Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-23 / 301. szám
VILÁG FROL PEST MEGYEI AZ MSZMP FEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM ííraí l.JIO forint 1986. DECEMBER 23., KEDD MA: Lehetőség as állománycserére [3. oldal) Szenvedélyes kíváncsisággal (5. oldal) Kitűnő volt a rendezés (7. del i) Elkészült a vádirat (8. oldal) Lázár György moszkvai munkalátogatása Kormányfői tárgyalások kezdődnek Ne intézmény — igazi múzeum legyen Méltó otthonban a Vajda-életmű Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására hétfőn délután munkalátogatásra Moszkvába érkezett. Kíséretében van: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar—szovjet gazHÁTRA 1 K özös adósságok terhét cipeljük szinte mindenütt a megyében a középfokú oktatásban. Az adósság döntő mértékben tárgyi természetű. A tanulni kívánó gyermekek számához mérten kevés az iskola, a tanterem, a felszereltség, s ebből következően a pedagógus is. Ki, mikor, miben mulasztott? A kérdés megfogalmazható így — is —, de téves irányba terelné a választ keresőt. A mulasztás ugyanis átfogó, országos elképzelések, reformok talajából nőtt ki. Az idő — a változó világ és a magán erőszakot tenni nem engedő valóság — elsodorta az említett elképzeléseket és reformokat, következményük azonban maradt. A megyében, a népesség alakulásának törvényszerű következményeként tetéződött a gond. Hosszú időn át szinte minden erőt — a társadalmi összefogás teremtette forrásokat is — az általános iskolai oktatás feltételeinek létrehozása kötött le. A tiszteletet követelő eredmények ellenére ma is ötszáz felett van a megyében a váltakozva használt — azaz két műszakos, ahogy a köznyelv jelöli — tantermek száma. Még tartott a küszködés, elkerülhető legyen — elsősorban az agglomerációs övezet településeinek némelyikén — a három műszakos tanítás, mérsékelhető legyen a két műszakban oktatott gyermekek aránya a tanulók táborán belül, máris ott volt az ajtónk előtt a semmivel sem könnyebb gond, a középfok állapota. Szemléletes példákkal szolgál erre egy, szinte tetszés szerint kiválasztott terület, Budaörs és város- környéke. Településenként ugyan eltérőek az arányok — hiszen érthető, ilyen tekintetben aligha vethető össze mondjuk, Budajenő és Törökbálint —, az ösz- szegezés azonban akkor is meghökkentő végeredményű. Ennek a körzetnek a végzős általános iskolásaiból csupán tíz százalékot, tehát a gyermekek minden százas csoportjából tízet tudnak felvenni a város és a városkörnyék települései középfokú oktatási intézményeibe...! A többiek? A többiek? Ahogyan sikerül. Csakhogy ez kilencven százalék, százból kilencven ifjú leány és fiú! Nagy csapatukat ugyan felveszik a főváros iskolái — ám azok is zsúfoltak, s a legutóbbi években voltak, vannak viták azon, milyen arányban kötelessége ezeknek az intézeteknek „megyei” gyerekeket fogadni —, de még akkor is marad egy jelentős létszámú csoport, amelynek tagjai se ide, se oda. Hanem valahova. Ahová sikerül. Az előbbiekben azért az idézőjel a megyei szócskát kerítve, mert hiszen beláthatjuk a képtelenséget; egy gyermek nem megyeinek, fővárosinak, községinek, városinak születik, hanem — elvben — egyenlő jogú magyar állampolgárnak. Olyan ifjú állampolgárnak, akinek — elvben — egyenlő esélye van, kellene hogy legyen a -továbbtanulásra. S azért az ismétlődő közbevetés, az elvben beiktatása a mondatba, mert tapasztalatból tudja minden család, más az írott és más a valóságos jog. Persze nemcsak a tanulásban más. Sajnos. Ezeknek a fájdalmas, mert a gyakorlatban erőteljesen testet öltő folyamatoknak jó jelzője például az a tény, hogy ma a megyében a szakmunkás- képző iskolákban több gyermek jut egy pedagógusra, egy szakoktatóra, mint évtizede, s egy-egy osztályba ugyanannyi ifjú jár, mint tíz évvel korábban. A gimnáziumoknál sem különb a helyzet, ott is magasabb az egy osztályra jutó tanulók száma, mint volt a hetvenes évek közepén. Ezen a módon sorolhatnánk tovább szinte minden jellemzőt. Egyértelmű, hogy a társadalom — szándékai ellenére, kinyilvánított elveivel szemben — jövendő felnőtt polgárai tekintélyes táborának mondja azt, hátra! Hátra a sorban, esélyek egyenlősége ide vagy oda, mert ott születtél, ott laksz, ahol, viseld ennek a következményeit. Szabad-e csodálkozni azon, ha ilyen környezetben az ifjú szinte természetes tudnivalóként fogja fel a jogsérelmet, a nem szándékos, de kétségtelenül meglevő megkülönböztetést ? 1 R endkívül lényeges elemére bukkanhatunk itt valóságunk bonyolult szövedékének. Arra, hogy a jogérvényesítéshez feltételek kellenek, s annak számára, aki szenvedi ezeknek a feltételeknek a hiányát, maga a jog is elértéktelenedik. Megtörténhet, nem ez az egyetlen jog devalválódik, hanem általában a többi is, holott azoknál koránt sincs a jogérvényesítésnél korlátozás! Talán nem túlzás — sőt, esetleg a köznapi tapasztalatok kézenfekvő értékelése — az a következtetés, hogy a szükségesnél sokkal kisebb figyelmet fordítunk azokra a lélektani hatásokra, amelyek egy-egy, látszatra a tárgyi világ körébe tartozó ügyből, tényből kisugároznak. Messzire jutottunk az oktatás terepétől? Látszatra esetleg. A valóságban nem. Legfőbb, legtöbbször egész életre szóló első ismereteit a gyermek az oktatásban szerzi meg a családon kívüli világ dolgairól, s ha látja, tapasztalatai mást mutatnak, mint amiről tanult, kételkedni kezd. Vagy a világban vagy a tanultak igazságában. Mészáros Ottó Aczél György látogatása Szentendrén A vendégek megtekintették az új múzeumot. Képünkön (balról jobbra) Bihari József, Aczél György és Krasznai Lajos (Erdősi Ágnes felvétele) daságl és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete Moszkvában csatlakozott a kísérethez. A Vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Antonov, a minisztertanács elnökhelyettese és más hivatalos személyek fogadták a magyar kormányfőt és a kíséretében lévő személyiségeket. Lázár György este a magyar nagykövetségen rendezett ünnepségen magas kitüntetést nyújtott át Szergej Szokolov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének 75. születésnapja alkalmából. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét adományozta a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében, a két hadsereg közötti együttműködés Tegnap délután az MSZMP Pest Megyei Bizottságának meghívására Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója Szentendrére látogatott. A szentendrei városi {Járt- bizottságon Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, Rozgonyi Ernőné dr., a városi pártbizottság első titkára, valamint Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója fogadta. Rövid beszélgetés keretében — amelyen részt vett Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára és Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese is — Krasznai Lajos számolt be a Politikai Bizottság tagjának, a megye politikai és gazdasági eredményeiről, miként zárják az ipari és mezőgazdasági üzemek az esztendőt. Milyen cselekvőkészséggel készítik elő a jövő feladatait. A beszélgetést követően Aczél György rövid sétát tett a városban, majd Krasznai Lajos, Balogh László és a megye, a város több vezetőjének társaságában részt vett a Vajda Lajos-emlékmúzeum, Szentendre tizenötödik művészeti intézményének megnyitásán. A múzeumavató közönségét dr. Színi István, Szentendre tanácselnöke köszöntötte. A rangos gyűjtemény megnyitását dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója vállalta, de betegsége miatt gondolatait Egressi István előadóművész tolmácsolta. Vajda művészetének hazai és európai fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy életműve a második világháború borzalmait követő emberi és kulturális újjászületésben igazodóponttá nemesült. Tulajdonképpen meglepő, hogy Vajda La jós alkotói tevékenysége mindössze évtizednyi hosszúságú, lényegében 1931-től korai halálának dátumáig, 1941-ig terjedő tíz esztendő alatt születtek művei. Éveket töltött Párizsban, de éieunuve Szentendrén teljesedett ki, s minden bizonnyal nem is véletlenül, hisz’ maga vallotta: „Tradíciók nélkül nem lehet semmit sem csinálni és ez a magyar körülmények között csak a magyar népművészét lehet". Az életművet méltatva dr. Bereczky Loránd megállapítja: természetes, hogy Vajda Lajos alkotásai múzeumot kapnak. Aczél György írta még 1976-ban: „A közművelődés végső soron éppen tevékeny jellege miatt nemcsak intézményi rendszer, hanem mindenekelőtt mozgalom, amelynek formái, eszközei, módszerei változatosak és megújulóak, amely nemcsak várja az ideális külső feltételeket, hanem kezdeményezöen, a lehetőségekhez alkalmazkodva új feltételeket és formákat teremt.” E gondolatokhoz kapcsolódva bízzunk abban, hogy az emlékház nem intézmény, hanem igazi múzeum lesz, amely művészeti életünket, új feltételeket és kulturális igényeket teremtve, folyamatosan kapcsolja össze múltunkkal, művészetünk hagyományaival. M. N. P. (Folytatás a 2. oldalon.) Grdcgszem és öntvények Fáiról Vállalkozás és verseny Az édesipari üzem teljes beindulása után naponta 100 ezer Ördögszem gyártását teszi lehetővé (Hancsovszki János felvétele) Bár kedvezőtlen talajokon gazdálkodik a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet, ez egyáltalán nem észlelhető munkájukon. Hiszen a gazdaság vezetői a tagsággal együtt mindig arról voltak híresek, hogy a legnehezebb időszakban is vállalkoztak. Most ismét egy régebbi elképzelésük vált valóra: mintegy 100 millió forintos beruházásban elkészült két élelmiszeripari üzem, valamint egy speciális öntöde. A létesítmények átadására tegnap, Fót felszabadulásának 42. évfordulóján került sor. A próbaüzem viszont már korábban megkezdődött, és úgy tűnik, ismét jó lóra tettek a mezőgazdasági nagyüzemben. Két gépsoron naponta 50—52 ezer darab Ördögszemet gyártanak jelenleg. E termék hasonló az abonyi Űj Világ Tsz Négercsókjához, de mégis eltér attól, elsősorban ízében. Bár a versenyhelyzet a fejlődés érdekében kívánatos, a fótiak mégsem akarnak piacokat elhódítani az abonyiaktól. Ezért a banán-, a pisztácia- és más ízesítésű Ördögszemet elsősorban Nyugat-Dunintúlon értékesítik, és azokon a területeken, ahol szinte teljesen ismeretlen a Négercsók. Ugyanakkor újabb ízek előállításán is dolgoznak már. Az üzem teljes kapacitással naponta mintegy 100 ezer Ördögszem gyártására lesz képes, ehhez azonban az szükséges, hogy mind a két gépsor hibátlanul üzemeljen. Jelenleg azonban még gondok vannak az egyik gép adagolójával. A másik élelmiszeripari üzemben gyártják a Fótikát, most még naponta 1 tonnát. Szójából készítenek — a kellemetlen ízek elvonása után — az amerikaimogyoróhoz hasonló terméket. Köztudott: a szója nagy fehérjetartalmú növény, amit — a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetnél ki kísérletezett technológiával — feldolgozva, értékes élelmiszert kapnak. Tervezik, hogy külföldön is értékesítik majd a Fótikát, mivel máris nagy az érdeklődés e termék iránt. Sőt. lehetséges, hogy jövőre újabb szójafeldolgozó élelmi- szertizemet létesítenek, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. A Szerszámgépipari Müvektől átvett technológiával mostantól precíziós öntvényeket is gyártanak Foton abban az üzemben, amelyet szintén tegnap adtak át. Az itt készülő termékeket elsősorban a mezőgazdasági gépgyárak keresik. Évi több millió forint értékű öntvényt állítanak elő majd, ami nagy szakértelmet igényel. Mindezt egy már meglévő üzem átalakításával oldották meg. A kivitelezést jobbára a saját építőbrigád végezte, így jelentős költségeket takarítottak meg. B. Z. Ajándék a zsámbéki kicsinyeknek Többet adtak a jegyekért Sokféleképpen lehet tölteni egy szakmai gyakorlat idejét. Ám ahogy a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola harmadéves népművelési szakkollégistái tették — az alighanem példa nélkül álló. A hallgatók szokatlan feladatot kaptak — vagy inkább választottak? —, egy rendezvény teljes előkészítését, illetve lebonyolítását. Közösen eldöntötték, hogy egy alkalommal belépti díjat is szednek, és ezt az összeget a zsámbéki csecsemőotthonnak ajánlják föl. A három hete megtartott előadáson kétszáznál is több jegy kelt el — mégpedig jó néhány árának sokszorosáért, nemcsak szocialista brigádok, hanem magánszemélyek is „fölértékelték” a belépőket. A csecsemőintézet kérése volt — mint dr. Pajkos Erzsébet megbízott igazgató főorvostól és Nagy Vilmosné pszichopedagógustól megtudtuk —, hogy vásároljanak olyan logikai játékot, amelyből csupáncsak kettővel rendelkeznek. A mintegy tízezer forintból nyolc ilyet tudtak vásárolni a főiskolások. Az ajándékot tegnap délután karácsonyfaünnepségen vehették birtokukba a kicsinyek — a tízektől, vállalatoktól, iskoláktól és intézményektől kapott játékokkal, könyvekkel együtt. A zsámbéki Tanítóképző Főiskola hallgatói átadják a cse- rseműoíthon lakóinak a karácsonyi ajándékokat. (Vimola Károly felvétele)
