Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. DECEMBER 2., KEDD Megyei gyermekkönyvhét-megnyitö Monoron Nem lehet elég korán kezdeni Űj tankőnyvraktárak Budaörsön Méltó átmeneti otthonban $MM W i Mi mm m- ••> I Az új, könnyűszerkezetes tankönyvraktár (Hancsovsaki János felvétele) .Vivalditól Bartókig Hat koncert Színes, változatos program­mal lép a közönség elé a kö­zeljövőben a Magyar Rádió kamarazenekara. Bérleti so­rozatukat a Pesti Vigadó rendezi. Január 5-én, Vivaldi, Bach, Rossini és Grieg mü­veiből összeállított műsoru­kon Perényi Miklós és ifj. Kertész Ottó gordonkán mű­ködik közre. Szabadi Vilmos hegedűművész a vendége a Vivaldi Négy évszakját és Bartók Divertimentóját meg­szólaltató február 23-i estjük­nek, míg április 27-én Drahos Béla és Hegyesi Gabriella fu­volaművészek szereplésével Bach-koncertet adnak majd.. Hangverseny délidőben cím­mel a Magyar Rádió rendezi meg február 10-én, a Magyar Nemzeti Galériában Händel, Vivaldi, Bach, Mendelssohn egy-egy művét bemutató mű­sorát, amelyen Sebestyén János csembalón, Nagy Attila pedig piccolón játszik majd. Végezetül a március 20. és 29. közötti budapesti tavaszi fesztivál keretében a Zene- akadémia nagytermében lép­nek majd fel, Benedetto Mar­cello, Vivaldi, Mendelssohn és Grieg darabjait adják elő, Perényi Miklós gordonkamű­vész vendégszereplésével. Ez az a pont, ahol azt szokták mondani: ott van a művelődési ház! Nos, az való­ban ott van, csakhogy a kö­zelmúltban lezajlott statikai vizsgálat után életveszélyessé nyilvánították, a Dunára né­ző, gyönyörű helyen álló, mű­emlék jellegű épületet. Indok nélkül A munkatársakat beköltöz­tették — az ígéret úgy szólt, hogy egy évre — egy olyan létesítmény helyiségeibe, ahol a körülmények — Kári Mi­hály, a megbízott igazgató szavaival élve — „embertele­nek”. Tény, hogy keveseknek jut­na eszébe'a málladozó vako- latú fal mellett árválkodó zongora, a kopottas padló s a dolgozók szobájában éppen csak hangulatvilágítást bizto­sító fényforrás láttán, hogy a kultúra helyi fellegvárában jár. összeszámoltuk: még így is — szinte a működési feltéte­lek minimumának megléte neikül — mintegy tizenhét szakkört és klubot tartanak rendszeresen. Pedig egyik tá­mogatójuk éppen azon a cí­men akarta anyagi segítségét megvonni, hogy ilyen körül­mények között úgysem képe-, sek az érdemi munkára. Az igazgató különösen azt sérelmezi, hogy az Országos Közművelődési Tanácsnál megpályázott pénzt, amelyet építésre, helyreállításra kér­tek, nem kapták meg. A tíz­millió forintos összeg szétosz­tásakor gyakorlatilag minden­féle indok nélkül hagyták ki őket. Magyarázatukat hallva, háborgásuk jogosnak tűnik, hiszen nyáron még csak meg­tarthatók szabadban is a kü­lönféle rendezvények, de léte­zik még további három év­szak, amikor nem nélkülözhe­tik a zárt helyet. Ez már azért sem lehet közömbös, mert a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának a szakfelügyelete tavaly és ta­valyelőtt tartott vizsgálatot a ráckevei körzet művelődési otthon jellegű intézményei­ben, s ennek során a vonzás- körzetbe tartozónak nyilvání­totta Aporkát. Apajt, Délegy­házát, Dömsödöt, Kiskunlac- házát, Dunavarsányt, Lórévet, Makádot, Majosházát, Sziget­becsét, Szigetszentmártont, Sziaet.csépet és Szigetújfalut. Már a ráckevei pártbizott­ságon, Fekete Andrásné poli­tikai munkatárstól tudom A könyvekből sokan szerez­hetnék műveltséget az iskolán kívül is, de könyvek nélkül ■még az iskolában sem lehet igazi műveltségre szert tenni. Ezt az alkalomhoz illő co- meniusi gondolatot idézte tegnap Tóthné Fiel Mariann, az MSZMP Monori Városi Jo­gú Nagyközségi Bizottságának titkára az idei gyermek- és ifjúsági könyvnapok Pest me­gyei megnyitójának résztve­vőit köszöntő mondataival. Az érdeklődő szakmabeliek és könyvbarátok egy része a várakozás perceiben a vasadi képzőművészeti alkotótáborról készült videoösszeállítást fi­gyelte, mások az olvasás, a könyvek rangjáról, helyzeté­ről beszélgettek. A jelenlévők között ott volt Gáspár And­rás, a megyei pártbizottság munkatársa, Kiss Jenő, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Tóth Ferenc, a Pest Me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának főmunkatársa, dr. Tóth Béla, a Megyei Művelődési meg, hogy sok igazság van a régi mondásban: a baj nem jár egyedül! Nem is titkolja aggodalmát, amikor arról be­szél, hogy a művelődési ház dolgozóit ugyan sikerült elköl­töztetni, de a könyvtárat nem. Az jelenleg is ugyanazon épü­let másik szárnyában műkö­dik, mivel máshol egyszerűen nincs alkalmas helyiség a sokezer kötet számára. Továb­bi tájékoztatás helyett sétára invitál: nézzük meg együtt a könyvtárat. Boltívek alatt őszintén szólva először ámulok-bámulok. A könyvtár termeinek csodálatosan tömör, ódon boltívei leginkább régi lovagvárra emlékeztetnek. Sajnos, további hasonlóság, hogy némelyik fal repedésein besüvölt a szél, s olyankor a papírok sejtelmesen zizegnek. Költőiségéhez ugyanaz a reá­lis probléma járul, mint az említett lovagvár esetében: nincs kizárva, hogy egy óvat­lan pillanatban az egész ösz- szeomlik. Pedig az ott dolgozók min­dent megtesznek a lakosság „becsábítása” érdekében. Rendszeresen az író-olvasó találkozók, s főleg a gyerme­keknek szóló programok rendkívül sikeresek. Az eset­leges költözködéssel kapcsola­tos gondjuk hasonló a kultúr- háziakéhoz: a már odaszokott embereket nagyon nehéz az új hely látogatására ismét rávenni. A továbbiakban — már a pártbizottság épületében — folyó beszélgetésünkbe Szepesi Tibor is bekapcsolódik. A két politikai munkatárs szavai nyomán árnyaltabb kép bon­takozik ki Ráckeve kulturális életéről. Az igazság megköve­teli, hogy a sikereket is em­lítsük. Nagyon sokan látogat­ják a két filmszínház — az ország öt autósmozijából egy itt található — előadásait, va­lamint a Savoyai-kastélyban rendezett programokat. Bár itt ismét panaszkodni kény­szerülnek; mióta a fenntartó intézmények nyereségérdekelt­ségűvé váltak, egyre nehezebb tőlük termet kapni. Tény, hogy sok beleszólásuk ebbe nincsen, hiszen a kastélyt a Magyar Építőművészek Szö­vetsége hozatta rendbe, s a nagyközség szűkös költségve­téséből nem tellett hozzájáru­lásra. A környékbeli termelőszö­vetkezetek, az áfész és néhány tója éj Kovács Benő megbí­zott monori tanácselnök. A rövid köszöntő után Sóly­most Sándor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg az Idei gyermek­es ifjúsági könyvhét rendez­vénysorozatát. A beszédében megfogalmazott gondolatok, kérdések alighanem vala­mennyi „hivatásos” és „civil” könyvbarát olvasáspárti egyetértésével találkoznak. Hi­szen — hangsúlyozta többek között —, a könyvet elsősor­ban nem ünnepelni, hanem használni, forgatni kell. Pe­dagógusok és könyvtárosok a megmondhatói, hogy a mai gyerekek milyen hatalmas tö­megű információval rendel­keznek a világról, de sohasem találkoztak ennyi rosszul be­szélő, fogalmazó, önmagát ki­fejezni alig képes fiatallal, mint napjainkban; Ennek elle­nére nem támadni kell a tele­víziózást. videózást vagy a többi kényelmesen elérhető gyors, de éppen ezért néha felületes információforrást, hanem a könyvet kell az olva­más szervezet ugyan ad anya­gi segítséget, de ez még a meglevő kulturális intézmé­nyek fenntartására sem elég. Az igazi gond A leírtak után talán fur­csán hangzik, de a legnagyobb probléma nem is az, hogy a bezárt művelődési központot helyrehozzák-e, mivel ma már az is kicsi. Jelenleg egyetlen olyan teremmel sem rendel­keznek, amelyben kétszáz embernél többet el tudnának helyezni, s ez az igazi nagy gond. Bár a távlati fejleszté­si tervekben szerepel az új művelődési központ, amely az egyik általános iskola mellé épülnek, de ha egyáltalán megvalósul, akkor is csak a következő ötéves terv végére. Már Budapest felé tartok gépkocsimmal, s még mindig zsonganak agyamban annak a számtalan ötletnek a részle­tei, melyeket, mint megvalósí­tásra érdemeseket a pártbi­zottság és a művelődési köz­pont munkatársaitól hallot­tam. Nagyon rokonszenves az igyekezetük. Elképzeléseik re­mélhetőleg nem maradnak el­képzelések. Ám ez még a jö­vő titka. SZIVÁRVÁNY. Ezúttal ez erő fogalmához kapcsolódtak a riportok. Olcsó poénkodás számon kérni, hogy a szivár­vány hét színével ellentétben miért kilenc oldalról közelí­tették meg az alkotók a té­mát, de azért teszem, mert o kevesebb most is több lett volna. Két felesleges esettől eltérve ugyanis az alaptéma variálódott, különböző embe­rek vfvták mindennapi har­caikat, melyekhez több vagy kevesebb erő szükséges. Mindenesetre kiderült, hogy az erő nem elsősorban a fizi­kai fölényt jelenti. Bár nem nélkülözhető, amikor egy fia­tal házaspár nekilát az önálló otthon megteremtésének, hi­szen számos munkát nem bízhatnak szakiparosra, mert anyagi lehetőségeik nem en­gedik. Akkor hát a pénz biz­tosítaná az előnyöket, segíte­ne a feladatok megoldásában? Nem valószínű, hogy az ápolónőt ez motiválná áldoza­tos munkájában, mégis szere­tettel fordul a magatehetetlen idős betegekhez. A kórházi körülmények ismeretében nem vállalnám, hogy cseréljünk. És pénzzel mát semmiképpen sem magyarázható erőfeszítés megküzdeni a testi fogyaté­kossággal és vakon elvégezni az egyetemet, diplomát sze­rezni a jogi karon. Minden tiszteletem és becsülésen azé a fiatalemberé, aki nem riadt sás szövetségesévé tenni. Vö­rösmarty kérdésére — Ment-e a világ a könyvek által elébb ? — akkor leihet majd egyértel­mű Igennel válaszolni, ha az olvasás, a művelődés legké­zenfekvőbb formája minden egyes ember hétköznapi igé­nyévé válik. S ennek felkelté­sét nem lehet elég korán kez­deni. Solymosi Sándor szavait igazolták egyébként a tegnapi megyei gyermekkönyvheti megnyitó monori programjai is. A szakmabeliek délelőtt például az olvasótáborok ta­pasztalatairól beszélgettek Maróti Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve Kocsis Istvánnal, a Hatvani Városi Könyvtár munkatársával. Délután dr. Nagy Attila olvasáspszicholó­gus tartott előadást számukra az olvasásra nevelésről az ir<> dalomtanításban. Közben több színhelyen: a helyi gyermekkönyvtárban, az iskolákban folyt az antikvár és vadonatúj könyvek árusítá­sa, volt zenés irodalmi műsor a Helyi járat együttessel. író­olvasó találkozó Illés György- gyel, irodalmi beszélgetés Kul­csár Katalinnal, a Magyar Rá­dió szerkesztőjével. Az ifjúsági és gyermek- könyvnapok megyei megnyi­tóünnepségén Kiss Jenő ésdr. Tóth Béla Kiváló és Érdemes társadalmi munkás kitünteté­seket adott át a könyvtári, olvasóvá nevelő, valamint az ifjúsági mozgalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak. Mostanában tehát több, a gyermekeinknek szánt értékes könyvvel találkozhatunk a boltok kirakataiban, polcain. Segítsünk, hogy ők is talál­kozhassanak velük! Iskola-egészségügyi kézi­könyv kerül az vizeletekbe der cember elején. A Medicina Könyvkiadó ötezer példány­ban jelenteti meg a több év­tizede hiánycikknek számító szakkonyvet. Utoljára 1950- ben adták ki az iskolaorvosi ellátást szolgáló segédletet. A kézikönyv készítésié már tíz éve elkezdődött, s összeállítá­sánál sokféle szempontot vet­tek figyelembe a szerzők, a szerkesztők. A könyv össze­vissza a nehézségektől és a mások számára reménytelen­nek tűnő helyzetről is bebi­zonyította, hogy tartalommal és céllal megtölthető. Ügy tűnik tehát, a környe­zettel, körülményekkel folyta­tott egyszerű vagy heroikus csatákhoz belső indíttatásra, azaz lelki erőre van szükség. Nagyon hiányoltam viszont, hogy nem derült ki, honnan merítik a megszólalók erejü­ket. És kimaradt a legnehe­zebb harc, amit az ember sa­lát magával vív meg; az a fo­lyamat, amíg megkeresem a helyem a társadalomban és felmérem valóságos képessé­geimet. Hiszen nagyon keve­sen vannak, akik belátják, korlátáik eddig és eddig ter­jednek. Pedig ennek tisztázá­sa nélkül reménytelen a hely­zetünk másokkal szemben. JELENID0BEN. Merza Jenő a bezárt ércbányákról készí­tett riportot. Furcsa szóval kezdődött ez az adás. Vissza- rablás, így hívják a még fel­használható eszközök, támpil- lérek, berendezések kiszerelé­sét, mentését. De miért rablás a nagy szakértelmet követelő munka? Nem a természet kin­cseit, hanem az emberek használta segédeszközöket emelik ki az elhagyásra ítélt vágatokból, és még csak nem is kapkodva, hiszen egy-két évig eltart még a munka. Nagy eseményre gyűltek ösz- sze tegnap Budaörsön a ma­gyar könyvszakma vezetői. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter ünnepélyes külsőségek között adta át rendeltetésének a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat nagykereskedelmi rak­tárházának részeként az új tankönyvraktárakat. Az ava­táson jelen volt Balázs Gézá- né, a Pest Megyei Tanács el­nökhelyettese, Csapó Sándor, az MSZMP Budaörsi Bizottsá­gának első titkára, Fehérvári János, a Budaörsi Tanács el­nöke, valamint kulturális éle­tünk számos képviselője. Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója bevezető szavai után a vendégek megtekintet­ték a raktárkomplexumot, amelynek történetéhez hozzá tartozik, hogy a vállalat 1982- ben kapta feladatul az ország vidéki oktatási intézményei­nek tankönyvellátását. A fel­adat nagyságát jól érzékelteti, hogy a Művelt Nép az ország területén levő, közel kétszáz könyvesboltjába és az ötezer munkahelyi terjesztőhöz éven­te mintegy húszmillió példány­ban szállít könyveket. A tan­könyvellátás megszervezése pedig évi harmincmillió kötet foglalót ad az általános, Illet­ve a gyermekgyógyász orvo­sok szükebb szakterületén kí­vül az iskolaorvosi gyakorlat­ban nélkülözhetetlen speciális ismeretanyagról is. Foglalkoz­nak a szerzők az iskolák fű­tési, szellőzési, világítási kér­déseivel s a gyermekélelme­zéssel is, és helyet kapott a könyvben az iskolaorvosi munkában nélkülözhetetlen jogszabályok, rendeletek, uta­sítások gyűjteménye is. Igen, ezeket a bányákat nem ügy zárják be máról holnap­ra. Mégis az embereket izgat­ja, hol fognak ezután dolgoz­ni. Hiszen az említett mentés­hez kisebb létszám Is elég. Nos, Rudabányán és Gyön- gyösorosziban a megmaradó létszámból mindenkit tudnak foglalkoztatni. Pontosabban kihasználják azt a lehetőséget, hogy néhány dolgozót korked­vezménnyel nyugdíjaznak, mások kerestek maguknak megfelelő megoldást. A / ter­vek is megvannak, hogy a többiek mit fognak csinálni, de még csak a tervek. Mert hiába tudták már régebben, hpgy a veszteségek miatt át­csoportosításra lesz szükség, még most kezdődik számos beruházás, amelynek eredmé­nyeként új munkahelyek szü­letnek a környéken. Gazdaságunk jelenlegi hely­zetében elkerülhetetlen, hogy másutt is bekövetkezzék a szerkezetváltás, a munkaerő ésszerű átcsoportosítása. Csak­hogy ebben még nincs gya­korlatunk , a dolgok akadozva, nehézkesen haladnak. Sok még a bizonytalanság és az ebből fakadó alaptalan féle­lem. Ezért is fontos, hogy a rádió foglalkozzon a problé­mával, ehhez az adáshoz ha­sonló, alapos és körültekintő módon. Sz. L. Z, tankönyv raktározását és el­juttatását jelenti a vidéki könyvesboltokon keresztül az oktatási intézményekbe, va­lamint a budapesti társter­jesztő vállalatokhoz. A nem kis megbízatás meg­oldására többesztendős fej­lesztési programot dolgoztak ki. Az első szakaszban a jog­elődtől átvett raktárterületen a gépjárműpark és az anyag- mozgató gépek korszerűsítését, lecserélését hajtották végre, valamint a raktártér gyors nö­velése érdekében egy 1700 négyzetméteres, sátortetős bál­ion raktárát építettek és meg­kezdték a régi raktárak fűté­si rendszerének korszerűsíté­sét. Ezzel párhuzamosan fel­számolták a területileg szét­szórtan elhelyezkedő, elavult pinceraktárakat. Két könnyűszerkezetes, 4289 négyzetméter összalapterületű raktárépület készült el 1984 és 1986 között, valamint megte­remtették a feltételeket a vál­lalat gépjárműparkjának egy helyen történő tárolására és javítására. A raktározott áru­készlet és a teherszállító esz­közök adatai naprakész npií- vántartásának biztosítására számítógépeket állítottak üzembe. Az 1987 Június végére befe­jeződő bővítési programban as ideiglenes sátortetős raktár le­cserélése szerepel még. Ehe­lyett egy 1700 négyzetméteres könnyűszerkezetes épület ké­szül majd. Mindezzel hosszú távra teremtődik meg a fel­tétel a nagykereskedelmi te­vékenység és az országos tan­könyvellátás feladatainak ma­gas színvonalú ellátásához. A budaörsi könyvbázis meg. tekintése után Köpeczi Béla művelődési miniszter rövid beszédben méltatta a látotta­kat, és elismerését fejezte ki az eddigi munkáról. Rendkí­vül lényegesnek tartja a tan­könyvellátás szempontjából a most átadott raktárakat. Mint mondotta, nagyot léptünk ez­által előre, hiszen csak úgy tudjuk megszüntetni az isko­lák jogos panaszait a tan­könyvek kiszállítását illetően, ha megteremtjük a megfelelő feltételeket. Jó háttér a könyv­raktár ahhoz, hogy a tanköny­vek előállítását előbb kezd­hessék és időben széthúzhas­sák a kiküldési időt. Ezen a raktárbázison a könyvek mél­tó átmeneti otthont kapnak, ahol rendezett körülmények között várhatnak arra, hogy valódi rendeltetési helyükre, az olvasókhoz kerüljenek. Kö. Zs. Húsz nyelven Muzeológiai szakszótár A Múzeumok Nemzetköz! Tanácsa — az ICOM — fel­kérésére tízéves munkával el­készült a 20 nyelvű Múzeo- lógiai szakszótár. A 850 olda­las kötet a veszprémi Pannon Nyomda gondozásában látott napvilágot, méghozzá igen gyorsan — másfél hónapi munka eredményeként. Szer­kesztésében — amihez igény­be vették a Magyar Eszperan­tó Szövetség számítógép-appa­rátusát — 28 országból több mint száz kutatót vontak be. A szakszótárba felvették az eszperantót, s a kis nyelvek közül a finnt és a magyart is. A kötet a szinonimákkal együtt 40 ezer szakkifejezést tartalmaz. Központ és Könyvtár igazga­Van és még sincs! Zárás utáni gondok Ráckevén Ráckeve kiemelt üdülőterület, sőt, előbb-utóbb városi rangra kíván emelkedni. Aki csak egyszer is átment az oda­vezető Duna-hídon, s látta a vizet kettészelő szigeteket, a parton megbúvó nyaralókat, horgászott az öreg folyóban vagy a helység közelében lévő hangulatos kis tavak valamelyiké­ben, az nem kételkedhet a kiemelt jelleg jogosságában. Kel­lemes itt nyáron a pihenés, szórakozás, de mi tagadás, az igényesebb üdülővendég ma már ennél többet kíván. Szerve­zett programokat, ahol szépet, érdekeset láthat-ballhat, esetleg ismereteit is bővítheti. Gálik István Rádiófigyelő Vereszki János Megjelent a kézikönyv Iskola-egészségügy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom