Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

Mindenkit várnak Városszépítő egyesület alakul ma Vácott f Ma, csütörtökön délután £ 4 órakor, a Madách Imre 4 Művelődési Központ 8-as 4 termében tartja alakuló í közgyűlését a váci város- $ védők és városszépitók “ egyesülete. A meghívót hárman írták alá: Illés Mária, a HNF Váci Bizottságának titkára, Suba Attila, az egyesület szervező bizottságának képviselője és Varga Zoltán, a művelődési központ igazgatója. Azok, akik a legtöbbet tettek régóta azért, hogy ez az egyesület, amelynek hazánkban már szö­vetsége is van, (hiszen más városokban már régen meg­alakult és működik) végre vá­rosunkban is létrejöjjön. Talán a rossz idő is tette, hogy a szervezőbizottság fel­hívására kevesen válaszoltak eddig. Pedig minden vállalat, intézmény és iskola igazgató­jának megküldték a tervezett alapszabályt, néhány belépési nyilatkozatot is, s arra kérték, továbbítsák olyan, a várost szerető és azért tenni akaró patriótának, akikről feltétele­zik — vagy tudják —, hogy szívesen segítenék az egyesü­let munkáját. Célok Mik az egyesület céljai és jeladatai? Az alapszabály er­re világosan válaszol: a vá­ros és környéke történelmi ér­tékeinek védelme, haladó ha­gyományainak ápolása, a vá­rosban élők természeti és épí­tett környezetének megóvása, szépítése. Mégpedig a város lakóinak összefogásával, a ha­tóságok, gazdálkodó szerveze­tek, intézmények és társadal­mi szervezetek, ezen belül is különösen a HNF városi bi­zottságának támogatásával. Az egyesület céljai elérése érdekében a következő fel­adatokat kívánja megoldani: — Segíti a lakosság szocia­lista öntudatának, a haza és a lakóhely iránti szeretetének, esztétikai érzékének fejlődé­sét. — Közreműködik a város hosszú távú rendezési tervei­nek és a zöldövezetek kiala­kítási terveinek társadalmi vi­táiban, s azokra javaslatot tesz. — Felkutatja a város tör­ténelmi értékű építményeit, segíti helyreállításukat, meg­óvásukat. — A város értékelnek vé­delme növelése érdekében ta­nácskozásokat, előadásokat szervez. — Sajtóközlemények, nép­szerűsítő kiadványok révén megismerteti a város építésze­ti és természeti értékeit, az egyesület működését. — Mozgósít a város építé­szeti és természeti értékeinek védelmére, a lakókörzetek és közterületek szépítésére. — Véleményezi a városban folyó építkezéseket, a közterü­letek kialakítását. köztéri szobrok, emléktáblák, műtár­gyak elhelyezését. — Az ifjúság városvédő és -szépítő érdeklődésének felkel­tése, kibontakoztatása érdeké­ben együttműködik az oktatá­si, közművelődési és nevelő­intézményekkel, azok keretén belül szakköri foglalkozásokat tart, nyári táborokat, vetélke­dőket, pályázatokat szervez. — A város értékeinek meg­ismertetése érdekében segíti az idegenforgalmi munkát. — Elismerésben részesíti. vagy arra javasolja a város építészeti és természeti érté­keinek védelmében, ápolásá­ban, a „város szépítésében ki­emelkedő munkát végző lako­sokat munkahelyi, lakó- és is­kolai közösségeket. — Szükség szerint támo­gatja a Vác város vonzáskör­zetéhez tartozó településeken élők lakóhelyük értékeit védő. környezetüket szépítő törekvé­seit. ' — Bevonja feladatai meg­oldásába a város máshol élő szülötteit és volt lakóit. — Feladatai megoldása ér­dekében vállalatot alapíthat vagy más törvényes gazdálko­dó tevékenységet folytathat a felügyelő szerv engedélyével. Tagság Ki lehet az egyesület tagja? Minden magyar állampol­gár, aki e célokat támogatja, s a tagsággal járó kötelezett­ségeket vállalja. Az alsó kor­határ 14 év. Pártoló tagok le­hetnek magyarországi szék­hellyel működő jogi szemé­lyek. Tiszteletbeli tagok — a közgyűlés határozata alapján — azok, akik rendszeres tevé­kenységgel segítik e feladatok megoldását, vagy azok telje­sítéséhez jelentős támogatást nyújtanak. Várnak tehát ma délután 4 órára mindenkit, aki úgy ér­zi, e célok érdemesek arra, hogy megvalósulásuk érdeké­ben dolgozzék, s azt támogas­sa. Bányász Hédi Fűthető önitató A tavalyelőtt gyártott meny- nyiség kétszeresét adta el 1986-ban a saját szakemberei által konstruált fifthető ön- itatóiból a söptei Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet. A több mint 700 ér­tékesített berendezés mintegy 18 ezer szabad tartású szarvas- marha automatikusan tempe­rált ivóvízzel való ellátására elegendő. A vasi gazdaság la­katosüzemében mindössze 12 ember állítja elő a jól jöve­delmező, korszerű terméket. A növekedő kereslet kiakná­zására gyors fejlesztést hatá­roztak el a söpteiek: csaknem kétmillió forintot fordítanak a gyártás technológiájának kor­szerűsítésére, újabb présgépek és lemezhajlító berendezések beszerzésére. VÁCI tylfíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1987. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Jeget - a helyére! A Juhász Gyula Általános Iskola körös-körül van járdá­val véve, amit ilyen csúszós időben tisztán kell tartani. Az udvar is elég munkát ad, de most, amikor napközben ol­vadni kezd, érdemes fölszed­ni teljesen a letaposott, le­fagyott rétegeket. Talán kicsit aránytalan a la­pát mérete a gyerekekhez, en­nek ellenére szemmel látható lelkesedéssel, férfias öntudat­tal törik és lapátolják az elő­zőleg sóval föllazított jeget. Tanári felügyeletre nincs szükség, nem lazsálnak, ha fölszabadul az addig járhatat­lan gyalogút, arra ők lehetnek büszkék. Az udvaron kétsze­mélyes hótoló lapáttal birkó­zik két fiú, a lányoknak kék műanyag ládák jutnak, azok­kal hordják kupacokba a da­rabos havat. Hogy marad-e erejük és kedvük délután a föllocsolt sportpályára lépni kor csolyaci pőben ? Marad. Szépen ápolt, tükör­sima jég várja mindazokat, akik úgy érzik, mozgásigényü­ket még nem elégítették ki. D. Z. 2601 Vác, Pf. 32. A vadgazda feladata A hó mindent eltakar Napjainkban az újság, tele­vízió és a rádió sokat foglal­kozott a rendkívüli, zord idő­járással, mely évtizedek óta elkerülte hazánkat, és most napirenden hull a hó, mely sokszor igen erős széllel páro­sulva hótorlaszokat okoz, hát­ráltatja a közlekedést, a la­kott területek ellátását és a munkát. A zord időjárás megviseli a vadállományt is, mind a me­zőgazdasági, mind az erdőte­rületen egyaránt. Igaz, hogy erről a tájékoztatási eszközök semmit sem írnak, illetve nem szólnak, pedig a vadállomány az ország nemzeti kincsének számit. Most a vadásztársaságok fel­adata az etetés, a vadakról va­ló fokozott gondoskodás, hi­szen a hó magassága sík terü­leten is eléri a 30—40 centi­métert, de a hótorlaszok eseté­ben a többszörösét is. A he­gyekben ennek a duplájával lehet számolni, ezért a takar­mány kiszállítása sokszor lehe­tetlen, pedig a tél elején az etetőkbe rakott takarmányt már a vadak elfogyasztották. Segítségül szolgált az ősszel a jó makktermés, bár a vad azt is nehezen tudja a hóból fel­szedni. Hasonló tél volt 1942-ben. amikor az erdőn hóekékkel törtek utat, hogy az élelmet kiszállíthassák a vadaknak, melyet azok szinte már meg­szelídülve várták. Ahová nem tudtak élelmet vinni, ott a vaddisznó elpusztult. így ta­láltak meg több vaddisznót vacokban (fekvőhelyükön) el­pusztulva. melyek 4—5 centi- méteres átmérőjű fatörzseket rágtak ki éhségükben. Jelenleg a vadgazda felada­ta és gondja, természetesen kötelessége is az etetés, a va­dakról való fokozott gondos­kodás. Mert a hó mindent el­takar. így a gyümölcsösök és a magas szárú kultúrnövények esnek áldozatul. Azt hiszem, a szabadtéri ál­lattenyésztéssel is baj van. Nem hiszem, hogy egészséges dolog ilyen időben több száz darab szarvasmarha szabadon- tartása, mint az Alagi Állami Gazdaság szobi egységénél, a százegyes gyümölcsösnél. Ami­kor ez a rendkívüli időjárás kezdődött, 5—6 kilométerre is elhallatszott a szarvasmarhák bömbölése. Lehet, hogy örö­mükben talán? Igaz, Mongó­liában egy-egy jurtának leg­alább száz, vagy annál is több szarvasmarhája van, és a negyvenfokos hidegben is sza­badban vannak, s nyári elszá­radt füvön, az avaron élnek gondozás nélkül. Lehet, hogy ez a jó? Akkor el kell fogad­ni. Vissza a természethez! Csömör Nándor nyugalmazott erdész Perőcsény Gyógyít a Pulsatron A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában tavaly óta gyár­tanak komplett műszereket. Első legsikeresebb képviselője a „Pulsatron” elsősorban reumatikus fájdalmakat enyhítő ké­szülék volt. Képünkön: a gyár orvosi rendelőjében eredménye­sen üzemel az egyik ilyen gép. (Vimola Károly felvétele). Vácról - a hazai lapokban Az Esti Hírlap színes ripor­tot közölt arról, hogyan talál­ták meg a börzsönyi sítúrán elveszett 21 éves N. Zoltán budapesti lakost. A keresést Vácról is segítették CB-rá- diók bekapcsolásával. Az Ipoly Vidéki Erdők érté­kelése szerint a váci erdészet tervszinten a leghatékonyabb, a legnagyobb nyereséghányad­dal dolgozó üzem, újabb lehe­tőségek feltárásával fokozza eredményes munkáját. A Népszabadság hírül adta, hogy a Ganz Danubius Váci Konténergyárában a korábbi éveket meghaladó mennyiség­ben készült a népszerű ter­mék, csaknem négyezer kü­lönféle fajta konténert gyár­tottak. Az Üj Ember fényképes is­mertetőt közölt a volt váci ferences templom készült betlehemes históriáját Karcsú Arzén he­lyi történetíró belevette a vá­ros krónikájába. Univerzális gép Elkészítették az első hazai tervezésű út- és járdatisztí­tó gépet a barcsi Unitech Szö­vetkezetben. Az NDK gyárt­mányú Multicar-alvázra épí­tett szerkezetnek két, hidro- motorral hajtott -forgókéiéje van, amelyekkel a fordulé- kony. könnyen irányítható kis jármű a városok járdáit, az úttesteket tisztítja. Nagy tel­jesítményű porszívója felszip­pantja az útjába kerülő hul­ladékot, faleveleket. Munka közben nem ver nagy port, mert locsolóberendezése vizet permetez a seprűk alá. Hasonló kommunális gépet szocialista országban eddig még nem készítettek. A bar­csi szövetkezetben a tervek szerint januárban kezdenek hozzá a 20 darabból álló el­ső sorozat gyártásához, s a termelés a továbbiakban a hazai és a külföldi piaci igé­nyeknek megfelelően alakul. Horgászok közgyűlése Január 25-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor a Sztáron Sán­dor Gimnázium dísztermében tartja közgyűlését a Váci Du­nai Sporthorgász-egyesület. Az elnöki megnyitó után a titkár számol be tavalyi mű­ködésükről, majd a számvizs­gáló bizottság ad jelentést, s várják a tagok hozzászólásait, javaslatait is. Működnek a korlpáfyák Az Árpád Üti Általános Is­kolában és a Juhász Gyula Általános Iskolában az iskola tanárainak és diákjainak köz­reműködésével az udvaron korcsolyapályát készítettek. Délután 2 órától sötétedésig korcsolyázhatnak a gyerekek. Van jégpályája Deákváron b Ságvári Klubnak is. 1728-ban oltáráról, A rang és a hang T ermészetes dolog, hogy a csoportvezető, a műveze­tő vagy az osztályvezető "kö­zelebb áll beosztottaihoz, mint az igazgató vagy a miniszter. A közvetlen fölöttes a munka- körülményeket, az egyéni gon- dokat-bajokat, és a teljesítmé­nyek mögöttes összetevőit is jobban ismeri. Ily módon szí­vesebben is mondanak véle­ményt, könnyebben nyilatkoz­nak meg előtte az emberek: megértést, méltányolást, vagy csupán meghallgatást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordul­nak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik „lentebb” nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmet, el­ismerést. A türelmetlen cso­portvezető vagy a fölfelé haj­bókoló, lefelé goromba műve­zető ismerős figura a barátok elbeszéléséből, a magunk ta­pasztalatából. Az igazság még­is az, hogy vállalatainknál, intézményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársai­val együtt síró-nevető közép­vezető. mint a rideg, értetlen főnök. Kérdés persze, hogy a nor­mális hangnem és a munká­ban egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munka­helyi légkör alapja — páro­sul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érdekek és az igazi értékek képvisele­tében, kellő kiállással kifelé? Mert — ezt minden rendű és rangú munkavállaló elismeri — hiába a megértő, netán se­gítő kis főnök, ha az illető tör­ténetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagy fő­nök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófiúskodás, amely a kollégák­nál tompítani igyekszik a jo­gos kritikát, de fölfelé gátlás­talanul eláztatja a beosztot­tait. Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hozzáérté­sét és gépies tárgyilagosságát számon kérni termelésirányí­tóinktól. Nem is a tévedhetet­lenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példa- mutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hibá­jukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők, miközben ■egyre feljebb lépnek a rang­létrán. fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltányos­ságukat. Minden vezető poszton nem­csak a hatáskörnek és a fe­lelősségnek, hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymás­sal. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ez alatt, hanem a hangnem vál­tozásait. Az emberi hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatása továbbra is el­engedhetetlen a vezetők stílu­sában, de természetesen a po­zíciójukból eredő nagyobb át­tekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb kö­rültekintést és szívós követke­zetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőknek ne csak rangja és hangja, hanem sza­va is legyen. Zs. Cs. Jegyzet Bátortalan BÁTORTALANUL ko­pogtat az ajtón. Béniről nem hallatszik hang. To­porog, vár, majd picit erő­sebben koppant. Megint semmi. Óvatosan résnyire nyitja az ajtót, bedugja a fejét, és halkan rebegi: — Jó napot kívánok. — Nem válaszol senki, pedig ő már látja, hárman is ülnek az asztaloknál. Egyiküket már ismeri, volt vele dolga, most is hozzá jött tanácsot kérni. Az azonban nem figyel rá, a vasárnapi menüt tár­gyalja kollégájával, a har­madik a telefonon keresz­tül gyermekét ellenőrzi. Beljebb húzódik, egyik lá­báról a másikra áll, félén­ken szemrevételezi a szoba berendezését. Zavara egyre jobban nő, végre megkér­dezik tőle, mit akar. Ügy látszik, ennyi idő kellett ahhoz, hogy megpuhítsák, tudassák vele, hol is van. Vele, a kisemberrel, aki már akkor megijed, ha hi­vatalos levelet kap. Sokszor van bajban a bevásárlásoknál is. Honnan tudná, melyik polcon mit keressen? Hiába kérdezgeti az eladókat, azok ügyet sem vetnek rá. Azért né­ha-néha egy másik kisem­ber megszánja őt, és meg­mutatja a kívánt árut, még az apró betűs árat is el­olvassa neki. Legutóbb is hogy járt. Kólát akart in­ni, de nem találta. Egy ta­nulókislány véletlenül szó­ba állt vele. ígérte, hoz a raktárból. Csak az volt a baj, hogy ezt meghallotta az idősebb eladó. Azonnal felvilágosította a tanulót, hagyja azt a kólát ott, ahol van, mert az másnak kell. Egy nagyobb embernek. Már nem csodálkozott ezen a kijelentésen, mondtak neki olyat is, amikor egy­szer szólni merészelt: an­nak adok, akinek én aka­rok! És neki nem akart adni. Az sem meglepő számá­ra, amikor gyermeke a vá­kopogtatás sárlásból visszaérve min­denből a legrosszabbat hozza. A súlyhiány már nem újdonság, megszokta a szalámivéget, az elszíne- ződött párizsit, a , kétnapos kenyeret. Az ő csemetéjé­nek miért is adnának friss árut? Magában dohoghat, akkor is, amikor a húszfo­rintos helyett tízesből kap vissza a kisember. Kisembernek nincs sze­rencséje utazásai során sem. Mindig az a vonat késik, amelyikkel hazafelé sietne. Ilyenkor természete­sen a csatlakozó busz sem várja meg. Havonta egy­szer kellene a bérletét bé­lyegeztetnie, elfelejti. A jegyszedö száz forintért tesz rá kérdőjelet. Ha je­gyet kell váltania, hosszú sor áll előtte, siet, felszáll jegy nélkül. A kalauz meg­bünteti, a mellette ülőktől nem is kérte. Ennyire lát­szik rajta a kiszolgáltatott­ság? Helyzetéhez méltóan gyalog közlekedik, így sű­rűn van alkalma tapasztal­ni a négy keréken járók lenéző magatartását. Né­mán kell tűrnie megjegy­zéseiket, szidalmaikat. El­vétve sikerül valamelyik kisembernek egy használt autót venni, azonban azzal is megjárja. Minden szer­viz után kicserélik a jó al­katrészeit rosszra. SORSÁBA igyekszik be­lenyugodni, nem ágál, nem törekszik magasabbra. Ö nem utasít, csendesen kér. Fizetéséért megdolgozik, szomszédaival, munkatár­saival a lehető legjobb vi­szonyban van. Nem szeme­tel az utcán, nem tolak­szik, mindenütt kivárja a sorát. Egy-egy lázadó pil­lanatában elgondolkodik . azon, milyen sokan is van­nak ők, kisemberek, hiszen valahol, valakinek minden­ki az. De szép lenne, ha összefognának és felemel­nék egymást! Akkor talán jobban észrevennék őket. Báskai Erzsébet ISSN 01SÍ—2759 (V4ci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom