Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

1987. JANUÄR 18., PÉNTEK A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Meghatározott sorrendben Három géppel, öt emberrel Amikor téli sportokat ajánlunk ugyanezen az oldalon, nem feledkezünk meg arról sem, hogy a hó és a fagy súlyos, nehezen leküzdijető gondokat okozott a héten. A város nem tartozott ugyan a megye legrosszabb helyzetbe került telepü­lései közé, a költségvetési üzem vezetői és dolgozói mégsem voltak irigylésre méltó helyzetben. Gépparkjuk, létszámuk ugyanis nem ilyen rendkívüli időjárásra méretezett. Pöczik Miklóst, a költség- vetési üzem vezetőjét kér­deztük meg, milyen erőkkel tudtak szembeszállni a hó­val Rövid pihenők Az üzem és a városi ta­nács között esztendőről esz­tendőre szerződés rögzíti a feladatokat. Az üzem vállal­ja a város szilárd burkolatú útjainak — kivéve a 2-es számú főutat, ez ugyanis a közúti igazgatóság hatásköré­be tartozik — csúszásmente­sítését. Magyarán, a hó elta­karítását, a jeges, havas burkolatok szórását. Erre a feladatra a költség- vetési üzemnek van két Ifa- leherautója és egy kis Rába- traktorja, amelyeket tolólap­pal lehet fölszerelni. Az egyik tehergépkocsihoz van szóró- berendezésük is. Ezt a nem túl nagy gépparkot öt dolgo­zó szolgálja ki, akik a mos­tani ’ ítéletidő beálltával mind­össze néhány órás pihenőket tartva, folyamatosan dolgoz­tak. S ahogy ez már ilyen­kor lenni szokott, az egyik gép, a kis Rába fölmondta a szolgálatot. Természetesen azonnal hozzákezdtek javítá­sához. A legkritikusabb napokban nem csak öt ember birkózott a hóakadályokkal, az üzem 19 dolgozója kapcsolódott be a munkába és bevetettek egy MTZ földmunkagépet is. Az utak tisztítását szigorúan meghatározott sorrendben végzi a költségvetési üzem. Elsődleges cél: járhatóvá ten­ni a helyi autóbuszok útvo­nalát, majd a lakótelep út­jait, ezt követheti néhány nem szilárd burkolatú, de fontosabb gyűjtőút megtisztí­tása. A városban egyébként már kedden délelőtt járható volt a szilárd burkolatú utak 95 százaléka,. S mivel az üz­letek, boltok zöme is ezeken az útvonalakon található, az élelmiszer-szállításban sem volt különösebb fennakadás. Ki kellett viszont bontani a hó fogságából a 60-as és 90- es számú ABC-üzletet. Lehet, hogy sokan túlságo­san rózsaszínnek ítélik meg majd a most festett képet, ha­vas utcákat, csúszós járdasza­kaszokat sorolva. Póczik Mik­lós nem tagadta, hogy előfor­dult, amikor csak harmadszo­ri bejelentésre tudtak egy- egy fontos szakaszt járhatóvá tenni, de hát utol kellett érni a valahol a város másik vé­gén dolgozó gépeket. Másrészt az ismertetett gépparktól és létszámtól csodákat nem le­het várni. (Arról nem beszél­ve, hogy ottjártunkkor még az Idő javulásában bíztunk. Azóta már tudjuk: a helyzet nem javul, ellenkezőleg . .) Lapátot ragadni Lehet- viszont — uram boesá1 — japátot ragadni. Er­re kérte a települések lakos­ságát a megyei tanács opera­tív bizottsága is, erre mozgó­sította a fiatalokat a KISZ, s erre látjuk nap, mint nap jó és követendő példák sorát a televízióban. Egész biztos, Dunakeszin is számosán vol­tak — és vannak —, akik ahelyett, hogy a hókotrókra, a költségvetési üzem dolgozói­ra vártak volna, nekiláttak megtisztítani legalább egy da­rabka járdát, útszakaszt. Péntektől péntekig Ismeretterjesztés. Tudunk-e kikapcsolódni? címmel tart előadást dr. Farkas Emília a nyugdíjas kirándulók klubjá­ban 20-án, kedden délután 14 órakor a művelődési központ klubtermében. Madárismeret. A Magyar Madártani Egyesület dunake­szi kiscsoportjának szervezé­sében Tompái xKatalin tart előadást á művelődési köz­pontban január 21-én, szerdán délután fél hatkor. Aki nem rest Egyszerű kivitelezésű, stencilezett ÍUzetecske je­lent meg a városi tanács gondozásában Edzett ifjú­ságért címmel. A szerény külső azonban gazdag tar­talmat takar, Nem keve­sebbet, mint Dunakeszi. Főt és Göd egész évre szó­ló tömegsportnaptárát. Ja­nuártól decemberig — pon­tos dátummal, hellyel — kínálja a kis füzetecske mindazokat a sportolási le­hetőségeket, amelyek a fiatalokat, a fiatalos felnőt­teket várják a körzetben, Szinte nincsen sportág, ami ne szerepelne a választék­ban: sízés, szánkózás, futás, labdajátékok, kerékpározás, birkózás, de még sakkozás és lövészet között is válo­gathatnak az érdeklődök, ki-ki tehetsége szerint. Kü­lön melléklet sorolja föl a körzetben működő sport- tanfolyamokat is. A kínálat tehát igazán bőséges, ezek után már csak arra van szükség, hogy minél többen éljenek a lehetőségekkel, használ­ják ki a sportolási alkal­mat. Kedvcsinálónak ajánla­ni is tudunk egy aktuális programot, méghozzá olyat, amit még a füzet sem tar­talmaz. Január 18-án, va­sárnap a városi tanács és a városi úttörőelnökség kí­nál elfoglaltságot kisdobo­soknak és úttörőknek. Sí- és szánkóversenyekre vár­ják a gyerekeket a Duma­parti lakótelepen lévő OTP-fiókkal szemközti szánkódombra. Forró teá­ról a Park étterem gondos­kodik majd. Egy másik, ehhez az év­szakhoz kötődő sportág kedvelőinek is bővültek a lehetőségeik. A 2. számú általános iskolában már évek óta hagyomány, hogy a hideg beálltával megnyí­lik a korcsolyapálya. Ezen­túl a 3. számú iskola tanu­lói is hódolhatnak ennek az egészséges sportnak. A szülői munkaközösség és a megalakult diáksportkör összefogásával, társadalmi munkában készült el a pá­lya. Két tornatanár éjjel­nappal locsolta a jeget, hozzáértő szülők szerelték a világítást. A pálya min­dennap délután kettőtől este hétig várja a korizó gyerekeket. Az ügyeletet naponta más-más osztály tanulói és szülői munkakö­zösségi tagjai adják. Ez % kis ízelítő is bizo­nyítja, hogy aki nem rest, találhat magának kedvére való sportolási, mozgási le­hetőséget. Hívjuk a járműjavítót! Nem számít, ki helybéli, ki nem Ka a városban valamelyik iskolának, óvodának vagy más intézménynek kerítésre, kerékpártárolóra, dekorációra és bár­mi másra van szüksége, szinte mindenütt gondolkodás nélkül nyúlnak a telefon után: „hivjuk a járműjavítót!” S többnyi­re nem is csalódnak, az üzem dolgozói, amit lehet, megcsi­nálnak a városért. Egy másik írásunkban a jégpálya fölé vi­lágítást szerelő apukákat említettük. Igen, ők is a járműja­vítóban dolgoznak. Azért időnként terhes lehet ez az óriási népszerűség, for­dulok Varga Lajoshoz, a MÁV dunakeszi járműjavító igazga­tójához, aki a közelmúltban vehetett át elismerést a városi pártbizottságtól azért a mun­káért, amit ő és az üzem kol­lektívája a település érdeké­ben végez. — Valóban azt mondjuk né­ha, hogy most már más is eszükbe juthatna, nem csak a jármű. Nem mintha nem ten­nénk meg szívesen minden tőlünk telhetőt, az üzem ha­gyományai is erre köteleznek bennünket. A lakásépítés és a járműjavító például elválaszt­hatatlan egymástól. Az üzem körüli MÁV-lakótelep 1926- ban épült, de az ötvenes évek­ben is teremtett itt otthonokat az üzem, ugyancsak volt kö­zünk a 60-as évek ifjúsági la­kásépítési akciójához, éppen úgy, mint a legújabb lakóte­lephez. Varga Lajos, ha nem is a városban született, ma már idevalósinak érzi magát, hi­szen több mint két évtizede, 1963 óta él Dunakeszin. Sza­vaiból az is kiderül, teljesen természetes számára, hogy a település legpatinásabb, legje­lentősebb üzeme mindenből kiveszi részét. Nincs is olyan területe a város életének, ami­hez ne lenne köze a jármű­nek. A kétkezi társadalmi munkán kívül fenntartják azt a sportegyesületet, ami meg­határozó szerepet tölt be a te­lepülés sportjában, teniszpá­lyákat, futófolyosót építettek legutóbb. Közös fönntartásban működik a művelődési köz­pont is. Teszi mindezt a járműjavító olyan időszakban, amikor ? MÁV sem dúskál az anyatf javakban, amikor a nehéz gazdasági helyzet a vasutat is szorítja. Igaz, a MÁV-nál nagy hagyományai vannak a szociális gondoskodásnak, s ebbe bizony belefér a dolgo­zók lakóhelyének fejlesztése, támogatása is, márpedig a járműjavító kétezer dolgozó­jának mintegy fele a városban él. — De tudja, mi az érdekes? — kérdezi Varga Lajos. — Ha társadalmi munkáról van szó, nem is tudjuk, ki a hely­béli, ki a bejáró. Az utóbbiak éppen olyan magától értető­dően vállalják a munkát, mint a helybéliek. Méghozzá nem is keveset, erről pontos nyilvántartást ve­zetnek az üzemben. Mindent összeszámolva — 'a legkülön­bözőbb társadalmi megbízatá­sokat, munkákat, kommunista műszakokat — évente ez te­kintélyes summát teszi ki. De a számoknál sokkal érdekeseb­bek a konkrét példák: a 3-as számú iskola rendszeres pat- ronálása, a városi ünnepségek dekorációinak elkészítése, sok­szor keresték az elmúlt évben Beépült a város közművelődési életébe Rendezvények alkalmas otthona Csonka, de eredményes évet zárt a végre méltó környe­zetbe került városi könyvtár. E viszonylag rövid idő alatt be­épült a város közművelődési életébe, alapfunkcióján kívül számos olyan feladatot is fölvállalt, amellyel színesíti, gazda­gítja a város kulturális kínálatát. A könyvekhez méltó elhe­lyezés e röpke fél esztendő alatt feledtetni tudta a régi, hű­séges olvasókkal a korábbi kényszerlakhely szűkösségét, s ami még fontosabb: újabb és újabb könyvbarátokat tobor­zott. Telefoüíáiéköztatás Á megnövekedett érdeklő­désben minden bizonnyal sze­repe van a kíváncsiságnak, az új iránti fogékonyságnak. Az viszont már a bibliotéka veze­tőjének és dolgozóinak az ér­deme, ha a maguk, pontosab­ban az olvasás javára tudják fordítani ezt a kezdeti érdek­lődést. A számokat, a ténye­ket tekintve — amelyeket Csonka Mária, a könyvtár igazgatója tár elém — ez si­került. A legtöbbet mondó adatok egyike az olvasók szá­ma: 3314, s több mint felé­nek' a kartonja az új könyv­tár átadása után került a nyilvántartásba. Különösen ör­vendetes, hogy nyolcszáz gye­rek is van a rendszeres láto­gatók között. A központi könyvtárban 30 ezer kötetből válogathatnak az olvasók, de a két fiókkönyvtárral együtt az állomány meghaladja a 65 ezer kötetet. — A fő hangsúlyt az alap­vető könyvtári szolgáltatások­ra helyezzük — mondja Cson­ka Mária —, ezek körét igyek­szünk bővíteni. Bevezettük a telefontájékoztatást, a legkü­Egy vállalat vagy egy szövetkezet gazdasági ered­ményei nemcsak a dolgozók keresetére vannak hatással, de ettől függ az is, milyen színvonalú szociális ellátást tud nyújtani. S bár erről sok­szor hajlamosak vagyunk megfeledkezni, a munkahelyi közérzetre, s ezen keresztül a munka színvonalára minden­képpen hatással van a szo­ciálpolitika. Így gondolják ezt a Duna Menti Építőipari Kis­szövetkezetben is, ahol a tar­tósan gazdaságos és hatékony termelés megteremti a szociá­lis intézkedések alapját. Ha a dolgozók támogatása kerül szóba, első helyen min­dig a lakáshoz jutás segítése áll, különösen, ha olyan sok fiatalt foglalkoztatnak, mint ennél a kisszövetkezetnél. A százhúsz főt alkalmazó Varga Lajost a városi könyv­tárból is. Varga Lajos nemcsak attól érezheti magát tősgyökeres dunakeszi lakosnak, mert ha­mar megtalálják, ha segíteni kell, de attól is, hogy vélemé­nyére — mint egy jelentős he­lyi üzem vezetőjéére és a vá­ros1 pártbizottság tagjáéra — számítanak. De számomra iga­zán egyértelművé akkor lett, hogy végképp idetartozónak vallja magát, amikor kissé kritikusan szóit a település fejlődésének Irányáról. — Sok minden változott az elmúlt évtizedekben, de nem mindig a legjobb irányban. Kicsit úgy érezzük, hogy Bu­dapest alvóvárosa lettünk: ro­hamosan nő a lakótelep, ezzel megjelentek a víz-, a villany­problémák. Ugyanakkor nem egyenletes a fejlődés: a város új része szinte mindent készen megkap, míg a kertvárosban saját erőből kell megvalósíta­ni a fejlesztéseket. Persze ez nem azt jelenti, ha a város vezetőinek a helyében lennék, én jobban csinálnám, de ezek a gondolatok néha megfogal­mazódnak az emberben. Az oldalt írta: M. Nagy Péter Fotó: Vimola Károly lönbőzőbb kérdésekre adunk így választ. Többnyire vetél­kedőkhöz, iskolai feladatok megoldásához kérik a segítsé­günket. A megnövekedett alap- terület lehetővé tette a zenei részleg kialakítását. Sajnos a drága berendezések csak nem régen, működnek, mert a rend­szer összeszerelői nem dolgoz­tak igazán jól. Pillanatnyilag mintegy 1700 hanglemezt tu­dunk kínálni helyben hallga­tásra, illetve kazettára való átmásolásra. Ha még nem is nevezhető hagyományosnak, de a könyvtári szolgáltatások körét bővíti egy Commodore —16 típusú számítógép. A gye­rekeknek készítettünk könyv­tárhasználati programot és ve­télkedőket. Annyira szeretik, hogy szinte állandóan műkö­dik a gép. Szeretnénk gyűjte­ni videokazettákat is — kép­magnónk már van —, de er­re egyelőre nem nagyon futja a keretünkből. Pedig ebben az esztendőben már magasabb összegű költ­ségvetésből gazdálkodhatnak, de bizony a könyvbeszerzésre fordítható 250 ezer forint nem nevezhető csillagászati összeg­nek. Éppen ezért adtak bepá­gazdasági egység évente 2-3 fiatal otthonteremtéséhez já­rul hozzá részben vissza nem térítendő támogatással, rész­ben kedvezményes fuvarozás­sal, anyagbeszerzéssel, gép- kölcsönzéssel. De nem hiány­zik a támogatási formák kö­zül a társadalmi munka, » kalákában szervezett szak­munka. A fiatalok mellett figyelem­mel kíséri a szövetkezet a nagycsaládosok életkörül­ményeit is. Az arra rá­szorulóknak segélyt fizetnek, hozzájárulnak az őszi tanszer- vásárlásokhoz, karácsonykor és húsvétkor pedig vásárlási utalványokat osztanak szét közöttük. Az építőiparra jellemző a szétszórtság, ennek ellenére a szövetkezet dolgozóinak 75 százaléka részesül kedvez­ményes közétkeztetésben. A munkahelyi szociális jut­tatások egyik klasszikus for­mája az üdültetés. A szövet­kezetnek Boglárlellén van sa­ját üdülője, ahol százan tölt­hetik szabadságukat. Az utób­bi időben Gyulán is bérel­nek üdülőt. Nem kevesebb gondot for­dítanak a kisszövetkezetben az ezzel összefüggő munka- körülményekre. lyázatot az Országos Közmű­velődési Tanácshoz a videoté­ka megalapozására­Könyvpáiyázat Gyorsan közkedvelt szolgál­tatássá vált — érthető módon, hiszen időt rabló utazás taka­rítható meg vele — a felvéte­lihez, vizsgához, szakdolgozat- íráshoz nyújtott segítség. Ké­résre a könyvtár megszerzi a legkülönbözőbb szakkönyve­ket. A nyitás óta hetven könyv­tárközi kölcsönzést bonyolítot- ! tak le, ami nem kis szám, fi­gyelembe véve, hogy ez a pa­píron nagyon régen létező szolgáltatás még mindig meg­lehetősen nehézkes. Régen túlhaladott nézet már, hogy a könyvtár csak könyvkölcsönző hely. Vállal­kozó kedvű, lelkes könyvtá­rosok rájöttek, hogy a biblio­téka számos rendezvénynek lehet alkalmas otthona. Az új városi könyvtárban már eddig is 94 különböző programra in­vitálták az érdeklődőket, ame­lyekre majdnem négyezren voltak kíváncsiak. Nehéz len­ne kimutatni, de bizonyos, hogy sok újdonsült könyvtári tag közülük került ki! — Bekapcsolódunk — adott­ságainknak megfelelően — » város minden kulturális ren­dezvénysorozatába — mondja Csonka Mária —, de program­jaink zömével elsősorban a gyerekeket kívánjuk meg­nyerni. Rendhagyó irodalmi foglalkozásokat, író—olvasó órákat, könyvtárhasználati találkozókat szervezünk. De kivettük részünket a nyárra meghirdetett vakációakcióból is. Minden hónapra kitalálunk valamit a kis olvasók becsalo­gatására. Volt, hogy különbö­ző fejtörőket, rejtvényeket tet­tünk ki, a megoldásokat ösz- szegyűjtöttük, és a hónap vé­gén értékeltük, jutalmaztuk. Kiírtunk már könyvtár pályá­zatot is: a gyerekeknek adott rajzokhoz, vagy meghatározott témáról kellett írniuk. Renge­teg munka érkezett — tesz elém egy halom albumot, könyvecskét a könyvtárvezető —, köztük számos színvona­las, figyelmet érdemlő is. Természetesen a felnőtt ol­vasók sorsa sem mostoha. Üj sorozatot indítottak útjára Könyvtári beszélgetések cím­mel. Jól sikerült az első talál­kozás Czigány Györggyel, a tervek között szerepel Mártái Iván, Karinthy Ferenc meghí­vása is, de készülnek egy hely- történeti tárgyú beszélgetésre is. Lassan kinövi A környezet, a tárgyi felté­telek — különösen egy könyv­tár esetében — és a tartalmi munka, láthatóan szoros ösz- szefüggésben vannak. Éppen ezért a megújult központi könyvtár után gondolnak a művelődési központban levő fiókra is. Még ebben az esz­tendőben felújítják, rendbe- teszik, kicserélik a régi búto­rokat, berendezéseket. És hát lassan a lakótelep is kinövi már fiókkönyvtárát... tmmsm Ez a neve annak az ügefSkocsi- nak, amit Alagon a Lóverseny Vállalat szakműhelyében készí­tenek. Évente ugyan nem sokat gyártanak, de ez a régi szak­ma precíz munkát igényel. Képünkön Sajna vies Károly és Há­mori István asztalosok. AlagróL Megtermelik a rávalot Szinte mindenki üdülhet t

Next

/
Oldalképek
Tartalom