Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

Fenyőnyivek Akár fogadni is mertem volna arra, hogy ka­rácsony közeledtével ismét a vandalizmus áldozatává válik sok-sok fenyőfa. Az már cseppet sem le­pett meg, hogy az ünnep előtti napokban fenyőgaly- lyakkal degeszre tömött autós utánfutók száguldoz­tak az utcákon. Az is fel­tűnő volt, hogy a szokásos­nál jóval többen árultak (engedéllyel?) fenyőfákat piacon és utcán, sőt még magánházaknál is. De mindezen túltett at a vandál cselekedet, amely a gyomról telépi temetőben történt. Az egyik családi sírbolt mellől derékba tör­ték a gyönyörű örökzöld fenyőfát, s ellopták. Sokan azon a vélemé­nyen voltak, hogy azért lopták el onnan, mert az van a legközelebb a teme­tőkapuhoz. Akárhogy is történt, elítélendő, vandál cselekedet volt az elkövető részéről. f'sak tudnám, miféle ^ ajándék illett a lopott karácsonyfa alá? —ér Tanfolyam Kismotorvezetői tanfolyamot hirdet a Start gmk. Az ér­deklődők február első hetében jelentkezhetnek Monoron, a Deák Ferenc utca 2. szám alatti trafikban. Kulturális program Ecsren pénteken 17 árá­tól és 18-tól autóvezetői tan­folyam. Gyomron 15.30-tól gyermete- torna a Pázmány úti óvodá­ban, 17-tői karate, 18-tól ifjú­sági MubfogMkozás. Az úttö- rőházban 15-től a bélyeg és az ügyes kezek szaikkör össze­jövetele, valamint gyermek- torna. Maglódon filmvetítés 16.30- tól: Idő van (szátnes magyar film), 18.30-tól: Sandofcan (szinkronizált színes olasz ka- landfilm). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1987. JANUÁR 9., PÉNTEK A ml postásaink El is férnek, meg is férnek ­isjjön már be egy kicsit beszélgetni'’ i / * A postást — az igazit — csajt hivatalosan hívják kézbesítőnek. Az igazinak kint az utcán az a neve, hogy „kedves Lacikám”, vagy postás bácsi, esetleg „a mi postásunk”. S hogy igy legyen, az nagyon fontos, bár ezt többnyire csak akikor érezzük, amikor épp nem úgy van. Ha például a kézbesítő a hatodik szomszéd posta­ládájába kézbesíti nehezen várt levelünket, s a hatodik szomszéd épp elutazott egy hétre. Vagy ha... De hát ilyen történetei mindenkinek vannak, épp ezért én most három igazi postásról szeretnék beszélni, habár ennek indítóoka nevezhető önös érdeknek is. A három „iga­zi postás” tudniillik a lapunk terjesztésére hirdetett megyei versenyben első, harmadik és hatodik helyezést E kora délutáni órában csendes a monori postahiva­tal kézbesítőszobája, csak mi négyen ülünk az L alakú he­lyiség szárában, s pár pilla?- natig azon tűnődöm, ha min­denki itt van, vajon hogy fér­nek el egymás könyökétől, lá­bától, táskáitól, elszámolá­saitól, nyugtáitól. Aztán ki­derül, hogy nem csupán el­férnek, de jól meg is férnek. Új előfizetők Füri László azt mondja: — Úgy érezzük, nagyon jő gárda van itt most együtt. Mindenki úgy igyekszik vé­gezni a dolgát, hogy abban hiba ne legyen. Ez jó a lakosságnak de Gyömrci sakkbarátok Kezdődik az új bajnokság Mostanában meglehetősen keveset hallatott magáról a Gyömrői Sportegyesület sakk­szakosztálya. A korábbi évek­ben a gyömrői gárda jól sze- „ répáit a megyei 1. osztályú csapatbajnokság ' A csoportjá­ban. Aztán kiestek oiinan, s fokozatosan zuhantak lefelé. Már a II. osztály A csoport­jában szerepeltek, amikor ria­dót fújtak az együttes háza tá­ján. Ekkor egy kicsit össze­szedték magukat, de csak a szerencsés véletlenek miatt ju­tottak vissza az I/B osztály­ba, ahol tavaly a 7. helyet szerezték meg — tíz csapat közül. Ezzel jócskán elmarad­tak a dobogós helyezéstől, amit a szezon elején remélték.'-. ffiRj «•tssí A csapat alapos változáso­kon ment keresztül az utóbbi evekben. A kedvező jelensé- ' gek közé sorolhatjuk, hogy végre otthonra leltek a Tom­pa utcában, a Fábián-féle teá­zó nagytermében. Régebben a KlOSZ-székházban. az ÉSZKV központjában és a sportkör­ben játszották bajnoki mérkő­zéseiket, illetve tarto-i,ták edzésekét A Tompa Mihály utcai teázóban kulturált kö­rülmények között űzhetik ked­venc sportágukat a fekete-fe­hér bábuk gyömrői szerelme­sei. Az ellenfelek is örültek ennek, hiszen a legtöbb együt­tes vonattal érkezik Gyömrő- re. s a teázó alig pár tucat-: nvi lépésre van a vasútállo­mástól. Visszatérve a gyömrői csa­pat tavalyi szereplésére, a 7. hely mellett azért akadtak biztató jelenségek is-a gyom- rői sakkéletben. Hosszú évek után először indult sakkszak-, kör a helyi Ságvárí Endre Űt- törőházban. Onnan akarják majd az elkövetkezendő évek­ben az utánpótlást biztosítani. A szakkör vezetője Paulovics .Attila, aki a 4, számú általá­nos iskolában tanít Tavaly szeptember óta három házi­versenyt tartottak már, s még a télen további viadalok ren­dezését tervezik. jíiit. Aszódon a közelmúltban tar­tottak meg a felszabadulási emlékversenyt, amelyen a gyömrőiek értékes helyezések­kel rukkoltak ki. A felnőttek mezőnyében Fábián Béla — aki a gyömrőiek első táblása — a második helyezést szerezte meg az igen erős mezőnyben. Jakab András az úttörő-kate­góriában ért el 4. helyezést, ö egyébként rendszeresen sze­repel a bajnoki mérkőzéseken is, mint ifjúsági korosztályú .versenyző. A gyömrői csapatban nem­csak helybeliek szerepelnek. Pálinkás János ismét asztal­hoz ült — ő Pilisről jár el Gyömrőre. Pránszki István Monori-erdőről, ' Kiss Tibor Monorról, Kerekes Lajos Üllő­ről érkezik az edzésekre és a mérkőzésekre. Ebből talán az is kitűnik, hogy mindössze egyetlen sakkcsapat van jelen­leg a vonzáskörzetben, s ez a gyömrői. Egyébként megyeszerte ag­gasztó jelenség a csapatok szá­mának rohamos csökkenése. Most volt az évadnyitó a me­gyei szövetségben., ahol el- hahgzott, hogy nevezők hiá­nyában az idén nem indítják a II/A osztályt. Az J/B-ben február 1-jén lesz a rajt. A gyömrőiek ellenfelei a követ­kező csapatok lesznék: Rácke­ve II.. Dunavarsány II., Szob, Gödöllő II., Isaszeg, Nagykáta, Püspökszilágy, Cegléd, Göd és Hévizgyörk. A mezőny igen erős, ezért az első hat hely valamelyikét szeretnék meg­szerezni a gyömrőiek. Az edzéseket ezután is min­den szombaton 17-től 20 órá­ig tartják a teázóban. Fiatalt és idősebbet szívesen látnak soraikban. Jelentkezni lehet Fábián Béla szakosztályvezető­nél a helyszínen. G. J. jó maguknak a postásoknak is. Ha ugyanis az elvárás és a teljesítés „összecseng”, az ak­kordok igen szépen szólnak, úgy, hogy: bizalom, közmeg­elégedés, elismerés. S, ha jól tudom, éppen ezektől válik egy gyakorolt foglalkozás hi- v d lássa. Rakotyai József negyedik éve dolgozik a monori postán. Körzete a telep egy része, a maggyártól a Luxemburg ut­cáig. Korábban más munká­kat és munkahelyeket is ki­próbált, de mert — mint mondja — „fél rokonsága” a postán van, úgy gondolta, hátha ez lesz igazi. — Bevált, megszerettem. Az tetszik benne főleg, hogy nem vagyok odakötve egy munka­padhoz vagy íróasztalhoz, és emberekkel 'találkozom. Ügy érzem, szeretnek a körzetem­ben, és nekem sem lehet az ottaniakra panaszom... Jót nevetnek a kollégák, Dósa Sándor meg is jegyzi: — ... és nekik sincs rád pa­naszuk? Nemigen lehet, hiszen Ra­kotyai József büszke rá, hogy bár ő tulajdonképpen nem monori — Gombáról nősült a községbe —, amióta- postás, szinte nem győz köszönni munkaidőn kívül is. Jó isme­rőseinek száma megszaporo­dott, s van ember, aki ne örülne ennek? A verseny során tizenhét új előfizetőt gyűjtött a Pest Me­gyei Hírlapra. Hogyan? — Az igazság az, hogy nem is erőlködtem. Többnyire csak elmondtam, hogy versenyben vagyunk. Visszakérdeztek: jár ez nekem valamivel? Mert ha elismeréssel, akkor persze, hogy előfizetnek ... Íme a bizonyíték: a telepi körzet szereti a postását. Hi­szen „áldoz” is érte... Füri László a terjesztési ver­senyben első lett. Hüledezve hallgatom a számokat: 208 Pest Megyei Hírlapot hord szét naponta a körzetébe, Mo- nor békási részén, s'ehhez 32 új előfizetőt gyűjtött. Vajon hogy csinálta? — Nem volt nehéz. Abban a körzetben ugyanis már vagy két éve nem volt' rendes pos­tás. Ezt úgy kell érteni, hogy stabil; állandó postás nem volt, mindig helyettesített va­laki valakit, akiknek nem volt ideje belerázódni a munká­ba, ezért aztán a lakók le­mondták a lapokat. Úgyhogy én tulajdonképpen csak visz- szagyűjtöttem a régi előfize­tőket, és melléjük „szervez­tem” néhány újat Is. Hajnalban ébred Ahogy Füri Lászlót hall­gatom, éppenséggel neki is lenne ólra meg magyarázata a lazításra — ha lazítana. Amit persze nem tesz. Pedig ő kel társai közül is a legkoráb­ban. Gombán lakik, negyed négykor ébred, amikor nyá­ron is épp csak pirkad. ő oszt­ja el a hivatalban az újságo­kat, azután indul a körzeté­be, amely több mint három­száz házból áll. — Márciusban lesz egy éve, hogy ide kerültem. Már a kezdet is jó iskola volt: épp húsvét előtt lettem'postás, es csak néztem azt a tömérdek üdvözlőlapot, levelet... Be­fér ez egyáltalán a táskába? És ha befér is, hogy fogom szétosztani? Nem volt köny- nyű, a címzések gyakran pon­tatlanok, s akkor még nem is­mertem arrafelé senkit. Most már jó, csak végigszaladok a körzeten... Persze nem tudom, „végig­szaladna”^ más is — szaka­dó esőben, térdig hóban, jég- hártyás utakon —, ha nem sze­retné, amit csinál. Füri Lász­ló szereti. Pedig ha a felesé­ge műszakja éppen úgy esik, a három gyerek esti ellátásá­nak éjszakába nyúló gondja is az övé. De ha fél tizen­egykor fekszik, akkor is negyed négykor kel, és a Bé­kásban mindenütt idejében ott az újság, a levél, a pénz­küldemény. Hárfnójuk közül Dósa Sán­dor a legfiatalabb. Épület­burkoló a szakmája, de jobban érzi magát postás­ként — Én azt szeretem ebben a munkában, hogy emberek kö­zött vagyok. Mindig van, aki­hez szólhatok, és jó érzés, hogy várnak, sokszor - csak azért, hogy „jöjjön már be egy kicsit beszélgetni”. A be­szélgetést főleg az idősebbek igénylik, közöttük nem egy akad, akinek a postás jelen­ti az állandó, napi kapcsola­tot a külvilággal. Erre-arra megkérnek, az ember elintézi, amit tud, és lassan hozzá is nő a községéhez. Én például nem is tudnék már máshol élni, azt hiszem ... Dósa Sándor a terjesztési versenyben hatodik helyezett lett. — Nem is gondoltam rá, hogy ezt figyelembe veszik. Százhatvanhárom hírlapot hordok ki naponta, s tulaj­donképpen úgy „szerveztem”, hogy inkább a lakók kérték a lap előfizetését. Jó, ha van Kis ideig hallgatunk. Hi­szen olyasmikről beszélget­tünk eddig, amiről a közhie­delem szerint nincs mit mon­dani: a vállalt és jól elvég­zett tennivalókról. Pedig ez is olyan, mint a levegő. Ném- igen veszünk tudomást róla, amíg van. Ellenben ha fo­gyatkozni kezd ... Ennél a hasonlatnál maradva: a fno- nori postán „oxigénből” mos­tanában nincs hiány. Hát to­vábbi jó levegőt a postások­nak — s mindannyiunknak. Kobíencz Zsuzsa Gondos kezek vasalják A gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezeiben exportra is dol­goznak. Pantallókat készítenek, például NSZK-beli megren­delésre. A kész nadrágokat szállítás előtt Kocsis József és Kiss Lajosné vasalja ki gondosan. (Vimola Károly felvétele) Egy-egy üzem munkájáról árulkodnak többek között a balesetek is. Ahol szervezet­ten folyik a hétköznapi mun­ka, ott kevesebben szenved­nek balesetet. Ezek egy része a dolgozók hibájából, másik része viszont a munkavédel­mi hiányosságokból követke­zik be. Az ecseri Rákosmezeje Tsz- ben tavaly az év első kilenc hónapjában 36 balesetet re­gisztráltak a jegyzőkönyvek­ben. Ez valamivel kevesebb az előző évinél. Viszont mindjárt másképp fest a helyzet, ha figyelembe vesszük a<jt, hogy a balesetek miatt kiesett napok száma A betegek érzékenyebbek lefess front hideg front •/ Azzal mindnyájan tisz­tában vagyunk, hogy ez az ^ év sem lesz könnyű. Ezt ^ bizonyítandó, az időjárás ^ máris kemény bizonyíté- ^ kokkal szolgál. Valamikor ^ szeszélyes áprilisokról be- 3 szeltünk. Ez már a múlté. ^ Az ember'ek közérzetét ugyancsak próbára teszi á a rendkívül változatos és ^ szélsőséges időjárás. Front £ van, mondogatjuk egymás- £ nak buzdításul, hogy köny- í nyebben tudjuk elviselni á a kellemetlen közérzetet. A Pest Megyei Köjál egészségnevelési osztálya ösz- szeíogialóan állította össze ál­lasfoglalását „frontügyban”, mintegy segítséget nyújtva a sűrűn változó időjárás kö­vetkezményeinek elviselésé­hez. Az egymástól eltérő tulaj­donságú légtömegek egymás­sal érintkező részét nevezzük frontnak, ezek mozgása a frontátvonulás. Ez mindig gyors légnyomásváltozást eredményez. Mindez nagy be­folyással lehet egyesek egész­ségi állapotára. Általában az idegrendszeri panaszok jelent­keznek legkorábban. A hőmé­rők még nem jelzik a mele­get vagy a hideget, de a iríe- leg vagy hideg beáramlását az erre érzékenyebb emberek már észlelik. Ingerlékenyeb­bek lesznek, ezzel egyenes arányban romlik teljesítőké­pességük. Az ilyen érzékeny gyermekek például nehézeb­Ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj­csy-Zs. u. 3.); Gyömrőn, Ecse- ren és Maglódon: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.); Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péte­riben: központi ügyelet (Mo- noron, a rendelőintézetben); Pilisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis: Rákóczi u. 49.); Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonczi u. 1., te­lefon: Sülysáp 20.); Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen köz­ponti ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo- noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai, az üllői és a gyöm­rői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron, a szakorvosi ren­delőben, a vecsési és üllői be­tegeiket 8-tól 13 óráig a vecsé­si szakrendelő fogászatán lát­ják el. Egyéb időpontban, te­hát szombaton 13 órától hét­fő reggel 7 óráig Budapesten, a- VIII. kerületben, a Szent- királyi utcai szakrendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Dudás Jenő, Monor, Krúdy u. 6. Beteg állatok bejelentése Monoron, a főtéri gyógyszer­tárban, szombaton reggel 8- tól 13 óráig, egyéb időpont­ban az ügyeletes állatorvos címén. ben tanulnak, csökken a fi­gyelmük. Ilyenkor gyakrabban ■ vágja el a kezét a háziasszony, gyakoribbá válnak a balesetek. Természetesen nem reagál mindenki egyformán az idő­változásokra. Vannak olya­nok, akik levertek lesznek, másoknál ízületi fájdalmak lépnek fel, de gyakori tünet a fejfájás is. Az emésztési za­varokkal bajlódók ~ ilyenkor bizonytalan hasi fájdalmak­ról panaszkodnak. A hirtelen kialakuló meleg frontbetöré- seket legrosszabban tűrik a szív- és érbetegek, a magas vérnyomásban és a pajzs- mirigytúltengésben szenve­dők, mivelhogy a frontbetö­résre emelkedik a vérnyomás is, szaporábbá válik a szív­működés. Ezekben az órák­ban, illetve napokban több agyvérzés fordul elő, mint máskor. Akik tehát tudják maguk­ról, hogy betegek, a meleg front kezdeti tünetét észlelve, kíméljék magukat. Más a helyzet ellenkező esetben, d hideg front kialakulásakor. A hideg frontbetörékeket főként ajs jellemzi, hogy a szervezet ingerlékenysége csökken, lassúbb a gondolkodás, foko­zódik az ájulási készség, az erre érzékeny ember aluszá- kony lesz. Ugyanakkor gya­koribbá válnak a görcsös ál­lapotok, főleg az epe-, vese- és gyomorgörcsök. A szívmű­ködés is lassulhat, csökken a vérnyomás. Látható tehát, hogy a két­féle frontbetörés különböző, gyakran éppen ellentétes ha­tással van az ember szerve­zetére. Hangsúlyozni kell, hogy a kiegyenlített időszak­ban, tartós hidegben vagy melegben ezek a tünetek nem vezethetők vissza az időjárás változásaira, hiszen egy be­tegség kialakulásának vagy rosszabbodásának ’ számtalan egyéb oka is lehet. A szüksé­ges teendőket mindenkinek a kezelőorvosa határozza meg. R. L. Fájó szívlel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek és munkatársak­nak,' akik szeretett lányom, Tihon Istvánná Keve Róza temetésén Isaszegen részt' vettek. Elkísérték utolsó útjára és elbúcsúztak tőle, sírjára virágot, koszorút helyez­tek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, üzv. Keve Sándorné és családja. XSSNt «133—Midi (Monori Bfrlsp) r ketezer napot. A növekedé nek az az oka, hogy úgyn vezett áthúzódó betegáll mányban vannak sokan. Akadnak olyan dolgozói akik több mint egy éve va nak már távol betegség mit a munkahelyüktől. A közeljövőben elkészítik közös gazdaságban is a táv lyi esztendő baleséti statis irkáját, s igyekeznek levon a tapasztalatokat., Jól tudják azonban m most is a vezetők, hogy a bí esetek 90 százaléka megelő held lett volna, ha az emb rek komolyan veszik az el írásokat, • munkavédelmi sz bályokat. fia hetartanék a rendet... Fccv-ppv íi7pm mnnU'á’lárnl nuaranndott. mpö'haladt.a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom