Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

6 1937. JANUAR 14., SZERDA mJogi tanácsok A* eladott örökség illetékköfeies i A lakás visszaadása esetén mi a bérlő kötelessé­ge? • Özvegyi nyugdíj újabb házasságkö­tés esetén Február 1-jéfáI hatályos Feltárás és megelőzés • Félig felépült családi házamat családi okok miatt el kellene ad­nom, és szüleim falujában épít­keznem. Cgy hallottam, ha 10 éven belül eladom az ingatlano­mat, magas adót kell fizetnem utána. Igaz-e ez és lehet-e alóla mentesítést kérni? — kérdezi D. A., leányfalui lakos. Ház és földingatlan — meg­szerzésétől számított — 10 éven belüli elidegenítése adó­köteles abban az esetben, hla az eladási és eredeti vételár között értékkülönbözet áll fenn. Az adót az értékkülön­bözet alapján határozzák meg. Nem kell azonban adót fizet­ni, ha a tulajdonos házát vagy földjét azért bocsátja áruba, hogy saját magának, vele együtt élő házastársának vagy gyermekének lakást vásárol­jon vagy építsen és a régi ingatlan eladásából származó jövedelme nem haladja meg a szerzett ingatlan forgalmi értékét, vagy építése esetén az építési költségeket. Ha a szerzett ingatlan értékét meg­haladja az eladott ingatlan­tól származó jövedelem, ak­kor a különbözet után adót kell fizetni. Az adómentesség további feltétele, hogy az el­adó az új ingatlan vásárlásá­nak szándékát a helyi tanács pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél be­jelentse. Az elidegenítéstől számított egy éven belül a vételt igazolják, vagy építés esetén öt éven belül a hasz­nálatbavételi engedélyt be­mutassák. Ha az adásvétel vagy az építés az adóbevallás­ban előírt határidőn belül megtörtént, akkor a bejelen­tés helyett ezek tényét kell Igazolni. Elvész az adómen­tesség lehetősége, ha a beje­lentés, illetve az ingatlan- szerzés a bejelentésre nyitva élló utolsó határidőig sem történik meg. • T. P. bicskei olvasónk az Örökrészét eladta testvérének. Meglepetéssel tapasztaltam — ír­ja —, hogy ezért nekem és a testvéremnek is ki kellett fizetni az illetéket, pedig úgy tudtuk, hogy ilyen esetben csak az egyik tel fizeti azt. Olvasónk jól tudja, hogy annak a terhére, aki a neki jutó örökséget vagy ennek egy részét a hagyatéki tár­gyaláson a másik örökösnek átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ezt a rendel­kezést azonban csak akkor le­het alkalmazni, ha az áten­gedés ingyenes. Ilyenkor ugyanis az ajándékozó örökös semmit nem kapott, méltány­talan lenne tehát, ha öröklé­si illetéket is kellene fizet­nie. Más a helyzet akkor, ha a másik örökös javára elleil- érték fejében adja át az örök­séget. Ilyenkor ugyanis az örökös megszerzi a neki jutó vagyont, s ezért kell illetéket fizetnie. Amikor ezt a va­gyontárgyat továbbadja, ak-' kor az általános szabályok sze­rint kell vagyonátruházási il­letéket fizetni, amelyet álta­lában a vevő visel. Így tehát jogszerűen járt el az illeté­ket megállapító hatóság. • Fülöp János budapesti olva­sónk új lakást kapott. Kérdezi, hogy a régi lakását milyen ál­lapotban kell visszaadni a bérbe­adónak. A bérlöt az a kötelezettség terheli, hogy a lakást, vala­mint a leltárban szereplő be­rendezéseket tisztán és ren­deltetésszerű használatra al­kalmas állapotban kell visz- szaadnia. A tiszta, rendeltetés­szerű állapot sokszor vitatott. Az átadáshoz a helyiségek padlózatának burkolatát és az ablakokat lemosni és por- talanítani kell. A falakat és a mázolt felületeket szintén tiszta állapotban kell visz- szaadni. Ha a falak festése, az ajtók, ablakok mázolása nem folyamatos (töredezett, felpat- togzott), illetve azokon el nem távolítható szennyeződés ta­lálható, akkor csak a festési, mázolási munkák elvégzése után adható vissza a bérbe­adónak a lakás. Mindezekből kitűnik tehát, a bérlőnek a karbantartási kötelezettsége nem értelmezhető úgy, hogy a lakást újonnan kifestve, fris­sen mázolva köteles átadni. A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a hiányosságo­kat és a bérlőnek az őt terhe­lő hibák megszüntetésének ha­táridejéről nyilatkoznia kell. Ha a bérlő nyilatkozatát a bérbeadó nem fogadja el, a bíróságtól 30 napon belül kér­heti a bérlő kötelezettségé­nek megállapítását. 9 Lakásomat a közelmúltban ki­rabolták. A tettes ugyan megke­rült, de elrabolt ékszereimet el­adta. Mit kell tennem, hogy mi­nél előbb pénzemhez tilthassak? — kérdezi F. P.-né Nagykőrös­ről. A büntetőeljárás elsődle­ges célja a büntetőjogi fele­lősség eldöntése. Fontos ér­dek fűződik azonban ahhoz is, hogy a bűncselekménnyel okozott kár minél gyorsabban megtérüljön. A büntetőeljá­rás során a sértett az őt ért kárt polgári jogi igényként érvényesítheti az elkövetővel szemben. A bíróságnak — amennyiben a polgárjogi igény elbírálása jelentősen nem nehezíti, illetve késlelte­ti a büntetőjogi eljárás befe­jezését — kötelessége a kár­igényről is dönteni. Annak érdekében, hogy a bíróság a polgári jogi igény elbírálásá­nak feltételeit a tárgyaláson tisztázhassa, szükséges, hogy a sértett igényét minél előbb, lehetőleg már a nyomozó ha­tóság előtt jelentse be. Amennyiben ezt nem tptte meg, természetesen lehetősége van a bíróság előtt is kérni keletkezett kárának megtérí­tését. Ha a sértett valamilyen ok­Levelet kaptunk Bencze L ásziónétól Tápiógyörgyéröl. Mint írja, a családtagjaival közösen egy építkezésen vég­zett 1540 munkaórát kitevő nehéz, kétkezi fizikai munka ellenértéke hetvenezer forint lenne. Ezen pereskednek a megrendelővel, akiről csak a továbbiakban — amikor már személyesen találkoztunk — derült ki, hogy rokon. A polgári pert a Fővárosi IV. Kerületi Bíróság tárgyal­ja. A legutóbbi — BencZéné emlékezete szerint a negyedik — tárgyalás után beszélgettünk. Arról, hogy eddig már számos tanút meghallgattak, helyszí­ni szemlén megtekintették a szóban forgó épületet és elké­szült az igazságügyi szakértő kilencoldalas kimutatása is pontos számításokkal, hogy mennyi a földkitermelés, a be­tonozás, zsaluzás, gerendafél- rakás és más kőművesmunkák értéke házilagos kivitelben. Eredetileg pedig az építke­zésre vonatkozó szóbeli meg­állapodásnak nem volt semmi hivatalos jellege. Bencze Lász­ló és felesége — már nyugdí­jasok — két fiút nevel. Múlt év nyarán, amikor rokonuk megkereste őket kérésével, még mindkét fiatalember kö­zépiskolás volt. A Bencze csa­lád vállalta, hogy amíg a nyá­ri vakáció tart, építkeznek a rokon erdökertesi házán. A fizetségre vonatkozólag írás­beli szerződés nincs, de az volt a megállapodás, hogy a rokon gondoskodik számukra szállás­ról, ellátásról, pótolja az apa arra az időre kieső nyugdíj melletti keresetét, és anyagi­lag hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobbik fiúnak egy használt gépkocsit vásároljanak. Ami azt iljteti, elég tág, sokféle­képpen értelmezhető megálla­podás. nál fogva nem kérte a bün­tetőeljárásban a kártérítést, polgári peres úton is fellép­het az elkövetővel szemben. Mind a büntetőbírósági íté­letben, mind a polgári pe­res eljárás keretében meg­ítélt kártérítés behajtására a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók. így tehát sor­rendiséget kell tartani az eset­leges több igénylő tekinteté­ben. Ezért előfordulhat sajnos, hogy olvasónk esetleg csak évek múlva juthat az őt meg­illető kártérítéshez. • j. p.-né úiósdi olvasónk 62 éves. Férje 8 éve meghalt és 2 éve élettársi kapcsolatot létesí­tett, amelyet most szeretnének törvényesíteni. Olvasónk azonban tétovázik, attól tart, hogy a férje után járó özvegyi nyugdijat nem fogja megkapni a jövőben. Az özvegynek az elhunyt férje után élvezett jogai az új házasságkötéssel általában megszűnnek. Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házas­ságkötés esetén csak akkor szűnik meg, ha az özvegy az 55 évet még nem töltötte be. Ha ezt követően köt házassá­got, választási jog illeti meg. Vagy kéri az állandó özvegyi nyugdíj további folyósítását, vagy pedig végkielégítést igé­nyel. A végkielégítést o há­zasság megkötésétől számított egy éven belül kell kérni, és annak összege a házasságkö­tés hónapjára járó havi öz­vegyi nyugdíj tizenkétszerese. Olvasónk tehát választhat. Ha a házasságkötés az 55. év előtt következett be, a jogo­sultat választási jog nem illeti meg, végkielégítésre azonban ő is jogosult. Dr. Sinka Imre Bencze Lászióné így beszél az építkezés körülményeiről: — Rengeteg kényelmetlen­séget vállaltunk. Négyen alud­tunk egy rekamién, és az el­látásunkról sem gondoskodtak rendesen. Jól kell étkezni azoknak, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Én főztem és hétezer forintot költöttem a kosztra. Hajnaltól késő estig dolgoztunk, mert nagyon akar­tuk azt a kocsit. — Miért volt olyan fontos? — A nagyfiúnknak szántuk érettségi ajándékul. Abban a középiskolában, ahová ő járt, majdnem minden gyereknek megvették. Nem akartuk, hogy hátrányban legyen, amiért az ő szülei már nyugdíjasok. A család tehát az iskolai szünidő idejére áttelepült Er­dőkertesre, és építette a 42 négyzetméteres házat. Idősebb Bencze László még az után is ott maradt és dolgozott, ami­kor a felesége és a fiai már hazatelepültek. Számításaik szerint a fiúk személyenként 400—400, az apa pedig 740 munkaórát teljesített. Az asz- szony emlékezete szerint a ro­kon így búcsúztatta őket: menjenek csak nyugodtan ha­za, pár nap múlva meglesz a kocsi! Ám amikor á család­apa azzal állt elő, hogy lenne egy megfelelő járgány 55 eze­rért, a munkaadójuk nem fi­zetett. Ekkor fordultaik ügy­védhez, majd a bírósághoz. Bencze Lászióné megmutat­ja. az alperes, ugyancsak ügy­véd által fogalmazott ellenke­resetének egy példányát. Eb­ben arra hivatkozik, hogy a szóbeli megállapodáskor ki­fejezetten 30—35 ezer forint határig vállalt teljesítési kö­telezettséget, e^en túl min­den más családi szívességi ala­pon történt. Arra számított, hogy munkájukkal viszonozzák azt a szívességet, amit koráb­Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai el­veiről, amelyek az e tárgykör­ben eddig — 13 év ótá — ér­vényesített irányelveket vált­ják fel. Az új rendelkezések február 1-jétöl lépnek hatály­ba. Az új elvek alaptétele, hogy a bűnözés elleni küzdelemnek mindinkább a bűnözés okai­nak feltárására és megelőzé­sére kell irányulnia. A bűnül­döző és igazságügyi szervek elsőrendű feladatává teszik az előírások, hogy derítsék fel a bűncselekményeket, gondos­kodjanak az elkövetők — sze­mélyre való tekintet nélküli — felelősségre vonásáról, a bűn- cselekmény elkövetését lehető­vé tevő körülmények feltárá­sáról. A védelem és a védeke­zés jogának maradéktalan ér­vényesülése alapvető törvé­nyességi követelmény. A bün­tetőügyek alapos és gyors el­bírálása érdekében a jogalkal­mazók biztosítsák, hogy a vé­dő minden törvényes védeke­zési eszközt és módot késede­lem nélkül felhasználjon. Szakértőt kirendelni csak ak­kor indokolt, ha az ügy meg­ítéléséhez szükséges tények szakszerű elbíráláshoz elen- gedhetetlen a különleges szak­értelem. A tanúk idézéséből és kihallgatásából nem követ­kezhet az állampolgárok feles­leges zaklatása, a munkából való indokolatlan kiesése. Hatósági kényszer alkalma­zására, különösen a személyes szabadság korlátozására a tör­vényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sör, ha az eljárás sikeres le­folytatása ezt feltétlenül meg­kívánja. Előzetes letartóztatás elrendelésére elsősorban a szö­kés veszélye, valamint az el­járás lefolytatásának a veszé­lyeztetése esetén, illetőleg ak­han nyújtott a számukra. A teljesítményükkel egyébként elégedetlen, mint írja, a je­lenlét nem egyenlő a munká­val. Állítása szerint szeptem­ber 28-án, amikor idősebb Bencze László is elköltözött onnan, még csak negyedrészt állt az építkezés, a többit fo­gadott munkások csinálták. Az általa megbízott szakértők sze­rint a munka ellenértéke 15 ezer forint. Ezt követően került sor a helyszíni szemlére, tanúkihall­gatásokra és a hivatalos szak­értői vélemény elkészítésére. Ez utóbbi szerint a munka el­lenértéke házilagos kivitelezés­ben 76 ezer 597 forint. Ám az alperesnek is vannak — az említett beadványban szereplő — ellenérvei. A tel­ken már eredetileg készen állt az alapozás, és ezen túlme­nően mindvégig egy fizetett segédmunkás is dolgozott ott. És segítettek a szomszédok is hétvégeken ingyen, barátság­ból. Emellett pedig, mint a továbbiakban kiderül, nem kapta meg az építkezésre azt a nagyobb OTP-kölcsönt, amelyre számított. De hát en­nek már nincs köze a megál­lapodáshoz. Mennyit kell tehát a szak­értő által meghatározott ösz- szegből levonni? Mennyit ér a Bencze család munkája? Erre vonatkozóan hallgatta meg a bíróság tanúként a szomszédokat. A közeljövőben kihirdetik a követelés össze­gére vonatkozó első fokú, tehát nem jogerős ítéletet, amelyet még bármelyik fél megtámad­hat. És akkor következne az újabb tárgyalás az összegek­ről, a munkaórákról. Miközben a panaszos asz- szonyt hallgatom, óhatatlanul eszembe jut sok más munka­óra is. Mennyi lehet a pénzben kifejezett értéke adnak az idő­nek, melyet a bíróság, a szak­értők, a tanúk egy-egy ilyen maratoni perrel kapcsolatosan eltöltenek. Gál Judit kor kerüljön sor, ha a bűn­ismétléstől alaposan tartani lehet. A büntetőjogi következmé­nyek differenciáltabban iga­zodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társada­lomra veszélyességéhez, a bű­nösség fokához. A fiatalkorú elkövetők felelősségre vonása­kor olyan büntetéseket és in­tézkedéseket kell alkalmazni, amelyek — figyelemmel a fia­talkori bűnözés megelőzéséhez fűződő fokozott társadalmi ér­dekekre — alkalmasak az el­követők megnevelésére, élet­vitelük helyes irányú alakítá­sára, így a társadalomba való beilleszkedésük elősegítésére. Mindezen célok, törekvések megvalósítása érdekében — egyebek között — a törvény fokozott szigorát kell alkal­mazni az állam elleni, az élet elleni és a társadalom más alapvető érdekeit sértő vagy veszélyeztető, súlyos, szándé­kos bűncselekmények elköve­tőivel, valamint a társadalom­ra különösen veszélyes vissza­esőkkel szemben. Példásan szigorú büntetést kell alkal­mazni azok esetében, akik munkakerülők vagy alkoholis­ta életmódjukból, harácsoló vagy élősdi szemléletükből fa­kadóan követnek el bűncselek­ményeket. Ugyanígy kell el­járni az erőszakos, garázda jellegű, valamint a közélet tisztaságát veszélyeztető bűn- cselekmények elkövetőivel, a visszaesőkkel, valamint azok­kal szemben, akik bűncselek­ményeket csoportosan, illetve szervezetten követnek el. A bűncselekménnyel szer­zett vagyoni előnyt minden esetben maradéktalanul el kell vonni. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra kö­zött a Budapest Vili., Bla- lia Lujza tér 3. sz. alatt in­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk. Beérkezett leveleikre pedig folyamatosan vála­szolunk. Fekete sarok TÍZ NAP eEN@EI.ETEI A földértékelésről szóló 1336. évi tvr-t módosította az Elnöki Tanács. Ennek alapján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett termőhelyi érték­számokat a talajtérkép adatai alapján felül kell vizsgálni. Az Elnöki Tanács 1986. évi 28-as számú törvényerejű rendeleté­vel módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. II. törvényt is. Zsámbok községben községi tanácsot kell szervezni és idő­szaki tanácstagi választásokat kell tartani a 17/1986. NET-ha- tározat alapján 1987. január l. napjával. A pénzforgalomról és bank­hitelről szóló 39/1984. (XI. 15.) Mt. sz. rendeletet a Miniszter- tanács módosította. Üj jog­szabályt hozott továbbá a Mi­nisztertanács az állami bank- felügyeletről és az állami biztosításfelügyeletről. A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. sz. tvr. végrehaj­tására kiadott minisztertanácsi rendelet módosításra került. A rehabilitációs alapról és a csökkent munkaképességűek részére nyújtható támogatá­sokról rendelkeznek az 59/1982. (XII. 10.) Mt. sz. és a 14/1986. (XII. 10.) EÜ—PM sz. rendele­tek. A munkakönyvek kiállítása az állandó vagy, az ideiglenes lakóhely szerinti községi ta­nács feladata a 7/1986. (XII, 10.) ME sz. rendelet alapján. A szeszes ital értékesítésé­nek korlátozásáról szól a bel­kereskedelmi miniszter 12/1986. (XII. 10.) BkM-rende- lete. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 18/1986. (XII. 10.) MÉM sz. rendeletével mó­dosította a legelőgazdálkodás­ról szóló jogszabályt. A távhő- éíi melegvíz-ellátás díjáról, a gázszolgáltatás, vala­mint a gáz- és kokszkészülé­kek dijáról, továbbá a városi és földgáz termelői áráról ren­delkezik az Országos Anyag és Árhivatal elnöke. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 51-es számá­ból ismerhetők meg. Ittas vezetésért... A közelmúltban a kővetkezők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Takács Péter, gépkocsivezető, Tököl, Fő u. 56. „B" kategó­ria, 1 év, Vörös István lakatos, Áporka, Petőfi u. 60. 1 év, Barabnyai György elektroműszerész, Dunaharaszti, Deák F. u. 53. „B” kategória^ 1 év, Banka Mihály behordó, Dunaharasz­ti, Lenin u. 82. 2 év, Vella István gépszerelő, Ráckeve, Szurok tanya 3. 2 év, Radányi László bedolgozó asztalos, Dunaharasz­ti, Marx K. u. 60. 1 év, „B” kategória, Rozglcs András gépko­csivezető, Tököl, Mester u. 9. 2 év, Kovács Antal rakodó, Kis- kunlacháza, Bajcsy-Zs. u. 2. 2 év, Pálházi István magánke­reskedő, Tököl, Aradi u. 36/b. 1 év 6 hó, Szilágyi László, kis­kereskedő, Ráckeve, Selyem u. 11. 1 év 6 hó, Rutterschmid József kőműves, Űjhartyán, Epres u. 43. 1 év 10 hó, Pozsgai János lakatos, Tápióság, Jókai u. 8. „B” kategória, 1 év, Hever János lakatos, Tápiószeíe, Kölcsey u. 17. 2 év, Velikán Ferenc, daruvezető, Érd, Bertalan u. 2. 1 év 4 hó, Paulik Károly se­gédmunkás, Sóskút, Hegy u. 26. 1 év 4 hó, Kovács Gábor la­katos, Érd, Emil u. 58. 1 év 8 hó, Nagy Ottó gépbeállító, Száz­halombatta, Rózsa F. u. 16. 1 év, Friss Ferenc marós, Érd, Előadó u. 1. 8 év, Kecskeméti Zoltán gépkocsivezető, Érd, Fes­tő u. 54—56. 1 év 3 hó. Ökrös Sándor betontelep-vezető, Érd, Narancsfa u. 60. 1 év 6 hó, Sternák József kőműves. Érd, Csurgói u. 27. 1 év 6 hó, Mészáros Zoltán postai alkalmazott, Érd, Zrínyi u. 16. 1 év 2 hó, Felkcr László szobafestő, Százhalombatta, Ady E. u. 11. 1 év 8 hó, Czabai Balázs, Érd, Radnay u. 50. 1 év 2 hó, Jordákt Árpád segítő családtag, Érd, Jegyző u. 50. 2 év, Kárász József gépkocsivezető, Tárnok, Tél u. 4. 1 év 6 hó, Bagonyi József be­tanított munkás, Érd, Temes u. 22. 2 év, Szabó Zoltán beta­nított munkás, Tárnpk, Szőlőhegy-kiskert 2. 2 év. Molnár Zoltán énekes, Szigetszentmiklós, Ifjúság u. 2/a. 4 hó, Buncsik István kocsikísérő, Szigetszentmiklós, Radnóti u. 1. 1 év, Mizsei Sándor tehenész, Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 98. 1 év, segédmotorkerékpár, Kiss Lajos traktorvezető, Dömsöd, Dunavecsei u. 10/a. 2 év, Oravecz Géza kőműves, Kemence, Felszabadulás u. 324. 4 hó, Neuprandt András, nyugdíjas, Verőcemaros, Vasút sor 18. 5 hó, Darányi Sándor asztalos, Perőcsény, Börzsönyi u. 8. 4 hó, Aczél Ferenc eszter­gályos, Vác, Árpád u. 7. 3 hó, Müller Antal kőműves, Nagy­maros, Kassák u. 3. 6 hó, Ujj László segédmunkás, Verőce­maros, Magyarkúti u. 9. 3 hó, ifj. Mede József traktoros, Sződ- Csörög, Munkácsy M. u. 26. 10 hő, Varga Tibor nehézgépkeze­lő. Cegléd, Fűtőház u. 28. „A” kategória, 1 év 6 hó, Patkós István rakodó, Cegléd, Nyár u. 20. 1 év 8 hó, Vezsenyi István kőműves, Cegléd, XI., 889. sz. 1 év, öhler István traktorvezető, Cegléd, XIII., Jászberényi u. 409. 1 év, Andó Dénes, növény- termesztő, Ceglédbercel, Lehel u. 23. 1 év 10 hó, Cseh Má­tyás növénytermesztő, Törtei, Jászkarajenői u. 92. 1 év, Kanyó László Lajos raktáros, Albertirsa, Feketerész 20. 1 év 2 hó, Sárán Mihály traktorvezető, Dánszentmiklós, Alkotmány u. 8/1. 1 év 2 hó. Családi szívesség és gjeFeskedés Egy építkezés története Sok szép ház és nyaraló épül országszerte család! erőből, baráti, szomszédi segítséggel. Ám sajnos az sem ritka dolog, bogy amikor te­tő alá kerül az épület, évekig tartó pereskedés, életre szóló családi harag lesz belőle. Mint a következő esetben is, amikor már a bíró­ság feladata lett eldönteni, hogy mennyi pénzt ér az a munka, mely­re vonatkozólag a két félnek homlokegyenest más a véleménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom