Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

1986. DECEMBER 24., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 5 K IALLITOTERM ÉKBŐL Pályázat A dömsödi tájak harmóniája ^ Bor Pál emlékkiállítása ^ decemberben tekinthető meg a Képzőművészeti Fő- 'á iskola dísztermében. Kéri i Mihály és Somogyi György ^ tárlata Szolnokon, a Hely- í őrségi Művelődési Otthon- ? ban volt látható. Meghatározó forrás Bor Pál festészetünk egyik nagy alakja, aki 1889-től 1982-ig élt és tekintélyes ér­téket hagyott maga után. Fes­tő, grafikus, szobrász, művé­szeti író volt egy személy­ben, aki tanulmányt írt töb­bek között Csáky Józsefről, természetelvűségről és az absztrakcióról, a vonal, a folt, a szín jelentőségéről, a ritmus szerepéről és Egry Józsefről is. Gépészmérnöknek indult, képzőművész lett belőle, s ebben komoly szerepe volt az 1911-es párizsi utazásának. Dolgozott Nagybányán és Gö­döllőn; szemléletét ériritette a finom naturalizmus és a sze­cesszió. öt évet sínylődött in­ternáltként egy francia erőd­ben, ahonnan 1919-ben szaba­dult. Képírásában a könnyedség és pontosság uralkodik, s a zene és a matematika hatása, amelyet kiegészítő tevékeny­ségként egész életében gyako­rolt. 1964-ben és 1970-ben nyílt meg gyűjteményes ki­állítása az Ernst Múzeumban. Bor Pál hosszabb ideig tar­tózkodott Dömsödön, de egé­szen más festői eredményre jutott, mint Szobotka Imre és Edvi Illés Aladár, akiknek művészetében szintén egyik meghatározó forrás a döm­södi táj. Bor Pál megindító áhítattal és megfontolt arányokkal ta­lálta meg ember, állat és táj egységét egy festészettel fo­kozott harmóniával. Kutató szellemisége az absztrakt és valósághű elemeket ötvözte úgy, hogy a látvány költőisé- gét óvta, őrizte, növelte ké­pein. Így torlódnak vonuló te­henei a vízparthoz a naple­mente ünnepi fényeiben, ez­zel a lelkülettel teremti meg Dömsöd tornyának, utcaka­nyarjainak, mellék-Duna- ágainak sajátos légkörét a maga lírájának és kónstruk- tív elképzeléseinek hullám­hosszán. E sorozat könnyed­nek tűnő. mélységében a vi­zuális jegyek áttetszősége és egyedi értéket elért rendsze­re — egy tág egység szelle­mében — olyan közeli törek­véseket és minőségrendet vo­nultat fel, amely Járitz Józsa, Ruttkay György, Gadányi Je­nő eredményeit is meghatá­rozza. Ez a festői és embe­ri tisztázottság az a képi sta­fétabot, amely támpillére a más elveken induló Vecsési Sándor művészetének, aki je­lenleg vált mesterműivel a táj, a dömsödi forrás törvényei­nek „hű meghallójává”. _ In­dokolt lenne Bor Pál emlék- kiállítását dömsödi műveivel Dömsödön is szorgalmazni. Szobotka Imre és Edvi Illés Aladár képeit is együtt mu­tathatnák be Bor Pál alko­tásaival, hiszen ők hárman jelentették Dömsöd első fes­tői triumvirátusát, melyet húsz esztendő elteltével, a 60- as években, a Bazsonyi Arany, Patay László, Vecsési Sándor triász folytatott és folytat ma­gas igénnyel, erővel és ielki- ismeretteL Bátor szemlélet E tájkörzetben, Ráckevén és Szigetszentmiklóson alkot Ké­ri Mihály és Somogyi György. Kéri a ráckevei művelődési központ igazgatója, immár két évtizede kiállító művész, aki önmagához intézett szigorral így ír: „Autodidakta módon lettem festővé, jobbára a ma­gam kárán tanulva”. Sze­mélyazonossági igazolványa számának kezdőbetűit jelöl­ve, gondozott képsíkban tárja fel sorsának vonulatait, mely­nek lényege a küzdelem és a megpróbáltatás, eredménye csupán az esztétikum. A Nagy István-csoport egyik erősségeként abban példa, hogy fejlődése szemléletének bátorságában és eszközeinek egyre magabiztosabb eredeti­ségében gyorsult. Somogyi György negyven­éves. Kocsis László nyomán használható eszményre buk­kant, s becsülettel feltárta le­hetőségeit. Mintha végéhez kö­zelítene e mértani jellegű ter­mészetlátásnak. Megújulást sürget az érték, amit el­ért; megújulást, nehogy meg­torpanás legyen az eredmé­nyekből. Losonci Miklós Magyar Fotográfia 1987 címmel országos pályázatot hirdet a Művelődési Miniszté­rium, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége és az Ofotért Vállalat. A pályázaton részt vehet minden magyar állampolgár, tematikai megkötöttség nél­kül olyan eredeti, kiállításra alkalmas színes vagy fekete­fehér fényképeivel — legfel­jebb 15 darabbal —, amelyek előzőleg pályázatokon nem szerepeltek. A képek nevezési lappal juttathatók el az alábbi címre: Kiállítási intéz­mények — Műcsarnok 1406 Budapest, Dózsa György út 34. A beküldési határidő 1987. január 23. Somogyi György: Kép Tanulmányi verseny A Nemes Tihamérról el­nevezett országos középiskolai számítástechnikai versenyt ebben a tanévben is megren­dezi a KISZ Központi Bizott­sága, a Művelődési Miniszté­rium és a Neumann János Számítógép-tudományi Tár­saság. A versenybe a közép­fokú iskolák III. és IV. osztá­lyos tanulói nevezhetnek be, 1987. január 7-ig, a Neumann János Társaság címén („Ne­mes Tihamér verseny” 1368, Budapest 5. pf. 240.). Ünnepi kulturális kalauz szekötve este 7 órától rendez­nek szilvesztert. Budakeszin, a művelődési központban Baranyai Judit textilművész faliszőnyegeiiből rendeznek kiállítást. Cegléden a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermében szombat délután három óra­kor a békéscsabai Jókai Szín­ház gyermekszíinházának elő­adásában bemutatják a Di­ckens: Twist Olivér című re­génye alapján készült kétré­szes musicalt* az Olivért. y Charles Dickens, az angol 7 irodalom klasszikusa hányatott 4 ifjúságának élményei alapján, Y a társadalmat vádoló kis irá­Y saival kezdte meg írói tevé- z kenységét. Az 1835-ben megje- £ lent Londoni történetek című ^ munkája nemcsak nagy feltű- ^ nést, de — az érintett felső tíz­Y ezer köreiben — nagy felhör­Y dülést is keltett. Igazi népsze- Z rüségét a folyóiratokban, foly­ni tatásokban megjelent Picwick ^ klub című írásával alapozta í meg. E sikere nyomán már Y teljesen az írói tevékenységnek Z szentelte életét. Egymást kö- J vették erkölcsi és anyagi si- ^ kert elért regényei. Legkivá- ^ lóbb alkotásai a Karácsonyi y ének, az önéletrajzként nyil­Y vántartott Copperfield Dávid, Z valamint a Twist Olivér. Ez ^ utóbbit az irodalom minden ^ műfajában számos alkalommal ^ dolgozták föl. Készült belőle Y film, színdarab, s legújabban Z a kor igényének megfelelően Z Lionel Bart feldolgozásában 7 musical is. E mű, amely ^ Dickens humoráról és mély ^ emberszeretetéről ad tanúsá­ig got, fordulatos meseszövésével Z a gyermekeknek és a felnőt­ti teknek egyaránt maradandó 6 élményt nyújt. Gödöllőn, december 28-án a művelődési központban a szil­vesztert megelőző vidám óév- búcsúztatót tartanak a fiata­loknak. December 29-én és 30-án délután 6 órakor a ka­posvári Csiiky Gergely Szín­ház előadásában mutatják be Eugene Ionesco: Különóra cí­mű drámáját. Ugyanezen a napon, este 9 órakor, szintén a kaposvári Csiky Gergely Színház együttese Fed-erico García Lorca: Bernarda Álba háza című színművét adja elő. A főszerepben Jordán Tamást, Lázár Katit, Pogány Juditot és Körmendi Évát láthatjuk. Százhalombattán december 29-én, délelőtt 10 órakor a ka­marateremben a helyi báb­együttes a Hókirálynő című mesejátékkal szórakoztatja a legkisebbeket. Az iskolás kor­osztályoknak ugyanezen a na­pon, délután fél 2 és 3 órai kezdettel a színházteremben Halász Judit és a Bojtorján együttes ad műsort. Vácott, december 25-én a művelődési központban a Du­nakanyar eszperantó csoport délután 5 órától a szeretet ün­nepe jegyében tart találkozót. Az ifjúsági klubban 27-én, szombaton videodiszkóval ösz­Az Iparművészeti Főiskolán 1969-ben szereztem diplomát — mondja Baranyai Judit. — Mesterem Szilviczky Margit volt. Iskoláim elvégzése után a Fővárosi Bőrdíszműipari Vál­lalatnál formatervezőként dol­goztam. Művészi ambícióimat ez nem elégítette ki. 1974-ben budai otthonomban — az egyik szobámban — szövőszéket ál­lítottam fel és a saját elkép­zeléseim szerint a faliszőnye­geket és gobelineket készítet­tem. Nemcsak a tártál ómban, hanepi a technikában is új megoldásokat kerestem. Ezért választottam a csomózással szőtt gobelineket. Kedvenc té­maköröm szoros összefüggés­ben van a természettel. A min­ket körülvevő világ kimeríthe­tetlen kincsestárából merítve olyan alkotásokat szeretnék készíteni, amelyek szimbolikus jelképrendszerükkel kellemes környezetet teremthetnek mindazokban az otthonokban, ahol a falat díszítik. Most a Sziklás tájak című munkámon dolgozom — mondja a fiatal textilművésznő, majd hozzáte­szi: — a szövőszéken a tenger­parti táj és vízi világ gazdag természeti szépségeit kívánom visszatükrözni. Remélem, sike­rül. dezett kiállítást tekinthetjük meg. Szentendrén, a művelődési központban a Rozmaring Tsz és a művelődési központ közös rendezésében Fonay József fa­faragó mutatja bq';var^gJato- san szép'munkáit; különböző .dísztárgyakat és kopjafákat. Szobon. a Börzsöny Mú­zeumban látható Puskás Na­dia textilművész és Puskás László festőművész közös ki­állítása. Y A fiatal művészpár — Pus­^ kás László és Puskás Nadia a ^ Lvovi Képzőművészeti Főisko- ^ Ián kezdte pályafutását. Y — A folklór változatos szín- Z és motívumgazdagsága jó le- Z hetőséget nyújt arra, hogy a ^ magyar, az ukrán és a ruszin ^ nép együvé tartozását kifeje- 4 zésre juttassam, — fejtegeti Y Puskás László. — E motívu- Z mok jó feltételeket teremtenek Z olyan gondolati mélységek ki- ^ feiezésére, amelyek a testvéri­ül ség gondolatát szimbolizálják. 4 Még arra is lehetőséget terem­Y tenek, hogy olyan hétköznapi Z gondolatokat fogalmazzanak Z meg, amelyek az emberek ér- ^ zelemvilágát juttatják kifeje­li zésre. Jól példázza ezt a Ke- ^ resztelő című munkám, amely ^ a fiatalság és öregség érzel- Z meit fogalmazza meg. — Z mondja a festőművész. £ Amit Puskás László festék- ^ kel és ecsettel vet vászonra, ^ azt Puskás Nadia a falikárpi- 4 tok különleges technikát y igénylő módszerével juttatja Z kifejezésre. ^ — A szmes fonalak gazdag ^ változatossága belli thatatlan le- ^ hetőségeket nyújt’az esztétikai 4 igények kielégítése mellett — y éppúgy, mint a művészet más Z ágaiba» — értékes gondolatok Z kifejezésére is. Remélem, a ki- ^ * állításra került falikárpitjaim $ örömet szereznek maid a szo- ^ bi múzeum látogatóinak. Vácott, a Madách Galériá­ban Püspöky István festőmű­vész munkáiból rendeznek tárlatot. Az emeleti galérián Fábry Péter fotóművész alko­tásai láthatók. K. Z, Dunakeszin, az iskolagalé­riában a művelődési központ rendezésében Egy utazó nap­lója címmel Liszt Ferenc éle­tét bemutató emlékkiállítást láthatunk. Érden, a Magyar Földrajzi Gyűjtemény új épületszárnyá­ban Cholnoky Jenő festmé­nyeiből és rajzaiból rendeznek kiállítást a város felszabadu­lásának 42. évfordulója alkal­mából. Gödöllőn, a galériában, a New Yorkban élő magyar származású fotóművész, Su­zanne Szász fényképeiből ren­W. • Kk&wmax* .w.v. .-v-v-w-sá Suzanne Szász-fotókiállítás Gödöllőn bHeti FILMTEGYZETB Akii Miklós Eve Vejmelková (balról), Kovács Ilonka megszemélyesítője az Akii Miklós című új magyar filmben. Annyi más Mikszáth-regény után ezt az 1903-ban írt mű­vet is utolérte a film. Nincs ebben semmi meglepő. Inkább azon csodálkozhatunk, hogy csak most történt meg. A „nagy palóc” könyvei oly rég csábítják a filmeseket, hogy se szeri, se szama az átdolgozá­soknak. Nem csak a népsze­rű író közönségvonzó neve a csalétek. Ennél is nagyobb vonzerő az a remek mesélő- készség, amelyből minden Mikszaih-regenyben oiy sok található, vagy azok a pom­pás alakok, melyeket oiy igen szívesen játszik minden jó szí­nész. Mikszáth-megfilmasítés: biz­tos siker. Az volt már az első komolyabb filmre vitel, az 1917-ben leforgatott Szent Pé­ter esernyője is. És sikernek bizonyultak az új média, a te­levízió Mikszáth-adaptációi is; A fekete város például sok szempontból példamutató vál­lalkozás — és eredmény' — volt. Hogy most: arra a kisre­gényre is sor került, amely­nek megjelente után elég ve­gyes fogadtatása volt, s ami­kor az 1930-as évek legelején színdarabot írtak belőle, sem minden kritika költötte jó hí­rét, annak alighanem az az oka, hogy az AKli Miklós még nem került filmre. Az meglehetősen köztudott, hogy Mikszáth a történetet — mint majdnem minden törté­netét — valóságos alapokra építi. A figura őse anekdoták hőse volt, a német nyelvterü­let szájhagyományaiban szá­mos úgynevezett Mikos-törté- net (a Miklós név hibás vál­tozata) volt ismeretes egy bi­zonyos Akii Miklós diákról, aki agyafúrt, tréfás fickó volt. Létezett Akly család (az Ugo- csa megyei Akii községből származtak). Az anekdoták, meg a szájhagyományok ele­gendőek voltak Mikszáthnak Akii Miklós császári és udvari mulattató (ez a regény teljes címe) történetének megírásá­hoz. S mivel más történelmi tárgyú regényeiben is szívesen szerepeltet udvari bolondokat, a furcsa figura kiválasztása ta­lán írói vonzódással is ma­gyarázható. Mindenesetre az Akii Miklós azért — regényként — több, mint egy kerek anekdota könyvvé bővítése. Az „udvari mulattató” sorsa ugyanis épp annak a Ferenc császárnak az uralkodásához kötődik, aki a napóleoni háborúk korában elég változatos szerepet ját­szott. (Napóleon ádáz ellen­felének indult, majd Napóleon apósa lett, hiszen Mária Lujza főhercegnő, a császár kedvenc leánya feleségül ment a nagy Bonapartéhoz.) Mikszáth még ezt a történetet is beieszövi a nagyjából 18üö—1810 között játszódó regénybe, hiszen az egyik legérdekesebb fordulat éppen az, hogy Mária Lujza esetleg nem is Mária Lujza, hanem a császárért életét ál­dozott Kovács huszárezredes árván maradt Ilonka lánya. (Erről is anekdoták keringtek.) Akii, az udvari mulattató pe­dig olyan kalandokon megy át, amelyek Ferenc császár ké­mény kézzel irányított rend­őrállamában minden gyanús­nak nyilvánított személyre nagy eséllyel vártak: börtön­be csukják, alaptalanul vádol­ják stb., stb. Hogy a végén minden jóra fordul, s az Ilon­ka gyámjául kinevezett Akii Miklós feleségül veszi a gyám­leányt (aki természetesen sze­relmes a nála nem is sokkal idősebb gyámapába), az elen­gedhetetlen slusszpoén. De hogy közben Mikszáth meg- csípkedi az abszolút uralkodói hatalmat, s a Habsburgokra is tesz egynémely gunyoros cél­zást, az is tagadhatatlan (s ez feltehetőleg jólesett a magyar olvasók nagy hányadának ak­kor, amikor I. Ferenc József országolt, de nem mindenki osztatlan örömére. 1903-ban amúgy is dúltak bizonyos bel­politikai viharok, voltak vil­longások Bécs és a magyar po­litikusok között. A filmre vitt Akii Miklós — Révész György írta át, s ren­dezte is — ezt az amúgy is elég könnyed művet még to­vább könnyíti. Jelmezes tör­ténelmi vígjáték lesz belőle, nem túl érdekes fordulatok­kal, nem túl érdekes cselek­ménnyel és nem túl érdekes figurákkal. Szándéka szerint Révész szórakoztató filmnek készítette ezt a munkát — de bizony elég kevéssé szórakoz­tat. Lassan baktató, nagyon gyér humorú, a mikszáthi szí­nes alakokból többnyire egy­síkú papírfigurákat egyszerű­sítő munka ez, és ha a színé­szek egyike-másika (például az első filmfőszerepét játszó, fiatal és rokonszenvesen te­hetséges Hirtling István mint Akii, Gelley Kornél mint Sta­dion gróf, Helyey László mint Ferenc császár) nem tennének többet, mint a megírt szerep­től elvárható lenne, alighanem ez maradna az a Mikszáth- megfilmesítés, amely a koráb­bi sikerek alól kivételnek szá­mít. El tudtunk volna képzel­ni valami acélosabb magyar filmet is a karácsonyi ünnepi bemutatóra. Talán nem volt más készen? Talán ettől re­méltek a forgalmazók kassza­sikert? Nem tudom. Manőverek az V. emeleten Az V. emeleti iroda ablaká­ból — közepes minőségű táv­csövek segítségével — reme­kül megfigyelhető egy aero- bioktornát végző formás leány. A pontos időpontokban kezdő­dő műsor az egyik manővere az iroda férfi munkatársainak. De a másik manőver, bár ke­vésbé látványos, jóval fonto­sabb: ki megy Japánba kikül­detésre? E cél érdekében fúr­ja és faragja egymást a kol­lektíva a bolgár Petar Vasi- lev-Milevin rendező filmjé­ben, hogy a végén, mulatsá­gos vagy kínos fordulatok után, ugyanoda érjünk vissza, ahol elkezdtük: a férfiak táv­csőre tapadt szemmel bámul­ják az aerobiktündért. Mun­kaidőben, munka helyett, már a fúrás pótcselekvését is a kukkolás pót-pótcselekvésére váltva. Szatirikus indíttatású film ez — kár, hogy szatírá­jának éle elég tompa, s még e tompa fegyverrel is csak óvatosan szúr és vág. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom