Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
XgyiAANQ]* EESF MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA az MSZMP pest Megyei A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM lm: 1,150 forint 1987. JANXJÄR 21., SZERDA KOST V. B. Megnyílt az ülés A KGST Végrehajtó Bizottsága kedden Moszkvában megkezdte 122. ülését. A tanácskozáson részt vesz a tíz KGST-tagállam küldöttsége állandó KGST-képviselőinek vezetésével — köztük a magyar küldöttség, élén Marjai József miniszterelnök-helyettessel. Jelen van az ülésen Jugoszlávia képviselője is. A kétnaposra tervezett ülésen a bizottság a tagállamok közötti együttműködés elmélyítésének időszerű kérdéseiről, elsősorban az alig több, mint egy éve elfogadott új átfogó együttműködési okmány, a 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztési komplex program megvalósításának feladatairól tárgyal. Munkabizottságokban tanácskoznak A hónap végére hívták össze az országos békekonferenciát A XI. országos békekonferencia előkészítéséről és programjáról tartott nemzetközi sajtótájékoztatót az Országos Béketanács kedden a Fórum Szállóban. Amint elmondották: a békekonferenciát január 31-re hívták ösz- sze az építők székházába. A délelőtti plenáris ülést követően 8 munkabizottságban folytatódik majd a tanácskozás. A szekcióülések főbb témái: gazdaság, béke, nemzetközi együttműködés; a biztonság és a leszerelés időszerű kérdései, fejlődés, béke, szolidaritás. A kutatás eredményei a - gyakorlatban Aki nem gworsit - lemarad A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok keretében kétnapos kutatási és fejlesztési tanácskozás kezdődött tegnap a mezőgazdaság gépesítéséről a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A mintegy 800 résztvevőt dr. Czakó József egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes köszöntötte, majd dr. Pa- pácsi László MÉM-miniszter- helyettes, valamint dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója, az agrárműszaki bizottság elnökhelyettese tartott előadást. Mindketten hangsúlyozták, hogy a gépesítésben meg kell gyorsítani a mezőgazdaság műszaki fejlesztését, mert különben lemaradunk a világszintű versenyben. Fontos az is, hogy a kutatóintézetek legújabb eredményeit minél előbb átültessék a gyakorlatba, ezzel segítve a termlés dinamizálását. A mezőgazdaság és az erdő- gazdaság termékéire továbbra is nagy szükség van, mert nincs olyan más ágazat, amivel az ebből származó exportot helyettesíteni lehetne. Ez nem is cél, mert hazánk termőhelyi adottságai kiválóak, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ugyanakkor törekedni kell a jövedelemtermelő képesség fokozására, a költségek csökkentésére is. Ennek pedig elengedhetetlen, szerves része a műszaki fejlesztés is. Ebben nagy szerep hárul a hazai mazogépiparra, amelynek feladata, hogy olcsó és korszerű gépekkel lássa el a mezőgazdaságot — hangoztatta a miniszterhelyettes. A plenáris ülés után hét szekcióban folytatódott tovább a tanácskozás. A kiemelt témák ..között szerepelt a itar- bantartás, az alkatrász-/eíújt- tás, az energiatakarékos szállítóberendezések fejlesztése, a talajművelés, az öntözés, a vetés, a betakarítás, a növény- védelem, a műtrágyázás, a szőlő-, a gyümölcstermesztés, a zöldségtermesztés, a szarvas- marha- és juhtartás gépesítése, a takarmánytárolási, a fal- dolgozási technológiák, a mezőgazdasági gépek méréstechnikájának és vizsgálati módszereinek fejlesztése, valamint az új technikai, technológiai és üzemeltetési megoldások az erdőgazdaságban. A tudományos tanácskozás ma folytatja és be is fejezi munkáját. Jelenleg nincsen árvízveszély Leverőit a pg a Otíliái! A Duna 127 kilométer hosz- szú magyarországi szakaszán dolgozó 13 jégtörő hajó munkájának eredményeként megszűnt a jeges árveszély. Az elmúlt napokban a folyó vízfelületének hazánkban 60 százalékát borította jég. A zajló jégtáblák átlagos vastagsága 15 centiméter volt. Az enyhébb időjárásnak köszönhetően most már csak a vízfelület 10-15 százalékát fedi jég, s így nem kell tartani a jégtáblák torlódásától. A jégtörő hajók visszavonultak állomáshelyükre. A nemzetközi egyezmény keretében . jugoszláviai területeken dolgozó négy magyar jégtörő ugyancsak befejezte munkáját, s visszatért Bajára. A két ország ' képviselői ma, szerdán a meteorológiai, illetve a hidrometeorológiai előre- j elzések figyelembevételével tárgyalnak a további teendőkről. A Tiszán kisebb-nagyobb megszakításokkal áll a jég, a mellékfolyók többségét ugyancsak jég borítja. Polgár és Tiszafüred között parti jégzajlás tapasztalható: a jég vastagsága 20-40 centiméter. A. Balatont és a Velencei-tavat 20-30 centiméter vastagságú összefüggő jég borítja. Az elmúlt két esztendő békemozgalmi tevékenységét értékelve Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke elmondotta: a békemozgalom a társadalom, a közélet részévé vált s hozzájárult a nemzeti közmegegyezés erősítéséhez. Az eredmények ellenére több hiányosság iá felfedezhető ma még a békemozgalom tevékenységében: például az egyetemisták és a mezőgzadaság- ban dolgozók aktivitását nem sikerült növelni — emelte ki az OBT elnöke. Végezetül arról szólt, hogy a már bevált delegálási elv szerint megválasztották az Országos Béketanács tagjait. Üzemek, szövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények, békeklubok kollektívái küldtek az OBT-be tagokat. Az új Országos Béketanács csaknem 400 tagja a konferencia előtti napon, január 30-án tartja meg alakuló ülését. amelyen megválasztják az OBT tisztségviselőit, illetve megalakul az OBT új elnöksége. Barabás Miklós+ az Országos Béketanács főtitkára a hazai békemozgalom további tevékenységével, illetve a béke- konferencia munkájával kapcsolatban a folyamatosság, a kezdeményezőkészség, a kritikai és a vitaszellem, valamint a nyitottság fontosságát emelte ki. Mint mondotta, a békemozgalmi munka két évvel ezelőtt meghatározott irányvonala kiállta az idő. próbáját, lényeges változtatásra nincs szükség. Vérkonyl Péter elutazott Norvégiába Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Oslóba utazott. Ansi változott, „Kizárható az a hipotézis. ** • * hogy a kínai vezetés felülS CSntS nem vizsgálta politikáját, amely 1978 decembere, Teng Hsziao-ping vonalának győzelme óta következetesen a gazdaság és a.társadalom megújítására, a külvilág felé történő nyitásra, a szocialista demokrácia és a szocialista törvényesség megjavítására, a hazafias egység megerősítésére irányul.” (2. OLDAL) Aki iért» művelt WQS'OSfOttfB dítésokon kívül szerepelne ebben az is, hogy közreműködött a Tőke első kiadásában, valamint Marx és Engels műveinek fordításában.” (5. OLDAL) R&ft&aésben éltek -Min,t sok más alka‘ Keirey-snen essen lonwTial; ebben a2. S3 gyereken esetben is a mértéktelen italozás játszik szerepet abban, hogy éveken keresztül rettegésben, méltatlan helyzetben élt két gyerek. Anyagi körülményeik és a lakásviszonyaik pedig alkalmasak lettele volna arra, hogy békésen tanulhassanak, játszhassanak, zavartalanul fejlődjenek.” (8* OLDAL) „Az igazolások mellett volt *7maSíMgOS azonban egy másik feladata kosar&siervek is Szűcs Béláékflak. Történetesen az, hogy el kellett hitetni játékosaikkal: képesek a győzelemre, úgy kell minden alkalommal a pályára lépniük, hogy csak nyerniük szabad.” (1. OLDAL) Felosztották az idei idegenforgalmi alapot Szolgáltatásfejlesztés a cél Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elnökletével kedden a Budapest Kongresszusi Központban ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. A testület egyebek között az idegenforgalmi alap tavalyi fel- használásáról és a idén rendelkezésre álló összeg felosztásáról tárgyalt. Tavaly összesen 580 millió forintnyi idegenforgalmi alap képződött, ebből a 4 kiemelt üdülőkörzet intézőbizottsága 94 millió forinttal, a 14 tájegységi idegenforgalmi bizottság 29 millió forinttal részesült: elsősorban infrastrukturális célú fejlesztéseik megvalósításához kaptak segítséget. Az Idegenforgalmi Tanács leszögezte, hogy az elmúlt évben lényegében a tervezettnek megfelelően használták fel a támogatásra szánt összeget. Az idén összesen csaknem 750 millió forint értékű idegenforgalmi alappal lehet gazdálkodni. Ebből — a korábban megfogalmazott elveknek megfelelően — továbbra is elsősorban azokat a fejlesztéseket támogatják, amelyek az idegenforgalom időbeni és térbeni széthúzását szolgálják, szélesítik a magasabb igényeket is kielégítő szolgáltatások körét, s hozzájárulnak a konvertibilis devizabevételek növéséhez. A tanács javaslata szerint az idén a kiemelt üdülőkörzetek intézőbizottságai és a tanácsi idegenforgalmi bizottságok 152 millió forintot kapnak az idegenforgalmi alapból, elsősorban infrastrukturális célú fejlesztéseikre Propagandacélokra a tavalyinál jóval többet, 200 millió forintot juttatnak. Kulturális és sportrendezvények támogatására 50 millió forintot fordítanak az idén, tízmillióval többet, mint az elmúlt évben. A pályázati rendszerben megvalósuló kereskedelmi és szolgáltatásfejlesztési beruházások támogatására 200 millió forintot hagyott jóvá a bizottság. A tavaly megkezdett balatoni élel- miszerpavilon-program folytatására 20 millió forintnyi támogatást adnak. Ugyancsak folytatódik a kempingek rekonstrukciós programja. Erre a célra az idén összesen 30— 40 millió forintot juttatnak az alapból. Az idegenforgalom devizabevételeinek növelését szolgálja a vadászat is. Hazánkat szívesen keresik fel e sport külföldi hódolói. A képen látható világrekorder agancsot hordozó szarvasbikát a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban ejtették el Visszavonultak a jégtörő hajók TAKARVA K ülönösebb büszkélke- désre nem ad okot az a fejlődésnek tekintendő változás, amely az állami költségvetés kiadásainak egy bizonyos területén végbemegy. Ez a terület a vállalatok, a szövetkezetek támogatása, valamint a fogyasztói ártámogatás. A fejlődés pedig az (lenne), hogy míg 1980-ban minden száz forintnyi költségvetési kiadásból 28,90-et kötött le ez a feladatcsoport, addig az 1987-es, tehát az idén érvényes program 26,10-et irányoz elő. A változás tagadhatatlan, mértéke azonban ... szerény. Maradjunk ennél a kifejezésnél. Korántsem nevezhető ugyanakkor szerénynek a vállalatoktól, szövetkezetektől elvonásra kerülő forintok mértéke —, a jövedelemből való részesedésük aránya —, azaz, nyersen, szépítgetés nélkül fogalmazva, a jók egyre többet kénytelenek fizetni azért, hogy az állam (meg)- segíthesse a gyengéket, a rosszakat. Meglepő tapasztalatokat szerezhetünk a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben járva, ha firtatni kezdjük, kik a jók és kik a rosz- szak, szakszerűbben fogalmazva, a hatékonyság, a gazdaságosság javításában elért. — nem világraszóló — eredményekből mi írható a saját erőfeszítéseik javára, s mi az állami támogatások, kedvezmények, mentesítések stb. számlájára? Két eset lehetséges. Az egyikben, válaszként, megkezdődik a számokkal való bűvészkedés, bizonyítandó azt, amit a megkérdezett éppen akar. A másik esetben — és becsületére válik a termelőegységeknek, ez a többség — az az őszinte válasz, hogy nem tudják. Nem tudják, mert lehetetlenség megbízhatóan és megközelítő pontossággal kielemezni a maguk igyekezetének gyümölcseit és az állami pénztárca adta forintokét. Azért lehetetlen, mert a legjobban képzett pénzügyi szakemberek számára is ma már alig követhető — mivel annyira bonyolult — az elvonások és a támogatások közvetlenül és közvetetten érvényesülő rendszere, a benne mozgó forintok egymáshoz viszonyított aránya Aminek egyenes következménye gyakran a termék- csoportokra vetített jövedelmezőség, gazdaságosság mutatószáma ipák viszonylagossága, kétségessége. Ezt tudva, már nem kell meglepődnünk azon, ha a megyében — és országosan ugyanúgy — tegnap még dicsért, eredményeikért látszatra joggal ünnepelt ipari, mezőgazdasági üzemekről szinte egyik napról a másikra kiderül, mélyponton állnak, alaphiányosak, sőt, veszteségeik évek óta gyűlnek. Gyűltek csak éppen takarva maradtak, az előbb említett bonyolult, át nem tekinthető rendszer következtében. Az ilyen látványos összeroppanások — vagy a kevesebb port felverő, de bajnak aligha kisebb tartós fizetésképtelenségek — sok esetben éppen akkor következnek be, amikor a cég lendületben van, felfelé halad, bevételei növekednek ... Rejtély? Nincsen benne semmi titokzatos. Az történik ilyenkor ami törvényszerű: a jövedelmi forintok hiányoznak a hízó árbevételből. S hiá- . nyoznak azért, mert a vállalati, a szövetkezeti gazdálkodásban sok minden a bevételnek és nem a jövedelemnek a függvénye, azaz mellékesnek látszik a ráfordítások alakulása akkor, ha az árbevétel gyarapszik. Takarya marad azonban — éppen a bevételi, a jövedelmi forintok származási helyének sokfélesége és nehezen megállapíthatósága okán —, hogy pontosan a növekvő ráfordítások következtében zsugorodik a jövedelem, majd elfogy véglegesen. Ez gyakran magukat a vállalat, a szövetkezet vezetőit lepi meg a legjobban, a dolgozókat pedig derült égből érkező villámcsapásként sújtja. Ha ez néhány helyen történik meg, következik be, akkor feltételezhetnénk, az adott, üzem irányítói voltak felületesek, esetleg felelőtlenek, de mert a példák ismétlődnek, és számuk — országosan — nem csekély, kézenfekvő a következtetés: az elemzés, a mérés elveivel és gyakorlatával egyaránt baj van, azaz a mércék ugyan léteznek, de nem nagyon tudni, mihez mérnek. Lehetősége minden munkahelynek van eredményei javítására, ahol az ellenkezőjére esküsznek, ott vagy veszedelmesen szűk látókö- rűek, vagy egész egyszerűen nem mondanak igazat. Az üzemi eredmények javulása azorjjjan — s itt van mondandónk lényege, a takarás szóval jelölt folyamat következméiiye — ■könnyen járhat a népgazdasági értelmezésű jövedelmezőség romlásával! Miközben tehát — és ma ez nem elvétve előforduló eset! — az ipari, a mezőgazda- sági termelőegység „fejlődik”, többet termel és ad el, mint korábban. Gyarapítja bevételeit, bért emel, valójában és a tényleges pénzügyi folyamatokban egyre több terhet rak a közösség vállára, mert mind több támogatást vesz igénybe. mércék megteremtése, világossága nem üzemi feladat, lehetőség. S hogy ilyen, mércékre most már égető a szükség, bizonyítja: amíg 1980 és 1985 között a fogyasztói árkiegészítésre fordított költségvetési kiadások némileg csökkentek, a vállalatok, a szövetkezetek támogatására folyósított forintok ösz- szege több mint egyhar- maddal növekedett. M. O. A