Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

1987. JANUÄR 21., SZERDA t 3 Maguk számítanak elefántóknak Sok-sok forintért vett csend Érd helytállt a nehéz időben Ugyanaz más és más oku­lárén át nézve, örült az üdü­lőtelek tulajdonosa, mert bir­tokától nem messze közutat építettek, vége tehát a kocsit, embert egyaránt gyötrő buk­dácsolásnak. Később azután férjhez ment az egy szem gye­rek, vevőt várt a gonddal ke­zelt kert, a szerény hétvégi ház. A vevő jött. és — fity­mált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas, zajos, bü­dös... ó jó levegőt és csendet keres. Csend. Kezd értéke len­ni. A szép ének A legrégibb hazai „termé­szetvédelmi” törvény, az 1504. évi XVIII. törvénycikk — mely a vadászatról rendelke­zett — már bemerészkedett a hangok világába is; daloló ba­rátainkat, a madarakat is megóvandónak tartja. Az in­dok lefegyverzően egyszerű. A szép ének. Ma ilyen lefegy­verzően egyszerű indokkal aligha lehetne bármit is elér­ni környezetünk óvásában, gyakran a bírságok, az admi­nisztratív intézkedések ugyan­úgy eredménytelenek, mint a rábeszélések, az agitatív ér­vek, az érdekekre való hivat­kozások. Ráadásul az emberi környezet összetevőinek szinte mindegyike és látszatra egy­szerre indult romlásnak. Hová kapjunk? A kevés pénzt mire költsük, miféle rangsort ál­lítsunk fel? Egy évtized alatt a megyé­ben a szocialista szervek kör­nyezetvédelmi beruházásai megháromszorozódtak, ami vonzó ritmusnak tetszhet, a szakemberek szerint azonban e megháromszorozódott összeg sem adhat okot elégedettség­re, ha a megoldandó feladato­kat nézzük. Sokféle adósság halmozódott fel ugyanis, s az újabb teendők szintén erőtel­jesen sürgetik a ráfordítások növelését. Annyi pénz soha nem lesz — és ez szinte ter­mészetes —, amennyit a kör­nyezetvédelem valamennyi te­rületén feltorlódott tennivalók azonnali megoldása követel­ne. Fel kell állítani a rang­sort, mi kerüljön előbb sor­ra és mi később. Ennek jogos­sága vitathatatlan. A veszély azonban nem feltételezett, ha­nem reális: miközben egyes területeken, a rangsorból kö­vetkező koncentrálás eredmé­nyeként felgyorsul a haladás, más területeken olyan mér­tékben sűrűsödnek össze a gondok, hogy azok enyhítése majd csak hatalmas —az idő­beni közbeavatkozásnál min­denképpen sokkal nagyobb — ráfordításokkal lesz megold­ható. Említettük a megyében meg­háromszorozódott környezet­védelmi beruházásokat. A ki­adott összeg döntő részét azon­ban — 1985-ben minden száz forintból nyolcvanötöt! — a vízkészletek védelmére es ész­szerű kihasználására irányuló beruházások, hivatalos elne­vezésű teendőkor emésztette fel. A zaj elleni védelemmel kapcsolatos beruházásokra — amíg országosan ez az arány a teljes környezetvédelmi be­ruházásokból öt-hét százalék — egy fillér sem jutott a me­gyében, s egy évvel korábban is jelentéktelen összeg — a fél­millió forintot sem érte el — képviselte ezt a területet. Bizonyos, hogy többre, sok­kal többre lesz szükség. Repü­lőgépek sügárhajtóművének dübörgése, légkalapácsok vad bömbölése, feltorlódott gépko­csik motorjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozá­sa ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakembe­rek a megyében különösen „a közúti, forgalmi eredetű zaj­terhelés gyors növekedéséről” beszélnek, a magunk szerény, laikus tapasztalatai pedig azt mutatják, mind ritkább a csendes pillanat, a zajokat megszűrő, azokat távol tartó környezet, hely. Egyre ritkább, mert már az erdő mélyének mélyén is négykerekű, lemez­testű vaddisznók csörtetnek, nyomott áramkörök jelei erő­södnek fel bömböléssé a hang­szórókban. Az erdőgazdaságok egyre inkább tehetetlenek a megyében az ún. üzemi — csak munkagépek által járha­tó — utak tábláit figyelmen kívül hagyó, elzáró sorompóit szétverő autósok áradatával szemben, akik természetesnek tartják, hogy elakadva kocsi­jukkal, az erdőgazdaság em­berei és gépei jöjjenek a se­gítségükre ... S ez csupán csi­petnyi a példatárból. Egy évtized alatt több mint a négyszerésére nőtt a megyé­ben — elsősorban és érthe­tően a városok az érintettek — a gépekkel rendszeresen tisztított belterületi utak, te­rek négyzetméterben számított mennyisége. Vállalkozó híján meg az ésszerűség jegyében ennek a munkának a kilenc­ven százaléka a gépekre vár, s bár nem könnyen tehetik—. mert ha van is pénz rá, ezek a berendezések szinte hosszabb várakozás után kaphatók meg, mint a Ladák —, a városgaz­dálkodási vállalatok, a költ­ségvetési üzemek igyekeznek a feladatnak megfelelni. Az ered­mény teremtette gond: az út­tisztítás — éppen a gépek okán — egyre nagyobb zajjal jár. A lakosság azonnal tiltakozott ott, ahol esti, éjszakai időben kívánták a gépeket járatni, mondván, ne háborgassák pi­henését. A kézenfekvő, s ta­nácstagi beszámolókon, tanács­üléseken természetesként elő­adott javaslat: járjanak nap­pal ezek a szuszogó, harákoló, a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem végzik el, mint éjszaka, mert számuk­ra akadály a forgalom, amint lassú menetükkel, nagy tes­tükkel maguk számítanak ele­fántoknak a versenylovak me­netébe keveredve. Annyi pén­ze meg nincs és nem is lesz so­ha a tanácsoknak, hogy meg­kétszerezzék a gépparkot... Maradt megoldásnak a megal­kuvás. Nappal járnak a gépek, de ennek fejében ritkábban kerül sor egy-egy útszakasz­ra. Hol, kinél akkor az igaz­ság?! Az érintett utcákban la­kók ugyanis most amiatt tilta­koznak, hogy míg korábban hetente kétszer, háromszor ta­karítottak náluk, újabban csak egyszer... Közprédasors Kicsiny, köznapian közön­séges példája annak, mi min­den keveredik — akárcsak sok másban — zajok és csendek birkózásában, s bár utóbbi gyakrabban legyőzött, mint győztes, a nézőközönség foko­zatosan rájön, nem lehet pusz­ta szemlélő. Ezer módon tu­dunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — úgy bizony, a vegyszert, műtrágyát szóró helikopter is ide tartozik, megszokott része­ként most már a földművelés­nek —, az ipari berendezések, a mezőgazdasági szárítók stb. mind-mind zajforrások. Amint egyre erőteljesebb szerep jut — a szakma nyelvén — a la­kossági csendfzennyezésnek is. Igen, a lakossági csendszeny- nyezésnek. A kedves szomszéd­nak. aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén sze­reli és túráztatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek, aki szombaton reggel hatkor kez­di el a parkettcsiszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készü- lékeknek, lemezjátszóknak, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köztulaj­don, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg közpréda lenne ... ! Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védekezésre is képessé tesz- szük magunkat. Adminisztra­tív eszközökkel például, így csendvédelmi övezetek kijelö­lésével, gyógyintézmények, is­kolák, gyermekintézmények környékén, az üdülőhelyek meghatározott településrészein. Az új építkezéseknél védősá­vok kialakításával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, falak, épületek, földrézsűk stb. — alkalmazá­sával, továbbá településrende­zési, forgalomszervezési intéz­kedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A megye sajátos helyzetéből következően — mind a vasút, mind az országutak esetében átszövi a megye területét a gerinchálózat — az itt élő la­kosság tetemes részének zaj­terhelése az országos átlagnál jelentősen nagyobb, Vecsés, Üllő, Ecser térségében pedig a Ferihegyi repülőtér növekvő forgalma teremtett máig felol­datlan feszültségeket. Bátrabban kellene élniük a helyi tanácsoknak a csendvé­delmi övezetek kijelölése lehe­tőségével — igaz, ott, ahol er­re már van tanácsrendelet, el­lenőrizni is illene —, a szak­hatóságoknak pedig az új gé­pek, járműtípusok stb. üzem­be helyezésekor az eddigiek­nél alaposabban kellene vizs­gálniuk a zajkeltés mértékét. Egy sor dologban aligha kö­zeli a megoldás, így a többi között a kettes és a négyes számú fő közlekedési utak la­kott területeken átvezető és ma már nehezen viselhető forgalmát tetemesen csökken­tő autópályák megépítése nem lesz holnapi teendő. Lesz, ha lesz Várjunk akkor tétlenül, be­letörődve a kialakult helyzet­be? Ennek a felfogásnak ugyan sok a híve — majd ha lesz pénz, akkor érdemes foglal­kozni mindezzel, ez az érve­lés —, de a szakemberek jól tudják, megtehetők lépések je­lentősebb pénzügyi ráfordítá­sok nélkül is a megyében. Olyan lépések, mint az egyirá­nyú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződé­sek, a csomópontok felülvizs­gálata, a nyomvonalkorrek­ciók, a kényszerű megállások és indítások számának a csök­kentése, a gépjárművek zaj­emissziójának (zajkibocsátá­sának) a folyamatos ellenőr­zése a szervizekben éppúgy, mint az országutakon ... Hosz- szú a sor. Hiszen beletartoz­hat — mert némely helyen érintethetetlenként kezelik, holott alapvetően megválto­zott a lakókörnyezet — a tö­megközlekedési járatok útvo­nalának felülvizsgálata, az egy ideig azonos útvonalon közle­kedő járatok szétválasztása. Hosszú a sora a lehetősé­geknek, szerencsére, bár igaz és sajnos, a. ténylegesen nagy, alapvető fordulatot hozó lehe­tőségek valóra váltásához — mint amilyen például a lakó­épületek zaj elleni szigetelése — mai pénztárcánkhoz mér­ten rengeteg pénz kell. Majd valamikor, amikor lesz. Igen, sajnos már forintmilliárdokért kell megvennünk a csendet, a csend társát, a nyugalmat, a nyugalom adta pihenést. Mégis, van valami, ami a forintnál lényegesebb már ma és egyre fontosabb lesz a jövőben. Ez a több figyelem, a tapintat, a mások iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betar­tása munka- és lakóhelyen egyaránt, termelési feladatok­ban éppúgy, mint szabad idő­re jutó foglalatosságokban. Az­az a forintok előtt viselkedési kultúra kell, s ráadásul az in­gyen lenne. Ha lesz ... Mészáros Ottó AZ IDÖJÄRÄS okozta leg­súlyosabb helyzet Pest megyé­ben a Dunától nyugatra eső területeken, köztük Erden és körzetében alakult ki. Január 12-én, hétfő reggelre járha­tatlanná váltak a 6-os és a 70-es fő közlekedési útvonala­lak, valamint az érdi és a környező községek útjai. A személyszállítás szinte telje­sen megbénult, akadozott az áruszállítás, rendkívüli erőfe­szítések árán sikerült nagyobb üzleteket ellátni kenyérrel, tejjel. Pusztazámort a havazás el­zárta a külvilágtól. Senki sem várta, hogy felülről mondják meg, mit kell tenni. Minden­ki tette, amit tennie kellett, végezte feladatát. A kialakult állapotra tekintettel a reggeli órákban a városi pártbizott­ság irányításával operatív bi­zottság alakult az életvédelmi feladatok, az egészségügyi el­látás biztosítására, a közúti forgalom helyreállítására, gé­pek, gépjárművek mentésére, hóakadályok elhárítására, a lakosság legfontosabb élelmi­szerekkel történő ellátására, a városi pártbizottság, a városi tanács, a rendőrkapitányság, a Volánbusz, a költségvetési üzem, valamint a mentésben segíteni tudó vállalatok rész­vételével. FELMÉRTÜK a rendelke­zésre álló gépi eszközöket, gépjárműveket, ütemtervet Kedden a Mogürt székházá­ban munkaértekezletet tartot­tak a külkereskedelmi tevé­kenységre jogosult vállalatok vezetői. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese is. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter elmondotta, hogy a múlt esztendőben a belső és külső gazdasági fo­lyamatok nem segítették a külkereskedelem előirány­zatainak megvalósítását. En­nek ellenére a rubelelszámo­lású forgalom egyenlege a tervezettnek megfelelően ala­kult. Az import mennyisége — több év után először — nö­vekedett, de a tervezett szint alatt maradt. így a kivitel sem bővülhetett a vállalati törekvéseknek megfelelően. A konvertibilis forgalom — a tervezett aktívum helyett — passzív egyenleggel zárt. Az export nem haladta meg az előző évi szintet, s így elma­radt a tervezettől. Az import növekedése viszont meghalad­ta a tervben előirányzottat. dolgoztunk ki a feladatok végzésére. A körzet tanácsai, üzemei, szövetkezetei és la­kossága szinte egy emberként mozdult. A hó eltakarítását a városi tanács költségvetési üzeme négy munkagéppel megkezdte, az Érdi Építőipari Szövetkezet két tolólapos munkagépet bocsátott a város rendelkezésére. Ugyancsak a víztársulat, valamint a Ben- tavölgye Mgtsz munkagépek­kel és éjjel-nappal ügyeletet tartó javítóbázissal segítette az igénybevételtől meghibáso­dott gépjárművek mielőbbi kijavítását. Diósdon az ercsi katonai alakulat vett részt a hóeltakarításban, a 70-es út Diósd és Budapest közötti szakaszának megtisztításában, hogy biztosítsák a közlekedést. Ez kedden hajnalra, a mínusz 25 fokos hideg ellenére is si­került, a forgalom megindul­hatott. A hétfő déli órákra beindították a városban a he­lyi autóbuszjáratok többségét, annak ellenére, hogy az üzemanyag megdermedése miatt gyakran meghibásodtak a járművek. Ugyancsak sike­rült — Pusztazámor kivételé­vel — valamennyi községet legalább egy útvonalon meg­közelíteni, járhatóvá tenni. A tömegközlekedést Budapest felé az M7-es úton a hóaka­dályok ellenére biztosították. A lakosság többsége azonban mégsem tudott a reggeli és Továbbra is alapvető prob­léma, hogy lassú a termelési struktúra korszerűsítése, a közgazdasági környezet pedig csak részben kényszeríti ki az export növelését. A megye erre az évre vár­ható iparcikk-ellátásáról ér­deklődtünk a Pest- Megyei Iparcikk-kereskedelmi Válla­lat nál, ahol Csabányi Károly- né kiskereskedelmi csoport- vezető az alábbi tájékoztatást adta: — Igyekszünk kihasználni azt a lehetőséget, hogy most már több helyről vásárolha­tunk. Terveink szerint az idén több járművet, valamint vas- és műszaki cikket kívánunk eladni. Az importkorlátozás miatt viszont csökkenésre kell számítani a festékáruknál, ki­elégítő lesz azonban a mosó- és tisztítószerek, illetve a kozmetikumok kínálata. Bútorból van elég mennyi­ség, de továbbra is csekély azonban a választék, különö­sen vonatkozik ez az apró- ée gyermekbútorokra. A kony­habútor-ellátásban azonban kifejezett javulás várható. A tartós fogyasztási cikkek kö­zül hűtőgépekből, a tavalyihoz hasordóan, nem elég széles a kínálat. Az év első felében beérkező nagyobb mennyisé­gű import átmenetileg javít valamit ezen a helyzeten. Fekete-fehér* televíziókészü­lékek} ől sincs elegendő, ezen szintén behozatallal kívánunk segíteni. Az olcsóbb típusú színes készülékekből, vala­mint videomagnókból válto­zatlanul kevesebb lesz a kí­nálat, mint a kereslet. Az egyszerűbb megoldású mag­nókból és lemezjátszókból vi­szont kifejezetten túlkínálat tapasztalható. A tavaly is gyakran kere­sett automata mosógépek te­rén különösebb javulás nem várható,' termelői kapacitás- hiány, illetve importkorláto­zás miatt a kínálat az idén is kisebb lesz, mint a várható kereslet. Ezért a vásárlóknak a beszerzéskor számolniuk kell bizonyos várakozási idő­délelőtti órákban eljutni munkahelyére, mivel a város­részek és a városközpont kö­zött az autóbuszforgalom nem, illetve alig-alig üze­melt ez időben. MINDVÉGIG biztosították az egészségügyi ellátást, vala­mennyi egészségügyi intéz­mény a meghatározott terv szerint látta el feladatát. A gyermekintézmények — óvo­dák, iskolák, bölcsődék — ügyeletet tartottak. A gyerme­keket megfelelő körülmények között látták el. A hét köze­pén a tanítás valamennyi is­kolában, órarend szerint meg­kezdődött. A tüzelővel való ellátásban gondot a tüzelőolaj- és a pb- gázellátás okozott — mivel a szállítás a hóakadályok miatt lehetetlenné vált. A körzet üzemei, szövetkezetei, a múlt hét első felében csökkentett kapacitással — majd szerdá­tól már a megszokott munka­rend szerint dolgoztak. A városi párt-végrehajtóbi­zottság az elmúlt heti ülésén áttekintette a város és kör­zete helyzetét és megállapí­totta, hogy a rendkívüli idő­járás megoldhatatlan gondot nem okozott a körzetben. Biztosították az egészségügyi, az élelmiszer-ellátást, az ener­giaszolgáltatást. Az üzemek egymást segítették a problé­mák gyors megoldásában. A tömegközlekedésben kialakult átmeneti gondokat is le tud­tuk küzdeni. Nem kellett sen­kit sem utasítani. MINDEZEKÉRT elismerés és köszönet illeti mindazo­kat a munkásokat, KISZ-ese- ket, más fiatalokat, rendőrö­ket, munkásőröket, tanácsi dolgozókat, akik önként vál­laltak feladatokat és összefo­gásukkal szép példáját adták a helytállásnak. Méray Tibor, az MSZMP Érd Városi Bizottságának első titkára vei, illetve marad az elő­jegyzés rendje. A korszerű gáz-fűtöberen- dezésekböl ebben az évben javul az ellátás, konvektorok­ból azonban nem ennyire kedvező a helyzet, időnként választékhiányra kell számí­taniuk a vásárlóknak. A konyhai gáz- és villanytűzhe­lyek kínálata várhatóan a ke­resletnek megfelelően alakul. A lakóházak fűtéséhez szük­séges kályhákból, kazánokból és radiátorokból elegendőnek ígérkezik a készlet. A. P. Kíszöv-e I lökségi ülés Szövetkezetek gazdálkodása Két szövetkezet gazdálkodá­sát tekintette át tegnapi el­nökségi ülésén a Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsé­ge. 1985 novemberében gaz­dasági munkaközösségből jött létre Solymáron a Ciklon Ipa­ri Kisszövetkezet. Profiljukat megtartották: kézi földmun­kákat végeznek jelenleg elekt­romos kábelfektetéseknél. Te­vékenységüket a jövőben bő­víthetik komplett vállalkozá­sokkal, ez azonban fejlődésük függvénye. Egyelőre szövetke­zeti jellegük erősítése a cél — állapította meg az elnökség. Ötödik éve dolgozik a Gö­döllői Szak- és Szerelőipari Kisszövetkezet, amely a Gö­döllői Építőipari Szövetkezet­ből vált ki. Létszámukat és kapacitásukat fokozatosan bővítenék, zömmel üzemek, irodaépületek és lakások fel­újítását végzik. Egyre inkább igénnyé vált náluk, hogy tag­jaikat többféle szakmában is foglalkoztathassák. Eddigi te­vékenységüket pozitívan érté­kelte az elnökség. Megköti a dohányfüstöt A dohányfüst elszívására ötletes, fénycsővel összekapcsolt ké­szülékek sorozatgyártását készítik elő a Mechanikai Művekben. A Pécsi Dohánygyárral közösen kifejlesztett berendezés főleg irodák, hivatali helyiségek légterének tisztítására, illetve a le­vegőben terjengő dohányfüst megkötésére szolgál. Képünkön: Szűcs Istvánné a hatósági vizsgálatokhoz készíti elő a So­pianae nevű berendezés prototípusát (Hancsovszki János felvétele) A külkereskedelmi egyenlegről Miniszteri értekezlet Mire számíthatunk? Több jármű, kevés mosógép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom