Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

nagykőrösi ^Jurtán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1987. JANUÁR 21.. SZERDA A hétköznapok hősei A fák okozták a szakadásokat j . Aki mozdulni tudott, munkára jelentkezett Ha az elmúlt nehéz idők hőseinek kell valakiket ne­vezni, úgy gondolom, a leg­szélesebb egyetértéssel talál­kozik, ha a villanyszerelőket választjuk. A laikus is, a hoz­záértő is tudja, mert tapasz­talja, a jegesedés, az ónos eső okozta az igazi nehézséget. Mert ha nincs ,áram, megáll az élet. Nem lesz víz — szi­vattyúzás híján, nem süthet­nek kenyeret, nem pasztőröz­hetnek tejet —. hogy a ház­tartások gondjairól már ne is beszéljünk. Dőlteji az oszlopok A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykő­rösi üzemigazgatóságának te­rületét minden eddiginél na­gyobb természeti katasztrófa sújtotta. Szakadtak a vezeté­kek, dőltek az oszlopok. A nagyfeszültségű hálózaton nagyjából nyolcvan hiba ke­letkezett, a kisfeszültségűn csak Nagykőrösön 150—200 hibahelyet tartottak nyilván. Érdemes megjegyezni, hogy a jegesedés, a mintegy másfél­két centi méternyi dérréteg önmagában nem nagyon oko­zott volna gondot, ezt a több­letsúlyt elbírták a vezetékek. Sokkal nagyobb gondot jelen­tettek a nem megfelelő távol­ságra ültetett fák. Ahogy meg­tudtuk, az összes üzemzavar több mint kilencven százalé­ka a f akidőlésekből követke­zett be. A jó idő beálltával érvényt kellene szerezni az idevágó érvényes rendeleteknek: tör­vény vasi rá, hol állhat a fa, milyen magas lehet a vezeték alatt. S ha így nézzük, akkor különösen súlyos a helyzet: fegyelmezettebb magatartás­sal egész egyszerűen létre sem jött volna az üzemzavarok többsége. Becsült kár A nagyságrend külön emlí­tést érdemel: amint azt Be- recz Lajos üzemigazgatótól megtudtuk, a háromszázezer kilowattóra kiesés három év „normális” üzemzavarainak Ösvény a határban apus Balázs még a nyáron bejelentette a gyerekei­nek, úgy döntöttek, hogy vég­leg otthagyják a tanyát, és beköltöznek a városba. A „gyerekek”, akik maguk is öt- venen túl levő felnőttek vol­tak, nagy megkönnyebbüléssel fogadták a hírt. Hiába, nyolc­van felé jártak már a szüleik, s ha nem is betegeskedtek, de gond jócskán akadt velük. Évek óta azzal búcsúztak el tőlük, ha indultak haza a ta­nyáról. hogy gondolkozzanak a beköltözésről. Ök szépen el­rendezték maguk között a dol­got. Terus, az idősebbik lány vállalta volna a gondozásukat. Terusék kertes házban laktak, s a testvérek anyagi hozzájá­rulásával még egy szobát tol­dották a lakáshoz az öregek számára. ­Csakhogy a két szüle eddig hallani sem akart a beköltö­zésről. — Bírjuk mi még magunkat —- mondogatták. — Mit csiná­lunk odabent a városban? — kérdezték, ha a téma előke­rült. Pedig a négyszáz négyszög- öles kertben Téruséknál elbí­belődhettek volna, s a nyulak- kal, tyúkokkal, kacsákkal is lett volna mit tenni. Hogy az öregek végre igent mondtak, ifjabbik Kapus Ba­lázs felkereste a szövetkezet elnökét, és felajánlotta vételre a tanyát. — Tudjuk, hogy a tsz-nek elővételi joga van, hát ezért jöttem, hátha meg tudunk al­kudni. Az egyezség gyorsan létre­jött, már csak ez az egy ta­nya szakította meg a hatal­mas, többszáz hektárnyi össze­függő területet, s ahogy az el­nök mindig mondogatta: na­gyon útjukban volt már a Ka­pus-tanya. Terus néni jócskán sirdo- gált, amikor a teherautó ki­fordult a tanyaudvarból. Ba­lázs bácsi pedig be akarta zárni a házajtót, de a fia le­intette. — Nincs már arra szükség, édesapám. A házat meg az ólakat gyor­san lebontották. A szövetkezet eladta az építőanyagot úgy. ahogy volt, az elnököt csak az érdekelte, hogy a szántáskor már ne kelljen kerülgetni a tanyahelyet, őszi búzát akar­tak tenni az egész táblába. Kapus bácsi nem ment ki megnézni, hogyan bontják le a tanyáját. Azt mondta, nem szereti látni a kivégzéseket. A gyerekek tapintatból soha nem hozták szóba a tanya dol­gát, s úgy látszott, a két öreg megnyugodott. Aztán egy idő után Kapus Balázs ebéd után mindig el­ment otthonról. Csak annyit mondott: vacsorára itthon le­szek. Ügy is volt mindig. Pon­tosan hazaért. A búza szépen kikelt. Az a kis csapadék, amely késő ősz­szel hullott, nagyon jót tett neki. Öröm volt nézni a vég­telen búzatáblát. A Kapus-ta­nyának nyoma sem maradt. Még a dűlőutat is beszántot­ták, amit eddig kényszerűség­ből kellett kihagyni a közle­kedés miatt. Azt sem lehetett tudni, merre volt valaha a ház. Hanem egyszer az agronó- mus bekopogott az elnöki iro­dába. — Mondanék valamit. — Mi baj, Feri? — Egy ösvény van taposva a búzában. — Micsoda? — Egy ösvény. — Miféle ösvény? — Hát ez az. Én sem értem. Egy gyalogút a tábla szélétől vagy három kilométer hosz- szan. Néha fordul egyet, de nem ez a lényeg, hanem hogy egyszer csak megáll. Nincs to­vább. Az emberek szóltak, az­tán megnéztem magam is. Szabályosan kitaposott ösvény. De nem ám át a búzatáblán, csak egy darabig. Olyan ös­vény, amelyen rendszeresen járnak. — Merre van? — Azon a tájon, ahol a Ka­pus-tanya volt. Az elnök kinézett az abla­kon. Szerette volna kijavítani az agronómust, hogy nem „azon a tájon”, hanem „pont arra”, s hogy az ösvény épp ott ér véget, ahol egykor a tanyaház ajtaja volt. Egy cen­timéterrel sem arrébb, pe hallgatott. Aztán csak annyit mondott. — Hagyni kell. Előbb-utóbb úgyis benövi a fű. Tóth Tibor felel meg. Az áramszolgáltató közvetlen kára fél-egymillió forint között van, de ebbe csak az új oszlopokat, újrahú­zott vezetékeket számítják be­le, s jelenleg csak meglehető­sen pontalanul, becsült érték alapján tudják. Ez érthető, hiszen ilyen időkben nem számolgatni szoktak, hanem dolgozni. Méghozzá hogy! A Lestyán Béla vezette kirendeltség minden dolgozója csütörtöktől vasárnapig a szó szoros értel­mében csak órákat aludt — a kirendeltségvezető sem töb­bet mint nyolc órát a négy nap alatt, s azt sem egyfoly­tában. „Aki mozdulni tudott, az münkára jelentkezett" — állapította meg Lestyán Béla. „De nemcsak azok: Bálint András csoportvezető villany­szerelő lázasan dolgozott — tudta, hogy szükség van a munkájára — alig tudtuk ha­zaparancsolni. Mások a régóta szervezett szombati disznóto­rukat halasztották el.” A kirendeltségvezető külön elismeréssel szólt Labancz Ár­pád, a nyársapáti tanácselnök, illetve Tóth Róza téeszelnök és Kiss János párttitkár mun­kájáról. Különösen a kocsé- riak minden elképzelhető se­gítséget megadtak, felajánlot­tak. Vontatták az elakadt ko­csikat, vágták a démászosok előtt a kidőlt fákat, tisztítot­ták a terepet. Kinn, a határ­ban egyébként sokszor jobb útviszonyok között dolgoztak, mint benn a városban — állít­ja a szakember... A hómezőkön át A munka nagyságáról né­hány adatot nem árt felsorol­ni. A terepjáró gépkocsik egyenként vagy ötezer forint értékű benzint faltak föl. A Nagykőrös—Cegléd közötti szakaszon a 35 kilovoltos há­lózaton, a terepen 13 beton­oszlopot kellett cserélni. Azaz: úttalan utakon, a hómezőkön keresztül bejuttatni az oszlop fúró gépet, a darut, s a tonnás oszlopokat. A vasoszlopokra csak úgy tudtak felmászni a szerelők, hűgy maguk előtt verték a jeget. De senki sem panaszkodott, hanem tette a dolgát. S Nagykőrösön csak időnként és csak kisebb terü­leteken pislákoltak a lámpák. A hét elejére már csak há rom trafó kijavítása maradt hátra, de ezek közül is csak egy van nagykőrösi terüle­ten ... Ballai Ottó Állattartó telepek rekonstrukciója Az 1987-re meghirdetett köz­ponti szabályozás az állattartó telepek rekonstrukciójára az eddiginél nagyobb hozzájáru­lást helyez kilátásba, ennek nyomán a nagyüzemekben nö­vekszik az érdeklődéi a léte­sítmények korszerűsítése iránt. A MÉM adatai szerint a megvizsgált 1400 tejtermelő te­henészeti létesítmény közül 280 megérett az átalakításra, mivel berendezéseik elavultak, és technológiájuk túlságosan költséges. Számos gazdaságban már megkezdték a munkát; mindent egybevetve, mintegy 100 létesítmény a színhelye jelenleg az átalakítási mun­káknak. illetve azok előkészí­tésének. A rekonstrukcióknál korsze­rű, energiatakarékos építő­anyagokat alkalmaznak, és mi­vel a támogatás jövőre a gé­pekre is kiterjed, az üzemek a technológiai berendezéseket ts megújítják. A sertéstenyésztésben a ki­bontakozás első jelei most mu­tatkoznak, mivel itt is von­zóbbak lettek a feltételek, és az 1987. évi szabályozók a gaz­daságokat amúgy is jobban ér­dekeltté teszik a létesítmé­nyek jobb kihasználásában. Eddig 30-35 telepen fogtak hozzá a rekonstrukció előké­szítéséhez, és a kivitelezést az idén megkezdik. A juhászaiban, ahol az ér­dekeltség kedvezőtlen volt az elmúlt időszakban, eddig elma­radtak a jelentősebb rekonst­rukciók, s a régi telepek meglehetősen elhanyagolt álla­potban vannak. Jövőre 3-6 te­lep felújítása ad majd mun­kát a szakembereknek. Beteg kocsik orvosai Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik a bicikiikerék szétszerelésétől is megretten­nek, mások a termetes gumi­köpeny alól is pillanatokon be­lül elővarázsolják a lyukas tömlőt. Mint Tivadar János (felső képünkön) tette sze­münk láttára, a Pest Megyei Volán nagykőrösi telepének műhelyében. Persze neki könnyű, jó nevű mesterek temtqtták meg sok más fogás mellett a gumija­vítás fortélyaira. Bőven van alkalom hasznosítani a tanul­takat, szerelni való mindig akad. Ha nem kerék, akkor valami más. Pintér Ambrus­nak most például a gépkocsi elektronikus berendezésének javítása jutott (alsó kép). A j-gig^ félévkor pedig (kiemelt folyamatos karbantartást műszaki szemlére készítik fel évente egyszer középjavítás- a teherkocsikat, sál is kiegészítik a Volán sze- (Varga Irén felvételei) Kevés gól, szoros eredmények Öregfiúk focija, kosárlabda Az öregfiúk városkörzeti kispályás labdarúgó teremtor­nájának ötödik fordulójára a sok szoros találkozó és az ed­digi legkevesebb gól (27 talá­lat) volt a jellemző. A vidékiek dicséretet érdemelnek, mert a váratlan havazás és a nehéz viszonyok ellenére, igaz némi késéssel, de megérkeztek. Sor­rendben a következők történ­tek. Volán TBF—Toldi 4-1 (1-0). A volánosok végig fölényben voltak. Góllövők: Szécsény, Sárosi, Horváth A. és Ócsai, illetve Waltner. Pedagógusok—Ceglédi Tan­gazdaság 4-0 (3-0). Késés miatt 12 percig emberelőny­ben voltak a pedagógusok, s ez döntőnek bizonyult. Gól­szerzők: Szabó T. (2), Erdey és Deák. Konzervgyár—Karatetétien 2-1 (0-0). A kevesebb helyze­tét jobban kihasználó csapat nyert. Gólok: Tóth S. és Pa- tay, ill. Török. Törteli Tsz—Iparcikk-keres­kedők 3-3 (2-1). A végig em­berhátrányban levő vendégek remekül helytállva megérde­melték a döntetlent. Góllövők: Nagj% Rátóti, Fehér, ill. Ara­nyos (2) és Orbán (7-méteres- ből). Kocsér—Arany János Mgtsz 4-3 (2-1). . Izgalmas és jó kis mérkőzésen döntetlen is lehetett volna. Gólszerzők: Plutzer (2), dr. Pipicz S., Ku- delich, ill. Dér (2) és Szakács K. Miért füstölög? A valaki és a senki is füstölög. A férfi és a nő is dohányzik. A felnőtt és a gyermek is szívja. Az okos és a buta is rágyújt. A kövér és a sovány is pöfékel. Az akaraterös és a gyenge akaratú is rontja a tüdejét, a szívét, az ereit és még sok porcikáját. A szép és a csúnya is konzerválja, ráncosítja az arcbőrét, ritkítja a haját, színteleníti a hangját, büdö- síti magát, a ruháját és a környezetét. Az utóbbit fő­leg azok érzékelik és szenvedik, akik nem dohányoz­nak. Komoly emberek nehéz vizsgákra, tudományos dolgozatokra készülvén füstbe burkolóznak. Miért ez a nagy igyekezet? Ki miért füstölög? Hiszen rá is van írva a szép dobozokra, hogy KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! Menekülök a füstös helyekről és sajnálom azokat, akik ezt nem tehetik. S közben azon füstölgők, illetve bosszankodom magamban, hogy sok az olyan orvos, aki a betegét füsttel terheli, no meg a cigarettázó tanár, aki esetleg éneket, testnevelést vagy egészségtant tanít, érdemes lenne ezen elgondolkozni, de nem rágyúj- tás után! Donátb Lajos V ízmű—Városgazdálkodás 1-1 (1-1). Technikás felek küz­delmes találkozóján reális az eredmény. Gólok: Menyhárt, ill. Gujka. A jeienfegi táblázat ezt mu' tatja: 1. Pedagógusok 5 5 — — 39- 9 10 2. Kőcser 5 4 — 1 ltí-10 8 3. Iparcikk­kereskedők 5 3 1 1 24-11 1 4. Varosgazd. 5. Ceglédi 5 3 1 1 11- 8 7 Tangazdaság 5 3 — 2 11-13 6 6. Vízmű 5 2 1 2 12-13 5 7. Volán TBF 5 2 1 2 19-21 5 8. Konzervgyár 5 2 — 3 11-18 4 9. Toldi 5 2 — 3 12-25 4 10. Arany J. Tsz 5 1 — 4 13-18 2 11. Törteli Tsz 5 — 1 4 4-14 1 12. Karatetétien 5 — 1 4 10-21 1 A STRÁZSA-DOM3NÁL A hét végén — a havat ki­használva — sok körösi csa­lád felkereste a Nagyerdőben levő Strázsa-dombot és kör­nyékét, ahol jó hangulatban szánkáztak. Többen hódoltak síző szenvedélyüknek is. SZÜNET UTÁN JOBB Tipográfia (Budapest)—Nk. Kgy. Kinizsi 87-59 (45-27). Nagykőrösiek: Józsa (18), Szappanos (6), Pankotai (5), Komáromi (8), Kiss (7); cse­re: Kosa (15), Molnár. A fő­városban sorra került NB Il-es női bajnoki kosárlabda-mér­kőzésen a vendéglátóknál há­rom volt válogatott játékos is szerepelt, amiért rendkívül megilletődöttek voltak az első félidőben a körösiek. Szünet után feljavultak és ekkor már többnyire egyenrangúak vol­Izeiig Az 1986/87. évi NB I-es fel­nőtt férfi kosárlabda-bajnok­ság állása a B-csoportban az új évi mérkőzések előtt a kö­vetkező : 1. Dombóvári VMSE 11 9 2 1078- 970 20 2. Pécsi Vasutas 11 8 3 1040- 958 19 3. Alföldi Olajbányász 11 6 5 946- 985 17 4. Kecskemét 11 6 5 887- 860 17 5. Hódmezővásár­helyi SVSE 11 5 6 896- 929 16 C. Nk. Kgy Kinizsi 11 5 6 886- 927 16 7. Somogy Megyei AÉV 11 5 6 959- 979 16 8. G a iiz­MA VÁG 11 5 6 948-1004 16 9. AB Építők 11 3 8 934- 924 14 10. Honvéd Táncsics SE 11 3 8 876- 914 14 A körösi fiúk az első idei hazai bajnoki mérkőzésüket ma, szerdán este 17.3C-kor vív­ják a Petőfi iskolai tornacsar­nokban a Somogy Megyei ÁÉV csapatával. Reméljük, hogy a szurkolók ezúttal is lelkesen buzdítják majd a he­lyieket ! A Bács-Kiskun megyei ser­dülő leány bajnokságban, ide­genben: Kecskeméti Katona Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi 48-35 (16-26). A más program miatt tartalékos kinizsisek az első játékrészDen szépen ját­szottak, de fordulás után a pályaválasztók voltak a job­bak. Legjobb dobók: Görbe (9) és Bakos (6). A megyei középiskolás II. korcsoportos leány bajnokság döntőjének visszavágóján, ide­genben: Monori Gimnázium— Nk. Gimnázium 72-49 (38-19). A papírforma érvényesült. Ld.: Gábor (12) és Görbe (10). Az 1986/87-es tanévben megyei második helyen végzett körösi lányok: Gábor Zsuzsanna, Görbe Zsuzsanna, Csányi Il­dikó, Csányi Ágnes, Lengyel Barbara. Marosfi Zsuzsanna, Szabó Szilvia és Fischer Rená­ta. Testnevelő-edző: Szentgróti Antal. Egy évig csak itthon és egy­más között játszottak a körösi úttörő lányok, s most a Bács- Kiskun megyei bajnokság nyi­tó játéknapján — a sorsolás figyelmetlenségei miatt — egyszerre három mérkő­zést kellett játszaniuk a hírős városban. Lámpalázasak vol­tak, s ellenfeleik jobbnak bi­zonyultak. Eredményeik a kö­vetkezők voltak. Kecskeméti SC III.—Nk. Kgy. Kinizsi 66-10 (26-6); ld.: Pörge (6). Kecskeméti SC mi­ni válogatott—Nk. Kgy. Kini­zsi 61-28 (27-20)ld.: Pörge (10) és Mészáros (6). KSC Hunyadi isk.—Nk. Kgy. Kinizsi 106-16 (46-4); ld.: Pörge és Mészá­ros (5—5). ★ Kosárlabda-sportunk nega­tív hírei közé tartozik, hogy a nemrégi kecskeméti, Orosz­lány elleni mérkőzésen Pija- kovics Ferenc (Nk. Kgy. Ki­nizsi) kézsérülést szenvedett és előreláthatólag két hóna­pig nem tud játszani. s. z. SZERDÁN Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 16 óra: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Somogy Megyei ÁÉV (Kaposvár) ifi. 17.30: Nk. Kgy. Kinizsi—SÁÉV. NB I-es férfi bajnoki mérkőzés. S. Z. Mozi A nagyteremben Nyomás, utána! Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Tangóharmonikás ember. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap«

Next

/
Oldalképek
Tartalom