Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
Aszód A milliméterek becsülete Művelés, érdekeltség LLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. :',(q SZÁM 1987. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Fokozott figyelem a szőlőművelésre Munkalehetőség télen, nyáron Néhány éve még jó hecc voll a föagronómus megtréíá- lása. A mezőgazdasági nagyüzem központjának udvarán az általa elhelyezett és ellenőrzött csapadékmérő edénykébe cigarettacsikkeket dobáltak a rosszmájú munkatársak. Azóta bizony ők is megtanulták a milliméterek tiszieletét. s az elmúlt nyáron, őszön akár álmukból felriasztva is meg tudták mondani, mióta, hány milliméter eső nem esett. Mert jobbára ez történt. Ki gondol most a milliméterekre, amikor centiméterekben, sőt deciméterekben lehet mérni az útját kereső hóié vastagságát? A jó gazda, ő az, aki a többi évszakban, tapasszal, nyáron, ősszel éppen napjainkra is gondol. Igyekszik úgy szántani, a csatornákat karbantartani, hogy a tél végi olvadáskor minél több víz a talajba szivárogjon, ugyanakkor ne maradjon belőle a vetés tetején. A kettős feladatot megvalósítani, a kettős igénynek eleget tenni persze nem egyszerű és nem olcsó dolog. Ám nagyon hasznos. Tudta ezt még az a kis- kerttulajdonos is, aki az udvarában hullott havat a kertjébe, a tavasszal korán kiszáradó földjére hordta. A példa kicsit távoli, de olyan értéket hordoz, hogy érdemes megemlítenünk. A nádudvari KITE termelési rendszerben a lézertechnikát alkalmazzák a rizstermesztés- ben a magágy előkészítéséhez. A lézersugár segítségével tudják kialakítani az olyan vízszintes, sík felületet, amelyen az elárasztás után nem maradnak vissza víztócsák. Jellemző a munkaművelet pontosságára, hogy viszonylag kis sugarú területet tudnak egyszerre simára dolgozni, mert nagyobb léptéknél már jelentkezne a föld görbülete. Ha valahol három települést összevonnak, nő a lakosság és az ismeretlenek száma. Kerepest arcsa is így született. Kétségtelen,' hogy sok ember még látásból sem ismeri a másikat. Vannak viszont munkahelyek, ahol naponta megfordulnak szülők, gyerekek, nagyszülők. Ilyenek a falvak óvodái, iskolái, rendelői. E helyeken néha felbukkan egy- egy jelenségszámba menő, majd fogalommá váló ember. Kis ünnepség, búcsúzunk egy dajkától. Nyugdíjba vonul. Nem nagy dolog, hisz naponta előfordul. Megjelennek a búcsúztatón a munkatársak, néha a főnökök is. De az már igen ritka doiog, hogy valakitől gondolatban egy község búcsúzzon el, kívánjon őszinte szívből minden jót. Vdvardi József né, akit itt mindenki Udvardi Marika néninek ismer, 32 évi óvodai munka után most tölti utolsó fizetett szabadságát. Kérdésemre, milyen érzés, válasza rövid: furcsa. Kis gondolkodás után folytatja: Nagyon fognak hiányozni. — Tudom, kell már a pihenés. többet kell foglalkoznom a családommal, a falummal. De néha hallani vélek egv- egy kérdést, kérést, sírást, kacagást s elszorul a szivem. Felejthetetlen éveket töltöttem a gyerekek között, remélem minden emlék sokáig fog bennem elevenen élni. ■Rám mosolyog, azután folytatja: — A munka, gyermekem. természetes. Ezért születtünk. — S indul a végrehajtó bizottság soros ülésére. Marika néni ugyanis nemcsak a nagyközségi tanács óvodájában dolgozott, hanem tagja a nőtanácsnak, a Vöröskeresztnek. Tanácstag 32 éve, vb-tag 21 éve. Mindemellett édesanya, feleség, nagymama, idős szülőt ápoló gyerek, mindig segítő, megbízható szomszéd. Sohasem fáradt, mindenkit meghallgat. Bármilyen gonddal fordulnak hozzá, segíteni Igyekszik — vélekednek róla. Ott volt a vízvezeték építésénél, a tereprendezéseken. Ha kellett, ittas apától szabadított meg szerencsétlen gyereket, orvosért szaladt. A tanács dolgozói, főleg a »régiek, tudják, nála több elA mi vtdékünkön rizst nem termelnek, de tükörsima szántók sem jellemzik tájunkat. A változatos domborzat a talaj- pusztulást és a belvizet folytonos kihívásként állítja a gazdaságok szakemberei elé. Szakemberekről szólunk? A fogalomhasználat kissé ködösítő. Mérnökök és szakmunkások egyaránt értendők alatta. Egyikük sem tehet azért semmit sem, hogy mennyi eső, hó hulljon a felhőkből, s az sem rajtuk múlik, hogy ezek a páraszívacsok fölénk érkeznek-e, avagy sem. Akkor avatkozhatnak az események folyamatában, amikor a csapadék a földre érkezett. Még pontosabban azt megelőzően és követően.- Az előttünk állő Galga-völ- gyi komplex talajjavítás is ezt a célt szolgája. A már elvégzett növénytelepítések felszíni, vízrendezések ellenére ts sok hordalékot juttat a patakokba az időszakos vízfolyásokban hömpölygő hóié. A tál vak utcáin áthaladva nem csak a piros hamus szón festi meg a vizet. A gödöllői egyetemi kutatások arra a következtetésre vezetnek, hogy az aszályos esztendőkben — amikor eleve nagyobb az igény a talajnedvesség megelőzésére — nehezebben, drágábban, kevéssé eredményesen lehet az e célt szolgáló talajművelő módszereket alkalmazni. Hogyan hasznosul a januári csapadék tavasszal? Ezt ma még nem tudjuk megmondani s a beavatkozásra is csekélyek már a lehetőségek. Talán véget ér a csapadéksze- sény évek sora és akkor majd könnyebb lesz a következő őszi szántás. Itt-ott azonban nemcsak éghajlati, hanem szemléletbeli változásra is szükség van művelésben, érdekeltségben. nőkkel kevesen dolgoztak. Soha nem volt mézesmázos, de olyan meghitt kapcsolata a kerepestárcsái akkal, mint neki, másnak nem alakult ki. A mai felnőttek, akik a keze alatt kezdték megszokni az ovodát. a gyermekeiket is bizalommal vitték védő karjai közé. Különösebb kitüntetése, ilyen-olyan fokozatú, nincs. Nekünk hihetetlen, hogy visz- sza tud vonulni, mert nehezen lesz található olyan, aki hozzá hasonló magabiztossággal és szeretettel a helyére álljon. Szeretnénk, ha érezné, mi, akik a keze alatt lettünk iskolaérettek, néha ma is az ölébe kuporodnánk. Árvái Magdolna E zekben a hetekben körzetünk termelőszövetkezeteiben is megrendezik a zárszámadó közgyűléseket. Húsz, huszonöt évvel ezelőtt nagyobb volt a zaj, valóságos ünnepnapként tartották számon ezt az eseményt a községekben. amikor közös vacsorán vettek részi a tagok, piros bor kínálta magát a terített asztalokon és cigány húzta a talpalávalót, miközben a tagok kórusban zengték az akkoriban divatos nótát: Té- esz-elnök, ha felül a lovára... De hát azóta sok víz lefolyt a Galgán, sok változáson mentek át a gazdaságok. Ezekről, meg az emberek változásáról ejtettünk szót az elmúlt napokban néhány mezőgazdász ismerősömmel. — Nem a traktorok, a gépek számának növekedését, a technikai színvonal emelkedését említeném elsőnek, ha a változásokról szólunk. Nem a műtrágya, meg a növényvédő szerek térhódítására, a vegyszeres gyomirtásra meg a többi kémiai eljárásokra hivatkoznék, ami természetesen nagy dolog. A repülőgépnek, mint a vegyi művelés technikai eszközének a szántóföldek fölötti megjelenése nemcsak látványos, hanem tudományos szenzáció is. Mégsem ezt említeném elsőként — mondja Katona Mihály —, hanem sokkal inkább az emberi gondolkozás, magatartás változását. Egyetlen példával ismerkedjünk meg — A napokban ismét sokszor kerül szóba különböző fórumokon az aszály, a fagy- és a jégkár. Ezek a természeti csapások nagymértékben akadályozták mezőgazdaságunk eredményességét. A dányi Magvető Termelőszövetkezetben is négy éve nehezíti az aszály a növénytermesztést. Fegyelmezett munkával és szakmai hozzáértéssel segíteni tudtak gondjaikon, így az 1936-os évet sikeresen zárták. Ágazati eredményeik a tervezett tizenhétmillió forinttal szemben huszonegy százalékkal magasabbak. Hagyma és gyümölcs A gazdaság közös és részművelésű területe 6534 hektár, ebből 1900 hektár kivételével mind szántó. Az lOSÍ-ös fagykar következményei leginkább a szőlöterüieiet sújtották. A termés növelése volt a cél, amikor tavaly a növény- termesztési dolgozók mellett az egész téesztagságot bevonták a szőlőművelésbe. Idén már mindenki három sor szőlőt köteles gondozni. A hosszú nyári szárazságnak tudható be, hogy a növények terméshozama a tervezett átlag alatt maradt. Csupán a rozs és a napraforgó termett többet a vártnál, valamint a lucerna hozott — igaz, csak egy százalékkal — többet a tervezettnél. Búzából 5 helyett 4,7, kukoricából 6,7 tonna helyett 6 tonna termett hektáronként. A gazdaságos termelést a Magvetőben is gátolta a műtrágyák és növényvédő szerek, valamint az energia árának emelkedése, azonban a saját állatállományuk számára termesztett silókukorica, valamint a gabona szárítására szolgáló üzem négy szárítóberendezése — mondhatjuk úgy is, az önellátás — végeredményben a növénytermesztési ágazat teljesítményét is öt százalékkal megemelte. Évek óta foglalkoznak téli hagymáhajtatással, ez a tevékenység egyrészt biztosítja a javasolja a mezőgazdasági gépészmérnöki diplomával rendelkező vezető. — Jó néhány fiatal dolgozik a szövetkezet műhelyében s egyik alkalommal felvetődött a kérdés, ki tudná megmondani közülük, mennyi földje volt az apjának. A vállukat vonogat- ták. — Nem tudjuk. Hát fontos ez? — De azt mindany- nyian tudták, hogy közülük ki mennyit keres havonta. Pár- választásukban sem döntő vagy befolyásoló tényező, hogy mennyi földje volt a szüleinek. Lehet, hogy a mai ötven-, hatvanévesek ezt még számon tartják, részükre valamilyen mércét is jelent, de a húszon- meg harmincéveseknek ez már nem ügy. Az az érzésem, hogy nem nagy tapsra, elismerésre számíthatna a zárszámadások bármelyikén az a felszólaló, aki azzal hozakodna elő, hogy neki több a joga, mint másnak, vele másképp kell bánni, mint mással, mert ő több földet hozott be, mint más. A közbeszólók azt firtatnák: arról beszéljen, hogy mit ér a munkája! S ha a munkája sokat ér, akkor odafigyelnének, hogy mit mond. dolgozók elfoglaltságát, másrészt kihasználják a szárítóüzem egy részét ilyenkor is. Az sem utolsó szempont, hogy ezzel évente csaknem másfél millió forinttal növelik árbevételüket. Annak idején nem volt szerencsés a gyümölcs helyének kiválasztása. A 34 hektárt fagyzugos területre telepítették, így ez a rész tulajdonképpen hasznavehetetlen, a ráfordított összeg sem térül meg a szövetkezetnek. Terveik között szerepel a gyümölcs selejtezése, es más irányú fel- használása. Régebben libákat, juhokat is neveltek a termelőszövetkezetben. ezek tenyésztését azonban gazdaságtalanságuk miatt 1982-ben megszüntették. Jelenleg szarvasmarha-állományuk gyarapításán fáradoznak. A vágómarhákat a környékbeli gazdák hizlalják, a közösben a tejtermelést helyezték előtérbe. A másfél évvel ezelőtt üzembe helyezett központi fejőház átadása után ugrásszerűen javult a tej minősége. Az addig másod- és harmadosztályúból első osztályai lett. A tenyésztés pénzügyi sikereihez jelentősen hozzájárult a vágómarha és a tej felvásárlási árának növekedése is. Ipari üzemek A téesz árbevételét befolyásoló tényezők között kimagasló helyet foglalnak el az ipari üzemek. A cipőüzem húsz, a műanyagüzem 21, a papír- iizem ötvenöt, az építőipar 13 százalékkal szárnyalta túl a terveket. Hasznosnak bizonyult a Taurus Gumiipari Vállalattal kötött bértárolási szerződés Is, hiszen az ebből származó jövedelem szintén húsz százalékkal, hatszázezer forinttal lett több. Meglévő gépparkja bővítésére több milliót fordított a szövetkezet. Hétmillió-száz- negyvenhétezer forintért új, hatszáznegyvenezerért használt gépeket vásároltak. Az építőipari beruházás összege Gál Géza volt járási párttitkár mesélte el, hogy amikor sok évvel ezelőtt Hajdú Andrást a hévízgyörki termelő- szövetkezet elnökévé választották, alig pár hónap eltelte után azzal kezdték ki, suttogva es nemcsak suttogva, hogy eladta magát, mert baráti körét a volt középparasztok között építette ki, sőt még volt kulák is akadt köztük. Amikor megnézték a bejelentést és a pártbizottság titkára leült az elnökkel, akkor kiderült: Hajdú András nem azt nézi, ki volt középparaszt, netán kulák vagy szegényparaszt, öt nem a vagyon érdekli, hanem az, ki hogyan dolgozik a közösben, ki hogyan segít neki abban, hogy a gyenge szövetkezet kilábaljon a nehézségekből. —S akkor mondta — emlékezik Gál Géza — számomra az igen-igen tetsző mondatot: — Az én legjobb barátaim azok, akik a legjobban dolgoznak, legtöbbet fáradoznak a közösért, akiknek a munkája a legtöbbet ér. És felsorolt tíz nevet. Volt köztük egykori szegényparaszt, meg középparaszt is, sőt csakugyan volt egykori kulák is. De mind a tízen egyek voltak abban, hogy erejüket nemkímeghaladta a huszonhárom- milliót, ennek csaknem a felét a gabonaprogram keretében használták fel. Isaszegen utat, tűzivíz- és terménytárolót, a dánsári részen szintén utat és terménytárolót, valamint mérlegházat építettek. Emelték a mércét Az 1986-os számadatok ismeretében érthetően visszafogottabban tervezték az ez évi eredményeket. A lehetőségeket jobban figyelembe vették, de még ilyen körültekintő módszerrel is kétmillió forinttal a tavalyi fölé emelték a mércét a dányiak. Üj formák időseknek címmel hirdet pályázatot a városi művelődési központ., néhány más szervvel, intézménnyel együtt. A pályázat célja, hogy az idősebb generáció tárgyi környezetében olyan új berendezések, eszközök és felszerelések tervezésére ösztönözzön, amelyek figyelembe veszik a használóik életkorából, sajátos helyzetéből adódó problémákat. Olyan építészeti, belsőépítészeti megoldásokra várnak javaslatokat, amelyek megvalósításával hazai viszonyaink között reálisan számolni lehet. A témakörök a következők. 1. A mozgást, helyváltoztatást segítő, megkönnyítő megoldások. Például tömegközlekedési eszközökön, épületekben lépcsők. korlátok, kapaszkodók, fogódzók; utcai bútorok, bevásárlókocsik. 2. A tájékozódási, érzékelési problémákat áthidaló, eiigazítást könnyítő jelrendszerek intézményekben, köztereken. 3. Élet a lakásban — ez a harmadik témakör címe. A tisztálkodást megkönnyítő fürdőszobai berendezések. bútorok, háztartási eszközök, kerti és egyéb szerszámok, öltözködés, ruhámélték, ha a szövetkezet érdekeiről volt szó. A példák, a történetek el- mondói megfogalmazzák a legfontosabb változást, ami a paraszti gazdálkodásban, erkölcsben bekövetkezett: az ember értéke, becsülete, a közösségben érvényesíthető joga elválaszthatatlan a végzett munkájától. Ahogyan hazafelé sétálva összegezem a hallottakat, megkérdezem magamtól: minek erről beszélni? Az idősebbek mindezt nagyon jól tudják, a fiatalokat pedig, hogy s mint volt a múltban, nem nagyon érdekli. A Talpalatnyi föld Góz Jóskájának és Juhos Marikájának tragikusan szép története ma már nem eshetne meg, őagy ha igen, hát nagyon felfigyelnének rá, mint valami különös kivételre. N em akarom áltatni magam. Az újfajta értékrend mellett természetesen sokféle módon jelen van a régi is. A munkával szerzett jog és becsület azonban, mint egyre szilárduló törvény, magával hozza az új emberi viszonyokat és konfliktusokat is, amelyek sürgetik a kérdésre a választ: a munka joga és becsülete áll-e meg, vagy pedig a dolgos-munkás erkolcsi- ségtől mindig is idegen sógorkoma, kupec-üzletelős erkölcs Birkózik a kettő egymással, mint fény az árnyékkal, mint a sötétség a világossággal. Fercsik Mihály Megváltozó rendelési idő Az Aszódi Tanácstól kapott tájékoztatás szerint, a nagyközségben február- 16-tól megváltozik a körzeti orvosok délutáni 'rendelési ideje. A II. körzetnek (újtelep) hétfőn, szerdán 13—19 óráig dr. Jólesz József rendel az SZTK- ban, majd reggelig lakásán az egész község ügyeletét ellátja. Az I. körzetnek (falu) kedden, csütörtökön 13—19 óráig dr. Lóska Izabella rendel áz SZTK-ban, majd ugyancsak á lakásán reggelig ellátja az egész község ügyeletét. A pénteki rendelés változatlan. A péntek éjszakai ügyeletet a két orvos váltakozva látja el. Erről részletesen az orvosok lakásán található tájékoztató. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, A gödöllői művésztelep 1901—1920. felújított állandó kiállítás, megtekinthető 19 —18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. zat. 4. A pihenést szolgáló sajátos sporteszközök, utazási felszerelések, egészségügyi intézményekben, szociális otthonokban használható belső es szabadtéri bútorok. A pályázat nyilvános és országos. A javaslatok tetszőleges formában és méretben készülhetnek. Elfogadnak leírást, rajzot, fotót, modellt, prototípust, mintadarabot. A pályázat jeligés, a beküldő nevét és lakcímét zárt borítókban kérik csatolni a pályamunkához. A beküldési határidő szeptember 11-én déli 12 őrá. A pályamunkákat a városi művelődési házba kérik küldeni. A kiírók felhívják a pályázók figyelmét arra, hogy a hasznosítás, gyártás, forgalmazás joga a pályázóé, s ha szükségesnek látják, a jogvédelemről a nyilvánosságra hozatal előtt gondoskodjanak. Minden egyéb felvilágosítást Varga Kálmántól, a -városi művelődési ház helyettes igazgatójától kaphatnak az érdeklődők. Ebzárlat Még mindig tart a körzeti állatorvos által veszettség miatt január 3-tól elrendelt ebzárlat Veresegyházon. Előreláthatólag április 3-ig a kutyákat szájkosárral, illetve pórázzal lehet az utcán sétáltatni. Kutyát macskát csak hatósági engedéllyel szabad a nagyközség területéről kivinni. A rendelkezés megszegőit szigorúan megbüntetik, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják. Egyidejűleg kérik a lakosságot, hogy az elhullott, talált állatokhoz ne nyúljanak, a szelíd állat benyomását keltő veszett rókákat ne simogassák. Az ilyen eseteket jelentsék a körzeti állatorvosnál vagy a nagyközségi tanácson. Rendszerszervezőket, programozókat, mérlegképes könyvelőt (4 órás részfoglalkozásra is) FELVESZ: AZ AGRODATA Műszoki Fejlesztő Számítástechnikai Leányvállalat Levélcím: Gödöllő, Pf.: 103. 2101 ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) A munka: természetes Nyugdíjas lett a dajka Nem a vágyán számít A szövetkezet érdekei B. E. Új formák az időseknek
