Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

1986. DECEMBER 5., PÉNTEK Miként vigyázzunk szocialista értekeinkre? Vonzó jövőképet kell adnunk Az utótól időben felerősöd­tek azok a viták, amelyek az értékről, társadalmunk értékrendjéről szóinak. Egyesek az ertekek devalválódásáról, értékválság­ról beszélnek, mások az ér­tékváltást, az értékek átren­deződését vallják jellemzőnek. Mi is az érték? Az értel­mező 6zótár szerint az érték valaminek az a tulajdonsága, amely a társadalom és az egyén számára való fontossá­gát fejezi ki. A mindennapi használatban az értékről közgazdasági es erkölcsi értelemben beszelünk, ezek között is szoros összefüg­gés mutatható ki. A társa­dalmi fejlődés folyamán az értékek tartalma is változik, a régi értékek újjal kevered­nek, tendenciájuk erősödő vagy hanyatló jelleget mutat. Társadalmunk alapvető ér­deke, hogy erősíts^ azokat a pozitív értékeket, értékrende­ket, amelyek mind a gazda­sági, mind a tudati szférában elősegítik szocialista építő­munkánkat. A gazdasági életben jelent­kező nehézségeink kihatottak és tükröződnek értékrendünk­ben is. Erősödnek a pénzzel, az anyagiak megszerzésével kapcsolatos elemek, a szelle­mi, az erkölcsi töltésű érté­kekkel szemben. Az ilyen típusú értékeltolódások, tor­zulások nem maradhatnak következmény nélkül. Lazul­nak a családi kapcsolatok, csökken a közösség összetar­tó ereje, leértékelődött a tár­sadalmi munka, a szocialista brigádok tevékenysége. Az a szűk, prakticista szemlélet, amely csak az újabb és újabb anyagi javak megszerzését tartja céljának, nem ad elég ösztönzést sem a ma, de még kevésbé a jövő nemzedéké­nek. Márpedig olyan jövőké­pet kell kialakítanunk, mely reálisan értékeli a múltat, is­meri a jelent és vonzó, áldo­zatvállalásra serkentő pers­pektívát nyújt. A ma emberében is me,syan ________________________ a kész­ség arra, hogy értelmes célo­kért, önzetlenül dolgozzon. Az értékrendek átrendeződésében az utóbbi időben olyan ele­mek léptek előterébe vagy kaptak fokozott hangsúlyt, mint az emberi méltóság, te­hetség, az alkotókészség, az egészség megőrzése, a szabad­idő hasznos, kulturált eltöl­tése. Mindezek az egyén sze­repét, felelősségét, adott eset­ben érdekeltségét hangsúlyoz­zák, megtartva az egyén és közösség viszonyának dialek­tikáját, egészséges egyensú­lyát. A továbbiakban saját mun­katerületemmel, az egészség megőrzésével, a szabadidő hasznos eltöltésével foglalko­zom. Mindkettő az utóbbi időben került a társadalmi érdeklődés középpontjába. Ha elemeikre bontjuk, rájövünk, hogy szoros kapcsolatban áll­nak a többi értékkel, sőt a társadalom működésének egé­szével is. A lakosság romló egészsé­gi állapota már nemcsak egészségügyi, hanem kor­mányzati, sőt össztársadalmi intézkedéseket tesz szükséges­sé. Példaként egy-két adat: 1985-ben halálozási arányunk 13,9 ezrelék volt, amely a legrosszabb Európában. A születéskor várható élettar­tam ugyanebben az évben 69,5 év, amely az egyik leg­alacsonyabb földrészünkön. Különösen romlott a megbe­tegedési és halálozási statisz­tika a munkaképes korú la­kosságban, főleg a férifaknál. Megszaporodtak azok a koc­kázati tényezők — egészség­telen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kör­nyezeti ártalmak, fizikai in­aktivitás, tartós idegi fe­szültség — amelyek olyan idült, nem fertőző beteg­ségek kialakulását segítik elő, melyek korai elhasználó­dáshoz, idő előtti elhalálozás­hoz vezetnek. A munkaképes korú lakosság kilehctizede egy vagy több ilyen kocká­zati tényezővel rende'kezik. Mi iehet az előrelépés p'anja? Először egy statiszti­kát ismertetek: az elmúlt években a tudományos kuta­tások bizonyították, hogy a felnőtt kori intelligencia, az ambíció, az érdeklődés, a ma­gatartás 50 százaléka 5—6 éves korra kialakul, továbbá 30 százaléka 8—10 éves kor­ban, és mindössze 20 száza­lékban módosul-változik 10— 18 év között. Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből? Először: a szülők és a család eddig is ismert, de nem eléggé hang­súlyozható felelőssége, mivel tovább nő a családban eltöl­tött idő jelentősége. Másod­szor: nagyon lényeges a böl­csőde, az óvoda és az alapfo­kú oktatási intézmények sze­repe. Harmadszor: az egész­séges életmódra nevelést is ennek figyelembevételével kell kialakítani. Azt kell elérni, hogy mindenki — a gyermek is — értéknek tekintse az egészséget és egész életmód­jával annak megóvására, a testi-lelki betegségek megelő­zésére törekedjék. A gyermek már a legkisebb korban ismerje meg és alkal­mazza a higiénés alapszabá­lyokat (fogmosás, alapos tisz­tálkodás, rendszeres étkezés és étrend). Vegye természe­tesnek a rendszerességet. Alakuljon ki benne a felelős­ségérzet, tanulja meg és vál­jék életre szóló szokásává, hogy kötelességei is vannak, s mindehhez a családi környezet­ben a tiszteletre és szeretetre nevelés légkörében jusson el. Tegyük lehetővé a gyermek ter­mészetes mozgásigényének fo­lyamatos kielégítését. A szülők, az óvónők, a pedagógusok kö­zös elvek alapján, mindenki saját tapasztalatával és tudá­sával gazdagítsa a nevelés folyamatát. Az iskola ne 12—14 éves korában, hanem már az első osztályban kezd­je el az egészséges életmódra nevelést külön erre a célra biztosított (pl. egészségtan vagy egészségkultúra) órák keretében. Az egészséges élet­módra nevelés váljon a neve­lési folyamat szerves részévé. természetesen differenciáltan a nemnek és életkornak meg­felelően. E tevékenységbe ______________I___-____ lódjon be a maga sajátos eszközeivel az úttörő- és a KISZ-szervezet is. Az állami és a párttestü­letek is gyakrabban foglal­kozzanak egészségpolitikai kérdésekkel, a szabadidő hasznos eltöltésével. Nagyon lényeges ebben a folyamat­ban a személyes példamuta­tás, a pozitív magatartásfor­mák és ezek bemutatása, propagálása az írott és elekt­ronikus sajtóban. A szabadidő hasznos eltöl­tésének jobban be kellene épülnie a kultúra egészébe. Falun a közművelődés köz­pontja a művelődési ház. De ezek fölépítése, szervezése nem eléggé nyitott a szabad­idős testmozgás befogadására A lakosság egészségi állapo­tát javító program nem kép­zelhető el az egészségügyi el­látás korszerűsítése nélkül. Mind jobban előtérbe kerül az egészség megőrzése, a be­tegségek megelőzése, a szűrő- vizsgálatok kiterjesztése, az egészségügy irányítási rend­szerének korszerűsítése. Az Országgyűlés egészség- ügyi és szociális bizottsága nagy érdeklődés mellett vi­tatta meg az Egészségügyi Minisztérium által előterjesz­tett programtervezetet és ajánlotta elfogadásra a Mi­nisztertanácsnak. Ez a nemzeti programazon­■----------------------------------------------- ban csak akkor lehet eredményes, ha az egész társadalom, de főleg az egyének és családok aktív támogatását élvezi, hi­szen mindezek előtt az egyén felelős saját egészségéért, aka­rata ellenére senkit sem le­het egészségessé tenni. Dr. Juhár János Pest megye, 24. vk. országgyűlési képviselő Készenlétben a sárga angyalok Korszerűbb a műszerpark A Magyar Autóklub az utóbbi időben számottevően bővítette, korszerűsítette mű­szerparkját; a korábbi évi 2—3 millió forintos fejleszté­sekkel szemben az idén és a jövő év első negyedében 25 millió forint értékű műszert szereztek, illetve szereznek be. Köztük a legkorszerűbb fékhatásmérő berendezéseket, szénmonoxid-kibocsátást el­lenőrző műszereket, füstölés­mérőket, futómű-beállító be­rendezéseket, motorvizsgáló­kat. Ezeket a korszerű eszkö­zöket igyekeznek úgy szétosz­tani az autóklub több mint 50 műszaki állomásán, hogy az ország legkülönbözőbb része­in közel hasonló színvonalú szolgáltatásokkal állhassanak a klubtagok rendelkezésére. Mindezek mellett a klub a segélykocsikat is felszerelte sa­ját fejlesztésű műszerekkel. Így ma már a sárga angyalok a korábbinál jóval felkészül­tebben siethetnek a bajba ju­tott autósok segítségére. Új­donságként az idei télen bőví­tik az indítószolgálatot, s a főváros mellett több vidéki nagyvárosban, illetve a me­gyeszékhelyeken is hívni le­het a sárga angyalokat az autók beindítására vagy ki­sebb hibák megjavítására. Budapesten 25, vidéken pedig — a legtöbb helyen január el­sejétől — 23 indítószolgálati kocsi várja a segélyhívást. Különösen így a tél küszö­bén lenne hasznos, hogy az autósok igénybe vegyék az autóklub bővülő és korszerű­södő szolgáltatásait, hiszen ilyenkor gyakran válnak csú­szóssá az utak, jelentősen csökken a látótávolság, vagyis rosszabbodnak a közlekedés feltételei, nő a balesetveszély. Kedvezőtlen tapasztalat azon­ban, hogy a hazai, mintegy másfél millió személygépko­csiból — melyeknek átlagos életkora megközelíti a 9 esz­tendőt, s így műszaki állapo­tuk sem a legmegbízhatóbb — viszonylag keveset vizsgál­tatnak át a diagnosztikai ál­lomásokon. Az autóklub bázi­sain például ebben az évben eddig mindössze 160 ezer sze­mélygépkocsit vetettek alá az úgynevezett közlekedésbizton­sági vizsgálatnak, melynek során — másfél száz forintért — a féktől a kormányig vala­mennyi fontos, és a közleke­dés biztonságával közvetlenül összefüggő részét átvizsgálják az autónak. Emlékezés Rózsa Fernere Rózsa Ferenc építészmérnök, újságíró, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 80. évfor­dulója alkalmából koszorúzá- si ünnepséget rendeztek csü­törtökön a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában levő urnájánál. A kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Tömpe István és Hárs István, a KB tagjai, a Népszabadság szerkesztősége képviseletében Borbély Gá­bor főszerkesztő és Rényi Pé­ter főszerkesztő-helyettes, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága nevé­ben Gubcsi Lajos, a titkárság tagja és Kiss János, a KISZ KB tagja, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége kép­viseletében Pálfy József elnök és Megyeri Károly főtitkár helyezte el. Elvitték a kegye­let koszorúit a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­sége. valamint a Rózsa Ferenc veteránotthon képviselői is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. * Csütörtökön Szombathelyen leleplezték Rózsa Ferenc márvány emléktábláját a ró­la elnevezett körúton, az Ál­lami Építőipari Vállalat szék­házának falán. Elhunyt $z®bek András Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Szobck András elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott miniszter, az Elnöki Tanács volt tagja hosszan tartó betegség után 92 éves korában, december 3-án elhunyt. Szobek András elvtárs temetése december 11-én, csü­törtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcos­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szobek András 1894. decem­ber 18-án született Békéscsa­bán, béres, kubikos család gyermekeként. Iskolai tanul­mányai elvégzése mellett ő is dolgozott, hogy segítse a nagy létszámú család megélhetését. A munkásmozgalommal fiatal ácsmunkásként került kapcso­latba. A Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezet­nek 1910-ben lett a tagja. Az 1918—1919-es forradalmi időszakban már mint a Munkástanács tagja tevé­kenykedett. A Tanácsköztár­saság idején vöröskatona volt, parancsnoki beosztást töltött be. A tanácshatalom bukása után internálták, majd rendőri felügyelet alatt tartot­ták. 1920-tól 1944-ig a Szo­ciáldemokrata Párt békéscsa­bai titkára volt, majd 1944- ben, a német megszállás ide­jén ismét internálták, A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt Békés megyei titkára, majd a vihar­sarki megye főispánja volt. 1045 végétől 1949-ig közellá- tásügyi államtitkárként tevé­kenykedett, 1949-től hazánkat nagykövetként képviselte Moszkvában, 1950—1953. kö­zött külkereskedelmi minisz­ter, később miniszterhelyettes, majd egy éven át pekingi nagykövet volt. 1954. és 1956. között — nyugdíjazásáig be­gyűjtési miniszterként dolgo­zott. Az MKP-nak, illetve a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1945-től tizenegy évig volt tagja, köz­ben — 1946-tól 1948-ig — a Politikai Bizottság póttagja. A magyar Országgyűlés 1944. december 21-én választotta soraiba, s huszonhárom esz­tendőn át képviselte válasz­tóit a testületben. Az Elnöki Tanácsnak 1957-től több mint egy évtizeden keresztül volt tagja. Kemény fába vágott fejsze Lakásépítés sok buktatóval Az elmúlt húsz év alatt Pest megyében 146 ezer lakás épült, s ezzel az otthonok száma 60 százalékkal növekedett. A főváros vonzáskör­zetébe tartozó településeken a legnagyobb erőfeszítések ellenére ma is vannak feszültségek Budapest agglomerációs övezetébe tömörül a népesség, míg attól távolabb üresen álló lakások is akadnak. Ellent­mondást takar az a tény is, hogy míg egyes rétegek minőségi la­kásigénye megoldódott már, addig mások problémájának rendezése még nehezebbé vált. Budaörsön, Szentendrén vagy Dunakeszin már- már képtelenek építési telket adni a lakosságnak. Késnek a közművek A tervszerű lakásgazdálko­dás jelei mutatkoznak ugyan néhány esztendeje, de még mindig nem kielégítő a helyi tanácsok szemlélete, amellyel szorgalmazzák a minőségi cse­réket, a bérlakások bérlői jo­gának lemondását, vagyis megfelelő ösztönző rendszerrel segítenék a lakásmobolitást. Ugyanakkor sikerült bevon­niuk a gazdálkodó szervezete­ket az otthonteremtésbe, aho­gyan az Szigetszentmiklóson és Solymáron történt. Köztudott, hogy minimális pénz jut állami lakások épí­tésére, azaz a VI. ötéves terv­ben a 35 ezer 960 új otthon­nak a 95 százaléka magánerő­ből készült. Az OTP saját be­ruházását gátolta a közművek késedelmes megvalósítása. Eb­ből következik, hogy a hasz­nálatbavétel időpontja is el­tolódott, később pedig az árak miatt adódtak értékesítési ne­hézségek, például Nagykőrö­sön és Érden. Beszédes adat: öt esztendő alatt 50 százalék­kal emelkedtek a lakásárak, a vevő által befizetendő előtör­lesztési összeg 85 ezer forint­ról 218 ezer forintra nőtt, a lakások négyzetméterre eső átlagos költsége pedig eléri a 15—18 ezer forintot. A szövetkezetek szervezésé­ben 699 lakás épült fel. Sok helyütt vállalkoztak a tulaj­donosok a munkák egy részé­nek házilagos kivitelezésére, így a költségek számottevően csökkentek. Nem túl rózsás A megyében 13—14 ezer új telket alakítottak ki a családi házak építéséhez. Az elököz- művesítésre a helyi és a me­gyei tanács, valamint az OTP anyagi támogatásával került sor. A munkáltatók több mint tízezer esetben nyújtottak pénzügyi segítséget, sok válla­lat olcsó munkagépekkel, ked­vezményes fuvarral, sőt a tér­Almaexport Brazilifba. A Budafruct gt budaörsi hűtőházában folytat­ják az alma betárolását. Mintegy 10 ezer ton­nát dolgoznak fel folyamatosan május végéig A főváros ellátása mellett jelentős mennyiségben szállítanak tőkés országokba is, sőt ?.z idén Brazíliába is eljut 3 ezer tonna e kereset* magyar termékből. Képünkön: komputerrel vezé­relt osztályozógépen válogatják, csomagolják az almát vek elkészítésével támogatta dolgozóját az építkezésben. A kivitelezés minősége, a szerződéses íegyeiem megsze­gése, a gyakran tapasztalható szakszerűtlenség és a gazda- sugtalan anyag jelhasználás sok bosszúság forrása volt csak­úgy, mint a valamelyest ja­vult, de a szezonban még mindig nem kielégítő építő­anyag-ellátás. A lakásépítés feltételeiről kialakult kép tehát egyáltalán nem tekinthető rózsásnak, sőt a gondok tovább élesednek. A jelen tervidőszakban csak 1600—1800 család juthat bér­lakáshoz, vagyis lényegesen kevesebb az igénylőkénél. A megyei és a helyi tanácsok, valamint az OTP támogatásá­val 3—4 ezer alacsony jöve­delmű család juthat lakáshoz. Az OTP 3400—4200 saját be­ruházású lakásépítéssel szá­mol a VII. ötéves tervben. A takarékpénztár egyébként vál­toztatni kíván értékesítési gyakorlatán, vagyis a vásárlók igényeihez rugalmasan alkal­mazkodó Lakásfajták megépí­tésére törekszik. A lakásszö­vetkezetek 900 otthon megva­lósítását tervezik. A telepsze­rű, többszintes családi házak építéséhez további 13—14 ezer új telket kell kialakítani. Ne­hezíti viszont ezt a munkát, hogy a kisajátítási, kártalaní­tási és közművesítési költsé­gek magasak, némely telepü­lésen pedig a területi adottsá­gok is kedvezőtlenek. Szigorúbb ellenőrzést! Az elmúlt években többször emelkedtek az építőanyag- árak, s noha bővült a válasz­ték, kevés a jó minőségű, ol­csóbb áru. Ez a tény nemcsak az új építések, de a régi há­zak korszerűsítését is nehezíti. Mivel az OTP ad e célra hi­telt, az építőanyag-iparban is fel kell készülni a várhatóan magasabb igények kielégíté­sére. Kemény fába vágja a fej­széjét az, aki manapság lakás­építésbe fog. Érthető, hogy a nehezen összekuporgatott fo­rintjainkból olyan otthont szeretnénk, ahol a sokéves vá­rakozást követő beköltözéskor nem a jogos hiánypótlás érvé­nyesítése után kell futkos­nunk. Persze ehhez érdemes volna körülnézni az egyes ki­vitelezők minőségellenőrzését végzők háza táján is. Mivel azonban gyenge építőanyagból nem lehet első osztályú mun­kát produkálni, nem ártana az alaposabb vizsgálódás a gyár­tók körül sem. F. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom