Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
4 SéÜsIbb 1981. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK *. 'SSSSSSSSSSSSSSSTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/t ___ ______________________ ; Viltaiiw I SZENTENDREI *cSCíiian $ A vandálok közöttünk v, élnek. Vonulásuk nyo- ^ í mait léptcn-nyomon lát- 4 ^ hatjuk. ^ Kiborított szeméttárolók, ^ ? kivert égők, kitördelt fa- 4 í csemeték, ledöntött szob- ^ ^ rak (Mészáros Dezső-szo- ^ ^ borpark), megrongált autó- ^ ^ hiicriróvnlr 1 ofónntt mon/it- ^ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA É buszvárók, letépett menet- v. r . r • *. ^ rendek maradnak utánuk. í l\0ltS6S,VSí6SI VIlS i A vandálok többnyire 4 ° Mi kaphat zöld utat? Módosító javaslatok í megjelennek. ^ meséli a ^ esetet is ^ pffVCPir a minap, hogy két tud: a vendéglátó 4 £ egység ablakát a vandál g ^ beverte. Az egyik helyen ^ í azért, mert meggyanúsí- ^ | tották, hogy többet ivott ^ i már a kelleténél. Igen ^ | megsértették. Á másik he- ^ katona g A kedden tartott tanácsülésen több téma került napirendre. Az előterjesztés az 1987. évi pénzügyi terv megállapítására című anyag nemcsak az első, hanem a legfontosabb is volt. A hozzászólások több mint két órát vettek igénybe, s dr. Színi István tanácselnök — a hosszúra nyúlt szünetben tartott konzultáció után — csak délután fél ötkor terjesztette elő a módosító javaslatokat. A vita a körül forgott, hogy a rendelkezésre álló kevés pénzből milyen fejlesztéseket valósítson meg a város. Először azt vizsgálták, hogy melyek azok a beruházások, amelyek halaszthatók. Például: költsenek-e a Vasvárilakótelep gázvetékének építésére 10 milliót? Csökkenthe- tő-e a szociális lakásvásárlásokra szánt 5 és fél millió? tsssssssssssss/.fSSSSSS/.'SMSSSSSSSfSSmCsak tizenöt perc naponta Fúró és fogó helyett Adagolni kell Sajnos alig élnek közöttünk olyan gyermekek és felnőttek, akik nem ismerik a fogfájást, akik nem érezték még azt a félelmet, amelyet a fúró zúgása vagy a fogók látása kelt. Ilyen irányú gondjaink okozója az esetek döntő többségében a fogszuvasodás és az inysorvadás. A vétkesek pedig azok a baktériumok, amelyek a fogzománc egyenetlenségein kiépülő lepedőkben tenyésznek. Napi háromszori fogmosást, ez mindössze 15 perc és a fluorkezelést, valamint az Eknex-bedörzsölést. És természetesen helyes táplálkozást. Az utóbbiról eddig nem esett szó, ezért most lássuk bővebben. Az orvosok tudják, hogy a mellről táplálkozó csecsemő rágóizmai és állcsontjai erőteljesebben fejlődnek. A gyermeket kiskorától kezdve arra kell szoktatni, hogy rágjon. A rostos ételek súrolják a lepedőket. Az édesség kerülendő. De ha szerepel az étkezésben, utolsó fogás legyen, s az asztaltól az út a fogkeféhez vezessen. Célszerű lenne a rágást igénylő rostgazdag kenyérféleségek bevezetése az étrendbe. Milyen gondjaink vannak nekünk itt Szentendrén és környékén a fogászati kultúrával? Miként az országban több helyen, az óvodai évek után, a jó fogápolási szokásoknak vége szakad. Az általános iskolák nem biztosítják a szájápoláshoz szükséges elemi feltételeket sem. A vizesblokkrendszereik építésekor — már ahol egyáltalán található — nem gondolnak a fogmosásra. Az ' iskolafogászati rendelőnek nincs váróhelyisége. Jó példa már a megyében is van, például Gödöllőn, ahol a váróban a gyermekeket játék- és rajzolási lehetőségek várják, s gondolnak a szájhigiéniás oktatásra is. Visegrádi példa Városunkban sem megoldott a 14—18 éves korosztály szervezett fogorvosi ellátása. Folyamatos felvilágosításra lenne szükség a felnőttek körében, különösen 30 éven túl, mert e kor után mind gyak- rakban jelentkeznek a fog- ágybetegségek, hiányok. Soksok felmérés és a tapasztalatok igazolják, hogy a megelőzés sokkal olcsóbb, mint a gyógyítás. A Visegrádon elért eredmények példamutatók. Semmi akadálya nincs annak, hogy a városban, vagy a környék falvaiban a tapasztalatokat hasznosítsuk. Persze az egészségügyi dolgozóknak többlet- munkát jelentene ez, de amit vesztenének a réven, megnyernék a vámon. A szájban maradt táplálék tej savat, ecetsavat, borostyánkősavat termel. A savas környezet megteremtésével a fogzománc szuvasodását okozzák. Innen egyenes út vezet az ínygyulladáson át az ínysorvadásig. A feladat tehát a lepedők keletkezésének megakadályozása, illetve a már meglevő eltávolítása. Erre több lehetőség kínálkozik. Fluort adagolhatunk, mert ez a fogzománc szerkezetét keményíti,, felszínét simává teszi. Egyes alföldi településeken, ahol az ivóvíz literenként egy milligramm fluort tartalmaz, a lakosság fogazata összehasonlíthatatlanul jobb, mint az ország más vidékein, (Szentendrén és vonzáskörzetében ez az érték ü—0,25 milligramm literenként.) Ha a vízben nincs, adagolni kell! Erre szolgálnak a . tabletták, az oldatok, a gélek és a paszták. A fogbetegségek elleni harcban segíti az embert a jód is. Magyarországon a szervezetbe juttatása évtizedek óta a sóval együtt történik. A szuvasodás és ínysorva- dás okait, gyógymódjait tehát meglehetősen jól Ismerjük. Mégis a lakosság 90 százaléka szenved ezektől a betegségektől. Törvényszerű ez? Egyáltalán nem. Bizonyítja az a kísérlet, amelyet Viseg- rádon Tavasné dr. Tóth Mária fogorvos és asszisztense, Király Lászlóné folytat. Ök elsősorban a megelőzésre figyelnek. A bölcsődében a gyermekek kétéves kortól játékos formában ismerkednek a fogkefével. A gyermekintézményekben gondoskodnak az étkezések utáni rendszeres fogmosásról. Évente legalább kétszer, szükség esetén többször mennek orvosi ellenőrzésre. Az eredmény: a visegrádi gyermekek körében a fogszuvasodás az utóbbi hat esztendő alatt 62,4 százalékkal csökkent. Ez igen figyelemre méltó. Út a fogkeféhez Mit javasolnak a szakemberek azoknak, akik fogaik épségét óvni kívánják? Elkerülhetetlen-e a hatvan magánerős lakás helyének közművesítése? A megalakuló közműtársulatok támogatására szánt összegből lecsíphető-e valamennyi? Esetleg halasztható volna-e egy évvel a felszabadulás-lakótelepi orvosi rendelő építése? A tanácstagok ezután sorra vették, milyen jogos igények kényszerülnek hátrább. A vitából kitűnt, hogy a fentieken túlmenően sokan égetően szükségesnek tartják a felszabadulás-lakótelepi iskola négy tanteremmel való bővítését. A vélemények erősen ütköztek abban a kérdésben is, hogy támogassák-e állami pénzből a Rózsakerti-lakóte- lep telefonellátását, vagy sem? Végül 18:2 arányban kompromisszumos megoldás született. Ekkor a Szamárhegyen lakók tanácstagja síkraszállt a terület villanyhálózatának rekonstrukciójáért Ez újabb vitát indított el, a megoldás itt is középutas lett. A házadóról és a lakóbi zottságok szervezetéről, vá lasztásáról szóló előterjesztés tárgyalása már nem okozott nagy vitát Két vélemény egy centiről Menthető vagy nem menthető? Éppen havat lapátoltam, amikor megszólított egy nyugdíjas ismerősöm, s elmondta, hogy az új mentőállomás épületébe minden éjszaka behatolnak ismeretlen személyek, ott világítanak, melegszenek. Az információ kényszeríti az embert, hogy utánanézzen a dolgoknak. Miért van csend az új létesítmény üzembe helyezése körül? Nem egyformák A tanács városüzemeltetési osztályán Tegzes László osztályvezetőtől és Kovács József műszaki ellenőrtől megtudtam, hogy az Országos Mentő- szolgálat Főigazgatósága azért nem kezdi meg a munkát az épületben, mert a tetőtérből levezető lépcső minden foka egy centiméterrel magasabb annál, mint amit az Országos Építésügyi Szabályzat előír. Ez a közlés igen meglepett, mert magam is jártam már jó néhány lépcsőn életem 40 esztendeje alatt, de soha nem vettem észre, ha az egyik fok a másiknál netán egy-két centivel magasabb vagy alacsonyabb volt. Éppen ezért sejtettem, hogy a dolog nem lehet ilyen egyszerű, s kértem, hogy mélyedjünk el a rendelkezésre álló anyagban. Kiderült, hogy a városi tanács és az Országos Mentőszolgálat főigazgatósága közötti vita anyaga immár jókora dosz- sziét tölt meg. Helyhiány miatt kénytelen leszek röviden összefoglalni a felek álláspontját. A tanácsiak nem tagadják, hogy a lépcsőfokok nem egyformák. Az alsó például észrevehetően magasabb, az utolsó alacsonyabb a többinél. Az egy centiméteres különbség átlagot jelent. Ez egyértelműen kivitelezési hiba. Az sem tagadható, hogy minden egyes fok kifelé lejt, tehát síkja eltér a vízszintestől. Azonban érvelésük szerint az Országos Építésügyi Szabályzat megengedi, hogy az időszakos használatú építményszintre (mint itt a tetőtér) vezető lépcső magassága 20 centiméter legyen. Ebbe a méretbe pedig minden grádics belefér. A régi OÉSZ időszakos használatú helyiségeknek ismeri el azokat, amelyekben az emberek két óránál hosszabb ideig tartózkodhatnak. Igaz, az új OESZ-ből ez a kitétel kimaradt. A tanács azt is sérelmezi, hogy a mentősök csak a november 13-án tartott első üzembe helyezési eljáráskor kifogásolták a lépcsőt. Azt kérdezik, hogy előbb miért nem vették észre, hogy az nem megfelelő. Sőt mondják, a terveket is a főigazgatóság megrendelésére készítette a helyi Városgazdálkodási Vállalat szakembergárdája, s azt a mentősök elfogadták. Sőt a szabályok betartásával ők adták be engedélyezésre a Szentendrei Tanácshoz. Eddig az időig a beruházás bonyolítását is az egészségügyi szerv végezte, a tanács csak ezután vette át. Szakvélemények Miután a vita kirobbant, munkavédelmi szakértőt kértek fel a kérdés eldöntésére. Két álom — egy valóság Leányfalutól Montrealig jutott Már SOk hírességnek jelentette Leányfalu a gondtalan kikapcsolódást. Ebben a dunakanyari községben nőtt fel Rovnyai János birkózó Euró- pa-bajnok is. Már megjelenésével is tiszteletet parancsol, 135 centiméter magasságához 140 kilogrammos testsúly társul. Nehezen lehetne bárkivel is összetéveszteni. Rovnyai János birkózó 1985. június 20-tól edzéseket vezet a leányfalui művelődési ház nagytermében. Kiienc-tizenöt éves gyerekeket tanít meg a sportág minden — régebben nála is alkalmazott — fortélyára. A birkózói múltján kívül ezekről a gyerekekről és terveiről kérdeztük. — A birkózást 1965-ben kezdtem az MTK birkózószakosztályában. Közben a szentendrei HÉV-nél dolgoztam, és tanultam a lakatos szakmát. Akkor sem voltam egy kis cérnahuszár gyerek. Serdülő nehézsúlyban versenyeztem. Már az első évben serdülőválogatott lettem. Három serdülő országos bajnokságot szereztem. Aztán ifjúsági válogatottság, s újabb három országos bajnoki cím következett. Juniorok között négyszer lettem korosztályomban Magyarország bajnoka, a felnőtt válogatottba 1973-ban kerültem. Kilenc magyar bajnoki cím fémjelezi ezt a korszakot. Válogatott újoncként 1973-ban a katowicei VB-n 3. helyezést szereztem. Az NSZK-beli Ludwigshafenben Európa-bajnok lettem kötöttfogásban 1974-ben. A montreali olimpián 6. helyezést szereztem. Versenyzői pályafutását talán az jellemzi leginkább, hogy minden Eb-n, vb-n, olimpián, amelyen indult, rendre a legjobbak között végzett. — A legsikeresebb Eb-m Várnában volt 1982-ben. Itt kötöttfogásban 5., szabadfogásban 2., szambóban 3. lettem. — Gondolom, a szambó nem tévesztendő össze a szambával? — Nem éppen parkett-táncosként szereztem ezt a bronzot. A szambó a birkózás és a cselgáncs keveréke, spanyol birkózásnak is nevezik. Feltehetően szerepelni fog a barcelonai olimpiai játékok műsorán is. — A versenyzés befejezése után mihez kezdett? Milyen céljai voltak? — Két nagy álmom volt. A mester é< tanítványai Mind a kettő Leányfaluhoz kötődik. Az egyik az, hogy kis cukrászdát nyithassak, a másik — és számomra ez volt mindig is az igazi nagy terv —, hogy Leányfalun foglalkozhassak a birkózással. Ez szerencsére meg is valósult, a Budapesti Spartacus SC birkózószakosztályának a támogatásával létrehozhattam itt egy kis birkózószakosztályt. Hiszen ez a környék, Leányfalu, Tahitótfalu, Szentendre, Pomáz, nagyon sok válogatott birkózót, országos bajnokot, Európa- és világbajnokot adott már eddig is az országnak. Ügy gondolom, és most már látom is, hogy most is sok tehetséges srác van, akikre építeni lehet. 1985 júniusától 18—20 fiúval dolgozom együtt. Ez alatt a másfél év alatt szép eredményeket értek el a gyerekek. Hiszen Ács Feri nehézsúlyban, Bodonyi Csaba félnehézsúlyban megyei bajnok lett. Ács Ferenc Kelet- Magyarország bajnoka címét is elhozta és az úttörő-olimpián is szép helyezéseket szereztek a gyerekek. Az idén még öt fiatal kezdi el a versenyzést, tőlük, valamint Feritől és Csabától is nagyon jó eredmények várhatók. Jelenleg heti három edzést tartunk. Most még 20—25 gyerek jelentkezését várom, 9-től 15—16 éves korig. Az edzésekre bárki bejöhet, és aki kedvet kap a birkózáshoz, nagyon szívesen látom a tréningeken. Biztos vagyok benne, hogy sokra vihess tik a fiúk a birkózásban. Kiff tartó, kemény munkával ugyan, de az eredmények jönni fognak. Régebben én sem gondoltam volna, hogy Európa-bajnok lehetek és bejárhatom az egész világot, mint birkózó. Én is Leányfaluról indultam és egészen Montrealig jutottam. Ez a lehetőség minden gyerek előtt megvan. Kép és szöveg: Elek Sándor Az eredmény: a lépcső nem felel meg a kívánalmaknak! Mi az álláspontja az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságán Ábrahám Zoltán gazdasági f őigazgatö-h elyettesnek ? — Ha a megyei munka- védelmi felügyelő azt mondja, hogy jó a lépcső, azonnal átvesszük az új állomást. Ellenkező esetben nem, tehetjük, mert kitesszük a vállalatot annak a kockázatnak, hogy fizetni kell a büntetéseket, s vállalnunk kell a felelősséget az esetleges balesetekért. Mit mond Pákozdi Dénes osztályvezető főmérnök? — Kezdjük azzal, hogy az a tetőtéri helyiség, amelyet a lépcső összeköt a földszinttel, nem időszakos tartózkodó, hanem éjszakai pihenő. Tehát az OÉSZ-ben meghatározott méretű és biztonságos feljárót (kell építeni. Az sem igaz, hogy mi csak tavaly novemberben szóltunk először erről a hibáról. Hiszen már márciusban rajzolták a falra a tervező és a kivitelező képviselőivel a lépcsőfokokat, ígéretet kaptunk, hogy módosítani fogják a grádicsokat. Még tavaly nyáron is ott volt a falon a rajz, s a lépcső még akkor sem volt kész. Tehát bőven lett volna idő a hiba kijavítására. Most arról nem szívesen beszélek, hogy elégedetlenek vagyunk azzal, ahogy a tanács illetékesei az egész beruházást kézben tartották. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Országos Mentő- szolgálat Főigazgatóságának eddig 16 és fél millió forintjában van a szentendrei beruházás. A tanácsnak a megállapodás szerint az eredeti átadási határidőkor (1935 októberében) el kellett volna számolnia a pénzzel. Mi nem akarjuk a közöttünk lévő szerződés egyik pontját (mely szerint, ha csúszik a határidő, visszakövetelhetjük a pénzünket) érvényesíteni. Közben a mentőszolgálat újabb munkavédelmi szak- véleményt csináltatott. A megállapítás: a lépcső nem jó! Most arra kérték a Szentendrei Tanácsot, hogy kérjenek az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól szakértői véleményt, s ha ez megfelelőnek minősíti a feljárót, ők azonnal átviszik a kocsijaikat az új épületbe. Sőt, a fűtési és őrzési díjakat is megterítik a tanácsnak. Mindnyájunké Furcsa helyzet. Mert az kétségtelen, hogy a városkörzetnek, a vitás feleknek, a mentő dolgozóinak, egyszóval mindenkinek az volna az érdeke, hogy ezt a szép, új, modern létesítményt minél előbb használni lehessen. A mentők álláspontja érthető, a munkavédelmi tiltás ellenére nem merik vállalni a következményeket. A tanács álláspontja szimpatikus, mert ők csak 500 ezer forintos költséggel tudnák kijavítani a hibát. A lépcső valóban nem olyan, hogy azon nem lehet közlekedni. Nagyon megjegyeztem Ábrahám Zoltán gazdasági főigazgató-helyettes egyik mondatát: Magánemberként mosolygok az egy centin. A Szentendrei Tanács illetékesei most várják az ÉVM állásfoglalását. Addig fűtik és őrzik az üres épületet, a mentők nyomorognak a régi állomáson. Engem az sem vigasztal, hogy a tanács esetleg később visszakapja a fűtési és őrzési költségeket. De azért se lelkesedem, hogy ha félmillió forintért újra kell építtetni a lépcsőt. Mert engem nem tudtak meggyőzni a vitázó felek: azt vallom, hogy az az összeg, amelyet ez esetben hiábavalóan elköltenek, nem a város vagy a mentők pénze, hanem mindnyájunké. Az oldalt írta: Vicsotka Mihäbr
