Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

4 l^íiiap 1981. JANÜÄR 22., CSÜTÖRTÖK Közműfejlesztésre Pályázat A városüzemeltetési osztály felhívja a város lakosságának figyelmét, hogy a társulással beinduló közműfejlesztési tá­mogatás elnyerésére kiírt 1987. évi pályázat benyújtási határideje: 1987. február 28. A pályázatoknak a követ­kezőket kell tartalmaznia: 1. A társulás célját, műsza­ki terveit (vagy a megvalósí­tandó létesítmény pontos be­határolását). 2. A részt vevő személyek névsorát (aláírását), lakcímét és az érintett telkek helyraj­zi számát. 3. A létesítmény költségve­tését, amely tartalmazza a társulásban résztvevők által vállalt összeget, a tanácstól kért támogatás összegét. A támogatásra a résztvevők közösen pályázhatnak, ezen túlmenően lehetőség lesz egyé­ni támogatásra is, ha az ál­lampolgár szociális helyzete ezt indokolja. Egyéni pályázatot nyújthat­nak be: a három- vagy többgyermekes családok, a nyugdíjasok, ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 3 ezer forintot, (egyedül­álló nyugdíjasok esetén, ha az összeg 3 ezer 500 forint alatti). Támogatásra fordítható ösz- szeg felhasználásáról a végre­hajtó bizottság dönt. A támo­gatás 1987. évi mértéke: gáz 250 forint/fm, csatorna 1500 íorint/fm, villany 300 fo­rint/fm, (csak lakóépületek­nél) víz 500 forint/fm. SZENTENDREI Kz/círian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Eskü a zászló előtt Kitüntetett munkásőrök Tudósítottunk arról, hogy a hét végén a Munkásőrség megalakulásának 30. évfordu­lója tiszteletére a városunk és körzetünk dolgozóiból álló Biksza Miklós nevét viselő egység is ünnepélyes megem­lékezést tartott. A kitüntetet­tek között ekkor nem sorol­tuk fel azokat, akik 30 éves helytállásukért Szolgálati Ér­demérmet kaptak. Pedig meg­érdemlik a nyilvánosságot, mert fél emberöltőn át vállal­ták a szolgálatot: Angyal Áron, Aszalós Józsefné, Bog­dán Pál, Csikvölgyi Lajos, Nyéki Dezső, László József, Sárvári József, Smohai Fe­renc. Huszonöt éve munkás­őrök Simon Sándor és Cseke József, ök is Szolgálati Ér­demérmet vehettek át. Húsz­éves hűségükért kilencen kap­tak kitüntetést. Munkásőreink kiveszik ré­szüket a társadalmi munká­ból, ott vannak a kommunis­ta szombatokon, ha elveszett kisfiút kell keresni, ha járőr- szolgálatot, őrséget kell adni. Az ünnepség hangulatáról Fölszabadult épületek sorsa Csak tejivónak adják A régi mentőállomás a bel­város szívében, a tanácsházá­val szemben található. Az új elkészült a Vörös Hadsereg ut­cában. Mindjárt tegyük hozzá, hogy többszöri határidő-elto­lással, kivitelező-változással. Mindegy, spongyát a történ­tekre, a mentők költözése rö­videsen ténnyé lesz. Mire fogja használni a vá­ros a kiürült épületet? Sokan felteszik mostanában ezt a kérdést. Nos, néhány helyiséget a Társadalmi Ünnepeket Rende­ző Iroda foglal el, felköltözvén a Duna-partról. A megmaradó négyzetmétereken tej ivó és in­formációs iroda osztozik. A leendő kiskereskedő —ha pályázat útján elnyeri a lehe­tőséget — csak és kizárólag tejivóként üzemeltetheti a bolt­ját. A tanács az épületet nem adja ki a birtokából, ezzel biz­tosítva, hogy profilváltás ne következhessen be az üzletben. Mert a városnak égetően szük­sége van egy kulturált reggeli­zőhelyre. Nem pecsenyesütőre, az már van, lesz is a piac mel­lett, hanem olyan helyre, ahol forró ka! "ót, kávét, forralt te­jet lehet fogyasztani. Az információs iroda árusí­taná a szentendrei és környék­beli intézmények rendezvé­nyeire szóló jegyeket, s egyál­talán az ott dolgozók, min­den turistától elvárható kér­désre felelnének az érdeklő­dőknek. Erre is szükség van! Ha már itt tartunk, felelni kell arra a kérdésre is, hogy mi lesz a Duna-parton, a TŰRI mostani helyén? Nos. ide üzletházat tervez­nek. Hasonlóat a Vasúti villá­son passzázsokhoz. De aján­dékot, bazárt nem akarnak, abból van elég. Csak a távlati kitekintés kedvéért, mert a megvalósulás későbbi! Sokan figyelik az építkezéseket a Vörös Hadsereg úti malomnál. Mi lesz ott? A városi tanács és az Artex megbízást adtak a Középület­tervező Vállalatnak. Az utób­bi feladata az, hogy vessen pa­pírra olyan elképzeléseket, amelyek alkalmasak arra, hogy külföldi tőkés társaknak le­gyen kedvük a szállodaépítés­be pénzt invesztálni. Ezeket angol, német és francia nyel­ven közreadják. A város azt szeretné, ha szálloda és egy belső kiállítási terem kapna helyet az épületben. Az utób­biban az Artex által vásárolt képek kapnának helyet. Ezeket természetesen meg lehet majd vásárolni. Ami már biztos: a malomépület támfalait, pillérét megerősítették. Automata gépsoron szeretnék még szólni. A ka­tonás szépségről, a zászló tisz­teletéről, az előképzősök meg­hatottságáról, a nőkről, akik gyarapodó számban lépnek a munkásőrök soraiba, a kedves percekről, amit a központi iskola úttörői teremtettek. Közlemény Szentendrén a Kőhegy kör­nyezetében lévő zártkerti és külterületi földrészletekre Szentendre Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 78/2/ 1986, (XII. 2.) számon a tel­jes telekalakítási és építési tilaiijma't 1987. április 30-ig meghosszabbította, a területre készülő szabályozási terv jó­váhagyásáig. Konkuráló taxisok A nagy pénzek korszaka lejárt A régi szentendreiek emlé­keznek rá, hogy mintegy más­fél évtizeddel ezelőtt egyetlen taxi ácsorgott, a HÉV-végál­lomásnál utasra várva. S na­gyon kevesen vették igénybe szolgáltatását. Bizonyítja ezt, hogy 1972-ben az illetékesek azzal tagadták meg az újabb kérelmet, hogy a kisvárosnak nincs szüksége második taxi­ra, hiszen a régi iparosnak is alig van munkája. Milyen jogcímen ? Ha valaki akkor azt mond­ta volna, hogy 1987-ben negy­venhetén próbálják megkeres­ni kenyerüket személyfuvaro­zással a kisvárosban, könnyen összesúgtak volna a háta mö­gött ... Pedig most elérkeztünk idáig. A taxisok három cso­portba tömörülve osztották fel egymás között a piacot, hol tisztességes, hol megkérdője­lezhető módszerekkel küzdve az utasok kegyeiért. A harc hol burkoltabban, hol nyíltab­ban folyik. Néha a vendég is észreveszi, hogy valami nincs rendjén a kockások maszek utódai között. A többszínű rostirónokat automata gépsoron töltik a szentendrei részlegében Pevdi Gazdálkodó sportkör Ikarus a zöld-fehéreknek A szentendrei Petőfi SE- nek hosszú évek óta gondot okoz a játékosok utaztatása. Bizony a Volánbusz árai bor­sosak. Ezért vásároltak most a zöld-fehérek egy Iikairus 255- ös buszt. A 9 éves kocsi jó álLapothan van, jelenleg a gamesz udvarán áll, várva a különböző sportágak első for­dulójára. Az Ikarust külső megrende­lőiknek is bérbe adják. Vagy 320 forintot kérnek óránként, vagy 22 forintot kilométeren­ként. Az iskoláik 13 forintért kaphatják meg. A sportkör és a város úgy tűnik, erősen a gazdálkodás fe­lé orientálódik. Már- tavaly feltűnést keltett, amikor a te­lepülés parkolóit odaadták ke­zelésre a Petőfinek. Termé­szetesen a bevétel is az övék. A Dunakanyar körúti nagy parkoló ésizaki oldalára most büfét akar építeni a sportkör. A bevétett ez esetben is a zöld-fehéreké lenne. S most itt van ez a busz... No nem irigyeljük az izbé- giekítől az esetleges anyagi gyarapodást Megdolgoznak ér­te. Hiszen az asztaliteniszező nők NB Il-esek, a férfiak NB III-asok, a futballisták a me­gyei első osztályban játszanak, ígéretesen fejlődnek a kézi­labdázók. A további előrelé­pés pénz híján elképzelhetet­len. A legerősebb csoport a vá­ros nevét viseli, tizenkilenc személy- és hét teherautó al­kotja gördülő vagyonukat. Ügy tűnik, hogy szervezetteb- ben, fegyelmezettebben dol­goznak, mint vetélytársaik. Ök alakították ki a droszto- kat a bevásárlóközpont par­kolójában, könnyen megtanul­ható telefonszámot szereztek, adnak a szakma becsületére. A brigádot választott vezető­ség irányítja. Hosszú távon a volán forgatásával akarják megkeresni a kenyerüket. Mindnyájan főállásban róják az utakat. A Dunakanyar tagsága je­lenleg 13 személy- és egy te­herautóval tevékenykedik. Két tag kivételével másodállásban próbálnak szerencsét. Ezt a két pilótát a Szentendre veze­tősége eltanácsolta, mert nem voltak hajlandóak betartani az együtt megállapított nor­mákat. A legtöbb gondot az lnter- taxi okozza. A cég fővárosi. A központja Békásmegyeren, a III. kerületben, a Margitliget út 3. szám alatt székel, ők is létrehoztak Szentendrén egy telefon- és CB-központot. Hogy milyen jogcímen, az tisztázatlan, lévén, hogy a vá­rosi tanács illetékes főelőadó­ja szinte semmit nem tud ró­luk. Pedig a fővárosi cégnek engedélyt kellett volna kérni a tanácstól, ha kocsijai egy részét itt akarja dolgoztatni. Azt azonban a helyi viszonyo­kat jól ismerő főelőadó kije­lenti, hogy újabb taxikra sem­mi szükség nincsen. Sürgősen utánanéz a dolognak. Ingyen segítettek De mi bajuk egymással a csoportoknak, a régi és az új tagoknak? A Szentendre nevét vise­lőket zavarja, hogy bár az ál­lomás kialakítására ők költöt­tek, ott ők dolgoztak, mások csak beállnak a készbe. Sze­retnék, ha a dunakanyarosok csatlakoznának hozzájuk, s a kötekedés, egymás lejáratása, reklámjainak megrongálása helyett egység lenne. Nem szívesen kötnek „üzletet” a vendéglátó egységekkel. Ügy Hogy dönt a tanácsülés? Kevesebben fizetnek házadét Igen fontos napirendi pon­tokat tárgyalt a tanács végre­hajtó bizottsága január 20-án. Ezek közül igen nagy érdek­lődéssel kísérte a lakosság a házadóról szóló előterjesztést. Ezzel kapcsolatban sok men­demonda kapott szárnyra. Milyen tervezet került a végrehajtó bizottság elé? A házadó helyi szabályozá­sára vonatkozó tanácsrendelet irányelveit az 1986. december 16-án tartott tanácsülés meg­fogalmazta. A testület szüksé­gesnek tartotta, hogy az öve­zet alakítása két alternatívá­ban kerüljön a következő ta­nácsülés — s a közbeeső vb — elé. Az egyik változatban csak normál, a másikban normál es kedvezőtlen övezet szerepel. Az övezetek kialakításánál külön, „kedvező” kategória be­vezetését nem javasolták. Mert milyen lenne ez? Mondjuk: városközpont, ahol a kereske­delmi és szolgáltatási ellátás, a közlekedés jobb az átlagos­nál. Magas fokú közművesített- ség, korszerű úthálózat. Nos, aki ismeri a települést, tudja, hogy ezeknek a kitételeknek egyetlen városrészünk sem fe­lel meg. Kedvezőtlen övezetbe célsze­rű sorolni azokat a területe­ket, amelyek — többek között — zajártalomtól szenvednek, ipari üzemek közelében talál­hatók, vagy elavult lakótömb­ben fekszenek. Messze esnek a központtól, az ellátottság, a közmüvesítettség, az útháló­zat, a közlekedés roszabb az átlagosnál. Ha a normál-ked­vezőtlen alternatívát fogadja el a tanácsülés, egyebek mel­lett például ezek a részek ke­rülnek ide: külső Pismány, a Cseresnyés út déli teleksora alatti terület, a keleti részen az Ösvény, Búzavirág és Bok­réta út. A másik alternatíva megsza­vazása esetén az egész várost egységes övezetbe sorolják. Fontos, hogy a tanácsrende­let-tervezet magas és alacsony érték szerint nem differenciál. Mert Szentendrén az adóköte­les házakra nem jellemző a nagy értékkülönbözet és a nagy telekméret. Magas értékűnek tekinthető az a ház, amelynek az átlagos­nál költségesebb a burkolata (kerámia, rézlemez), a helyisé­gei márvánnyal, fémmel, üveg­gel borítottak, klímaberende­zéssel, szaunával, fürdőmeden­cével ellátott, a hozzátartozó telek az előírt nagyságú föld­részletnél legalább . 30 száza­lékkal nagyobb. Nos, belátha­tó, hogy kevés az ilyen ház Szentendrén. És az alacsony érték? Meg­rokkant teherhordó szerkezet, viharvert tető, aládúcolás, málló vakolat, egészségre ár­talmas, nedves, vályog, vízel­látás egyedi kútból. Nos, ilyen ház is kevés van a városban. Kik kaphatnak házadóked­vezményt? Vagyoni állapotuk alapján azok, akik lakásukat az 1971. július 1. előtti sza­bályok alapján vették bérbe. Jövedelmi és szociális indo­kok alapján azok a nyugdíja­sok, akiknél az egy főre eső összeg nem haladja meg a ha­vi 2490, egyedülállók esetében a 3500 forintot. Azok továbbá, akik annyian élnek egy lakás­ban (közeli hozzátartozókról van szó), hogy személyenként 25 négyzetméternél több nem jut rájuk. Ennyi magyarázat után lás­suk a medvét. Kik nyúlnak a zsebükbe és mennyit fizetnek az új tanácsrendelet megalko­tása után? Mindenekelőtt, a közhiede­lemmel ellentétben, a házadót fizetők száma lényegesen csökkenni fog. 1986-ban 3507 épület után kellett „áldozni”. 1987-ben a kivetések száma 100 és 300 között lesz. Az utol­só években emelt villaszerű házak mentessége továbbra is fennmarad. Az illetékes szakigazgatási szerv javaslata: a normál öve­zetben a 100, illetve a 80 négy­zetmétert meghaladó rész után — ha ez 40 négyzetméternél nem nagyobb — 80 forint az adó négyzetméterenként. Ha ennél nagyobb, de a 100 négy­zetmétert nem haladja meg, 3200 íorint, és a 40 négyzet- méter feletti rész után 100 négyzetméterig 120 forint négy­zetméterenként. Ha a terület­rész 100 négyzetméternél na­gyobb, 10 400 forint, plusz a 100 négyzetméter feletti rész után 180 forint négyzetméte­renként. Ha a tanácsülés azt az al­ternatívát fogadja el, hogy a várost normál és kedvezőtlen övezetre osztja, az utóbbiban a házadók imént felsorolt ösz- szegét 30 százalékkal csökken­teni kell. A tanácsrendeletet a ha­tálybalépése után az adó­hivatalban térképmelléklettel együtt kifüggesztik. Az olvasók észrevételeit vár­juk a Pf; 57-re, érzik, hogy a fővárosból kijö­vő vadászok rontják a he­lyiek forgalmát. Azt vallják, hogy legyen a pénzkereseti lehetőség azoké, akik itt él­nek, itt fizetik az adót. Más természetű ellentmon­dások is fellelhetők. Az ál­lampolgárnak alanyi joga, hogy ha az előírt feltételeknek megfelel — ez esetben kocsi­ja, jogosítványa van — kér­heti és megkapja az engedélyt a fuvarozásra. A tanács ezt nem tagadhatja meg azzal, hogy már nagyon sokan taxiz­nak. S közben egyre több az eszkimó, s kevés a fóka. A döntő többség becsülete­sen dolgozik, betartja a sza­bályokat, de akadnak, akik a zavarosban halásznak. Ha egy utast az utóbbiak _ becsapnak, az nemigen tudja, melyik cso­port pilótája volt a tettes, ál­talánosságban marasztalja el a szentendrei személyszállító­kat. Ezt az inget nem akarják felvenni azok, akik tisztán kívánják tartani a mundért. Az adók összege nem csök­ken, az utazók egy kocsira ju­tó hányada zuhan. Szabályoz a piac. De hol az egészséges arány vízválasztója? Ügy lát­szik, tényleg sokra szaporodott a taxisok létszáma a munká­hoz mérve. Tényleg sok a csaknem fél száz taxi? A megbízható for­rásokból összeállított statisz­tika szerint igen. A Szentend­re napi 43—46. az Intertaxi 30—32 hívást kap naponta. A droszton ugyanennyi idő alatt 10—12-szer nyitják rájuk az ajtót. A beosztások szerint minden másnap tud dolgozni a pilóta. Megközelítőleg 150— 160 fuvar esik havonta egy autóra. Persze az eltérések számottevőek lehetnek. Ez bi­zony kevés lehetőséget jelent. Sokan készülnek arra, hogy visszaadják az iparengedélyt. Semmi okunk, hogy azt bi­zonygassuk: szegény emberek ezek a taxisok. De az biztos, hogy a nagy pénzek korszaka lejárt. A lakosság körében kerin­genek rossz ízű történetek ró­luk. Dr. Mészáros Béláné, az Aranyosi Pál út 18-ból azt mondta el, hogy két esetben is hiába rendelt kocsit a szü­lei házához. Reklamációjára még elfogadható magyaráza­tot sem kapott. Sokan két pont között ugyanazt a távol­ságot más-más összegért te­szik meg. Igaz, az utasok sem angyalok. Például négyen ösz- szeszedik a pénzt a Felszaba­dulás-lakótelepi útra. A ban­kos, aki rendszerint utoljára száll ki, a nyolcvan forintból harmincat ad a taxisnak, öt- venet zsebre tesz. Más oldalról megemlítendő, hogy most, a hideg, hófúvásos napokon csak a taxisok állták a sarat. A Szentendre kollek­tívájának szolgálatban lévő része szállította haza a Petőfi tér melletti, fűtés nélkül ma­radt óvodából a 32 apróságot. Ingyen. Érvek, ellenérvek És milyen a város viszonya a taxisokhoz? Se hideg, se meleg. A Fő térré nem enge­dik be őket. — Pedig sok vendég szeret­ne odamenni — így az egyik oldal. —• Olyan pici a belváros, hogy bármely pontjára hamar el lehet jutni gyalog is — ér­vel a hivatal. Tudtommal a fővárosban bárhová bemehetnek a koc­kások. Hogyan lehetne megszüntet­ni az áldatlan rivalizálást? Jó lenne egy csoportba tömöríte­ni a szentendreieket, s lehe­tetlenné tenni az idegenek és a zavarosban halászók rtiűkö- dését. A jó érzésű többség partner lenne ebben. Vagy várjuk meg, mit végez a piac rostája? Jó lenne, ha az ille­tékesek a maguk eszközeivel gyorsítanák a folyamatot. Mindnyájunk érdekében.., Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom