Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
nagykőrösi ^Jurtán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1987. JANUÁR 21.. SZERDA A hétköznapok hősei A fák okozták a szakadásokat j . Aki mozdulni tudott, munkára jelentkezett Ha az elmúlt nehéz idők hőseinek kell valakiket nevezni, úgy gondolom, a legszélesebb egyetértéssel találkozik, ha a villanyszerelőket választjuk. A laikus is, a hozzáértő is tudja, mert tapasztalja, a jegesedés, az ónos eső okozta az igazi nehézséget. Mert ha nincs ,áram, megáll az élet. Nem lesz víz — szivattyúzás híján, nem süthetnek kenyeret, nem pasztőrözhetnek tejet —. hogy a háztartások gondjairól már ne is beszéljünk. Dőlteji az oszlopok A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságának területét minden eddiginél nagyobb természeti katasztrófa sújtotta. Szakadtak a vezetékek, dőltek az oszlopok. A nagyfeszültségű hálózaton nagyjából nyolcvan hiba keletkezett, a kisfeszültségűn csak Nagykőrösön 150—200 hibahelyet tartottak nyilván. Érdemes megjegyezni, hogy a jegesedés, a mintegy másfélkét centi méternyi dérréteg önmagában nem nagyon okozott volna gondot, ezt a többletsúlyt elbírták a vezetékek. Sokkal nagyobb gondot jelentettek a nem megfelelő távolságra ültetett fák. Ahogy megtudtuk, az összes üzemzavar több mint kilencven százaléka a f akidőlésekből következett be. A jó idő beálltával érvényt kellene szerezni az idevágó érvényes rendeleteknek: törvény vasi rá, hol állhat a fa, milyen magas lehet a vezeték alatt. S ha így nézzük, akkor különösen súlyos a helyzet: fegyelmezettebb magatartással egész egyszerűen létre sem jött volna az üzemzavarok többsége. Becsült kár A nagyságrend külön említést érdemel: amint azt Be- recz Lajos üzemigazgatótól megtudtuk, a háromszázezer kilowattóra kiesés három év „normális” üzemzavarainak Ösvény a határban apus Balázs még a nyáron bejelentette a gyerekeinek, úgy döntöttek, hogy végleg otthagyják a tanyát, és beköltöznek a városba. A „gyerekek”, akik maguk is öt- venen túl levő felnőttek voltak, nagy megkönnyebbüléssel fogadták a hírt. Hiába, nyolcvan felé jártak már a szüleik, s ha nem is betegeskedtek, de gond jócskán akadt velük. Évek óta azzal búcsúztak el tőlük, ha indultak haza a tanyáról. hogy gondolkozzanak a beköltözésről. Ök szépen elrendezték maguk között a dolgot. Terus, az idősebbik lány vállalta volna a gondozásukat. Terusék kertes házban laktak, s a testvérek anyagi hozzájárulásával még egy szobát toldották a lakáshoz az öregek számára. Csakhogy a két szüle eddig hallani sem akart a beköltözésről. — Bírjuk mi még magunkat —- mondogatták. — Mit csinálunk odabent a városban? — kérdezték, ha a téma előkerült. Pedig a négyszáz négyszög- öles kertben Téruséknál elbíbelődhettek volna, s a nyulak- kal, tyúkokkal, kacsákkal is lett volna mit tenni. Hogy az öregek végre igent mondtak, ifjabbik Kapus Balázs felkereste a szövetkezet elnökét, és felajánlotta vételre a tanyát. — Tudjuk, hogy a tsz-nek elővételi joga van, hát ezért jöttem, hátha meg tudunk alkudni. Az egyezség gyorsan létrejött, már csak ez az egy tanya szakította meg a hatalmas, többszáz hektárnyi összefüggő területet, s ahogy az elnök mindig mondogatta: nagyon útjukban volt már a Kapus-tanya. Terus néni jócskán sirdo- gált, amikor a teherautó kifordult a tanyaudvarból. Balázs bácsi pedig be akarta zárni a házajtót, de a fia leintette. — Nincs már arra szükség, édesapám. A házat meg az ólakat gyorsan lebontották. A szövetkezet eladta az építőanyagot úgy. ahogy volt, az elnököt csak az érdekelte, hogy a szántáskor már ne kelljen kerülgetni a tanyahelyet, őszi búzát akartak tenni az egész táblába. Kapus bácsi nem ment ki megnézni, hogyan bontják le a tanyáját. Azt mondta, nem szereti látni a kivégzéseket. A gyerekek tapintatból soha nem hozták szóba a tanya dolgát, s úgy látszott, a két öreg megnyugodott. Aztán egy idő után Kapus Balázs ebéd után mindig elment otthonról. Csak annyit mondott: vacsorára itthon leszek. Ügy is volt mindig. Pontosan hazaért. A búza szépen kikelt. Az a kis csapadék, amely késő őszszel hullott, nagyon jót tett neki. Öröm volt nézni a végtelen búzatáblát. A Kapus-tanyának nyoma sem maradt. Még a dűlőutat is beszántották, amit eddig kényszerűségből kellett kihagyni a közlekedés miatt. Azt sem lehetett tudni, merre volt valaha a ház. Hanem egyszer az agronó- mus bekopogott az elnöki irodába. — Mondanék valamit. — Mi baj, Feri? — Egy ösvény van taposva a búzában. — Micsoda? — Egy ösvény. — Miféle ösvény? — Hát ez az. Én sem értem. Egy gyalogút a tábla szélétől vagy három kilométer hosz- szan. Néha fordul egyet, de nem ez a lényeg, hanem hogy egyszer csak megáll. Nincs tovább. Az emberek szóltak, aztán megnéztem magam is. Szabályosan kitaposott ösvény. De nem ám át a búzatáblán, csak egy darabig. Olyan ösvény, amelyen rendszeresen járnak. — Merre van? — Azon a tájon, ahol a Kapus-tanya volt. Az elnök kinézett az ablakon. Szerette volna kijavítani az agronómust, hogy nem „azon a tájon”, hanem „pont arra”, s hogy az ösvény épp ott ér véget, ahol egykor a tanyaház ajtaja volt. Egy centiméterrel sem arrébb, pe hallgatott. Aztán csak annyit mondott. — Hagyni kell. Előbb-utóbb úgyis benövi a fű. Tóth Tibor felel meg. Az áramszolgáltató közvetlen kára fél-egymillió forint között van, de ebbe csak az új oszlopokat, újrahúzott vezetékeket számítják bele, s jelenleg csak meglehetősen pontalanul, becsült érték alapján tudják. Ez érthető, hiszen ilyen időkben nem számolgatni szoktak, hanem dolgozni. Méghozzá hogy! A Lestyán Béla vezette kirendeltség minden dolgozója csütörtöktől vasárnapig a szó szoros értelmében csak órákat aludt — a kirendeltségvezető sem többet mint nyolc órát a négy nap alatt, s azt sem egyfolytában. „Aki mozdulni tudott, az münkára jelentkezett" — állapította meg Lestyán Béla. „De nemcsak azok: Bálint András csoportvezető villanyszerelő lázasan dolgozott — tudta, hogy szükség van a munkájára — alig tudtuk hazaparancsolni. Mások a régóta szervezett szombati disznótorukat halasztották el.” A kirendeltségvezető külön elismeréssel szólt Labancz Árpád, a nyársapáti tanácselnök, illetve Tóth Róza téeszelnök és Kiss János párttitkár munkájáról. Különösen a kocsé- riak minden elképzelhető segítséget megadtak, felajánlottak. Vontatták az elakadt kocsikat, vágták a démászosok előtt a kidőlt fákat, tisztították a terepet. Kinn, a határban egyébként sokszor jobb útviszonyok között dolgoztak, mint benn a városban — állítja a szakember... A hómezőkön át A munka nagyságáról néhány adatot nem árt felsorolni. A terepjáró gépkocsik egyenként vagy ötezer forint értékű benzint faltak föl. A Nagykőrös—Cegléd közötti szakaszon a 35 kilovoltos hálózaton, a terepen 13 betonoszlopot kellett cserélni. Azaz: úttalan utakon, a hómezőkön keresztül bejuttatni az oszlop fúró gépet, a darut, s a tonnás oszlopokat. A vasoszlopokra csak úgy tudtak felmászni a szerelők, hűgy maguk előtt verték a jeget. De senki sem panaszkodott, hanem tette a dolgát. S Nagykőrösön csak időnként és csak kisebb területeken pislákoltak a lámpák. A hét elejére már csak há rom trafó kijavítása maradt hátra, de ezek közül is csak egy van nagykőrösi területen ... Ballai Ottó Állattartó telepek rekonstrukciója Az 1987-re meghirdetett központi szabályozás az állattartó telepek rekonstrukciójára az eddiginél nagyobb hozzájárulást helyez kilátásba, ennek nyomán a nagyüzemekben növekszik az érdeklődéi a létesítmények korszerűsítése iránt. A MÉM adatai szerint a megvizsgált 1400 tejtermelő tehenészeti létesítmény közül 280 megérett az átalakításra, mivel berendezéseik elavultak, és technológiájuk túlságosan költséges. Számos gazdaságban már megkezdték a munkát; mindent egybevetve, mintegy 100 létesítmény a színhelye jelenleg az átalakítási munkáknak. illetve azok előkészítésének. A rekonstrukcióknál korszerű, energiatakarékos építőanyagokat alkalmaznak, és mivel a támogatás jövőre a gépekre is kiterjed, az üzemek a technológiai berendezéseket ts megújítják. A sertéstenyésztésben a kibontakozás első jelei most mutatkoznak, mivel itt is vonzóbbak lettek a feltételek, és az 1987. évi szabályozók a gazdaságokat amúgy is jobban érdekeltté teszik a létesítmények jobb kihasználásában. Eddig 30-35 telepen fogtak hozzá a rekonstrukció előkészítéséhez, és a kivitelezést az idén megkezdik. A juhászaiban, ahol az érdekeltség kedvezőtlen volt az elmúlt időszakban, eddig elmaradtak a jelentősebb rekonstrukciók, s a régi telepek meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. Jövőre 3-6 telep felújítása ad majd munkát a szakembereknek. Beteg kocsik orvosai Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik a bicikiikerék szétszerelésétől is megrettennek, mások a termetes gumiköpeny alól is pillanatokon belül elővarázsolják a lyukas tömlőt. Mint Tivadar János (felső képünkön) tette szemünk láttára, a Pest Megyei Volán nagykőrösi telepének műhelyében. Persze neki könnyű, jó nevű mesterek temtqtták meg sok más fogás mellett a gumijavítás fortélyaira. Bőven van alkalom hasznosítani a tanultakat, szerelni való mindig akad. Ha nem kerék, akkor valami más. Pintér Ambrusnak most például a gépkocsi elektronikus berendezésének javítása jutott (alsó kép). A j-gig^ félévkor pedig (kiemelt folyamatos karbantartást műszaki szemlére készítik fel évente egyszer középjavítás- a teherkocsikat, sál is kiegészítik a Volán sze- (Varga Irén felvételei) Kevés gól, szoros eredmények Öregfiúk focija, kosárlabda Az öregfiúk városkörzeti kispályás labdarúgó teremtornájának ötödik fordulójára a sok szoros találkozó és az eddigi legkevesebb gól (27 találat) volt a jellemző. A vidékiek dicséretet érdemelnek, mert a váratlan havazás és a nehéz viszonyok ellenére, igaz némi késéssel, de megérkeztek. Sorrendben a következők történtek. Volán TBF—Toldi 4-1 (1-0). A volánosok végig fölényben voltak. Góllövők: Szécsény, Sárosi, Horváth A. és Ócsai, illetve Waltner. Pedagógusok—Ceglédi Tangazdaság 4-0 (3-0). Késés miatt 12 percig emberelőnyben voltak a pedagógusok, s ez döntőnek bizonyult. Gólszerzők: Szabó T. (2), Erdey és Deák. Konzervgyár—Karatetétien 2-1 (0-0). A kevesebb helyzetét jobban kihasználó csapat nyert. Gólok: Tóth S. és Pa- tay, ill. Török. Törteli Tsz—Iparcikk-kereskedők 3-3 (2-1). A végig emberhátrányban levő vendégek remekül helytállva megérdemelték a döntetlent. Góllövők: Nagj% Rátóti, Fehér, ill. Aranyos (2) és Orbán (7-méteres- ből). Kocsér—Arany János Mgtsz 4-3 (2-1). . Izgalmas és jó kis mérkőzésen döntetlen is lehetett volna. Gólszerzők: Plutzer (2), dr. Pipicz S., Ku- delich, ill. Dér (2) és Szakács K. Miért füstölög? A valaki és a senki is füstölög. A férfi és a nő is dohányzik. A felnőtt és a gyermek is szívja. Az okos és a buta is rágyújt. A kövér és a sovány is pöfékel. Az akaraterös és a gyenge akaratú is rontja a tüdejét, a szívét, az ereit és még sok porcikáját. A szép és a csúnya is konzerválja, ráncosítja az arcbőrét, ritkítja a haját, színteleníti a hangját, büdö- síti magát, a ruháját és a környezetét. Az utóbbit főleg azok érzékelik és szenvedik, akik nem dohányoznak. Komoly emberek nehéz vizsgákra, tudományos dolgozatokra készülvén füstbe burkolóznak. Miért ez a nagy igyekezet? Ki miért füstölög? Hiszen rá is van írva a szép dobozokra, hogy KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! Menekülök a füstös helyekről és sajnálom azokat, akik ezt nem tehetik. S közben azon füstölgők, illetve bosszankodom magamban, hogy sok az olyan orvos, aki a betegét füsttel terheli, no meg a cigarettázó tanár, aki esetleg éneket, testnevelést vagy egészségtant tanít, érdemes lenne ezen elgondolkozni, de nem rágyúj- tás után! Donátb Lajos V ízmű—Városgazdálkodás 1-1 (1-1). Technikás felek küzdelmes találkozóján reális az eredmény. Gólok: Menyhárt, ill. Gujka. A jeienfegi táblázat ezt mu' tatja: 1. Pedagógusok 5 5 — — 39- 9 10 2. Kőcser 5 4 — 1 ltí-10 8 3. Iparcikkkereskedők 5 3 1 1 24-11 1 4. Varosgazd. 5. Ceglédi 5 3 1 1 11- 8 7 Tangazdaság 5 3 — 2 11-13 6 6. Vízmű 5 2 1 2 12-13 5 7. Volán TBF 5 2 1 2 19-21 5 8. Konzervgyár 5 2 — 3 11-18 4 9. Toldi 5 2 — 3 12-25 4 10. Arany J. Tsz 5 1 — 4 13-18 2 11. Törteli Tsz 5 — 1 4 4-14 1 12. Karatetétien 5 — 1 4 10-21 1 A STRÁZSA-DOM3NÁL A hét végén — a havat kihasználva — sok körösi család felkereste a Nagyerdőben levő Strázsa-dombot és környékét, ahol jó hangulatban szánkáztak. Többen hódoltak síző szenvedélyüknek is. SZÜNET UTÁN JOBB Tipográfia (Budapest)—Nk. Kgy. Kinizsi 87-59 (45-27). Nagykőrösiek: Józsa (18), Szappanos (6), Pankotai (5), Komáromi (8), Kiss (7); csere: Kosa (15), Molnár. A fővárosban sorra került NB Il-es női bajnoki kosárlabda-mérkőzésen a vendéglátóknál három volt válogatott játékos is szerepelt, amiért rendkívül megilletődöttek voltak az első félidőben a körösiek. Szünet után feljavultak és ekkor már többnyire egyenrangúak volIzeiig Az 1986/87. évi NB I-es felnőtt férfi kosárlabda-bajnokság állása a B-csoportban az új évi mérkőzések előtt a következő : 1. Dombóvári VMSE 11 9 2 1078- 970 20 2. Pécsi Vasutas 11 8 3 1040- 958 19 3. Alföldi Olajbányász 11 6 5 946- 985 17 4. Kecskemét 11 6 5 887- 860 17 5. Hódmezővásárhelyi SVSE 11 5 6 896- 929 16 C. Nk. Kgy Kinizsi 11 5 6 886- 927 16 7. Somogy Megyei AÉV 11 5 6 959- 979 16 8. G a iizMA VÁG 11 5 6 948-1004 16 9. AB Építők 11 3 8 934- 924 14 10. Honvéd Táncsics SE 11 3 8 876- 914 14 A körösi fiúk az első idei hazai bajnoki mérkőzésüket ma, szerdán este 17.3C-kor vívják a Petőfi iskolai tornacsarnokban a Somogy Megyei ÁÉV csapatával. Reméljük, hogy a szurkolók ezúttal is lelkesen buzdítják majd a helyieket ! A Bács-Kiskun megyei serdülő leány bajnokságban, idegenben: Kecskeméti Katona Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi 48-35 (16-26). A más program miatt tartalékos kinizsisek az első játékrészDen szépen játszottak, de fordulás után a pályaválasztók voltak a jobbak. Legjobb dobók: Görbe (9) és Bakos (6). A megyei középiskolás II. korcsoportos leány bajnokság döntőjének visszavágóján, idegenben: Monori Gimnázium— Nk. Gimnázium 72-49 (38-19). A papírforma érvényesült. Ld.: Gábor (12) és Görbe (10). Az 1986/87-es tanévben megyei második helyen végzett körösi lányok: Gábor Zsuzsanna, Görbe Zsuzsanna, Csányi Ildikó, Csányi Ágnes, Lengyel Barbara. Marosfi Zsuzsanna, Szabó Szilvia és Fischer Renáta. Testnevelő-edző: Szentgróti Antal. Egy évig csak itthon és egymás között játszottak a körösi úttörő lányok, s most a Bács- Kiskun megyei bajnokság nyitó játéknapján — a sorsolás figyelmetlenségei miatt — egyszerre három mérkőzést kellett játszaniuk a hírős városban. Lámpalázasak voltak, s ellenfeleik jobbnak bizonyultak. Eredményeik a következők voltak. Kecskeméti SC III.—Nk. Kgy. Kinizsi 66-10 (26-6); ld.: Pörge (6). Kecskeméti SC mini válogatott—Nk. Kgy. Kinizsi 61-28 (27-20)ld.: Pörge (10) és Mészáros (6). KSC Hunyadi isk.—Nk. Kgy. Kinizsi 106-16 (46-4); ld.: Pörge és Mészáros (5—5). ★ Kosárlabda-sportunk negatív hírei közé tartozik, hogy a nemrégi kecskeméti, Oroszlány elleni mérkőzésen Pija- kovics Ferenc (Nk. Kgy. Kinizsi) kézsérülést szenvedett és előreláthatólag két hónapig nem tud játszani. s. z. SZERDÁN Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 16 óra: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Somogy Megyei ÁÉV (Kaposvár) ifi. 17.30: Nk. Kgy. Kinizsi—SÁÉV. NB I-es férfi bajnoki mérkőzés. S. Z. Mozi A nagyteremben Nyomás, utána! Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Tangóharmonikás ember. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap«
