Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. JANUAR 17., SZOMBAT ^l»fap 9 EGYÜTT AZ UTAKON JOBB EL SEM INDULNI! Be kell vallanunk, a?, utóbbi Időben nemigen merészked­tünk túlságosan távolra a szerkesztőségtől, s amit tapasztal­tunk, az nem Pest megyére, inkább csak Budapestre jellem­ző. Mégis tollhegyre kívánkozik, mert úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy szűkebb pó.triánkban másképp lenne. Akik értenek ahhoz, mindannyian azt tanácsolják, hogy lehetőleg ne induljunk el személyautóval ezeken a szigorú téli napokon, mert nem biztos, hogy elérhetjük úticélunkat. Bizonyítják e féltés jogosságát a híradásokból ismert bal­esetek és a sok elhagyott kocsi Az értettelek pedig — ezúttal is — fittyet hánynak az okos figyelmeztetésre és vállalják a többnyire oktalan koc­kázatot. S mire belátják, hogy igaza volt a felhívásnak, gyak­ran már túl késő helyrehozni, amit elindulásukkal elrontot­tak. Ráadásul úgy tűnik, hogy nemcsak értetlenek, akik ma­napság el-elakadva csúszkálnak az utakon, hanem ügyetlenek is. Nincsenek tisztában azzal, hogyan viselkedik járművük és miért éppen úgy, ahogy ők nem szeretnék. A legkevesebb, emit tudni kellene: ha nagyon kifordítják kocsij'iak kormány­zott kerekeit, akkor kisebb az esély, hogy el tud indulni s jármű. Akár előre, akár hátrafelé. Ám mi is azt állítjuk,, jobb el sem indulni! A KOCSI TÉLEN III. • Télen lehetőleg ne húzzuk be hosszabb leálláskor a kéziféket, mert a felcsapott víz hatására a huzalok befagy­hatnak és a hátsó kerékfékek sérülését, károsodását okozhat­juk az erőltetett elindulással. Kapcsoljuk egyes vagy hátra­meneti fokozatba a gépkocsi sebességváltóját, vagy ékeljük ki á kerekeket. Hasznos, ha a téli időszak előtt már bezsíroz- tatjuk a kerékfékhuzalokat. • Aki a tartós fagy beállta előtt még nem végzett al- vázvédelmet és új a gépkocsija, célszerű ezt szakműhelyben elvégeztetni. • Ha téli gumikat használunk, ügyeljünk arra, hogy va­lamennyi keréken azonos gyártmányú és profilú abroncso­kat szereljünk fel. O Az ajtózárakat speciális — külön erre a célra kap­ható — fagyálló „spray”-vel kezeljük le, fújjuk be egy-egy másodpercig a zárak kulcsnyíláshelyein. (Vége.) ÚJSZERŰ MOZGÁSOK A téli időjárás okozta fagyos, jeges utakon a megszokot­tól eltérő, első esetben meglepően újszerű mozgásba kezdhet járművünk. Ehhez az újszerű mozgáshoz ugyancsak új, a mozgáshoz igazodó manőverek szükségesek, különben elve­szítjük uralmunkat a kocsi felett. Mindez nem alakul ki magától. Erre készülni kell, tuda­tosan átgondolni, ha mód nyílik rá, gyakorolni is. A főváros ilyen szempontból helyzeti előnyben van: az ATI Béesi úti tanpályáján lehetőség Vad a jegés. csúszós uta- kpp előforduló, váratlan», szokatlan gépjárműmozgások meg­ismétlésére, a megfelelő manőverek begyakorlására. Mivel az elméleti felkészülés feltétlen gyakorlati kiegészítést kíván, cél­szerűbb ezt néhány forintért gyakorlott oktatók mellett meg­szerezni, mint drágán az utakon. Azoknak, akiknek nincsen módjuk tanpályát igénybe venni, javasoljuk; az első jeges napokon biztonságos, sík te­repen mozdulataikat igazítsák a téli időjárási követelmények­hez. »©SZEMÜVEG A téli utazáshoz ajánlott napszemüveg látszólag nem se­gít a „látni és látszani” közlekedésbiztonsági elv elérésében. A sötét szemüveg ugyanis kifejezetten csökkenti a szembe jutó fény mennyiségét. A tények azonban azt mutatják, hogy a téli napsütéses napok száma, ha nem is túl nagy, de a fény intenzitásának erőssége ilyenkor igen nagy. Ez — mivel a fény vakító hatása erősen csökkenti a környezet észlelését, aminek fokozott szellemi koncentráció a következménye — nem csupán a szem, hanem a központi idegrendszer kifára­dását is okozhatja. Ellene feltétlen védekezni kell, aminek egy igen egyszerű és célszerű formája a napszemüveg hasz­nálata. SÓMENTESEN A Budapesti Közúti Igazgatóság 1986—87. évi téli út­üzemeltetése során új módszert próbál ki Budapest és Szi­gethalom között. Az eddig sóval kezelt két párhuzamos út közül a Csepel^Szigethalom, mintegy 10 kilométeres szaka­szát kísérletképpen mechanikus anyaggal kezeli. Ugyaneb­ben az időszakban a Csepel—Tököl közötti hasonló hosszúságú úton továbbra is sóval történik a síkosságmentesítés. A kije­lölt útszakasz a Duna, a mezőgazdasági és kiskertek közel­ségében halad, így környezetvédelmi szempontból is új és hasznos információkat várnak a só nélküli síkosság mentesí­téstől. @ Kíváncsian várjuk a kísérlet eredményét, amelyet kü­lönlegesen érdekessé te^sz a közelmúlt rendkívül kegyetlen idő­járása és a roppant kedvezőtlen út- és közlekedési viszonyok. A PALERMÓI KIVÁLÓ... A Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség Palermóban rendezett kongresszusán a Budapesten rendezett 4L FIM Rallye „Kiváló” minősítést kapott. A turisztikai szakbizott­ság és a kongresszusi elnöki beszámoló egyaránt kiemelke­dőre értékelte a magyarországi világrallye-találkozót. Roger Lechner úr, a FIM turizmusért felelős komisszárja kijelen­tette: „Magyarországon minden biztosíték adott, hogy a jövő­ben folyamatosan kerüljenek megrendezésre a nemzetközi motorkerékpáros turizmus és az idegenforgalom hasonló nagyszabású fseményei.” BEZZEG SVEBOKSZÓGBAN! A téli időszakban, különösen a ködös, párás reggeleken korlátozottak a látási viszonyok. Nem látunk kellő távolságba, ezért egyrészt csökkenteni kell a sebességet, másrészt a tom­pított fényszórót be kell kapcsolni. Egyes skandináv orszá­gokban kötelezővé tették, hogy napközben is használni kell a tompított fényszórót. Ezzel jelentősen sikerült csökkenteni a baleseteket. Az elmúlt néhány évben Svédország az euró­pai államok élére került számos baleseti mutatójával, Finn­ország baleseti statisztikája is igen irigylésreméltó. Jó lenne tapasztalataikat, többek között a tompított fényszóró hasz­nálatával kapcsolatos gyakorlatukat minél előbb meghono­sítani. Kellemes hétvégét kíván járművezetőknek és gyalogosok­nak egyaránt: Roőz Péter Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pl.: 311 -1446 A szakkör jubiSeuma Negyedszázados fennállását ünnepelte 1986. december 15- én a szigetszentmiklósi honis­mereti szakkör. E szakkör predményei közismertek, hi­szen két múzeumra való anya­got gyűjtöttünis össze. A ren­delkezésünkre álló anyagból állandó kiállítást rendeztünk, amely helytörténeti gyűjte­mény néven 22 éve fogadja a látogatókat. Hat évvel ezelőtt nyílt meg az Adóm Jenő-em- lékház, ott látható a Kossuth- díjas zeneszerző hagyatéka. Szakkörünknek negyven- nyolc tagja van, a munkaterv szerint kéthetenként tartjuk foglalkozásainkat a HNF vá­rosi székházában. Az eltelt hu­szonöt év alatt harminckét időszaki kiállítást rendeztünk, harminc pályamunka készült, s hogy pontosan mennyi anya­got gyűjtöttünk, arra vonatko­zóan még nincs adatunk, mert most folyik a leltározás. Eddigi eredményes működé­sünk többek között annak is köszönhető, hogy jó á kapcso­latunk a tanács vezetőivel. Kezdettől fogva biztosítottak helyiséget a gyűjtött anyag számára, s más tekintetben is megkaptunk tőlük minden se­gítséget. Négy szakköri tagunk tanácstag is volt, falukrónikát vezetünk, s a jelentősebb ese­Szinte minden hívó azzal a kérdéssel kezdi, hogy milyen problémákkal foglalkozunk? Erre azt szoktuk válaszolni, hogy szinte mindennel, mert nehéz lenne felsorolni, hány­féle panasz érkezik hozzánk. A legtöbb esetben az ügy és a megoldás nem is jelentke­zik a lap hasábjain, mert leg­főbb célunk az, hogy megta­láljuk a megoldást, nem pe­dig az, hogy nyilvánosságra hozzuk, hol, melyik ügyintéző miben és mekkorát tévedett. Most a panaszosok és az intézmények megnevezése nélkül felsorolunk néhány példát annak érzékeltetésére, miért is hívnak bennünket. ★ Egy asszony gyermeket szült, de mert 4400 forint volt a fi­zetése, kevesellte azt a 2600 forintot, amit terhességi­gyermekágyi segély címén fo­lyósítottak számára. Munka­helyén kifizetőhely van, meg is kerestük őket. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy csak eny- nyi jár, mert a szülést meg­előzően egy éven belül mun­kahelyet változtatott, és volt három hét kiesése a két munkaviszony között. Meg­kérdeztük az illetékes társa­dalombiztosítási igazgatóságot is, s kiderült, hogy a munka­helyi ügyintéző nem jól al­kalmazza a rendelkezéseket, intézkedtek, s utólag- megkap­ta a panaszos a különbözetet. ★ Van egy munkaügyi rende­let, amelynek értelmében azo­kat a nyugdíjasokat, akik fi­zikai munkakörben, teljes munkaidőben dolgoznak, ösz­tönző pótszabadság illeti meg. Az egyik vállalat munkaügyi osztálya hallani sem akart arról, hogy ezt a pótszabadsá­got megadja az érintetteknek, hiába vittek oda mindenféle dokumentumot annak igazolá­sára, hogy ez jár nekik. Meg­kerestük a vállalat szakszer­vezeti bizottságát, s ők intéz­kedtek, a nyugdíjasok utólag megkapják az őket megillető pótszabadságot. ★ Egyik olvasónk értesült ar­ról, hogy külföldi kiküldetés­ményeket fényképen is meg­örökítjük. Ezúton köszönjük meg a vá­rosi tanácsnak a folyamatos támogatást, hogy munkánkat mindig segítették. A szakkör tagsága a jubileumot fehér asztal mellett ünnepelte meg, s ezen a kis megemlékezésen részt vett Tóth János, a HNF városi bizottságának titkára is, aik a szakkör kollektívájának emléklapot adott át, három alapítótag pedig ugyancsak emléklapot kapott a hagyo­mányok ápolásáért. Vöő Imre Szigetsze ntmiklós Nyulászok klubja A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet veresegyházi nyulászklubjának jelenleg 44 szerződött tagja van. A klub keretein belül komoly, terv­szerű tenyésztői munka fo­lyik, s a különböző helyeken megrendezett szakmai kiállí­táson a klub nyulai mindig kiválóan szerepeltek. Jó pél­da erre a tavalyi OMÉK, va­lamint a novemberi országos kiállítás. A szerződések teljesítése a legfontosabb. Állatainkat a környei mezőgazdasági kom­bináton keresztül értékesítjük, s nekik adjuk át értékes te- nyészanyagunkat is. Fő pro­filunk a vágóállat leadása. Múlt év márciusában terű­re lenne lehetőség valamelyik vállalatnál, de sehogyan sem találja a megfelelő címet. Fel­derítettük, s valóban, külde­nek ki dolgozókat külföldre is, természetesen nem a fel­vételt követően azonnal, ha­nem először belföldi munka­helyeken kell bizonyítania, hogy munkája alapján való­ban érdemes a kiküldetésre, ahol nagyobb a kereseti le­hetőség. Nem tudjuk, hogy olvasónk végül elment-e dol­gozni erre a munkahelyre, de örülünk, hogy most már tud­ja a pontos címet, hol jelent­kezhet. ★ Egy másik olvasónk építke­zik, s hirtelen nagy akadály­ba ütközött. Monoblokkos wc-jéhez sehol nem tudott szerezni szerelvényeket, így — bár a ház már beköltözhető lett volna — nem költözhet­tek be, hiszen a berendezést nem lehetett használni. Ki­derült, hogy a szerelvényeket valóban sehol sem lehet kap­ni, de sikerült mégis talál­nunk egy garnitúrát, így ol­vasónk átvehette, felszerelhet­te és beköltözhetett családjá­val a házba. ★ A telefonálónak két, meg­határozott méretű heverőre volt szüksége, de sehol sem vehette meg, mert csak gar­nitúrában árusították. 1 Meg kerestük a bútorgyárat, ahol sajnos, nem vállalkoztak ar­ra, hogy külön a két heverőt olvasónk rendelkezésére bo­csássák. Találtunk viszont egy üzletet, ahol a boltvezető készségesen felajánlotta, hogy megbontja a garnitúrát, s náluk megvehetik külön is a két heverőt. ★ Egy asszony állami gondozott gyerekek nevelésére vállalko­zott, tíz évvel ezelőtt. Az egyik gyermek tizenhat éves lett, de még mindig tanul a kisegítő iskolában. Ennek ellenére a családi pótlék folyósítását be­szüntették. Utánanéztünk, s a panaszosnak néhány napon belül megküldték a családi pótlékot. Valahol elakadtak az iratok... létünkre belépett a Tszker, azzal, hogy a kész anyagot felvásárolja, s ez az esemény megzavart bennünket egy kis­sé, mégis teljesíteni tudtuk a szerződést. Veresegyházon már két év­tizedes hagyománya van a nyulászatnak. Az eltelt idő alatt a klub sókat változott, háromszor cserélt elnököt, ta­gok jöttek és mentek, s az elvándorlás különösen a Tsz­ker megjelenése óta nagyobb méretű. A klub lábon ma­radit, múlt év február 17-én országos jelentőségű kisállat­kiállítást rendezett, ahol be­mutattak rókát, csincsillát, nutriát és más kisállatokat is, de a legfőbb érdekesség még­is a nyúl volt. A kiállítás után, márciusban új vezetőség ala­kult, s azóta is sikeresen mű­ködik. Eredményeink sokban a fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezetnek köszönhetőek. Biztosították a rendszeres, he­tente sorra kerülő felvásár­lást és a felvásárolt nyu- lak azonnali elszállítását, s A Pest Megyei Hírlap 1986. december 6-i számában így marad örökre? címmel Kővá- ry Ferenc mogyoródi olva­sónk arról számolt be, hogy a HÉV-mtegállóban a korábbi várótermet megszüntették, s Hosszan sorolhatnánk, hány­féle bejelentésünk volt mos­tanában. Akadnak, akik csak azért hívnak fel bennünket, mert nem tudnák egy telefoni- számot, s kérik, mondjuk meg nekik. Olyanok is vannak, akik nem kérnek közbenjá­rást, csak érdeklődnek, mert nem biztosak benne, hogy egy-egy rendelkezést jól is­mernek, s tudni szeretnék, hogy őket érinti-e a kérdéses rendelet. S olyanok is felhívnak ben­nünket, akiknek tengernyi problémájuk közül az á leg­nagyobb. hogy nincs senki, akinek elmondhatnák azokat. Tanácsot kérnek a legkülön­félébb kérdésekben: mit aján­dékozhat a kislány a fiúnak, aki udvarol neki, hogyan bé- külhetnének ki rokonukkal, akivel egy évtizede nem tart­ják a kapcsolatot, hogyan bírhatnák rá volt házastársu­kat egy emberségesebb kap­csolat kialakítására? Sokszor nemcsak tanácsot adunk, ha­nem igyekszünk közre is mű­ködni egy-egy helyzet meg­oldásában. Megpróbálunk szót érteni a kérlelhetetlen harag- vókkal, néha sikerül, néha nem. Volt olyan eset, hogy a rokoni kapcsolat helyreállt, de az is előfordult, hogy a meg­keresett ember kikérte ma­gának, hogy beleavatkozzunk a magánügyeibe, s durván ad­ta tudomásunkra, hol lenne a helyünk — szerinte. Kétségkívül sok mindenhez nincs jogunk, de ezt előre is szoktuk bocsátani: nem von­hatunk felelősségre egy külön- váltan élő apát, amiért sem tartási kötelezettségének nem tesz eleget, sem pedig a gyer­mekeit nem látogatja. Ezek ellenére megkíséreljük felten­ni neki a kérdést, nem gon­dolja-e, hogy ezen változtat­nia kell? Álcád,' aki nem há­borodik fel, hanem mentege­tőzik, s ígéri, hogy felkeresi a családját. Gyakran csörög a telefo­nunk. Mi ennek örülünk is, meg nem is, hiszen jó, hogy megbíznak bennünk, de még jobb lenne, ha a gondokat nélkülünk is meg lehetne ol­dani. Sajnos, ma még nem ez a helyzet, ezért kérjük önö­ket, továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal, ha se­gítségre szorulnak. Pável Melinda ami szintén nem mellékes, helyben fizetnek. Lucernát szállítanak a tenyésztőknek házhoz, s nagyon kedvezmé­nyes áron. 300 forintot kell így mázsájáért fizetni, holott a szabad ár csaknem a dup­lája. Kaszáíóhasználatot is biztosítanak, tápot és szemes takarmányt is helyben lehet venni, ugyancsak kedvezmé­nyes áron. Biztosítják a gyógy­szert és az ingyenes védőol­tást. Ketreceket vásároltak nekünk, hetvenezer forintos értékben, s ezeket megelőle­gezve a rendelkezésünkre bo­csátották. Két tenyésztelepről biztosítják a tenyésznyulakat, szintén kedvezményesen. Se­gítik rendezvényeinket, hi­szen tudják, hogy a kiállítá­sok ráfizetésesek, a belépő­díjakból nem lehet a költsé­geket fedezni. Hagyományos kiállításunkat ebben az évben is megren­dezzük, március 14-én és ló­én kerül rá sor. Tarcsi Imre Veresegyház létesítettek helyette egy vá­róhelyiséget, de ennek csak három oldala van, a negyedik nyitott. Ez nem védi meg az utazókat az időjárás viszon­tagságaitól. Az írásra válasz érke­zett a BKV-tól, Kiss József­nek, a sajtó-, propaganda-, nemzetközi és rendezvényi szolgálat vezetőjének aláírá­sával. Arról tájékoztat, hogy Mogyoród állomáson a múlt év nyarán egy korszerű biz­tosítóberendezést adtak át. Énnek a berendezésnek a jel­fogórendszere száraz, kliroa- tizált helyiséget igényelt, ezért — más lehetőség hí­ján — a várót voltak kényte­lenek erre a célra átalakíta.- ni. Ezzel párhuzamosan, az utazóközönség kiszolgálása ér­dekében felállítottak egy sze­mélypénztárral és fedett vá­róhelyiséggel ellátott, szabvá­nyos alumíniumépületet. Az olvasónk által leírt panaszt figyelembe véve intézkedést tettek a váróterem nyitott ol­dalának beüvegezésére. Kö­szönik az észrevételt, s el­nézést kérnek utasaiktól aa eddigi kellemetlenségekért. Béiunk ne! Az egyik kicsiny, Pest me* gyei településről kaptunk egy telefonbejelentést, azzal kap­csolatosan, hogy az ottani üdü­lőterületen, ahol jelenleg sen­ki sem tartózkodik, most is é,gnek éjszakánként az utcai lámpák. A bejelentő azt is szóvá tette, hogy a falu út­jai nagyon rossz állapotban vannak. „ Felhívtuk telefonon a tanaes elnökét, aki elmondta, hogy az üdülőterületen a közvilágítás költségeit az ottani telektulaj­donosok fizetik, ezért a ta­nács nem kapcsoltathatja ki, az utcákkal pedig az a hely­zet, hogy először a vízvezeté­ket szeretnék lefektetni, s csak utána kezdenének útépí­téshez. Nem lenne semmi ér­telme — mondta —, hogy' meg­építsük az utakat, aztán pe­dig törjük fel a vízcsövek miatt. Márpedig a településen nagy szükség van az egészsé­ges ivóvízre, ugyanis a kutak vize nitrátos, s más módon is fertőzött, így senki sem tagad­hatja, hogy ez a legfontosabb feladatuk. A választ tehát megkaptuk, de utána azt kérte az elnök, hogy ez ne jelenjen meg az újságban. Hogy miért? Mert nekik már voltak kellemetlen­ségeik a sajtóval kapcsolatban, róluk ne írjanak, de ha ra­gaszkodunk hozzá, hogy éonen ezzel a településsel foglalkoz­zunk, menjünk ki hozzá, s Ö megmutatja az egész falut, s beszél a gondokról és az ered­ményekről. Igaza van. kétségkívül, hl- f szén az a jó, ha egy telepü- f lésről a leghűbb kép jelenik j meg a lapban. Abban viszont nincs igaza, hogy idegenkedik egy kiragadott probléma pub­likálásától. Jó lett volna név­vel és címmel megírni; íme, ezen a településen töreksze­nek az ésszerű beruházásokra, előbb kiássák és betemetik az árkokat, s csak utána építe­nek fölé utat. Mindenütt ez lenne a helyes sorrend, de saj­nos, csak kevés helyen tart­ják ezt be. A teSefonbegelenfésekről röviden Miért is hívtak bennünket? Néhány hónappal ezelőtt szerkesztőségünk bevezette a ? heti háromszori telefonügyeletet. Ezeken a napokon í bárki felhívhat bennünket, s elmondhatja, milyen gond- í ja van, s mi igyekszünk valamilyen megoldást találni, ^ hogy — amennyiben a panasz jogos — a telefonáló mi- £ nét előbb megszabadui hasson kellemetlenségétől. Válasz cikkünkre Beüvegezik a várót i

Next

/
Oldalképek
Tartalom