Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

1937. JANUAR 5., HÉTFŐ A kormány szóvivőjének tájékoztatója Több a közérdekű bejelentés De ha egyszer rettenetesen csúszik! 11 Elfáradt a kis siető, szánkóra ült Csukára várva A kormányszóvivői értekez­leten Bányász Rezső hangoz­tatta : a kormányzat igen nagy figyelmet fordít a sajtó, a rá­dió, a televízió tevékenységé­re. Szeretnénk — mondotta —, ha a sajtó, miként az utób­bi időben tette, továbbra is minél pontosabban, hívebben tükrözné a kormány tevé­kenységét, programszerűen kö­vetné a kitűzött célok eléré­sét. A KNEB elnökének jelen­tésében érintett témákról szól­va kifejtette: az utóbbi évek­ben megszaporodtak a köz­érdekű bejelentések. Ezek a társadalom számára káros visszaéléseket, vesztegetése­ket, panamákat nyilvánosság­ra hozó jelzések segítenek a közélet, a gazdasági kapcso­latok törvényes rendjének megőrzésében. A gazdasági vezetők munkáját bíráló beje­lentések tapasztalataként em­lítette a szóvivő, hogy alkal­mazásuknál helyenként mint­ha nem kellő körültekintéssel járnának el, így például csa­lással, visszaéléssel vádolt ve­zetőkről kiderült: hasonló cse­lekményekért már büntetve voltak. Arról viszont nemigen lehet olvasni — tette hozzá—, hogy felelősségre vonták volna azokat, akik ilyen embert új­ból gazdasági vezetői funk­cióba állítottak. A KNEB je­lentése is rámutat: sok helyütt megelégednek azzal, hogy a vétkest felelősségre vonják, de az események mozgatórugóit, s így a közvetett felelősöket, már nem tárják fel. Változó gazdasági életünkben a ko­rábbinál több szerencselovag, kalandor tűnt fel. A közössé­get megkárosítók, a nyerész­kedők ellen a továbbiakban Is törvényünk teljes szigorá­val fel kell lépni. Szabályozták a tanácsi ügyfélfogadást A hatodik ötéves tervben, és azóta is jelentős eredmé­nyeket értünk el az egészség- ügyi intézmények műszerel­látásában — állapította meg Bányász Rezső a másik népi ellenőrzési témát kommentál­va. Számos rendkívül értékes gépet, műszert szereztek be, melynek folyamatos üzemel­tetése, karbantartása és javí­tása mondhatni életbevágó fel­adat. Az orvosi műszerek or­szágos szervizhálózata műkö­dik, van vállalkozó a munkák elvégzésére, az alkatrészellá­tás azonban gondókat okoz. A KNEB-vizsgálat szerint al­katrészhiány miatt egyes be­rendezések két-hat hónapig is működésképtelenek. Szüksé­ges lenne, hogy az alkatrészek gyártásában nagyobb részt vállaljon a magyar ipar, és ne kelljen egy-egy elromlott műszer miatt a néhány per­ces Vizsgálatért kórházról kór­házra utaztatni a beteget. Ar­ról nem is'1 szólva** üögy pél­dául a mentőautók ilyen több­letfuvarozási költségeiből már számos új műszert vásárol­hattunk volna. Az idegenforgalom tavalyi mérlegéről a szóvivő elmon­dotta, hogy eredményeink fe­lülmúlják a korábbi évét. a hazánkba látogató külföldiek száma elérte a 16 milliót. A devizabevételek 25, a forint­ban számolt bevételek pedig mintegy 15 százalékkal nőt­tek. — Idegenforgalmi fizetési mérlegünk várhatóan 190 mil­lió dollár aktívummal zár, s rubelviszonylatban is mintegy 16 százalékos a növekedés. Csökkent a tengerentúlról ér­kezők száma, ugyanakkor Ausztriából 1 millió 300 ezren látogattak ide, s örvendete­sen nőtt a vendégforgalom Franciaországból, Olaszország­ból, és a vízumkényszer meg­szüntetése óta Svédországból is. Jugoszláviából csaknem 40 százalékkal többen érkeztek. Az irántunk megnövekedett érdeklődés egyik összetevője, hogy javult az idegenforgalmi vállalatok piaci *tevékenysége, s mind jelentősebb az úgyne­vezett kongresszusi turizmus. Űgy tűnik, nem volt rossz befektetés a Hungaroring megépítése sem. Ami a kör­nyező szocialista országokból hozzánk érkezett turistákat il­leti, nem változtak lényegesen a számok, csupán — a meg­szigorított kiutazási feltételek következtében — Romániából csökkent a felére az évi; ven­dégforgalom — mondotta a szóvivő. Kitért arra Is, hogy a magyar állampolgárok nyugati utazásainak száma 1986-ban csaknem 20 százalékkal emel­kedett. Az idei cél az idegen­forgalom 6—7 százalékos nö­velése, s ez talán túl is halad* hátó még eredményesebb pro­pagandával, a kereslethez job­ban igazodó piacpolitikával, a szolgáltatások színvonalának javításával. Az értekezleten kérdés hangzott el arróf’hog^ a inéit* kafegyelem ügye az idén is # kormányzati munka prioritá­sai között lesz-e. Bányász Rezső egyértelmű igennel fe­lelt. Mint mondotta, az ilyen­kor szokásos újévi nyilatkoza­tokban tükröződött a felisme­rés, hogy csak fegyelmezett, okos munkával, együtt boldo­gulhatunk; nemzeti büszkesé­günk most elsősorban jól ér­tékesíthető árukban, színvona­lasabb szellemi alkotásokban öltsön testet. Amíg azonban szép számmal vannak • olyan vállalatok, ahol nem, vagy csak fél gőzzel dolgozzák végig a munkaidőt, addig a munka­idő jobb kihasználása, a jobb munkaszervezés, a munkafe­gyelem kardinális feladatunk marad. A kormány szóvivője felháborítónak nevezett példá­kat is sorolt, így az egyik uta­zási iroda titkárnők számára szervezett országos tanácsko­zását, ahol — két munkana­pon át — a többi között a sminkeíés tudományával is­merkedhettek a résztvevők. Egy másik vállalat 500 forin­tos részvételi díjért rendezett egynapos (!) „menedzserkép­ző” tanfolyamot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a. Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke január 1-jei hatállyal szabályozta u. tanácsi szervek munkarendjét, munkaidő-beosztását és az ügyfélfogadással kapcsolatot kötelességeiket. : A rendelkezés célja, hogy a tanácsok még egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban dolgozzanak, s az állampolgá­rok munkaidejükön túl is ér­demben intézhessék ügyeiket, A tanácsok szerdán és a hét egy másik munkanapján reg­gel 8-tól este fél ?-ig, szom­baton pedig reggel 9-től délig várják ügyfeleiket. A jövőben számos ügyet nem az eddigi egy hónapos határidőn belül, hanem lehetőség szerint azon­nal, vagy legfeljebb három, j,l- letve nyolc nap alatt intéznek ált • - • ;• , A sajtótörvény kedvező nemzetközi visszhangja , Egy kérdés kapcsán a Nép- szabadság , beszámolt arról, hogy a tavaly szeptemberben életbe lépett sajtótörvény ed­digi tapasztalatai az újságírók, s remélhetőleg az olvasók szá­mára is kedvezőek. Utalt arra, hogy bátrabb a vitaszellem, amely a szocialista demokrácia fejlődésének bizonyítéka, s a sajtó tájékoztatásának kötele­zettsége alaposabban érvénye­sül, mint korábban. Az újság­írók így könnyebben szerez­hetnek információt, s az igaz­ság nyomába.eredve —ha ta­lálkoznak is nehézségekkel, akadályoztatással — maguk 1 mögött érezhetik a törvény nyújtotta védelmet. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy sajtónk színvonala örvendetesen to­vább javul. A sajtótörvény nemzetközi visszhangjáról a szóvivő el­mondta, hogy a nyugati orszá­gokban is elismerik: a törvény lényegesen szélesíti a magyar sajtó lehetőségeit, sokrétű, megbízható tájékoztatásra ad módot. Egyes orgánumok pe­dig kiemelkedő jelentőségű fejlődésnek minősítették a sajtótörvény meghozatalát. A kormány elnökhelyettesei­nek munkamegosztásáról ér­deklődő kérdésre Bányász Re­zső azt felelte, hogy ez a téma a Minisztertanács következő ülésének napirendjén1 szerepe! majd. Leendő lakók építik Takarékos közvilágítás Táncolnak, fickándoznak a deresek (Hancsovszki János felvételei) Ha a társadalmi munkában élenjáró településeket rangso­rolnánk, Tápiógyörgye igen előkelő helyezést érne el. La­kói évről évre tanúbizonysá­gát adják annak, hogy min­den áldozatra készek lakóhe­lyük gyarapításáért. Különö­sen gyermekeik érdekében vállalnak sok társadalmi munkát, a kalákában épített tornaterem, a strand, a pezsgő hangulatú rendezvényektől hangos faluház, a kiépített zárt láncú televíziós rendszer mind azt bizonyítja, hogy ösz- szefogással szinte mindent meg tudnak oldani a györ- gyeiek. Alig van olyan fejlesztés a községben, amelyhez nem tár­sul társadalmi munka. Az összefogást példázza a közel­múltban befejezett útépítés is. Rövid idő alatt, a MÁV-tól kapott rostált kő felhasználá­sával három kilométernyi szi­lárd burkolatú út készült el. A település vezetői remélik, hogy az év végére Tápió­györgye belterületén nem lesz földút. Múlt évtől kezdve a pormen­tes utcák mentén — ahoi egyébként lassan általános, hogy mindkét oldalon van járda — akár este tízkor is nappali fényességben közler kedhetnek. Kilencszázezer fo­rintért elkészült ugyanis a település új, nátriumgőzöt égőkkel ellátott közvilágítási hálózata. Nem volt olcsó be­ruházás, ám a korszerű, ener­giatakarékos megoldás néhány év alatt megtérül, az alacso- nyab villanyszámlákban. Az elmúlt években messze földről csodájára jártak S györgyeiek által épített szol­gálati lakásoknak, amelyeket a napi építőipari árak alig negyedéből hoztak ki. Ügy tű* nik, a nyár elejére Ismét ilyen lakásokkal gyarapodik a település. A tápiógyörgyeiek ezekhez is sok társadalmi munkát ajánlottak fel, s ami nem jellemző ma még a me­gyében: a legaktívabban azok veszik ki a részüket a mun­kából, akiknek majd kiutal­ják az új, összkomfortos ott­honokat. Plein air — az év első vasárnapján Lám. hogv kipirult az arcuk! (Folytatás az 1. oldalról.) sál, hogy gyalog induljunk a Nagy-Hideg-hegyre. — Már hagyományosnak is nevezhetjük ezt az év eleji túrát a többnapos ünnepi eszem-iszom után — mondja Glázer László. — Jót tesz a friss levegő, s a kellemeset összekötjük a hasznossal. Sorra vesszük a természetjá­rás szempontjából hasznosít­ható értékekét. Ilyen a kis­vasút is. Fel kellene újítani. S ki lehetne használni job­ban az úgynevezett kulcsos- házakat. Vagy itt a Fagyos asszony-forrás közelében a Lerobbantott ércbánya több bejárata. Múzeum lehetne odabenn a turistáknak, ha legalább az egyiket megnyit­nák ... A kamerhofi fenyves mel­lett sem mehetünk el szó nél­kül. A mostani tél első hó­esése nem csekély kárt tett, szép lucok, vörösfenyők tör­tek, csonkultak. S a csúcson, ahol most csak a tél néhány szerelmesét:«találjuk,' mondja Horváth András: — Az ország második síparadicsoma lehet­ne ez, de még a három éve í épült sífelvonó üzemeltetésére sincs vállalkozó.,. Milyen a profi turista?. Elő­ször is: bakancsos, hátizsá­kos. Viszi magával az * elemó­zsiát, az elsősegélycsomagot, nyakában térkép, fényképező- ' gép, zsebében iránytű, s vele a kék túra útvonalát ismerte- v tő füzet. Karján szalag, rajta a felirat: Erdei szolgálat. Dzsekijén . jelvény, melyről megtudhatjuk, hogy a Ter­mészetbarát Szövetség ifjúsá- s. gi túravezetője. Minden halmazállapotban — Hány éves vagy? — Csak tizennégy — feleli Piliszentkereszten Súly Attila, tatai geológustanuló, akinek útitársa, a Petőfi gimnázium elsőse, Kátai László. Megtudhatjuk még: osztály­társak voltak, valóban a kék túra utat járják, s a mai ki­rándulás Dobogókőtől a Hű­vösvölgyig kereken 37,7 kilo­méter. Nem csoda, hogy vi­szonylag könnyű a fiúk öltö­zéke, igencsak kimelegedné- riek télikabátban... Vannak azután, akik a vi­zet kedvelik, minden halmaz- állapotban. Az Omszk-tó part­ján kora reggel találkoztunk Belovai Ferenccel, a tv gép­kocsivezetőjével, s barátjával Laskay Lászlóval. Három bot­tal próbálkoztak — ottjártun- kig eredménytelenül — csu­kát fogni. — Az idő? Kiváló. Alig van szél, süt a nap. Ha befagy a tó, még mindig lehet léket vágni. Tavaly Albertirsán akadt csuka a horogra, de ,ez a tó közelebb van. Hátha sze­rencsénk lesz — mondják bi­zakodva búcsúzóul. A Váchoz közeli dombokat ellepte a ródlis gyermeksereg, akadt, aki a karácsonyra ka­pott sílécet próbálgatta, mint a négyesztendős Bacsa Péter, s két évvel idősebb nővére, Dóri. — Az a lényeg, hogy lehet . csúszkálni és hógolyózni, örül­tünk is, amikor végre elkez­dett, esni a hó — magyarázza Dóri. S hogy ezt bizonyítsák, puska, akad ilyenkor elbitan- golt kóbor kutya az erdőben. Ha pedig fáznának a bakon, legfeljebb leszabnak, gyalogol­nak. És ha már az állatoknál tartunk: a lovakat is meg kell járatni naponta. Ezért pattan nyeregbe a csíkóváraljai tu­ristaház vezetője, Csefkó Pál, Petrovácz Béla lovász és For­ral Ildikó, a péceli Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Inté­zet másodikos lótenyésztő ta­nulója. Játékosan ficánkol, táncol alattuk Csillag, Ica, Titkos. Dobbannak a paták, pára csap fel a paripák orr- likából. Nyáron is, télen is — Hogy fázik-e a kezem? Igen, de így jobban érzem a kantáron a lovat — felel Forrai Ildikó. — Nem szere­tek kesztyűs kézzel lovagolni. Csefkó Páltól pedig azt tudjuk meg: vége az ünne­peknek, elfogyott a pénz, azért kevés a házban a turis­ta, azért nem jött most más lovagolni. De ő talán nem is bánja. Hiszen nem választotta volna munkahelyéül a turista­házat, ha nem imádja a ter­mészetet. Nyáron is, télen is. Surányi—Vasvári leállnak velünk hócsatázni. Gyorsan gyúrják a golyókat kis kezeikkel, s nem pitye­rednek a legnagyobb esések után sem.., i Bár fedett a váci uszoda, azért testmozgásra itt is van lehetőség. Nem is kevés, hi­szen csak páran róják a körö­ket. Köztük Riba István Sződligetről: — Mindennap jövök, rendszerint munkakez­dés előtt. Utána frissen, jó közérzettel dolgozom végig a műszakot. A napi félórás úszás nélkül már el se tud­nám képzelni az életemet. A síelőknek nem kedvezett eddig igazán a tél. Legalábbis erre utal, hogy a szezonban másodszor lécet csatoló Bol­dog Ferencné nem túlzottan boldog. Feltápászkodik" a hó­ból, egyensúlyt talál, úgy mondja: — Többet kellene gyakorolni. A lányunk, a hat­éves Emese kedvéért kezdett síelni a család idén. A kicsi, Dorottya még hároméves csak, őt szánkón húzza a nagymama... — Gyerünk már, Judit! — sürgeti beszélgetőpartnerünket a férje, s az asszony így fe­lel: de ha egyszer rettenete­sen csúszik!!! — Tényleg gyorshó lenne, ha öt centivel vastagabb len­ne — mérgelődik az ugyan­csak budapesti Oláh István, aki lányával és az ő barátai­val jött a dobogókői lesikló- pályára. — Az a bosszantó, hogy még így is megpróbál­nánk lecsúszni, de nem jár a sílift. Nem marad más hátra, felavatjuk az új 3,5 kilométe­res erdeti síutat, azután busz- szal jövünk vissza Pilisszent- keresztről. Kell a mozgás, kell a szabad levegő a büdös város után. Nézze csak a gyereke­ket, hogy kipirult az arcuk ... Emberek és állatok A tél az állatoknak is tél. A vadakat például etetni kell. Ezért ül a lucernásszekéren vasárnap is Toflitz Ferenc, a Pilisi Parkerdőgazdaság erdé­sze, a két Szabó Mihály (idő­sebbik a fogatos, ifjabbik a fia), azután Bedi Csaba a kezében puskával, mellette Hektor, a véreb. Szarvasok­nak, őzeknek, muflonoknak viszik a lucernát. Kellhet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom