Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

I Készül az új földtörvény Egyenrangú a kétféle tulajdon Az építkezés kezdetéig nevelni kell v A földre vonatkozó jogszabályok s azok módosításai ^ ma már szinte áttekinthetetlenek. Am már készül az ^ új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a tör- ^ vénytervezetet megtárgyalta az Országgyűlés mezógaz- ^ dasági bizottsága. Nemrég a Minisztertanács is elfogad- 6 ta, s az Országgyűlés ülésszakán válik törvénnyé, ha a 8 képviselők jóváhagyják. — A törvénytervezet beve­zető rendelkezései között egy lényeges tulajdonságról feltét­lenül érdemes szólni — mond­ja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hi­vatal osztályvezetője. — Ez­után a föld rendeltetése szá­mít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, külterületen vágj éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföld­re vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgá­ló, különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkal­matlan földet. Az utóbbihoz sorolhatjuk például a termé­szetvédelmi célokra szolgáló területeket. Átruházható —■ Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra Is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a föld- tulajdon kölcsönösen átruház­hatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből- lehetett állami, most ez for­dítva is igaz lesz. — A mezőgazdasági szövet­kezeteknek'leginkább az okoz gondot, hogy évek óta hasz­nált állami földek tulajdonjo­gát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehetik tőlük. — Valóban, ez is rendezés­re váró gond volt, s az új tör­vény szerint ezután majd megválthatják az általuk hasz­nált állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezé­si terv vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának ha­tározata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben levő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vi­tára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé vá­lik. — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld énítkezés céljára vagy gazdasági tevé­kenységre adható tartus hasz­nálatba. Eddig úgy volt, hogy 37. építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasznála­tot átruházhatta a mindenkori tulajdonosa Ezután a gazda­sági tevékenység céljára hasz­nálatba vett földet is átadhat­ja az ültetvénnyel, növények­kel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós hasz­nálatban álló földön létesí­tett építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, ha­nem a fia, rokona kívánja megtenni. Hem keli eladni Egyébként a tanács lett vol­na az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a föl­det, de sokszor meg sem kér­dezték, vagy csak utólag, ami­kor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga en­gedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problé­mát okozott, hogy a tsz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tartós haszná­latba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott s a feleség nem. akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett. földön létesített épületre társtulajdonosként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a földtu­lajdonra, tellát a telek-, la­kás- és üdülőszerzésre érvé­nyes jogszabály. — A szerzés mértéke to­vábbra is korlátozott, de több körülmény megítélése válto­zik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vo­natkozó jogszabályok megsér­tésével, hanem, öröklés, örök- befogadás vagy házasságkötés által került a család tulajdo­nába. Ha tehát mindkét háza­sulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulat­lanul külföldön tartózkodók j tulajdonával kapcsolatban is, 1 amit a belföldön maradt csa- í ladtag megszerezhet, termé- ' szetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a min­denkori tulajdonosa ne szipo- lyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből.., — Eredeti szándékunk sze­rint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadal­mi fórumok csak megerősítet­tek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik náajd a Megélünk mi a jég há­tán is — tréfálkozik velem gyalogos úti társam, a téli jár­dákra célozva. Valóban. Most már legalább másfél hónapja tartja magát a rendkívülinek mondott időjárás. Bár ebben a minősítésben van valami túlzás is, mert mint tudjuk: a naptár 12 hónapja szerint mindigV^án január is, meg február is, a hőmérő skáláján is megjelölték a pluszokat és a mínuszokat, s lefelé is van még azon annyi hely, amit ed­dig ki sem használtunk. Amit azért írtak, mértek rá, mert számításba vették, hogy télen olyan hideg és annyi hófúvás is lehet, amennyi most volt, van vagy lesz. De lehet en­nél még több is, mint ahogy már volt is a történelmünk­ben. Úgy látszik, nemcsak hóból és 'hidegből volt persze több, hanem hómunkásból is keve­sebb, noha a mostani bérnél kevesebbet fizettek. Ezzel vi­szont nem azt akarom mon­dani, hogy jelenleg megfizetik földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatla­nul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoz­tatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról holnapra legelőt. Ha más célra használták a föl­det, s az a tevékenység meg­szűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkal­massá tenni. S azt a földe! sem lehet műveletlenül hagy­ni, ahol egyébként majd há­zat vagy mást épít a tulajdo­nos. Rekultiváció — Az építkezés* kezdetéig azt is művelni kell. És ter­mészetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik te­vékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fi­zetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk fi­nanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. D. L. Új igazgató az Elak-ban Mint arról lapunkban ko­rábban már beszámoltunk, a váci Elektroakusztikai Kis­vállalat pályázat és választás útján töltötte be az igazgatói posztot. A pályázók közül Hormos Márton kapta a leg­több szavazatot, így ő az Eiak új igazgatója. ókét. Azt, hogy napi nyolc órán át, akár nappal, akár éj­jel mit jelent a talpunk alatt süppedő nyirkos havon lapá­tolni, csak az tudja, aki nem csak a saját háza előtt tette járhatóvá az utat. Én például tudom, azért nem próbálom ki ezt a mellékkereseti formát, noha a pénz jól jönne. Mostanában inkább emléke­zek, s arra gondolok, naponta ^elsétálva meleg szövetkabá­tomban, diplomatatáskát ló- bálva a budapesti Blaha Luj­za tér jeges betonján; 1945 te­lén gondolni sem mertem vol­na, hogy úgy járok-kelek itt, mint akinek csak: kritizáini- valója van az állapotok mi­att. Mert az is van. Az akkor még itt álló Nemzeti Színház előtt nekünk csákánnyal kel­lett felverni a hideg jégszilán­kokat szétvető páncélt, s mindjárt jöttek a teherautók is, hogy Budapest utcáiról el­vigyék a hódombokat. Nincs pénz? Kevés az üzem­anyag? Lehet. De azért azt mégsem kellene hetekig hagy­nunk, hogy mondjuk a deák­A Pest megyei Vendéglátó-ipari Vállalat versenypályázat útján /■/ a < április i-jétői szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 56. sz. Csúcs csárda, Balatonszabadi, Szent László út 100. 320. sz. Besnyő vendéglő, Gödöllő, Bánki Danát út 1. 332. sz. Sziget falatozó, Szigetmonostor, Duna-part. 471. sz. Pici pavilon büfé, Kerepeslarcsa, Thököly út 4. 476. sz. Pavilon büfé, Göd felső, Napsugár út 1. Tájékoztató adatokat ad, március 2-ától a vállalat váci igazgatósága. A versenytárgyalás március 17-én, 14 órakor lesz az igazgatóságon, Vác, Széchenyi út 19. Hetek éta a jég hátán A féktávolság most VÁ IFI«­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1381. FEBRUÁR 11., SZERDA Mikor ered meg a víz? A Szobi Nagyközségi Közös Tanács idei gazdálkodási ter­vében a többi között szerepel a márianosztrai vízhálózat­fejlesztés első ütemének befe­jezése. A munkák tulajdon­képpen elkészültek, de mégis bizonytalan az átadás pontos ideje. A lakosság, legalábbis egyelőre, szóbeszédekre ha­gyatkozik. Tisztázására Ritzl Ferenc tanácselnök a tanács­tagok kérdésére elmondta, pontosan mire is számíthat­nak. Jelenleg a Köjál vizsgálati eredményeit várják. A bein­dításhoz a létesítmény egyéb­ként készen áll, ennek elle­nére még nem lehet napra megmondani, mikor kezdődhet a vízszolgáltatás. A DMRV szakemberei — ha kell — hét végén is dolgoznak a veze­tékrendszer és a tárolók több­szöri átmosásán. A biztonsá­gos beindításhoz és üzemelte­téshez elengedhetetlen az egyes állomások összekötése. A posta ezt csak június 30-tól tudja ígérni. Nem szeretnének nyárig várni a beindítással, ezért ideiglenesen URH rádió­kapcsolatot létesítenek, amivel az indításhoz nélkülözhetetlen szinkronkapcsolatot tartják majd. Nem közömbös az sem, mi­lyen arányú lesz a lakosság kötelező anyagi hozzájárulása. A költségek pontos mértékéről még nem tudnak biztosat, de azokat mégis megnyugtathat­ják, akik 30 ezer forintról, vagy annál is többről hallot­tak. A várható rész inkább 20 ezerhez áll közelebb. Még Ide tartozik a követ­kező feladat is, egy 500 köb­méter űrtartalmú víztározó megépítése. Ipolydamásdon jelölték ki a helyét. Idén el is kezdik a munkát, remélik, sikerül be is fejezni. Az ősz­re tervezett átadás függvénye az akkori időjárásnak, mert esőben nem végezhető mun­kák maradnak a végére. —án Bútoráruház épül Amikor a Köztársaság útja és a piac kerítése közé fel­építették a Pest Megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat könnyűszerkezetes bútor­boltját, már akkor is az volt az elképzelés, hogy a későb­biekben bútoráruházát építe­nek majd Vácott. Ám amikor eldőlt, hogy a Széchenyi utcában van rá hely, kiderült: a vállalatnak jelenleg nincsen pénze egy nagy áruház építéséhez. Kapóra jött hát a Bútorker kínálkozása, nekik van pén­zük, s mert jó felvevőterület­nek tartják Vácot és környé­két, szívesen építenének az OTP új székháza szomszéd­ságában egy bútoráruházát. A versenytárgyalást a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vál­lalat nyerte meg, elég volt vári alagútból a belváros fe­lé vezető járdát jég borítsa, mert az élet örök rendje sze­rint a fiatalabbak mellett bi­zonytalanabb járású, töréke­nyebb csontú idősek is élnek közöttünk, s ha elesnek, szen­vedéseik, kórházban töltött hónapjaik a mi lelkiismere­tünket terhelik. Az sem tör­vényszerű, hogy az olyan át­kelőhelyeken, mint például a Csikós József utca—Telep ut­ca sarok, hódombon kelljen áthatolnia annak, aki szabá­lyosan, a zebrán akar közle­kedni. Mondanom sem kell, hogy nem ezt teszik, hanem megkerülik a torlaszt, de nö­velik a veszélyt ott, ahol úgyis kanyarodniuk kell az. autóknak, s nagyon nehezen tudnak fékezni. Azt kívánom; bárcsak elol­vadna ez a téma, mire az írás megjelenik. De a tanulságot nem árt betenni az emléke­zés mélyhűtő szekrényébe, hogy jövőre már szeptember­be^ elővehessük onnét, s fel­készüljünk. Mert bizony iga­zát kell adnom annak a gép­kocsivezetőnek, aki az autó­busz volánja mellett így pa­naszkodott a minap Göd és Sződliget között haladva: — Nem értem én ezt. Ré­gen is voltak nagy telek. Lo­vakat fogtak a hóeke elé és közlekedtünk. Most meg olyan gépek vannak, hogy szinte meg tudnak szólalni. És mégis! Ha egy kis hó esik, már meg­áll az élet. Tény, ami tény. Pár nappal az írás születése előtt a meny­asszonyi ruhák csipkefehér­ségébe öltözött a táj, abban gyönyörködek a Szódról Ga- jári puszta felé haladó sze­mélykocsi utasai, míg egyszer a hátsó, ülésen az egyik felki­áltott: — Vigyázz! Hát persze. A vezető nem tehetett mást, mint kerülgette a jégbordákat. Úgyis kicsi volt a forgalom, azt hitte, bátran átmehet a felezővonal másik oldalára. Ám a szembejövő kocsit is hasonló taktika sze­rint vezették. A féktávolság ez egyszer elégnek bizonyult. De még aznap este egy Tra­bantot "meg egy Zsigulit lát­tunk árokba csúszva Gödön, a 2-es főút mentén. Kovács T. István Fémmel béleljük a füstölőt Vácon, az Erzsébet utca 26. számú ház egyik lakásában a nem szabályosan megjavított olajkályha okozott tüzet. Egy 5X4 méteres szoba bútora, berendezése lett a lángok martaléka. A kár: tízezer fo­rint. A Deákvári főúton, a IV. emelet 24-ben egy feldön­tött vasaló miatt keletkezett tűz. Szerencsére hamar elol­tották, s így a kár csak 1200 forint. Göd-felsőn a sertésólat elektromos készülékkel mele­gítették a Kacsóh Pongrác ut­ca 39-ben. Egy anyakoca és hat darab hathetes kismalac pusztult éí a kigyulladt ól­ban. 35 ezer forintos kár ke­rült a jegyzőkönyvbe. A váci Petőfi utca 16-ból kérték a tűzoltók segítségét. Egy fából készült melléképü­let lángolt, égett a benne le­vő tűzifa, s más faanyag. Tíz­ezer forintos ez a kár is. A padlószőnyeg gyulladt ki a Deákvári főút 13-ban, az. I. emelet 4-es számú lakásban. A gyors beavatkozásnak kö­szönhetően a kár csak ezer forint. Foton viszont egy lakó­épület teljes faszerkezete égett le az Attila utca 45-ben, a tűzoltóság kemény munkája fékezte meg a lángokat, 80 ezer forintos a kár. Kosdon, a Székely utca 9-ben a kémény­be épített éghető anyag gyul­ladt ki, a födém lángolt, 6 ezer forintos kárt jelentettek a biztosítónak. Ugyanabban az utcában, a 43-as számú ház­ban már jelentősebb érték — mintegy 60 ezer forint — Szenvedett kárt, amikor égett a lakóépület tetőzete, a szom­szédos garázs a benne levő személygépkocsival. Két pro­pán-bután gázpalack robba­nása okozta mindezt. Vácott, a Gombást úton egy 300 négy­zetméteres gazdasági épület egyik része égett, értékes ta­karmányokkal. Negyvenezer forint kárt okozott. Papp Rézsű linden évben kopaszra A csenkefákat minden évben kopaszra kell nyírni, ha szép új lombot akarunk. A kom­munális üzem kertészei teljes létszámmal fogtak hozzá a művelethez. A képeken látha­tó Kossuth utcán egykettőre kész lettek. A metsző-, fűré­szelőbrigád nyomában állan­dóan ott volt a kis targonca, amelyen összegyűjtötték a hulladékot. A csenkéken kívül a többi köztéri növény, bokrok, fák is megkapják az ápolást. Nem veszélytelen munka, né­ha a létrát is ott kell hagyni, ha alapos eredményt akarnak Alakul az utca képe, a teljességhez csak a tavasz hiányzik (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom