Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAS AZ MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁGI SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, Z86. SZÄM Ara: 1,110 forint 1986. DECEMBER 5., PÉNTEK Vonzó jövőképei keil adnunk (3. olderI) Rádió- és televísióntüsor es jövő hétre (5—6. oldal) Ment haragszik, nem hékiií (7. oldat) Kcímányszévsvői tájékoztató A Minisztertanács ülése get kizáró módon bizonyítja, hogy a vízzel termelt energia nemcsak tiszta, hanem olcsó is, tehát érdemes vállalni a beruházási költséget — hang­súlyozta Bányász Rezső. Kitért (a Magyar Hírlap kérdésére) a nagyszabású építkezés táj- és környezetvé­delmi vonatkozásaira is. A kormányülésen elfogadott adózási módosításokról szólva (a Magyar Rádió kérdésére) bejelentette, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövede­lemadójánál az eddigi 150 ezer forintos adómentes árbe­vételi határt 300 ezer forintra emelték. Módosulnak a kisvállalkozá­si formák adózási feltételei is. Az új rendelkezések lényegét abban foglalta össze a szóvivő (a Népszava kérdésére), hogy a jövőben a kisvállalkozások­nak fizetett összegek után a megrendelő által fizetendő adó 15-ről 20 százalékra, míg a kisüzemi szervezetek társa­sági adója. 6-ról 10 százalékra emelkedik. Ezzel egyidejűleg csökken a polgári jogi társa­ságok jelenlegi 40 százalékos adója. Kedvezményben része­sülnek azok a kisüzemi szer­vezetek, amelyek részt vállal­nak a szakmunkásképzésből, a megváltozott munkaképessé­gűek foglalkoztatásából és a Lakossági szolgáltatásokból. Bányász Rezső ugyanakkor kiemelte: a kisiparosok által fizetendő társadalombiztosítási járulék összege nem növek­szik. Sőt, arról született dön­tés, hogy megkönnyítsék az iparkezdés gondjait. Ennek ér­telmében a kezdő kisiparosok és kiskereskedők az első év­ben mindössze havi 900 forint társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd. A versenytárgyalásokról szóló rendelet módosítását kommentálva (a Magyar Hír­lap érdeklődésére) elmondotta, hogy a hazai versenytárgyalá­sok tisztaságát illetően időn- (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Jugoszláviában Magyar—jugoszláv külügy­miniszteri találkozó lesz pén­teken, Szabadkán. Várkonyi Péter külügyminisztert R aif Dizdarevics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere hívta meg baráti látogatásra. Kádár János fogadta Lars Wernert Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában megbe­szélést folytatott Lars Wer- nerfel, a svéd Baloldali Párt- Kommunisták (VPK) elnöké­vel, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pártküldöttség élén tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón kölcsönösen tú- jétkoztatták egymást a két A kormány és a SZOT Közös törekvések Csütörtökön a SZOT szék­hazában Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjainak ve­zetésével a kormány és Szak- szervezetek Országos Tanácsa képviselő megbeszélést tar­tottak. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az 1986. évi népgazdasági terv vár­ható teljesítéséről. Megállapí­tották, hogy a gazdasági hely­zet — az egyes területeken elért előrehaladás mellett — a tervezettől eltérően alakul. Ezért fontosnak tartják, hogy az év még hátralévő napjai­ban minden munkahelyen to­vább folytatódjanak a tervtől való elmaradás csökkentésére tett erőfeszítések. A tanácskozás során átte­kintették a kormány és a SZOT korábbi megbeszélésein született megállapodások vég­rehajtását. A SZOT képvise­lői elismeréssel szóltak arról, hogy javaslataik nyomán több intézkedés született. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői a továb­biakban — összhangban az MSZMP KB november 19— 20-án tartott ülésén született határozatával — megerősítet­ték azt a közös szándékukat, hogy a VII. ötéves terv idő­szakára meghatározott célok közül 1987-ben mindenekelőtt a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelésének, a külkereskedelmi és pénzügyi mérleg javításának, a gazda­sági szerkezet korszerűsítésé­nek és a műszaki fejlődés (Folytatás a 2. oldalon.) ország helyzetéről, a két párt tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Megálla­pították, hogy napjaink leg­fontosabb feladata a nemzet­közi béke és biztonság meg­erősítése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési verseny megfé­kezése és visszafordítása. A két párt, népeik, az emberiség létérdekeit szem előtt tartva, ebben a szellemben tevé­kenykedik. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a pártkö­zi együttműködés további erő­sítése jól szolgálja a két or­szág. a magyar és a svéd nép érdekeit, valamint a nemzet­közi béke és biztonság közös ügyét. A megbeszélésen részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Visszatérés az élvonalba Hiúira leltek Dunávársányban Fejlesztik a nyúlágazatot a dunavarsányl Petőfi Termelőszö­vetkezetben. Ha a mostanihoz hasonló kereslet mutatkozik továbbra is a tapsifülesek iránt, megduplázzák az anyaállo­mányt (Vimola Károly felvétele) tároló. A 30 millió« beruházás elkészülte után 25 ezer tonna takarmányt tudnak gyártani évente. Befejezték a szarvasmarha­telep rekonstrukcióját, egy új alsóvezetékes jejőházat épí­tettek a régi helyett A ki­egészítő tevékenység területén a ketrecgyártó üzemben fo­lyik jelentős termelésbővítő beruházás. Nyúlketreceikből külföldre, elsősorban Egyip­tomba exportálnak. A koráb­bi mellé újabb komplett. 2500 férőhelyes nyúltelepet építet­tek Egyiptomban és most foly­nak a tárgyalások egy 10 ezer férőhelyes nyúltelep épí­téséről is. Ä karácsonyi ün­nepekre való tekintettel úgy­nevezett túrajáratokkal vi­szik ki a pecsenyenyulat Olaszországba. Mindez devizát jelent, ha nem is a termelő­szövetkezetnek. de az ország­nak feltétlenül. A napi termelési feladatok mellett gondolnak dolgozóikra is. Segítik lakásgondjuk meg­oldását, ingyenes telkeket osz­tottak szét a rászorulóknak, a közműveket az épülő házak kertjének kapujáig vitték és kölcsönökkel is támogatják az otthonteremtőket. B. Z. Egyszer fent, egyszer lent. E körforgás esetenként a gaz­dálkodó egységekre is érvé­nyes. Hiszen például a több éven keresztül élvonalban ál­ló Dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet is csaknem megbillent 1984-ben. Azóta azonban ismét megindultak a felfelé vivő úton. A gazdaság összes termelése az idén mint­egy 8 százalékkal haladta meg a tavalyit és az aszály ellenére is 9 százalékkal nö­vekedik a termelési érték az alaptevékenységben, az ipar­ban pedig 21 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. Igaz, a kereskedelemben és az élelmiszer-feldolgozásban némi lemaradás mutatkozik — tájékoztatott dr. Tisza András, a termelőszövetkezet nemré­giben megválasztott elnöke, összességében mégis kedvező képet mutatnak a főkönyvi ki­vonatok. A tavalyi 64 millió forinttal szemben az idén va­lószínű, 70 millió forint nye­resége lesz a közös gazdaság­nak. És mindezt kevesebb dolgozóval érik el. hiszen amíg 1983—84-ben több, mint 4500-an dolgoztak a gaz­daságban, létszámuk ma már alig haladja meg a 2900-at. Ennek nyomán ez évben is 2 százalékkal nőtt a termelé­kenység. Az átlagbér az elő­ző időszakhoz viszonyítva 6 százalékkal emelkedett és megközelíti a tervezettet. A munkaerő összetételében jó irányú átrendeződési folya­mat indult meg. A szakmun­kások aránya 12 százalékkal növekedett, ami az elvégzett munka minőségében is meg­mutatkozik. A készletek is csökkentek és megszűntek a fizetési gondok a szövetkezet­ben. Beruházási hitelszámlá­jukat mintegy 18—20 millió forint terheli, ami igazán nem sok az 1,6 milliárdos árbe­vételhez képest. Jut pénz be­ruházásokra; rövidesen elké­szül a takarmánykeverő üzem és a hozzá kapcsolódó hűtve Alapítványt tettek, segítséget várnak Sződligetiek a gyermekekért Tegnap délután a Vác Városi Bíróságon, dr. Chikán Csaba állami közjegyző jelenlétében gyermekház létrehozására tet­tek alapítványt a sződligeti lakosság képviselői. Egyúttal felhívást szerkesztettek, amelyben kérik mindazok se­gítségét, akik a nemes célt tá­mogatni kívánják és tudják. A felhívás szövegét hamaro­san szórólapokon, plakátokon teszik közzé, széles körben ter­jesztik majd. Az önkéntes fel­ajánlásokat egyelőre, az ala­pítvány számlájának megnyi­tásáig a helyi tanács számlá­jára, (768—394205) ,,A sződli­getiek a gyermekekért” meg­jelöléssel várják. Mint lapunkban beszámol­tunk róla, a lakosság kezde­ményezésére gyermekházat kívánnak építeni a sződlige­tiek. Olyat, ahol hivatásos ne­velőszülők szárnyai alatt, a falu segítő szeretetével 6—0 állami gondozott gyermek le! otthonra. Ennek érdekében, kulturális rendezvénysoroza­tot szerveztek, amelynek be­vételei, a kibocsátott védnöki és támogatói jegyekből, vala­mint a lakosság és a helyi vállalatok adományaiból be­folyt pénz alkotja az alapít­vány tőkéjét. Ebből 100 ezer forint gyűlt össze, rendelke­zésre áll még 100 ezer forint, a Duna Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat adománya. Ehhez várnak ugyancsak 100 ezer forintot, amelynek folyósítására a Ma­gyar Űttörők Országos Szö­vetsége tett ígéretet. Üjabb 6 ezer forinttal toldja meg a szépen gyarapodó summát a sződligeti úttörők rongygyűjtő akciója. A helyi tanács ingyen telekről gondoskodik. Nem mellőzhető az a politikai és szakmai segítség sem, amely az illetékes szervek, intézmé­nyek részéről megnyilvánul Ahogy a felhívásban is megfogalmazták: ,.A sződlige­tiek a gyermekekért elneve­zésű alapítvány talán abban különbözik leginkább az ed­digiektől, hogy ezt nem ma­gánszemély, nem társadalmi szervezet, hanem egy község lakossága indítja útjára, bíz­va abban,' hogy, támogatóra talál. Mennyivel hatásosabb lehetne a gyermekvédelem, ha a későbbiekben számos la­kóterületen, községben egy- egy gyermekház nyújtana ott­hont szüleiket vesztett árvák­nak. elhagyott kisgyermekek­nek? Ebből a meggondolásból fogant községünk lakóinak sajátos akciója és alapítvá­nya, amelyből reméljük, a ház felépülése után mi támo­gathatunk hasonló kezdemé­nyezéseket országszerte Kö- szönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik akciónkat ed­dig sikerre vitték. Felkérünk ugyanakkor mindenkit, — magánszemélyt üzemet, vál­lalatot, szervezetet — aki azo­nosul elkéo'">,A'MÍnkkel és ön­ként válla! érte áldozatot, hogv alapítványunk csekk­számláját támogassa, társa­dalmi munkájával a cél minél előbbi megvalósulását előse­gítse!’’ K. L. MEGÚJULÓ KISIPAR H árom napig megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a közvélemény a kisiparral kapcsolatos in­formációkat, hiszen ma ül össze a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének IX. or­szágos küldöttgyűlése. Két- száznyolcvannyolc küldött tanácskozik, 142 ezer kis­iparost és a gazdasági munkaközösségeket kép­viselve a Budapest Kong­resszusi Központban. A jelenlegi gazdasági helyzetben figyelemre mél­tó a kisipar fejlődése, gazdasági súlyának nö­vekedése: A fogyasztási szolgáltatások 54, a lakos­sági szolgáltatások 60 szá­zalékát végzik. A teljesít­mények bruttó értékének átlagos növekedési üte­me évente meghaladja a 15 százalékot. Az adatok azonban arra is rámutatnak, hogy csök­kent a főfoglalkozású ipa­rosok száma, mert nö­vekedtek az adó- és tár­sadalombiztosítási terhek. Ugyanakkor egyre több a kontár, az illegális iparűző -!-• számuk óvatos becs­lések szerint is jelentős mértékben meghaladja a törvényes keretek között dolgozókét —, akik viszont semmiféle közterhet nem viselnek, károsítva ezzel az államháztartást és olykor a megrendelőt is, ha mond­juk nem tökéletes a vég­zett munka. Létezik tehát egy valós lakossági igény a kisiparo­sok tevékenysége iránt, ellenben az érvényben lé­vő szabályozókkal ez ideig nem sikerült kellőképpen ösztönözni az ipargyakor­lást. Sajnos szép számmal találhatók olyan államigaz­gatási intézkedések is, ame­lyek a jogszabály céljával ellentétes magatartást eredményeznek. Tapasztal­ható az indokolatlan becs­léssé' történő adómegálla­pítás, előfordul szubjektív szemléletű ellenőrző«, és. az is, hogy a helyi tanács nem adja meg a kisiparos­nak a törvény biztosította adókedvezményt. Két esztendeje az Iparo­sok számára kedvezően alakultak a vámrendele- tek, hiszen kedvezménye­sen hozhattak be külföld- • ről gépeket, anyagokat. Ám azóta — mint az élet oly sok más ' területén — változott a helyzet: lé­nyegében megszűnt az im­portáruk behozatali lehető­sége, ami komoly gondokat okoz az egyes szakmák anyagellátásában. A vázolt nehézségek miatt egyre többen monda­nak végleg búcsút, vagy szüneteltetik iparjukat, ki­vált a kistelepüléseken, s ami még fájóbb, a kihaló szakmákban. Cipészt talál­ni például már csak lám­pással lehet, s lejárhatja az ember a lábát, míg szabóra, fodrászra lel. Sok fiatal került az utóbbi időben a szervezet tagjai sorába. A többség megállja a helyét, mert jó szakember, netán tech­nikus, vagy diplomás, ám vannak, akik néhány év után már be is fejezik mű­ködésüket. Amolyan sze­rencselovagok ők. Az ő ne­vükhöz fűződik a panaszok zöme, amit a vállalás nem teljesítése, a rossz munka­végzés, vagy az indokolat­lanul magas számla miatt kénytelen benyújtani a megrendelő. Szomorú tény hogy a szervezethez érke­zett reklamációk 76 száza­léka megalapozott volt, no­ha azok javarészét vala­milyen egyezséggel sikerült lezárni. Van tehát némi alapja a bizalmatlanság­nak, ám általánosítani hi­ba volna. M érföldkő lehet a kis­iparosszervezet életé­ben a mostani küldött- gyűlés, ha sikerül meg­találni a jelen formán be­lül azokat a lehetőségeket, amelyek érvényre jutta­tásával az eddigieknél job ban kénviselhetik az iparo­sok és a gazdasági munka közösségek érdekeit. Fazekas Eszter A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács módosí­totta a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer beruházási programját. A módosítás fi­gyelembe veszi a környezet védelme és fejlesztése érdeké­ben, valamint a megvalósítás határidejében, a műszaki és pénzügyi megoldásokban szük­séges változtatásokat. A kormány áttekintette az elektronikai alkatrészek elő­állításának, valamint a gyógy­szer-, növényvédőszer- és in­termediergyártás központi gazdaságfejlesztési program­jainak 1987. évi feladatait, teljesítésük feltételeit. A kormány határozatot ho­zott egyes társadalombiztosí­tási rendelkezések megváltoz­tatásáról. A Minisztertanács módosí­totta a kisvállalkozások részé­re kifizetett ellenérték adó­ját, a háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadóját és korszerűsítette a társasági adót. A kormány megváltoztatta a vállalkozási és szállítási szerződésekkel kapcsolatos versenytárgyalásról szóló mi­nisztertanácsi rendeletet. ★ A kormányülést követő szó­vivői értekezleten több új­ságíró érdeklődött a bős— nagymarosi beruházás prog­ramjának módosításáról. Bá­nyász Rezső (a Népszabadság kérdésére) hangsúlyozta: a vízlépcsőrendszer alapvető koncepcióján sem az időköz­ben elvégzett vizsgálatok, sem a határozatok nem változtat­tak. A folyamatosan korsze­rűsített műszaki megoldások azonban szükségessé tették az engedélyezési okmány módo­sítását. — A Minisztertanács elé került okmány minden kétsé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom