Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

6 1987. JANUÄR 7., SZERDA Jogi tanácsok h^k Elsején életbe lépett Munkaügyi szabályok tíz nap RENDELETÉI Ki felel a hóeltakarításért? • Ideiglenes özvegyi nyugdíj megosztása • Épületek közötti távolság • Közös ház és a külön vagyon O Több olvasónk kérésére közöljük a telektulajdonosok hó el takarítási kötelezettségét. A közterületek tisztán tar­tásáról — így a hóeltakarítás­ról is — az építésügyi és városfejlesztési miniszter, va­lamint az egészségügyi mi­niszter együttes rendelete tartalmaz általános előíráso­kat. E jogszabály alapján a helyi tanácsok a városokban, községekben szabályrendele­tet alkothatnak a speciális feladatok megoldására. A telkek előtti közterüle­tek tisztán tartásáról az in­gatlan tulajdonosa, kezelője, használója, bérlője köteles gondoskodni. Az ő kötelezett­ségük tehát az ingatlan előt­ti járdaszakaszon túl is ter­jed, mert a járda melletti nyílt árok és műtárgyainak tisztán tartása is a tulajdonos kötelezettsége. Ugyancsak ne­ki kell gondoskodnia a csa­padékvíz akadálytalan lefo­lyását gátló anyagok eltávo­lításáról is. Ha az ingatlan előtt nincsen járda, a tulaj­donosnak egy méter széles te- rületsávot kell tisztán tartani a telekhatár mellett a gya­logosközlekedés céljára. A helyi tanácsrendelet eze­ken túlmenően előírhatja, hogy a községekben az ingat­lantulajdonosok a belterüle­ten a közút középvonaláig kötelesek még a tanácsi uta­kat is tisztán tartani. Ez a kötelezettségük azonban a terek, sétányok, zöldterüle­tek, nyílt piacok és vásárte­rek melletti útszakaszokra nem vonatkozhat. Olvasóink figyelmét a ta­karítási kötelezettségek ma­radéktalan teljesítésére fel­hívjuk, mert a mulasztásuk miatt esetlegesen bekövetke­ző károkért a polgári jog ál­talános szabályai szerint fe­lelnek. • S. K.-né ceglédi olvasónk férje az elmúlt hónapban el­hunyt. Amikor ideiglenes öz­vegyi nyugdíj folyósítását kérte, úgy tájékoztatták, hogy annak összegét volt férje el­ső feleségével megosztottan folyósítják. Jogszerü-e az el­járás? — kérdezi. Ideiglenes özvegyi nyugdíj­ra az a feleség jogosult, aki­nek a férje haláláig az öreg­ségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt meg­szerezte. Megilleti az ideigle­nes özvegyi nyugdíj a fele­séget akkor is, ha a férje öregségi (rokkantsági) nyug­díjasként halt meg. Bizonyos esetekben azonban nem csak a feleség, hanem az elvált, to­vábbá a férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élő nő is kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Ennek folyósításá­ra azonban csak akkor ke­rülhet sor, ha a jogosult a férjétől haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bí­róság (bírósági egyezség) tartásdíjat állapított meg. Több jogosult esetén tehát az özvegyi nyugdíjat a jogosul­tak között meg kell osztani. A megosztásnál általános szabály az, hogy annak egyen­lő arányban kell történnie, de az egy évnél hosszabb ideje külön élő feleség, il­letőleg az elvált nő részére járd ideiglenes özvegyi nyug­díj a tartásdíj összegénél több nem lehet. Ha tehát az említetteknek az arányos résznél kisebb összegű ideig­lenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözetet az, együttélés alapján jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjas kapja meg. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság megosztása te­kintetében a felek között vita merül fel, a bíróságtól más arányú megállapítást kérhetnek. • L. B. szomszédja olajtá­roló sufnit épített közvetlenül a háza mellé. Olvasónk kérde­zi, van-e jósa arra, hogy a szomszédtól a tároló áthelye­zését kérje. Az építmények között olyan távolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos épít­ményeket ne veszélyeztesse, és a veszélybe került szemé­lyek eltávozása, illetőleg el­távolítása, valamint a tűzol­tó egységek zavartalan felvo­nulása és működési lehetősé­ge biztosítva legyen. Ezért az építmények közötti legkisebb távolságot az Országos Épí­tésügyi Szabályzat határozza meg. A távolság természet­szerűen függ az építmények nagyságától, tűzveszélyessé­gétől, ezért olvasónknak a kérdésére a tanács Illetékes szakigazgatási szerve a hely­szín ismeretében tud választ adni. Általános előírás azon­ban. hogy melléképületet, melléképítményt csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös és a területre előírt terhelé­si határértékeket meghaladó káros hatást nem eredmé­nyez, és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. • S. K. tápiószőlősl olva­sónk örökségét a közös csa­Egy új rendelet lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a korábbi hat nap he­lyett már három egymás után igazolatlanul távol töltött munkanap után is jogellenes kilépés címén megszüntethes­sék a mulasztó dolgozó mun­kaviszonyát, hacsak az nem tudja utólag elfogadhatóan igazolni távollétét. Nemrégi­ben arról is határozat szüle­tett, hogy a vezetők csak ki­vételes, valóban indokolt ese­tekben engedélyezhetik a dol­gozók eltávozását munkaidő­ben. Az erről szóló rendelet azt is kimondja, hogy a mun­ládl ház építésébe fektette. Házasságát fel kívánja bonta­ni, ezért azt kérdezi, hogy megkaphatja-e örökségét. A házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba ka­pott vagyontárgy az örökös, illetve a megajándékozott külön vagyonát képezi, azzal saját maga rendelkezik. Ha ez a vagyontárgy azért nin­csen meg, mert annak érté­kén más vagyontárgyat vásá­roltak, vagy a közös tulaj­donba beruházták, az így szerzett érték is különvagyoni jellegűvé válik. Olvasónk te­hát ennek az összegnek a megtérítését kérheti a házas­sági vagyonközösség megszün­tetésekor. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan válaszolunk. kából való eltávozás idejére — még ha arra a munkáltató engedélyével is került sor — nem jár munkabér, kivéve, ha azt utólag ledolgozzák. A munkafegyelem javításának követelményével kapcsolatos az az új rendelet is, amely megtiltja a szeszes italok áru­sítását és fogyasztását a mun­kahelyeken, a szigorú rendel­kezés nemcsak munkaidőben érvényes, hanem a munkaidő után tartott vállalati rendez­vényeken is megtiltja az ége­tetett szeszes italok árusítását és fogyasztását. Január elsejével több új munkaügyi jogszabály lépett életbe. A változások egyebek között érintik a munka mel­lett továbbtanulóknak nyúj­tott kedvezményeket. Fizetett munkaidő-kedvezmény és ta­nulmányi szabadság továbbra is minden esetben megilleti azokat a dolgozókat, akik munka mellett akarják elvé­gezni az általános iskola nyolc osztályát. Azok a dolgozók azonban, akik a középiskolák­ban, illetve a felsőfokú ok­tatási intézményekben tanul­nak tovább esti vagy levele­ző tagozaton, csak akkor ré­szesülhetnek fizetett tanulmá­nyi kedvezményekben, ha a tanulásra a vállalatuk köte­lezte őket, illetőleg tanulmá­nyi szerződést kötöttek a munkáltatójukkal. Az év elejétől egyszerűbb lett Budapesten a munka­könyv kiváltása. A főváros­ban eddig csak egyetlen he­lyen, a Fővárosi Tanács köz­ponti ügyfélszolgálati irodájá­ban foglalkoztak az új mun­kakönyvek kiadásával. A leg­távolabbi kerületekből is ide kellett jönniük az ügyfelek­nek. Január elsejétől a fővá­rosi lakosok a lakóhelyük sze­rint illetékes kerületi taná­csoknál, illetve azok ügyfél- szolgálati irodáinál kérhetnek munkakönyvét. A szabadságolások új rend­jére vonatkozó előírások ugyan már november 1-jén napvilágot láttak, de ezeket csak az idei szabadságok ki­adásánál kell először alkal­mazni. Ez évtől a korábbi tíz munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkáltatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megálla­padhatnak a vállalati kollek­tív szerződésekben. Szabadsá­got az egyik évről a másikra csak akkor lehet átvinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dolgo­zóit szabadságra engedni. Az emiatt . megmaradt szabadsá­got nem lehet azonban kor­látlan ideig tartalékolni, ha­nem azt legkésőbb a követke­ző év márciusának végéig fel kell használni. Nem vonatko­zik ez az előírás azokra a dolgozókra, akik amiatt nem tudtak szabadságra menni, mert például gyeden vagy gyesen voltak, netán hosszan hozzátartozók azonnal a hely­színre érkeztek. Köztük a személygépkocsi vezetőjének a felesege, valamint a sérüli fogathajtó fia, Nyeső Imre és felesége, Nyeső Lajosné is. Az ittas Nyeső Imre volt az, aki az idézett durva szöveggel a gépkocsivezetőre és az őt meg­fékezni akaró rendőr főtörzs­őrmesterre támadt. Az idős Nyeső Lajosné pe­dig előkapta a botját, az elem­lámpáját és azzal ütötte azo­kat, akik a fiát vissza akar­ták tartani. Amikor a nyo­mozó ügyész kihallgatta, egyéb­ként már nagyon bánta a tör­ténteket, és arra hivatkozott, hogy férje balesete miatt rendkívül felindult lelkiálla­potba került. Hamisan vádolt Végül a két fiatal rendőr­nőnek sikerült úgy lecsilla­pítani és fogva tartani az öregasszonyt, hogy nem okoz­tak neki semmi bántódást. A verekedők megfékezésénél egyébként a járőrcsoport mindhárom tagja könnyebben megsérült. Nyeső Imre kihallgatásakor azzal próbált védekezni, hogy Maksay Árpád támadta meg őt, de a szemtanúk megcáfol­ták ezt az állítását. A Pest Megyei Főügyészség hivatalos személy elleni erő­szak és hamis vád bűntetté­vel vádolja Nyeső Imrét, s fel­fegyverkezve elkövetett, hiva­talos személy elleni erőszak­kal Nyeső Lajosnét. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Rác­kevei Bíróság. Gál Judit Charlie angyalai Karambol után verekedés A tévénézők körében nagy sikert aratott az a filmsoro­zat, melynek főszereplői Charlie angyalai, a feltűnően csinos és mindig sikeres nyomozó lányok. A hazai fod­rászoknak nem kis munkát adott, hogy utánozzák la­zán omló, ám mesterien megalkotott frizurájukat, mely a legádázabb ütközetek után is hibátlan maradt. A kül­földi elődök után Lindát is megcsodálhatjuk a kép­ernyőn, aki ugyancsak férfiakat megszégyenítő ügyes­séggel, leleménnyel lett úrrá — egy sokrészes sorozat­ban — a legkülönbözőbb helyzeteken. Görbe bottal Nemcsak filmen vannak csinos, fiatal, nagy lélekjelen­léttel bíró rendőrnők, hanem a valóságban is. És az eset, melyről a következőkben szó lesz, kellő higgadtságot, ön­uralmat követelt ahhoz, hogy megfékezzék a feldühödött tá­madókat, de ugyanakkor ne okozzanak nekik sérülést. A nem mindennapos esetet dr. Kasi Klára, a Pest Me­gyei Főügyészség nyomozó ügyésze mondta el, megmu­tatva a bűnjelek egyikét, amit rövidesen elküldenek az ügy­ben illetékes Ráckevei Bíró­ságra. A bűnjel egy kampós- bot. Közlekedési baleset történt a múlt év szeptember 12-én 21 órakor a Taksonyból Bu­gyi község felé vezető úton. Egy személygépkocsi és egy lovasfogat ütközött össze, melynek következtében a foga­tot hajtó Nyeső Lajos meg­sérült. A járókelők azonnal értesítették a mentőket és a rendőröket. A sérültet elszál­lították és a Ráckevei Rend­őrkapitányság háromtagú jár­őrcsoportja Maksay Árpád rendőr főtörzsőrmester, Jä­ger Csilla és Laczí Katalin rendőr őrmesterek elkezdték a munkát. A 20 esztendős Jáger Csilla a következőket vallotta a nyo­mozó ügyésznek: — Leraktuk a bójákat, megjelöltük a baleset hely­színét. Dolgoztunk, ahogy ilyenkor szokás. Gondoskodni kellett a forgalom biztonságá­ról, máskülönben a sötétben újabb baleset is történhetett volna. Nagy tömeg volt körü­löttünk. Egyszer csak kiabálás­ra figyeltem fel, azt hallot­tam: hány féldecit ittál, te szemétláda? Odanéztem és láttam, hogy egy férfi a bal­esetben szereplő személyautó vezetőjére támad. A járőr- parancsnok kettőjük közé állt, hogy megakadályozza a vér­ontást, mire őt is megtámad­ta. És hirtelen egy öregasszony is előkerült a tömegből, aki görbe bottal, elemlámpával verekedett a támadó oldalán. Akkor már mi ketten Laczi Katalinnal közbeavatkoztunk, hogy megfékezzük a vere­kedőket. Nagyon megbánta Dr. Kasi Klára az ügyben érintetteket és a tanúkat ki­hallgatva tárta fel a történ­teket, A baleset hírére a A vállalatoknál , Jogellenesen kilépett betegeskedtek. Az ő számuk­ra az akadályoztatás megszű­nésétől számított 30 napon be­lül kell kiadni a meglévő szabadságukat. A munkaidő védelmére, a munkafegyelem megszilárdítá­sa érdekében az elmúlt hó­napokban a munkaviszonnyal összefüggő több jogszabály módosítására is sor került. Egyebek között szeptember 15-től a vállalatok csak igen indokolt esetben mentesíthe­tik a munka alól a felmondá­si idejüket töltő dolgozókat. Ilyen kivételes eset lehet az, amikor valakinek a vállalata mond fel, a munkaerő szerve­zett átcsoportosítása miatt. A beruházási és állóeszköz­fenntartási teljesítmények el­számolásáról rendelkezik a Minisztertanács 52/1986. (XII, 03.) számú rendelete. A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke a kiemelkedő újságírói tevé­kenység elismeréseként a Szo­cialista Újságírásért kitünte­tést adományozhatja a kiemel­kedő újságírói tevékenység el­ismeréseként. A kitüntetésből 30 adományozható évente. A közúti járművek meg­vizsgálásáról szóló 8/1977. (XII. 20.) KPM számú rende­letét módosította a közlekedé­si miniszter 10/1986. (XII. 03.) KM számú rendeletével. Új félfogadási rend Gyorsabb ügyintézés 2 Mint ismeretes, a Minisztertanács Tanácsi Hivata- \ Iának elnöke január 1-jei hatállyal szabályozta a tana- 'j esi szervek munkarendjét, munkaidő-beosztását és az fj ügyfélfogadással kapcsolatos kötelességeit. A rendelke- fj zés céljáról és gyakorlati megvalósításáról kértünk tá- j, jékoztatást dr. Tóth Zoltántól, a Minisztertanács Tana- í esi Hivatalának osztályvezetőjétől. — Nyilván több szempont is indokija az új rendelke­zést? — Alapvető az, hogy egy­szerűbben, gyorsabban, haté­konyabban dolgozzanak a ta­nácsok, és az emberek mun­kaidejükön túl is érdemben fordulhassanak hozzájuk. Az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozata kimondja, hogy érezhető javulást kell elérni az állampolgárok ügyeinek intézésében, a bü­rokrácia csökkentésében, a lakosság számára közérdekű problémák intézésében. Rö­viddel azután, hogy a hatá­rozat napvilágot látott, meg­kezdtük a tudatos, követke­zetes munkát megvalósítása érdekében. Egyik sarkalatos pontja ennek, hogy. az egy­szerű, tömegesen előforduló ügyek intézésénél nem indo­kolt a 30 napos határidő. Ki­adtuk azoknak az elintézen- dőknek a jegyzékét, melye­ket az helyi tanács döntésé­től függően azonnal, illetve 3, 8, vagy 15 nap alatt kell el­intézni. Ezzel összefüggésben feltétlenül fontosnak tartjuk az ügyfélszolgálati irodák (je­lenleg 45 ilyen van az ország­ban) körének a bővítését. A viszonylag egyszerű témákat itt kell intézni. Meg kell szün­tetni minden olyan helytelen gyakorlatot, amely együtt jár azzal, hogy fölöslegesen kül­dözgetik a félfogadáson meg­jelenő embereket. Összegyűj­töttük azoknak a jogszabá­lyoknak a jegyzékét, melyek­kel kapcsolatos ügyek inté­zésénél mindenki köteles sze­mélyesen megjelenni. Ami viszont nem tartozik ezek kö­rébe, azoknál elegendő egy megbízott nyugdíjas család­tag, vagy bármely más kép­viselő is. Kigyűjtöttük továb­bá azoknak az adatoknak a körét, amikre nézve az ügy­féltől külön igazolást nem szabad kérni. Említek egy egyszerű esetet. Például a gyermekek számának igazolá­sához elegendő a személyi igazolvány felmutatása is, te­hát nem szabad születési anyakönyvi kivonatot kérni erre vonatkozólag senkitől. — Hogyan alakul a továb­biakban a tanácsok munka­rendje? — A lakossági, hatósági ügy­intézésben teljes körű érdemi ügyfélfogadás lesz a szerdai napokon 8-tól 18 óra 30-ig, továbbá a hét egy másik nap­ján, melyre vonatkozólag a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága döpt. A . teljes körű érdemi ügyfélfogadásnak a la­kossági, hatósági ügyintézés­ben szombaton is ki kell ter­jednie 8-tól 12 óráig. Ez a rendelkezés a fővárosi kerü­leti, a városi, és a városi jo­gú nagyközségi tanácsokra vonatkozik. — A tanácsi apparátusok­ban többségében nők, gyerme­kes anyák dolgoznak. Hogyan teremtik meg számukra a kedvező munkafeltételeket? Miképpen gondoskodnak ar­ról, hogy ne növekedjen a fluktuáció? — A meghosszabbított ügy- félfogadási időt természete­sen lecsúsztatják, és mindig helyben döntik el, hogy mi­lyen formában. Lehet ez osz­tott, vagy rugalmas munka­idő bevezetése is. Továbbá felhívtuk a tanácsok vezetői­nek figyelmét arra, hogy a jutalomalapból részesítsék előnyben azokat, akik nagyobb terheket vállalnak. Ga. J. Gázpalackkal támadott Ä garázda testvérpár Nem mindennapos bűn- cselekményt követett el egy testvérpár. Büntetőügyükben a Budakörnyéki Bíróság hozott ítéletet. Tavaly október 11-én délután Tavaszi Péter és báty­ja, Géza, budaörsi lakásukban ittasan összeverekedett. Ami­kor az egyik szomszéd hívásá­ra a helyszínre érkeztek, vére­sen találták Tavaszi Gézát, aki elmondta: a testvére úgy meg­verte őt, hogy kitörtek a fogai. A lakásban tartózkodott egyéb­ként a két férfi felesége, illet­ve élettársa és négy kisgyer­meke is. Tavaszi Péter nem volt haj­landó átadni személyi igazol­ványát a rendőröknek, és ami­kor karjánál fogva megpró­bálták kivezetni őt, szitkozód­va megragadott egy lapátot és azzal támadt rájuk; mind­két rendőr megsérült. Egyi­kük könnygáz spray-vel pró­bálta megfékezni a garázda embert, aki közben azt ki­áltotta testvérének, Gézának; „Hozd a kést, szúrd a szeme­teket hátba!” Tavaszi Géza hátulról átka­rolva az ágyra rántotta az egyik rendőrt, aki csak nag.' nehezen tudott kiszabadulni Közben a másik garázda el­dobta a lapátot, felkapott egy 5 kilós propán-bután gáz­palackot. A konyha ajtaját betörve a palack csövét a lakásba irányította, csavargat­ta a zárócsapját, közben azt kiabálta: „Megdöglötök, ha 10 évet kapok is!” Időközben egy újabb tele­fonhívásra, szerencsére, a BM forradalmi rendőrezredtől erő­sítés érkezett, és így sikerült megfékezniük a két férfit, majd megbilincselve elszállí­tották őket. A Budakörnyéki Bíróság Tavaszi Pétert hivatalos sze­mély elleni erőszak büntette és két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt, 3 év és 2 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, továbbá 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Tavaszi Gézát hivatalos személy elleni erő­szak bűntette miatt 1 év és 6 hónap — 4 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. 1 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom