Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

2 1986. DECEMBER 31., SZERDA Magyar vezetők köszöntése KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő- ^ titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki ^ Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköz- | társaság Minisztertanácsának elnöke január elseje, a í Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az aláb- | bi üdvözletét küldték Fidel Castrónak, a Kubai Kom- ^ munista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a ^ Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa 4 elnökének: Tisztelt Fidel Castro elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsá­nak, a baráti kubai népnek. Népünk őszinte nagyrabecsülés­sel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kubai nép pártjának vezetésével elért. Nagyra értékeljük Kuba aktív külpolitikai tevékenységét, amellyel hatékonyan segíti a vi­lág haladó erőinek igazságos harcát, a nemzeti függetlensé­gért és a társadalmi haladásért, a nemzetközi béke és biz­tonság megerősítéséért. Meggyőződésünk, hogy a közös célo­kon, az internacionalizmus elvein alapuló barátságunk és sokoldalú együttműködésünk tovább erősödik az élet min­den területén. Forradalmuk évfordulóján szívből kívánunk önnek és a baráti kubai népnek további kiemelkedő si­kereket a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásában, a szocialista Kuba felvirágoztatását szolgáló, odaadó tevékenységükben. ★ Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke táviratban üdvözöl­te Flavio Bravo Pardót, a Ku­bai Köztársaság nemzetgyűlé­se elnökét. Ugyancsak távirat­ban köszöntötte kubai part­H uszonnyolc esztendővel ezelőtt, január elsején a karib-tengeri szigetország, Kuba tízmilliós lakossága nemcsak az új évet köszöntöt­te, hanem egy új korszak kéz. detét is. A Fidel Castro ve­zette forradalmi erők győzel­me történelemformáló ese­mény volt nemcsak az or­szág, hanem az egész latin- amerikai kontinens életében. A jelenlegi helyzetben a tennivalókat o kommunista párt ez évi harmadik kong­resszusán fogalmazták meg, s a hosszú távú programot a közelmúltban jóvá is hagyta a kongresszus második sza­nerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Taná­csa. r kasza. E szerint új irányítá­si és szervezési gyakorlatot kell meghonosítani a népgaz­daságban. Nemzetközi téren a Kubai Köztársaság tekintélye roha­mos növekedésének lehetünk tanúi. A szigetországnak meg­becsült helye és szerepe van az el nem kötelezettek moz­galmában is. Gyümölcsözően fejlődnek a magyar—kubai kapcsolatok is. N emzeti ünnepükön szív­ből köszöntjük Kuba népét, és kívánunk neki to­vábbi sikereket! A nukleáris háború veszélye ellen A hatok újévi nyilatkozata A szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalások mielőbbi felújítását, az űr­fegyverkezési kutatások és az atomkísérletek beszüntetését sürgette hétfőn közzétett új­évi nyilatkozatában a hatok csoportja. A nyilatkozatot Andreasz Papandreu görög miniszter- elnök hivatala Athénban hozta nyilvánosságra, az Argentínát, Görögországot, Indiát, Mexi­kót, Svédországot és Tanzá­niát tömörítő csoport nevé­ben. A hatok indokolatlannak ne­vezték az atomkisérleteket, s felszólították az Egyesült Ál­lamokat: vizsgálja felül a nukleáris kísérletekkel kap­csolatos politikáját. A hat or­szág sajnálkozását fejezte ki, hogy a Szovjetunió az 1987- ben végrehajtandó első ame­rikai atomkísérlet után felfüg­geszteni szándékozik egyolda­lúan meghirdetett moratóriu­mát. Mint a nyilatkozat rámutat, Reykjavikban Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára igen közel került ahhoz, hogy megállapodás jöjjön létre az összes atomfegyver felszámo­lásáról. Csalódást keltett vi­szont az, hogy bár mindkét or­szág vezetői előremutató kez­deményezéseket tettek és vá­laszokat adtak, egyetértés nem alakulhatott ki az űrfegyver­kezés kérdésében meglevő né­zeteltérések miatt. Újévi fel­hívásukban így a hatok ismét rámutattak: az űrfegyverek kifejlesztése a fegyverkezési verseny újabb, példátlanul nagyarányú szakaszát indítaná el, s fokozná az atomháború veszélyét. A leszerelés előmozdítására 1984-ben létrejött hatok cso­portja nyilatkozatában végül reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió az új évben olyan tár­gyalásokat folytat, amelyek fegyverzetkorlátozási megálla­podásokhoz, az atomkísérletek ellenőrizhető betiltásához, s nukleáris fegyvertáraik lénye­ges csökkentéséhez vezetnek. Libsnoni tűzszünet — fegyverropogássaf A palesztinokat vádolja az Antal Libanonban kedden folyta­tódtak a harcok a palesztin menekülttáborok környékén, jóllehet a síita milicisták ve­zére hétfőtől kezdődően új­évi tűzszünetet rendelt el fegyveres einek. Mindkét fél azt közölte, hogy a legutóbbi harcokban többen meghaltak, köztük egy hatéves fiú, valamint huszon­négyen megsebesültek. Az Amal síita szervezet fegyveresei a palesztinokra hárítják a felelősséget. ÉV VÉSI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Az áttörés még várat magára Az újszerű gondolkodásmódért meg kell küzdeni minden területen A fegyverzetkorlátozáson kívül előtérben a regionális válságok ügye ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Egy évvel ezelőtt azt írtuk ugyané számvetésnél, hogy a csúcspárbeszéd remélhetőleg folytatódik a következő esz­tendőben. Alig több, mint egy hónappal a genfi legmagasabb szintű szovjet—amerikai ta­nácskozás után, akkor úgy tűnt, nem megalapozatlan az a várakozás, hogy valamikor 1986-ban Mihail Gorbacsov Washingtonba látogat, s ily módon a genfi elvi deklará­ciókon túl, konkrét megálla­podások is létrejönnek a „két nagy” között korunk égető kérdéseiben. Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan talál­kozott ugyan az idén egymás­sal, de nem Washingtonban, hanem az izlandi Reykjavík- ban. Ezen a megbeszélésen — amelyről megtörténte előtt nem győzték hangoztatni, hogy csak amolyan „elő- csúcs”, „munkacsúcs”, amely nem helyettesítheti, hanem csupán előkészítheti a tényle­ges legmagasabb szintű, ko­moly tárgyalást — oly közel kerültek egy átfogó leszerelé­si megállapodáshoz, amelyre soha eddig nem volt példa. Az történt ugyanis, hogy szovjet részről olyan cso­magtervet tettek az asztalra, amely előirányozta minden­fajta nukleáris fegyverrend­szer radikális csökkentését a szigorú kölcsönösség és az egyenlő biztonság elvének maximális megtartásával. S hogy mégis elszalasztották ezt a világtörténelmi jelentőségű lehetőséget, az csakis az ame­rikai tárgyalópartneren múlt. Washington ugyanis ragasz­kodott ahhoz, hogy folytathassa „csillagháborús” programját, amely a fegyverkezési ver­senyt kiterjeszti a világűrbe. Sőt Reykjavik után még nyilvánvalóbbá vált, hogy a hivatalos Washirgton cseleke­deteit mennyire a katonai­ipari komplexumnak nevezett, a fegyverkezési verseny újabb meg újabb fordulóiban érde­kelt csoport határozza meg Szovjet részről ugyanis nem­egyszer közölték, hogy az át­fogó leszerelési terv továbbra is érvényes, s kompromisz- szumként elfogadhatónak ítél­ték, hogy laboratóriumi kö­rülményekre korlátozva folyta­tódjék Reagan úgynevezett „űrvédelmi” programja. A Fehér Ház viszont nemcsak ezt utasította el, hanem visz- szalépett a nukleáris fegyver­zetcsökkentés olyan területein, amelyeken pedig Reykjavík- ban már hajlandónak mutat­kozott a megegyezésre ... A SALT-SZERZŐDÉSEK MEGSÉRTÉSE A katonai-ipari komplexum éppen az év utolsó heteiben szándékosan olyan kihívó ma­gatartást tanúsított, amellyel láthatólag ki akart provokálni szovjet ellenlépéseket. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy ezekre hivatkozva, a közvé­lemény előtt „megindokolhas­sák” a fegyverkezési verseny új fordulóinak „szükségessé­gét”. Ezért először a SALT—2- szerződés korlátainak túllépé­sével megsértették ezt az egyezményt, majd formálisan is bejelentették, hogy nem tartják előírásait többé az Egyesült Államokra érvényes­nek. A Szovjetunió a maga részéről egy olyan kormány- nyilatkozattal válaszolt, amely kinyilvánította: Moszkva megtartja egyelőre ennek az 1979-es dokumentumnak az előírásait, mivel reméli, hogy a megfontoltság és józanság felülkerekedik maid az óceán másik oldalán. Ugyanígy járt el a szovjet kormány az atomfegyver-robbantási kísér­letek moratór urnának ügyé­ben is. Ez az önként vállalt, immár három ízben meghosz- szabbított szovjet kötelezett­ségvállalás december 31-én véglegesen lejár. Washington nemhogy nem csatlakozott a robbantások szüneteltetéséhez, hanem ebben az időszakban nem kevesebb, mint 24 kísér­letet hajtott végre. Szovjet részről ismét rendkívüli mér­téktartást tanúsítottak, s kö­zölték, hogy adnak még egy lehetőséget a Fehér Háznak: csak akkor újítják fel saját kísérleti robbantásaikat, ha az új esztendőben amerikai kísérletet hajtanak végre. Washington még a bejelentés napján kormánynyilatkozattal válaszolt, amely szerint 1987- ben is folytatódik atomfegy­ver-kísérleti programja. Ezt követte hamarosan az első tíz MX típusú földrészközi bal­lisztikus hadászati rakéta hadrendbe állítási. Ezek mindegyike tíz különböző cél­pontra irányítható robbanó­fejjel rendelkezik. AMI OKOT AD A BIZAKODÁSRA A katonai-ipari komplexum gátlástalansága nem jelent azonban teljes mozgásszabad­ságot. A fegyverkezési ver­seny általuk oly hőn óhaj­tott további felgyorsításának vannak úgy nis akadályai. Az Egyesült Államok teher­bírása sem végtelen: a felsró­folt hadikiadások máris olyan rendkívüli deficitet idéztek elő az államháztartásban, amely­re békeévben eddig nem volt példa. A fegyverkezésben nem érdekelt iparágakban tevékenykedő tőkés körök felvetik a fegyverkezési hajsza értelmetlenségét. Hi­szen az új fegyverrend­szerekre, „a másik oldal” elkerülhetetlenül megadja a válaszlépést, s Washington nem tehet szert egyoldalú elő­nyökre. Az egyensúly ugyanis mindig helyreáll a haditech­nika magasabb szintjén, a pusztító arzenál nagyobb mennyiségén. Túl ezen, a Szovjetunió őszinte és nagy­vonalú megegyezési készsége kétségtelenül hatással van a NATO-országok közvélemé­nyére, és nem lehet a nyugati fővárosokból csupán elutasító válaszokat adni a kompro­misszumos indítványok egész sorára. A nemzetközi erővi­szonyok realitása szintén olyan tényező, amelynek ha­tását sem Washingtonban, sem másutt Nyugat-Európá- ban nem lehet számításon kí­vül hagyni, hiszen ennek ér­vényesülnie kell. Szovjet részről nem vélet­lenül hangsúlyozzák tehát, hogy újszerű gondolkodás- módra van szükség a nemzet­közi problémák rendezéséhez. Ez azonban nem teremtődik meg magától — vetik fel a rea­lizmus talaján állva —, ha­nem minden területen meg kell küzdeni érvényesítéséért. I ÁZSIÁTÓL AFRIKÁN ÁT J I KÓZÉP-AMERIKÁIG j Ugyanez lesz nyilván érvé­nyes az úgynevezett „regio­nális válságok” ügyében is. Itt van például az afganisztáni probléma. Szovjet részről eb­ben az évben, párhuzamosan azzal, ahogyan a helyzet kez­dett megszilárdulni, csapat- kivonást hajtottak végre. A szovjet és az afgán diplomá­cia mindent elkövetett, hogy tárgyalásos úton elérje, hogy Pakisztánból az Egyesült Ál­lamok támogatásával az el­lenforradalmárok utánpótlást ne kapjanak. Pakisztánból azonban új, modern rakéta- fegyverekkel látták el az Af­ganisztánba átdobott fegyve­Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az t oldalról.) | fias Népfront Országos Taná- György, a Minisztertanács el- csának elnöke és Katona Im- nöke, Kállai Gyula, a Haza-1 re, az Elnöki Tanács titkára. A kormány új tagjai Berecz Frigyes, Medgyessy Péter és Ballal László eskütétele Ballal László Ballai László 1929-ben szü­letett a Hajdú-Bihar megyei Darvas községben. Sokgyer­mekes parasztcsaládból szár­mazik. 1952-től tagja a pártnak. Tanulmányait 1956-ban fe­jezte be a -Marx Károly Köz­teseket, s így a terrorcselek­mények ismét sűrűsödtek. Washingtonnak azonban előbb vagy utóbb fel Kell ismernie, hogy a kiút csakis a kabuli kormánnyal való tárgyalásos mód lehet a helyi konfliktus­ból való kibontakozásra. Mint ahogy a dél-afrikai fajüldöző rendszer nyílt vagy hallgatólagos támogatásának megszüntetése nélkül sem le­het felszámolni a jelenlegi feszültségi gócot a világnak e részében. Az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa fele­más „intézkedései” a Botha- kormányzat ellen ugyanis csak bátorítólag hatnak Pre­toriára, hogy folytassa „meg­torlónak” nevezett hadműve­leteit Angola és Mozambik ellen. Ugyanígy Közép-Ame- rikában csak akkor szüntet­hető meg a feszültség, ha Wa­shington felhagy azzal a ma­nőverezéssel, amellyel meg akarja buktatni Nicaragua törvényes kormányát. Az irá­ni titkos fegyverszállítások hasznából a nicaraguai „kont­ráknak” juttatott washingtoni segély nagy port kavart az amerikai fővárosban, s a bot­rány várhatólag tovább da­gad, ha januárban összeül majd a kongresszus, s ki tud­ja még, hogy mit derítenek fel még az ügyben a vizsgála­tok. A Reagan-kormányzat- nak fel kell ismernie, hogy a Nicaragua által támogatott béketervvel szüntethető meg a közép-amerikai feszültségi góc. Ennek sarkalatos pontja, hogy ne nyújtsanak több tá­mogatást a kontráknak, sőt utasítsák ki őket a Nicara­guával határos országokból. összegezve: az év végi vi­lágpolitikai kitekintés bo­nyolult, ellentmondásos hely­zetet regisztrálhat. Azok a té­nyezők, amelyeket bizakodás­ra jogosítóknak jellemeztünk, élnek és hatnak az 1987-es esztendőben is. De az új gon­dolkodásmód, amiről írtunk, nem jön létre önmagától, ha­nem csakis akkor, ha megte­remtjük előfeltételeit. Nem bizonyos, hogy ez éppen 1987- ben történik meg majd, de előbb vagy utóbb mindenkép­pen érvényesülnie kell. Árkus István gazdaságtudományi Egyete­men, ahol általános közgazda diplomát szerzett. Dolgozott a Mohácsi Járási Tanácsnál, a párt Budapest IX. kerületi, illetve a Marx Károly köz­gazdaságtudományi egyetemi bizottságán, később az Orszá­gos Tervhivatalban, majd a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának apparátusában.. 1980-tól a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai bi­zottságának tagja volt. A Magyar Közgazdasági Társaság tagjaként is aktívan közreműködött a gazdaságirá­nyítási rendszer korszerűsíté­sében. Berecz Frigyes gerecz Frigyes, a kormány új elnökhelyettese 1933-ban Budapesten született, munkás- családban. A posta műszerész iparostanuló iskolájában szer­zett szakképzettséget. 1949- től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységveze­tői és igazgatói beosztásban. 1981-től a BHG Híradástech­nikai Vállalat vezérigazgatója. 1962 óta tagja a pártnak. 1964- ben a Budapesti Mű­szaki Egyelem villamosmérnö­ki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazda­sági mérnöki szakosító tago­zatát is. 1980-ban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjává választot­ták. Medgyessy Péter Medgyessy Péter 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen 1966-ban szer­zett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezd­te. s azóta ott dolgozik. 1970- től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevé­kenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdései­vel foglalkozott behatóan, közreműködött a közgazda­sági, pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1965- től tagja a pártnak. 1973-ban felvették a Nem­zetközi Állampénziigyi Inté­zet tagjai sorába. A nemzet­közi pénzügyi élet fontos kér­déseiről több elemző tanul­mányt publikált. 1982-ben miniszterhelyettes­sé nevezték ki. Tagja a Ma­gyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztálya elnök­ségének. Történelmi személyiség volt Elhunyt Harold MacMillan Hétfőn, 92 éves korában, rö­vid betegség után elhunyt Harold MacMillan, egykori brit miniszterelnök. A neves kon­zervatív politikus 1957 és 1963 között viselte a sziget- ország kormányfői tisztét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom