Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

1987. JANUÁR 28., SZERDA 3 Egyházi vezetők Ma tűzik napirendre állami eskütétele Az alkoholizmus ellen Bízzunk jobban önmagunkban 2 Ma, szerdán Pest megyei témáról tárgyal az Alkoho- í lizmus Elleni Állami Bizottság. A testület megvitatja ^ a szeszszenvedéllyel és a családvédelemmel kapcsolatos ^ Pest megyei tapasztalatokat, a küzdelem itteni ereá- ^ ményeit és gondjait, s szó esik a további tennivalók- * ról is. Dr Fábián János, az eszter­gomi íőegyházmegye kor­mányzója és dr. Mészáros La­jos, az egri főegyházmegye kormányzója Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke előtt es­küt tett a Magyar Népköztár­saság alkotmányára. Az eskü­tételen jelen volt Paskai László koadjutor érsek, a katolikus püspöki kar elnöke. Ugyancsak esküt tett Kontra Éva, a Magyarok Nagyasszo­nya Társaság karitatív női rend általános főnöknője. Fehér, lisztszerű Ciklodextrin A világclvonalba sorolható új termék, a béta-ciklodextrin — fehér lisztszerű anyag — gyártását kezdték meg Győrött, a Szeszipari Vállalatnál. Az erre a célra 20 millió forintos költséggel épített üzemrészben 130—150 tonna gyógy- és élel­miszer-ipari, illetve kozmetikai iparban használható alap­anyagot gyártanak évente — Hogyan is állunk most az alkoholizmussal? Van-e a portánkon változás? — kér­deztük Vágvölgyi Józseftől, a Pest Megyei Alkoholizmus El­leni Bizottság elnökétől, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesétől. — Sajnos nem tapasztal­ható javulás. Tavaly az ál­lami kereskedelemben 842 millió, a szövetkezetiben 1,4 milliárd, a szerződéses keres­kedelemben pedig 1,8 mil­liárd forint értékű szesz fo­gyott. A vendéglátásban ez a szám meghaladta a 2 milli- árdot. Bár a növekedés az utóbbi időben lelassult, a me­gye minden lakosára 11 liter­nyi évi tisztaszesz-fogyasztás jut, több az országos átlagnál. S ebben nem foglaltatik ben­ne az a mennyiség, amelyet a 200 ezer ingázó vásárol a fővárosban, az sem, amit az emberek saját fogyasztásra termelnek, s az sem, ami a zugfőzdékből kerül a gigákba. • Szólna a következmé­nyekről? — A gyámügyi adatok sze­rint az elmúlt öt évben 2,7- ről 4,9 százalékra nőtt a ve­szélyeztetett gyermek és fia­talkorúak aránya, számuk majd’ tízezer a megyében. A szülők italozó életmódja miatt 2 és fél ezer kiskorúnál szükséges védő-óvó intéz­kedés, s a körülbelül ugyan­ennyi állami gondozásba vé­tel háromnegyedének oka a szülők alkoholizmusa. Tavaly minden ötödik bíróság elé ke­rülő ittas volt a cselekménye idején, s egyetlen félév alatt csaknem kétszeresére nőtt a lefülelt ittas vezetők száma. A fiatalkorú bűnelkövetők kö­zött pedig öt év alatt duplá­zódott meg a cselekedetüket ittasan véghezvivők száma. A vám- és pénzügyőrség ta­valy 7 és fél ezer liter pá­linkának megfelelő cefrét és italt foglalt le, 16-szor any- nyit, mint két éve, s dupla annyi (40) cájg, főzőkészülék került a terítékre, mint 1985- ben. Ám ez is csak a jéghegy csúcsának tűnik. Az is tény, hogy tíz év alatt megkét­szereződött az alkoholgondo­zók forgalma. A legveszélyez­tetettebb településeink: Érd, Budaörs, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Ráckeve és Sziget- szentmiklós. • Milyen kezdeményezések történtek megyénkben az al­koholizmus visszaszorítására? — Első helyen említem, hogy javult az állami és a társadalmi szervek együtt­működése, hatásosabb lett a családvédelem, például a fő­hivatású nevelőszülők munká­ba állásával, vagy a család- védelmi szolgálatok megszer­vezésével. Az alkoholizmus elleni bizottság minden, a megelőzést szolgáló kezde­ményezést támogatott, a pro­pagandaanyagok készítésétől az alkoholellenes ifjúsági klu­bok, diákcentrumok, család­pedagógiai táborok szerve­zéséig. Az utóbbi időben az egészségnevelési rendezvények sora foglalkozott a témával. A hagyományos formákon túl új­donság lesz idén, hogy Érden és Vácott főállású szakembe­rekkel családsegítő központok nyílnak meg. • Milyen javaslatokat tesz­nek le az országos bizottság asztalára? — A lelki egészségvédelmi szemlélet és gyakorlat széle­sebb körű terjesztését szorgal­mazzuk. Ehhez színvonalas és korszerű médiák, például videofilmek szükségeltetnek, s az is, hogy végre kapjanak a pedagógusok olyan mód­szertani útmutatót, amely se­gít az alkohol és a kábító­szerpótló anyagok fogyasztása elleni nevelésben, az egész­ségvédelemben. Végül: java­soljuk, hogy korlátozzák a visszaélésre alkalmas orvos­ságok, vegyipari termékek be­szerzésének lehetőségét, legye­nek azok kevésbé hozzáfér­hetőek. Ne engedjék például, hogy az iskolákban, óvodák­ban szerves oldószerekkel ké­szült ragasztókat , használja­nak. A visszaéléseket pedig — ez a meggyőződésünk — min­den esetben követnie kell az érdemi felelősségre vonásnak. V. G. P. zetvédelmi és ipari szakembe­rek olyan technológiát dol­gozzanak ki, amely során az ártalmatlanítás veszélytelen az üzemek dolgozóira, a környe­zetre nézve, ami nem rontja a gyár termékeinek minősé­gét, nem okoz fennakadást, zavart a technológiában, s ráadásul alkalmazásuk a ter­melőegység számára még gaz­daságos is. Ha az ajánlott el­járás valamennyi feltételnek megfelel, s elnyeri á ' környe­zetvédelmi és egészségügyi hatóságok jóváhagyását is, a minisztérium csak támogat­hatja bevezetését. Gyáraink azonban önállóak, a szakem­berek maguk dönti el, foglal­koznak-e, vagy sem ilyesmi­vel. Mérhető és mérhetetlen Hol siklanak ki mégis a hasznos és ésszerű törekvé­sek? Hiszen a Cement- és Mészművek vezérigazgatósá­gát anpak idején éppen a legilletékesebb hatóság, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal ke­reste meg, hogy legyen part­ner a vizsgálatokban, a kísér­letekben. S bár a váci gyár falai között semmi olyas­mi nem történt, amit az ille­tékesek ne engedélyeztek, el­lenőriztek volna, mégis a ce­mentipar kényszerül mente­getőzésre. igaza bizonygatásá- ra, ha kellő tájékozottság, is- meretan,yag híján mondjuk a kéményfüst színére vagy mendemondákra alapozva az ismeretlen kísérletek ellen tiltakozni kezd a környezet. Az OKTH főosztályvezetőjét, dr. Árvái Józsefet azért keres­tük fel hogy tisztázzuk; med­dig és milyen feltételek mel­lett támogatja a hivatal a veszélyes hulladékok haszno­sítására és ártalmatlanítására kidolgozott eljárásokat. — A klinikerégető kemence nem veszélyeshulladék-égető berendezés, hanem termelő- egység. Csak igen körültekin­tő vizsgálatok után engedé­lyezhetjük egy-egy hulladék­fajta itt történő ártalmatlaní­tását. Aprólékosan ki kell dolgozni a technológiai fo­lyamatba kerülő idegen anyag keverési arányát, vizsgálni kell a kibocsátott füstgázok összetételét. Sem a technoló­gia során, sem a füstgázok­ban, salakanyagban nem le­het az előírt határértéken fe­lül egészségkárosító anyag. Természetesen nyilvántartunk olyan hulladékokat, amelyek­re már kipróbált ártalmatla­nítási eljárásokat kísérleteztek ki a cementgyárban; A ké­sőbbiekben évente körülbelül 30 ezer tonnányi ilyen hulla­dék cementgyári égetésére számítunk, ami felér egy újabb égetőmű teljesítményé­vel. — Vannak azonban veszé­lyes hulladékok, amelyek ce­mentgyári, de még égetőmű­beli ártalmatlanításához sem járulhatunk hozzá. Az enge­délyezés feltétele ugyanis az volna, hogy mérni lehessen a füstgáz-kibocsátási értéke­ket. Pillanatnyilag nem ren­delkezünk olyan mérőműsze­rekkel, amelyekkel az égetési folyamatokból származó egyes szennyező anyagok mennyisé­gét és koncentrációját meg tudnánk állapítani. így bizo­nyos nehézfémtartalmú és térmostabil vegyületek (pél­dául PCB) égetését nem enge­délyezhetjük. Ezeken kívül azonban alapos vizsgálatok után egyedi, elbírálás alapján támogatjuk és indokoltnak tartjuk a cementgyári hulla­dékégetést. — Mi lesz a sorsa az emlí­tett anyagoknak, amelyek ár­talmatlanítására ezek szerint hazánkban nem adnak enge­délyt? — A Villamosipari Kutató- intézet most dolgozik a plaz­maégető berendezés kifejlesz­tésén, amely kifejezetten a termastabil anyagok ártalmat­lanítására szolgálna. Abban is bízunk, hogy még ez évben beszerezhetjük azokat a mé­rőműszereket, amelyek lehe­tővé teszik a füstgázok PCB tartalmának mérését. Addig azonban az ipar ezeket az anyagokat tárolni kényszerül. Korrekt tájékoztatást — Hogyan foglal állást a hivatal Vác lakói és a DCM vitájában? lndokólt-e, ha a közvélemény veszélyesnek íté­li a cementgyárban folytatott kísérleteket? — Vácon nem folyt olyan kísérlet, amely nem volt en­gedélyezett, amelyet minden illetékes hatóság ne kísért volna figyelemmel. Nincs ok aggodalomra, nem kell meg­kérdőjelezni, hogy a környe­zetvédelmi előírásokat betar­tották-e. Szívesen adunk egyébként mi is szakmai fel­világosítást egy-egy technoló­giai eljárás megítélésére, ha ezzel elkerülhetők az indoko­latlan ütközések. Sajnos alsó­fokú hatóságok esetében is előfordul tájékozatlanság, van arra példa, hogy óvatosság­ból tagadnak meg engedélye­ket. Olyankor annak kell ma­gasabb szintű hatósági fórum­hoz fellebbeznie, akinek az új technológia bevezetése leg­inkább érdeke. Jelen esetben nyilván nem a cementipar az, amelynek elsődleges gazdasá­gi érdeke fűződik a hulladék ártalmatlanításához, hanem azok az üzemek, ahol az Szűcs Istvánná előadása Cegléden A szabad pártnap résztvevőinek egy csoportja (Hancsovszki János felvételei) (Folytatás az I. oldalról.) van példa, s itt a tangazda­ságban szintén. A KB minden feszítő kér­désre nem adhatott választ, de programot adott ahhoz az évekig tartó megfeszített mun­kához, amelynek árán ki tu­dunk lábalni nehéz helyze­tünkből. Van egyet nem ér­tés, csodavárás, tapasztalható cselekvést bénító hatás is. Mindez azt kívánja, hogy job­ban bízzunk önmagunkban, hiszen többre vagyunk képe­sek. Az egyetértőek és a cse­lekvőéit táborának kell növe­kednie. Céljaink reálisak Tagadhatatlan, hogy a kong­resszus óta van előrehaladás. A fizetőképességünket sikerült megőrizni, az ország talpon maradt a nehézségek ellené­re is. A gazdaság megújulása érdekében sokat tett az or­szág, ez a vállalati önállóság növelésében,J a bankrendszer átalakításában is észrevehető. Vannak ma is kimagasló eredményekre képes kollektí­vák. Javítani kell viszont jö­vedelemtermelő képességün­kön, mert az ma rendkívül alacsony. A termékek minősé­ge is néha kifogásolható. Több anyagot, energiát, mun­anyagok keletkeznek. A nem kellő ismerettel rendelkező la­kosságot tehát nekik, nem pe­dig a cementiparnak kellene tájékoztatniuk. S ha már az érdekeltségről esett szó, még egy adat hul­ladékhasznosítás ügyben. A heremendi gyár, több mint két éve vállalkozott a hul­ladék autógumik égetésére. Az elmúlt évben a kezdetben — magas olajárak mellett — nyereséges üzletre .milliós nagyságrendű volt a ráfizetés. Vállalkozása még azután sem mondható nyereségesnek, hogy a MÉH 2.25 forintról 2 forintra engedte le a gumi árát. S mivel nincs kizárva, hogy a gyár előbb-utóbb úgy dönt, saját gazdasági érdekei ellenére, nemzeti öntudatból tovább nem éget gumit, újabb hulladékhasznosító gazda nél­kül maradhat. Mégis éssze­rűbb a MÉH és a gyár kö­zött kompromisszumot keres­ni, mint a gumik ártalmatla­nítására építeni egy új égető­művel. Éppen ennyire éssze­rű lenne kihasználni a Ce­ment- és Mészművek szakem­bereinek együttműködési kész­ségét, vállalkozókedvét és felkészültségét, ahelyett, hogy gátolnánk ezeket a törekvé­seket. Talán megérjük egy­szer, hogy a cementgyárak környékén élők nem füstjelek­ből kívánják majd kiolvasni, hogy milyen vegyi folyamatok zajlanak le odabent, hanem tájékjozottan és bizalommal, magas szintű környezetvé­delmi kultúrával belátják, hogy a -civilizáció nem tudja letagadni a hulladékait, együtt kell élnünk azokkal. A lakosság bizalmát azonban — különösen Vác esetében — csak rendszeres és korrekt tájékoztatással lehet meg­nyerni. Márványi Ágnes kaidőt használunk fel a kelle­ténél. A KB-határozat szerint a korábban kijelölt pályára vissza kell térni, miután a kongresszusi döntések és az ötéves terv céljai reális tár­sadalmi szükségleten alapul­nak, s ez az igény ma is fennáll. Nem lehet szándé­kunk feladni. A különbség abban van, hogy a kongresz- szus szerette volna kevesebb társadalmi feszültséggel meg­oldani ezt. Sajnos kiderült, hogy a lakosságnak is áldoza­tot kell hoznia, s ez az egyes rétegek életszínvonalát érinti. Ma egyetlen út áll előttünk, a dinamizálás útja. A külföl­di hiteleket a műszaki fejlesz­tésre kell fordítani, a külső és belső erőforrásokat mobili­zálni, élve a működő külföldi tőke bevonásának lehetőségé­vel is. A szocialista országok­kal, köztük a Szovjetunióval és a KGST-vel való szorosabb együttműködés az érdekek kölcsönös összehangolásával — nélkülözhetetlen. A struk­túraváltást minden feszült­ségével együtt vállalni keli. A gazdasági reformpolitika végrehajtása elengedhetetlen, de ez nem célja, hanem esz­köze a gazdálkodás megújulá­sának — hangoztatta az elő-' adó. majd leszögezte, hogy a reformoknak a gyakorlatban kell érvényesülniük. A válla­lati önállóság fokozott meg­valósítása csak megfelelő sza­Kedden a ■ Parlamentben Dudla Józsefnek, a bizottság titkárának elnökletével ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. Kapolyi László ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar középtá­vú fejlesztéspolitikájáról. Is­mertette a VII. ötéves terv­időszak alapvető céljait és jel­Az elmúlt évhez képest je­lentősen, mintegy 16 százalék­kal növeli a termelést az idén a mirelitipar, s egész sor új készítménnyel is igyekszik al­kalmazkodni a piaci igények­hez. Az ipar mindenekelőtt a zöldségfélékből növeli a kész­leteket. Az áru beszerzésére a szerződéseket termelőpart- nereikkel jórészt már megkö­tötték. A hűtőüzemeket 54 ál­landó mezőgazdasági nagyüze­mi partner szolgálja ki az idén is. Mellettük azonban — a korábbinál nagyobb mérték­ben — a kistermelők áruját is fogadják, a téeszek, illetve az áfészek közreműködésével. A kistermelők adják 1987-ben a feldolgozott gyümölcsnek több mint felét, a zöldség­féléknek pedig mintegy 10 százalékát. A termelők ösztönzésére az ipar, a tava­lyihoz képest, átlagosan 3-4 százalékkal emelte a termelői árakat. Mindenekelőtt a leg­bályozórendszer létrehozásával lehetséges. Az idén stabilizál­ni kell a helyzetet. Az adó­rendszer minden elemének egyszerre kell majd belépnie 1988-ban, és. fontos, hogy idő­ben eljusson az emberekhez. Differenciálni kell A munkaidőalap védelme, a munkafegyelem megszilárdítá­sa — alapvető követelmény. A differenciálást végre kell hajtani, de úgy, hogy vállal­ni kell az igent és a nemet egyaránt. A mezőgazdaságról szólva Szűcs Istvánná elmondta, hogy az aszály ellenére 1986- ban elmozdulás következett be, javult az ágazat közgazda- sági környezete. Ennek kö­szönhető, hogy az áruellátás kiegyensúlyozott és a mező- gazdaság minden exportköte­lezettségét teljesítette. Felada­ta az idei 4—5 százalékos nö­vekedés, ehhez a termékek nemcsak nagyobb mennyisé­gére, hanem jobb minőségére is szükség van. A háztáji gaz­dálkodás bátorítására, segíté­sére a nagyüzemek szervező­erejének igénybevételével van szükség. Ha az egész ország így fog gyarapodni, mint ez a ceglédi kollektíva, akkor egy év múlva valamennyiünk­nek jobb lesz a közérzete — fejezte be nagy tetszéssel fo­gadott előadását Szűcs István­ná. Ezt a fonalat folytatva vá­zolta fel Balogh Attila, az ipari üzem igazgatója teen­dőiket. A monori Mezőgép Vállalattól a Ceglédi Állami Tangazdaság 1987. január 1- jével átvette és azóta ebben a szellemben szervezték át az üzemet, osztották be a mun­kásokat és a munkát. Változ­tattak a bérezési gyakorlaton, igyekeznek megfelelően fizető megrendelésekre szert tenni és tetemesen csökkenteni a költségeket. Borsos Ferenc, a Ceglédi Állami Tangazdaság igazga­tója boldogan jelentette be, hogy eredménytervüket telje­sítették, 62 millió forint nye­reséget értek el. Az idén szemléletváltozásra van szük­ség náluk is. Hogy a haté­konyság javuljon, fel kell gyorsulnia a gazdálkodás­nak, erősödnie kell a vállal­kozói készségnek. Tamasi Tamás lemzőit, a piacépítés törekvé­seit, az ágazati-fejlesztési fel­adatok fő összefüggéseit, az intenzív fejlődési pályára va­ló átállás iparra vonatkozó követelményeit, eszközeit. A tájékoztató után tizenhá­rom képviselő fejtette ki gon­dolatait. kelendőbb kertészeti terméke­kért kapnak többet a gazda­ságok, a kistermelők; közöt­tük olyan cikkek vannak, amelyek újabban keresettek a világpiacon, mivel egynéme- lyikük igazi csemegének, kü­lönlegességnek számít. A hagyományos cikkek mel­lett jó piaca van külföldön a zöldspárgának. Ennek terme­lését az idén meghárom­szorozzák. Üjdonság a mini­kukorica, ezt főleg a skandi­náv piacra szánják. A meg­rendeléseknek megfelelően hozzálátnak az úgynevezett korongrépa fagyasztásához — ezt a hagyományostól eltérő formában, korong alakúra sze­letelik — és kínálják majd a minirépát is, amely alig kis- ujjnyi hosszúságú. E termé­kek közül többet is, lénye­gesen kedvezőbb feltételekkel lehet értékesíteni külföldön, mint például a málnát, amely különben a hűtőipar egyik legkeresettebb cikke. Parlamenti bizottság előtt Intenzív iparfejlesztés Mirelit különlegességek Zöldségfélékből többet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom