világra hoz. A kez­dő tenyésztő már akár 200 ezer gilisztával megalapoz­hatja a tenyészágyát. Kukac komáék két tonna szerves hulladékból egy tonna első osztályú szerves trágyát állí­tanak elő, továbbá évente 2,4 millió utódot. A fölös szapo­rulat vagy továbbtenyésztésre fordítható, vagy a horgászok tűzhetik a horgukra csalinak. Baromfi és sertés takarmá­nyozására is kiválóan alkal­mas. A zacskózott gilisztaürüléket — biohumusz néven — már nálunk is árulják. Virágföld­ként 8—10 forintért kapható kilója. Nem rossz üzlet, mert keresett és jó hatásfokkal hasznosítható. Nyilván fan­tázia van benne, mert az abonyi Új Világ Tsz máskü­lönben nem kacérkodna a ku­kacokkal, márpedig azt teszi. Mihály József elnökhelyettes­től erről többet is hallottunk. 1986 nyarán .szerződést kö­töttek a Gödöllői Állattenyész­tési és Takarmányozási Kuta­tóközponttal. A megállapodás alapján a gödöllőiek tíz vagon szarvasmarhatrágya feltárásá­hoz szükséges gilisztát adtak el az abonyiaknak, továbbá a telep kialakításához technoló­giát, vállalva a rendszeres szaktanácsadást is. A gödöllői szabadalom így honosodik meg Abonyban. Nem valami nagy beruhá­zásról van szó. Az első ütem­ben kétszáz tonna istállótrá­gyát használtak fel. mégpedig többféle étrend szerint. A ku­kacok egyik részét a marha­trágyába engedték, a másik felét marha- és szalmatrágya keverékébe. Kísérletképpen eb­ből a két anyagból próbálnak biohumuszt nyerni. A trágyaprizmák alját nem árt lebetonozni vagy fóliával fedni, hogy a vakondok föl ne falják a (nagy)dolgos gi­lisztákat. Egy embernek csak az a feladata, hogy előírás Alkohol a menzán Belepillantok az újság­ba és ökölbe szorul a kezem. Elönt a méreg, miközben ar­ról olvasok, hogy egyik vál­lalatunk micsoda felháborító módszert vetett be a munka­erő-átcsoportosítás, a leépítés érdekében. Ennél az egyéb­ként exportérdekeltségű vál­lalatnál, ahol a dolgozók meg­lehetősen nagy szabadságot élveznek, már hónapokkal ez­előtt kiszivárgott a hír, hogy valami népszerűtlen intézke­dés van készülőben. Mivel egyetlen vezető sem volt haj­landó konkrét tájékoztatást adni, a kétségbeesett dolgozók a törzsgárda javaslatára dac- szövetséggel válaszoltak a ki­hívásra. Ha például a fel­ügyelő a füstös irodából ki- balldgott az egészséges leve­gőjű üzemrészbe, a munkások legott felhagytak elfoglaltsá­gukkal; nem törődve a napi normával, szerteszét futottak, s egy-egy vastagabb fatörzs vagy terebélyes bokor mögé húzódva várták meg, míg a főember eltávozik. Űzött va­dakként tengették az életü­ket, de nem engedtek a negy­vennyolcból. Legtöbbjük ezen a vidéken született, tanulta ki a szakma fortélyait, s ta­lált központi fűtés nélküli la­kásra. Nem csoda, hogy az idősebb szakiktól kezdve a tanoncokig mindannyian ra­gaszkodtak ehhez a munka­helyhez. De a vezetőséget fűtötte a gazdasági kényszer, s a le­építés megvalósítására egyre ördögibb terveket eszelt ki- A dolgozók jó darabig győzték ellenállással, ám a munkavé­delmi elöadp ármányos ötle­tének kivédésére már nem ta­láltak ellenszert. Ez az elő­adó szövetkezve a szerződéses konyhafőnökkel, nagyobb mennyiségű alkoholt keverte- tett az üzemi kosztba. Vér­forraló találékonysága a kí­vánt eredményt hozta. A menzára szállingózó. érthe­tően elcsigázott munkások elbódultak a beszeszezett me­nütől, így összeterelésüknek, illetve a leépítésnek már sem­miféle akadálya nem maradt. Ez az eljárás nemcsak hogy hajmeresztő, de teljes egészé­ben szabálytalan is. Egy nem­rég megjelent rendelet sze­rint ugyanis a munkahelyen tilos szeszes italt árusítani és fogyasztani. Aki ezt megszegi, tízezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. A módszer kiagyalóinak mgr küldhetik is a csekket, de ennél is fonto­sabb a dolgozók felelősségé­nek kérdése. Mert a rendelet vétlen alkoholfogyasztásról nem tesz említést, viszont igaz, hogy a bódult ebéd után a dolgozók szájába nyomott szonda egészen biztosan fű­zőidre színeződik. Űjból elolvasom azt a köz­leményt, immár tiszta fejjel, s látom hogy: „Az egyik ma­gyarországi erdőgazdaság több kerületében vértelen szarvas­vadászat kezdődött. Az etető­helyeken alkoholba áztatott takarmány várja a gyanútlan vadakat; jól belakmároznak és elbódulnak a szesztől, majd több hónapos állategészség­ügyi megfigyelés után Űj-Zé- landra szállítják őket. Az új- zélandiak részben az ottani szarvasállomány feljavítására vásárolják a nagyobb testsú­lyú és jóval tekintélyesebb agancsot növesztő magyar Rí­meket. Az exportált állatok nagyobb része azonban szarvasfarmokra kerül” Nem mindegy. Varga Sándor Képességvizsgálat A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola az 1980. szep­tember 1-je és 1981. augusz­tus 31-e között született gye­rekek részére zenei képesség- vizsgálatot tart az intézmény 23-as számú termében feb­ruár 16-án és 17-én délután 2-től 5 óráig. A legjobb ké­pességű gyerekek közül har­mincat vesznek fel az 1987/88- as tanévben induló zenei ta­gozatú első losztályba. szerint locsolja a kupacokat, hogy a megfelelő nedvesség- és páratartalom meglegyen. Optimális hőmérséklet ese­tén télen sem áll le az állat­kák anyagcseréje. A gondozó­nak az a dolga, hogy időn­ként lehúzza a legfelső réte­get, mert ezek a szobatiszta giliszták jólneveltek. Mindig a mélyebb rétegekben táplálkoz­nak és feljárnak ... meg­könnyebbülni. Tehát az érté kés biohumuszt csak zsákok­ba kell seperni. A légkondi­cionálás sem valami ördön­gösség. Ha hideg van, szal­matakarást kapnak a priz­mák. Egy-egy kazal átdolgozási ideje 5-6 hónap. Ilyenformán egy évben két trágyahalmot lehet felfalatni ugyanazzal a csapattal. Most tavasszal ér­nek az első forduló végére. Az eredményt mérni tudják, és saját felhasználási kísérletek­be kezdenek. A mostani meny- nyiséget még nem adják el, hanem fóliasátraikban alkal­mazzák zöldséghajtatásnál, pa­lántanevelésnél. Később majd — 1988-tól — a „termés” fe­lét maguk hasznosítják és a többit pénzzé- teszik. Külföldön is van kereslet a biohumusz iránt, hiszen a bio­kertészet kerüli a vegyszerek, műtrágyák használatát. Eze­ket remekül helyettesíti a ku- kackák ajándéka. Virágkerté szetekben, pázsitok telepítésé­nél, sportpályák füvesítésénél nélkülözhetetlen. Akár szántó földi növénytermesztésnél is alkalmazható. Megállapították a szakemberek, hogy ez az ürülék tápanyagokban sokkal gazdagabb bármelyik szerves trágyánál és még más fontos anyagokat is tartalmaz. Az Uj Világ „nem átall” ebből is pénzt csinálni. Tamasi Tamás Fogadóéra , Sós János, a városi tanács elnökhelyet.tese február 18-án, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali helyiségébén. Nyíltan a kádermunkáról ki alkalmasság a fő AZ MSZMP KB a múlt év március 18-i ülésén vizsgálta a KB 1973. november 28-i káderpolitikai határozata vég­rehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy a hatá­rozat alapelvei helyesnek bi­zonyultak, elősegítették az egységes szemlélet kialakítá­sát. Tervszerűbbé vált a ve­zetők kiválasztása, felkészíté­se, funkcióba állítása is. Ugyanakkor azt is kinyilvá­nította, hogy az elvek nem mindenütt és mindig valósul­tak meg következetesen, s a kádermunka "gyakorlata nem igazodott idejében és megfe­lelően a társadalmi, a gazda­sági és a kulturális életben végbement változásokhoz. In­dokolttá vált tehát, hogy a KB új határozattal szabályoz­za a párt kádermunkáját. A városi pártbizottság leg­utóbbi ülésén tárgyalt e fon­tos témáról. A testület elisme­rően szólt azokról a kedvező tendenciákról, amelyek terü­letünket jellemzik, de kritiku­san, önkritikusan vetette fel a meglévő hibákat, hiányos­ságokat is. A tervszerű és tudatos beiskolázások ered­ményeként az első számú ve­zetők több mint 80 százaléka közép-, illetve felsőfokú poli­tikai iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a veze­tők többsége érti a párt poli­tikáját, képes a maga terü­letén azt önállóan alkalmazni. Ugyanakkor a korábbinál gyakrabban fordul elő, hogy egyes vezetők nem állnak ki a párt politikája mellett, egyes részterületeit fenntartásokkal fogadják, s ezt gyakran hir­detik is. Az érthető, hogy a bonyolultabb, nehezebb hely­seiben több a konfliktus, a vi­ta. a feszültség, de a vezetők­nek ilyen körülmények kö­zött is — vagy táh’ még inkább — meg kell állni helyüket, szilárdan képviselve a párt politikáját — hangsúlyozta a pártbizottság. A politikai alkalmasság fo­galomkörébe tartozik, hogy a vezetők életvitele, magatartá­sa feleljen meg a szocialista erkölcs normáinak. Napjaink­ban időszerű erre figyelmez­tetnünk, ugyanis néhány ve­zető megsértette törvényein­ket, visszaéltek beosztásukkal, ezért büntetőjogilag és párt­fegyelmi úton is felelősségre kellett vonni őket. Ezzel egy­idejűleg arra is kiemelt fi­gyelmet kell fordítani, hogy a vezetők erkölcsi, politikai védelmet kapjanak a rágal­mazással, az intrikával szem­ben. Az utóbbi időben ugyan­is „divat” lett a névtelen le- velezgetés, a konkrétumok nélküli kritizálgatás, különö­sen a rendet, a fegyelmet kö­vetelő vezetőkkel szemben. Ez is közrejátszik abban, hogy az utóbbi időben az emberek ne­hezebben vállalnak vezetői tisztséget. Fejlődésünk mai szakaszá­ban döntő fontosságú a ve­zetők szakmai hozzáértése és vezetői képessége. A városi pártbizottság azt a tjlfogást erősítette meg, hogy ehhez a végzettség, a diploma szük­séges, de nem elégséges fel­tétel. Napjainkban különösen fontosak az olyan vezetői tu­lajdonságok, mint az új vránti fogékonyság, a kezdeményező­készség, az önállósággal pá­rosuló felelősség, az alkamaz- kodási képesség. Ezért hang­súlyozzuk a szakmai ismere­tek fontossága mellett azt, hogy vezetői posztokon olyan emberek legyenek, akik tud­nak érdekeket egyeztetni, akik határozottak, következetesek, emberségesek, igénylik és fi­gyelembe is veszik a kollek­tíva, a társadalmi szervek véleményét, képesek saját munkájuk önkritikus rqegíté- iésére. TERÜLETÜNKÖN az utób­bi években — az állami isko­lai végzettséget tekintve is — jelentősen javult a káderek összetétele. Egy-két nyugdíj előtt álló vezető kivételével mindenki rendelkezik a be­osztásához szükséges képe­sítéssel. Ugyanakkor egyes szakmákban nincs megfelelő utánpótlás, s a tanulmányok folytatására csak elvétve vál­lalkoznak. Ez a ruhaipari, fa­ipari műszakiakra, különösen pedig a közgazdasági szak­emberekre jellemző. A mai pénzügyi és szabályozó rend­szer. de általában a gazdál­kodás kinőtte a könyvelőket. Sokkal elemzőbb, perspek­tivikus közgazdasági munka szükséges a megalapozott döntésekhez. Néhány üzemünk — mint például a CÁT — ko­moly erőfeszítéseket tett a közgazdasági munka erősíté­séért, de néhány termelő- szövetkezetünkben hiányzik a politikai akarat a közgazda- sági szakemberek beállításá­hoz. Káderpolitikai elveink az ésszerű stabilitást és a terv­szerű vezetői cseréket szor­galmazzák. A városban és a vonzáskörzetben összességében helyesen érvényesül ez a gya­korlatban. A fő vezetők 40 szá­zaléka öt, háromnegyed ré­szük 10 éven belül került funkcióba. Ez egészséges fo­lyamatot tükröz. Bebizonyoso­dott a gyakorlatban, hogy az indokolt mértékű stabilitás jó hatással van a vezetesre, a rutinból, a megszokottságból adódó gondok elkerülése pe­dig megköveteli a tervszerű cseréket. A stabilitásra való törekvés csak azokra vonat­kozzon, akik képesek meg­újulni, a változó körül­ményekhez alkalmazkodni — légiit Zalából a bükkiünk Havonta 2700—2800 köbméter fát dolgoznak fel a Fűrész-, Lemez- és Horűóipari Vállalat ceg­lédi gyára székülés- és fűrészüzemeiben. A feldolgozásra kerülő tucatnyi fafajta közül a legnagyobb mennyiségben a bükk, tölgy, akác és a nyár érkezik a gépsorokra. Képünkön a Zalai Erdőgazdaságból vásárolt bükkrönköket rakják ki a vagonokból. (Apáti-Tóth Sándor felvétele/ szempont fogalmazta meg a pártbizott­ság. Sajnos területünkön is a ve­zetők kisebb hányada a kí­vánatosnál hosszabb időt tölt funkciójában. Ez a legjobb szándék mellett is magában hordozza azt a veszélyt, hogy úrrá lesz a megszokás, kiala­kulhat a túlzott magabiztos­ság, a tévedhetetlenség ér­zete, a „nekem mindent sza­bad” gyakorlata, háttérbe szorulhat a kollektív vezetés. Ezért is fontos, hogy legyen tervszerűbb a káderek moz­gása a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszeove- zeti munkaterületek között. A Központi Bizottság határo­zata elfogadta azt az elvet, hogy bizonyos tisztségeket két ciklusnál tovább ne tölthes­sen be ugyanaz a személy. A vezetésben — ha nem is az elvárt arányoknak megfe­lelően —, de a különböző réte­gek, nemek és korosztályok jelen vannak. Továbbra is fontos káderpolitikai elvünk, hogy az idősebbek élettapasz­talatát — és tegyük bátran hozzá — forradalmi hitét, el­kötelezettségét — párosítsuk a fiatalok új iránti fogékony­ságával, lendületével. Az el­múlt időszakban folyamato­san kerültek a vezetésbe a fiatalabb korosztályok kép­viselői. Van huszonéves párt­titkár és tanácselnök, harmin­con alig túljutott gyarigaz- gató, főkönyvelő és vala­mennyien megállják a helyü­ket. Gondot okoz, hogy több helyen — elsősorban a mező- gazdasági szövetkezeteknél — lassúbb ez a folyamat. Szólni kell a megfáradt, idős vezetőkről is, akik mö­gött becsületes, áldozatos munkával eltöltött évek áll­nak. Megérdemlik, hogy meg­becsüljük őket, hasznosítsuk tapasztalataikat. Indokolt' eset­ben a jövőben is élni lehet a kedvezményes nyugdíjazás le­hetőségével, de ennél fonto­sabb, hogy a volt munkahely, a lakóhelyi párt- és tömeg- 'szervezetek tegyenek többet a társadalmi, a közéleti munká­ba való bevonásukért. A párt- szervezetek és -szervek — a párt vezető szerepéből fa­kadóan — káderügyekben- hatáskörrel, véleményezési jogkörrel rendelkeznek, me­lyet döntő többségük helyesen alkalmaz. A Központi Bizott­ság határozata e jogkört meg­erősítette, sőt az arra alkal­mas alapszervezetek számára — ahol eddig csak véleménye­zési jogköre volt — hatáskör megadását is lehetővé teszi. E jogkörök gyakorlásának módszereiben azonban ko­moly változtatások szüksége­sek, hiszen az állami, a gazda­sági életben végbemenő de­mokratizálódási folyamat ezt igényli. A pártszervezeteknek fel­tétlenül tiszteletben kell tar­tani az állami és a társadal­mi szervek, a szövetkezetek önállóságát, jogait. A hatás­körbe tartozóknál a pártszer­vezet előzetes állásfoglalását ajánl,ásnak kell tekinteni, s nem kell „sorscsapásként” ér­tékelni, ha nem az ajánlott személyt választják meg, ha egyébként más is alkalmas az adott tisztségre., AZT VARJUK a pártszer­vezetektől, az állami személy­zeti munkát végzőktől, hogy a városi pártbizottság által elfogadott feladatterv alapján végezzenek mélyreható ön­vizsgálatot, keressék és talál­ják meg a jobb munkavégzés­hez szükséges módszereket, munkaformákat. Munkájuk sikerét az adott üzem, intéz­mény tevékenységének ered­ményessége fogja igazolni. BERLA FERENC, a városi pártbizottság titkára wm Szí li ház A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében február 16-án, hétfőn 17 órakor a 7’a- más bátya kunyhója cfmű ze- zés játékot mutatja .be a Hö- köm Színpad társulata. Szer- són Gyula, Császár Angela és Csák György szereplésével. A darab zeneszerzője Mártha István, rendezője Karinthy Márton. ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom