Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1986. DECEMBER 8., HÉTFŐ Brigádvezetők tanácskoztak Akikért majd sokat tehetnek A napokban tátották meg a Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet ebédlőjében a szocialista brigádvezetők városi értékezletét. Az ese­ményen jelent volt Hortolá- nyi Elemér, az SZMT titkára, valamint párt-, állami és tár­sadalmi szerveink helybéli képviselői. Először Sós János, a városi tanács elnökhelyettese szá­molt be Cegléd VII. ötéves tervéről — amelyről már la­punk hasábjain is többször írtunk —, az 1986-ban elért eredményekről és az 1987. évi feladatokról. Majd néhány hozzászólás következett. Játszótér és parkoló Tóth Lászlóné (Volánbusz) szólt arról, hogy bár a lakó­telepek környékén vannak már játszóterek, de legtöbb helyen ott parkolnak az autók, s így a gyerekeket nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Csak egy-két térnél megol­dott a parkolás (Kölcsey). Ja­vasolta, hogy a különböző fó­rumokra az üzemek, vállala­tok, intézmények ne bejáró dolgozójukat delegálják, hisz talán az kevésbé azonosul úgy a problémákkal, mint egy helybéli lakos. Kiss Tibor (SZKB) emlí­tette, hogy a VII. ötéves terv elkészítése valamennyi társa­dalmi szerv széles körű be­vonásával történt. Majd mint­egy megnyugtatásként el­mondta, hogy 15 játszótér gondozására a napokban kö­töttek társadalmi szerződést a cégekkel. Raj Ferenc (Közgép) sze­rint az elmúlt években Ceg­léd nem fejlődött olyan dina­mikusan. mint ahogy arra megvoltak a lehetőségei. Egyéb okok mellett talán sze­repet játszott ebben az is, hogy a város vezetése igen gyakran változott, s így nem tudta végrehajtani az elkép­zeléseit. Ahhoz, hogy a lakos­ság ne a szomszédok eredmé­nyeivel példálózzon, az kelle­ne, hogy azok valósítsák meg a terveket, akik kigondolták. Kratochwil János (Évig) beszélt arról, hogy kevés is­kolának van megfelelő torna­terme, nem sok lehetőség van az egészséges testnevelésre. Problémaként vetette fel még, hogy alig van rendezett, ápolt park, s elgondolkoztatónak ta­lálta az egyre gyakoribb ron­gálásokat. Csúnya szokás Sós János válaszában töb­bek között elmondta, hogy a parkolás valóban nagy gond, amely mind a város központ­jában, mind a lakótelepek körül megoldásra vár, akár forgalmi rend változtatásával is. Az első lépéseket megtet­ték, hisz most készült el a kórházi parkoló. A továb­biakban említette, hogy a tornatermek száma egyelőre alig növekszik, lehetséges, hogy a leendő két új közép­iskolánál is le kell erről mon­dani. Ami a város vezetésének változtatását illeti, k'inek mennyi adatik meg: a fele­lősséget és az idegtépő- mun­kát. ki rövidebb, ki hosszabb ideig bírja. Van egy csúnya szokás. Aki elfáradt és át­adja a stafétát, azzal kap­csolatban csak lebukásra tud­nak az .emberek gondolni. Most is vannak kósza hí­rek, de a középtávú progra­mot a tanács jelenlegi veze­Felfrissül a gépparkjuk Új szolgáltatást kínálnak A Pest Megyei Volán ceg­lédi üzemigazgatósága a na­pokban fuvaroztatói tanácsko­zást tartott. Az eseményre nemcsak azokat a partnerei­ket hívták meg, akikkel már szerződésük van, hanem a leendő szállíttatókat is. Először Czérna Miklós, a ceglédi igazgató szólt arról, hogy ezt az ankétot azért hoz­ták össze, hogy a tájékozta­táson kívül egyben megbe­szélhessék a fuvaroztatók eset­leges észrevételeit, kifogásait. Beszélt a január elsejei meg­alakulásról, a szinte teljes ön­állóság előnyeiről, nehézségei­ről. Lehetőség nyílt arra, hogy a fuvarozási formák bővülje­nek. A megyében elsősorban a Budapesttől délre eső terü­let tartozik hozzájuk, de ter­mészetesen az ország többi részébe, sőt külföldre is szál­lítanak. Ezt követően Bak Sándor helyettes üzemigazgató bemu­tatta az 1000 főt foglalkoztató ceglédi üzemigazgatóságot, amely a fuvarozás mellett új tevékenységek — raktározás, szervezés, reklám és ipari szolgátatás — bevezetésére vállalkozik. Reklámanyagot készítenek, idegen gépkocsik javítását végzik el, alkatrésze­ket szereznek be, újítanak fel. Már személygépkocsikat is kölcsönöznek, 6 Dacia áll a bérlők rendelkezésére. A tanácskozás második ré­szében a fuvaroztató partne­rek kérdései hangzottak el. Így többek között az aláb­biak: — Van-e olyan járművük, amellyel dobozosán textiláru szállítható? A bérelhető sze­mélygépkocsihoz lehet-e kérni vezetőt? Ha egy cég szakkép­zett rakodókat igényel, tud­ják-e azt garantálni? — A dobozos Aviák alkal­masak a kényesebb termékek fuvarozására. Ügy képzeltük el, hogy a személygépkocsikat vezető nélkül adjuk bérbe, ám annak sincs akadálya, hogy valaki pilótával kérje azokat, konkrét igény esetén tudtunk küldeni szakképzett rakodókat. — Járműveik egy része eléggé elhasznált, főleg a há­romtonnás autók. Vannak-e fejlesztési lehetőségeik? Mi­lyen rakodógépekkel rendel­keznek? — Jövőre talán nagyobb összeget fordíthatunk fejlesz­tésre. Az autókat az alapján szerezzük be, hogy a partne­reknek mire van szüksége. Valószínű, hogy Star gépko­csikat vásárolunk. Az Aviák és Skodák selejtezését, illetve pótlását tervezzük. A rakodó­gépparkot szeretnénk bővíteni. — Mi zárt gépkocsit foglal­koztatunk. Lehetséges-e, hogy ponyvásat kapjunk helyette? — Természetesen van erre lehetőség, bár az Avia típus beszerzése jelenleg meglehe­tősen nehéz. Ugyanis kevés érkezik belőlük az országba, a kereslet viszont elég nagy irántuk. Mindenesetre a lépé­seket megtettük, s remény van arra, hogy az 1987-es év első negyedében néhány új darabbal felfrissül a mostani parkunk. F. F. tése szeretné véghez vinni. Sajnos, kevés évköftien a parkok folyamatos gondozásá­ra fordítható pénz, igazi meg­oldás az lenne, ha a rongá­lok megfékezését mindenki közügynek tekintené. A tanácskozás második ré­szében Lakatos László, a szakmaközi bizottság titkára beszélt aiz idős kordákról va­ló gondoskodás fontosságáról és a társadalmi összefogás erősítéséről. Ez utóbbi nélkül az új szociális otthon kiala­kítása, valamint az idősek napközi otthonának új hely­re telepítése és bővítése el­képzelhetetlen. Ezért felhí­vás hangzott el az üzemek, vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek dolgozóihoz, szo­cialista brigádjaihoz. Felhívás A VII. ötéves terv hátrale­vő éveiben minden munkahely szervezzen évenként egy kom­munista műszakot a város időskorú lakosságáért, és az ebből származó bevételt utal­ja át a városi tanácsnak, amely használja fel azt az adott évben esedékes mun­kákra. A szocialista brigádok az új szociális otthon kialakítá­sára és a régi folyamatos kar­bantartására, valamint a szo­ciális fóglálkóztát’ó és azoi-e- gek napközi otthonával kap­csolatos feladatok elvégzésé­re tegyenek évenként konk­rét felajánlásokat (festés, víz­vezeték-szerelés, asztalos- és kőművesmunka, parkosítás, takarítás stb.). A tanács minden évben je­lölje meg azokat a teendőket, amelyre a brigádok vállalkoz­hatnak, és ezekhez a mun­kákhoz adjon anyagot. A kollektívák a felajánlásukat a szakmaközi bizottsághoz jut­tassák el a konkrét feladat, az időtartam és létszám meg­jelölésével. A felhívást a résztvevők egyhangúan elfogadták. Ezt követően a meghívott vendé­gek a Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet épületé­vel ismerkedtek. F. F. A műsoridő: tiz perc Versenyhír A Pest Megyei Művelődési Központ népmese- és balla­damondó, valamint éneklő­versenyt hirdet Pest megyé­ben. A versenyt felmenő rendszerben szervezik, a je­lentkezők számától függően több elődöntővel, majd me­gyei döntővel. Az elődöntők­re februárban, márciusban, a döntőre áprilisban kerül sor, A gyerekektől a nyugdíjaso­kig mindenki részt vehet a vetélkedőn. Különösen szíve­sen fogadják azokat a pro­dukciókat, amelyek a szülő­hely vagy a lakóhely népköl­tészeti alkotásait mutatják be. A műsoridő legfeljebb 10 perc. A jelentkezéseket 1986. de- eemb'er 30-ig várják a Pest Megyei Művelődési Központba (Szentendre, Engels u. 7.). Kerámiakiállrlás Sefcsik József és Barta István agyagból és porcelán­ból készült tárgyai tekinthe­tők, illetve vásárolhatók meg december 15-től a helyőrségi művelődési központban. Tűzpiros virág December 8-án, hétfőn este 7 órakor a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermé­ben Tűzpiros virág címmel szórakoztató könnyűzenei mű­sor lesz. Fellépnek az elmúlt két évtized sikeres táncdal- énekesei: Koós János, Ko­vács Erzsi, Dékány Sarolta, Szikora Jenő, valamint Lórán Lenke színművésznő és An­gyal János parodista. Halló! Vitis? Minden hét keddjén reg­gel 7-től 8-ig a 10—01I-es telefonszám 371-es mellé­kén a szakorvos, este 7 és 8 között pedig a 11— 004-es számon a Vitis-klub egyik gyógyult alkoholbe­tege várj» t - azok hívását, akik szeretnék megszakí­tani a kapcsolatot az alko­hollal. A tanácsok és á be­szélgetések talán segíthet­nek. Városinkban szüléiéit A gyorsírás reformere Radnai Béla: 1891—1962 Alig akad munkahely, ahol legalább páran ne ismernék az elterjedt gyorsírási, rövidí- tési, egyszerűsítési módszert Azt viszont kevesen tudják, hogy megalkotója ceglédi származású volt Radnai Béla 1891. novem­ber 8-án született Cegléden. Az Életrajzi Lexikon adatai szerint gyorsíró, esztéta és műpártoló volt. 1909-ben gyorsírás-tanítói diplomát, majd a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett, 1918- ban bölcsészdoktori fokozatot kapott az egyetemen. A Ta­nácsköztársaság idején már jelentős volt pedagógiai és szervezői munkássága. Egy szakbizottság élére is megvá­lasztották, de az elképzelését csak néhány évi kényszerű hallgatás után valósíthatta meg. 1922-től 1961-ig gyorsírói szakiskolai igazgató volt, a gyorsírók társadalmi tömörü­lését eleinte ügyvezető elnök­ként, majd 1952-től a Ma­gyar Gyorsírók Országos Szö­vetségének elnökeként segí­tette. 1911-ben a Gyorsírási Szemlét, 1913—1944 között a Gyorsírástudomány című ha­vi tudományos folyóiratot szerkesztette. Tapasztalatait két kiadványsorozatban je­lentette meg, előbb a Radnai- rendszer kiskönyvtára (1923— 1926), majd Az egységes ma­gyar gyorsírás 1—75. száma (1927—1934) bőséges lehetősé­get adott szakmai nézeteinek kifejtéséhez. Sokat, publikált, az Orszá­gos Széchényi Könyvtár ka­talógusában ki-ki kedvére ta­lálhat műveiből címeket is, könyveket is, szeparátumokat is. Nemcsak a hazai, hanem a' külföldi szaklapoknak is el­ismert szakírója lett, felké­résre számtalan tankönyvet írt Gyorsírási rendszerének lé­nyege a magánhangzó-jelölés­nek az egyszerűsítése, vala­mint, hogy végre tudta haj­tani az egyik legnagyobb re­formot, a következetesen al­kalmazott rövidítés rendsze­re ma is őt dicséri. A felsza­badulás után tovább tökélete­sítette a gyorsírást, s a gyors­írók már csak két alapelvre kellett, hogy figyeljenek; ez a Radnat-féle reformrendszer. Mindig dolgozott, mindig újabb feladatokat tűzött ma­ga elé, úgy alakuLt élete; hogy „csak” egyetlen évet töl­tött nyugdíjban, a rákövetke­ző, vagyis az 1962. esztendő őszén eltemették Budapesten. 71 évet élt. Müvei közül az alábbiak a legfontosabbak: Az egyszerű gyorsírás tankönyve (1912), Á gyorsírás elmélete (1914), Az egységes gyorsírás tankönyve három kötetben, Fogalmazási gyorsírás (1927), Irodai gyors­írás (1927) és Beszédírás (1928), Az egységes magyar gyorsírás tanításának módsze­re (1931), Az egységes magyar gyorsírás irodalma (1932) és A modern gyorsírások fejlő­dési irányai (Gyorsírás-elmé­leti tanulmány, 1934). Maradt ideje átadni tudását a kollégáknak, a fiataloknak. Közeleg születésének centená­riuma, amely tovább nem ha­lasztható alkalom, hogy kap­jon megfelelő elismerést a város szülötte. Emléktáblát, emlékét ápoló intézményt és műveit legalább sokszorosítva megőrző könyvtárt, mert Rad­nai Béla munkássága egy ki­csit a városé is. Burányi Dezső Hulladékok hasznosítása A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egyre gyakrab­ban foglalkoznak hulladék- anyagok^ hasznosításával. A Bala I on rhäriaT Áfész ä MÖí- vállalatok által gyűjtött, el­használt agrofólia mintegy Rozsdásodásgátló festékek Az ipar és a lakosság ré­szére újfajta korrózióvédő festékek gyártását kezdték meg a Budalakk festék- és műgyantagyárban. Egyik új­donságuk a Szabinol nevű rozsdásodásgátló alapozó, amelynek korrózióvédő tulaj­donságai csaknem azonosak a leghatásosabb ólomtartalmú festékével, például a míniu- méval. Az új termék összeté­tele azonban sokkal ártalmatla­nabb, mert nem tartalmaz ól­mot és nagyobb mennyiségű oldószert. Ugyancsak megkezdték az Adhézor nevű alapozó gyártá­sát, amely nemcsak rozsdáso- dásgátlóként, hanem takaró­festékként is alkalmazható. Ezt a festéket főként a hor­ganyzott és az alumínium fe­lületek védelmére dolgozták ki, amihez megfelelő szert eddig nem tudott beszerezni a lakosság. Parkosítás, házszentelő előtt Egymillió-kétszázezer forint értékben parkosítanak a Teleki utcában készülő hatvanlakásos szalagház környékén a Parképítő Közüzemi Kisvállalat brigádjai. A költözés idejére kul­turált, rendezett környezet fogadja a tulajdonosokat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) tized részének feldolgozására vállalatkozott:' A két helyi tég­lagyár régi épületében felál­lított gépsorral évente há­romezer tonna fóliából készí­tenek mintegy 2500 tonna granulátumot, amiből ismét műanyag alapú termékek gyárthatók. A kecskeméti Univer Áfész hasznosítja az eddigi kidobott bébiételes üvegek egy részét. (Ezeket ugyanis a bébiételgyártásban már nem szabad újra felhasz­nálni.) Az áfész évente egy­előre két-három millió üveget vesz vissza és tölt meg, egye­bek között gulyáskrémmel, piros arannyal, újabban pedig vörös- és fokhagymakrémmel. Különleges járművek Áüatmentő autók Adatmentő autók gyártását kezdte meg a szegedi Autófer Autójavító és Fémipari Válla­lat. A speciális járművel be­teg lovak, szarvasmarhák szállíthatók a gazdaságokból akár több száz kilométerre lé­vő állatkórházba. A teljesen zárt, de szellőzőberendezés­sel ellátott kocsiszekrényt az állategészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően alakítot­ták ki. A nagy súlyú állatok beraká­sát, illetve a rakodótérbe tör­ténő behajtását hidraulikus emelőszerkezettel ellátott rám­pa, vagyis feljáró könnyíti meg. Az év végéig 14 ilyen gépkocsit szállítanak az autó­kereskedelem útján nagyüze­mi gazdaságoknak, állategész­ségügyi intézményeknek. Sikeresek a vállalat szak­emberei által már korábban tervezett és gyártott egyéb különleges járművek is. Pél­dául a húsiparnak olyan, szendvics szerkezetű kocsi- szekrénnyel ellátott hűtőkocsi­kat gyártanak, amelyek nyá­ron is kellő hőfokon tartják a vágóhídról a boltokba szál­lított húsárut, de készítenek eladótérrel ellátott mozgó hús­boltot is. Erdő- és mezőgazda- sági dolgozók szállítására for­matervezett, kényelmes kis munkásbuszokat készítenek. Az idén több mint 300 ilyen különleges jármű kerül ki az üzemből. ISSN 01»—MM (Ceglédi «rU;j;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom