Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

Oískásipíí!) megyei mérleg Fs-Iylatfása k5iT<kí>’,ik Kitűnő volt a rendezés A gyerekek által beküldött rajzpályázat díjazott alkotásait ki­állították a rendezők. „Elfogultság nélkül mon­dom: tisztelet a ceglédi ren­dezőknek, akik minden elis­merést megérdemelnek a XXII. téli úttörő-olimpia há­zigazdái teendőinek ellá­tásáért. A helyi egyesület, a város politikai és tár­sadalmi szervezetei karöltve a Pest Megyei Tanács sportosz­tályával kifogástalan munkát végeztek. Mind tartalmában, mind külsőségeiben méltó a helyszín az úttörő-olimpia or­szágos döntőjéhez.” Ezeket a dicsérő, elismerő szavakat Farkas Tibor, a Magyar Bir- kozószövetség szakfelügyelő­je mondotta a vasárnapi ver­senyek egyik szünetében. Ki­használva az alkalmat a szak­embertől természetesen egy rövid értékelést is kértünk a szőnyegen látottakról, a ver­seny színvonaláról. — A legjellemzőbb vonása az eddigi mérkőzéseknek ta­lán az volt, hogy a fiatalok végigbirkózták a két menetet, a találkozókat. Ez két dolgot tükröz: a mezőny kiegyensú­lyozott, és előtérbe került a taktika a technika rovására. Hinnék egyrészt örülni lehet, mert akarati, erkölcsi tulaj­donságokban javulás tapasz­talható a gyerekeknél, meg- fontoltabbakká váltak. Más­részt kicsit talán elszomorít a tizenéves iskolások Ilyetén „megfontoltsága”, mert háttér­be szorítja a játékosságot, a tüzet, a lobbanékonyságot a birkózásukban. Végezetül még arra is vál­lalkozott Farkas Tibor, hogy az ügyes birkózópalánták kö­zül két nagyon tehetséges fia­talra felhívja a figyelmünket, mégpedig a dorogi Micskei Lászlóra, aki a 49 kilogram­mos, és a csepeli Gelénesi Nándorra, aki a 63 kilogram­Az úttörő-olimpia 38 kilo­grammos súlycsoportjának bajnoka, a nagykőrösi Balogh Antal. (Hancsovszki János felvételei) mos súlycsoportban jutott a döntőibe. (A szakember éles szemét dicséri, hogy később mindkét úttörő megnyerte a döntőbeli mérkőzését és így olimpiai bajnoki címet szer­zett.) Aki a kétnapos verseny so­rán ellátogatott a ceglédi csar­nokba, tanúja lehetett mind­annak, amiről a szakfelügyelő beszélt. A ceglédiek nagyon komolyan vették feladatukat, hogy az esemény rangjához il­lő módon rendezzék meg ezt az országos olimpiai döntőt. A sportmozgalomban dolgozók és a politikai, társadalmi szerve­zetek képviselői összefogása nyomán meg is feleltek a vá­rakozásnak. Maga a helyszín, a sportcsarnok külsőségeiben, feltételeivel remekül szolgálta ezt a célt. Veres Attila vezér­Srhirilla György meglepetése Jubileumi úszások Megszólalt a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó végén Schirilla György, az ismert egykori hosszútávfutó sport­ember jelentkezett: — A jövő év első hónapjá­ban ünneplem a Budapest— Moszkva futásom 20. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból úszom több folyóban. Decem­ber 31-én 12 órakor Szege­den, az új Tisza-hídtól rajto­lok és az árvízi hősök em­lékművénél érek célba. Ez a táv majdnem 3 kilométer. Ezután Győrbe utazom és a Bába befolyásánál merülök vízbe. A táv itt 1.5 kilométer. Az út következő állomása ja­nuár 16-án Kunszentmárton és a Hármas-Körösöktől in­dulok el. Várhatóan Buda­pesten is lesz úszásom a Du­nában. és itt meglepetéssel rukkolok ki. Az újság még, hogy Belgrádban és Ausztriá­ban is úszom a jeges víz­ben. — Gondolom, sokat edz? — Tegnap hajnalban Zsebi fiam segítségével edzettem, a Római-fürdőtől az Árpád hí­dig úsztam, 43 percig voltam vízben. A Duna hőfoka —4 fok volt. — Ezek szerint a felkészü­lése is különleges? — Igen. Mézet fogyasztok és vegetáriánus ételeket eszem. Aztán szaunázok és futok. Minden reggel edzek. — Milyen időjárás az ideá­lis a folyók átúszásához? — Amikor zajlik a jég, ak­kor fogok neki. Egyébként nem átúszások lesznek a ko­rábbi évekhez hasonlóan, ha­nem úszótávok. Bízom benne, hogy most sem lesz semmi probléma. Nagy Péter János Befejezés — győzelemmel Januárban a Manor jön A Duna! Kőolaj NB Il-es férfi kosárlabdázói idén utoljára , lép­tek pályára, mégpedig Budapesten, az Afor ellen. D. Kőolaj—Afor 95-83 (50-39) D„ Kőolaj: Márton (31), dr. Aracki (6), Dani I. (4), Dani Cs. (30). Miákics (14), 2sere: Baricza (6). Sárközi (4'. A tavaszról előrehozott mérkő­zésen a listavezető Dunai Kőolaj a középmezőnybe tartozó Afor ott­honában vendégeskedett, ősszel Százhalombattán 105-75 aránvban bizonyult jobbnak a Pest megyei gárda és a papírforma alapján most is győzelmi esélyekkel érke­zett a fővárosba. A mérkőzésen végül is minden a terveknek meg­felelően alakult, a jobb állóképes­séggel rendelkező százhalombat- taiak sok mczgással, futással fel­őrölték az ellenfél erejét. Az újabb pontokkal tovább szilárdí­tották vezető helyüket a csoport­jukban. A Dunai Kőolaj menetrendjében most egy Kis szünet következik, majd másodikétól edzőtábor és az első bajnoki találkozóra január 16-án kerül sor hazai pályán a monoriak ellen. Jetével zökkenőik nélkül bo­nyolították le az eseményt. És végül néhány mondat a Pest megyei illetőségű úttörők szerepléséről. A legrövideb­ben talán úgy jellemezhetnénk a teljesítményüket, hogy el­maradtak ugyan a várakozás­tól, de nincs ok a csalódásra. A döntőbe négyen jutottak be, közülük Balogh Antal — Nagykőrös — aranyérmet nyert, az abonyi Csőke János ezüstöt, míg a szintén abonyi Csizmadia István és a Csepel autós Ruzicska János egy­aránt a hatodik helyen végez­tek. Azt már tegnapi szá­munkban is megírtuk, hogy a Pest megyei csapat olyaji fia­talokkal képviseltette magát, akik előtt jövőre is ott lesz a szereplés lehetősége, úgymond javíthatnak a mostani, a ko­rábban megszokottnál talán halványabb mérlegen. Bódi István Cséfay-cmlékverseny Fóti fiaskó A Cséfay Kupa teremkézi­labda-emlékverseny újabb fordulóját bonyolították le Budapesten a BHG sport- csarnokában. A tornán a fér­fiak mezőnyében a Bp. Spar­tacus a Fóti Tsz SE csapatát 34-29 (18-12) arányban győzte le. A nők mezőnyében a Goldberger együttese a váci Forte ellen 25-20 (12-11) arányban diadalmaskodott. A Dunai Kőolaj—BHG SE mér­kőzésen 33-26 (15-9) lett az eredmény a Pest megyei csa­pat javára. 1986. DECEMBER 23. Ben Johnson A leggyorsabb A Los Angelesben megjele­nő Track And Field News cí­mű atlétikai szaklap hagyo­mányos, év végi szavazásán a kanadai Ben Johnsont válasz­tották 1986 legjobb vágtázójá- vá. A leggyorsabb tengerszin­ti 100 méteres eredménnyel rendelkező színes bőrű atléta mögött a nigériai Chidi Imoh lett a második, s az előző évi győztes, négyszeres olimpiai bajnok amerikai Carl Lewis a harmadik. Johnson elsősé­géhez nem férhetett kétség. 51. hét Több törlés A Sportfogadási és Lottóigazga* lóság közlése szerint az 51. heti totónyeremények az illeték levo­nása után a következők: tizenhá­rom plusz 1 találatos szelvény mérkőzések törlése miatt nem volt; tizenhárom találatos szelvény 27 darab akadt, nyereményük egyenként: 305 ezer 444 forint. A 841 darab tizenkét találatos szel­vényre egyenként 4886 forintot; a 12 721 darab tizenegy találatos szelvényre egyenként 324 forintot, míg a 99 381 darab tíztalálat.os szelvényre egyenként 62 forintot fizetnek. A szobiak elbúcsúztak Évzárás a sakkozóknál A megyei sakkszövetség megtartotta évzáróját. Sólymo­st László elnök köszöntötte a megjelent csapatvezetőket, majd átnyújtotta az idei do­bogós helyen végzett csapa­toknak az érmeket. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a versenybírák jól látták el a feladatukat. Az I/A-ban Szob csapata esett ki és a Szentendre került fel. Igen sok verseny volt az év folyamán, jól sikerült a 2x1 órás hét végi versenysorozat Az 1987. évről elmondta: a szövetség újabb bajnokság be­indítását tervezi, az ifjúsági csapatbajnokságot. Az ifjúsá­gi csapatok négyfősek. Jelent­kezni lehet versenybírói tan­folyamra is, valamint folyta­tódik az általános és középis­kolai csapatbajnokság. Nagy sikere volt a hat megye válo­gatott iskolai csapatbajnoksá­gának, szeretnék, ha az or­szágos szinten is beindulhatna jövőre, a megyei szövetség ennek érdekében mindent megtesz. A hozzászólások során Schu­bert Gyula, a bajnokcsapat vezetője a sakkozók nevében megköszönte az elnökség munkáját. Ezután sorsolásra került sor az I/A csoportban. A csapatok a következő soo> számot húzták ki: 1. Dunake­szi SE, 2. Dömsöd, 3. Fót, 4. Érd, 5. Aszód, 6. Dunavar- sány, 7. Vác, 8. Szentendre, 9. Perbál, 10. Csepel A, 11. Rác­keve, 12. Gödöllő. A jelenlévő vezetők közül hatan jelentették be, hogy if­júsági csapatot akarnak indí tani. Az I/A-ban január 25' én, az I/B-ben február 1-jén. a II/A-ban I. 25-én kezdődik a bajnokság. S. L. Asztali í ciaász-vb Korai időpont A megszokottnál korábbi időpontban, már februárban sor kerül az 1987. évi asztali­tenisz-világbajnokságra Üj- Delhiben. A sportág legna­gyobb eseményére a Pegazus Tours és a Magyar Asztalite­nisz Szövetség társasutazást szervez. Jelentkezni az év vé­géig lehet a Pegazus Tours irodájában (V., Károlyi Mi hály u 5., telefon: 171-644). A tervezett indulás február 21., a hazaérkezés március 3. Sikeres karatéspremier A képen középen Kiss Lajos özvegye, balra tőle Tisza András, jobbra pedig Miklós Ferenc. Egy napra Szigetszentmik- lós vált a hazai kick-box sportkarate hazai központjá­vá, fővárosává. Tizenhat gyermek- és négy juniorcsa­pat mintegy kétszáz karatésa vett részt a Csepel Autógyár sportcsarnokában szombaton megrendezett versenyen. A nagy karatetalálkozó igazi je­lentősége azonban abban gyö­kerezik, hogy ezt egy fiatal szakosztály kezdeményezésére, a dunavarsányi Petőfi Mgtsz rendezte első alkalommal, volt elnökére, Kiss Lajosra emlékezve. A szervezők nem titkolt célja az volt előzete­sen, hogy ha a premier si­keresnek bizonyul, úgy sze­retnék hagyományossá tenni ezt az emlékversenyt. Sőt a tervek között esetleges nem­zetközivé tétele is szere­pelt ... Nos, az e hét végén tapasz­taltak alapján már most hoz­zá lehét fogni az utóbbi me­rész célkitűzések megvalósí­tásához is. Még a rendezőket is meglepte ugyanis az az óriási érdeklődés, amely az első ízben Szigetszentmikló- son megrendezett találkozó iránt megnyilvánult. A házigazdák, a rendezők igazán kitettek magukért, mind a feltételek megteremté­sében, mind a verseny szín­vonala érdekében. Különö­sebb fennakadás nélkül, gör­dülékenyen folyt mintegy hét órán át a nagy küzdelem, amely során a varsányiak nem kevesebb, mint hét első­séget szereztek. Ezzel, ha csak minimális különbséggel is, de eredményességben meg­előzték a sokkal esélyesebb és népesebb küldöttséggel érkező szegedieket, elnyerve így a Kiss Lajos nevét viselő ván- dorserleget. De begyűjthet- tek még két további díjat is, a legeredményesebb edző — Gnyálin István — és a leg­technikásabb leányversenyző — Pesuth Rita — személyé­ben. Növelte továbbá az ese­mény rangját, hogy a közel­múltban Franciaországban megrendezett kick-box EB résztvevői közül itt láthattuk a negyedik helyen végzett Jolcsák Józsefet és a nehéz­súlyban elsőséget szerzett Nö­vényi Norbertét. A dunavarsányiak nagysza­bású vállalkozása, hogy a ha­zai karate sportnaptárában is jelentős eseménnyé váló em­lékversenyt hozzanak létre, tehát úgy tűnik, teljes siker­rel járt. Még szinte véget sem ért a találkozó, máris a következőről, a jövő éviről beszélt az egyesület elnöke, Miklós Ferenc. A tervekről, elképzelésékről most még ko­rai lenne részletesen beszél­ni, ami a lényeg: lesz folyta­tás. B. I. Amíg a társak a parketton küzdöttek, a többiek hangos szó­val buzdították őket. (Gere Katalin felvételei) Budapest—Moszkva—Baku —Teherán. Ezen az útvonalon vágott neki a nagy kaland­nak ez év februárjában Ba­logh István kézilabda-szak­edző. akit az Iráni Kézilabda­szövetség a felnőtt férfiválo­gatott mestereként szerződte­tett. Az utazás azután a vára­kozás ellenére elég rövidre sikerült — gyorsan tegyük hozzá: nem Balogh István jó­voltából! —, így a 33 éves szakember már vissza is ér­kezett. — Azzal már elutazásomat megelőzően is tisztában vol­tam, hogy nem fogok sok éven át Iránban sziporkázni — val­lotta be találkozásunk legele­jén az Elektromos és a Bp. Honvéd egykori játékosa —, de abban azért bíztam, hogy legalább egy évig kitartok. Tévedtem, a helyi háború ugyanis alapvetően meghatá­rozza Iránban a sport szere­pét és lehetőségeit is. Pedig Balogh István ugyan­csak lelkesen készült a nagy megmérettetésre. Az angol nyelvvel már korábban barát­ságot kötött, amikor pedig — 1985 februárjában — a vélet­len a kezére játszott, elkezd­te tanulni a perzsát is. Az utolsó magyar edző Iránban Hongkong helyett Kína — Az iráni férfi kézilabda­válogatott egy utazási irodán keresztül érkezett hazánkba azzal a céllal, hogy itt edző­táborozzon, s mellette minél több meccset játsszék. Gém Zoltán, a BVSC vízilabda­csapatának technikai vezetője hozott össze a távoli vendé­gekkel, akiknek előadásokat tartottam, edzésbemutatókkal fűszerezve. Amit csináltam, annyira megtetszett nekik, hogy jelezték: szeretnének meghívni Iránba, hogy hely­ben irányítsam előkészületei­ket. Ez alkalommal nem csak ígérgettek a messziről jött emberek, hanem be is tartot­ták adott szavukat. Jókora bonyodalmak, jelentős késés után 1986 februárjában repül­hetett az iráni fővárosba, ahol mindjárt munkához is látott. — Iránban nincs egységes bajnoki rendszer, csak az egyes területek, illetve intéz­mények bajnokai inérik össze évente tudásukat. Amikor megérkeztem — éppen szünet volt — 44 játékost és öt ed­zőt szedtek össze, akikkel egy másfél hónapos edzőtábort kellett levezetnem. Azt akar­ták, hogy három nap múlva már én szűkítsem a keretet 30 fősre! Szerencsére ezt a kényelmetlen feladatot sike­rült visszautasítanom... Voltak kellemesebb dolgok is, amelyekre azonban — ér­dekes módon — a házigazdák nem kérték fel újdonsült szakvezetőjüket. — Az ázsiai bajnokságra történő felkészülés jegyében kellett volna Hongkongba utaznunk, ezt azonban két nappal az indulás előtt az irániak lemondták. Kínába azért így is eljutottunk, s bár mind a négy találkozón alul­maradtunk, a kisarányú vere­ségek sok jót ígértek a szep­temberi szöuli ázsiai játé­kokra, Oda azonban már nél­külem utazott a csapat. Érdekes módon, mindezt előre tudta Balogh István, ugyanis hiába készítette fel ő az iráni válogatottat, Szöulba eleve nem őt jelölték utazó­nak. Szerződését még meg­hosszabbították, de végül már szinte naponta kellet arra gondolnia, hogy csomagolhat. — Bár csak háromnegyed évet töltöttem Iránban, még­is rendkívül élménygazdag időszakot mondhatok a ma­gaménak. Április-májusban például Mashadban, Kerman- ban, Sharekordban és Ahvaz- ban mintegy 200 szakember­nek tartottam továbbképzőt. Lenne is megfelelő játékos­anyag ahhoz, hogy a sportág felemelkedjék a súlyemelés, a birkózás, a kosárlabda és a birkózás mellé, de bármily ügyesek és gyorsak a játéko­sok, a hetenkénti 3 edzéssel nem léphetnek számottevően előre. A nagy kérdés az, a későb­biekben még ez az edzésszám is nem fog-e csökkenni az is­mert okok miatt? Az viszont tény, hogy a kosárlabdaedzőt, Zsadányi Istvánt, már koráb­ban hazaküldték, s Balogh István távozása után nem ma­radt egyetlen magyar edző sem a közép-keleti országban. Jocha Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom