Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
nit , .um. ui 1987. JANUÁR 28., SZERDA Jogi tanácsok — Az állattartásba szolgáló melléképületek Szociálpolitikai kedvezmény folyósítása Fel nem vett nyugdíi utólagos kifizetése Kerítés létesítése • Nyugdífasok pótszabadsága ® A bérlő térítési igénye leti meg ez a pótszabadság, ha teljes munkaidőben dolgozik, részmunkaidő esetén nem jogosult erre a kedvezményre. Megjegyezni kívánjuk, hogy ez a szabály 1982-ben módosult. Azt megelőzően ugyanis csak azok voltak jogosultak a pótszabadságra, akik részére nem folyósítottak nyugdíjat, amikor az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötték. Ha esetlegesen ilyen ki nem vett szabadságuk van a dolgozóknak, követelésüket három évig a munkáltatóval szemben érvényesíthetik. • N. S. péceli lakos tanácsi bérlakásában a villanybojlert ki kell cserélni. Kérdezi, milyen költségek megtérítései igényelheti a bérbeadótól? A lakás karbantartása teljes egészében a bérlő kötelessége. A lakás berendezése, felújításának költségei azonban eltérően alakulnak attól függően, hogy a bérlet 1983. július 1-jén fennállt-e avagy sem. Aki ezt az időpontot követően költözött új vagy teljesen felújított lakásba, a teljes költséget köteles viselni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a bérbe adó a berendezési tárgyat 1983 után felújította vagy kicserélte. Ha azonban erre a lakásbérlet megkötését követő egy éven belül került sor, a költségek a bérlőt nem terhelik. Minden egyéb esetben a költségeket a bérlő és a bérbe adó fele-fele arányban viseli. Olvasónk tehát ezek ismeretében igényelheti a költségeket, amennyiben megtérítésre tart igényt, ne feledje a bérbe adó hozzájárulását előzetesen megkérni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Különös kegyellenséggel Vád alatt a gödi Elkészült a vádirat az utóbbi évek egyik legmegdöbbentőbb bűnügyében. Az elsőrendű vádlott a büntetett előéletű 37 éves Varga Árpád Pál, és bűntársaként még hat rokona kerül a vádlottak padjára. A Pest Megyei Bíróság a tárgyalásra megidézett több mint hatvan tanút, és meghallgat négy igazságügyi szakértőt is. Álnéven bejelentette Lapunkban megjelent múlt év márciusában a felhívás, melyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság jelentkezésre szólította fel mindazokat, akik bármilyen felvilágosítással tudnak szolgálni az 1988. március 15-én éjjel Gödön, a Toboz utca 2. számú házban elkövetett gyilkossággal kapcsolatban. Az említett éjszakán álnéven bemutatkozó férfi hívta fel telefonon a Váci Rendőrkapitányságot. Bejelentette, hogy az éjszaka folyamán Varga Mihály Göd, Toboz utca 2. szám alatti lakost bántalmazták. Kérte, hogy a helyszínre küldjenek mentőt. A bejelentés igaz volt. A szerencsétlen férfi koponyaalapi törést, agyzúzódást, tü- dőzúzódást és több más súlyos sérülést szenvedett. Az életét már nem lehetett megmenteni. Nézzük az előzményeket. Varga Árpád Pál már állt bíróság előtt, vagyon elleni bűn- cselekmények miatt. Több mint 14 évet töltött börtönben és szigorított őrizetének elrendelésére is sor került. Legutóbbi büntetéséből 1934. július 17-én került szabadlábra. Ám már a cellában gyűjtötte azokat a címeket, ahová nagyobb zsákmány reményében érdemes lesz majd betörni. Mivel a szigorított őrizetből csak ideiglenesen bocsátották el, kénytelen volt munkát vállalni, és esztergályosként a Csepel Autógyárba került. Munkahelyéről azonban nagyon sokat hiányzott, és távollétei egybeesnek több nagy kárt okozó betörés időpontjával. Bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-fókapitány- ság 1985 januárjában előzetes letartóztatásba helyezte, melyből csak novemberben szabadult. Utána folytatta korábbi bűnöző életmódját. Fölkereste gödi lakásán unokahúgát, Koppel Jánosnét, és átadott neki 90 ezer forintot, azt is közölve, hogy a pénz Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kié legyen a lakás? • J. T. túrái MAv-nyugdíjas szomszédja a telekhatár mellett disznóólakat épített egymástól nagy távolságra. Olvasónk arra vár választ, hogy milyen szabályok vonatkoznak a melléképületek létesítésére. A melléképületeknek a telekhatáron lévő lakóépület esetén szintén a telekhatáron kell lenniük vagy az attól számított 3 méteren belül. A melléképületnek a másik telekre néző oldalán ajtó vagy ablak nem létesíthető és úgy kell azokat kialakítani — le-j hetőleg egy tömegben —, hogy egy épület egységes képét mutassák. Az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezéséről az egészségügyi és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével a helyi tanács rendeletében kell előírásokat meghatározni. Ameddig a helyi tanács nem adja ki a rendeletét, a helyi építésügyi hatóság a szomszédok jogos érdekeit is figyelembe véve határozza meg az előírásokat. • A. P.-né újh.vrtyáni olvasónk gyermeket szült. Kérdezi, hogy kap-e utána szociálpolitikai kedvezményt az 1983-ban megkötött építési kolcsönéhez. A többszintes (többlakásos) építkezéseknél az 1971. július 1. után kötött, családi ház esetén az 1983. január 1. után kötött kölcsönszerződés aláírását követően született gyermek után — a megelőlegezett gyermek utáni kedvezmény esetét kivéve — utólagosan is nyújtható szociálpolitikai kedvezmény. A támogatás akkor is nyújtható tehát, ha a szülők a 35. életévüket betöltötték. A szociálpolitikai kedvezménnyel a szülők fennálló kölcsöntartozását kell csökkenteni, ’a csökkentett kölcsöntartozás alapján — az eredeti lejáratnak megfelelő új havi törlesztő részletet kell megállapítani. Ha tehát az építtetőnek kölcsöntartozása nem áll fenn, az utólagosan született gyermek után kedvezmény egyáltalán nem adható. • H. A. dunakeszi lakos édesanyja, halála előtt, 6 hónapig kórházban volt és a nyugdíját felvenni nem tudta. Olvasónk kérdezi: hogyan juthat a fel nem vett nyugdíjhoz? Ilyen esetben a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben vehetik fel a halál napjától számított egy éven belül. Az elhunyttal együtt élő rokonok irányában az örökös jogosult a nyugdíjra. Az együtt élő rokonnak a közös háztartásban való együttélést, valamint a rokoni kapcsolatot büntetőjogi felelősségre utaló nyilatkozatban kell igazolnia. Ilyen nyilatkozat vagy a hozzátartozó hiányában az örökösnek — örökösi minőségét igazoló — hagyatékátadó végzés, illetőleg közjegyzői okirat vagy bírói ítélet alapján fizeti ki az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az elhunyt által fel nem veit nyugdíjellátást. • Sz. J. pomázi olvasónk szomszédja nem épített kerítést és emiatt állatai folyamatosan kárt okoznak neki a kertjében. Kell-e a szomszédnak kerítést építenie? Az országos építési szabályzat rendelkezik erről, mely szerint az építésügyi hatóság — településrendezési, közbiztonsági, városképi, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt — építési telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja. Nincs tehát általános szabály, hogy kell-e kerítést felállítani vagy sem. Általános szabály, hogy a kerítést a tulajdonos a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. Abban az esetben azonban, ha a szomszédot nem terheli a kerítésépítési kötelezettség, akkor gondoskodnia kell arról, hogy állatai ne okozzanak kárt a szomszéd ingatlanában. Ilyen esetben a sérelmet okozóval szemben a tanácstól birtokvédelmet lehet kérni és szükség esetén a károkat polgári peres úton is érvényesíteni lehet. • A. S. nagykőrösi villany- szerelő nyugdíjasként dolgozik. Vállalatától kérte a nyugdíjasoknak járó pótszabadság kiadását, kérelmét azonban elutasították. Jogszerűen jártak-e el vele szemben? Annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai munkával teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár. Olvasónkat tehát akkor ilA bíróság a házasságot felbontotta, és a kétszobás lakásból a kisebb szobát a férjnek, a nagyobbat az asszonynak juttatta. Nem sokkal később az exférj újból megnősült és második feleségét beköltöztette a lakásba. Ezek után az elvált asszony a férj bérlőtársi jogviszonyának megszüntetéséért és a házaspárnak a lakásból távozásra kötelezéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a házaspár engedélye nélkül költözött a lakásba. A férfi a kereset elutasítását kérte, sőt viszontkerestet támasztott annak kimondásáért, hogy a nagyobbik szoba öt illesse meg. A városi bíróság helyt adott az asszony keresetének, a férfi bérlőtársi jogviszonyát megszüntette, egyben a házaspárt kötelezte, hogy a lakást hatvan nap alatt ürítse ki. Rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóknak tekintendők. ezért elhelyezésükről maguknak kell gondoskodniuk. A viszontkeresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet jogerőre emelte. A határozat indoklása szerint a bérlőtárs — kiskorú gyermekét kivéve — más személyt csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Ha másképp cselekszik, a bérlőtárs joggal követelheti a lakásbérleti jogviszony megszüntetését, és távozásukat. A kereset benyújtása előtt azonban az illetőt a kifogásolt magatartás megszüntetésére kell felhívni. Ebben az ügyben az elvált feleség nyaralt, amikor a házaspár a lakásba költözött. Ez ellen nyomban tiltakozott, és kifogásolta az új menyecske ott-tartózkodását, majd pert indított. Az első fokú bíróság helyesen döntött, ezért ítéletét helyben kellett hagyni. A kábítószerrel való visszaélés egyes jogértelmezési kérdéseiről a Legfelsőbb Bíróság VI. számú büntető elvi döntését a Magyar Közlöny 1986. 53. száma tartalmazza. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről az Országgyűlés elfogadta az 1986. évi V. törvényt. A nyugellátások és a nyugdíjszerű egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló 57/1985. (XII. 27.) Mt. sz. rendeletet 1987. január 1. napjával módosította a Minisztertanács. Az Országos Ifjúsági és Sporttanács létesítését határozta el a Minisztertanács az 1081/1986. (XII. 28.) sz. határozatával. A Minisztertanács az 1987. évben érvényesítendő hitelpolitikai irányelveket meghatározta. A polgári fegyveres őrség működési és szolgálati szabályzatát módosította a belbetörésből származik. Másnap az asszony élettársának, Lakos Ferencnek is beszámolt a történtekről. Ezután megegyeztek, hogy Lakos a pénz fejében különböző szolgálatokat tesz neki. Gépkocsijával a kívánt helyekre szállítja, az utcán betöréseinél figyelőszolgálatot tart, szükség szerint riasztja. Ékszerek a kazettában A rokon és az élettársa ma már pontosan meg nem határozható értékű, nagyobb meny- nyiségű aranytárgyat és 12-í'é- le valutát vett át megőrzésre. Ezek egy részét a göd-íel- sői MÁV-állomás málházó- házának a padlásán rejtették el. A veszélyes embernek más bűntársai is voltak. Szabadulását követően felkereste testvérét, Vass Vincénét, és an- nek férjét is. Nekik is nagy mennyiségű aranytárgyat adott át, velük is közölve, hogy betörésekből származnak és kérte, hogy őrizzék meg azokat. A házaspár egy lemezkazettába tette az ékszereket. Amikor 1985. január 15-én Varga Árpád Pál előzetes letartóztat tásba került, a kazettát elvitték sógornője, Köti Sándorné komáromi lakására. A Vass házaspár pár héttel később újra Komáromba utazott. Ekkor látták, hogy a háziak időközben a kazettát felfeszítették és abból több holmi hiányzik. Emiatt összeverekedtek, majd a kazettát elvitték Koppel Jánosnéhoz. Amikor Varga Árpád Pál kiszabadult az előzetes letartóztatásból, újabb 370 ezer forintot adott át Vass Vincééknek és felhatalmazta őket, hogy a pénzből belátásuk szerint költhetnek. Ékszereket is kaptak azzal az utasítással, hogy adják be azokat zálogházba. Múlt év február végén megegyeztek abban, hogy a Vass házaspár nevére telket vásárolnak. Erre Varga Árpádnak azért volt szüksége, hogy a bűncselekményekből származó tárgyakat ott elrejthesse. Leelőlegeztek Budapesten, a III. kerületben egy telket, azzal a megállapodással, hogy nyomban használhatják. Varga Árpád Pál rafinált módszerekkel dolgozott. Becsengetett például Gödön egy lakásba, ahol két általános iskolás kislány tartózkodott. A gyerekeknek azt mondta, hogy baleset érte az édesapjukat, és értesítsék erről azonnal az anyjukat. Miután a kicsik szót fogadtak, a férfi felfeszítette az ajtót, bement és összeszedte, amit talált. Más alkalommal — ez Komáromban történt — az udvaron levő lámpa körtéjét kicsavarta, majd amikor a házigazda kinyitotta ügyminiszter. Az érdekeltek közvetlenül megkapják a rendelkezést. Az egészségügyi miniszter 17/1986. (XII. 28.) EiiM. sz. rendelete az esetenkénti segélyekről szól. A vasúti teherkocsi-forduló meggyorsításáról és kihasználásáról a 11/1986. (XII. 28.) KM-rendelet tartalmaz előírásokat. A földértékelésről szóló 1980. évi 16-cs számú tvr. végrehajtásáról a 20/1986. (XII. 28.) MÉM-rendelet tartalmaz előírásokat. A geodéziai azonosítók rendszerét a 21/1986. (XII. 28.) MÉM-rendelet szabályozza. A társasági adóról, a fogyasztási forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló rendeleteket módosította a pénzügyminiszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. 54-es számában találhatók. gyilkos az ajtót, a betörő kést fogott rá és pénzt követelt tőle. Többnyire azonban — ajtót, vagy ablakot felfeszítve — olyan lakásokban dolgozott, ahol senki sem volt otthon. Múlt év március 15-én, a kora délutáni órákban felkereste Lakos Ferencet és közölte vele, hogy tud egy helyét, ahol valószínűleg nagyobb ösz- szeghez juthatnának. El is mentek gépkocsival a budapesti címre, s ott összeszedtek 100 ezer forint értékű holmit. A zsákmánnyal éjféltájban érkeztek meg Lakosék lakására. Ám Vargának ennyi még nem volt elég. Közölte bűntársával, hogy még egy közeli helyre el kell jutniuk, ahol úgy tudja, a lakó jelenleg nincs otthon. Ekkor mentek Gödre Varga Mihály házába. Véresen, eszméletlenül Lakos a korábbi gyakorlatnak megfelelően az utcán maradt, hogy veszély esetén figyelmeztetni tudja a társát. Varga átmászott a kerítésen, és a ház hátsó bejáratának ablaküvegét betörte. Mikor bejutott a házba, észrevette, hogy Varga Mihály a hátsó szobában alszik. Ám Varga felébredt a zajra, kiugrott az ágyból. A betörő ekkor a kezében lévő elemlámpával fejbe sújtotta. A két férfi dulakodni kezdett. A bűnöző ekkor egy vasból és kábelből készült korbáccsal többször a megtámadott fejére sújtott. Varga a földre zuhant és elvesztette az eszméletét. A dulakodás zajára Lakos is bement a szobába. Kérte bűntársát, hogy azonnal távozzanak, de Varga maradt. Időközben Varga Mihály eszméletre tért,- mire támadója felkapott egy széket és azzal ütlegelte, majd fojtogatta mindaddig, míg ismét elvesztette eszméletét. Varga Árpád a lakásban talált ékszereket magához véve távozott. Amikor hazatértek, elégették a korbácsot és más véres holmikat is, majd gépkocsin Budapestre mentek. Útközben Lakos Ferenc megállt, és egy telefonfülkéből felhívta a Váci Rendőrkapitányságot, ahol fiktív néven bejelentette, hogy Varga Mihályt valaki bántalmazta. Letartóztatásáig Varga Árpád még néhány újabb betörést is elkövetett Szigethalmon és Budapesten. Letartóztatás után A Vass házaspárnak március 28-án mondta el, hogy ő követte el a gyilkosságot, melyről a televízióból már értesültek. Ismét átadott Vass Vincének több aranytárgyat, hogy azonnal adja be a lakása melletti zálogházba. Sürgősen meg kell ezektől szabadulni — mondta —, mert köztük van olyan is, mely a gödi bűncselekményből származik. A Vass házaspár Varga Árpád Páltól összesen 430 ezer forint készpénzt és 387 ezer forint értékű ékszert vett át. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Varga Árpád Pált, mint többszörös visszaesőt, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, továbbá rablás, lopás és személyi szabadság megsértésének bűntettével. Lakos Ferencet jelentős értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntettében, mint bűnsegédet, orgazdasággal és emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolással. A vádlottak padjára került orgazdaság miatt Koppéi Já- nosné, Vass Vincéné és Vass Vince, akit emberöléssel kajj- csolatban elkövetett bűnpártolással is vádolnak. Köti Sán- dornét orgazdasággal. Vass Ferencet, Vass Vince fiát bűnpártolással vádolják. A Pest Megyei Bíróság rövidesen megkezdi a nagyszabású bűnügy tárgyalását. Gál Judit Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Szelencsik János rendész, Biatorbágy, Kossuth L. u. 11. 1 év 6 hó, Kmetty István tsz-tag, Biatorbágy, Dobó-köz 9. 1 év 6 hó, Árvái László karbantartó, Törökbálint, Bottyán u. 11/a. 1 év 8 hó, Fazekas Imre, Biatorbágy, Tulipán u. 17. 2 év, Sztonák Antal gépmunkás, Budaörs, Törökbálinti u. 5. 3 év, Rajkai Ferenc bedolgozó, Pilisszentiván, Erzsébet u. 2. 1 év 8 hó, Vajger Gábor szerelő, Törökbálint, Munkácsy u. 45., 1 év. Hátai József betanított esztergályos, Pilisszentiván, Bányatelep 2. 1 év 7 hó, Ladjánszki János ács, Pilisszentiván, Szabadság u. 19. 2 év 6 hó, Koczkás István technikus, Budaörs, Patkó u. 9. 1 év 10 hó, Molnár Sándor kisiparos, Törökbálint, Téglagyár 2. 1 év 8 hó, Dér László műszerész, Törökbálint, Katona J. u. 11. 1 év, Fábián János segédmunkás, Biatorbágy, Kinizsi u. 8. 1 év. Kovács Tibor áruforgalmi előadó. Törökbálint, Szent I. u. 2. 3 év, Varga György hangmester, Budaörs, Ifjúság u. 38. 1 év 8 hó, Lieber Márton alkalmi munkás, Pilisvörösvár, Báthory u. 2. 1 év 2 hó, Farkasinszki Ferenc erőgépvezető. Budajenő. Fő u. 19. 1 év 6 hó. Deák József segédmunkás, Törökbálint, Árpád u. 21/a. 1 év 2 hó, Barta József kocsikísérő, Pilisboros- jenő, Gárdonyi u. 14. 3 év, Belme György gépkezelő. Érd, Fácán u. 3/4. 2 év, Szilágyi Tibor szerelő, Érd, Deák F. u. 44. 1 év 3 hó, Bielik Ferenc kereskedő, Pusztazámor, Kossuth u. 20. „B” kategória, 1 év 6 hó. Mészár István lakatos, Tárnok, Ceglédi u. 11. 1 év 4 hó, Piros Árpád szerszámkészítő, Dunakeszi, Vasvári P. u. 7. 1 év, Pintér János lakatos, Főt, Kom- szomol u. 18. 2 év, Johom Henrik szállítómunkás, Főt, Bokor u. 28. 1 év 8 hó, Szabó Ferenc foglalkozás nélküli, Dunakeszi, Alsótabán u. 7. 1 év 6 hó, Németh Kálmán csomagoló, Főt, Bocskai u. 25. 1 év. Kézér János alkalmi munkás, Göd, Tol- buhin u. 31. 1 év 11 hó, Stekler Sándor villamosműszerész, Budakalász, Jókai M. u. 11. 1 év 4 hó időtartamra. TlZ NAP RENDELETE!