Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

me. DECEMBER 30., KEDD Egyházi múzeum A Magyar Orto­dox Adminisztrá­tora. a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács és a Borsod Megyei Múzeum igazga­tósága összefogá­sával, mintegy hétmillió forint költséggel elké­szült Miskolcon a Magyar Orto­dox Egyházi Mú­zeum. A négy he­lyiségből álló mú­zeumban 220 egy­háztörténeti ex­po nátumot: egy­házi szertartási kelléket, írásos do­kumentumokat helyeztek el. Társadalmi összefogással épül Thury Józsefről nevezték el Az idős nagymama derítette ki Makád Ráckevéhez köze! fekvő, 1380 lelket számláló k>s község. Mi tagadás, utcáin egy-egy eső vagy havazás után oiykor bokáig ér a vendégima- rasztaló sár. Az épületek sem igazán módos falura vallanak. De hogy az itt élő emberek lelkesek és törekvőek, azt minden szónál jobban bizo­nyítja egy, a többi közül min­tapéldaként kitűnő épület: az augusztusban átadott új isko­la. A társadalmi összefogássá! felépített kulturális intézmény a közelmúltban bensőséges ün­nepség keretében vette fel a falu szülöttének, Thury Jó­zsefnek, a nevét. Pataky Ferenc, egykori rek­tor tanító, honismereti kutatá­sai során fedezte fel, hogy 125 évvel ezelőtt itt született Ma­kádon az iskola névadója. Az már csak merő' vél étién, 'hogy szülőháza pontosan az új is­kola helyén állt. Matis Károlyné tanítótól tu­dom meg, hogy Thury József az elfeledett nagy tudósok, sajnos egyre szélesedő köré­hez tartozik. Akadémikus volt, egyetemi tanár, több nyelven beszélő neves orientalista, azonkívül Vámbéry Ármin ta­nítványa. Jelentős eredménye­ket ért el a magyar és a tö­rök összehasonlító nyelvtaná­nak művelésében, ö fordította .le, a szigetvári ostrom egyik török szemtanújának. Szelani- ki Masztalának, hiteles beszá­molóját a harcokról. Emlékére a környék temet­kezési szokásainak megfelelő­en most egy kopjafát állítot­tak fel az iskola udvarán, s rövidesen mellé kerül a róla készült dombormű is. Ösztöndíj, emléktűra Elismerés illeti az iskola ve­zetőségének kitűnő ötletét, ne­vezetesen, hogy a szülői mun­kaközösség által minden év­ben megrendezett bál nyere­ségéből, Thury-ösztöndíjat ala­pítottak, amit egyelőre egy, le­hetőségeihez és körülményei­hez mérten jól tanuló, szor­galmas gyerek kaphat. Ta­vasszal Thury-emléktúr át ren­deznek. melynek során felke­resik azokat a helyeket, ahol névadójuk életében megfordult az országban, maid Kiskunha­lason megkoszorúzzák a sír­ját. Suhaj József igazgató kalau­zolt végig a fővárosi mérték­kel is nagyon modern iskolá­ban. A természettudományok oktatására szolgáló tanterem­ben szemem-szám eláll a cso­dálkozástól, annak felszerelt­sége láttán. Maga az épület is hihetetlenül hangulatos, tető- térbeépítéses formája esztéti­kailag is rendkívül tetszetős. Ami szintén nem mellékes, a széles ablakok megfelelő fény­erőt biztosítanak. A festésnél felhasznált színek Összhangja a legkényesebb ízlést is ki­elégíti. Jogos az. igazgató tréfásnak szánt megjegyzése, hogy az ő gyerekeik környezetismeret munkafüzetükbe, a híres éní­tészek címszó alá. Steindl Im­re neve mellé közvetlenül. Pal­lér András és Radn István ne­vét írják, az épület terveit ugyanis a Pest Megyei Taná­csi Tervező Vállalat e két fia­tal munkatársa készítette. Az eredeti elképzelések sze­rint többszintes lett volna az iskola, de a költségek láttán azt rögtön el is vetették. A két fiatal tervező munkájának külön érdeme, hogy bebizo­nyították: a költségek megta­karításából nem feltétlenül kö­vetkezik az esztétikai minő­ség romlása. Megmozdult a falu Bizony akadtak ellenzők is, mondván, minek Makádon egy ilyen színvonalú iskola! A .„sú­góktól” tudom, hogy ßuhaj Jó­zsef makacsul ragaszkodott hozzá, az iskola ne csak be­lülről legyen a „tudás temp­loma”, de kinézetében is hir­desse a haladást, az előrelé­pést. * Egyébként is rettentő -hagy szükségük Volt már erre az épületre, hiszen az odajáró száznyolcvan gyereket idáig három utcában, négy különbö­ző házban kényszerültek elhe­lyezni, A napközis ebédlő cél­jára pedig egy lakást kellett kibérelniük. Így most egy műszakban ta­níthatják elsőtől nyolcadikig az összes nebulót, két osztály kivételével, akik még mindig a régi, úgynevezett Tóparti épületbe járnak. Viszont ezt is felújították, az elavult, régi bútorzatot kicserélték. A mai, pénzben szűkös idők­ben, indokolta kérdés: hogyan tudták mindezt megvalósítani? Nos úgy, hogy — bár a kü­lönböző szervektől kapott pén­zeket ők sem mellőzhették — megmozdult az egész falu. A gyerekektől a nyugdíjasokig, szabad idejének feláldozásá­val, mindenki kivette a ré­szét a közös munkából. Makád lakosai több mint 3500 óra társadalmi munkával járultak hozzá, hogy gyermekeik, az egykori felekezeti iskola helyi­ségei után, végre korszerű, tiszta, egészséges építményben tanulhassák a betűvetést, ala­pozhassák meg a jövőjüket. A 73 éves kőműves, Fábián László — mint mondotta — egyszerűen kötelességének érezte, hogy amennyire képes, segítse az unokája tanulási le­hetőségeit. Ö is, de még az apa is a régi iskolába járt, ismerte annak minden hátrá­nyát, így hát első szóra jött, s örömmel dolgozott a falak emelésénél. Ács Lajos, az Aranykalász Mgtsz gépkocsivezetője inkább segédmunkásként jeleskedett. ■Perisze többször ígénybevették,. a saá'lMtó#nál is.. Szívesen tet­te, hiszen azonkívül, hogy ha­todikos lánya és elsős fia ide jár, nemsokára az óvodás kis­lány is követi őket. Azt már csak érdekességként jegyezte meg, hogy.az idős nagymama kiderítette: a névadó Thury József az ő mamájának volt a nagybátyja. Eljöttek megnézni Kedves színfoltja volt az is­kola megnyitóünnepélyének a falu öregjeinek részvétele, ők még mindnyájan a régi, isko­lába jártak, s eljöttek meg­nézni, mit készítettek fiaik, lá­nyaik az unokáknak, déduno­káknak. Gálik István Együtteseink a világranglistán A tanúházakat meg kell őrizni Tanúfalnak nevezik a szak­emberek azt a talaj metszetet, amelyet a feltárás befejezté­vel szabadon hagynak, hogy szemléltethesse az évszázadok alatt egymásra rakódott ré­tegeket. Ennek alapján tanú­házaknak nevezhetnénk azo­kat a többszáz éves népi la­kóházakat, amelyek túlélték a történelem viharait, s feltár­ják az utókor előtt őseink életmódját, lakáskörülmé­nyeit. Székesfehérvári példa Ezek az épületek olyan kul­turális emlékek, amelyek meg­őrzésére az elmúlt évtizedben külön figyelmet és pénzt for­dított a műemlékvédelem. S egy sikeres kezdeményezés bi­zonyítja, ma már nemcsak a szakemberek, hanem az egész társadalom magáénak érzi örökségeink megőrzésének ügyét. Másfél éve. az Ikarus székesfehérvári gyára kezde­ményezte az egy üzem, egy műemlék mozgalma^ amely­nek keretében ők maguk fel­vállalták a Rác-templom mel­lett 12 műemlék lakóház egyi­kének felújítását. S maguk a műemlékvédelem gazdái sem hitték, hogy a lelkes Ikarus- dolgozók a többi 11 épületnek is gazdát találnak. Mégis akad­tak vállalkozók Székesfehér­váron, akik felfedezték az épületegyüttesben rejlő kultu­rális értéket és az üzleti lehe­tőségeket is. A Tejipari Vál­lalat a tatarozást követően tej­boltot, a vendéglátósok halász- csárdát nyitnak majd a pat­ron álásra elvállalt épületben, sőt még a pénzhiánnyal küsz­ködő Moziüzemi Vállalat is A lenni vagy nem lenni kérdése r A * Megjelent a Cigány Újság A nemrégiben megalakult Magyarországi Cigányok Kul­turális Szövetsége példás gyor­sasággal jelentette meg önálló lapját, a Cigány Üjságot. Az első szám mondandója szük­ségképpen egyezik a ■— nem csak a szövetség által — dek­larált céllal: mindent meg kell tenni a cigányság kultúrszint- jének" emeléséért. Ahogy La­katos Menyhért fogalmaz ve­zércikkében, ez a lenni vagy nem lenni dilemmája, vagyis a cigányság sorskérdése. Egyet kell értenünk vele, hi­szen a magyarországi cigány­ság- 80 százaléka képzetlen se­gédmunkás és ugyanilyen szá­zalékban nem végezte el az Rádiófigyelő A HÉT EMBERE. Ebben a tízperces műsorban, azt gon­dolná az ember, hogy olyan személyiséggel ismerkedhe­tünk meg, aki valamilyen szempontból követésre méltó, mintaként állhat mindany- nyiunk előtt. Az, hogy ennek az adásnak nem sikerült ezt a hivatását betöltenie, nem a debreceni Gördülőcsapágy Mű­vek harminc év.e becsületesen dolgozó fűtőjének a hibája. A riporter választása biztosan nem véletlenül esett rá, mun­kája alapján nagy valószínű­séggel megérdemelten terelő­dött rá a figyelem. Kinek a hibája, hogy egy lapos, sem­mitmondó, kisiskolás szinten társadalmi problémákat emle­gető, a bemutatandó személyi­séget háttérbe szorító beszél­getés kerekedett? Kapusi Ró­zsa tanmesébe illő kérdései nem is válthattak ki más vá­laszokat. Igen, a riporter lel­kén szárad, hogy nem sikerült vonzó, követendő példaképet, egyéniséget bemutatnia. A fűtőről magáról szinte semmi egyénit nem tudunk meg; azt igen, hogy sokat dolgozik, sőt éjjel-nappal, a szolgáltatás ál­landó készenlétet igényel, hogy szakszervezeti bizalmi akit nem szeretnek, mert minden­ki idegenkedik attól, aki ren­det és fegyelmet tart, hogy eb­ben az országban minden má­sodik ember iszik, eluralko­\ dott az ivászat..., hogy ne so­roljam tovább. Nem hiszem, hogy ennek a műsornak az lett volna a cél­ja, hogy megmosolyogjuk a harminc éve dolgozó becsüle tes munkásembert. Az sem, hogy az ő szájába adjuk, s a kérdésekkel együtt sugallják az országunk problémáit se­matikusan summázó, agyon­csépelt közhelyes válaszokat. Sajnos mégis így sikerült. Á SZONDA karácsonyi adá­sa, a Még mit nem? és a Töb­bet ésszel című műsorok vi­szont színvonalasan tekintet­tek vissza az elmúlt év orszá­gunkat sújtó, izgató problé­máira. Ezeknek a műsorok­nak erénye, hogy árnyaltan, a történelmi pillanatoknak meg­felelően, politikai felelősség­tudattal elemezték legfonto­sabb gondjainkat. Szó esett az energiatermelésünkről, a tele­fonhelyzetről, a közügyek in­tézésének újításairól, az orvo­si ellátás, gyógykezelés nehéz­ségeiről, a biotechnológia jö­vőbeni szerepéről, a számítás- technikáról és ezzel összefüg­gésben műszaki-gazdasági megújuló képességünkről. Fi­gyelmemet, a mindkét műsor­ban szereplő, orvos-biológiai problémák kötötték le a leg­jobban. Az elmúlt évben, ki­csit talán a kelleténél is job­ban, a biotechnológiára tere­lődött a figyelem. A kutatók ironikus megfogalmazásában ez az a terület, amire pénzt lehet kapni. Tény, hogy a jö­vőben a mezőgazdaságot meg­reformáló felfedezések várha­tók ezen kutatástól, de a kri­tika és megfontolás nélküli támogatása visszaüthet, ha nem tartjuk szem előtt, hogy nem témáikra kell pénzt biz­tosítanunk, hanem a tehetsé­ges kutatók számára kell a felfedezés társadalom által biztosítható anyagi eszközeit megteremteni. Ez az első és legfőbb szempont. Szemléletbeli problémákra irányították rá a figyelmet az orvosi gyógykezeléssel foglal­kozó beszélgetések is. A ma­gyar gyógyítás legnagyobb hiányossága, hogy a sokat em­legetett pszihoszomatikus be­tegségi el.tárás; diagnózis és gyógyítás még nem vált ural­kodóvá. A nemzetközi tapasz­talatok pedig azt mutatják, hogy a betegeknek mintegy a fele, lelki eredetű bajok miatt veszti el munkaképességét. Holnap, az év utolsó nap­ján, elgondolkodhatunk azon, hogy társadalmunk bajainak, problémáinak tüneti jelensé­gei, mint az alkoholizmus és a neurózis, miben is gyökere­zik. Az már a következő1 év feladata, hogy ezeket minden­ki saját magában és környeze­tében, ahogy tudja, gyógyítsa Üjj írisz általános iskolát. Nem kell hozzá semmi különös adottság — olvashatjuk «—, csupán egy szerű látás, hogy mindenki megértse, milyen veszélyt rejt magában mind a cigányság, mind pedig a társadalom ré­szére ennek a népcsoportnak a szellemi elmaradottsága. Le­het egy társadalom humánus, megértő, ideológiához ragasz­kodó vagy türelmes, de olyan társadalom nincs és soha nem is lesz, amelyik olyan terhet vállaljon magára, ami a jö­vőjére. saját fejlődésére féke­ző hatással van. Márpedig a cigányság szellemi elmaradott­sága erősen erre utal. Az a tömeg, amelyik képzetlensége miatt csak fizikai segédmun­kára alkalmas, milyen helyet foglalhat el a jövő társadal­mában? Súlyos, ám igaz szavak ezek. De: másként nem lehet. Nyílt, őszinte hang kell a szemlélet megváltoztatásához, az igé­nyek felkeltéséhez, K. L. lág különböző országaiból ér­kező tudósok az utókor mű­emlékvédelmi kultúráját is méltónak ítéljék a Möller-féle tiszteletre méltó kezdetekhez, még sokat kell tenni. A Bu­dapesti Műszaki Egyetemen az OMF megbízásából most ké­szülnek a szükséges munkála­tok tervei. Az OMF a helyi tanács és az illetékes szervek segítségével igyekszik a rom­templomot a hozzáértő ven­dégek kritikus pillantását is álló állapotba hozni. Különö­sen azért lenne nagy jelentő­sége annak, ha az épületma- radványokat, a kőtárat sike­rülnie 1989-re kellőképpen fel­készíteni, mert tavaly, a kul­turális fórum idején hazánk is csatlakozott az UNESCO kon­venciójához, a kulturális és természeti környezetünk vé­delmére. Eddig két hazai ter­mészeti és műemlék együtte­sünk került föl arra a világ- ranglistára, amelyen az em­beriség kulturális öröksége­ként számon tartott értékek szerepelnek. A budapesti Duna- part és a vámegyed, valamint Hollókő várroma és a felújí­tott faluegyüttes találtatott méltónak a nyilvántartásra. A tervek szerint Pécs belváro­sának egyes részeit javasolják a listára legközelebb a szak­emberek, ahol évezredek kul­túrája rakódott egymás fölé. "1989-ben viszont a zsámbéki romtemplom felvételét fogjuk kérni a világlistára, első­sorban a műemlékvédelem tör­ténetében betöltött jelentősé­géért. Szükség van segítségre Hazánk kulturális életének nemzetközi megítélése .és ide­genforgalmunk fejlesztése szempontjából sem mindegy, hány műemléki együttesünket ítéli nyilvántartásra és meg­őrzésre méltónak a világszer- . vezet. Am a nemzetközi elis­meréshez nekünk is kell még tennünk. Többek . között goim*, dot kell fordítanunk arra, hogy Zsámbékon ne csak a templomrom, hanem a többi műemlék is méltó állapotban fogadja 1989-ben a vendége­ket. Ezt pedig, a Szabadság úti VIII. századi védett lakó­házról , például pillanatnyilag még nem lehet elmondani, A tanács éppen megóvása és hasznosítása érdekében már megvásárolta az épületet. Előtérbe kell kerüljön így az Egy üzem, egy műemlék mozgalom, amelynek — mint már említettük — voltak már megyénkben is kezdeménye­zései. Bízunk benne, hogy akad olyan gazdasági egység Pest megyében, illetve a bu­dai körzetben, amely hajlan­dó lesz a székesfehérváriak nyomdokába lépni, s az ICO­MOS szakembereit a zsámbé­ki népi lakóház és romtemp­lom egyaránt méltó állapot­ban fogadhatja majd. Márványi Agnes Művészeti alkotások Szépülnek a közterek Emlékművekkel, szobrokkal, emléicmegőrző, illetve helytör­ténetig témájú alkotásokkal, díszítő plasztikákkal gyarapo­dik jövőre Budapest A Fővárosi Tanács olyan művek alkotásának segítését, ösztönzését tűzte ki célul, amelyek kedvezően alakítják a főváros esztétikai arculatát s hozzájárulnak a lakosság íz­lésének fejlesztéséhez. A spanyol polgárháború hő­se, Zalka Máté halálának 50 évfordulója alkalmából mell­szobrot avatnak a nevét vise­lő téren Kőbányán. E kerület­ben a Béke és barátság park­ban sétányt létesítenek, ahol azoknak a mellszobrát helye­zik el, akik sokat tettek a ma­gyar és a szovjet nép barát­ságáért. Az első szobor Mali- novszkij marsall halálának 20. évfordulójára készül. Az em- lékmegrőző alkotások sorában a IX. kerületben a József At­tila lakótelepen Metky Ödön Mama című kompozícióját ál­lítják fel. A művész Ter- sánszky Józsi Jenőről mintá­zott mellszobrát Kispesten, a Szabó Ervin Könyvtár előtt leplezik le. A VI. kerületi Hu­nyadi téren Derkovits Gyulá­nak, a XI. kerületi Karinthy. Frigyes úton az írónak állí­tanak szobrot. A díszítő plasztikák sorában Makrisz Agamemnon díszkút- ját a VIII. kerületi Kulich Gyula téren, a Józsefvárosi Színház előtt. Varga Imre Vá­rakozók című díszkűtját Óbu­dán, a Hajógyár utcában he­lyezik el. A lakótelepek kép­zőművészeti alkotásokkal való gyarapítására nyílt pályázatot hirdettek ez év júniusában, a művészeknek e hónap végéig kell beadniok pályamunkáikat A nyertes műveket a jövő esztendő elején a III. kerületi Lajos utcai kiállítóteremben mutaják be. A pályázat ki­írói meghatározták a kompo­zíció elhelyezésére kijelölt te­rületeket talált hasznos funkciót saját házikójának: a felújított falak között videotékát fog létesí­teni. Pest megyében is akadtak e mozgalomnak követői. Tápió- szencmártonban a termelőszö­vetkezet vállalkozott a kápol­na karbantartására, az ürömi tanács pedig az értékes mau­zóleumnak viseli gondját, a helyi gazdasági egységek tá­mogatásával. Zsámbékon, a barokk kápolna felújításában vállalt társadalmi munkát a termelőszövetkezet, itt azon­ban akadna egyéb, nagyobb jelentőségű tennivaló is. Zsárn- bék ugyanis nemsokára fontos esemény színhelye lesz, amely meghatározó lehet a település műemlékeinek jövőjét illetően. Javaslat világlistára A tervek szerint hazánkban tartja ugyanis 1989-ben ülését az ICOMOS, az 1964-ben létre­jött nemzetközi szervezet, amely a műemlékek és törté­neti épületek védelmével fog­lalkozik. Az esemény nem­csak a szervezet létrejöttének 25. évfordulója miatt lesz ki­emelkedő jelentőségű, hanem azért is, mert éppen száz esz­tendővel korábban kezdett hozzá Möller István a zsám- béki román kori templom­rom helyreállításához, s e munkálatokat világviszony­latban egyedülállóan korszerű szakmai felkészültséggel vé­gezte. A korát megelőző tu­dós, a ma is példamutató mű­emlékvédelmi munka emléké­re az ICOMOS közgyűlésének részvevői a zsámbéki rom­templom mai állapotát fogják megtekinteni. Ahhoz azonban, hogy a vl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom