Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

198«. DECEMBER 30., KEDD Felmentés, kinevezés Az Elnöki Tanács Papp La­jos rendőr alezredesnek, a Nagykátai Rendőrkapitányság volt vezetőjének a Belügymi­nisztériumban végzett ered­ményes munkája elismerése­ként, nyugállományba vonulá­sa alkalmából, a Vörös Csil­lag Érdemrendet adományoz­ta. A Nagykátai Rendőrkapi­tányság új vezetője dr. Ben- cze József rendőr százados, akit 1937. január 1-jei hatály- lyal rendőr őrnaggyá neveztek ki. Uj olaj- és gáztelepek Tovább kutatnak A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányá­szai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gáz­kutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kiskundo­rozsmai és üllési mezők ki­termelését szolgálja, több kúttal viszont új oiaj- és gáz- telepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal be­fejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Hamaro­san elkészítik a készletbecs­lést, s az erre vonatkozó kü­lön terv alapján megkezdik a terület legjelentősebb kis- mezőjének kitermelését. Olaj- nyomokra bukkantak Móra- halom, illetve Ásotthalom ha­tárában is. Megállapították to­vábbá, hogy a már termelő kiskundorozsmai olajmező te­rülete és készlete is nagyobb, mint eddig feltételezték. Reményekre jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások is. Több szenet bányásznak Folyamatos munkarend összegezték hétfőn az idei termelési tapasztalatokat, eredményeket. Az Oroszlányi Szénbányák párt-, Szakszervezeti és KISZ- bizottságának együttes ülésén Varga Albert vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat dol­gozói eredményes évet zár­nak, annak ellenére, hogy számos akadály — létszám- hiány, geológiai problémák so­ra — nehezítette az egyenle­tes termelést. 3,1 millió ton­na szén termelését előirány­zó tervüket már teljesítették, s ezen felül december végéig még 30 000 tonnát hoznak fel­színre. Ünnep után, ünnep előtt — munkával Raktárban, irodában, műhelyben Rend a lelke mindennek — mondta tegnap főnökünk, és meglobogtatta orrunk előtt a hetitervet. Ebben ugyanis az állt, hogy összeállítást kell készítenünk az üzemünk évzárásáról. Nosza ugrottunk a telefonhoz, s elkezdtük hívogatni a vállalatokat. Abban a biztos tu­datban, hogy bár papíron az év utolsó napjai munka­napnak számitatiak, sok helyen már nem dolgoznak. Így sem vezetőt, sem beosztottat nem tudtunk utolérni, mint ahogy valóban nem vették fel a telefont. Akadt cég, ahol ugyan bent voltak a karbantartók — például a Csepel Autógyárban, de ugye — sajtótörvény ide, sajtótörvény oda — sem a diszpécser, sem más „nem volt fölhatalmazva’’, hogy nyilatkozzon. Azért így sem marad üresen az oldal: sikerült összegyűjtenünk jó néhány véleményt. A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalá­szi szövőgyárában az igazga­tónő, Jokán Petemé felügyel a két ünnep közötti munkára. Bérein kamion — A termelést karácsony előtt fejeztük be, eredeti ter­vünk 9 millió 140 négyzetmé­ter készáruszövet volt, de si­került ennél többet, 9 millió 600 ezret legyártanunk. Mast még a szállítás maradt hát­ra. Ma három kamion indult egyebek között Olaszországba, az NDK-ba és Jugoszláviába felsőruházati szöveteinkkal, s hamarosan a belföldi szállítá­sokkal is végzünk. A igyárban mintegy 150-en dolgoznak a két ünnep között. Nemcsak a készáruraktárban és a kiszál­lításon, de az irodákban is, mivel most végzik a gazdasá­gi év zárásával kapcsolatos el­számolásokat, számlázásokat és felkészülnek az 1987-es esz­tendőre. Ilyentájt történik a nagy­gépek karbantartása, különö­sen a speciális berendezéseké — például a zsugorító-, szárí­tó- és jiggerfestő-gépeké —, amelyek az év végi hajrában túlságosan igénybe voltak vé­ve. A gépek a sor«» um -n Az esztendő utolsó napjai­ban sem szünetel a gazdaság­ban a munka — tájékoztat Légrádi János, a letkési Ipoly- völgye Termelőszövetkezet el­nöke. — Igaz, az utóbbi he­tekben a munkák zöme már nem a határban folyik, hanem a gépműhelyben és az irodák­ban. A többi ágazatban a dol­gozók jelentős része ezekben a napokban vette ki az évi fi­zetéses szabadsága hátralevő részét. Az ősszel használt munka­gépek a szántóföldekről idő­ben a gépudvarra kerültek. Ezzel egyidejűleg megkezdték a gépek hitoafelvételezését és ennek eredménye alapján az alkatrészigények összeállítá­sát. A szerelők a traktorosok­kal közösen javítják a mun­kagépeket Ezt a legszüksége- seboel: a műtrágyaszórók ja­vításával és a szállítójármű­vek műszaki vizsgára történő előkészítésével kezdték el. A vezetők és az irodai dol­gozók a jövő évi tervekhez szükséges megalapozó számí­tásokon, a termelési tervek összeállításán dolgoznak. Meg­felelő ütemben haladnak az 1987. évi termékértékesítési szerződéskötések és a zár­számadás előkészítése. Az élet diktálja Alig száradt meg a tinta a papíron, mely íekelén-fehéren bizonyítja, hogy a Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat túlteljesítette exporttervét. Ér­tékes ez az eredmény, hiszen eredetileg 300 millió forintot terveztek — ez duplája a ta­valyinak —, év közben pedig többletként vállaltak további százmilliót Most a végösszeg 405 millió 790 ezer forint. Mint azt Benkő ÍAszló ke­reskedelmi igazgatótól meg­tudtuk, az utóbbi öt esztendő­ben szépen ívelt a pálya, hi­szen- 1982-ben csupán 19 mil­lióról indultak. Közismert, hogy a Pemü — más termékei előállítása mel­lett — a cipőipart látja el kü­lönböző műanyag talpakkal, sarkakkal. Ceglédi gyárunk­ban ezekből az alkatrészekből készülnek lábbelik, az utóbbi időben a Puma megrendelé­sére is. E kiváló minőségű di­vatos cipők felsőrésze külföldi bőr, ám a különféle talpaik és az összeállítás a hazai szak­emberek munkáját dicséri. — A Puma cégtől kezünk­ben van egy 250 ezer pár te­remi utball-cipőre szóló elő­Építőipari gyorsmérleg Intézkedés a visszaélés ellen Az idei munkát összegező előzetes mérleg szerint az építőipar ebben az évben a stabilizálódás jeleit mutatja: termelése évek óta először nem csökkent, hanem kis­mértékben meghaladta az előző évit, s tovább javult a termelékenység és valame­lyest az építkezések minősé­ge is. A termelésben mind erőtel­jesebben vesznek részt a kis­szervezetek, amelyekből az idén 150 alakult. Ezekkel együtt már több mint 700 ilyen vállalkozás végez főte­vékenységként építőipari munkát, kétszer annyi, mint 1980-ban. Ezzel erősödött a verseny az építési piacon, s a kivitelezők rugalmasabban alkalmazkodnak az igények­hez. A versenytárgyalások alapján megkötött szerződé­sek aránya a teljes szerződés- állományon belül a múlt évi 12-ről 20 százalékra emelke­dett. Ennek további kibonta­koztatását teszi lehetővé az a központi intézkedés, amely a versenytárgyalások rendjének módosításával szigorította a verseny tisztaságának köve­telményeit, hogy visszaszorít­sa a versenytársak érdekeit sértő visszaéléseket. Az építőipar tevékenységé­ben az idén 21,2-ről 22,5 szá­zalékra emelkedett az épület- fenntartási munkák aránya. Az ágazat teljesítette rubelel­számolású építőipari kivite­lét, 8 mintegy 10 százalékkal túlteljesítette konvertibilis exportját. Kedvező az is, hogy a'kivitelező építőipar jövedelmezősége összessségé- ben 1,5 százalékkal növeke­dett. Ezen belül a lakásokat és a kommunális létesítmé­nyeket építő vállalatoknál is javult a jövedelmezőség, de még így is mintegy 900 mil­lió forint értékű veszteség keletkezett. Ezért négy vesz­teséges nagyvállalat pénzügyi helyzetét kellett rendezni, el­sősorban a kivitelezők önere­jéből. Az idei népgazdasági terv 62 500—65 000 lakás felépíté­sével számolt, ami várhatóan az előirányzat alsó határának közelében teljesül. A lakását­adások ütemességében ebben az évben sem sikerült kedve­ző változást elérni, a munkák az év utolsó szakaszára tor­lódtak. A beruházókkal és a tanácsokkal szorosabb össz­hangban kell gondoskodni tehát az építési területek jobb előkészítéséről, s az egyenle­tesebb átadásokról. A megyei ÉVM-vállalatok általában de­cember elejéig teljesítették éves átadási kötelezettségüket. A fővárosban rosszabb a hely­zet, mert a jelek szerint 900— 1000 idei lakás átadása a jövő év elejére húzódik át. A budapesti lakásépítés ösz­tönzésére a fővárosban dol­gozó helyi és vidéki vállalatok a jövő évtől lakásonként 24 ezer helyett 50 ezer forint adókedvezményt kapnak. Ugyanakkor szigorítják a mi­nőségi követelményeket, és csak a hiánypótlásokat köve­tően kerülhet sor majd a la­kások átadására. rendelés — mondja Benkő László. — A ceglédiek való­színűleg nem győzik majd a tennivalókat, ezért bevonunk a munkába néhány nagy ci­pőgyárat is. Az év vége köztudomásúlag a a hajrá időszaka. így van ez a Permiben is, ahol a két ünnep között som állnak a gé­pek, sőt néhány üzemegység­ben december 24-én, illetve 26-án is dolgoztak. — Szerződéseinknek eleget kell tennünk, így hát ezeken a napokon is folyamatos a ki­szállítás — állítja Májcr Já­nos termelési osztályvezető. — Sajnos a közismert gondok miatt az importanyagok be­szerzése nem igazodik a ter­melés üteméhez, vagyis az élet diktálja az év végi haj­rát. Rendes kerékvágásban 12 millió forint a napi termelé­si érték, most 8—9 millió. Jó páran szabadságon vannak, de ezt nem tagadhattuk meg olyanoktól, akik az évben szá­mos szombat—vasárnapjukat töltötték munkával. A hangulat kellemesen új­évi volt Solymáron, s valahol ehhez igazodott a tempó is. De a Pemünek ezúttal van alapja az ünneplésre... Az összeállítást írták: Fazekas Eszter, Surányi János, Tóth Andrea Egerben hétfőn délelőtt nagy részvéttel temették el Kádár László egri érseket A gyászszertartáson a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya képviseletéiben jelen volt Miklós Imre államtitkár, a2 Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke. A magyar püspöki kar tagjai Paskai László kalocsai koadjutor érsekkel, a testület elnökével az élen vettek részt a temetésen. Ott voltak az egyházi szervezetek és intéz­mények képviselői, a papi békemozgalom képviselői, az egri főegyházmegye papjai és hívei. A nem katolikus egy­házak képviseletében Kürti László református püspök. Tisztelgett az elhunyt érsek emlékének több külföldi egy­házi személyiség. Reszt vett a búcsúztatáson Schmidt Re­zső, a Heves Megyei Tanács elnöke, Mészáros Albert, b Hazafias Népfront Heves Me­gyei Bizottságának titkára és Varjú Vilmos, az Egri Váro­sa Tanács elnöke. Az egri bazilikában rende­zett ünnepélyes gyászmi óét és a temetési szertartást Paskai László celebrálta főpapi se-i gédlettel. Kádár Lászlót az egri bazilika kriptájában he­lyezték örök nyugalomra.. Kádár László 1927. szeptember 2-án született Egerben. Teológiai tanulmányait 1945-től a zirci Hittudományi Fő­iskolán folytatta. Budapesten szentelték pappá, s te­vékenységét az egri főegyházmegyóben kezdte meg. Ví. Pál papa 1872-ben veszprémi segédpüspöknek, 1975-ben veszprémi megyéspüspöknek, majd 1978-ban egri érsek­nek nevezte ki. Kádár László több mint egy évtizedes egyházvezetői tevékenysége a különböző vailású és világnézetű embe­rek körében egyaránt megértésre és támogatásra ta­lált. Munkájával eredményesen segítette nemzeti cél­jaink megvalósítását, azt, hogy hazánkban minden jó­akarata ember megtalálja személyes boldogulását, em­beri kiteljesedését. Életműve jelentősen hozzájárult an­nak felismeréséhez, hogy marxisták és katolikusok kö­zös érdekeken nyugvó együttműködése az élet számos területén nagymértékben elősegítheti egymás értékeinek jobb megismerését, tiszteletét, nemzeti egységünk erő­sítését. Széles látókörű, nagy műveltségű ember volt, aki számtalanszor tanújelét adta, hogy mélyen szereti népét, hazáját Kádár László maradandó értéket te­remtő munkásságát társadalmunk széles körű megbe­csülése és tisztelete övezi. A központi elektronikai programra alapoz a HAGY A felhasználd is pénzzel segít — A Paksi Atomerőmű né­gyes blokkjához készítem a nyomtatott áramkörű alaple­mezek gyártási programját a CNC-géphez —■ mondja Srám András el ek trot e-ch alkus. Szemléltetésként felragaszt­ja a polírozott, tükrös asztal­ra a készterméket ábrázoló filmet, beállítja az optikán a forrasztási pontot, progra­moz, és a berendezés az in­formáció szerint, halkan sur­rogva készíti a lyukszalagot. Erről a szomszéd teremben az automata gép századmilli- méter pontosan másolja a rézfóliával borított üveg szö­vetlapra a kívánt rajzolatot, furatokat. Galvanizálás, aranyozás Az elektronikai alkatrészek gyártásának eddig is fontos bázisa volt a váci Híradás­technikai Anyagok Gyára. Egyebek között csaknem há­rom évtizede készítik ezeket az ötletes, miniatürizálást elősegítő nyomtatott áramkö­rű alaplemezeket. Lépést tartva az elektroni­kai ipar fejlődésével, ma már a fototechnikai átvitellel elő­állítható, úgynevezett induk­Főleg a műszakiak bérét nevelték Imponáló eredmények Győzelmi hangulat nélkül upyan, de imponáló eredmé­nyekről adott számot tegnap Szabó István vezérigazgató, a gödöllői Ganz Árammérőgyár vezérigazgatója. Miként meg­tudtuk, annak ellenére, hogy a gödöllői vállalat nehéz helyzete — talán kicsit eltú­lozva is — év közben szóbe­széd tárgya volt a megyében, év végére bravúros hajrával, sikeresen teljesítette kötele­zettségeit. Tőkés exportját — forint­ban és devizában számolva is — 23 százalékkal növelte az előző évhez képest, miközben szocialista exportját és belföl­di eladásait is növelni tudta Minthogy a vállalat létszáma több mint 3 százalékkal csökkent, érthető, hogy ter­melékenysége is nőtt, 14 szá­zalékkal. Az úgynevezett hozzáadott érték 25 százalékkal emelke­dett ebben az évben, a mér­leg szerinti nyereség pedig mintegy 60 százalékkal több az előző évinél. Ezek az adatok elsősorban a gazdasági szakemberek szá­mára jelenthetnek beszédes bizonyítékokat, de a laikusok előtt is nyilvánvalóvá teszik, hogy a vállalati kollektíva 8,5 százalékos jövedelemnöve­kedésének a Ganz Árammé­rőgyárban a termeléssel biz­tosították a fedezetét. A mű­szakiak bérét pedig ennek a többszörösével növelték, hogy ily módon is alapozzák a vál­lalat jövőjét. Bizakodással nézhetnek az új év elé is, hiszen nagyon régen nem rendelkeztek az év utolsó napjaiban olyan nagy tőkés és más relációjú meg­rendelésekkel, mint jelenleg. Munka tehát lesz bőven. A tennivalókat a január 5-i munkásgyülésen vitatják meg a vállalat dolgozói. Cs. S. tív és kapacitív köröket Is magában foglaló alaplemezek -készülnek Vácon. Termékeik között a gépkocsiműszerfal­tól a legbonyolultabb techni­kai és folyamatirányítási rendszerek nyomtatott áram­körű lemezeiig minden meg­található. Látva a korszerű gyártó­berendezéseket, kicsit megle­pődöm, amikor Báli Pál üzem­vezető arról beszél, hogy ma már ezek a berendezések sem képesek a jelenlegi követel­ményeket kielégíteni. — Az elektronikai Ipar az úgynevezett felületre szerelt a'.splemezeket keresi. Ezeket a finom rajzolatú panelek ké­szítését csak a jelenleginél korszerűbb berendezéseken tudjuk előállítani. A gyárfej­lesztési tervében egy világ- színvonalú gyártóbázis ki­alakítása szerepel. Olyan részterületen, mint a galvani­zálás vagy az aranyozás, el­engedhetetlenül szükséges a megújulás,, hogy kifogástalan minőségűek legyenek termé­keink. Nemcsak az előbbi, hanem valamennyi termékcsaládnál törekednek fejlesztésére, a termékszerkezet átrendezésé­re a vállalatnál. — Mi készteti önöket a folyamatos technikai megúju­lásra? — Többek között az Iparág rohamos fejlődébe és a nö­vekvő piaci igények — mond­ja Pádár Sándor igazgató. — Az év második felében kiala­kítottunk egy elektronikai szerelőüzemet, ahol két új termák: az áramfogyasztást mérő órák elektronikai rész­egységét és a különböző tüzelő- berendezésekhez nagyfeszült­ségű elektronikus gyújtóké­szülékek sorozatgyártását kezdtük meg. Olyan elektro­nikai berendezések fejleszté­sén dolgoznak mérnökeink, amelyek hazai termékek­ből, de elsősorban a HAGY- ban készült alkatrészekből szerelhetők össze. Közülük jö­vőre több sorozat gyártását is megkezdjük. Elsőként zöld út Az Elektronikai Központi Gazdaságfejlesztési Program keretében a VII. ötéves terv­időszakban két nagyabb beru­házást terveznek a váciak. A kormányprogramban a tár­caközi zsűri elsőnek fogadta el a pályázók közül a man- gán-cinlc-ferrit üzem teljes re­konstrukciójára vonatkozó el­képzelésünket. E beruházás költsége 160 millió forint, * ha elkészült, ötven százalék­kal növelik az itt gyártott ferrrtek mennyiségét, s jelen­tősen javul majd a termékek minősége és gazdaságosság». A másik pályamű a nyom- tatottáramkör-gyártó fejlesz­tésére vonatkozik. A 90 mil­lió forintos rekonstrukció előkészítése számos kereske­delmi és pénzügyi gond miatt lassan halad. örvendetes, hogy a gyár kezdeményezésére a Vácott készült alkatrészeket felhasz­náló nagyvállalatok is pénz­zel támogatják a HAGY fej­lesztéseit. Döcög az import — Az idei eredmények va­jon megfelelő alapot terem­tenek a továbblépéshez? — Még nem véglegesek a számadataink, de várhatóan 1 milliárd 160 millió forint lesz az árbevételünk, nyere­ségünk pedig több lesz a ter­vezettnél. A tavalyi eszten­dőhöz viszonyítva valameny- riyi népgazdaságáig fontos alkatrész gyártását növelni tudtuk, összességében csak­nem tizenhárom százalékkal. Kevesebb lesz a horgany fél- gyártmányok árbevétele az alapanyagár csökkenése miatt. A tőkés export négy százalék­kal több, mint 1985-ben volt, de ez az idei céltól csak­nem 3 millió forinttal elma­rad. Azt sem titkolta el az Igaz­gató, hogy több területen nem sikerült teljesíteni a tervet. Egyik oka ennek, hogy az importanyagok rendszertele­nül érkeztek a gyárba. Sokat kellett állni a gépalkatrészek hiánya miatt is. Nem rejtet­te véka alá azt sem, hagy a belső szervezettséggel és az anyaggazdálkodással sem elé­gedett a gyár vezetősége. Bár — hatékonyabban dolgozott az idén a kollektíva. Jövőre precíz, körültekintő intézkedé­si tervet készítenek: megszi­gorítják a minőségi követel­ményeket és az anyaggazdál­kodást, mert csak így tudják az exportnövelő elképzelései­ket megvalósítani. Surányi Jánoi Eltemették Kádár László egri érseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom