Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
íme, így is lehet Szoigéltat a szolgáltaié A karácsonyi bejgli csodálatosan inspiráló étel. Egy csésze tea mellett az ünnepek idején nagyon jókat lehet beszélgetni bejglirágcsálás ürügyén. Idén is így történt, ösz- szegyűltünk egy kellemes, kötetlen beszélgetésre, s az ' év végén miről eshetett szó? Az elmúlt év „kivel mi történt” eseteinek végtelen panaszairól, büszkélkedéseiről. Meséltünk erről-arról, így esett szó » közlekedés hiányosságairól, a hivatalok packázásairól és így esett szó a postáról is. Valóban sokan íés mennyit!) szidják a postát. Bürokratikus, sőt néha már-már hatóságként lép fel — mondják. Nem veszik komolyan, hogy szolgáltatást végeznek, persze monopolhelyzetben vannak. Mindez abból adódik, hogy a posta jelenléte a napjainkban sokkal szélesebb területen jelenik meg, mint ennek előtte bármikor. Hiszen nálunk a posta, a rádió, a televízió, a lapkézbesítés, a , telefon, s nem is tudnám felsorolni, mi minden formában van jelen életünkben. Elmondandó történetemből kitűnik, hogy mindez sántít valahol, mert hiszen a postán is emberek dolgoznak, s az emberi magatartásuk az, ami meghatározza és működteti az egész postai gépezetet. De átadom a szót annak, akivel az eset történt. — Csengettek, s az ajtóban egy postás állt. Szállítólevél volt a kezében. Az iraton értesítettek, hogy számomra külföldről küldött csomag érkezett. Nem hozta fel — 4. emelet —, mivel több ezer forint értékű vám volt feltüntetve rajta. Ügy gondoltam — mondta a postás —, ha nincsenek itthon, vagy nincs pillanatnyilag annyi pénz kéznél, minek cipeljem a csomagot. — Jól gondolta. Mert bár számítottam rá, de kisiparos lévén az iparomhoz szükséges gépet küldtek, amit vámmentesen szerettem volna megkapni. — Nincs semmi baj — így a postás —, szíveskedjen akkor intézkedni az ügyben. — Megadta a postai ügyintéző telefonszámát, akinél az ügyemet intézhetem. Es ez a telefonszám jó volt! Az ügyintéző is ott volt, aki még tanácsokat is adott, hogy, s mint cselekedjek. Ennek alapján felhívtam a KIOSZ-t. Ahol ugyancsak kedvesen elmondták, ha bejövök két órakor, kezembe kapom iaz igazolást arról, hogy jogosult vagyok a vámmentességre. Tanácsukra felhívtam a váci vámhivatalt. Itt is készséggel eligazítottak, hogy mit tegyek. A pesti vámhivatal azt tanácsolta, kérjem meg a helyi postát, hogy a csomagot ne küldjék vissza hozzájuk, mert két napon belül, személyes felkeresésemre, a KIOSZ-iga- zolással elintézik az ügyet, s így a gépem nem utazgat ide- oda. Akármilyen hihetetlen, úgy történt minden, ahogy elmondták. Két nap múlva kezemben volt a csomagom, vámmentesen! Csoda történt! ? Nem hiszem, csak minden úgy történt, ahogy annak történnie kellene! Gondolom, így képzelte el az is, aki kialakította ennek a szolgáltatásnak az ügymenetét. Nyilván ő is arra gondolt, hogy az esetleges nem egyértelmű szabályhézagokat emberséggel ki lehet tölteni. Az én elmondott történetem is ezt bizonyítja. Köszönet érte. Radányi Lajos Bacik és hiedelmek Nagyon sok családban boldogság a gyerek. Sajnos nevelésük nem zökkenőmentes. A kisebbek könnyebben megbetegszenek, s mivel nem mehetnek bölcsődébe, óvodába, iskolába, az apa vagy az anya kénytelen otthon maradni velük. Egy gyereknél könnyebb a helyzet, ha meggyógyul, mehetnek a szülők dolgozni. Más a helyzet két vagy több testvér esetében. A beteg előbb vagy utóbb átadja testvérének a bacikat. Ennek az átadásnak az az eredménye, hogy a szülő egy-két hét kihagyása után újból otthon marad a másik beteg gyerekkel. Az egy hét munka, egy hét otthon maradást sok munkahelyen nem nézik jó szemmel. Vegyünk egy esetet, ami nem egyedi. A szülő otthon. Épp készíti a kis betegnek az ebédet. Váratlanul megszólal a bejárati csöngő. Összerezzen. Kinyitja az ajtót, ismerősöket pillant meg. Munkahelyi vezetője és személyzeti osztályvezetője személyében. Látják, valóban beteg a gyerek. Nem is zavarnak tovább, elmennek. Másnap eljön a kolléganő, s elmeséli a nagy újságot. Azért mentek téged meglátogatni, mert azt hitték, hogy csak lógsz. Jutalmazásoknál is érzi ennek utóhatásait, egyszerűen nem kap jutalmat, még akkor sem, ha közben becsületesen dolgozik. Mi ennek az oka? Csak az, hogy ha beteg a gyereke, otthon kell vele maradnia. Ez olyan súlyos vétségnek számít, hogy emiatt nem jár jutalom. A szülőt megviseli gyermeke betegsége, s amikor munkába állhat ismét, elkeserítik jogos hiányzásának utóhatásai. Nyilván vidámabb lenne makkegészségesen felnevelni a gyerekeit, ennek a szülő örülne a legjobban. Másik esetben a tanító jegv- zi meg körülírtan — amiből viszont a szülő érthet —, hogy a gyerek azért maradt talán távol az iskolából, -mert most. van a dolgozatírás időszaka?! (lsen. azért van távol, mert 39 2 fok a láza!) S befejezésül még egv oélda. Egves vállalati vezetők — azért vannak ilyenek is — megértésből és emberségből jelesre vizsgázva engedélyezik a kisffvereket nevelő betérő dolgozóknak, hogy később érkezhetnek munkahelyükre vagy korábban elengedik őket, hogy az óvodák, bölcsődék zárása előtt elérjék gyereküket. Nagyon sokan elfelejtik, koruk miatt, milyen is volt a gyermeknevelés, s irigységből teszik a kis megjegyzéseiket. Neked már az is jutalom, hogy később jöhetsz be, s korábban mehetsz el, s ezek után még jutalmat is akarsz? Milyen megértőek a munkatársak?! Azt is meg kell jegyezni, hogy ezzel az engedékenységgel nem valami kegyet gyakorolnak, hanem valóban nem nyitják ki korábban a bölcsődét, óvodát, és zárni sem zárják később. Tehát, ha akarna sem tudna a dolgozó előbb beérni, illetve később eljönni, mint a munkaidő végei Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy ezt a kis munkaidő-kedvezményt is meg lehetne hivatalosan kérni, de ez nem kis, anyagi veszteséggel járna. Hát akkor mi a teendő? Gondolom, ezek után másik gyerek vállalásához kevés szülőnek van kedve, még akkor is, ha a statisztikák a gyermeklétszám állandó csökkenéséről számolnak be. Cs. M. VÁCI wíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1987. JANUÁR 6., KEDD ölvén foknál melegebb víz Veresegyház szerencsét próbál Veresegyház megkísérti szerencséjét. A nagyközség vezetősége a lakosság lelkes áldozatkészségével hévízkutatást végeztet. A kutató-feltáró fúrást a jövő év tavaszán tervezik és néhány hónap múltán már bizonyossá válhat annak eredményessége is. A község hideg vizű strandja már eddig is látogatott volt, egy meleg vizű fürdő a helyi lakosság jólétét, de a község üdülőhelyjellegét is erősítené. Előzmény, támpont A kutatás akkor kecsegtet sikerrel, ha már helyi vagy közelkörnyéki vízföldtani adatokra támaszkodhat. A hévízkutatás hazánkban jórészt a szénhidrogén-kutatásnál szerzett ismereteken alapul. Örbottyán—V eresegyház—Csornád általános területén már a második világháború előtt és közvetlenül utána kutattak 100Q méteres mélységig szén- hidrogének után. Kisebb gázlencsék mellett egyes furatokban langyos, meleg víz fordult elő. Ezeket a vízjelentkezéseket azonban a szénhidrogén-kutatás elsődlegessége, sőt kizárólagossága miatt nem vizsgálták. A vízkutatást akkoriban még a műszeres felderítés sem segítette. A közelmúltban azután Gödön 650 méteres mélységből tártak fel 50 fokos meleg vizet, amely azonban ásványos összetételét illetően nem minősül egyúttal gyógyvíznek. Előzményként az is ismeretes, hogy a térség alatt mészkő- és dölomittömegek vannak, amelyek töredezettségük esd- tén nagy mennyiségű hévizet tárolhatnak. Ilyen előzmények és támpontok jogosítanak tehát fel arra, hogy Veresegyházon hévíz után kutassanak. Az értő újságolvasót bizonyára nemcsak a végeredmény érdekli, érdekes számára az a műszaki folyamat is, amellyel a föld mélyét vallatják. Erről is néhány szót. ' A fúrást az előirányzott 1500 méterig kutató jelleggel végzik, miközben az átharán- tolt rétegeket műszeres vizsgálatnak vetik alá. Megállapítják az egymás alatti víztartalmú rétegek mélységi elhelyezkedését, hózzávetplege- sen azok víztartalmát és vízleadó képességét. Megállapítják a legkedvezőbb vízadó szinttájat, amelyet azután a kútszerkezet elhelyezése keretében megnyitnak és termelésre késztetnek. Gondoskodnak a nemkívánatos víztartalmú rétegek kizárásáról, hogy azok vize se mennyiségileg, de különösén minőségileg ne keveredjék az előbbivel. A megnyitott réteg nyomás alatt áll, vize a kút- térbe benyomul és a feltárás szintje fölé emelkedik. Kedvező, ha a kúttérben felszálló víz nagy mennyiségben a terepszint fölé emelkedik, mert így hasznosítása gazdaságos. Amennyiben a felszálló víz — a kút nyugalmi vízszintje — a teremszint alatt marad, úgy géppel kell termelni. Az utóbbi állapot nem zárja ki azonban nagyobb víz- mennyiség kitermelését, csupán a költségeket emeli. Akkor mondjuk, hogy eredményes a feltárás, ha a kút megfelelő vízmennyiséget ad és utánpótlása állandósult, ha megfelelő a vízhőmérséklet, a víz oldott ásványi anyagokban gazdag és ezeknek gyógy- ha.tása van. A hasznosítást alapvetően befolyásolja a hévíz kémiai alapjellege. Fürdő táplálására ugyanis a hidrogénkarbonátos alapjellegű hévizek a legalkalmasabbak, a magas sótartalom akadályozó tényező is lehet. Ritka esst A feltárás akkor felel meg a fenti kívánalmaknak, ha a fúró nagy mélységben települt, nagy hézagosságú, szefn- csés, vagy még kedvezőbb esetben repedáses, hasadékos, karsztos kőzetbe (triászba) hatol bele, vagy efölött fekvő olyan kőzetben áll meg, amely törésvonalakon át vízjárati kapcsolatban van ezekkel a mélyebb víztárolókkal. A víz hőmérsékletét a földkéreg repedésein át feltörő hőáramok rendkívüli mértékben is megemelhetik — ez a jelenség azonban ritkán fordul elő —, viszont a víz hőmérsékletét a feltárás mélysége is meghatározza, mert a kőzetek és az azokban tárolódó vizek hőtartalma bizonyos területek alatt a mélység arányában nő. Érdemes vallatni Veresegyházon az 1500 méterre előirányzott kútból — siker esetén — 50 foknál is melegebb víz várható. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kutató-feltáró fúrás költség- előirányzata 12 millió forint. A szakvéleményezők is úgy vélik, érdemes kivallatni a föld mélyének titkát Veresegyház alatt, a lelkes veres- egyháziak pedig hiszik, hogy bátraké a szerencse! Szakonyi Dezső Nevek, számok Ki és mikor? Az oly sok információit tartalmazó és ezért szívesen is forgatott Váci Műsor sokunk életének tartozékává lett. Mint minden nyomtatott termék, úgy látszik, ez se. kerülheti el az elírások veszélyét. Egyazon oldalon több érdekes hibát _ is felfedezett egyik olvasónk, aki — mint az egyik hirdetett program készítője — a legilletékesebb a hibák felismerésében. Saját neve Ls tévesen jelent meg, de a műsorában hangfelvételről fölsorakoztatott világhírű előadóké is. Egy másik program az írás szerint 117 órakor kezdődik. Mit lehet erre mondani" Van ilyen ... Már árulják Kaukázusi kefir Az újságok már írtak róla, mégis eddig főként magáncsatornákon juthattunk hozzá a kaukázusi kefir gombáihoz. Mióta pedig a televízió Ablak című műsorában is bemutatták, különösen megnőtt iránta az érdeklődés. Aki oltja, azt mondja, a hagyományosnál kellemesebb az íze, töményebb a sűrűsége, a diétázók használhatják tejföl helyett is. Tegnap megjelent a váci üzletekben, büfékben is. Há- rodecis, tetővel ellátott, gusztusos pohárban árulják. Vác a hazai lapokban A Népszabadság ismertette a .Tájak-Korok-Múzeumok című sorozat váci vonatkozású kis köteteit, s ennek kapcsán téli kirándulást javasolt vá rosunkba a legértékesebb mű' emlékek megtekintésére. A Hallássérültek című, havonta megjelenő újság beszá' molt arról, hogy az NSZK-ból gyógypedagógus-küldöttség érkezett hazánkba s megtekintette a Siketek Váci Általános Iskoláját és Szakmunkásképző Intézményét. A Magyar Vasutas hírül adta, hogy a váci vasutasok nyugdíjascsoportja a közelmúltban Dombóvárra kirándult. Két napot töltöttek a közeli Gunarason, a szép környezetű vasutas hétvégi házban. Az agrárolló szárai Jelentős mértékű drágulás •/ A Központi Statisztikai ? Hivatal közzétette A me- ^ zőgazdasági termelés ár- ^ és költségviszonyai nem- zetközi összehasonlításban í című kiadványát, amely az ^ 1975. és 1984. évek közötti ^ időszakra vonatkozó ada- g tokát tartalmazza. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a ki utolsó paciban Az esküvői meghívókat címezte a lány, s csak úgy bolondozásképpen kérdezte meg az édesanyját: — Mi a véleményed? Küldjék meghívót apunak? . Ez a váratlan kérdés nagyon meglepte a menyasz- szony anyját. — Te nem vagy észnél! Talán elfelejtetted már, hogy bánt veled az apád? Egyéves korod óta látni sem akart! Csak a bíróságon találkoztunk vele, amikor pereskedni jártunk a gyermektartás miatt. Mennyi hercehurcán mentünk át azért a pár száz forintért. Amikor középiskolás lettél, képes volt elmenni az osztályfőnöködhöz. Azt szerette volna elintézni, hogy ne tanulj tovább — s miért? Hogy ne kelljen tovább fizetnie! A harag hullámai után arca hirtelen felderült, a hangja vidáman csengett, ahogy folytatta; — Különben küldj csak neki meghívót. Hadd lássam, van-e bátorsága eljönni. Ha itt lesz, megláthatja, hogy nélküle is vitted valamire. Tudja meg, hogy nem akárkihez és akárhogyan mész feleségül. Ennyi vendég között lesz neki is helye, egyen-igyon kedvére a lánya lakodalmán. Az esküvő napjáig még sokszor szóba került az apa. Vajon eljön-e? A lány reménykedve várta, hiszen akármilyen ember is, mégiscsak az apja. Az édesanya egyszerűen csak kíváncsi volt. Az esküvőn ott volt az apa. Igaz, csak akkor érkezett, amikor már javában tartott a ceremónia. Szinte besurrant a terembe, az utolsó pódba ült, onnan figyelte az anyakönyvvezető szavait, aki így beszélt a fiatalokhoz: — Arra kérem önöket, hogy ezek után se feledkezzenek meg a kedves szülőkről, akiknek annyi mindent köszönhetnek. Emlékezzenek rá, hogy erejüket nem kímélve,' igen sok lemondás árán nevelték fel önöket egymásnak. Szeressék, becsüljék őket továbbra is. mert megérdemlik. E szavaknál a menyasz- szony és az édesanya az utolsó pad felé fordult. A férfi tekintetét keresték mind a ketten. Annak az arca semmit sem árult el. Nem látszott rajta sem szé- , gyen, sem meghatottság. Aztán olyan vidáman gratulált a lányának, mintha ő is részt vett volna gyermeke sorsának alakításában. Az esküvői ebédre nem ment el, hiába hívta a menyasszony is, a vőlegény is: sürgős és halaszthatatlan dolgára hivatkozott. Mint mindig. Sz. J. világon majd mindenütt drágult a mezőgazdasági termelés. Magyarországon a termelői árak 50 százalékkal nőve keditek. Az emelkedés jó néhány országban többszöröse a tíz évvel ezelőttinek — Jugoszláviában például nyolcszorosa. A termelői árak növekedésének oka elsősorban az, hogy jelentősen drágultak a műtrágyák, növekedett az üzemanyag, s általában az energia költsége. Magyarországon a termelői árak — az ötvenszázalékos emelkedés dacára — az átlagosnál sze rényebb mértékben változtak: az árpa például 9,7 százalék kai lett drágább egy évtized alatt. A tojás és a vágott sertés termelői ára viszont nálunk is 64, illetve 62 százalékkal nőtt. A statisztikusok által vizsgált 18 ország döntő többségében tovább nyílt az agrárolló. Azaz a mezőgazdasági áruk és az előállításukhoz szükséges, , elsősorban ipari termékek árai közötti különbség majd mindenütt a mező- gazdaság rovására növekedett. Magyarország e listán az ötödik helyen áll. Az állati termékek árváltozása az elmúlt évtizedben világszerte a növényekéhez hasonló volt. A termelői ár növekedése többnyire 2—3-szo- ros. Magyarországon az állati, termékek árainak emelkedése nagyobb mértékű volt, mint a növényeké. Azonban csak Svájcban, az NSZK-ban és Csehszlovákiában volt a hazánkénál is kisebb mértékű a növekedés. A Magyar Hírlap visszaemlékezett arra, hogy a 19. Photokino Köln néven rendezett nemzetközi kiállításon Magyarországot a Forte Fotokémiai Vállalat képviselte a híres ipari városban. A Nógrád nevű megyei lap írt az egészségügyi ellátás javulásáról: a váci kórház és rendelőintézet egy csuklós autóbuszban speciális nőgyógyászati szakrendelőt alakított ki. A Népszava színes beszámolót közölt egy öttagú magyar csoport sarkköri utazásáról. Az utat támogató társadalmi segítők között a váci Senior Kötöttárugyár tréningruhákat ajándékozott nekik. A Magyar Távirati Iroda híradása alapján több lap megírta, hogy Bárdos Lajos temetésén az egyik búcsúztató Makiári József karnagy volt, aki megindult szavakkal emlékezett meg egykori tanáráról. A Dél-Magyarország (Szeged) felidézte az óév legrangosabb kulturális vonatkozású eseményei: Vác után érkezett hozzájuk a lengyel néphadsereg 180 tagú művészegyüttese s nagy sikerrel szerepelt a' Tisza-parti városban. A Népszava méltatta a Mayer Berta festőművész zománcképeiből rendezett tárlatot. A harminc, érdekes alkotást több százan megtekintették a váci Madách Imre Művelődési Központban. A Népújság (Heves) Megújulás előtt az építőipar címmel a többi között arról írt, hogy a környezetszennyezési problémák megszüntetésére és a termelés növelésére jövő évben megkezdik a váci cementgyár rekonstrukcióját. A Magyar Vasutas bemutatta az Ipoly Vidéki Erdőgazdaság által üzemeltetett, 12 kilométer hosszúságú Börzsöny Űttörővasutat. Megmentéséhez Vác és a környező községek jelentős összeggel hozzájárulnak. A Népszabadság munkatársa szerint a váci vasútvonal va- súttörténeti szempontból az első, személyforgalma miatt is az élenjárók közé tartozik. A lap bemutatta az érdekesebb állomásokat. A Nógrád című megyei lap beszámolt árról, hogy a megyében csaknem tizenegyezerre tehető a'véradók száma. Nem csupán a megyében hasznosítják az életmentő vért, küldenek belőle Vácra is. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap)
