Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1986. DECEMBER 27., SZOMBAT Televíziós ellenőrzés a vízműtelepen Automatikus vezérlés Versegen Két évre elhalasztva Kartalon még gyűjtenek a művelődési házra Verseg félreeső részén, a Homokost út végén áll egy la­pos tetős, földszintes, vaskerí­téssel övezett épület. Építését tavaly kezdték meg s az idén be is fejezték. Udvarán beton­út fut, a parkosításra kiala­kított területeken pedig tuják, borókafenyők, platánok, rózsa­fák bújnak meg a hótakaró alatt. Egy új létesítmény szí­ve ez: a PVCSV pécéli üzem- mérnökségének vérségi vízmű­telepe. Sokan nem látták még el­készülte után a helybeliek kö­zül sem, legfeljebb azok, akik az ehnúilt hónapokban a kije­lölt szemétlerakó felé jártak. Kár, hogy ennek az egyálta­lán nem eldugni való épület­nek nem sikerült méltóbb he­lyet találni. Ha kívülről ke­vesen láttáik, még kevesebben belülről. Még az elmúlt hét ölt­ben is szorgalmasan folyt itt a munka, nem ok nélkül, a te­lep dolgozói a műszaki át­adásra készültek. Átadásra, amely az eredeti tervek sze­rint csak 1987. augusztus 30-1 határidővel lett volna esedé­kes. Ehelyett nyolc és fél hó­nappal korábban, december 15-én került sor az eseményre. Két tároló A* évtized legégetőbb fel­adata Versegen az egészséges ivóvízellátás megoldása volt. A kezdeti lépéseket még az évtized elején megtette a ta­nács, két mélyfúrású kút ké­szült. Három évvel ezelőtt hi­vatalosan megalakult a vízmű­társulat, s a nagyszabású munka kivitelezésére verseny- tárgyalást írtak ki. A kivite­lezési megbízatást a PVCSV kapta meg. A tervek megvalósítását a vállalat 2. számú építésveze­tősége végezte Melegh László építésvezető irányításával, Ba­lázs Imre tervezőmunkája nyomán. A munkák műszála ellenőrzését Kemény Csaba ve­zette. Az elmúlt év tavaszán az aszódi Gavit mint alvállal­kozó kezdte meg a műtárgyak, járulékos építmények megépí­tését, s ezzel párhuzamosan három kilométer hosszú cső­hálózat lefektetését Mintegy Az utóbbi időben a barát­ság szó átvándorolt szókin­csem azon felébe, melyet a nyelvészek passzívnak ne­veznek. Azaz ismerem a kife­jezést, csak éppen nem, vagy ritkán használom. Miért?. Azért, mert eltűntek a bará­taim, s hogy igazságos is le­gyek, eltűntem én is előlük Miért? A kérdést, azt hiszem, sokan feltehetnék, fel is ve­szik, de kinek válaszolja­nak... Kézenfekvő a szab­ványválasz : a mai. idők nem kedveznek a barátságoknak. Hovatovább gyakrabban hasz­náljuk a közgazdasági kifeje­zéseket, mint a barátságot, a barátot. Megfogyatkoztak az ilyen­tájt szokásos karácsonyi üd­vözlések, kevesebb lap érke­zik a postán is. Néhány hét­tel ezelőtt, a tízéves érettségi találkozóra készülve benéz­tem az egykori második ott­hon, a gimnázium területére. Próbáltam indokokat találni arra. mégis, miért gyűlünk össze majd pár nap múlva mint egy felrobbant üstökös világba szétszóródott meteo­rijai. Két és félszer annyi időt töltöttünk él a ballagás óta külön-különi mint az osztályban együtt, Álltam a Petőfi-szobor előtt és elmo­solyodtam azon, milyen vitá­kat rendeztünk az aszódiak­kal arról, hogy miért néz Bag fél évvel később a PVCSV 10,6 kilométer hosszú csőháló­zat megépítéséhez fogott, s fo­lyamatosan végezte a gépek, gépi berendezések beszerelését is. A munkálatok során a víz­mű épülete melllett két hu­szonöt köbméteres víztárolót alakítottak ki, ahová a két tótból percenként 240 liter vi­zet tudnak nyomatni. Innen a gerincvezetéken ke­resztül a Tatár-dombon meg­épített kétszer ötven köbmé­teres víztárolóba három át­emelő szivattyú juttatja a vi­zet, amelyek teljesítménye együttesen 750 liter percen­ként, vagyis a jelenlegi összes vízhozamot jóval meghaladja. Sikeres nyomáspróba A csőhálózat kiépítésének munkálatait augusztus 20-ra fejezte be a 2. számú építés- vezetőség. Munkájuk gyakor­lati vizsgája következett: a hálózatot nyomáspróba alá he­lyezték. A kivitelezők nagy­szerűen tevékenykedtek, a te­lep dolgozói mindössze három hibát észleltek. Az óriási nyo­mástól a Rózsa Ferenc és a Bihari utcában törött el egy- egy helyen a cső, valamint a Dózsa György úton tapasztal­tak szivárgást. December 15-én az átvevő bizottság a péceli üzemmér­nökség legmodernebb vízszol­gáltató egységét vette át a ki­vitelezőktől. A rendszert olyan Jövőre lesz tízéves a Tájak, korok, múzeumok elnevezésű mozgalom, melyet hazánk megismerését segítő szándék­kal hoztak létre. A játék alapja az volt, hogy a bélyeg­zőhelyeknek nyilvánított kü­lönféle látványosságokat meg­tekintő turisták bizonyos bé­lyegzés összegyűjtése után bronz-, ezüst-, illetve arany- jelvényt kaptak. A mozgalmat céhes játékkal bővítették ki, a résztvevők valamilyen ama­felé a nagy költő. Az aszó­diak Aszódot, én Bagót, a mácsaiak persze Galgamá- csát tartották a világ közepé­nek. Eltelt egy évtized és egyik sem vált azzá. Azért mégiscsak érdekes lesz újra látni a régi arcokat ebben a teljesen átalakult, küjcsínjében megcsinosodott oskolában, régi termünkben, így búcsúztam el akkor a gimnáziumtól és hasonló han­gulatban érkeztem vissza, amikor a többieket is várta példaképünk, az osztályfőnö­künk. A beszélgetés sokkal las­sabban indult, mint öt évvel ezelőtt. Vajon akad-e monda­nivalónk, vagy összejövetelünk kimerül annak a felsorolásá­ban, hogy ki mit szerzett az eltelt időben? Szerencsére az előbbi történt. Bár voltak, akikre az első pillanatban rá sem ismertünk, az el nem kopott, régi tulajdonságok előbb-utóbb felidézték a bol­dog múltat. Mert az biztos, hogy a múlt, a diákévek bol- dogak voltak. Vissza mégsem jönnek. Felnőttünk. Ki így, ki úgy. Kiderült, hogy ha tehetséges az ember, magas fotó automatizáltság jellemzi, amilyennel megyei viszonylatban is kevés telepü­lés dicsekedhet. Az automati­ka lelke egy VM 990-es típusú mikroprocesszoros gép, amely irányítja a tótszivattyúkat, az átemelő szivattyúkat, s ellen­őrzi a víztárolók szintjét. Áram nélkül is A vezérlés áramszünet ese­tén is működik, tehát ilyen szempontból is biztonságos. S ha netán hosszabb áramkima­radás következik be, a táro­lók vízmennyisége — óvatos becslés mellett is — egy napig bőven ellátja a falut. Fáziski­maradás esetén sem követ­kezhet be gépi meghibásodás, az automatikus vezérlés ugyan­is azonnal kikapcsol. Önmű­ködően történik a víz fertőtle­nítése is, amit klórgázadagoló berendezés végez. A víziműtelep és vízmű- rendszer műszaki átadásával az évszázad legnagyobb beru- názasának átadása történt meg Versegen. S bár, ha a köztótak karját megnyomjuk, tiszta, iható víz csorog, a rendszer üzembe helyezésére 1987. május táján kerül sor, akkor kezdődhet meg a már sokak által várt leágazások, a portákra történő bekötések építése, amit a telep szakem­berei végeznek majd el az igénylőknek. Bene Mihály tőr kutatási feladatot vállal­va, a szakdolgozatot megvéd­ve mesterekké válhatnak. I Tavaly megalakult a TKM egyesülete, s a napokban a gödöllői klub létrehozásáról döntöttek. Ideiglenes szervező bizottság alakult dr. Mélykúti Csaba elnökségével. Céljuk a részvétel fokozása a mozga­lomban, a helyi bélyegzőhe­lyek népszerűsítése, különbö­ző programok szervezése. s jól megválasztja az irányt, a fizikából is meg lehet élni. Egyikünk e minőségében már Kínát is megjárta. Másikunk életében az jelentette a nagy változást, hogy Nógrádból Pest megye déli végére költö­zött, s félbeszakított egyetemi évek után még mindig felvé­telizik valahová. Miért? Mind­máig nem találta meg a he­lyét, feladatát. Tisztelem őt is és meg merem kockáztatni a kijelentést, lehet, hogy mások is ekképp cselekednének he­lyesen, érezvén, hogy tovább­fejlődésük előtt bezárult a kapu.' Aki eljött, szinte mindenki 6Zóba hozta a pénz*, ha nem is nevezvén nevén. Mintha túlzottan nagy helyet foglalna el életünkben. A vele járó túlmunka fáradalmait viszont mindegyikük nevén nevezte. Volt, akin meg is látszott a hajtás ára. Lakni viszony, a gyerekeket nevelni kell vala­hogy, Nem lehet mást válasz­tani. Gyerekek. Azért ez a téma előbb került napirendre, mint a pénz. Egy matemati­katanárnő és legjobb barátom felesége is úgy vélekedett, Sokfelé jártam már, több községben érdeklődtem a településfejlesztési hozzájáru­lás fizetésének mikéntjéről. Mégis meglepetést okozott számomra a Kartalon tett lá­togatás. Itt is feltettem a szo­kásos kérdéseket: mennyit szavaztak meg, mire kívánják költeni, milyen kedvezménye­ket adtak? Rövid, tömör fe­leletet kaptam: nemleges mindenre a válasz. Sőregi János tanácselnök azonnal meg is magyarázta ennek a kijelentésnek az ér­telmét. — Mi a tehót egy új mű­velődési ház építésére szavaz­tuk meg, mivel a jelenlegi olyan rossz állapotban van, hogy feltétlenül szükségünk van egy korszerűbbre. Igé­nyeltünk az Országos Közmű­velődési Tanácstól is nyolc­millió forintot erre a célra, de tisztában voltunk vele, el­kezdeni tudjuk, befejezni azonban már nem. A lakos­ságot nem szabad becsapni, úgyis eléggé túlterheltek, ezért a testület úgy döntött, két évre elhalasztjuk a teho fizetését. 1986—87-ben senki­nek nem kell fizetnie. Utána majd felkeressük azokat a vállalatokat, ahol a kartaliak dolgoznak, tőlük Is kérünk segítséget. — Ez alatt a két év alatt sem pihenünk. Az utak, dák építésére helyezzük hangsúlyt. Sok kilométert megépítettünk már, természe­tesen mindet lakossági támo­gatással. Kulékavicsot terí­tünk az útra, a mentőautó­nak, áruszállító kocsinak nem kell sárban közlekednie. Kö­rülbelül másfél kilométer nincs még kavicsozva a köz­ségben. Van olyan utcánk, ahol a kavicsra salakot hor- dattak a lakók, így olyan si­ma lett, mint az aszfalt. — Az újtelepiek régi kíván­sága egy ABC-áruház, ez is terveink között szerepel. Az élelmiszerboltjuk kicsi már, bővíteni nem lehet, más cél­ra fogjuk majd használni. Tudjuk, mennyire fontos a jó ivóvíz. Nemrég olvashat­tuk oldalunkon, nagyon vár­ják már Veresegyház lakói is, hogy a nitrátos kutak helyett vezetékről kaphassák minden­napi folyadékukat. A közsé­gen keresztülhaladó vízellátá­si rendszert a Duna Menti Regionális Vízművek bal parti igazgatósága építi ki. Ez az úgynevezett északi ég Vácról kapja a vizet,, és Őrbottyánon, Veresegyházon, Erdőkertesen, Szadán át ér majd Gödöllőre. A megépült vezetékeket, me­dencéket, átemelőket elkészül­tük után folyamatosan adják át a szakembereknek. Most legutóbb éppen Veresegyhá­hogy nem érzi nyűgnek a gyest, mi több, még örömöt is okoz nekik. Azt sem érzik, hogy közben lemaradnának a világtól. Űjgazdagéknál szo­kás a második gyermeket szülő asszonyra mondani, hogy mint a nyulak, úgy sza­porodnak. A mi osztálytalál­kozónkon ezt senki sem mondta, senki sem érezte. Egy pár még a harmadik gyerme­ket is fontolóra veszi majd, ha hiányozni fog a csecsemő­nevelés terhe, öröme az apu­kának és anyukának. Ez azért nálunk sem általános véle­mény. Elteltek a találkozó órái, s közben kivel-kivel elbeszél­getve, örömmel állapíthattam meg, a legtöbben megtaláltuk a hozzánk való társat. Még az is lehet, hogy a fiúkat a feleségük, a lányokat a fér­jük alapján felismerném Egykori jó közösségünk tagjai tehát a robbanásnak beillő szétválás után többnyire nem maradtak egyedül. Szomorúan tapasztaltuk viszont, hogy az osztály fele hiányzott. A talál­kozót követő napokban egyi­küktől ezt hallottam: akivel akarok, azzal úgyis találko­zom. Barátom, arra nem gon­doltál, hogy mi tegyen az, aki veled szeretett volna beszél­getni? B. G. — Előtérbe helyeztük a kör­nyezetvédelmet is. Január el­sejétől be akarjuk indítani az intézményes szemétszállítást. A kocsit már megvettük, so­főr és rakodómunkások je­lentkezését várjuk. Megbe­széltük a boltvezetővel, le­gyen mindig húsz-harminc kuka raktáron, ne kelljen az embereknek Pestre menni be­szerezni. — Szeretnénk, ha pedagógus törzsgárda alakulna ki a köz­ségben. Letelepedésük segíté­sére huszonegy háztáji földet parcelláztunk. A hatszáz négy­zetméteres telkeket eszmei áron, 2500—3000 forintért vá­sárolhatják meg. Az építkezés­hez az OTP hitele mellé száz­ezer forint vissza nem téríten­dő kölcsönt ad a tanács, azon felül még ötvenezer kis kama­tozásút. Bizonyos szerződést kötünk majd a pedagógusok­kal, ennek szövege most van kidolgozás alatt, a januári ta­nácsülésen tárgyaljuk. Tehát Kartalon továbbra is megy minden a maga út­ján, az emberek élik szokásos életüket. Épülnek az új laká­sok, a hozzájuk vezető utak és a bolt. Egyetlen dologban különböznek csak a kör­nyékbeli falvaktól: a la­kosság hatvanhárom százalé­ka által megszavazott ezer fo- telepüiésfejlesztési hoz­zájárulást két évig nem kell fizetniük. B. E. Sorsolás A Skála-Coop országos sor­solása mellett idén először az augusztustól 500 forint felett vásárlók körében házi sorso­lást is rendeztek a gödöllői áruházban. A csaknem nyolc­vanezer beérkezett szelvény tulajdonosai közül elektromos palacsintasütőt, kávéfőzőt, vá­sárlási utalványokat nyertek a szerencsések. A fődíj egy Junoszty televízió volt. zon történt egy ilyen műszaki átadás. A DMRV tervei sze­rint a következő év első ne­gyedének végén tarthatják a próbaüzemet, ekkor már vizet szolgáltatnak az említett négy községnek és Gödöllőnek is. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvilluszt­rációi, megtekinthető az elő­térben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, A gödöllői mű­vésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. ATE-sportcsarnok Válaszfüggcny A tenisz kivételével — mi­vel ahhoz nem elég magas — szinte minden tornatermi sportág űzésére alkalmas az Agrártudományi Egyetem sportcsarnoka. Minden pa- lánkja mozgatható, és 112 ref­lektor gondoskodik a világí­tásról, melynek révén színes televíziós közvetítésre ugyan­csak megfelel a létesítmény. Mindezek ellenére is, lehet még mit tenni a kellő haszno­sítás érdekében. Most válasz­függönyt készítenek, mert an­nak segítségével egyszerre két csoport óráját tudják meg­tartani a teljes nemzetközi méretű csarnokban. üTMoMS Az első lovashadsereg. Két­részes, színes, magyarul be­szélő szovjet történelmi film. Csak 6 órakor! i Szombati jegyzet* Számvetés A nehezén már tűi jutot­tunk. A karácsony elmúlt. A szeretet ünnepén nem feledkezhetünk el szeret­teinkről, mindenki meg­kapta az ajándékot, papa, mama, gyerekek. Talán ju­tott pár kedvesebb szó az idős szülőknek is, most bé­késebben viseltük el jelen­létüket. A magányosak azóta elfelejtették az egye­düllét, a társtalanság fáj­dalmát, újra emberek kö­zött dolgoznak. A karácsonyfa ott áll feldíszítve, alatta még ta­lálható egy-két kibontott csomag, a lemezeket, ka­zettákat meghallgattuk, a gyerekek felépítették a Le- go-várat, elaltatták babá­jukat, talán az autónak is eltörték a kerekét. A bejg­lire rá sem tudunk nézni, és fájó szívvel gondolunk a következő hetek fogyó­kúrájára, valamint üres pénztárcánkra. Pár nap még, s újabb próba előtt állunk. Szokás szerint megkezdjük az ün­nepélyes ígérettételeket. Férjnek, feleségnek hűsé­get esküszünk, és biztosít­juk nagyobb megértésünk­ről. Jövőre fiunkat, lá­nyunkat segítjük a tanu­lásban, szigorúbban vesz- szük elcsavargásait. Uta­zásaink során udvariasan átadjuk a helyet a nyugdí­jasoknak, kismamáknak. Számba vesszük azt is, mit valósítottunk meg az óesztendőben. Sorra kerül kudarcaink és sikereink felelevenítése, most jövünk rá, mit és hogyan kellett volna csinálni — akkor. A naptár, jegyzeteink lapoz­gatásakor kiderül, sok adósságunk maradt. Ké­nyelemből vagy lustaságból mások számára fontosnak vélt dolgokat nem írtunk meg. Terület járásainkon néhány intézményt nem kerestünk fel, pedig érde­mes lett volna. Keveset foglalkoztunk a kisembe­rek problémáival, holott őértük is vagyunk. Rengeteg megiratlan té­ma hever fiókunk mélyén is. Már nem is lehet kibo­gozni, mi ennek az oka. Milyen szép, lírai hangvé­telt adhatott volna például a hűségről szóló jegyze­tünknek a talált két kis cetli. Az egyiken az a pók van megörökítve, melyet agyontaposott párjának te­temén találtunk. A másik egy élő, dús lombú fára emlékeztet. Ágai között tartotta elszáradt társát, nem engedte földre dőlni. Azt sem írtuk meg, mennyi bosszúságot okozott egy-egy nyomdahiba az új­ságíróknak és az olvasók­nak, de arról sem beszél­tünk, mennyi gondot for­dítanak a nyomdászok az összefirkált, olvashatatlan kéziratok szedésére. Nem eléggé viseltük szívünkön a magyar helyesírás szabá­lyainak betartását sem. Mi. is követtünk el tévedése­ket, emellett nem ostoroz­tuk másokét. Tűrtük az egyre jobban elharapódzó divatot, mondaton belül az egyes és többes szám ke­verését. Nem emeltünk ki­fogást azon nagyvállalat ellen sem, amelyik a tévé­reklámban hatalmas be­tűkkel Cord szoknyát és Cord nadrágot kínált. Türelmesek voltunk a névtelen levélírókkal és azokkal szemben is, akik feleslegesen rabolták saját igazuk tudatában időnket Nem éreztettük komolyan a bürokratizmus iránti haragunkat. Ráadásul meg­értettük azt az ügyintézőt, akinek ki kellett vizsgálnia egy feljelentést, mely sze­rint hápognak a szomszéd kacsái. Kezdhetjük a fogadko­zást. Szeretni, tisztelni fog­juk embertársainkat, a diákok csupa jó jegyet szereznek. Munkahelyén, hivatalában mindenki be­csülettel elvégzi munkáját. Nekünk pedig nem lesz más feladatunk, mint csu­pa szép és jó cikket írni. Báskai Erzsébet ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Nem maradtunk egyedül Emlékek, gyerekek, munka Tájak, korok, múzeumok mozgalom Gödöllőn is lesz klubja jár-I rint a Veresegyház A vizet jövőre ígérik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom