Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
Mindenkit várnak Városszépítő egyesület alakul ma Vácott f Ma, csütörtökön délután £ 4 órakor, a Madách Imre 4 Művelődési Központ 8-as 4 termében tartja alakuló í közgyűlését a váci város- $ védők és városszépitók “ egyesülete. A meghívót hárman írták alá: Illés Mária, a HNF Váci Bizottságának titkára, Suba Attila, az egyesület szervező bizottságának képviselője és Varga Zoltán, a művelődési központ igazgatója. Azok, akik a legtöbbet tettek régóta azért, hogy ez az egyesület, amelynek hazánkban már szövetsége is van, (hiszen más városokban már régen megalakult és működik) végre városunkban is létrejöjjön. Talán a rossz idő is tette, hogy a szervezőbizottság felhívására kevesen válaszoltak eddig. Pedig minden vállalat, intézmény és iskola igazgatójának megküldték a tervezett alapszabályt, néhány belépési nyilatkozatot is, s arra kérték, továbbítsák olyan, a várost szerető és azért tenni akaró patriótának, akikről feltételezik — vagy tudják —, hogy szívesen segítenék az egyesület munkáját. Célok Mik az egyesület céljai és jeladatai? Az alapszabály erre világosan válaszol: a város és környéke történelmi értékeinek védelme, haladó hagyományainak ápolása, a városban élők természeti és épített környezetének megóvása, szépítése. Mégpedig a város lakóinak összefogásával, a hatóságok, gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi szervezetek, ezen belül is különösen a HNF városi bizottságának támogatásával. Az egyesület céljai elérése érdekében a következő feladatokat kívánja megoldani: — Segíti a lakosság szocialista öntudatának, a haza és a lakóhely iránti szeretetének, esztétikai érzékének fejlődését. — Közreműködik a város hosszú távú rendezési terveinek és a zöldövezetek kialakítási terveinek társadalmi vitáiban, s azokra javaslatot tesz. — Felkutatja a város történelmi értékű építményeit, segíti helyreállításukat, megóvásukat. — A város értékelnek védelme növelése érdekében tanácskozásokat, előadásokat szervez. — Sajtóközlemények, népszerűsítő kiadványok révén megismerteti a város építészeti és természeti értékeit, az egyesület működését. — Mozgósít a város építészeti és természeti értékeinek védelmére, a lakókörzetek és közterületek szépítésére. — Véleményezi a városban folyó építkezéseket, a közterületek kialakítását. köztéri szobrok, emléktáblák, műtárgyak elhelyezését. — Az ifjúság városvédő és -szépítő érdeklődésének felkeltése, kibontakoztatása érdekében együttműködik az oktatási, közművelődési és nevelőintézményekkel, azok keretén belül szakköri foglalkozásokat tart, nyári táborokat, vetélkedőket, pályázatokat szervez. — A város értékeinek megismertetése érdekében segíti az idegenforgalmi munkát. — Elismerésben részesíti. vagy arra javasolja a város építészeti és természeti értékeinek védelmében, ápolásában, a „város szépítésében kiemelkedő munkát végző lakosokat munkahelyi, lakó- és iskolai közösségeket. — Szükség szerint támogatja a Vác város vonzáskörzetéhez tartozó településeken élők lakóhelyük értékeit védő. környezetüket szépítő törekvéseit. ' — Bevonja feladatai megoldásába a város máshol élő szülötteit és volt lakóit. — Feladatai megoldása érdekében vállalatot alapíthat vagy más törvényes gazdálkodó tevékenységet folytathat a felügyelő szerv engedélyével. Tagság Ki lehet az egyesület tagja? Minden magyar állampolgár, aki e célokat támogatja, s a tagsággal járó kötelezettségeket vállalja. Az alsó korhatár 14 év. Pártoló tagok lehetnek magyarországi székhellyel működő jogi személyek. Tiszteletbeli tagok — a közgyűlés határozata alapján — azok, akik rendszeres tevékenységgel segítik e feladatok megoldását, vagy azok teljesítéséhez jelentős támogatást nyújtanak. Várnak tehát ma délután 4 órára mindenkit, aki úgy érzi, e célok érdemesek arra, hogy megvalósulásuk érdekében dolgozzék, s azt támogassa. Bányász Hédi Fűthető önitató A tavalyelőtt gyártott meny- nyiség kétszeresét adta el 1986-ban a saját szakemberei által konstruált fifthető ön- itatóiból a söptei Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. A több mint 700 értékesített berendezés mintegy 18 ezer szabad tartású szarvas- marha automatikusan temperált ivóvízzel való ellátására elegendő. A vasi gazdaság lakatosüzemében mindössze 12 ember állítja elő a jól jövedelmező, korszerű terméket. A növekedő kereslet kiaknázására gyors fejlesztést határoztak el a söpteiek: csaknem kétmillió forintot fordítanak a gyártás technológiájának korszerűsítésére, újabb présgépek és lemezhajlító berendezések beszerzésére. VÁCI tylfíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1987. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Jeget - a helyére! A Juhász Gyula Általános Iskola körös-körül van járdával véve, amit ilyen csúszós időben tisztán kell tartani. Az udvar is elég munkát ad, de most, amikor napközben olvadni kezd, érdemes fölszedni teljesen a letaposott, lefagyott rétegeket. Talán kicsit aránytalan a lapát mérete a gyerekekhez, ennek ellenére szemmel látható lelkesedéssel, férfias öntudattal törik és lapátolják az előzőleg sóval föllazított jeget. Tanári felügyeletre nincs szükség, nem lazsálnak, ha fölszabadul az addig járhatatlan gyalogút, arra ők lehetnek büszkék. Az udvaron kétszemélyes hótoló lapáttal birkózik két fiú, a lányoknak kék műanyag ládák jutnak, azokkal hordják kupacokba a darabos havat. Hogy marad-e erejük és kedvük délután a föllocsolt sportpályára lépni kor csolyaci pőben ? Marad. Szépen ápolt, tükörsima jég várja mindazokat, akik úgy érzik, mozgásigényüket még nem elégítették ki. D. Z. 2601 Vác, Pf. 32. A vadgazda feladata A hó mindent eltakar Napjainkban az újság, televízió és a rádió sokat foglalkozott a rendkívüli, zord időjárással, mely évtizedek óta elkerülte hazánkat, és most napirenden hull a hó, mely sokszor igen erős széllel párosulva hótorlaszokat okoz, hátráltatja a közlekedést, a lakott területek ellátását és a munkát. A zord időjárás megviseli a vadállományt is, mind a mezőgazdasági, mind az erdőterületen egyaránt. Igaz, hogy erről a tájékoztatási eszközök semmit sem írnak, illetve nem szólnak, pedig a vadállomány az ország nemzeti kincsének számit. Most a vadásztársaságok feladata az etetés, a vadakról való fokozott gondoskodás, hiszen a hó magassága sík területen is eléri a 30—40 centimétert, de a hótorlaszok esetében a többszörösét is. A hegyekben ennek a duplájával lehet számolni, ezért a takarmány kiszállítása sokszor lehetetlen, pedig a tél elején az etetőkbe rakott takarmányt már a vadak elfogyasztották. Segítségül szolgált az ősszel a jó makktermés, bár a vad azt is nehezen tudja a hóból felszedni. Hasonló tél volt 1942-ben. amikor az erdőn hóekékkel törtek utat, hogy az élelmet kiszállíthassák a vadaknak, melyet azok szinte már megszelídülve várták. Ahová nem tudtak élelmet vinni, ott a vaddisznó elpusztult. így találtak meg több vaddisznót vacokban (fekvőhelyükön) elpusztulva. melyek 4—5 centi- méteres átmérőjű fatörzseket rágtak ki éhségükben. Jelenleg a vadgazda feladata és gondja, természetesen kötelessége is az etetés, a vadakról való fokozott gondoskodás. Mert a hó mindent eltakar. így a gyümölcsösök és a magas szárú kultúrnövények esnek áldozatul. Azt hiszem, a szabadtéri állattenyésztéssel is baj van. Nem hiszem, hogy egészséges dolog ilyen időben több száz darab szarvasmarha szabadon- tartása, mint az Alagi Állami Gazdaság szobi egységénél, a százegyes gyümölcsösnél. Amikor ez a rendkívüli időjárás kezdődött, 5—6 kilométerre is elhallatszott a szarvasmarhák bömbölése. Lehet, hogy örömükben talán? Igaz, Mongóliában egy-egy jurtának legalább száz, vagy annál is több szarvasmarhája van, és a negyvenfokos hidegben is szabadban vannak, s nyári elszáradt füvön, az avaron élnek gondozás nélkül. Lehet, hogy ez a jó? Akkor el kell fogadni. Vissza a természethez! Csömör Nándor nyugalmazott erdész Perőcsény Gyógyít a Pulsatron A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában tavaly óta gyártanak komplett műszereket. Első legsikeresebb képviselője a „Pulsatron” elsősorban reumatikus fájdalmakat enyhítő készülék volt. Képünkön: a gyár orvosi rendelőjében eredményesen üzemel az egyik ilyen gép. (Vimola Károly felvétele). Vácról - a hazai lapokban Az Esti Hírlap színes riportot közölt arról, hogyan találták meg a börzsönyi sítúrán elveszett 21 éves N. Zoltán budapesti lakost. A keresést Vácról is segítették CB-rá- diók bekapcsolásával. Az Ipoly Vidéki Erdők értékelése szerint a váci erdészet tervszinten a leghatékonyabb, a legnagyobb nyereséghányaddal dolgozó üzem, újabb lehetőségek feltárásával fokozza eredményes munkáját. A Népszabadság hírül adta, hogy a Ganz Danubius Váci Konténergyárában a korábbi éveket meghaladó mennyiségben készült a népszerű termék, csaknem négyezer különféle fajta konténert gyártottak. Az Üj Ember fényképes ismertetőt közölt a volt váci ferences templom készült betlehemes históriáját Karcsú Arzén helyi történetíró belevette a város krónikájába. Univerzális gép Elkészítették az első hazai tervezésű út- és járdatisztító gépet a barcsi Unitech Szövetkezetben. Az NDK gyártmányú Multicar-alvázra épített szerkezetnek két, hidro- motorral hajtott -forgókéiéje van, amelyekkel a fordulé- kony. könnyen irányítható kis jármű a városok járdáit, az úttesteket tisztítja. Nagy teljesítményű porszívója felszippantja az útjába kerülő hulladékot, faleveleket. Munka közben nem ver nagy port, mert locsolóberendezése vizet permetez a seprűk alá. Hasonló kommunális gépet szocialista országban eddig még nem készítettek. A barcsi szövetkezetben a tervek szerint januárban kezdenek hozzá a 20 darabból álló első sorozat gyártásához, s a termelés a továbbiakban a hazai és a külföldi piaci igényeknek megfelelően alakul. Horgászok közgyűlése Január 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a Sztáron Sándor Gimnázium dísztermében tartja közgyűlését a Váci Dunai Sporthorgász-egyesület. Az elnöki megnyitó után a titkár számol be tavalyi működésükről, majd a számvizsgáló bizottság ad jelentést, s várják a tagok hozzászólásait, javaslatait is. Működnek a korlpáfyák Az Árpád Üti Általános Iskolában és a Juhász Gyula Általános Iskolában az iskola tanárainak és diákjainak közreműködésével az udvaron korcsolyapályát készítettek. Délután 2 órától sötétedésig korcsolyázhatnak a gyerekek. Van jégpályája Deákváron b Ságvári Klubnak is. 1728-ban oltáráról, A rang és a hang T ermészetes dolog, hogy a csoportvezető, a művezető vagy az osztályvezető "közelebb áll beosztottaihoz, mint az igazgató vagy a miniszter. A közvetlen fölöttes a munka- körülményeket, az egyéni gon- dokat-bajokat, és a teljesítmények mögöttes összetevőit is jobban ismeri. Ily módon szívesebben is mondanak véleményt, könnyebben nyilatkoznak meg előtte az emberek: megértést, méltányolást, vagy csupán meghallgatást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordulnak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik „lentebb” nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmet, elismerést. A türelmetlen csoportvezető vagy a fölfelé hajbókoló, lefelé goromba művezető ismerős figura a barátok elbeszéléséből, a magunk tapasztalatából. Az igazság mégis az, hogy vállalatainknál, intézményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársaival együtt síró-nevető középvezető. mint a rideg, értetlen főnök. Kérdés persze, hogy a normális hangnem és a munkában egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munkahelyi légkör alapja — párosul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érdekek és az igazi értékek képviseletében, kellő kiállással kifelé? Mert — ezt minden rendű és rangú munkavállaló elismeri — hiába a megértő, netán segítő kis főnök, ha az illető történetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagy főnök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófiúskodás, amely a kollégáknál tompítani igyekszik a jogos kritikát, de fölfelé gátlástalanul eláztatja a beosztottait. Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hozzáértését és gépies tárgyilagosságát számon kérni termelésirányítóinktól. Nem is a tévedhetetlenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példa- mutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hibájukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők, miközben ■egyre feljebb lépnek a ranglétrán. fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltányosságukat. Minden vezető poszton nemcsak a hatáskörnek és a felelősségnek, hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymással. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ez alatt, hanem a hangnem változásait. Az emberi hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatása továbbra is elengedhetetlen a vezetők stílusában, de természetesen a pozíciójukból eredő nagyobb áttekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb körültekintést és szívós következetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőknek ne csak rangja és hangja, hanem szava is legyen. Zs. Cs. Jegyzet Bátortalan BÁTORTALANUL kopogtat az ajtón. Béniről nem hallatszik hang. Toporog, vár, majd picit erősebben koppant. Megint semmi. Óvatosan résnyire nyitja az ajtót, bedugja a fejét, és halkan rebegi: — Jó napot kívánok. — Nem válaszol senki, pedig ő már látja, hárman is ülnek az asztaloknál. Egyiküket már ismeri, volt vele dolga, most is hozzá jött tanácsot kérni. Az azonban nem figyel rá, a vasárnapi menüt tárgyalja kollégájával, a harmadik a telefonon keresztül gyermekét ellenőrzi. Beljebb húzódik, egyik lábáról a másikra áll, félénken szemrevételezi a szoba berendezését. Zavara egyre jobban nő, végre megkérdezik tőle, mit akar. Ügy látszik, ennyi idő kellett ahhoz, hogy megpuhítsák, tudassák vele, hol is van. Vele, a kisemberrel, aki már akkor megijed, ha hivatalos levelet kap. Sokszor van bajban a bevásárlásoknál is. Honnan tudná, melyik polcon mit keressen? Hiába kérdezgeti az eladókat, azok ügyet sem vetnek rá. Azért néha-néha egy másik kisember megszánja őt, és megmutatja a kívánt árut, még az apró betűs árat is elolvassa neki. Legutóbb is hogy járt. Kólát akart inni, de nem találta. Egy tanulókislány véletlenül szóba állt vele. ígérte, hoz a raktárból. Csak az volt a baj, hogy ezt meghallotta az idősebb eladó. Azonnal felvilágosította a tanulót, hagyja azt a kólát ott, ahol van, mert az másnak kell. Egy nagyobb embernek. Már nem csodálkozott ezen a kijelentésen, mondtak neki olyat is, amikor egyszer szólni merészelt: annak adok, akinek én akarok! És neki nem akart adni. Az sem meglepő számára, amikor gyermeke a vákopogtatás sárlásból visszaérve mindenből a legrosszabbat hozza. A súlyhiány már nem újdonság, megszokta a szalámivéget, az elszíne- ződött párizsit, a , kétnapos kenyeret. Az ő csemetéjének miért is adnának friss árut? Magában dohoghat, akkor is, amikor a húszforintos helyett tízesből kap vissza a kisember. Kisembernek nincs szerencséje utazásai során sem. Mindig az a vonat késik, amelyikkel hazafelé sietne. Ilyenkor természetesen a csatlakozó busz sem várja meg. Havonta egyszer kellene a bérletét bélyegeztetnie, elfelejti. A jegyszedö száz forintért tesz rá kérdőjelet. Ha jegyet kell váltania, hosszú sor áll előtte, siet, felszáll jegy nélkül. A kalauz megbünteti, a mellette ülőktől nem is kérte. Ennyire látszik rajta a kiszolgáltatottság? Helyzetéhez méltóan gyalog közlekedik, így sűrűn van alkalma tapasztalni a négy keréken járók lenéző magatartását. Némán kell tűrnie megjegyzéseiket, szidalmaikat. Elvétve sikerül valamelyik kisembernek egy használt autót venni, azonban azzal is megjárja. Minden szerviz után kicserélik a jó alkatrészeit rosszra. SORSÁBA igyekszik belenyugodni, nem ágál, nem törekszik magasabbra. Ö nem utasít, csendesen kér. Fizetéséért megdolgozik, szomszédaival, munkatársaival a lehető legjobb viszonyban van. Nem szemetel az utcán, nem tolakszik, mindenütt kivárja a sorát. Egy-egy lázadó pillanatában elgondolkodik . azon, milyen sokan is vannak ők, kisemberek, hiszen valahol, valakinek mindenki az. De szép lenne, ha összefognának és felemelnék egymást! Akkor talán jobban észrevennék őket. Báskai Erzsébet ISSN 01SÍ—2759 (V4ci Hírlap)
