Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
A PEST M.EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1987. JANUAR 17., SZOMBAT A városi párt-vb megvitatta (1.) Hogyan védjük a közvagyont? Szerdán délután tartatta ^ idei első ülését az MSZMP í váci végrehajtó bizottsága, í melyen dr. Kiss Sándor v, rendőr őrnagy, a váci ka- £ pitányság vezetője adott je- £ leütést a vagyonvédelem, a ^ népgazdaság és a társadal- mi tulajdon védelme hely- íj zetéről a városban és von- í záskörzetében. Jelentése első fontos megállapítása : tulajdonosoktól és kezelőktől, az ellenőrző- és felügyeleti szervektől, a bűnüldöző és igazságügyi apparátustól fokozott figyelmet és gondosságot igényel a vagyontárgyak és a közvagyon megóvása, a gazdálkodás rendjének betartása és betartatása. Kötaiezetlságek Vác városa fontos ipari központ, vonzáskörzete kiemelt idegenforgalmú üdülőterületeikkel rendelkezik. Fontos koz- és vasútvonalain jelentős a személy- és áruforgalom is. A területen működő gazdálkodó szervezetek zöme arra törekszik, hogy maradéktalanul teljesítse az e feladatokból reá háruló kötelezettségeket. Azonban arra is van példa, hogy elmarad a közvagyon megkárosítóival szemben:, illetve a' jogtalanul szerzett jövedelmek szerzőit elitélő nyílt és következetes fellépés. (Olykor pedig a személyi tulajdonban lévő vagyontárgyak védelme, megóvása is hiányzik, legalábbis a tulajdonosoktól elvárható mértékben.) Pest megyében is, területünkön is az utóbbi években átalakult a bűnözés szerkezete, az ismertté vált bűnesetek megoszlása. E cselekmények egyre nagyobb arányban irányulnak anyagi javak megszerzésére. Az ismertté vált bűncselekmények több mint hatvan százaléka — országos átlagban — vagyon ellen irányult. Nálunk ez az arány magasabb, s 64 százalékot tett ki az elmúlt időszakban. * * 1 Ugyancsak mutatkoznak területünkön jelei a szervezett bűnözésnek. Előfordultak olyan bűnöző csoportok, melyek tagjai betöréses lopásokra „specializálták” magukat. Mások, kihasználva a jogi hézagok és az ellenőrzés gyengeségei adta lehetőségeket, a törvényes működés látszatával jutnak jogtalan jövedelmekhez. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények ■ okai között első helyen a kereslet és kínálat aránytalanságai, illetve az egyes ágazatokban kialakult monopolhelyzet szerepel. A hiánycikkekhez való hozzájutás, illetve a szerződéses fegyelem lazaságai potenciális lehetőséget teremtenek a korrupcióra. Vagyonbiztonság A vállalatok, szövetkezetek és intézmények működésében tapasztalható, hogy nem kielégítő a gazdálkodási és bizonylati fegyelem. A szabályozási és az ellenőrző munka- gyengeségei lehetővé tették, hogy a korábbinál kevesebb, ámde nagyobb kárt okozó bűncselekmények keletkezzenek, amelyek jelentős része a társadalmi tulajdont károsította. Ezek aránya a vagyon elleni bűncselekmények körén belül tavaly 27,8 százalékot tett ki. Milyen viszonyok uralkodnak a vagyonbiztonság területén? Erre is választ adott a kapitány a jelentésben. Mint elmondotta, ez eltérő a különböző gazdálkodó szervezeteknél. A pénzintézeteknél és a nagyvállalatoknál kielégítő, nem teljesen megnyugtató a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. A pénzintézetek szabályos pénzkezelési és -tárolási rendszert működtetnek. Riasztóberendezéseik a rendőrség ügyeletére be vannak kötve.* Biztonságos a nagyobb ipari vállalatok pénzszállítási] és -tárolási rendszere is. Ugyanakkor megoldatlannak tartják az építőipari vállalatok anyagkezelését, s emiatt gyakoribbak ezeken a helyeken — s rendszeresek is — a bűncselekmények! A MÁV rendező pályaudvarainak’ zsúfoltsága, kapacitása nem képes a jelentkező igényeket kielégíteni. Olykor napokig vesztegelnek értékes áruval rakott szerelvények a síneken, s mivel alkalom szüli a tolvajt, jelentős a vasúti dézsmálások száma is. Évek óta fokozatosan nő az így okozott kár nagysága. A kereskedelemben és az idegenforgalomban mind Pest megye,’ mind közvetlen környékünk bűnügyi fertőzötísé- ge rosszabb, mint az országos átlag, magas az e körben elkövetett bűncselekméVetőmagüzem építését kezdték meg a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. Az elhatározás hátterében az áll, "hogy a közös gazdaság fejleszteni kívánja a Nógrád megyei dombvidék sajátosságaihoz jobban igazodó, a termőföld gazdaságosabb hasznosítását elősegítő aprómagvak termesztését. A lucerna, a vöröshere, a baltaf Ahogyan a zenei műnek ^ befejező utójátéka a post- £ ludium, annak hangulati % szellemét még egyszer rö- £ viden visszatükrözi, úgy le- £ gyen ez a megemlékezés is í- az — a Liszt-év után. A zeneszerző nem hang- versenyzett soha városunkban, de emlékét a róla elnevezett hangulatos Duna menti sétány őrzi. Liszt Ferenc háza — előtte Hajnik Pálé — valóban ott állt a Tömlöc (ma Hajnik) utca, és Felsőduna sor sarkán. Csakhogy az a Liszt Ferenc halászmester volt és nagybátyja az ünnepelt zenevirtuóznak. Keresztnevét viszont testvéri figyelmességből az unokaöccse örökölte. Győrben született, a vizek városában, s így nem véletlenül választotta a halászmesterséget. Közben azonban az ifjút az Erdődy lovas regimentbe is besorolták. Mestersége folytán a Duna Vácra vonzotta. E városban folyamatosan ismerjük a halászmesterek neveit a török kitakarodása utáni időktől. 1705-ben „Vác városában lakott Nemes Tót Mátyás Uramnak s úgy az ő Kegyelme Társának Becsületes- Halász Mesternek, Komáromi Mártonnak ..adja árendá- ba a Wattay família a Dunanyek száma, s ez még az államigazgatás átszervezése (Dunakeszi, Főt és Göd leválása) után sem csökkent a kívánt mértékben. ÉrMteEarsség Az üzleteknek csak körül- belült egyharmada rendelkezik riasztóberendezéssel, de mert elavultak, _ gyakran ezek fele is használhatatlan. Ami jó, gyakran azt sem kapcsolják be hanyagságból vagy csupán feledékenységből. i S a rendőrség hiába hívja fel a cégeket arra, szerezzenek be riasztóberendezéseket, f eih í vasai k ered mény telen ek maradtak, nem utolsósorban azért, mert beruházásnak minősül beszerzésük. A másik ok: az érintettek — s ez* a hazai biztosítási rendszer jellegzetessége — nem érdekeitek abban, hogy növeljék vagyonbiztonságukat. Megyei kezdeményezésre idén lehetőség nyílik olyan riasztóberendezések felszerelésére, melyek a kapitányság ügyeletén „végződnek”. Ez iránt — most úgy tűnik — már több vállalat és intézmény vezetői érdeklődnek. cím, a cukorrépa és más növények magvait a jövő év júniusától szárítva, tisztítva, osztályozva és csomagolva hozzák forgalomba. Exportra is számítanak. A termelőszövetkezet a vetőmagüzemből évi húszmillió forintos bevételre számít, így kilátás van arra, hogy a beruházásra költött 15 millió forint háromnégy éven belül' megtérül. keszi határában lévő tanyákat. Ezen főleg vizafogásra alkalmas halászhelyeket kell érteni. Ugyanolyan kötelezettséggel tartoznak, mint előtte a Budai Kamarának, amely — tudjuk — a török után rátette kezét minden jövedelemre, amíg a földesúri jogot népi bizonyította a jogos tulajdonosa. A váci püspökség halászóvize a Dunán Verőcéig tartott; különböző kedvezményekben részesítette halász- mestereit. így 1770 táján Becsből idetelepített Niwergal Antal német halászmestert mentesítette az átvonuló katonák élelmezése és kvártélyozása alól. Utóda, Liszt Ferenc, 1782-től árendába kapta a váci és verőcei Duna mentét, a mogyoródi, veresegyházi és váci malomtavak halászatát. „Mivel pedig a Dunába vizahalászatot is próbálni és folytatni kíván Liszt Ferenc, azt mindig köteles jelenteni, mert annak negyed része az uraságé minden füzetes nélkül.” Liszt Ferenc 1785-hen a városi tanácstól testimonialist kap, dicsérik szorgalmát, mesterségbeli tudását. A katonai kötelezettség alól, melyre ismét felszólították, maga helyett szolgát akar állítani, amelyet a tanács is támogat. Nem betegsége miatt — mint azt Tragor Ignác véli —, haBányász Hédi (Folytatjuk) Szövetkezeti m Snkognitéban többször is •a Liszt a városban? Nagyváros, kisváros, falu Hóesésben néni jó kosarazni Nem fér a fejembe, hogy is van ez. Ha a pesti papírboltba megyek be, két forintért is kapok olyan kis fehér jegyzetblokkot, amit itt négyért adnak, hadd ne mondjam meg, melyik maszek papírboltban. No jó! Tegyük át a mondatot múlt időbe, mert manapság sohasem lehet tudni. Előfordulhatott egy-két hónap óta az is, hogy ezt az árat Pesten éppúgy megduplázták, mint Vácott. De, hogy itt nálunk szeretnek ráduplázni, az biztos. !Vii magyarok Akárhogy nézem például azt a kis Rotring tollhoz hasonló, cérnavékonyságú és különben nagyon szép vonalakat húzó íilcirónt, amit itt nekem mindig ötvenért kínálnak a Széchenyi utcai papírboltban, abból mar kétszer is sikerült Pesten, a Rákóczi úton huszonötért vásárolnom. Egyszer fekete, egyszer meg kék színűt. A szállítási költség kerülne ennyivel többe? Alig hiszem, mert a benzin azért ennyire mégsem drágult mostanában. Vagy a bizonyíték kedvéért teszik ezt velünk a pult mögött, hogy aztán mondhassuk: — vidéken sokkal drágább az élet? Drágább és nehézkesebb. Mert ha jól meggondolom, Budapest lakossága is jóval nagyobbra nőtt annál, mint amennyit a szolgáltatásaival ki tud elégíteni. Elegánsan szólva ott is van mit fejleszteni az infrastruktúrán, no meg hát az abban dolgozók munkakultúráján. De azért annyit nem, mint nálunk, ahol a meglevő eszközökkel mégiscsak jobban — villongjunk megint az idegen szavakkal —, racionálisabban próbálnak gazdálkodni. Olyat például még sohasem láttam a főváros élelmiszer- boltjaiban, akármilyen zsúfoltak is, hogy a nagy kövér hó- pelyhek hullása közben sorba álltak volna az emberek a KÖZÉRT előtt, pusztán azért, hogy először is vásárlókosárhoz jussanak. Ilyet csak;, Vácott, közelebbről is Deákváron. az Ernst Thälmann téri ABC-áruház előtt láthat, élhet meg az ember. Pedig mi, nemcsak váciak, hanem egyáltalán, az ország bármely táján élő magyarok, már a történelmünk miatt is utálunk sorban állni, hiszen az rossz emlékeket ébreszt bennünk. Nem azt gondoljuk a csúcsforgalmi kikosarazásra várakozva, hogy itt és most, hanem arra, hogy már megint. Nálunk a közhangulat szempontjából már az sem' jó, ha nem módjánál fogva azt a szokást követte, hogy maga helyett mással tétetett eleget katonai kötelezettségének. Ekkor már javakban gyarapodott, később a városi tanács külső tagja. Egy év múlva megnősült, násznagya Hajnik János, a város újonnan választott főbírája. Második házasságából született fia, Mihály, szintén halászmester. Leánya pedig Schweizer Antal halászmesterhez ment férjhez, az is 1877—87-ig bérelte a püspöki uradalom halászatát. A zeneszerző Liszt Ferenc gyermekkorában állítólag többször tartózkodott Vácon a nagybácsinál, az 1870-es években pedig unokatestvéreinél, de csak ingoknitóban. Két alkalommal nyilvánosan is megismerhették a váciak: 184G-ban és 1873-ban. Az utóbbi alkalommal vonattal érkezett 3écsből. Vácnál küldöttség fogadta, közöttük tanítványa és barátja, Gobbi Henrik. Róla külön meg kel! emlékeznünk, mert korábban a Vác közeli Ácsán házi zongoramester a Prónay családnál, s 1864-ben komponálta az Ácsai magyar zeneképek hat tételét. Ezek egyike a csővári romokról szól. Mestere több művét is bemutatta nyilvános hangversenyeken. Liszt Ferenc váci rokonságának egyetlen emlékét a Vak Bottyán Múzeum őrzi: Liszt Franciska ajándéka a nagybácsi saját kezű aláírásával készült fénykép. Jakus Lajos banán vagy mozijegy miatt vizsgálgátjuk türelmetlenül egymás hátát, tarkóját. No persze ne legyünk igazságtalanok, azazhogy én se legyek az. Még akkor sem, ha vívódom itt az írógép fölött, hogy írjam-e, ne írjam-e, napi kis találkozásaim epizódjait az élet színe-fonákjáról, mert bizony nem is népszerű, meg nem is kellemes másokat kritizálni. Csakhogy itt van az a bizonyos, etikainak nevezett követelmény is, hogy ebben a mesterségben szóvá kell tenni azt, ami közérdeknek látszik. Közérdek a múlt tanulságainak levonása is. Az, hogy a gazdasági életnek az olyasfajta vasmarkú szorításában, mint amilyenben most élünk, hiába is siránkozunk azon. hogy kinőttük — ha jól tudom — az ország első A.BC-áruhá- zát. ioggűl féltik A szükségesnél szűkebb már bent a tér, több a gondola, nehéz áttekinteni a boltot. Emiatt kell óvatosnak lennie a személyzetnek is, hiszen, ha kétezer közül csak egy olyan senkiházi akad, aki fizetés nélkül szeret távozni, a hiányt az ő zsebük bánja meg. Érthető tehát a védekezési reflex, ha egyáltalán azért találták ki a kosárért való sorban állást, vagy csak a helyszűke miatt, de mindenképpen a belső tumultus elkerülése végett. A tanulság mindenképpen az; egy város lélekszámút nem lehet anélkül növelni, hogy ne vennénk számításba, hogy a létszámmal, egy időben mennyivel nő az üzletek, a közlekedési eszközök, a vízvezetékhálózat, a csatornák, az elektromos hálózat, a közintézmények, iskolák terhelése. Utólag konstatálni már késő, s legfeljebb azt lehet kívánni, hogy ha ebben az ötéves tervben nem is, a következőben oldják meg ezt a gondot, akik tehetik. Persze, ha lesz miből, vagy lehet valami más helyett. Van-e, k,őzben is megoldás? ■ ________ H a szakember lennék, talán válaszolhatnék, de így csak a magam laikus gondolatait adhatom közx'e. Először is a deákvári piac kisboltjának esetleges fejlesztéséről. Az embernek a kisvállalkozások is az eszébe jutnak. Vajon csak eszpresszót, butikot, kocsmát érdemes ma privátim nyitni, vagy egy élelmiszer- boltot is megérné? Lehet-e ezt az engedélyért folyamodóknak ajánlani, lehet-e ezt ösztönözni? Szóval, keresni kellene a.z átmeneti megoldásokat addig is, amíg egy újabb ABC épül, vagy a meglévőt bővítik Deákváron. Tulajdonképpen az időnkről van szó, nem egészen a kereskedelemről, Ezzel is nehéz minálunk gazdálkodni, hiába féltik, s joggal féltik az üzemben a munkaidőalapot. Ha például a szakrendelőben úgy akarja elkerülni az ember a délelőtti hosszú várakozásokat, hogy a délutáni- órákbah járul a sorszámokat osztók ablakához, akkor sem lehet biztos a dolgában. Mert ha az egyik osztályon fogadnák is, először látniuk kell a másik leleteit. Ott viszont azt kérik: — Tessék már a jövő héten jönni, mert most csak egy gépünk van, az a reumásoké. Aki tehát nem biztos benne, hogy van-e reumája, vagy sem. az tovább áll, s jön a jövő héten megint, ha nem lesz gyanús a főnökének. Hegy a távolság Gazdásági okokkal magyarázzuk, hogy kevesebb szó esik mostanában a falu és a város közötti különbség fokozatos megszüntetéséről. Pedig sok mindén történt, amit- érdemes az eredmények közé sorolni. Ugyanakkor sok minden nem történik, s bizonyos szempontból még a kis- és a nagyváros közti különbség is nehezen szűnik meg. Olykor irdatlan nagy távolságnak tűnik az a negyven kilométer innét délre, ahol az a világváros e.ltesrül. Kovács T. István ■ Két nap programjai Január 19., hétfő: 14 órától a művelődési központban Madách-nap az Árpád úti Általános Iskola tanulóinak. — 15.30-kor Tízen túliak színháza a na>;yteremben; a Bolero pantomimfársulat előadása. — 18 órakor az ifjúsági klubban Hajdú Sándor beszél erdélyi körutazásáról, egyidejűleg a Dunakanyar fotóklubban dr. Grcff József vetít. Január 29., kedd: 10 órakor és 12 órakor a művelődési központ színháztermében Bécsi zeneszerzők zenekari muzsikája. A műsorban Haydn-. Mozart-, Beethoven-, Schu- bert-művek szerepelnek. — 17 órakor a HNF nőklubban TIT-előadás: Áz MSZMP nemzetközi politikája és a Magyar Népköztársaság kül- kapcsolatai. — 17.30-kor az életreformklubban (42-es terem) tír. Oláh Andor főorvos tart előadást Romolo Manío- vani természetes élet- és gyógymódszeréről. mem Moh Kultúr filmszínház (Lenin út 53 ); január 20-án és 21-én este fél 6 ás fél 8 órai kezdettel az 1984-ben készülj; Szerelem és galambok című szovjet filmvígjátékot vetítik. Rendezte: ^Vlagyimir Menysov. Főszereplők: Nyina Dorosina, Alekszandr Mihajlov, Ljud- mil'.a Gurcsenko és Szergej Jurszkij, A film szinkronizált. A Szőnyi Tibor Kórház cs Intézmény ti felvesz el eh Irosss sésseeésst» kómúvest* elek teiksisí Bérezés: a gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezés: a műszaki osztály vezetőjénél, cím: Vác, Szőnyi tér 3. 2600. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) I t
