Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1987. JANUÁR 20.. KEDD Kerepestarcsai fejlesztés Sok tapasztalatot szűrtek le Szalagkazetta írógéphez Elektromos írógépekhez gyártanak szalagkazettát Adácson a ?éceli Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet ottani üzemében. Tavaly kezdték meg a termelést, és eddig 205 ezer darabot gyártottak. Ez évi tervük ennek több mint a duplája. Igény van rá, az NDK-ból egyre több elektromos írógépet vásárolunk. (Vimola Károly felvétele) Javul a közvilágítás Domofíy Diákjegy nincs Véber Gábor, a domonyi művelődési ház igazgatója állított meg a napokban, s ajánlotta, vásároljak bérletet arra a sorozatra, amit az aszódi helyőrségi művelődési központban szerveznek. A bérlet ára nem csekély: 350 forint, viszont cserébe színházi életünk kiválóságaival találkoz- hatom az elkövetkezendő hónapokban, anélkül, hogy a fővárosba kellene utaznom. Ahogy a fellépő művészek nevét megismerteim, nem is tartottam mértéktelenül magasnak 'a bérlet díját. Csak a diákokért aggódom —, akik éippen az aszódi gimnázium léte miatt — a rendezvény tömegbázisát adhatnák. De ehhez talán szükség volna olcsó, a diákzsebekhez szabott diákbérletekre is. Biztosan megérné, még azon az elven is, hogy sok kicsi sokra megy. Szakmunkásképző Emlékezés a névadóra A Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulóifjúsága és tantestülete névadójára emlékezik január 21-én. A Ma- dách-nap programja kora dél- előttől késő délutánig tart. Intézeti szavaló- és Kazinczy szép kiejtési versenyt . tartanak, Ki mit tud? vetélkedőt. Szakmai és szakköri kiállításokon mutatkoznak be a diákok. A kulturális versenyeket, kiállításokat sportvetélkedők egészítik ki röplabdában és asztaliteniszben. Ellátogatnak a városi művelődési házba és a helytörténeti gyűjteménybe. A Madách-nap zártkörű klubdélutánnal fejeződik be. Harmadszor rendezték meg a Nádas Lajos-emléktornát a labdarúgók számára. Az előzményekről. 1974-ben Nádas Lajos, Kovács Tibor, László László és Sziráki Mihály közös munkával szervezték meg Gödöllőn a kispályás labdarúgóbajnokságot. Az új sportág hamarosan igen népszerűvé vált, és az egész éves küzdelemsorozatra három tucat csapat nevez. Az időközben elhunyt Nádas Lajosra emlékezve ez a torna versenyzési lehetőséget nyújt az eseménytelen téli időszakban. Két nap alatt közel háromszázan jelentek meg a hét végén az egyetemi sportcsarnokban a mérkőzéseken. Régi sportbarátokat fedeztem fel a nézőtéren, akik maguk is rúgták a bőrt néhány éve, mint például Juhász Ferenc, Bátho- ri Károly, Sárréti Imre és Szűcs László. A fináléban a döntőt az ATE és a Gépgyár csapata játszotta. A Tompa és Tróják vezette találkozón 1-1-es döntetlen született. Ezután hetesrúgások következtek, amiben az egyetem képviselői voltak sikeresebbek 4-3-ra. A további eredmények: HTÜ—Fortuna 5-0, ATE—Híradó 8-0, Afész II.— GSC-öregfiúk 2-2, Amatőr— Szada 1-1, Gépgyár—HTÜ 6-2, ATE—Szada 7-1, GSC—Gépgyár 1-1, hétméteresek után 3-5, GSC—Szada 8-0. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Tamás Gábor sportfelügyelő Adám Mihály, Molnár András és Csontos István adta át a díjakat. A kupagyőztes ATE a vándorserleg mellett aranyérmet, oklevelet és egy labdát kapott. A második helyezett a Gépgyár, a harmadik a GSC öregfiúk lettek. A díszes kivitelű kupára 1985-ben a Viktória, 1986-ban a G.SC-öregfiúk nevét vésték fel. Most első alkalommal történt, hogy egy kisiparos, Csontos István, az intézőbizottság tagja, értékes kancsót ajánlott fel a legeredményesebb labdarúgónak. Ezt a különdíjat Gar- dalits Ferenc vehette át. A torna legjobb kapusa Gombás Tibor, legjobb mezőnyjátékosa Nagy Gábor volt. ValamenyHárom község, Kerepes, Kis- tarcsa és Szilasliget összevonásával alakult meg Kerepes- tarosa nagyközség. A múlt évben a tanácsi vezetőik legnagyobb feladatai közé tartoztak a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos teendők. Az előkészületekről, valamint a kijelölt célok elfogadásáról Vassné Nyéki Ilona tanácselnököt kérdeztük. Szóban és írásban — Nagyon sok időt fordítottunk az előkészületekre. A VII. ötéves terv koncepcióinak ismertetésekor négy falugyűlést -tartottunk. Ezeken párbeszédet folytattunk a lakossággal magáról a tehó- ról is, ugyanakkor kértük Véleményüket, a célok kitűzésében. Ez nálunk egy megismételt felmérést jelentett, a lakosság ebbéli szándékával már tisztában voltunk, igényüket már évekkel ezelőtt ismertük, ez pedig a községben talált, igen magas sótartalmú reumatikus és nőgyógyászati fényien az ATE színeiben játszottak. A torna igep fárasztó volt, több csapat egymás után lépett pályára. A döntő napján az ATE, a Gépgyár, a GSC- öregfiúk három-három mérkőzést vívtak. Mindent összegezve a torna ismét sikerrel végződött, és jó érzés tudni, hogy az egyetem minden segítséget megad ahhoz, hogy Gödöllőn a sport virágozzék. A nagyszerűen előkészített pálya, a hozzá szükséges tartozékokkal, a megfelelő hőmérsékletű csarnok is ezt igazolja. Cs. J. Vízkereszt napjával megkezdődött a farsang, az az ünnepi időszak, amely századokon át vidámította meg január és február havát. Bigdán István írja a Régi magyar mulatságok című könyvében, hogy a farsang szó előfordulása a 14. századból ismert. A szokáskörre vonatkozó első adatra egy századdal később Temesvári Pelbárt prédikációs gyűjteményében akadhatunk: Történt az Űr 1480-ik esztendejében, hogy egy nemes úrnak valamely birtokán fekvő faluban, a Kapos mellett, egy asszony több menyecskével együtt férfiruhában és másfajta ruházatban maskarás játékot űzött és egy falujukbéli házában a többiekkel együtt táncoltak. Az egyház a következő évszázadokban törekedett a farsanghoz fűződő babonákat megszüntetni, a mulatozást az erkölcs korlátái közé szorítani, de a farsangolást nem tiltotta. A bécsi udvar a 18. század közepén bevezette nálunk is a farsangi nyilvános bálozást. Leginkább a föld népe ünnepelt, amelynek hiedelem- és szokáskörét tüzetesebben csak a századforduló tájékáról ismerjük. A farsang egész idejét természetesen ritkán szokták végigmulatni, majd mindenütt csak a végén, a három napot, a farsang farkát ünnepelték meg. Ez a három nap az asszonyok szálókra alkalmas meleg víz hasznosítása volt — Kovács Istvánná, az előző választási ciklus országgyűlési képviselője is szorgalmazta már ezt, hiszen a kerepes- tárcsái kórház orvosai is szívesen alkalmaznák a gyógyvizet. A lakosság annak idején jelezte, e cél érdekében önkéntes munkát ás' vállalnának. Miután bejött .a teho-rendelet, ismét erre szavaztak, 75,2 százalékuk strandfürdő és uszoda építését kívánta, a kisebbség döntött csak a tornaterem mellett. — A két konkrét célkitűzéssel a tanácstagok és az aktivisták járták a házakat, elbeszélgettek az emberekkel, szóban és írásban is bebizonyosodott, szükség van a Kerepes és Kistarcsa között felépítendő fürdőre. Ezenkívül lesz majd egy tanuszodánk is. melyet a község központjába képzeltünk el. Elsődleges szempontnak vettük, hogy a csaknem kétezer-háromszáz iskolás helyben megtanulhat úszni. Itt kedvezőek h területi adottságok, jobb a közlekedés, így biztosabb lenne az uszoda kihasználtsága is. Terveink szerint az építkezést ez évben elkezdjük, és 1988-ban szeretnénk befejezni. — A településfejlesztési hozzájárulási nyilatkozatok aláírása után a szavazatok megszámlálására bizottságot alakítottunk. Ennek munkájában mindhárom községből 2-2 személy vett részt, olyanok, akik nem tagjai a nagyközségi tanácsnak. Az 5400 ingatlantulajdonosból 4170 a,dta le írásbeli nyilatkozatát Tanácstagi beszámolókon ismertettük a szavazatok eredményét, egyben azt is közzétettük, hogy az adócsoportnál bárki megtekintheti, ellenőrizheti az adatokat. Környezettanulmány — Az egy személyre juő keresetet fiataloknál 2500, nyugdíjasoknál, valamint a három- és többgyermekes esamára dologtiltó is volt. Sütni, főzni kellett, mert még a szomszéd falvakból is átruccantak a rokonok. A Galga mentén jellegzetes farsangi- étel volt a füstölt oldalas és kolbász sütve, finom fehér kenyérrel és hordós káposztával. Természetesen nem hiányozhatott a fánk sem, amit az itt élő emberek pampuskának hívtak. Az ügyes gazdasszony pántlikásra tudta sütni. Lehetőleg melegen fogyasztották a porcukorral bőven meghintett, igen tápláló kelt tésztát. A farsang farkinak az időszaka már tulajdonképpen kövér csütörtökön megkezdődött, sonka-, csülök- és kocsonyafőzéssel. Ekkorra a legények is kiválasztották maguk közül a legénybírót, aki pajtásaival együtt gondoskodott a kocsma tánctermének a kibérléséről, feldíszítéséről. Megfogadták a rezesbandát, felosztották egymás között, hogy kinél mikor étkeznek a zenészek. Vasárnap estefelé megkezdődött minden faluban a tánc, ami húshagyó kedden, a bolondok napján tetőzött. Sok helyen és sokan unták már az állandó lakmározás- sal, evéssel-ivással együttjáró ládoiknál 3500 forintban határoztuk meg. Ezen követelmények alapján a lakosság 71,8 százaléka kötelezhető fizetésre. Nagyon sóik, ezeregyszáz méltányossági kérelem érkezett hozzánk, többsége a teho fizetésének törlését kérte. — A régi számlálóbizottság tagjai — sok esetben három- szor-in égy szer — felkeresték a kérelmezőket, környezettanulmányt készítettek. Felmérésük eredménye az volt, hogy nyolcszáz kérelmezőnél indokoltnak találták a törlést, -nagyon sokuknak 2-5 évre szóló fizetési kedvezményt adtak. Kapni és adni — A várakozásnak megfelelően hárommillió-kétszázezer forint folyt be a múlt évben.. Őszintén meg kell mondjam, mi, tanácsi vezetők, nagyon sok tapasztalatot szűrhettünk le ez alatt a pár hónap alatt, jobban megismerhettük a község lakosságának anyagi helyzetét és gondolkodásmódját. — Volt olyan nyugdíjasunk, aki a teho törlését kérelmezte, később' mégis befizette, még egy levelet is írt, melyben közölte, emelték a nyugdíját, most már ő is hozzájárul a község fejlesztéséhez. Akadt azonban olyan psalád is, akik soha nem kértek még szociális segélyt, és most, a papírok egyeztetésekor derült ki, hogy nem kérni kell tőlük, támogatni kell őket. B. E. Humán Átlagjövedelem A termelés bővülésével a jövedelmek is növekedtek a Humán Oltóanyagtermelő1 és Kutató Intézetben. Budapesten és Gödöllőn csaknem ezer embert foglalkoztatnak. Amíg 1980-ban 40 ezér forint volt az egy dolgozóra jutó kereset, 1986-ban ez 75 ezer forintra emelkedett. vendégeskedést, de helyt kellett állni, olyan kedves volt a kínálás. Nincs az a megrakott szekér, amire egy villával ne dobhatnánk még — mondta a háziasszony, amit a férje így erősített meg: Inkább a has fakadjon, semhogy ez a kis étel megmaradjon! Húshagyó kedd gonoszűző, termésvarázsló nap is volt. Ekkor morzsolták le a vetni- való kukoricát, a gazdasszony rendszerint tyúkot főzött, hogy egész évben szerencséje legyen. Vacsórára kolbászt fogyasztottak, hogy a kutya- harapás mindenkit elkerüljön. Szokás volt ezen a napon a rönkhúzás is, ami általában úgy történt, hogy a farsangkor meg nem házasodott legényekkel és férjhez nem ment lányokkal — akik az időben már benne voltak — egy hatalmas farönköt húzat- tak egyik helyről a másikra. Mert aki okos volt, a háromnapos vigalomban találhatott magához illő párt. Galgamácsán a következő nóta emlékeztet a szokásra: Elment farsang, itt hagyott / A lányoknak bánatot. / Hozd el Isten másikot, / A lányoknak vígságot.' Kartalon más volt a nóta csattanója: Elment farsang, Valkó a településfejlesztési versenyben, — amelyet évenként hirdetnek meg a megyei szervek — egymillió forintot érő helyezést ért el. A díjat három település — Valkó, Váoszentlószló, Zsámbok községek — között egyenlő arányban osztották fel. A valkóiak és a vácszent- lászlóiak községeik közvilágításának korszerűsítését határozták el, s erre kívánták fordítani az összeget. Szerencséjükre a Pest Megyei Tanács pályázatot írt ki az energia- takarékos közvilágítási lámpahelyek létesítésére, illetve a Gödöllőn és vonzáskörzetében a következő napokban újabb gazdaságpolitikai pártnapokat tartanak. Az alábbiakban közöljük ezeknek a helyét, az idejét, valamint az előadó nevét. Január 21-én. Gödöllő és Vidéke Áfész: 15 óra. volt? járási hivatal nagyterme. Magyaróvári Pál elnök Rákosvölgye Termelőszövetkezet: reggel 6 óra, sertéstelep, dr. Zsarnóczai Péter elnökhelyettes. reggel 6 óra, hűtőház, dr. Czerván Márton elnök. Humán Ol- tőanyagtermelo és Kutatóintézet: 14 óra, ebédlő. Mezőgazdasági szakiskola: 14.30, Pécel, Lukács Róbertné. Szi- lasmenti Termelőszövetkezet: 14 óra, tanácsterem, dr. Nagy Istók ágazatvezető. Isaszeg: 16 óra, művelődési ház, Tóthné Pacs Vera tanácselnök. Január 22-én. Vasipari Kisszövetkezet: 13.30, Pécel, telephely, Kánvási László elnök. Növényvédő Állomás: 15 óra, nagyterem, dr. Winkler István helyettes igazgató. Pécel—Isaszeg Afész: 17 óra, péceli pártház, Kovács Zoltán elnök. Ikladi Ipari Műszergyár: 14 óra alkatrészgyáregység. Siroki László. el, el, el, / Kinek használt, kinek nem, / Nekem használt, néked nem, / Én táncoltam, te meg nem. Amikor a nagy mulatság közben szinte észrevétlenül elérkezett húshagyó kedden az éjfél, megkondult a harang, jelezte, hogy vége a farsangnak. A községi bíró is megjelent a bálteremben, botjával háromszor megütötte a táncterem mennyezetét, és még felhangzott a búcsúnóta: Száraz szerda lesz a héten, / Megbomlik a hasad éhen ..., aztán eltemették a bőgőt, s véle a mulatságot. Hamvazószerda reggelén mindenki igyekezett a templomba, ham- vazkodta,k a falvak lakói. A csendes elmélkedésé volt ez a nap. Elmúló, elvesző szokásvilág, amely ma mór csak az idősebbek emlékezetében él. Itt- ott . történik kísérlet a feltámasztására, de hát ki az — legyen bármilyen táncos lábú, nótás kedvű legény vagy leány az illető —, aki hétfőn, kedden a tánc kedvéért kimaradhat az iskolából vagy éppen a munkahelyéről. A régi falu telet búcsúztató farsangi vígsága egyben a tavasz érkezését, s ezzel együtt a téli pihenés végét jelezte. Most egész évben dolgozni járnak a fiatalok, és ha kedvük kerekedik egy kis táncra, szórakozásra, válogathatnak a diszkók között. Lehet, hogy így van ez jól. Fcrcsik Mihály régi, hagyományos világítótestek cseréjére. A valkóiak és a vácszentlászlóiak elkészítették a pályázatukat, elküldték ezt a megyei tanácshoz, ahonnan jött a válasz: minden, a község által biztosított egy forinthoz plusz egy forintot adnak a megye pénztárából. Megkettőződött az összeg, s ez már elég arra, hogy a két szomszédos település a közvilágítás korszerűsítésével kapcsolatos munkákat elvégeztesse, s ne csak főutcáik, hanem a mellékutcáik is nappali fényben ragyogjanak, ha megérkezik az esti sötétség. Január 23-án. Péceli pedagógus- alapszervezet: 13 óra, Pest Megyei Tanács Továbbképző Iskolája, Benedek János igazgató. Tritcm Kisszövetkezet. 15.30. Pécel, központ. Hódost János elnök. Melioráció Savanyodás ellen A talajok savanyodása nemcsak az erdeinket érinti, hanem a mezőgazdaságot is. A növénytermesztés egyik súlyos problémájává vált ez a folyamat. A Gödöllői Búza-, Borsótermesztési Rendszer gazdaságait ugyancsak érinti a savanyodás. A megoldást keresve a GBBR belépett a Kalcium gt-be, amelynek a karancslapulytői Karancs Termelőszövetkezet a gesztora. A Kalcium gt próbafeltárásokat végezvén kitűnő mésztartalmú nyersanyagra bukkant. Ha sikerül a bányanj-itás, akkor a megfelelő körzetben gazdaságosan lehetséges a talajjavítás és a fenntartó me- szezés. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Széchényi Zsigmond-emlék- kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A gödöllő művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Morzsa-Morhard Gyula: Portré, megtekinthető ló—18 óráig. Helyesbítés A lapunk január I5-i számában közöitekkcl ellentétben a nagytarcsai falugyűlést nem január 23- án, hanem február 23-án tartják. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Nádas Lajos-endéktorna Nyertek a házigazdák Spcrtbarátok a nézőtéren Menyecske férfiruhában Pántlikásra sült pampuska A városban és a körzetben Gazdaságpolitikai fórum
