Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1987. JANUÁR 16., PÉNTEK Nappaliról levelezőre Könyv mm marad olvasatién Fél tucat helyett A fehér ruhás konzervgyári asszonyok még jól emlékeznek rá, mennyi fáradsággal járt valamikor a hókezelt konzervek gúlá- zása, szállításra való előkészítése. Ma már minden üzemben ügyes cgységrakománv-képzők vették át tőlük ezt a feladatot. If j. Szénái Józsefné palettizálójával 38—40 ezer üveget rak gú­lába műszakonként, fél tucat munkatársát helyettesítve így. Most vegyes befőttek érkeznek hozzá a széles acélsodronyon. Az év első heteiben további 1500 tonnát készítenek a IV-es üzemben e finom csemegéből. (Vimola Károly felvétele) Növényvédelmi előrejelzés Közismert tény, hogy a pá­lyakezdő diplomások közül aránylag keveseknek adatik meg a szerencse, hogy meg­térvén az egyetemről, főisko­láról, szőkébb pátriájuk kép­zettségüknek megfelelő mun­kakörrel várja őket. Most fő­ként a faluból, kisebb váro­sokból indult fiatalokra gon­dolok, nekik főhet leginkább a fejük diplomaosztás után: most merre tovább? Jó) vagy kevésbé jól fize­tő állás persze .mindig akad, csak meglehet, éppen az or­szág másik végében. Egy nagykőrösi könyvtár szakos hallgató például eleve szá­molhat azzal, hogy csomagol­nia kell, mert rá idehaza úgy­sem lesz szükség. Nem mint­ha nem látnák szívesen, ha jaj, a kultúra birodalmában is kellene nagyon a jól képzett szakerő, csak hát a közműve­lődés is egyike életünk azon területeinek, ahol nagyon ne­héz kiharcolni az erősítést. No de nem az a dolgunk, hogy most az elhelyezkedés lehetőségeiről elmélkedjünk, mindezt csak. azért hoztuk szóba, hogy érzékeltessük, mit érez a főiskolás — története­sen könyvtár szakos —, aki­nek városában csillan fel a munkalehetőség. Mi sem ter­mészetesebb: megpályázza. Igen ám, de... Nos, ne lőjük le a poént, hallgassuk meg inkább Varga^ Ágnest, a Zsám- béki Tanítóképző Főiskola harmadik évfolyamos hallga­tóját. Nagy előny — Még csak az első évfo­lyamon voltam túl, amikor értesültem róla, hogy a váro­si gyermekkönyvtárban meg­üresedett egy állás, és új munkatársat, keresnek. Elkép­zelhető, milyen gondolatok futkároztak a fejemben, hi­szen két kemény év állt még előttem'. Persze az alkalmat nem akartam semmi áron el­szalasztani, dönteni kellett, de hamar. Méghozzá úgy, hogy lehetőleg a kecske is jóllakjon, a káposzta is meg­maradjon. Az állást megkap­tam, így a második évfolya­mot már mint levelező tago­zatos kezdtem el. — Nem bánta meg a dön­tést? Mi tagadás, eléggé meg­nehezítette a helyzetét. Más annak örül, ha csak a tanu­lásra kell koncentrálnia. — Számoltam minden ké­nyelmetlenséggel, de azt hi­szem, nem kevés az sem, amit nyertem vele. A munká­ban szerzett tapasztalatokat a tanulásban is hasznosítom, és ez nagy előny azokkal szemben, akikkel együtt kez­dem a pályát. — Hogyhogy éppen a könyvtár szakot választotta, miért nem a tanítást? — Régi elhatározás ez, már az általános iskolában kez­dett érlelődni. Igaz, akkor még tanítónak, tanárnak kép­zeltem el magam. Alighanem a könyvek, az irodalom, tör­ténelem szeretete inspirált a választásra és az, hogy sze­retek a gyerekekkel foglal­kozni. A gimnáziumban kezd­tem érezni, hogy a tanítás valahogy nem áll annyira kö­zel hozzám, ugyanakkor a gyerekekről sem akartam le­mondani. Hát ezért lettem könyvtáros. Szokásrendszer —■ Immár másfél éve a gya­korlatban is azt teszi, ami­re készül. Hogy érzi itt ma­gát? — Minden munkahelynek megvan a maga kialakult szokásrendszere, légköre, ami csak rá jellemző, semmi más­ra. A miénk is eléggé sajá­tos kollektíva, olyan embe­rek, akikkel talán nem is le­hetne rosszban lenni. Közvet­len főnökömmel. Sípos Ildi­kóval ketten dolgozunk itt. Nagyon jól megértjük egy­mást, de ugyanezt mondha­tom el a városi könyvtár többi dolgozójáról is. — Kis olvasóiról mi a vé­leménye? — Hát, szerencsére jócskán vannak, tavaly két és fél ezer kisdiák volt tagja a könyvtárunknak, biztosan az idén sem lesznek kevesebben. Nem hiszem, hogy lenne egyetlen könyv is, ami olva­satiamé maradna a polcon. Igen változatos érdeklődé­sűek a gyerekek. Mi persze igyekszünk őket a szisztema­tikus könyvtárhasználatra ta­nítani, több-kevesebb siker­rel. Igazából a könyvbarátkör az, ahol valóban sok ered­ményt érünk el az olvasóvá nevelés terén. Csak hát a klubtagok aránylag keve­sen vannak, ők azok, akiket már kora fiatalságukban a könyvek szeretetére neveltek. — Bizonyára már vannak tervei, hogyan lehetne az ed­digieknél is hatékonyabbá tenni a gyermekkönyvtár munkáját. Ámbár, ahol ma­ga a közvetlen főnök is fia­tal és ambiciózus, nehéz lesz vadonatúj ötletekkel előhoza­kodni ,.. Mulasztások — Vannak elgondolásaim, de nem állítanám, hogy új felfedezésekhez jutottam. A mi szakmánkban sem a fe­hér foltokra kell elsősorban vadászni, inkább a már meg­fogalmazott jó elméletek gya­korlati kivitelezésére kell a könyvtárosnak ereje java részét fordítani. A könyvtár az utolsó színhely, ahol még alkalom nyílik a kisgyerek­ből irodalomszerető olvasót nevelni. Ám, a szülői ház, olykor az iskola mulasztá­sait nehéz pótolni. Az idősebb munkatársak biztat­nak, a mi munkánk is mindig könnyebb lesz. Ázt hiszem igazuk van, hiszen a könyv­táros neveltjei is felnőttek, családos emberek lesznek egyszer. My. J. Áramszünet A Démász nagykőrösi igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy január 16-án reg­gel 8 órától a Pöcök-dülőben, 15—20-ig pedig Nyársapáton a Petőfi utcában a Posta ut­cától a József Attila útig, a Kossuth Lajos utcában, a József Attila utcában a bolttól a vasútig naponta 8—16 óráig * áramszünet lesz. Korábban hírt adtunk róla, hogy január 8-án és 9-én be­tegség miatt nem tudtak eljön­ni a Karl Marx Universität Leipzig (NDK) kosár.labdásai városunkba nemzetközi férfi- mérkőzésünkre — miiyen sze­rencséjük volt ez a mostani rendkívüli hideg időben —, s csak február első harmadában jönnek majd. A körösiek ehe­lyett beugróként elindultak Kecskeméten a háromnapos nemzetközi Dánffy Antal-em- iékversenyen. A kinizsisek munkahelyi és egyéb elfoglalt­ságok miatt minden mérkőzé­sükön tartalékosait és főleg fiataljaikat sokat szerepeltetve játszottak (az összeszokj tatás volt a cél), s a körmérkőzéses tornán végül a hatodik helyen végeztek. Az első játéknapon. Slavia Zilina (Csehszlovákia) —Nk. Kgy. Kinizsi 143-74 (68-32); a szomszéd országbe­li, élmezőnybeli, nagyon ma­gas játékosokból álló és igen jól dobó csapat biztosan győ­zött. Hódmezővásárhelyi Sparta­cus VSE—Nk. Kgy. Kinizsi 97-70 (43-36): a tatai edzőtá­borból érkezett ellenfélnél a körösi származású Molnár Csaba 14 pontot ért el. A második napon. Kecske­méti SC—Nk. Kgy. Kinizsi 99-97 (45-42); szoros és dobó- párbaios találkozó volt végig. MAFC (Bp.)—Nk. Kgy. Kini­zsi 116-73 (48-46); a Kőrösön is ismert két amerikai néger mindössze 21 pontot tudott dobni. A befejező napon. Oroszlá­nyi Bányász—Nk. Kgy. Kini­zsi 111-66 (55-35). Az NB I. A­csoportjában levő, e tornán harmadik helyezett ellenfél biztosan nyert. A kisüzemekben tavaly ér­zékeny veszteségeket okozott a lom’oosfa-f ehér moly, amely elsősorban az alma-, a körte-, a cseresznye- és a meggyfákat károsította. A MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pontja jelzi, hogy igen sok hernyó vonult telelőre, ezért az idén is várható a moly­veszély, számolni kell tömeges szaporodásukkal. A kár már most mérsékelhető azzal, ha télen megtisztítják a fák tör­zsét, vázágait a pici, fehér gu- bóktól, amelyekben a kifejlett lárvák telelnek. Ebben a mun­kában hasznos segítők lehet­nék a cinkék is, egy-egy cin­kepár több tízezer hernyót is képes elfogyasztani. Az NB I-es B-csoportbéli to­vábbi szereplésre készülő kon- zervesek összteljesítménye a következő volt (zárójelben először a mérkőzések számát, majd az elért áss/.Kosarakat tüntettük fel): Karagits Mik­lós (5-73), Pásztor Attila (5-56), Foki Tibor (5-26), Mód­ra György (5-21), Pijakovics Ferenc (5-20), Simon Sándor (4-88), Kovács Miklós (3-39), Bútor Dezső (3-1), Pomázi Pé­ter (3-5), Moesai László (2-7), Szirmai Zoltán (1-11), dr. Áb­rahám Tibor (1-2), Ábrahám István (1-1) és Oravecz Zol­tán (1-0) Az öt körösi vonat­kozású mérkőzésen az ellenfél 35, a mieink 11 hárompontos kosarat értek el. Az NB I-es ifjúsági fiú kosárlabda-baj­nokság állása a B-csoportban a következő jelenleg: 1. Pécsi Vasutas 11 8 3 974- 973 19 2. Kecskeméti SC 11 8 3 947- 824 19 3. Hódmezöv. SVSE II 8 3 1011- 939 19 4. Ganí-MAVAG (Bp.) 10 6 4 958- 842 1« 5. Somogy megyei AÉV (Kaposv.) 11 5 6 888- 899 16 6. Dombóvári Vasutas MSE 1» 6 4 836- 884 16 7. Alf. Olajb. (Szolnok) 11 5 6 855- 897 16 8. Nk Kgy. Kinizsi 11 5 6 848- 942 16 9. Honv. Táncsics SE (Kaposvár) 11 2 9 913-1070 IS 10. AR Építők (Sz.-tehérvár) 11 1 10 841- 981 12 Az A- és B-csoportok 1-4., 5-8, és 9-10. helyezettjei egy hét végi 3 napos rájátszással döntik el a végső sorrendet. Az egyik ilyen torna megren­dezését a nagykőrösiek meg­pályázták. A B-csoportban a táblázat szerint szinte minden további mérkőzésen nagy küz­delem várható az ifjúságiak­nál. S, Z. A száraz nyár miatt az idén a legtöbb kiskertben kevesebb gyökér, zöldség termett, mint más években. Ezért is fontos épségben, minél kevesebb veszteséggel megőrizni a ter­mést a felhasználásig. Külö­nösen a meleg tárolóhelyeken kell figyelni az úgynevezett baktériumos lágyrothadásra, amely 30—40 százalékos vesz­teséget is okozhat. Ahol 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, ajánlatos többször is szellőz­tetni, átválogatni a terményt, s eltávolítani a beteg gyöke­reket. Ügyelni kell arra is, hogy a tárolóhely ne legyen túl száraz, időnként nedvesít­sük a homokot. Most, amikor már nagyobb hidegek is van­nak, a fagytól Is ajánlatos óv­ni a gyökérzöldséget. m Smurm A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Marica grófnő. Bérlet- szünet. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Jövőre, veled, ugyan­itt. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Szent- ivánéji álom. A Szobaszínházsban fél 8- kor: Orkesztra Luna. A rang és a hang T ermészetes dolog, hogy a csoportvezető, a műveze- • tő, vagy az osztályvezető kö­zelebb áll beosztottaihoz, mint az igazgató, vagy a miniszter. A közvetlen fölöttes a munka- körülményeket, az egyéni gon- dokat-bajokat, és a teljesítmé­nyek mögöttes összetevőit is jobban ismeri, Ily módon szí­vesebben is mondanak véle­ményt, könnyebben nyilatkoz­nak meg előtte az emberek: megértést, méltányolást, vagy csupán meghallgatást várva. y Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordul­nak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik „lentebb” nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmét, el­ismerést. A türelmetlen cso­portvezető, vagy a fölfelé haj­bókoló, lefelé Igoromba műve­zető ismerős figura a barátok elbeszéléséből, a magunk ta­pasztalatából. Az igazság még­is az, hogy vállalatainknál, intézményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársai­val együtt síró-nevető közép­vezető, mint a rideg, értetlen főnök. Kérdés persze, hogy a nor­mális hangnem és a munká­ban egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munka­helyi légkör alapja — páro- sul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érdekek és az igazi értékek képvisele­tében, kellő kiállással kifelé? Mert —.ezt minden rendű és rangú munkavállaló elismeri — hiába a megértő, netán se­gítő kisfőnök, ha az illető tör­ténetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagyfő­nök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófiúskodás, amely a kollégák­nál tompítani igyekszik a jo­gos kritikát, de fölfelé gátlás­talanul eláztatja a beosztot­tait. Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne; egy számítógép precíz hozzáérté­sét és gépies tárgyilagosságát számonkérni termelésirányí­tóinktól. Nem is a tévedhetet­lenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példa- mutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hibá­jukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők, miközben egyre feljebb lépnek a rang­létrán, fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltányos­ságukat. Minden vezető poszton nem­csak a hatáskörnek és a fe­lelősségnek. hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymás­sal. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ez alatt, hanem a hangnem vál­tozásait. Az emberi hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatása továbbra is el­engedhetetlen a vezetők stílu­sában, de természetesen a po­zíciójukból eredő nagyobb át­tekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb kö­rültekintést és szívós követke­zetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőknek ne csak rangja és hangja, hanem sza­va is legyen.- A Nagykőrösi Építőipari K isszövet k eset nagykőrösi telephelyére, ceglédi és kecskeméti munkahelyeire felvesz gáz-, víz- és fűtésszerelőt Bérezés; teljesítménybér -f- prémium. Jelentkezés: Nagykőrös, Örkényi u. 13. Zs. Cs. Csalom a feleségem Tudom, a címet látva minden olvasó felkapja a fejét és elkezdi olvasni, mit jelent ez a — sajtó ha­sábjain valószínűleg még soha meg nem jelent — nem éppen szétkürtölésre való vallomás? Nos. arról van sző, hogy párommal mindketten ve­terán nyugdíjasok vagyunk és csillapuló szenvedé­lyeink közül egy ég oltha- tatlanul: a feketekávé. Fe­leségem a mérsékeltebb, ő napi eggyel beéri. Nekem még mindig több kell... Igaz, ragaszkodik hozzá, hogy az az egy Omnia le­gyen. Én inszont nyugdíjas- munkahelyemen Orient Mokkát iszom és ugyan­olyan jónak tartom. És ez kiváltképp nyugdíjasokról lévén szó, dráguló vilá­gunkban nem mindegy.., Mivel a kávét én hozom olyan üzletből, ahol meg is darálják nekem (ilyen ts van!), az általa megren­delt negyed kiló Omnia he­lyett már két éve is múlt. hogy 20 deka Orient Mok­kát és 10 deka Omniát da­ráltatok össze egy zacskó­ba. (A boltban már mond­ja Is a kisasszony, hogy jön az a kedves vevő,, aki csalja a feleségét — a ve­vők jól megnéznek.) A hatás pedig: a felesé­gem. eddig észre sem vette a csalást, sőt. látom rajta, elégedett, hogy mostaná­ban tovább tart a kávé Nevem nem írom a vallo­másom alá. így soha senki nem fog rájönni, kiről: van szó —- és ami a legfőbb, ö se fogja soha megtudni! Különben végem, mint a többi, leleplezett férjnek... ISSN «133—2708 (Nagykőrösi Hifiim) Hatodik helyen a tornán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom