Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

Fonal készül A Túra! Galganienti Magyar- Kubai Barátság Termelőszö­vetkezet Draco néven műkö­dő melléküzemágában nyúl­szőrfeldolgozással foglalkoz­nak. A tapsifülesek műszállal kevert bundájából készült fo­nalat a Pamutfonóipari Vál­lalat vásárolja meg a gazda­ságtól. A korszerűtlen túrái üzemet hamarosan új helyre költöztetik. .jobb oldali képünkön: Bente Ferencné az előfonóban az orsókat ellenőrzi. Alsó felvételünkön: Seres Fe­rencné az előnyújtógépnél ügyel az anyagulánpótlásra. CVimola Károly felvételei.) Kereskedelmi őrjárat Kis bolt, szép kínálat Élelmiszerüzleteink felké­szülve várják, és állják az ün­nepek előtti rohamot. Talán csak sertésfejből és belsőség­ből nem volt kínálat, ezt ta­pasztaltam körutam során. Helyenként még déligyümölcs- esel Is találkozhatott az em­ber. Betértem az ÉKV 110. számú Szőlő utcai üzletbe. Itt a dolgozókkal váltottam szót. Makádi Lászlóné üzletvezető korábban Kerepestarcsán dol­gozott, most minden tudásá­val és erejével az itteni em­bereket szolgálja. Sárkány Alajosné 13, Ocskó Jánosné 26 éve dolgozik a szakmában, a legifjabb, Petró Ferencné 2 éves gyakorlattal. összesen hét nő szolgálja itt a vásárló­kat az épülő, bővülő Kör és Szőlő utcai lakótelep mellett. Hogy állnak az ünnepi felké­szüléssel? kérdeztem. Szinte egyhangúlag válaszoltak: — nagy az áruválaszték, kicsiny a bolt. A Patak téren Obermayer Attila üzletvezető röviden fo­galmazott érdeklődésemre: Van és lesz áru bőven, élel­miszerből és italból gazdag a készlet. Az élelmiszerüzlettel szemben van öt kiskereskedő, kisiparos üzletbe. Czibula Pé­ter, a lakásfelszerelési üzlet előtt álló virágkatlanba szép szál fenyőt állított. Szereti a szépet és az. ünnepet, a fenyő ünnepi hangulatot ad. Az áruház oldalánál, ahol egy fél évvel ezelőtt még a Hegy és Arany János utcai buszok megállója volt, most egy új tábla van kitéve: Ma­gántaxi. Árvái Józseftől meg­tudtam, hogy nyolc taxis Ring nevű brigádba tömörülve dol­gozik. 24 órás szolgálatban végzik a személyszállítást. Ma már két taxis csapata van a városnak, a Pelikán és a most létrehívott Ring. így talán már több esélyünk van arra, hogy ha taxizni kívánunk, ko­csi is lesz. Felkerestem Szűcs Istvánt, az 1. posta vezetőjét, hogy gratuláljak neki is, mert az egyik kézbesítőt, Nagy Jánost kitüntetés érte a sajtónap al­kalmával. A Pest Megyei Hírlap terjesztésében ért el kimagasló eredményt a 43 éves postás. Idős, a pos­tát régen szolgáló dol­gozók iránt érdeklődtem. Esze József, a blahai részt járja 1959 óta, Rusznák József csomagkézbesítő, járatkísérő 1958 óta dolgozik a postánál, Szalai Attiláné augusztusban ért el a nyugdíjkorhatárig, de még marad. Tizenhat kézbesí­tő viszi a hírlapot, és a posta négy pavilont üzemeltet. Az Erzsébet-parknál az Ézsiás házaspár, az áfész-áruház előt­ti pavilonban Caramvölgyi Istvánná és Dobroczi Gyulá- né régi, igen szorgalmas dol­gozók, a Jónás utcában Szász Lajosné, a vásárlók Margit nénije korát meghazudtoló (74 év) frissességgel és lelkiis­meretesen végzi munkáját. A negyedik pavilon a HÉV- végállomáson van, ott és a Szabadság téri Utasellátó­bazárban még fiatalok látják el a szolgálatot. A MÁV-ál- lomáson levő Utasellátó-ba­zárban Knopp Rezsőné több évtizede dolgozik, több kitün­tetésben részesült. Az emlí­tetteken kívül ma már az élelmiszerüzletekben, magán­kereskedésekben is árusítanak hírlapot, sajtóterméket. A piac fenyőtől volt zöld, sokan válogatták a kará­csonyfát. A többi áruféleség árai: tojás 2,80—3, gomba 110, zöldség 36, sárgarépa 28, sütő­tök 10, savanyú káposzta 24, fejes káposzta 10, kelkáposzta 22, lila káposzta 16, vörös­hagyma 18, lila hagyma 22, karalábé 20, burgonya 10, fok­hagyma 220, cékla 12, alma 12—18, uborka 220, paradi­csom 68, karfiol 28, fehér bab 76, cukorbab 88, körte 26, nas­polya 36 forint. Cs. J. Középiskolai emlékeim kö­zé tartozik az az eset, amikor két pesti gyerek összekapott a rákosligeti állomáson. A véznább felkapott egy követ és azt mondta hozzád vágok egy bagit. Én, aki addig a vi­lágból csak az aszódi piacot láttam, meghökkentem, hogy a felkapott követ bagi kőnek mondta felbőszült barátom. Azután sok idő telt el, míg az ötvenes évek elején érdek­lődésem a falu életének mé­lyebb megismerésére irányult. Nekem mint a községi köz­élet egyik szolgájának napon­ként közvetlen kapcsolatom volt az emberekkel, és ismer­tem a családfők kenyérkere­seti forrásait és lehetőségeit. Ekkor már ismertem a kőtö­rök, a kövezők, az alaprakók, az útépítők népes sorát. Az utcánkban is laktak kő törők: szinte mindén második ház­ban: Farkas Vendel, Palya József, Palya Mihály. A bagi képviselőtestület 190C. december 15-én tárgyal­ta Az állat- és madárvédelem egyesület alapításának ügyét, melyet végül is elutasítottak. Az elutasítás indoklásában olvasható, hogy a bagiak, de hogy pontosabb legyek, a fa­lu zöme — földműves, vas­utas, kőtörő így az állatokat, madarakat egyesület nélkül is óvhatják. Az indokláson ugyan lehetne vitatkozni, de A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1986. DECEMBER 22., HÉTFŐ Ülést tartott a városi tanács Átadták a Pro Űrbe kitüntetést Nagy élelmiszer-áruházát terveznek a centrumba A városi tanács decemberi ülése ünnepélyes percekkel kezdődött. Megemlékeztek Gö­döllő fölszabadulásának negy­venkettedik évfordulójáról, majd átadták a Pro Űrbe ki­tüntetéseket. Az ünnepség utá­ni programban dr. Horváth Ilona vb-titkár előterjesztésé­ben elfogadták a tanács és szervei jövő évi munkatervét, a hatósági munka törvényes­ségéről készült beszámolót, majd tanácsrendeleteket mó­dosítottak. Papp István ta­nácselnök előterjesztésében személyi ügyben döntöttek. Dicső Eleonóra kérte a műve­lődésügyi és sportosztály ve­zetése alóli felmentését, mivel a megyei apparátusba szeret­ne menni. A testület hozzájá­rult ehhez, az új osztályvezető személyéről később döntenek. Mint mindig, ez a tanácsülés is az interpellációkra adott vá­laszokkal fejeződött be. A legjobbak Gödöllő felszabadulásának évfordulójára Somfai András, a tanács titkárságának vezető­je emlékezett. Utalt azokra a társadalmi, politikai változá­sokra, amelyek az eltelt, év­tizedekben hazánkban, így városunkban is bekövetkeztek. Felidézett néhány fontos dön­tést, amelyek nyomán roha­mos fejlőd'ásnek indult az ak­kor még község Gödöllő. Ilyen volt többek között az, hogy a Ganz Árammérőgyárat idete- lepítétték, később a gépgyá­rat, az agráregyetemet, számos kutatóintézetet. Az 1966-ban történt várossá nyilvánítás egyrészt az addig megtett út elismerését jelentette, más­részt újabb lendületet adott a fejlődésnek. Húsz év alatt lakótelepek, iskolák, óvodák, bölcsődék épületek, fokozatosan bővült a kereskedelmi és a szolgálta­tási hálózat. Mindazok az eredmények, amelyeket az el­telt negyvenkét esztendőben elértünk, csak a lakosság ösz- szefogásával, a városépítő tár­sadalmi tevékenységgel vál­hattak valóra, mondta befeje­zésül Somfai András. A jók között is akadnak jobbak, akiknek a közösség igyekszik elismerését kifejez­ni. Ezúttal is ez történt, ami­kor a végrehajtó bizottság döntése nyomán, Papp István elnök átadta a Pro Űrbe ki­tüntetéseket. A városi műve­lődési központ kollektívájá­nak, amely fennállása öt éve során új formák és módszerek kikísérletezésével, népszerű­sítésével példamutató tevé­kenységet folytatott, s orszá­gos hírnevet szerzett. Köteles Imrének, a Diana Ruhaipari Szövetkezet elnökének, aki gazdasági tevékenysége mel­lett a közéletből is kiveszi ré­szét, csaknem egy évtizedig volt tagja a városi párt-végre­hajtóbizottságnak. Magyaróvá­ri Pálnak, a Gödöllő és Vidé­ke Áfész elnökének, aki a kereskedelmi és vendéglátó egységek fejlesztésében mesz- szemenően figyelembe vette a település elképzeléseit, igé­nyeit. S emellett a társadalmi munkában is példamutató. Sor vagy utca A hatósági munka törvé­nyességének helyzetéről szóló beszámoló elfogadása után (erről a végrehajtó bizottság ülése nyomán írtunk) néhány tanácsi rendelet apróbb mó­dosításában foglalt állást a testület. Ezek: a Pro Űrbe adományozásáról, a város cí­merének és zászlajának meg­alkotásáról, valamint ezeknek a használatát szabályozó, a díszpolgári cím adományozá­sáról intézkedő rendelet. Ami­kor majd az összes tanácsren­deletet felülvizsgálták, egysé­ges rendszerbe foglalják őket. Röviden az interpellációk­ról. Tasi Gyula az 55-ös kör­zet tanácstagja a Fácán sor új számozásáról kérdezett. Eddig folyamatos volt az utca, vagy­is a sor számozása, az új építkezések nyomán a hatósá­gi osztály a szabályoknak megfelelően szeretné a páros és páratlan számú táblákat elhelyezni az épületeken. A pro és kontra vélemények elhangzása után a testület to­vábbi egyeztetéseket tart szükségesének. Keményfi Ró­bert, 52-es választókerület, a Táncsics Mihály úton lévő el­hanyagolt kertészetről érdek­lődött. Ebben az esetben is abban maradtak, hogy a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, amely gazdaságtalanság cí­mén megszüntette itt a ter­mesztést, keresi a hasznosítás kielégítő módját. Váci kezdeményezés Az interpellációk után a ta­nácselnök röviden ismertette a legutóbbi ülés óta történte­ket. A legfontosabb, hogy a végrehajtó bizottság állást foglalt egy, a városközpont­ban felépítendő, kétezer négy­zetméter alapterületű élelmi­szeráruház kérdésében. A kez­deményezés a váci Vállalattól ered, a költségek túlnyomó ré­szét is ők vállalnák. A teljes költség hatvanmillió lenne, ebbe Gödöllő, a szanálással és az anyagi 0l)ozzájárulgss&l együtt 13—14 millióval szállna be. K. P. Volánbusz Ünnepi utazás A Volánbusz gödöllői üzem­igazgatóságának gödöllői ki- rendeltsége értesíti utazókö­zönségét, hogy járatai az ün­nepek alatt az alábbiak sze­rint közlekednek. December 23-án és 30-án pénteki műszakot tartanak, tehát sűrítik a járatokat. 24- én nappal a szombati menet­rend szerint utazhatnak, este azonban előbb állnak garázs­ba a kocsik. Kartal és Do- mony felé 18.40-kor indul az utolsó autóbusz, az Ipari Mű­szergyárhoz változatlanul 16.40-kor. A két karácsonyi napon, 25-én és 26-án mun­kaszüneti napot tartanak, a következő három nap — 27, 28, 29-én — a szokásos mun­kanapi rend szerint közle­kednek a járművek. A sza­bad szombati menetrend van érvényben december 31-én, míg január elseje ismét ün­nepnek számít. Gépgyarapodás Az idén két traktorral több ekével gyarapodott MÉM Műszaki Intézetének gépgyűjteménye. E gazdago­dás révén immár 37 traktor és 35 eke őrződik biztonságo­san a múltból. és a A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Művelődéstörténeti játszó­ház 5. osztályosoknak, 15 óra­kor. Napközis foglalkozások, bábkészítés, 13—15 óráig. Sza­bad klubnap. A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvilluszt- rációi, megtekinthető az elő­térben. tu Mozi — Végtelen giliszta. Színes magyar mesefiimsorozat. Csak 4 órakor! Balekok. Magyarul beszélő francia filmvígjáték, 6 és 8 órakor! Előrelépés hetvenhét évesen Mérleg fekete-fehérben Nagy a népszerűsége a sakksportnak Gödöllőn. A vá­rosi klub színeiben 31 igazolt játékos szerepel, közülük öten ifjúsági korúak. Sikeresnek mondhatják az 1986-os eszten­dőt. A megyei I/A bajnokság­ban induló 12 csapat közül a 9. helyen végeztek, a B-ben a harmadikon. Megyei össze­hasonlításban a létszámot és az eredményességet tekintve a Dömsöd, a Dunavarsány és a Szentendre mögött az élvo­Kaiapács, pokróc, Iáhas Nekivágtak a nagyvilágnak tény, hogy mintegy nyolcvan évvel ezelőtt jegyzőkönyvileg leírták, hogy a falu jelentős része kőtörő. Ma már a kőtörő nemzedék utolsó képviselői is öregem­berek. A bagi kőtörők bejár­ták szinte egész Közép-Euró- pát. Tavasszal hátizsákba tet­ték a kőtörő kalapácsokat, egy házi szövésű pokrócot, egy lábast és nekivágtak a bi­zonytalan világnak. Kora ta­vasztól késő őszig pirkadattól vakulásig törték a követ. Fek­helyük az épülő út árka, pár­nájuk a zsák, takarójuk a pokróc. Én még láttam a ba­gi kőtörőket követ törni. Innen kapta tehát az út- és vasútépítésnél használt kő a bagi kő elnevezést. A század- fordulón ha a Monarchia te­rületén út-, vagy vasútépítés­hez kezdtek, a bagi kőtörők ott voltak. A kőtörők mindig teljesítményben dolgoztak. Szépen prizmába rakott kö­vek sorakoztak az út szélén. Nem volt kisebb hírük az alaprakóknak sem. Még a felszabadulás után is Boda József csapata sok bekötőút biztos alapját rakta le. Ta­lán a kő szeretete is hozzá­járult ahhoz, hogy a kőtörők gyermekei később a nagyobb jövedelmet és kényelmet je­lentő kövezőszakmát tanulták. A kövezők már városban rak­ták a kockaköveket, , nekik már jobb volt a helyzetük, mert a kőútárok helyett, a villamosmegállók nyújtottak védelmet elfáradt testüknek. A szakma egyik elismert, ma már nyugdíjas képviselőjének munkája látható a gödöllői díszkútnál. E régi kövesszakma talán utolsó tündöklése a mind több helyen alkalmazott kockakö­ves útburkolat-díszítés. Téves tehát őrszigethy Erzsébet Asszonyok férfisorban című munkájában az a ráutalás, hogy a vasútnál a bagiak csak pályamunkások voltak és onnan kapta a vasúti kő a bagi kő nevet. Hogy alakul­hatott ki ez a kövesfoglalko­zás ott, ahol terméskő még egy ökölrevaló sem bányász­ható? A Bag története című könyvben, olvasható; 1845-ben Bagón 114 házas zsellér, 6 háztalan zsellér és 45 negyed­telkes család él. Bag község határa kicsi, a földje sem a legjobb minőségű, az ott élő embereket eltartani már ré­gen nem tudta. A XIX. szá­zad második felében beindult nagy út- és vasútépítés, jó kereseti lehetőségeket kínált a bagi nincsteleneknek. Így érthető a bagi képviselőtestü­let 1909-ben tett megállapítá­sa, hogy a lakosság nagy ré­sze kőtörő. Talán ennek is köszönhető, hogy a bagi kő­művesek ma is művészei a kőfaragásnak. Rideg Sándor Indul a bakterház, Moldova György Akit a mozdony füst­je megcsapott című könyvé­ben tesz említést a bagi kő­ről. A bagi munkástanács 1919. április 7-é.n választotta meg direktóriumát. Angyal János kőműves, Katona Gá­bor földműves mellett Varga Mihály kőtörő volt a tagja. Az autópálya építésekor együtt néztük az öreg kőtö- rőkkei a nagy gépeket, köz­ben ők csak a régi nagy út­építésekről beszéltek. Arcukat figyelve láttam, hogy szinte átélték fiatalkoruk szép, de nehéz éveit. Most már én is tudom, boldog öregkor csak tartalmas és értelmes mun­kában eltöltött ifjúkori évek után lehet. Balázs József nalhoz tartoznak. Játékosaik sokat fejlődtek tudásban, amit az Élő-pontok gyarapodá­sában mérhettek le. Ebben az évben kilencen szereztek magasabb minősí­tést. Közülük is kiemelkedik Kovács György. A negyedosz­tályú játékos egy év alatt másodosztályúvá lépett elő. Kitűnőre vizsgázott sakkszere- tetből Berze A. János is, aki idén töltötte be a 77. életévét, és most szerezte meg a má­sodosztályú minősítést. Év közben súlyos műtéten esett át. ám alig került haza a kórház­ból, máris újra jelentkezett versenyre. Sok fiatal példa­képe. Eredményes évet tudhat maga mögött még Varga Mi­hály, Thuróczy Balázs, Rom- hányi József, Veréb Béla, dr. Farkas József, Pulai István, Száraz Ákos, Tardy András, Rózsavölgyi László. A szakosztály minden hétfőn edzést tart Balogh Béla mes­teredző irányításával az egye­temi sportcsarnok klubhelyi­ségében. E programok látoga­tottsága jó, még Aszódról is járnak rendszeresen ezekre. Elsősorban elméleti kérdések­kel foglalkoznak, előjátszmák felhasználásával. Patronálják a Petőfi általános iskola sakk­szakkörét. Varga Mihály, a GSC sakkszakosztályának ve­zetője okítja e szellemi sport tudományára a 41 gyereket. Két megyei rendezvénynek adtak otthont. E minősítő ver­senyeken csaknem minden sportolójuk indult is. Pécsen, a Zsolnay-kupán három gö­döllői ült a táblákhoz. A jövő esztendei tervek között sze­repel az, hogy a megyei baj­nokságban mindkét csoport­ban dobogós helyezést érjenek el. Ehhez a csapatszellem és a komoly felkészülés remél­hetőleg elegendő lesz. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom