Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
Reggeltől estig a teremben Tápiószelei nyitány Jelenet a Sülysáp II.—Tápióság mérkőzésről, (A szerző felvétele) A májusban átadott tápió- szeiei sportcsarnok most először ad otthont rangos eseménynek. Mint ismeretes, a megyei labdarúgó-teremtorna egyik csoportjának küzdelmeit itt rendezik, vasárnap volt a nyitány. Balszerencsés — Eddig is nagy volt a forgalom — mondotta Nagybányai József, a tornacsarnok vezetője. — Délelőtt az általános iskolások órái zajlanak, délután a diáksportkör tagjai gyakorolnak, kora estétől pedig a. tömegsport hívei jutnak otthonhoz. Emellett a különböző sportágak edzéseit is itt tartják. A kézilabdázók és a labdarúgók a főszereplők. Szeretnének a községben kézilabdabázist kialakítani. Bár korábban volt szakosztály, de megszűnt. Most ismét életre akarják hívni és tavasztól a bajnokságban indítani csapatot. A vasárnapi labdarúgónyitányon 10 mérkőzés zajlott Az első meccset a házigazdák Tápiószecső csapatával vívták. Mivel a rendes játékidő nem hozott döntést, büntetőrúgások következtek. Ebben a Tápiószecső 3-1-re bizonyult jobbnak. A szeleiek a Tápióság ellen is ráadásra kényszerültek. A hétmétereseket most is a vendégek rúgták jobban, 3-2-re nyertek. Pámlink az élen A nap rangadója az addigi két veretlen, Pánd és Tápiószecső csapatának találkozója volt. Bár az első találatot a megyei II. osztályban játszó szecsőiek szerezték, a pándiak 3-2-re nyertek, s ezzel 100 százalékos teljesítménnyel, 9 ponttal zárták az első napot (egy győzelem 3 pontot ért). A forduló legjobb góllövője is közülük került ki, Hubai személyében. E csoport versenybizottságának vezetője Tihanyi Ferenc. A PLSZ Képviselője néhány hiányosságot említett a teremről. Nem volt elégséges a fűtés, hiányzott a mikrofon, s a tetőszerkezet tartópillérei zavarják a kilátást. Az első kettőt véleményünk szerint könnyű korrigálni, a harmadikat már nehezebb. Elkészült a következő hét fordulójának párosítása. Eszerint a tápiószelei második csoportban december 14-én így következnek a mérkőzések: Vasárnapi műsor 9: Tápiószentmárton—Nagy- káta, 9.40: Sülysáp I.—Szent- mártonkáta, 10.20: Gyömrő— Szentlőrinckáta, 11: Tápiószentmárton—Sülysáp I., 11.40: Szentlőrinckáta—Szentmártonkáta, 12.20: Nagykáta— Gyömrő, 13: Szentmártonká- ta—Tápiószentmárton, 12.40: Gyömrő—Sülysáp, 14.20: Nagykáta—Szentlőrinckáta, 15: Tápiószentmárton—Gyömrő, 15.40: Szentmártonkáta— Nagykáta, 16.20: Sülysáp— Szentlőrinckáta, 17: Gyömrő— Szentmártonkáta, 17.40: Szentlőrinckáta—Tápiószentmárton, 18.20: Nagykátar— Sülysáp. Reitter László Régen volt már, amikor az európai asztaliteniszezők egyeduralkodó szerepet töltöttek be a sportágban. Ekkor az ázsiaiak még csak elvétve értek el egy-egy versenyen nem túl jelentős helyezéseket, de az ötvenes évektől már fokozatosan átvették az „uralmat”. A japánok után a kínaiak bizonyították rendkívüli képességeiket, de világklasszisokkal rendelkezik a KNDK és Dél- Korea is. Kimondatlanul ugyan, de Európa és Ázsia mindig versenyt vívott egymással a világbajnokságokon, s ekkor vetődött fel a kontinensek közötti találkozók kiírása. Hosszú vajúdás után az elsőre ez év elején Olaszországban, Hollandiában és Franciaországban került sor, s az eredmény meglepetést hozott. Az öreg kontinens képviselői ragyogóan tartották magukat, a férfiak a nyolc csapatmérkőzés közül hatot megnyertek. a nők pedig hat találkozóból kettőt. Az egyéni viadalon a férfiaknál a lengyel Grubba, a nőin pedig a kínai Csiao Cse-min győzött. A második Európa—Ázsia találkozóra a vb jövő évi korai időpontja miatt már most, december 10—16-a között sor kerül Japánban. A csapatversenyeket — december 14-ig — négy jat*4*SÍ Mow™ j Hírlap 1986. DECEMBER 9. .mOSZ-fog adáson Díjkiosztás Hétfőn délután a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke a sa jtónap alkalmából fogadást adott a sport- és az ifjúsági sajtó képviselőinek tiszteletére. Az ünnepi eseményen Deák Gábor beszédében az ÁISH és a sajtó együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, s ezt az alkalmat is megragadta, hogy ismertesse az Állami Ifjúsági és Sporthivatal rövid és hosszabb távú célkitűzéseit. A sajtónapi ünnepség második részében hirdették ki annak a pályázatnak az eredményét, amelyet az OTSH, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége „Sport-egészség élet” címen hirdetett meg. pán városban bonyolítják le, míg az egyéni találkozók 15-én és 16-án Tokióban lesznek. A lebonyolítás változatlan, tehát kontinensenként 4—4 férfi és 3—3 női csapat indul, s az egyéni küzdelmekben valamennyien asztalhoz állrfak. Sajnos, női válogatottunk nem lesz a legerősebb, mert nemcsak Bátorfi és Urbán mondta le a részvételt, hanem a holland Vriesekoop és az utolsó percben a nyugatnémet Nemes is. Utóbbi a lyoni francia nemzetközi bajnokságon elvesztette az útlevelét, és a pótlásra már nem volt idő. Az Európa-válogatottban két magyar játékos jut szóhoz. Klampár és Kriston, akik már vasárnap elrepültek a párizsi gyülekezőhelyre, s a kon ti- nenscrapattal hétfőn utaztak Japánba. Négyen örülnek A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 49. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz I találatos szelvény 4 darab, nyereményük egyenként 985 610 forint; 13 találatos szelvény 8 darab. Nyereményük egyenként 492 610 forint; 12 találatos szelvény 344 darab, nyereményük egyenként II 456 forint; 11 találatos szelvény 5004 darab, nyereményük egyenként 788 forint; 10 találatos szelvény 37 909 darab, nyereményük egyenként 156 forint. Iiél-Afrika elszigetelődése sikertelen csábító Az ENSZ apartheidellenes központja jelentést adott ki, amelyben rámutat, hogy Dél- Afrika egyre inkább elszigetelődik a sport világában. A jelentés a fajüldöző politikát folytató Dél-Afrika sportkapcsolatait tekinti át az elmúlt egy évben, és megállapítja, hogy Pretoria ez év júniusában jelentős adókedvezményeket biztosított az olyan versenyek szponzorának, amelyek külföldi sportolók beutazását ösztönözték Dél-Afriká- ba. Ennek ellenére tovább nőtt azoknak a sportolóknak a száma, akik nem hajlandók Dél-Afrikában versenyezni. Az apartheidellenes központ doKumeiuuma az elutasított ajánlatok között példaként említi azt az egymillió dolláros felkérést, amit az Egyesült Államok teniszsztárja, John McEnroe azért kapott, hogy egynapos bemutatón szerepeljen Dél-Afrikában. Az ENSZ-központ remény- teljesnek minősíti azt az ellenállást, amelyet a sportolók a Dél-Afrikában történő versenyzés ellen tanúsítanak, noha Pretoria csillagászati ösz- szegekkel próbálja őket Dél- Afrikába csábítani. Fővárosi kézilabdát ornák Győztesek egymás ellen Európa színeiben: Klampár és Kriston Párizson át Tokióba Igazi crossfesztivál volt Az ürömbe öröm vegyült A Cséfay Sándor kézilabda- emléktoraa nyitó műsorán két Pest megyei férficsapat került szembe egymással a BHG csarnokában. Méghozzá két győztes együttes; a Pemü az NB I B, a Dunai Kőolaj pedig az NB II Nyugati csoportjában végzett az élen. Az NB I-be feljutott solymáriak 19-16-ra nyertek. Színvonalas, jó iramú találkozón mindkét félidő hajrájában felülkerekedett az NB I-be jutott solymári gárda. Az összeállítások: Pemü: Benis — Somogyi (2), Král (3), Krasznai (2), Tóth (1), Kántor (8), Mátyás (2). Csere: Kárpáti, Müller, Gách (1), Mariok. Dunai Kőolaj: Halmai — Perger, Németh, Palotai (1), Gólya (2), Boda, Koller (7). Csere: Tamási, Hoffmann, Gáspár (2), Eisrich (4), Tamási, Sinka. A Pemü csapatában a fóti Tóth vott az újonc, a battai együttesben pedig a Duna- földvárról átigazolt Palotai, valamint az Ű. Dózsából jött Halmai. A hiányzó sérültek miatt mindkét együttes tartalékosán állt ki. R. L. Hogy mi m szép a moto- crossban? Amennyire magától értetődő ez a művelőinek, szurkolóinak, annyira nehéz megmagyarázni olyan valakinek, aki talán még sohasem ült motorkerékpáron — esetleg éppen crossgépen —, vagy nem látott legalább egy igazán színvonalas, izgalmas versenyt. Aki viszont ott volt a Népstadion Kupa II. — kétnapos — nemzetközi terem- crosstornáján, s közelről figyelte a küzdelmeket, azt alighanem elkábította — a szó legjobb értelmében — a KTM-ek, Hondák, Yamahák, Kawasakik kesernyés füstje. Különösen vasárnapra — az igazi döntőre — gyűlt össze népes és értő közönség, s minden parádés produkciót tapsviharral jutalmazott. Már az első körökben kiderült: a sok Európa-hírú „nagyágyú” jelenléte ellenére a sztár a huszonkét esztendős amerikai Luie Franco, aki igazán „frankó” motorozásával azonnal meghódította a közönséget. Ugrás közben kiintegetett, beszélt a nézőkhöz, a levegőben döntögette a motorját — hobbija a vitorlázórepülés —, egykerekezett. Az egyik előfutamban még azt a „pimaszságot” is megengedte magának, hogy bevárja az őt távolról üldöző Balogi Zoltánt és Sólymost Gézát, utána mégis fölényesen győzött. Szombaton csak a döntőben kerültek össze a másik esélyessel, az osztrák Frauwall- nerrel, aki kicsit szárazabb, karcosabb egyéniség, de nagy crossozá. A rajt után összeakadtak, buktak, fölpattantak, eszeveszett száguldással eredtek a mezőny után. Egy darabig Frauwallner állt jobban, de Franco behozta, és néhány rögbis mutatvány után kiütötte alóla a motort. Az osztrák hirtelenjében viszont csaknem az ökölvívásra tért át. Ügy kellett lefogni. Vasárnap azonban — jobb rajtjának köszönhetően — a fináléban visszavágott a középdöntőben elszenvedett vereségért is, és győzött. A dobogón mind a ketten mosolyogtak. „Ilyen a cross!” — mondta Franco. „Szerencsém volt a rajtnál” — nyújtott kezet Frauwallner. A Népstadion Kupa győztese azonban szombati első és vasárnapi harmadik helyével Kamrás Károly lett. (Jól tettük tehát, hogy hallgattunk ösztöneink és a hozzáértők súgására, s éppen szombaton jénait igyekeznek kiszorítani (A szerző felvétele) \DK után, Jngoszlávia előtt Minden mutató egyezik Terven felül zárta csoport- selejtezőit Magyarország női kézilabda-válogatottja a 9. .hollandiai világbajnokságon. Barabás Zsolt vezető edző együttese mindössze egy pontot veszített, de sokkal inkább lehet állítani: ezt az egy pontot inkább megnyerte az NDK elleni, vasárnapi, 14-14-re végződött presztízsrangadón. A veretlen magyar válogatott a Hollandia elleni 21- 19-es győzelmét, és az említett, NDK elleni döntetlenjét vitte a középdöntő hatos csoportba, amely egyértelműen nehezebb, mint a másik. Horváth László küldöttségvezető Groningenben így értékelte a három találkozón mutatott eddigi magyar teljesítményt: — Az Egyesült Államok ellen kötelességszerű győzelmet arattunk, a várt nagy különbséggel, Hollandia viszont nagyon felkészült. Lelkesek voltak a hazaiak, és sokkal szervezettebb ellenállással találkoztunk, mint azt előzetesen vártuk. Talán jó is volt, hogy nem „sétamérkőzésen” szereztük meg a két pontot, mert így a csapat megfelelő harci szellemben léphetett pályára az NDK ellen. Az első félidőben még akadtak zökkenők, ekkor Hübscherék irányítottak, de fordulás után emlékezetes elszántsággal szereztünk pontot a vb egyik esélyesével szemben. A magyarok következő, Jugoszlávia elleni mérkőzésének (kedd 18.30 ó) az Amszterdamtól 45 km-re fekvő Hoorn ad otthont. A két együttesnek idén ez lesz a negyedik egymás elleni ösz- szecsapása: kétszer a jugo- szlávck nyertek, a legutóbbi, Rácz Mariann, a Vasas SC és a válogatott kapusa eddig megbízhatóan védett a hollandiai női kézilabda-világbajnokságon. Ma este is főszerepet alakíthat. (Jocha Károly felvétele.) Kárpát Kupán lejátszott mérkőzés 18-18 (9-8) arányú döntetlennel zárult. A világbajnokságok történetében hat magyar—jugoszláv találkozóra került sor, s a mérleg nyelve egyik oldalra se billent. Minden mutató megegyezik, még a lőtt és kapott gólok száma (59) is azonos. A kékek a legutóbbi, budapesti vb-n 17-16-ra nyertek Gódornéék ellen. Igaz, akkor még színeikben szerepelt, s a sikerhez nyolc találattal járult hozzá a gólerős Jasna Kolar-Merdan, aki azóta osztrák állampolgár lett. ★ A televízió ma este a í. programban, 18.25 órakor helyszíni közvetítést ad a Magyarország—Jugoszlávia középdöntő rangadóról. Büplabdázók négyikszes ünnepe Gogh József és a hálók A Magyar Röplabda Szövetség $0 éve alakult meg — 1946 decemberében. Magyarországon még gyermekcipőben járt a sportág, a szervezők és játékosok akkor kezdték tanulni, amikor már a környező országokban magasabb szinten állt, mint nálunk. Az első nemzetközi találkozóra 1947-ben került sor, amelyen ott volt a dunakeszi Gőgh József is a válogatottban. Hogyan lett röplabdázó? — Érsekújváron, az iskolában, a strandon felrajzolt röplabda- pályák álltak — mondotta Józsi bácsi. — A strandon három a három ellen játszottunk. Itt sajátítottam el a röplabdajáték alapjait. A Ganz-MÁVAG-pályára hívtak röplabdaedzésre, de várnunk kellett. Közben a focisták focizni hívtak és olyan jól adtam elő, hogy bekerültem az NB Il-es csapat tartalékegyüttesébe. Később a röplabda elcsábított, így a focit abbahagytam. A régi társakból a lelkes szervező, Spá- nyik József alakította ki a magyar csapatot. Az első válogatottság? — 1947-ben a Balkán-bajnokságon. Tiranában, Ott találkozott az albán, a jugoszláv, a szovjet, a román és a magyar csapat. Mindenki legyőzött, csak a házigazdák ellen nyertünk, összesen négyszer szerepeltem a válogatottban. A játék mellett edzős- ködtem és 1957-ben fejeztem be a játékot. Utánpótlás? — Jóska fiam 1967-ben kezdett asztaliteniszezni, 9 éves korában — folytatta büszkén. — A labdaérzékét tőlem örökölte. Előkerülnek a mama összegyűjtött képei és cikkei, felelevenedik az elmúlt húsz év. Előba a Dunakeszi Kinizsiben játszott 1972-ig. Utána a Bp. Spartacusban Sidóéknál játszott. Sidó is rop* labdázott, sok csatát vívtunk — tette hozzá a papa. Budapesten 1978-ig asztaliteniszezett, ezután tért át a teniszre. — A nyugdíjazásomig harminc éven át a Ganz-MAVAG-ban dolgoztam, fiam fejlesztőmérnök munkakörben dolgozik, ő a tanulást helyezte előnybe a sporttal szemben. A Játék mellett fiatalokkal is foglalkozik. S. L. lentettünk meg róla egy ml- niportrét.) A legelső futam pedig gyatrán sikerült a IS esztendős kiskunlacházi motoros számára. Attól kezdve viszont magasan a legjobb magyarnak bizonyult. Nemcsak technikásán, pengésen motorozott, hanem a kemény csatákban is hideg fejjel, erőszakosan küzdött. ,J4aná — mondják az irigykedő bennfentesek —, akinek Isten a barátja...” Amiben van igazság, ha nem is úgy, ahogy ők gondolják. Mert az biztos, ha Kamrásnak az edzője tanácsot ad, a pokolbéli ördögök ugyanúgy nem tudnák eltéríteni azoktól, mint a tömjénfüstöt mellre szívni. Ha pedig a szerelője azt mondja a motorra: ,.Barátom, ez most penge”, akkor elhiszi, hogy rakétával sem lehet megelőzni. Az edző „természetesen” Szabó II. László, aki ott bábáskodott Drapál János, majd Gyurászik László indulásánál is. A szerelő meg ki lehetne más, mint az örökifjú Hamar „Zsiga”. Ok már sejtenek valamit. Még mindig Pest megyeiekről. A Népstadion Kupa II, nemzetközi teremcrosstorná- ját az Ürömi Barátság SE rendezte. A verseny főigazgatója Kökényesy György, az egyesület elnöke, a szakág hazai vezetője volt. Néhány mondat a két nap alatt elejtett megjegyzéseiből: „Keserű szájízzel váltunk el a VOSE-töl. Mindent elölről kell kezdenünk, pedig azokban a motorokban már benne volt a fiúi: pénze, munká 'a, energiája. Fz a verseny lendíthetne az anyagi helyzetünkön...” „Remek mezőny gyűlt össze, nem is számítottunk ilyenre. A srácok nagy show-t fognak produkálni ... Csak jöjjenek ki minél többen. Nemcsak a pénz miatt mondom, hidd el. Ha ez a verseny megnyeri a közönséget, győzött a teremeross Magyarországon is." „Franco, Frauwallner, Schollar profi, de a mi fiataljaink, Kamrás, Balogi, Horváth csodálatosak, A legvérmepebb reményeimet is fölülmúlták. S a közönség kitűnő..., csak az a baj, hogy nincs telt ház.” S az eredményhirdetés után, miközben a Budapest Sport- csarnokban már sorra kialudtak a reflektorok, ragyogó arccal: „Óriási a siker! Igaz, hogy nem lett nyereséges a verseny, de valódi crossfesztivál volt. Kimondhatatlanul örülök...” „Írhatom akkor azt — kérdeztem —, hogy az ürömbe már egy kis öröm is vegyült?" Csak egy pillanatra hökkent meg: „Akár nagybetűvel is” — vágta rá széles mosollyal. Vereszki Jánoa
