Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 284. szám Ara: l.ttO forint 1986. DECEMBER 3., SZERDA Bfüfo on u szálfáié k dlkiálsrak (3, oldal) ífomukessits hísesssk a sikerekben (S. óidat) Mikulásra feremtross (7. oldat) Jogerős a haláibiinfetézs (8. oldat) Lesz elég keverék takarmány télire Olcsóbb a gazdasági abrak Mindenkit érintő kérdés, hogyan alakul az állattenyésztési kedv, ezen keresztül a hústermelés fejlődése. Mindennek azonban fontos feltétele a takarmányellátás is. A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat csoportvezetője, Szabó György szerint kiegyensúlyozott takarmányellátásra lehet számítani. Jövőre is az idei évnek megfelelően csaknem 240 ezer tonna keverék takarmányt állítanak elő. Mindezt öt saját keverőüzemükben, valamint együttműködési szerződés keretében a NE ARANYAT V annak csendben létrejött, s árnyékban maradó események, ezeknél nem csattan fel a taps, nincsenek szónoklatok, beleolvadnak a hétköznapok ezernyi más dolgának folyamába, de az a fontos, hogy vannak, léteznek. Ilyen eredmény volt 1985 elején, amikor kiderült, 1984-ben átlépte a sokáig bűvös határnak tekintett egymillióid forintot a megyében a családi pótlékként kifizetett pénz összege. Most pedig már túlhaladtunk az 1,2 milliárdon. A gyarapodás elsősorban természetesen annak vonzata, hogy több ízben is rendezték, bővítették a jogosultság körét, emelkedett az egy gyermekre vetített járandóság összege is, s csak kis részben járult hozzá a forintok nagyobb halmához az, -aminek meghatározó szerepe kellene, hogy legyen, a születések számának alakulása. A megyében ugyanis esztendők óta tizenkétezer közelében van az élve világra jöttek csapata, ami hat és fél, hétezerrel kevesebb az 1975-ös évben közénk érkezőknél. Oktalanság lenne bizonykodni, a családi pótlék mellett még mi mindent kell hozzátennie a szülőknek — gyakran a nagyszülők is részesei ennek — a gyermeknevelés költségeihez. Nem lenne azonban semmivel sem okosabb, ha hallgatnánk róla, tíz év alatt majdnem megháromszorozódott a megyében — az 1975-ös 570 forintról 1985-ben 1502 forintra nőtt — az egy családra jutó pótlék havi összege. Ami természetesen nem azonosítható a család terheinek ugyanilyen arányú köny- nyebbedésével, ám az kétségtelen, a népgazdaság helyzetéhez mérten az állam igyekszik a terhekből a korábbiaknál valamivel többet vállalni. A vita ismétlődően akö-' rül forog, ez a több most már mennyi, sok-e vagy kevés?! Nehéz ezt leírni, mert könnyen a kívülállónak kijáró legyintés lehet a válasz, de tény: aggodalommal tapasztaljuk, túlságosan közel került egymáshoz két fogalom, a gyermek és a pénz. Már-már olyan összefüggésben, ha gyermek, akkor pénz ... tisztelet a mindenkori és remélhetően sok-sok kivételnek. Családok serege ugyanis nagyon szerény körülmények és fettételek ellenére becsülettel, tisztességgel neveli gyermekeit, józanul méri fel szükségletei, lehetőségei és igényei viszonyát, nem véli a pénzt — amiből persze nagyon is jó lenne több — mindent megoldó csodaszernek, széretetpótléknak, rossz lelkiismeretef ellen- súlyozónak, türelmetlenséget feledtetőnek, nevelési, gazdálkodási hozzá nem értést eltüntetőnek. Pontosan ennek tükrében érdemel figyelmet a tapasztalat: folyamatosan és rohamosan növekszik a megyében — elsősorban az agglomerációs övezet településein — azoknak az óvodás, általános iskolás gyermekeknek a tábora, akik jó, sőt gyakran kimondottan jó anyagi körülmények között élnek, mégis — erkölcsi nevelésük szemszögéből nézve — veszélyeztetettnek, vagy már majdnem annak számítanak. Amikor néhány éve a budaörsi vezető óvónők nevelési munkaközössége szóvá tette ezt a tapasztalatot, furcsán, értetlenül néztek rájuk mind a szakmai illetékesek, mind a társadalmi szervezetek vezetői, szinte szemrehányóan kérdve, honnét veszik ezt?! Most már, napjainkban, van honnét venni ezt; akárhová nyúl az ember, ott találja. Ott talál azután egy másik, semmivel sem csekélyebb súlyú tapasztalatot. A védőnőkét, a körzeti orvosokét, akik azt mondják, a gyermekgondozási segélyt, a gyermekgondozási díjat igénybe vevő kismamák egy része — rákérdezésre mondanak arányt is, úgy egyharmada —, hiába van otthon, nem látja el tisztességgel a gyermeket, a háztartást. A miért nem kérdésre az ilyenek legtöbbje azzal felel, csekély a segély, a díj összege, egy keresetből élnek tehát, s abból nem futja ... Takarításra? A gyermek kisebesedett bőrének a tisztességes kezelésére, a halom- nyi szennyes ruha kimosására ?! Tizenhatezer körül van jelenleg a segélyt vagy a díjat kapó szülők száma a megyében, ennek egyharmada több mint ötezer ... Következményeiben félni való arány! étezer esztendőn is túli távolságból szól hozzánk Platón, a bölcs, amikor azt ajánlja. „gyermekeinknek örökségül tisztességérzetet, s ne aranyat hagyjunk.” S persze, tisztességérzetet adni, hagyni csakis az tud, akinek van, aki kibúvók, mentségek keresése helyett a lehető legjobban teszi dolgát az adott körülmények között, s ha ez a dolog történetesen a szülői gondoskodás, abban sem ismer pardont. A tapasztalatok arra intenek, gyarapodik azoknak a száma, akik nemcsak ismerik, hanem vaskövetkezetességgel keresik, kutatják ezeket a pardonokat, hol a kevés pénzzel indokolva, hol a jó anyagiakkal vélve feledtetni a törődés, a nevelés, a gondozás bonyolult folyamatában elkövetett mulasztásokat. Azokat a mulasztásokat. melyeket a gyermek későbbi korában aligha hever ki, még ha lesz is — aranya.., Mészáros Ottó K püspökhatvani Galgavölgye, az ecseri Rákosmezxj?, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben és a Bajai Kukoricatermelési Rendszerrel közösen Szigetszentnjlklóson.Szerencsére az aszályos időjárás ellenére is sikerült a szükséges mennyiségű szemes terményt felvásárolni. így folyamatosan ki tudják elégíteni a nagyüzemek takarmány- igényét, és kiegyensúlyozott ellátást teremthetnek a háztáji és kisegítő gazdaságok számára is. Erről a gabonaipar által üzemeltetett több mint 190 takarmánybolt gondoskodik Pest megyében. Természetesen a kistermelői ellátást segítik a mezőgazdasági nagyüzemek is. Tőlük nagy mennyiségű abrakot vásárolnak a gazdák és a háztáji földön is sokan termelnek kukoricát. A takarmányboltok választéka tápokból kielégítő és szemes terményekből is kiegyensúlyozott ellátás várható. Ugyanakkor gazdasági abrak néven új összetételű, a tápokénál olcsóbb abrakot is forgalomba hoznak. Ami pedig igazán figyelemre méltó: javult a tápok minőségé, a korábbi időszakhoz viszonyítva mintegy 50 százalékkal csökkent a reklamációk száma. Nem örvendetes, de tény, hogy jövőre átlagosan 3 szá- zolékVjel emelkednek a keverék takarmányok árai. Ezt azonban ellensúlyozzák a január 1-jétől életbe lépő állaí- felvásárlási áremelkedések. KQST-együttműködés Félvezetők Az elektronika,, a .számítás- technika és más, legújabb technika elemeinek és műszereinek mostani és különösen következő' . nemzedékei, mind nagyobb követelményeket tár másítanak á félvezetőkkel szémben. Az, ami tegnap kielégített bennünket, nem nevezhető alkalmasnak ma,, még kevésbé holnap. Néhány ^esetben alapvetően új anyagokról, fémékről és ötvözetekről van szó. Előzetes becslések azt mutatják, hogy a következő öt— tíz évben e fémek használatának évi átlagos növekedése az elektronikai és az elektrotechnikai iparban három—nyolc százalékot tesz ki. Ezt figyelembe véve, a KGST-országok igyekeznek aktivizálni együttműködésüket, amely 1971-ben kezdődött. A közös munka kiterjed a tudomány-technika- termelés-értékesítés egész ciklusára. Az. eddig kapott eredmények nagy előrehaladásról tanúskodnak. Az elmúlt öt évben a 17 témában fol-yó közös kutatásokban és fejlesztésekben az együttműködő feiek 34 szervezete vett részt. A gazdasági haszon közel nyolcmillió transzferábilis rubel volt. A tudományos kollektívák 87 fejlesztést mondhatnak magukénak a félvezetős anyagok és a különösen tiszta fémek területén -(Bulgária — 8, Magyarország — 10, NDK — 21, Lengyelország — 11, Szovjetunió — 8, Csehszlovákia — 29). Könnyebb a tárolás és a választás Páternoszteren a szőnyeg Kereskedők tudják csak igazán, milyen körülményes tárolni, árulni, a vevőnek bemutatni a sok helyet elfoglaló szőnyegeket. Nos, ezen a gondon igyekezett enyhíteni a Bétex, amikor az NSZK-ból úgynevezett szőnyegbemutató páternosztereket vett, s ezeket bérletbe kiadta a kereskedelemnek. Természetesen jóval több üzlet igényelne ilyen okos szerkezetet, ha vásárlásához lenne elegendő valuta. De mivel ebben a Bétex sem bővelkedik, gondolt egyet: keres egy céget, amelyik vállalkozik ennek megalkotására, így jutott el a Monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyáregységéhez, ahol végül is partnerre talált. Az ottani szakemberek még tavaly hozzákezdtek a feladat megoldásához — a Bétex kívánságai alapján próbálták megvalósítani a páternoszteres sző- nyegtekercsállványt és többszöri nekifutásra a múlt év végén üzembe helyezték az első példányt. Azóta már tovább finomították, módosították a szerkezetet. Gyorsabban Vecsésre Tegnaptól néhány perccel rövidebb idő alatt érhetnek haza a fővárosból a vecsésiek: átadták a Ferihegyi gyorsforgalmi út újabb szakaszát Kőbányán, a Sibrik utcai felüljárónál. A több mint negyven esztendővel ezelőtt épített közút a nyolcvanas évek elejére teljesen elhasználódott, ezért döntöttek a felújítás mellett. Eddig mintegy 330 millió forintot költöttek a munkálatokra, amelyek a tervek szerint még további egy évig tartanak. (Barcza Zsolt felvétele) Új szervezetek alakultak Iparpolitikai tanács A szelektív iparpolitika megvalósítását segítő iparpolitikai tanács több szakmai elemző, javaslattevő és döntéselőkészítő fórumot hozott létre. Az elmúlt hónapokban hát ilyen testület kezdte meg munkáját. Ezekben a tanácsokban, illetve bizottságokban részt vesznek az érintett iparvállalatok, tervező-, kutató- és fejlesztőintézetek és a különböző főhatóságok szakemberei. Az ipari1 konstrúktőri-téch- nológusi tanács, amely a. nyár elején alakult meg, ’célul tűzte ki a műszaki alkotó munka Segítését, a legjobb .módszerek elterjesztését.' A tanács már foglalkozott a számítógépes mérnöki tervezés szélesebb körű bevezetésének lehetőségével, valamint a legújabb elektronikai eszközök alkalmazásával is. Nemrég az elektronikus mérőkészülékek gyárában tanácskozást tartottak a különféle elektronikai méréstechnológiák vállalatok közötti cseréjéről. Augusztusban alakult meg Megkezdődött a nagy munka. Több hónapos előkészítő munka után a szárazföldön görgőkre helyezett és ott összeszerelt csövek tegnap a Csepel-szigétről megindultak az érdi part irányába. A Budapesti Mélyépítő Vállalat szakemberei megkezdték annak a mintegy 700 méter hosszúságú csőkötegnek a Duna medrében való áthúzását, amely elkészülte után javítja Érd és térségének ivóvíz-ellátását. (Hancsovszki János felvétele) az innovációs parkokat koordináló tanács. Az innovációs parkok a tudományos kutatóhelyek, műszaki és természet- tudományos felsőoktatási intézmények, műszaki fejlesztő bázisok és innovációs bankok vállalkozásszerű együttműködésén alapulnak. Céljuk a kutatási és fejlesztési eredmények ipari hasznosításának gyorsítása. A tanács már javaslatokat tett az innovációs parkok szervezetének kiépítésére, működésének módjára, pénzügyi rendjére. Az ipaM kutatási és fejlesztési tevékenységek, a különböző középtávú kutatási és fejlesztési tervek és tárcaprogramok társadalmi összehangolása az ipari kutatás-fejlesztési programok tanácsának feladata. A testület egyebek között javaslatokat dolgoz ki a jövedelemtermelő- képesség fokozásával kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkákra, illetve e programok megvalósításának gyorsítására. Az ugyancsak a közelmúltban létrejött kutatáspolitikai tanácstól az ipar vezetése a műszaki fejlesztés kérdéseiben vár megalapozott -elemzéseket és véleményeket. A tanács figyelemmel kíséri a műszáki fejlődést, előre jelzi, annak1 jövőben várható eredményéit, részt vesz a távlati programok kidolgozásában, vizsgálja és elemzi a kutatások és fejlesztések irányítási módszereit. Értékeli a kiemelten fejlesztendő iparágak ilyen irányú munkáit. A tanács mellett működő konzultatív testület segítséget nyújt az egyének, illetve kollektívák által benyújtott műszaki ötletek, javaslatok megvalósításához is. Az ipari minőségügyi tanács feladata a hatékonyan működő minőségi információs rendszer kialakítása, az ipari termékek, különösen az exportgyártmányok minőségének folyamatos vizsgálata és értékelése, valamint a vállalati gazdálkodást befo'yásoló szabályozórendszer és a minőség kapcsolatának elemzése. A tanács — figyelembe véve a gyártmányok iránti minőségi követelményeket — véleményezi a gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos fejlesztési terveket, kutatási programokat is. Célul tűzték ki a hazai ipari termékek nemzetközi összehasonlító rendszerének kialakítását, mintegy száz termék körében.
