Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

PEST MEG VEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÄHACS LAPJA AZ MSZMP XXXL ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK Lapátoló fiatalok Mint ismeretes, a rend­kívüli •• időjárás miatt a KISZ KB felhívásban kér­te a fiatalokat, vegyék ki részüket a munkából. A KISZ Pest Megyei Bizott­ságán folyamatosan tart­ják a kapcsolatot a KISZ- szervezetekkel. A városi bizottságok megyénkben is azonnal felajánlották se­gítségüket a helyi tanácso­kon megalakult koordiná­ciós bizottságoknak, és be­kapcsolódtak a munkába. Sor került az ifjú gárda közvetlen mozgósítására is. A fiatalok elsősorban a bölcsődék, óvodák, üzletek előtti hótakarításban és a nyugdíjasok élelemmel va­ló ellátásában segítettek. Budaörsön két segély- csapat is alakult. A lakó- területi KISZ-esek a ta­nácstól és a helyi vállala­toktól kapott gépkocsikkal fűtőanyagot és élelmiszert szállítottak: eddig ötven idős emberhez juttatták el a tejet és a kenyeret. A ■másik budaörsi csoport a gimnázium tanulóiból szer­veződött, ők a hólapátolás­ban vettek részt. . Százhalombatta KISZ-es fiataljai azonnal megszer­vezték a mentőbrigádokat, gépekkel tolták el az utak­ról a havat, és ők ásták ki a néhol többmáteres hó­falak közül a buszmegállót is, hogy a járművek beáll­hassanak, és megindulhas­son a forgalom. Az érdi KISZ-bizO'ttság a rádió útján kérte tagjai­nak jelentkezését, felhívá­suk a hétfői Ötödik sebes­ségben és a szerdai Reg­geli csúcs adásában is el­hangzót1. Cegléden a középiskolá­sok saját tanintézetük kö­rül takarították a havat, a nagykőrösi fiatalok pedig az ifjú gárdával és a szovjet katonákkal egvütt a buszmegállók és a pálya­udvar környékén -dolgoz­tak. Helyzetkép az operatív bizottság előtt Kezdődhet a termelés A Pest Megyei Tanács operatív bizottsága tegnap ké­ső délutátt összegezte a megye útjain,, településein ki­alakult helyzetet.-Csonka Tibor elnökhelyettes, a bizott­ság vezetője megállapította, hogy az előző napokhoz képest lényegesen javultak a közlekedési, szállítási fel­tételek. Az utak zömét sikerült megtisztítani az aka­dályoktól. Jelenleg a legfontosabb feladat • a nagy ve­szélyt rejtő jégbordák eltakarítása, az utak szórása. A megfeszített munka eredményeként csütörtökön már közlekedhetnek — ha késésekkel, is — az autóbuszok, el lehet jutni a munkahelyekre. Így — s ez most a leg­döntőbb — a kényszerszünetre ítélt üzemekben meg­kezdődhet a . termelés. Ennek érdekében dolgoztak, a Volánbusz szerelői is szerte a megyében a meghibáso­dott járművek kijavításán. A Csepel Autógyár is föl­ajánlott fűtött műhelyt .és szerelőket ahhoz, hogy mi­nél .több üzemképes autóbusz szállíthassa a munkába indulókat. És az iskolásokat is, mert a megye legtöbb oktatási intézményében csütörtöktől ismét tanítanak. Annak ellenére, hogy a közlekedési viszonyok javul­tak, változatlanul kockázatos vállalkozás személygép- ' kocsival 'útnak indulni,' annál is inkább, mivel az el­romlott, elakadt járművek akadályozzák a tömegköz­lekedést, az áruszállítást. Az úton rekedt gépkocsik tu­lajdonosait pedig kérik, hogy amennyiben lehetséges, minéh előbb szállítsák el járműveiket. Az élelmiszerek szállítása is jobb ütemben halad me- gyeszerte. Az operatív bizottsághoz befutott jelenté-, síkből kitűnt, hogy minden településre eljutnak az alap­vető élelmiszerek, s ha lassan is, de megkezdődik a ki­fogyott készletek föltöltése. Van persze, amiből változatlanul hiány van. Vácról fűtőolajhiányt jelentéttek, de szerdán reggel elindult a városba egy nagyobb szállítmány. Kerepestarcsa, Gö­döllő, Veresegyház térségébe is elindítottak fűtőolajat. Gondoskodtak arról is, hogy a ráckevei körzet kap­jon üzemanyagot. Több helyen kifogyott a palackos gáz. A budaörsi te­lepről akadozva tudtak csak szállítani és csütörtök­től is-legfeljebb az amúgy szokásos mennyiségre lehet számítani. A töltőüzemben azonban a hét végére plusz­műszakokat szerveznek a lemaradás pótlására. Változatlanul fontos, hogy a mentők a sürgős esete­ket a legrövidebb időn belül kórházba tudják szállíta­ni. Ezért ideiglenesen a Rókus kórházba viszik Dabas körzetéből a súlyosabb sebészeti eseteket, a monori kör- zet déli részének településeiről pedig a ceglédi kórház­ba irányítják a betegeket, hogy azok gyorsabban ré­szesülhessenek orvosi ellátásban. Az operatív bizottságon vázolt képből tehát kitűnik: noha a helyzet változatlanul nehéz, megvan a lehetősé­ge annak, hogy az élet lassan visszatérjen a megszo­kott kerékvágásba, hogy az emberek eljussanak mun­kahelyükre, az élelmiszerek, a tüzelő- és fűtőanyagok a rendeltetési helyükre érkezzenek. Tegnap munkatársaink is igyekeztek képet szerezni, közvetlen információkat gyűjteni a megyében kialakult helyzetről, az emberek nehéz munkájáról, helytállásá­ról. Minden út járható a megyében Végül felülkerekedett az ember Ma már látszik: az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak. A legfrissebb információk szerint a megye valamennyi küz- útja járható, s tegnapra alapvető javulás következett be a közlekedésben. Ebben nagy része volt a Budapesti Közúti Igazgatóság munkatársainak, akik a nagy havazás óta gya­korlatilag éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak. Hogy milyen eredménnyel, s hol szorít a cipő, erről Kővári József mű­szaki igazgatóhelyettessel beszélgettünk, útban a Pilis tele­pülései felé. — Nem ért váratlanul min- kaptunk a Meteorológiai In­kát a rendkívüli időjárás — tezettől egy figyelmeztetést, mondja. — Pénteken reggel hogy számítanunk kell a nagy havazásra, A hír vétele után azonnal elrendeltük a teljes készültséget, így szinte az el­ső perctől kint vagyunk az utakon. Igaz, átmenetileg a hó került ki győztesen hétfő­re — ebben szerepe volt an­nak is, hogy volt olyan idő­szak, amikor óránként tíz centivel nőtt a fehér takaró vastagsága —:, de ma már se­hol sincs olyan közút; amely járhatatlan lenne. Illetve egy rövid szakaszon, a Lórév fe­lé vezető úton torlasz van, de ezt a járművek el tudják ke­rülni. Ma reggel itt is elta­karítjuk az akadályt. Utunk első állomása Szent­endre, ahol a helyi szovjet alakulat parancsnokával ta­lálkozunk. Kővári József megköszöni az eddigi segítsé­get, s kéri Beznoszov őrna­gyot. hogy adják kölcsön az egyik tolólapos, lánctalpas járművüket, hiszen Szentend­re—Dobogókő—Pilisvörösvár— Piliscsaba—Tinny e—Perbált— Zsámbék—Mány és Bicske térségében szélesíteni kell a járható felületet és .néhol még le kell takarítani a vastag havat, amit az autók 'időköz­ben letapostak. — A dolog természetesen rendben van, egy pegyed óra .múlva indulhatnak — mond­ja az őrnagy. Otthagyjuk Kecskeméti Attilát, aki egy­ben a közúti igazgatóság KISZ-titkára, s jól beszél oro­szul, hogy segítse, irányítsa a hatalmas gépmonstrum mun­káját. Az éjszakát .a Zsámbé- ki Tanítóképtő Főiskola kol­légiumában töltik majd, s on­nan indulnak ma reggel to­vább. A kocsiban folyamatosan hallgatjuk az URH-rádiót. A kora délutáni órákban sorra jelentkeznek az üzemmérnök­ségek, s jelentik, mennyi készletük van szóróanyagból, s mennyire lenne még szük­ségük. Veresegyházára 60 köb­méternyit, Ceglédre 40 tonná­nyit kérnek, ám hamarosan kiderül, hogy. mintegy 700 tonnára lenne igény, de csak 500 tonnányi , ván tartalékban. Az intézkedés gyors, várni nem lehet, mert ha igaz az előrejelzés, hamarosan olvad­A cím fölött: Kiskunlacházán már arra is futja az erőből, hogy az áfész- üzletek elől elszállítsák a havat Küzdelem a faggyal. Aporkán Somogyi Dénes honvéd a hó­ban fekve lánghegesztővel me­legíti a teherautó befagyott légtartályát Az én fiam is lesz katona, mondja Ribinszky Lajcsné, aki forró teával kínálja a honvé­deket ni fog nappal, éjszaka vi­szont fagy, s akkor az utak korcsolyapályává válhatnak. Bemegyünk a közúti igazga- - tóság pomázi irodájába is, ahol Thomka Péter, a köz­pont forgalomszabályozási osztályvezetője az ügyeletes. — Jól jön a szovjet kato­nák segítsége, mert sajnos az út több helyen jégbordás — mondja. — Főleg Dobogókőre nehéz feljutni. Egyébként er­refelé minden rendben van, csak hát fűtőolajat nem tudunk szerezni. Pedig már telefonál­tam Visegrádra, Leányfalura és Szentendrére is — de nincs. Azt mondják, nem szállított az Áfor. Ha elfogy, fagyos- kodhatunk az ügyetelesszobá- ban is. Ismét kocsiba széliünk és indulunk -tovább. Egy hír az URH-rádióból: az Óbuda Ter­melőszövetkezet ■ bérbe -vett kocsija ^lerobbant, de már ja­vítják a téesz szerelői. — Ha mindenütt ilyen gyor­sak lennének — sóhajt Kő­vári József. — Sajnos, sok gondunk van a járművek meghibásodásával. Összesen 87 gép dolgozik a területün­kön, ebből 44 a - sajátunk, a többit béreljük. Tegnapelőtt 35 állt, döntő többségében a mástól átirányított járművek ■ közül. Ezeket a szerződés sze­rint annak kell javítania, aki bérbe adta. A gyorsaság pe­dig elkelne, mert egyrészt szükségünk van rá, másrészt egy-egy teherautóért annyi bérleti díjat fizetünk, ameny- nyiből két év alatt egy új ko­csit vehetnénk magunknak. Hogy csak egy példát említ-, sek: hétfőn a Pest Megyei Vo­lán Vállalat pilisvörösvári te­lepéiről nem érkezett meg idő­ben a két ZIL, s csak 24 órás késéssel álltak munkába. Munkatársunk telefonon érdek­lődött a Pest Megyei Volánnál: vajon ml volt a baj oka? Fábián János igazgatótól kaptuk a vá­laszt : — Alapvetően az okozott sok gondot nekünk, hogy a nagy hi­degben járműveink üzemanyag- rendszerében megdermedt a dízel­olaj — mondta. — így lehetetlen volt a motorok beindítása, s csak hosszas munka után sikerült úrrá lenni a bajon. Az üzemanyagot jelenleg petróleummal és benzin­nel keverjük, így a mínusz 30 fokot is kibirja, bár sokkal jobb lenne, ha eleve ilyen dermedés­pontra beállított olajat kapnánk a Dunai Kőolajipari Vállalattól. Űjabb telefon, a vonal végén ezúttal Sebestyén Béla, a DKV vezérigazgató-helyettese: — A hazai szabvány — az opti­mális körülményeket figyelembe véve — olyan gázolaj gyártását Írja elő, amely mínusz 15 fokig folyékony margd — mondta. — Mi pontosan ilyet gyártunk, de a szokatlanul hideg időjárás miatt hétfőtől átálltunk a mínusz 30 fo­Próbálják visszaszerelni a harckocsi leszakadt tolőlapját. A lánctalpason Fekete László honvéd törzsőrmester kos dermedéspontú üzemanyag termelésére. Sajnos, a nagy hi­degben ez Is használhatatlan, ha­csak nem keverik petróleummal, vagy Antiszolid nevű adalék­anyaggal. Ez Utóbbit Szintén mi gyártjuk és az Afor forgalmaz­za. Egyébként hazánkban nagyon ritkán van szükség a mínusz 30 fokot is kibíró gázolajra, az eset­leges készletezés pedig nagy költ­séget jelentene. ★ Kővári József megjegyzi: — A tanulságokat levontuk. Lesz, ami lesz, jövőre már a tél elején veszünk ilyen spe­ciális üzemanyagot és azt hor­dókban tároljuk majd. Addig mindenesetre ez a kisebb mennyiség is elegendő lesz, amíg egy esetleges kemény fagy után a DKV átáll az alacsonyabb , dermedéspontú üzemanyag gyártására. Időközben kapjuk a hírt, hogy a minisztérium két hó­marót és két nehézekét átirá­nyított a szomszédos megyébe az M7-es autópálya még jár­hatatlan szakaszának felsza­badítására. Ideiglenes távozá­suk nem okoz gondot Pest me­gyében, mert a munka nagy- jám már túl vannak. Igaz; a Budakalászi Ürömmel össze­kötő úton láttunk olyan hófa­lakat, amelyek 1,5-2 méter magasak voltak, ezek azonban most szilárdan állnak. Egy esetleges nagyobb havazás és újabb erős szél változtathat­nak csak a kedvező helyzeten. Megérkezünk PiliSvörösvár- ra, ahol Hüse Mihály a telepi ügyeletes. Tegnapelőtt állt munkába, s úgy néz ki, még ma is szükség lesz rá. Öccsé- nek kellene őt váltania, de Hüse Miklóst egy • hómaróra osztották be, vele Piliscsabán futunk össze. Mérges nagyon: vaii rajta vagy öt nadrág, mert a kocsiban gyenge a fű­tés, ezen minél előbb változ­tatni kell. Már Zsámbék felé tartunk, amikor halljuk a rádión: a pi­lisszántói tanácsról azt telefo­nálták, hogy el vannak zárva a külvilágtól. Kővári József hitetlenkedve csóválja a fejét, hiszen éppen az előbb hallhat­tuk Hüse Mihálytól, hogy ar­rafelé megtisztították az utat, már amennyire lehetett. A fő­iskolán is rossz hír fogad: a szovjet katonák és magyar kí­sérőjük érkezéséről tudnak, a szállás el van intézve, de va­csorát és reggelit nem tudnak (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom