Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. JANUAR 17., SZOMBAT Jól dolgozó elöljáróság Pénz a körzeteknek Ügy tűpik, szűnőben van az a több éve tartó feszültség, amely a két társközség, Üröm és Pilisborosjenő kapcsolatát jellemezte azelőtt. Az is bizo­nyos, hogy ebben igen nagy szerepe van a borosjenői elöl­járóság megalakulásának, s annak, hogy a székhelyköz­ségben, Ürömön fokozott fi­gyelmet fordítanak a társ gondjainak megoldására. A jó viszony egyik bizonyítéka, hogy a teho szervezése idején Pilisborosjenő polgárai lénye­gesen nagyobb százalékban mondtak igent a célkitűzések­re, mint a másik településen élők. Ez a cél pedig a csator­na társulat előkészítése. A fennmaradó összegről úgy dön­tött a tanácstestület, hogy ma­radjon a tanácstagi körzetek­nél. Ez azért is előnyös, mert társadalmi munka bevonásá­val a húszezer forintokat megduplázhatják. Nem is remélt hatást hozott ez a döntés. A tanácstagi kör­zetek sorra jelentkeztek a fel­színi vízelvezetés, illetve a járdagondok megoldására. A Külső Bécsi út egyik ré­szén például — ahol eddig sem csapadékárkok, sem jár­da nem volt, Csatár Béla ta­nácstag kezdeményezésére és szervezésével több mint há­romszáz méternyi járda és vízelvezető árok készült el. Káros szokások Az egészségügyben dolgozó fiatalok tevékenyebben kíván­nak részt venni az egészségká­rosító szokások feltárásában, hatásaik széles körű tudatosí­tásában — határozták el leg­utóbbi tanácskozásukon a szak­mában dolgozó fiatalok KISZ- szervezeteinek vezetői. Konferenciájukon is megálla­pították, hogy a munkaképes korú lakosság egészségi állapo­tának romlását céltudatos prog­rammal és az egészségügyi dol­gozóknak az emberek minden­napjaiban vállalt aktív, sze­mélyes részvételével lehet meg­állítani, esetleg visszafordítani. Ezért a KISZ Központi Bizott­ságának értelmiségi fiatalok tanácsa felhívást bocsátott ki, amelynek célja, hogy az egész­ségügyben dolgozó ifjúkommu­nisták társadalmi programok kidolgozásával segítsenek fel­kelteni az emberek érdekeltsé­gét saját egészségük megőrzé­sében vagy visszaszerzésében. A felhívásban egyben pályá­zatot hirdettek olyan társadal­mi programok megfogalmazá­sára, amelyek az egészségkáro­sító szokások megelőzéséi szol­gálják. Az alkoholizmus ellen Védett szálló Budakeszin A statisztikai adatok riasztók. Hazánkban ma 150 ezer felett van az al­koholisták száma, s 500 ezerre tehető a veszélyez­tetetteké, a nagyivóké. A felnőtt férfiak 0 százaléka súlyos alkoholista. A fel­mérések szerint további egymillió lakos fogyaszt a kritikus mértéket megkö­zelítő mennyiségű alkoholt cs másfél millióra becsül­hető azoknak a száma, akik ugyan kismértékben, de rendszeresen isznak, s ez­zel a veszélyeztetettség ál­lapotához közelednek. So­kat költünk alkoholra, csak Pest megyében 1983-ban 4 milliárd forintért vásárol­tak szeszes italt, ha még hozzáadjuk a kávéra és cigarettára fordított össze­geket, akkor megyénk egy lakosára egy év alatt több mint 5 ezer forint ára él­vezeti cikk fogyasztásra jut. A védett szálló lakói Családi klubtagság Az alkoholizmus következ­tében emberi sorsok futnak vakvágányra, családok hulla­nak szét, gyerekek lesznek veszélyeztetettek, s a szeszes ital változatlanul a bűncselek­mények tő- vagy melléksze­replője. S még hosszan sorol­hatnánk a mértéktelen italo­zás következményeit. A ked­vezőtlen tendencia megállítá­sa, visszaszorítása csak széles körű társadalmi összefogással érhető el. A tapasztalat az, hogy az alkoholizálás lejtőjére jutottak számára van remény, van ki­vezető út, ha olyan közösség­be, környezetbe sikerül kerül­niük, ahol melléjük állnak. Ilyenek például az alkoholel­lenes klubok, melyekből meg­közelítőleg százötven működik az országban. Ezek a kis kö­zösségek segítséget adnak az alkoholista betegnek a családi élet rendezéséhez, a munka­helyi rehabilitációhoz, a sza­badidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, s a visszaesés megelőzéséhez. Megható volt például, ami­kor egy 15—16 év közötti kis­lány megköszönte a klubnak, amiért segített abban, _ hogy édesapja ismét teljes értékű ember lett, mert azóta újra tudják, milyen a boldog csa­ládi élet. Sorolhatnám a pél­dákat a budakeszi Otthon el­nevezésű klubból is. ahol se­gítőkész emberek találkoznak, s mindnyájan örülnek, ha va­lamelyiküket sikerül kiszaba­dítani az ital rabságából. A rendezvényeken a férjek mel­lett ott látni a feleségeket, és nem ritkán a gyerekeket, kö­zöttük 8—12 éveseket. Tag­gyűlésen határoznak a tagfel­vételről — és nem formálisan Ottjártarhkor a szülők mellett ülő tizennégy éves fiút vették fel. ő lett a 160 fős közösség íegfiatalabbia. Egyre több az ilyen családi klubtagság. Társra találnak Emlékezetes az is, amikor késő este harmincas kinézetű fiatalember állított be, kézé ben táskával. Nem volt hová mennie, segítséget várt. Éjsza­kára a klub átmeneti szállójá­ra irányították.-^ Nálunk Budakeszin ilyen is van a Kert utcában — tá­jékoztatott a szálló gondnoka, Kovács Lajos. Az alkoholbeteg teljes eg­zisztenciális csődje az — kezdte magyarázni —, amikor a kórházból kikerülve nem­csak állás, hanem lakás nél­kül marad. Családi,- munkahe­lyi kapcsolatai felszámolód­tak és egyszerűen még ágya sincs, ahol éjszakára meghúz­hatja magát. Hiába volna meg a nagy elhatározása az élet újrakezdéséhez, nincs állása, nincs pénze és ami legkétség- beejtőbb, még lakása sincs, ahol éjszakára befogadnák. Hát Ilyen sorsú betegek segí­tésére vállalkozott a klub az átmeneti szálló létrehozásával. Aki ide kerül, annak vállalnia kell a teljes absztinenciát, be kell szednie az Anticolt és szeszes italt behoznia tilos. Aki ezt nem teszi, annak tá­voznia kell. Volt is rá példa, amikor efeyik lakó egy Idő után kijelentette: nagyon jó itt, ilyen emberekkel még nem találkozott, de nem tud maradni, mert nem állja meg ital nélkül. Elment vissza a munkásszállóra. Egy év alatt sikerült itt olyan közösséget összehozni — folytatja Kovács Lajos —, ahol a lakók jól érzik magu­kat és úgy jönnek ide, mint aki hazajön. A kívülállóknak hihetetlen, hogy itt az embe­rek az utolsó cigarettájukat, kenyerüket megosztják egy­mással. így nincs olyan ne­héz helyzet, amiből ki ne lá­balnának. Hat embert tudunk fogadni, eddig tizenketten fordultak meg nálunk, közü­lük hárman úgy távoztak, hogy élettársat találtak, lakást szereztek és boldogok. Most ők állnak az elesettek mellé. A szállóért havonta ezer fo­rintot kell fizetni. Ez szemé­lyenként hatszáz forintot je­lent, a hiányzó négyszázat a klub állja. A rászorulóknak nem kell tehát drága albérle­tet fizetniük, miután újból dolgoznak, és így anyagilag is megerősödhetnek. A bérle­mény kétszobás, konyhás és fürdőszobás, bútorozott, fűtés­sel és világítással. Szeren­csénk volt, amikor az adven­tisták közreműködésével si­került ehhez a szállóhoz hoz­zájutni, még kifiz§t$jék_&z egy­havi lakbért is,' s adták pél­dául szőnyeget és térítőkét. Kórházi háttérrel — Sokat köszönhetünk dr. Levendel Lászlónak, az Orszá­gos Korányi Tbc. és Pulmono- lógiai Intézet osztályvezető főorvosának is, aki a klubot alakulásától segíti tanácsaival és gyakorlati tapasztalataival — mondja a gondnok, ö a so kadik botlás klán is újra és újra képes csodát tenni, hitet önteni belénk. A klubnak te­hát van kórházi háttere. — Miért vállalta a szálló vezetését, milyen volt előtte az élete? — -kérdeztem a gondnokot. — Sokat tudnék mondani magamról. Amíg 64 éves let­tem, nekem is volt alkohol­problémám, rengeteg minde­nen mentem keresztül. Ma az egészségem nem a legjobb. Absztinens vagyok, egyedül élek, a klubban érzem jól ma­gamat és ez nekem is az ott­honom. Akin tudok, segítek, főként a fiatalokon, mert van még reményük, hogy ne jussa nak oda, ahová én kerültem. Nincs annál nagyobb örömöm, mint amikor a közreműködé­semmel sikerül valakit vissza­hozni a józan életbe. Azt hi szem, tisztelnek, és jólesik, hogy bizalommal fordulnak hozzám. Szöveg és fotó: dr. Orell Ferenc János, az Országos Alkoholizmus Elleni Klubbizottság tagja Nem jelentkeztek a Daciáért A kikiáltóktól a Skála-kópéig Sok bóvli ? Aki a reklámszakmában akar boldogulni, .előbb-utóbb eljut a Belkereskedelmi To­vábbképző Közpbnt valame­lyik tanfolyamára, ahol feltét­lenül beleütközik egy kacifán­tos definícióba: „A szocialista reklám érvényesülése során fontos, hogy informálja a la­kosságot az árukínálat össze­tételéről, a felhasználás mód­járól, nyerje meg a felhaszná­lókat a reklámozó vállalat ér­dekében vásárlókká, formálja a lakosság fogyasztási szoká­sait a társadalom és a nép­gazdaság érdekeinek szem­pontjából ...” Ugye ebből, mint a legtöbb kusza általáno­sításból. kevés derül ki az egyszerű halandó számára ... Nem is szólva arról, hogy a reklám nem is mindig a fen­tiek alapján érvényesül. Ezért horgonyozzunk le inkább a mindennapok gyakorlatánál. Annál, hogyan illeszkedik konkrétan a reklám egy ke­reskedelmi vállalat üzletpoli­tikájába. Történetesen a Ská­láéba, amelyik a leggyakrab- han és leghatékonyabban bom­báz bennünket, válogatott módszerekkel. Többnyire sike­resen. Bár a legutóbbi szuper- nyereménygála sorsolásával •pSldáül-* ríefw ’éléie*’ dett. Mondják: sok bóvli, egyébként eladhatatlan hoM került az ajándékcsomagokba. — Ez így nem igaz — ér­vel Barics László, a sziget- szentmiklósi Márka Skála igazgatója. — Nálunk játékok, ajándék- és dísztárgyak jutot­tak a csomagokba, egyenként ezer forint értékben. Persze lehet, hogy egyik-másik holmi nincs kedvére valakinek. Ép­pen ma reklamált az egyik vásárló, hogy a nyereményre, egy kávéskészletre nincs szük­sége. Szó nélkül visszavettük, levásárolhatta az árát. A Márka Skála tavaly kö­rülbelül 500 ezer forintot köl­tött közvetlenül a reklámra. A televízióban, a rádióban, la­punkban is hirdettek. Ami nem olcsó mulatság. A televí­zióban negyed perc műsoridő 20 ezer forintba kerül. Nem szólva a film elkészítésének költségeiről és arról, hogy az eredmény érdekében minél többször kell leforgatni. Ezért a megrendelő nagyon megné­zi, hogy mire költi a pénzét. Célja az, hogy az eladott ter­mék bevételeiből megtérüljön a befektetés. Ennek nincs is akadálya akkor, ha a reklám jó, és a kínált áru iránt való­ban van kereslet. A Márka Skálában például a hirdetés megjelenése után az addig alig keresett képmagnóból rö­vid idő alatt 70-et tudtak el­adni. Kovács Lajos (bal oldalon) jutalmat vesfc át Meglepetéseit A Skála-hálózatban az a szokás, hogy minden évben központi reklámtervet készíte­nek, amelyikhez a sajátossá­gaiknak megfelelően csatla­koznak az áruházak. Az érdi Skála is rendelkezik saját reklámterwel, hosszú távú stratégiával'. A heti osztályve­zetői értekezleteken pedig a rövid távú akciókat beszélik meg, határozzák el. Mégpedig úgy, hogy érvényesüljön a jól bevált jelmondat: Érden ér­demes. Tényleg érdemes? — Lehet, hogy éppen ma nem, de holnap vagy holnap­után bizonyosan érdemes — mondja Gajzágó Lászióné, az érdi Skála igazgatója. — Az idén legalább 50-féie akciót tervezüak-a vásárlók mennye? résére. Olyan meglepetéseket hatás kedvéért ezeket egyelő re titokban tartjuk. Annyit azonban elárulhatok, hogy bevezetjük az egyéni részlet­akciót. Háromezer forini^ fe­letti vásárlásnál adjuk ezt a kedvezményt, s nem az OTP, hanem a saját kockázatunkra Egyébként tavaly 3 millió fo­rintot adtunk vissza vevőink nek engedmények formájában. Gajzágó Lászlónét hobbija és szakmája is a reklámhoz köti. A Belkereskedelmi To­vábbképző Központ tanfolya main okítja a kezdő reklám­propagandistákat. — Sokan máig sem tulaj­donítanak megfelelő jelentő­séget a reklámnak, talán azért, mert nem ismerik iga­zán a hatását — mondja az igazgató. — A dolog másik, oldala pedig az, Ijogy előfor­dulnak gyenge vagy éppen antireklámok is. Pedig ennek a tevékenységnek az üzletpo­litika részévé kell válnia. A saját példánk is meggyőzött arról, hogy milyen fontos sze­repe van egy új áruház beve­zetésekor. Meg kell ismertet­ni a vásárlókkal, utána pedig fenn kell tartani az érdeklő­désüket. Az érdi Skála meg­nyitásakor, 1932-ben úgy gon­doltuk, hogy a forgalom érde­kében a szomszédos települé­sek, Budafok, Nagytétény, Bu­daörs lakóit is meg kell cé­loznunk. Nekünk nem lehet mindegy, hol vásárolnak be a környékbeliek, az átutazók. A reklámnak is köszönhető, hogy mostanra megdupláztuk az éves forgalmunkat. Azt val­lom, hogy a jó bornak is kell cégér, s hogy becsapni senkit sem szabad. Céljaink érdeké­ben bele kell vágni olyan ak­ciókba is, amin nem keresünk, amiből rövid távon nincs ha­szon. Ilyen volt például, ami­kor meghirdettük a zippzáros mamuszok házhoz szállítását. Negyven településről érkez­tek megrendelő levelek, idős emberektől, nyugdíjasoktól. Egyebek között Nagykőrösről, Hernádról, Kóspallagról és Bu­dapestről is érdeklődtek. Közvetlenül — A jelenleginek kétszere­sét is költenénk reklámra, ha lehetne — folytatja Gajzá­gó Lászlóné. — A megenge­dett keretet azonban nem lép­hetjük túl, ezért gyakran sze­lektálni kell. Nem biztos pél­dául, hogy a tévé- vagy a rá­dióhirdetés a legcélravezetőbb minden esetben. A leghatáso­sabb ügyánis az, amikor fcőz- vftile&ül a , vevőlgöz szólunk. Mondjuk levelet írunk annak a vásárlói rétegnek, amelyet érdekelhet valamelyik új ak­ciónk, szolgáltatásunk. Mun­kaigényes ugyan, de nagyon olcsó. Ezt tervezzük a hama­rosan megnyíló autóalkatrész­osztályunk propagálására is. A reklám hatását persze nem szabad misztifikálni, hi­szen az nem csodafegyver, csupán egy jól alkalmazható eszköz. Megfelelő áruellátás, választék nélkül fabatkát sem ér. Gondoljuk csak meg: ki­nek kellene például egy csú­nya és kezdetleges bádog ha­mutartó. ha oly szívesen, csá­bos mosoly kíséretében kínál­nák is? Kövess László Környezetvédelmi információk Számítógépes adatbank Ipari környezetvédelmi in­formációs rendszert épít ki az Ipari Minisztérium. Az ipar felhalmozódott környe­zetvédelmi gondjainak megol­dásához pontos információkra van szükség. Ezért még az idén számítógépes adatbankot hoznak létre, amelybe betáp­lálják többek között az Or­szágos Vízügyi Hivatal, a Me­teorológiai Intézet, a Köjál már meglévő környezetvédel­mi információit. Az iparválla­latoknál is megszervezik a legfontosabb környezetvédel­mi adatok gyűjtését. Több mint félszáz iparvállalatnál felmérték, hogy milyen mű­szereik vannak a mérések el­végzéséhez. Többségük már részben rendelkezik a szüksé­ges eszközzel. Űj berendezé­sek beszerzését az Ipari Mi­nisztérium anyagi eszközökkel is támogatja. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban a környe­zetvédelmi program megvaló­sítására 200 millió forint áll rendelkezésre. Ebből a pénz­ből a vállalatok műszerellá­tottságának fejlesztésére is jut. Több vállalat már fel­ajánlotta mások számára, hogy a szükséges méréseket elvégzi. A számítógépes adatbankot az egy éve működő Ipari Kör­nyezetvédelmi Koordinációs Iroda fogja üzemeltetni. A szakemberek már hozzáláttak a számítógépes kapcsolatok kiépítéséhez. Az Ipari Minisz­térium adatbankját összekap­csolják- az Országos Vízügyi Hivatal hasonló rendeltetésű számítógépes rendszerével, s a későbbiekben más hálózatok­kal is összeköttetést létesíte­nek. Az új információs rend­szer — amely az ipar egészére kiterjed — jelentős segítséget nyújt a környezetvédelmi szakembereknek a veszélyfor­rások feltárásához és folyama­tos figyeléséhez. Az adatbank­ban tárolt információkat jól hasznosíthatják a környezetvé­delmi fejlesztések előkészíté­sekor. Az információs rend­szer még az idén megkezdi működését, s tevékenységét a következő években — az ipar- vállalatoknál üzembe helyezett új környezetvédelmi mérő- és regisztrálóműszerek bekap­csolásával — folyamatosan bővítik. 4 — A legnagyobb akciónk ka­rácsony előtt zajlott, amikor iOO forintos vásárlás felett ;orsjegyet adtunk az Áfész-ta- 'oknak. Áruházunk ugyanis a faksony] Áfész-hez tartozik. \ fődíj egy Dacia volt. Ennek látására 250 új tagot toboroz­unk. ami mindenképpen hasz- íunkra lesz a jövőben. A kő- isiért egyébként még senki ■,em jelentkezett. A nyertes lorsjegy száma: 003540. A reklám a távoli időkben gyökeredzik. Kezdetleges módja, amikor a kereskedők, áruikat csalogatóul pony­vára, asztalra rakták ki boltjaik elé. Ez a módszer tu­lajdonkeppen a mai kirakatok őse volt. A boltbejára­tok mellett agyagból mintázott jelképeket és cégtáblá­kat helyeztek el. Cégéreket már évszázadokkal koráb­ban is használtak, például a gyógyszertárak megjelölé­sére Aesculap szent állatát, a kígyót alkalmazták. De találtak feliratokat, amelyek eladandó épületekre és bérbe adandó raktárakra, valamint meleg sós és édes vizű fürdőkre vonatkoztak. A különböző korok reklám­jai mindig tükrözték a társadalom, az árutermelés, a technika fejlettségét. A középkori kikiáltók és a mai Skála-kópé is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom