Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1986. DECEMBER 1., HÉTFŐ EKG és fizikoterápia Ahol jobb lett a betegellátás — A korábbi évekhez viszo­nyítva mennyire javult Albert- irsá betegellátása? — kérde­zem Fazekas Lászlót, a nagy­községi tanács elnökét. — Azt hiszem, lényeges a változás. Nemcsak a színvo­nal, de a körülményeink is jobbak lettek. Talán ez a ja­vulás akkor kezdődött, ami­kor munkába állt nálunk az ötödiík körzeti orvos. Ennek viszont meg kellett teremte­ni a feltételeit — még ha ideiglenesen is —, a rendelőt és a lakást. Egyébként régeb­ben a 11 ezer lakos betegellá­tását négyen végezték, vala­mint a két fogorvos. A 80-as évek elején terveztük a köz­ponti rendelő felépítését — szolgálati lakásokkal. 1984. augusztus 20-án megvalósult az elképzelésünk, ekkor ke­rült sor az átadásra. Nem kell utazni — Az új intézménnyel bő­vült-e a gyógyítás köre? — Örömmel mondhatom, hogy igen. Régi igény volt egy laboratórium létrehozása, el­készült. Itt nemcsak vér-, vi­zelet-, de EKG-vizsgálatot is tudnak végezni, ez utóbbit modern, 4 csatornás készülék­kel. Az alapvető fizikoterápiás kezelést teszi lehetővé az a szoba, amit a központi rende­lőben alakítottunk ki erre a célra. Reméljük, hogy hama­rosan működik majd egy rö­vidhullámú készülék. A gép­kocsivezetők alkalmassági vizsgálata igen sok embert érint. Ügy tervezzük, hogy a jövő év elejétől már ennek sem lesz Aibertirsán akadá­lya. örvendetes, hogy az előbb említett kezelésekért, vizsgá­latokért — amelyek közül né­melyik csupán pár percig tart — nem kell külön Ceglédre utazni. Szeretnénk továbblép­ni — biztosan lesznek újabb igények —, ám sajnos a falak nem gumiból vannak. Első­sorban a helyiségekre gondo­lok. A holnap — a tárgyi fel­tételek megteremtése — fel­adja számunkra a leckét, de én hiszek abban, hogy nem kapunk majd rossz osztályza­tot. — A csecsemők és gyerekek gyógyítása is a körzeti orvo­sokra vár? — Több évtizedes vágy volt az, hogy gyermekorvos legyen a községben. Az elmúlt év ele­jén sikerült elérni azt, hogy ha státust nem is kaptunk, de azt a lehetőséget igen, hogy a ceglédi rendelőintézetből egy orvos bizonyos óraszámban el­láthassa a teendőket. — Az idén nagyot fordult a kocka, hisz két gyermekorvos gyó­gyíthatná a kis betegeket. Ok; tóber elsejétől az egyik állás be lett töltve. Sajnos a másik még üres. Ugyan voltak ér­deklődők, ám nem sikerült megegyeznünk. Pedig most már igényes, szép lakást is tudunk ajánlani annak, aki eljönne hozzánk. — Mennyire megoldott önök­nél a hétvégi ügyelet? — Nem titok, hogy még a közelmúltban is nagy gondot jelentett az éjszakai és a hét­végi ügyelet. 1985~ben aztán sikerült végre kialakítani ezt az új intézmény rendjével párhuzamosan. Mert addig mi történt? A beteg elment valamelyik orvoshoz, és nem találta otthon, mivel nem ő volt az ügyeletes — pedig a név minden munkahelyen ki van a falra függesztve — le­het, hogy a harmadiknál járt szerencsével. Most a helyzet lényegesen egyszerűbb. Tudja mindenki, hogy a központi rendelőbe kell eljutni. Ha az ügyeletes orvost kihívták valahová, ak­kor sincs különösebb problé­ma. Az éjszakai nővér bentről értesíti őt CB-ráddón. Esetleg tanácsot is kérhet, abban az esetben, ha valami kompliká­ció van, hogy mit tegyen, amíg a kocsival vissza nem érkez­nek. Egyébként Dánszentmik- lóst és Mikebudát szintén ez az ügyelet látja el. Egy kis segítség — Mi okoz jelenleg prob­lémát? — Sajnálatos esemény tör­tént. Az egyik orvosunk né­hány hónapja váratlanul el­hunyt. Igen nehéz őt pótolni. Végül is egy szakmai gyakor­latát végző orvossal töltöttük be az állást. A ceglédi kórház vezetése rugalmas volt és se­gített bennünket azzal, hogy amíg a gyakorlat tart, legyen, aki helyettesíti. — Elég sokan élnek kint ta­nyán. — A múlt évtől két szociá­A közelmúltban befejeződ­tek a környezettisztasági szemlék, önértékelések. Leltár volt, szembesülési alkalom a településnek, a települések ve­zetőinek és lakóinak egyaránt; de több is annál, az együvé tartozás igényének kifejezése, mert hát pénzszűke idején épp a környezetkímélő beru­házásokra marad a legkeve­sebb. A tájvédelem nemcsak az épített környezet, a gazdasági és életvitelből eredő salak­anyagok sorsával foglalkozik, hanem az élővilág védelmével is. A természetes1 és telepített növénytakaró jeles példányait a környékben számba vették a környezetvédelmi aktivisták, bár a vonzáskörzet néhány községében jó lenne még job­ban körülnézni. Egyáltalán nem foglalkoz­tak viszont eddig az öreg gyü­mölcsfák sorsával, számával, pedig egy-egy évszázados gyümölcsfa, pl. hatalmas cse­resznyefa a Budai úton. óriás gumibaraokfa 50—60 évesen, 50 évesen kajszibarack igen fontos lehet védettségi szem­pontból. Ezért lenne jó, ha a város­lakók — akár a saját kertben, akár a szomszéd vagy az is­merős kertjében ismernek idős gyümölcsfákat — jelez­nék a népfront városi bizott­ságán, s ugyanezt tennék . a községekben. A bejelentés megtehető a tanácsi szervek­nél is. A következő év elejétől a jelzett helyekre a városi nép­frontaktivisták kimennek majd, így a kataszter elkészí­tése után az ajánlás is elké­szülhet. Szükséges munka ez, mert szegényedő agrármúl­tunk emlékeit fokozottan kell védeni, nehogy a hantházi szélmalom sorsára jussanak. Az egyre halványodó emléke­zet őrzi a hajdan virágzó kert­kultúrát. úttörő jelentőségű erdőtelepítéseket. Ezeknek a nyomait meglelve, a jelen tu­dása gyarapításához és jö­vőnk gazdagításához szüksége van az itt lakó embereknek, a megyének, ennek az ország­nak. A kutató, térképező mun­ka a honismereti tevékeny­ség része is lehet. S. D. lis gondozónk van, akik hét, tanyán élő idős emberrel tö­rődnek. Persze általuk érte­sülünk a többiek gondjáról- bajáról is. Akadtak, akik se­gélykérelemmel fordultak hoz­zánk. Egyébként kétszer me­rült fel a gondolata annak, hogy idősek napközi otthonát létesítsünk. Nincs elég jelentkező Felméréseink azt tükrözték, hogy egyelőre nincs kellő szá­mú jelentkező. Természetesen bízunk abban, hogy az elkö­vetkező egy-két évben lesz majd igény egy ilyen intéz­ményre. F. F, Holnap Kalló! Vitis? Minden hét keddjén, reg­gel 7-től 8-ig a 10-011-es telefonszám 371-es mellékén a szakorvos, este 7 és 8 kö­zött a 11-994-es számon pe­dig a Vitis Klub egyik gyó­gyult alkoholbetege várja azok hívását, akik szeret­nék megszakítani kapcsola­tukat az alkohollal. A taná­csok és a beszélgetések ta­lán segítenek. Újdonságok Uborka, kukorica Hamarosan három új ter­méket kínál a PHGT albert- irsai 'hűtőháza. A 300 gram­mos kiszerelésű kovászos és vizes uborka áll közelebb a célhoz, a szükséges engedé­lyek megérkeztek, csupán az árhatósági ügyek maradtak hátra. A tervek szerint jövőre csöves kukoricával is piacra lép a hűtőház. Halak és engedélyek A horgászok legnagyobb fogása A ceglédi horgászok mihelyt kézhez vették a stencile- zctt levelet (Kedves..... Sporttárs!), azonmód fenye­gető vészt láttak keringeni a fejük fölött. Derült égből a fenckező horog. Tilt és felmond ez a levél, a helybeli horgászegyesület fejlécével. Még a halvérűeket is izga­lomba hozta. Tiltja az építkezést, felmondja a telek­használati megállapodásokat. A Budai úti horgásztava­kat utolérte a városrendezési terv. Negyven évvel az­után, hogy az első ceglédi pecások kivetették a horgot. J «ak kapujára, és a vezetőség elismerte, hogy a megépített hajlékok és egyéb kiegészítő kellékek a horgászok tulajdo­nát képezik. A mostani I-es tó medrét nem sakkal a felszabadulás után, (amikor agyagkészlete kiapadt) hagyta árván a szomszédos — időközben meg­szüntetett — téglagyár. Ez idő tájt már jó néhányan ke­resték a halfogás, a tóparti sport lehetőségét. Csoportosu- lási kedvük olyannyira meg­izmosodott, hogy Í949 körül csatlakoztak is valamelyik szolnoki egyesülethez, afféle kihelyezett tagozatként. Az 1954-es jeles évszáim: megalakul a ceglédi horgá­szok önálló egyesülete. Ám ez ■mit sem változtatott azon a tényen, hogy a városban to­vábbra is a kubikgödröktől pöttyözött Budai úti , tájék maradt az egyetlen, haltartás­ra alkalmas hely. A tavacskák mélysége 3—3,5 méter,- mint .mondják, ideális. A ..készséges” emberek pe­dig birtokukba vették a part­szakaszt. Mondani sem kell, hogy engedély nélkül és híjá­val a legelemibb szabálysze­rűségeknek. De hát nem is a pecsétes papírok miatt ültek ki a stégre. A hal miatt. 1968-ban felszállt a fehér 'füst, megszületett az első egyezség a horgászegyesületi és a tanácsi vezetők között, amelynek értelmében a tava­kat övező állami földterület bérletéért az egyesület esz­tendőnként 2 ezer forintos dí­jat fizet. Emellett nem kapott lábra a törvényes földhaszná­latra vonatkozó más elképze­lés, viszont rögvest elkezdő­dött az apró telkek spontán kialakítása, az egyesületi ve­zetők mérték ki a parcellá­kat. A horgászok kötelességé­vé lett a partvédelem és jiz utak rendben tartása. A hetvenes évek elején tör ki a tanyakészítési láz, termé­szetesen építési engedélyt sen­ki sem kért, így aztán senki sem kapott. A vezetőség meg­próbálkozott a telkek nyilván­tartásával, ugyanakkor — sze­mélyi okokból — időnként visszavette, cserélgette a par­cellákat. Számok kerültek a földből kibukkanó horgászhá­Japán géppé! varrják be A Körösi úti malomban néhány hónapja japán gyártmányú zsákvarró gépet helyeztek üzembe. Az új berendezés bevál­totta a hozzá fűzött reményeket, jó minőségben, gyorsan s a korábbinál könnyebben, naponta ezer darab teli zsákot varr­nak be segítségével (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nem mintha ennek elisme­réséhez a vezetőségnek joga lett volna, ám a tanács hall­gatólagos beleegyezését bírták. Igen ,— az időben még csak 1979-ig, 1980-ig jutottunk el, s garmadával hevertek szana­szét a rendezetlen tu'lajdonvi- szonyú földdarabok, a tanács figyelmét főképp ezek kötöt­ték le, a horgászföld ügyeire nem maradt erő. Az egyesület négyzetméte­renként 1 forint befizetésére késztette a halfogókat — a közterületek fenntartása fejé­ben. Ebből a pénzből került ki az imént említett 2 ezer fo­rintos bérleti díj. A terület jogi természetű rendezése az egyesületi ber­kekben is föl-föl vetődött, a tisztázatlan pontok sorra elő­kerültek. Máig is érvényes gond. hogy a horgásztelkek és a rajtuk álló építmények adásvétele bizonyított tulaj­donjog nélkül történik. A ve­zetőség nemigen tehetett egye­bet, mint hogy a porták el­adását önnön jóváhagyásához kötötte. A logiikusabb viszo­nyok felé vezető úton formát öltött egy térkép meg egy vil­lamosítási tervezet is, bár ez utóbbi nem valósult meg. Végül is idén elkészült (160 ezer forintért) a részletes ren­dezési terv, aminek egyik té­tele kimondja, hogy a hor­gas zegyesület kezelésében lé­vő tóvidéket belterületté kell .nyilvánítani. Ez fontos tétel, hiszen külterületi szakaszra mezőgazdasági célt szolgáló -épületek kivételével nem is adható építési engedély. Ám ami ennél valószínűleg job­ban érdekli a halfogókat: va­lamennyien 30 esztendőre szó­ló, . úgynevezett örök bérleti megállapodást köthetnek a vá­rosi tanáccsal. Ez a megálla­podás már tulajdonjogokkal .ruházza fel a bérlőt, a porta és a tanya örökölhető stb. A horgászkunyhóka-t álla­guk szerint három csoportba sorolták; jók, megfelelőek, avultak. A 140 házikó közül körülbelül 20 mondható avult­nak. Az első két csoportba tartozók fennmaradási, az utóbbiak pedig ideiglenes fennmaradási engedélyt kap­nak a tanács műszaki osztá­lyától. Ez annyit jelent, hogy az avultak már1 nem újíthatok fel, pár éven belül le kell .bontani őket, s helyettük újak építhetők. Hogy a rendezés milyen mértékben apasztja majd a horgászok pénztárcáját, jelen pillanatban nem lehet tudni. De a hírek szerint a tanács méltányos összegben fogja megállapítani mind a bérleti, mind pedig a fennmaradási költségeket. Mint ahogyan az is valószínűnek látszik, hogy a befolyt pénzeket, a horgász­telep fejlesztésére fordítják. A városban gomolygó vé­lekedések tehát — melyek szerint kicsavarják a horgá­szok kezéből a telkeket mega tanyákat, de legalábbis hor­ribilis árak mellett engedélye­zik a megmaradásukat — lég­ből kapottak. További adalé­kokkal a decemberben meg­tartandó egyesületi részköz­gyűlés szolgái majd. Varga Sándor Sétahajóval a Dunán Az albertirsai és dánszent- miklósi Micsurin Termelő- szövetkezetben sokféle szociá­lis kedvezményben részesítik a tagokat és az alkalmazot­takat. A kirándulások, üdü­lések az idén is sokakat jut­tattak megérdemelt pihenés­hez, kellemes élményhez. Két alkalommal dunai sétahajó­záson vett részt összesen öt­száz személy. A balatoni és a gyulai üdülőben négyszázan vendégeskedtek. Lengyelorszá­got, az NDK-t és Csehszlová­kiát is többen felkeresték, harminc gyerek a Német Demokratikus Köztársaságban üdült. Zászló Páratlanul gazdag jelen­tésvilágot rejthet egyetlen tárgyi jelkép. Zászló. Vé­giglobogja a történelmet, a társadalmi idő legnemesebb és legindulatosabb pillana­taiban bukkan elő. a győz­tes kitűzi, a vesztes elrejti, hogy megőrizhesse. Selymét meglebbentik a korok, s ráírnak szabadságot, füg­getlenséget, haladást, ha­zát, népet, forradalmat és harcot. És rengeteg mun­kát, helytállást, kötelezett­séget. Ezért hát nehéz és szép ajándékot vett át a minap Évin Sándor vezér­őrnagy helyőrségparancs­nok Vincze Jánostól, a Közgép igazgatójától a cég- lédi seregtest fennállásának 20. évfordulóján. Csapat- zászlót, s vele a felelőssé­get. Súlyemelő terii'eti csb Romhányi sérülten kiesett Székesfehérváron rendezték meg a súlyemelő területi csa­patbajnokság második fordu­lóját. A Ceglédi VSE sporto­lói 5870 pontot szereztek (az elsőben 6215-öt), s ezzel a vá­rakozásnak megfelelően sze­repeltek. A szépséghibát Romhányi László kiesése jelentette, aki 135 kg-os szakítás után lökés­ben a kezdősúlyán, a 157,5 kg-on három érvénytelen gya­korlat után búcsúzott a me­zőnytől. A viadal után az oká­ra is magyarázat került: a szakításnál Romhányi bal vál­la meghúzódott, de ezt a lökés bemelegítésénél nem jelezte. Így a kezdősúlyt magasan je­lentették be. A többiek önmagukhoz ké­pest jól versenyeztek, az 1. számú súlyemelő-kollégium tagjai közül Sándor, Kakas és Balogh, a CVSE súlyemelői közül Szebenyi és Győr most is jobb eredményt ért el az ifjúsági aranyjelvényes szint­nél. A teljesítményük: Junior „B” korcsoport: 75 kg-ban Szebenyi József (szakítás 117,5. lökés 142,5) 260 kg. Ifjúságiak: 75 kg-ban Sán­dor Attila (100, 140) 240 kg, 67,5 kg-ban Kakas Ferenc (105, 130) 235 kg. 60 kg-ban Balogh Tamás (90, 120) 210 kg, 56 kg-ban Győr Zoltán (77,5, 110), 187,5 kg. ★ A csapatbajnokság mellett területi minősítő versenyre is sor került. A ceglédiek közül serdülő korcsoportban Farkas István remekelt, a 120 kg-os szakítás után lökésben 155 kg-ot teljesített, a tesztpon­tokkal együtt pedig 1216 pon­tot ért el. Ezzel várhatóan az első helyre került a 90 kg-os serdülők ranglistáján. Ered­ménye még az ifjúságiak kö­zött is jobb az aranyjelvényes szintnél. A 82,5 kg-os súlycsoportban Demeter Zsolt 759 pontot ért el, s ez évben először teljesí­tette az aranyjelvényes szin­tet. (A minősítés megszerzésé­hez egy évben kétszer kell a 700 pontos határt túlszárnyal­ni.) Remélhetőleg ő is bekerül az első tíz közé, s így ott lehet az országos serdülőbajnoksá­gon. U. L. ISSN 0133—28M (Ceglédi Kirí A tájvédelem része Összeírják az öreg fákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom