Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
4 l^íiiap 1981. JANÜÄR 22., CSÜTÖRTÖK Közműfejlesztésre Pályázat A városüzemeltetési osztály felhívja a város lakosságának figyelmét, hogy a társulással beinduló közműfejlesztési támogatás elnyerésére kiírt 1987. évi pályázat benyújtási határideje: 1987. február 28. A pályázatoknak a következőket kell tartalmaznia: 1. A társulás célját, műszaki terveit (vagy a megvalósítandó létesítmény pontos behatárolását). 2. A részt vevő személyek névsorát (aláírását), lakcímét és az érintett telkek helyrajzi számát. 3. A létesítmény költségvetését, amely tartalmazza a társulásban résztvevők által vállalt összeget, a tanácstól kért támogatás összegét. A támogatásra a résztvevők közösen pályázhatnak, ezen túlmenően lehetőség lesz egyéni támogatásra is, ha az állampolgár szociális helyzete ezt indokolja. Egyéni pályázatot nyújthatnak be: a három- vagy többgyermekes családok, a nyugdíjasok, ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 3 ezer forintot, (egyedülálló nyugdíjasok esetén, ha az összeg 3 ezer 500 forint alatti). Támogatásra fordítható ösz- szeg felhasználásáról a végrehajtó bizottság dönt. A támogatás 1987. évi mértéke: gáz 250 forint/fm, csatorna 1500 íorint/fm, villany 300 forint/fm, (csak lakóépületeknél) víz 500 forint/fm. SZENTENDREI Kz/círian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Eskü a zászló előtt Kitüntetett munkásőrök Tudósítottunk arról, hogy a hét végén a Munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére a városunk és körzetünk dolgozóiból álló Biksza Miklós nevét viselő egység is ünnepélyes megemlékezést tartott. A kitüntetettek között ekkor nem soroltuk fel azokat, akik 30 éves helytállásukért Szolgálati Érdemérmet kaptak. Pedig megérdemlik a nyilvánosságot, mert fél emberöltőn át vállalták a szolgálatot: Angyal Áron, Aszalós Józsefné, Bogdán Pál, Csikvölgyi Lajos, Nyéki Dezső, László József, Sárvári József, Smohai Ferenc. Huszonöt éve munkásőrök Simon Sándor és Cseke József, ök is Szolgálati Érdemérmet vehettek át. Húszéves hűségükért kilencen kaptak kitüntetést. Munkásőreink kiveszik részüket a társadalmi munkából, ott vannak a kommunista szombatokon, ha elveszett kisfiút kell keresni, ha járőr- szolgálatot, őrséget kell adni. Az ünnepség hangulatáról Fölszabadult épületek sorsa Csak tejivónak adják A régi mentőállomás a belváros szívében, a tanácsházával szemben található. Az új elkészült a Vörös Hadsereg utcában. Mindjárt tegyük hozzá, hogy többszöri határidő-eltolással, kivitelező-változással. Mindegy, spongyát a történtekre, a mentők költözése rövidesen ténnyé lesz. Mire fogja használni a város a kiürült épületet? Sokan felteszik mostanában ezt a kérdést. Nos, néhány helyiséget a Társadalmi Ünnepeket Rendező Iroda foglal el, felköltözvén a Duna-partról. A megmaradó négyzetmétereken tej ivó és információs iroda osztozik. A leendő kiskereskedő —ha pályázat útján elnyeri a lehetőséget — csak és kizárólag tejivóként üzemeltetheti a boltját. A tanács az épületet nem adja ki a birtokából, ezzel biztosítva, hogy profilváltás ne következhessen be az üzletben. Mert a városnak égetően szüksége van egy kulturált reggelizőhelyre. Nem pecsenyesütőre, az már van, lesz is a piac mellett, hanem olyan helyre, ahol forró ka! "ót, kávét, forralt tejet lehet fogyasztani. Az információs iroda árusítaná a szentendrei és környékbeli intézmények rendezvényeire szóló jegyeket, s egyáltalán az ott dolgozók, minden turistától elvárható kérdésre felelnének az érdeklődőknek. Erre is szükség van! Ha már itt tartunk, felelni kell arra a kérdésre is, hogy mi lesz a Duna-parton, a TŰRI mostani helyén? Nos. ide üzletházat terveznek. Hasonlóat a Vasúti villáson passzázsokhoz. De ajándékot, bazárt nem akarnak, abból van elég. Csak a távlati kitekintés kedvéért, mert a megvalósulás későbbi! Sokan figyelik az építkezéseket a Vörös Hadsereg úti malomnál. Mi lesz ott? A városi tanács és az Artex megbízást adtak a Középülettervező Vállalatnak. Az utóbbi feladata az, hogy vessen papírra olyan elképzeléseket, amelyek alkalmasak arra, hogy külföldi tőkés társaknak legyen kedvük a szállodaépítésbe pénzt invesztálni. Ezeket angol, német és francia nyelven közreadják. A város azt szeretné, ha szálloda és egy belső kiállítási terem kapna helyet az épületben. Az utóbbiban az Artex által vásárolt képek kapnának helyet. Ezeket természetesen meg lehet majd vásárolni. Ami már biztos: a malomépület támfalait, pillérét megerősítették. Automata gépsoron szeretnék még szólni. A katonás szépségről, a zászló tiszteletéről, az előképzősök meghatottságáról, a nőkről, akik gyarapodó számban lépnek a munkásőrök soraiba, a kedves percekről, amit a központi iskola úttörői teremtettek. Közlemény Szentendrén a Kőhegy környezetében lévő zártkerti és külterületi földrészletekre Szentendre Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 78/2/ 1986, (XII. 2.) számon a teljes telekalakítási és építési tilaiijma't 1987. április 30-ig meghosszabbította, a területre készülő szabályozási terv jóváhagyásáig. Konkuráló taxisok A nagy pénzek korszaka lejárt A régi szentendreiek emlékeznek rá, hogy mintegy másfél évtizeddel ezelőtt egyetlen taxi ácsorgott, a HÉV-végállomásnál utasra várva. S nagyon kevesen vették igénybe szolgáltatását. Bizonyítja ezt, hogy 1972-ben az illetékesek azzal tagadták meg az újabb kérelmet, hogy a kisvárosnak nincs szüksége második taxira, hiszen a régi iparosnak is alig van munkája. Milyen jogcímen ? Ha valaki akkor azt mondta volna, hogy 1987-ben negyvenhetén próbálják megkeresni kenyerüket személyfuvarozással a kisvárosban, könnyen összesúgtak volna a háta mögött ... Pedig most elérkeztünk idáig. A taxisok három csoportba tömörülve osztották fel egymás között a piacot, hol tisztességes, hol megkérdőjelezhető módszerekkel küzdve az utasok kegyeiért. A harc hol burkoltabban, hol nyíltabban folyik. Néha a vendég is észreveszi, hogy valami nincs rendjén a kockások maszek utódai között. A többszínű rostirónokat automata gépsoron töltik a szentendrei részlegében Pevdi Gazdálkodó sportkör Ikarus a zöld-fehéreknek A szentendrei Petőfi SE- nek hosszú évek óta gondot okoz a játékosok utaztatása. Bizony a Volánbusz árai borsosak. Ezért vásároltak most a zöld-fehérek egy Iikairus 255- ös buszt. A 9 éves kocsi jó álLapothan van, jelenleg a gamesz udvarán áll, várva a különböző sportágak első fordulójára. Az Ikarust külső megrendelőiknek is bérbe adják. Vagy 320 forintot kérnek óránként, vagy 22 forintot kilométerenként. Az iskoláik 13 forintért kaphatják meg. A sportkör és a város úgy tűnik, erősen a gazdálkodás felé orientálódik. Már- tavaly feltűnést keltett, amikor a település parkolóit odaadták kezelésre a Petőfinek. Természetesen a bevétel is az övék. A Dunakanyar körúti nagy parkoló ésizaki oldalára most büfét akar építeni a sportkör. A bevétett ez esetben is a zöld-fehéreké lenne. S most itt van ez a busz... No nem irigyeljük az izbé- giekítől az esetleges anyagi gyarapodást Megdolgoznak érte. Hiszen az asztaliteniszező nők NB Il-esek, a férfiak NB III-asok, a futballisták a megyei első osztályban játszanak, ígéretesen fejlődnek a kézilabdázók. A további előrelépés pénz híján elképzelhetetlen. A legerősebb csoport a város nevét viseli, tizenkilenc személy- és hét teherautó alkotja gördülő vagyonukat. Ügy tűnik, hogy szervezetteb- ben, fegyelmezettebben dolgoznak, mint vetélytársaik. Ök alakították ki a droszto- kat a bevásárlóközpont parkolójában, könnyen megtanulható telefonszámot szereztek, adnak a szakma becsületére. A brigádot választott vezetőség irányítja. Hosszú távon a volán forgatásával akarják megkeresni a kenyerüket. Mindnyájan főállásban róják az utakat. A Dunakanyar tagsága jelenleg 13 személy- és egy teherautóval tevékenykedik. Két tag kivételével másodállásban próbálnak szerencsét. Ezt a két pilótát a Szentendre vezetősége eltanácsolta, mert nem voltak hajlandóak betartani az együtt megállapított normákat. A legtöbb gondot az lnter- taxi okozza. A cég fővárosi. A központja Békásmegyeren, a III. kerületben, a Margitliget út 3. szám alatt székel, ők is létrehoztak Szentendrén egy telefon- és CB-központot. Hogy milyen jogcímen, az tisztázatlan, lévén, hogy a városi tanács illetékes főelőadója szinte semmit nem tud róluk. Pedig a fővárosi cégnek engedélyt kellett volna kérni a tanácstól, ha kocsijai egy részét itt akarja dolgoztatni. Azt azonban a helyi viszonyokat jól ismerő főelőadó kijelenti, hogy újabb taxikra semmi szükség nincsen. Sürgősen utánanéz a dolognak. Ingyen segítettek De mi bajuk egymással a csoportoknak, a régi és az új tagoknak? A Szentendre nevét viselőket zavarja, hogy bár az állomás kialakítására ők költöttek, ott ők dolgoztak, mások csak beállnak a készbe. Szeretnék, ha a dunakanyarosok csatlakoznának hozzájuk, s a kötekedés, egymás lejáratása, reklámjainak megrongálása helyett egység lenne. Nem szívesen kötnek „üzletet” a vendéglátó egységekkel. Ügy Hogy dönt a tanácsülés? Kevesebben fizetnek házadét Igen fontos napirendi pontokat tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága január 20-án. Ezek közül igen nagy érdeklődéssel kísérte a lakosság a házadóról szóló előterjesztést. Ezzel kapcsolatban sok mendemonda kapott szárnyra. Milyen tervezet került a végrehajtó bizottság elé? A házadó helyi szabályozására vonatkozó tanácsrendelet irányelveit az 1986. december 16-án tartott tanácsülés megfogalmazta. A testület szükségesnek tartotta, hogy az övezet alakítása két alternatívában kerüljön a következő tanácsülés — s a közbeeső vb — elé. Az egyik változatban csak normál, a másikban normál es kedvezőtlen övezet szerepel. Az övezetek kialakításánál külön, „kedvező” kategória bevezetését nem javasolták. Mert milyen lenne ez? Mondjuk: városközpont, ahol a kereskedelmi és szolgáltatási ellátás, a közlekedés jobb az átlagosnál. Magas fokú közművesített- ség, korszerű úthálózat. Nos, aki ismeri a települést, tudja, hogy ezeknek a kitételeknek egyetlen városrészünk sem felel meg. Kedvezőtlen övezetbe célszerű sorolni azokat a területeket, amelyek — többek között — zajártalomtól szenvednek, ipari üzemek közelében találhatók, vagy elavult lakótömbben fekszenek. Messze esnek a központtól, az ellátottság, a közmüvesítettség, az úthálózat, a közlekedés roszabb az átlagosnál. Ha a normál-kedvezőtlen alternatívát fogadja el a tanácsülés, egyebek mellett például ezek a részek kerülnek ide: külső Pismány, a Cseresnyés út déli teleksora alatti terület, a keleti részen az Ösvény, Búzavirág és Bokréta út. A másik alternatíva megszavazása esetén az egész várost egységes övezetbe sorolják. Fontos, hogy a tanácsrendelet-tervezet magas és alacsony érték szerint nem differenciál. Mert Szentendrén az adóköteles házakra nem jellemző a nagy értékkülönbözet és a nagy telekméret. Magas értékűnek tekinthető az a ház, amelynek az átlagosnál költségesebb a burkolata (kerámia, rézlemez), a helyiségei márvánnyal, fémmel, üveggel borítottak, klímaberendezéssel, szaunával, fürdőmedencével ellátott, a hozzátartozó telek az előírt nagyságú földrészletnél legalább . 30 százalékkal nagyobb. Nos, belátható, hogy kevés az ilyen ház Szentendrén. És az alacsony érték? Megrokkant teherhordó szerkezet, viharvert tető, aládúcolás, málló vakolat, egészségre ártalmas, nedves, vályog, vízellátás egyedi kútból. Nos, ilyen ház is kevés van a városban. Kik kaphatnak házadókedvezményt? Vagyoni állapotuk alapján azok, akik lakásukat az 1971. július 1. előtti szabályok alapján vették bérbe. Jövedelmi és szociális indokok alapján azok a nyugdíjasok, akiknél az egy főre eső összeg nem haladja meg a havi 2490, egyedülállók esetében a 3500 forintot. Azok továbbá, akik annyian élnek egy lakásban (közeli hozzátartozókról van szó), hogy személyenként 25 négyzetméternél több nem jut rájuk. Ennyi magyarázat után lássuk a medvét. Kik nyúlnak a zsebükbe és mennyit fizetnek az új tanácsrendelet megalkotása után? Mindenekelőtt, a közhiedelemmel ellentétben, a házadót fizetők száma lényegesen csökkenni fog. 1986-ban 3507 épület után kellett „áldozni”. 1987-ben a kivetések száma 100 és 300 között lesz. Az utolsó években emelt villaszerű házak mentessége továbbra is fennmarad. Az illetékes szakigazgatási szerv javaslata: a normál övezetben a 100, illetve a 80 négyzetmétert meghaladó rész után — ha ez 40 négyzetméternél nem nagyobb — 80 forint az adó négyzetméterenként. Ha ennél nagyobb, de a 100 négyzetmétert nem haladja meg, 3200 íorint, és a 40 négyzet- méter feletti rész után 100 négyzetméterig 120 forint négyzetméterenként. Ha a területrész 100 négyzetméternél nagyobb, 10 400 forint, plusz a 100 négyzetméter feletti rész után 180 forint négyzetméterenként. Ha a tanácsülés azt az alternatívát fogadja el, hogy a várost normál és kedvezőtlen övezetre osztja, az utóbbiban a házadók imént felsorolt ösz- szegét 30 százalékkal csökkenteni kell. A tanácsrendeletet a hatálybalépése után az adóhivatalban térképmelléklettel együtt kifüggesztik. Az olvasók észrevételeit várjuk a Pf; 57-re, érzik, hogy a fővárosból kijövő vadászok rontják a helyiek forgalmát. Azt vallják, hogy legyen a pénzkereseti lehetőség azoké, akik itt élnek, itt fizetik az adót. Más természetű ellentmondások is fellelhetők. Az állampolgárnak alanyi joga, hogy ha az előírt feltételeknek megfelel — ez esetben kocsija, jogosítványa van — kérheti és megkapja az engedélyt a fuvarozásra. A tanács ezt nem tagadhatja meg azzal, hogy már nagyon sokan taxiznak. S közben egyre több az eszkimó, s kevés a fóka. A döntő többség becsületesen dolgozik, betartja a szabályokat, de akadnak, akik a zavarosban halásznak. Ha egy utast az utóbbiak _ becsapnak, az nemigen tudja, melyik csoport pilótája volt a tettes, általánosságban marasztalja el a szentendrei személyszállítókat. Ezt az inget nem akarják felvenni azok, akik tisztán kívánják tartani a mundért. Az adók összege nem csökken, az utazók egy kocsira jutó hányada zuhan. Szabályoz a piac. De hol az egészséges arány vízválasztója? Ügy látszik, tényleg sokra szaporodott a taxisok létszáma a munkához mérve. Tényleg sok a csaknem fél száz taxi? A megbízható forrásokból összeállított statisztika szerint igen. A Szentendre napi 43—46. az Intertaxi 30—32 hívást kap naponta. A droszton ugyanennyi idő alatt 10—12-szer nyitják rájuk az ajtót. A beosztások szerint minden másnap tud dolgozni a pilóta. Megközelítőleg 150— 160 fuvar esik havonta egy autóra. Persze az eltérések számottevőek lehetnek. Ez bizony kevés lehetőséget jelent. Sokan készülnek arra, hogy visszaadják az iparengedélyt. Semmi okunk, hogy azt bizonygassuk: szegény emberek ezek a taxisok. De az biztos, hogy a nagy pénzek korszaka lejárt. A lakosság körében keringenek rossz ízű történetek róluk. Dr. Mészáros Béláné, az Aranyosi Pál út 18-ból azt mondta el, hogy két esetben is hiába rendelt kocsit a szülei házához. Reklamációjára még elfogadható magyarázatot sem kapott. Sokan két pont között ugyanazt a távolságot más-más összegért teszik meg. Igaz, az utasok sem angyalok. Például négyen ösz- szeszedik a pénzt a Felszabadulás-lakótelepi útra. A bankos, aki rendszerint utoljára száll ki, a nyolcvan forintból harmincat ad a taxisnak, öt- venet zsebre tesz. Más oldalról megemlítendő, hogy most, a hideg, hófúvásos napokon csak a taxisok állták a sarat. A Szentendre kollektívájának szolgálatban lévő része szállította haza a Petőfi tér melletti, fűtés nélkül maradt óvodából a 32 apróságot. Ingyen. Érvek, ellenérvek És milyen a város viszonya a taxisokhoz? Se hideg, se meleg. A Fő térré nem engedik be őket. — Pedig sok vendég szeretne odamenni — így az egyik oldal. —• Olyan pici a belváros, hogy bármely pontjára hamar el lehet jutni gyalog is — érvel a hivatal. Tudtommal a fővárosban bárhová bemehetnek a kockások. Hogyan lehetne megszüntetni az áldatlan rivalizálást? Jó lenne egy csoportba tömöríteni a szentendreieket, s lehetetlenné tenni az idegenek és a zavarosban halászók rtiűkö- dését. A jó érzésű többség partner lenne ebben. Vagy várjuk meg, mit végez a piac rostája? Jó lenne, ha az illetékesek a maguk eszközeivel gyorsítanák a folyamatot. Mindnyájunk érdekében.., Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes