Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

i*€>SÍ ■ ftMogyei 11 ír lap spon t 1986. DECEMBER 20. Sakk 1239. sz. feladvány Edgar Holladay Füles »85 ab c a • { 9 ff Matt 4 lépésben Betűjelzésben. Világos: Kc3, Ha3, Haő, Hc5, Hc7 (5). Sötét: Ka7 (1). A feladvány megfejtését 1987. Január 15-ig Solymosi László (2120 Dunakeszi, Hunyadi u. 20.) címé­re kérjük elküldeni. A feladvány- fejtők közé bármikor be lehet lépni. Minden sakktársunknak kelle­mes ünnepet és boldog új évet kívánunk! ★ Dunavarsány csapata az Idei osztályozón újra a 2. helyen vég­zett. A győztes csapat elleni mér­kőzésből mutatunk be egy játsz­mát. Király József mj. (Dunavarsány) —Orbán Lajos 1. o. (Péti MTE) 1:0 Andersen-megnyitás 1. c4, e5; 2. a3, Hf6; 3. Hc3, d5; 4. cxd, Hxd5; 5. g3?, Hxc3; 6. bxc, Vd5; 7. Va4f, Fd7; 8. e4, Vxd2f!; 9. Fxd2, Fxa4; 10. Fc4, Hd7; 11. He2, Hf6; 12. f3, Fc5: 13. Hcl, Fb6: 14. Hd3, Hd7; 15. Ke2, 0—0: 16. Fe3, Fa5?; 17. Bad, Bfe8; 18. Fd5, c6; 19. Fa2, Fb5; 20. c4, Fa6: 21. Hb4, Fxb4; 22. axb, b6; 23. Bhdl, Bed8?; 24. Bd6, Bac8; 25. Bcdl, Bc7: 26. Kf2, Kf8; 27. cd, bxc; 28. Fxc5, Ke8; 29. Ke3, Fb5; 30. f4, exf; 31. gxf, Bdc8;32. Fxf7f!, Kxf7: 33. Bxd7f, Ke8; 34. B7d6, Fc4; 35. e5, Fd5; 36. f5!, Bd7; 37. Bxd7, Kxd7; 38. e6t, Ke8; 39. Bgl, Bc7; 40. e7, Kf7; 41. Bxg7f!, sötét feladta. ★ 1987. Január 4-öfl *38-ker Ilim » megyei sakkcsapatvezetők részé­re az évnyitó, a PTSO Bp„ Steindl I. u. 12. II. emeleti ter­mében. ★ Gödöllőn a kisegítő iskolában került megrendezésre az idei schnell csapatbajnokság. Izgalmas küzdelem után az első négy he­lyezett között három pont kü­lönbség van. végeredmény: 1. Vác DCM 21,5 (Zala, Varga T., Lőrincz, Horchy), 2. Aszód 20 (Va- lentinyl. Rigó, Nagyajtai, Grósz), 3. Dunavarsány 19.5 (Schubert, Erdélvi, Vörös, Fogarasl), 4. Fót 18,5, 5. Gödöllő I. 17, 6. Dunake­szi SE 14. S. U Hirkózóreménységck a szőnyegen Ötkarikás rajt Cegléden A hét végén Cegléden a városi tornacsarnokban rende­zik meg a XXII. téli birkózó úttörő-olimpia országos dön­tőjét. Ünnepi hangulat, zász­lóerdőbe öltözött környezet fogadta az érkezőket, akik a pénteki ünnepélyes megnyitó után két napon keresztül küz­denek — a kísérők pedig iz­gulnak — a bajnoki címekért a helyezésekért. A kezdés előtt már egy órá­val nyugodtan ki lehetett vol­na tenni a „megtelt” táblát a tornacsarnok ajtóira. A vára­kozás ideje gyorsan telt, s ebben szerepe volt a rögtön­zött kiállításnak is, melyet a Pest megyei úttörők művei­ből — a plakátpályázatra be­érkezett rajzokból, plasztikák­ból — készítettek a szervezők. Az érdeklődők valamennyi, a több mint 200 beérkezett pá­lyázatot megtekintették, kö­zöttük természetesen a zsűri által legjobbnak ítélt 10 mun­kát. Ok díjakat is kaptak. Este hat órakor végre meg­szólaltak a megnyitó kezdetét jelző fanfárok. A hét területi döntőről érkezett bajnokjelöl­tek, az ország legjobb úttörő sportolói sorakoztak fel a dísztribün előtt, amelyen töb­bek között helyet foglalt: Ba­lázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, a ren­dezvény fővédnöke, Berla Fe­renc, az MSZMP városi bizott­ságának titkára, dr. Leitner József, a Magyar Diáksport­szövetség helyettes vezetője, Fekete Antal, a Ceglédi Váro­si Tanács elnöke és Mrázik Mária, a Magyar Úttörők Szö­vetségének titkára. Az úttörőformaságoknak megfelelő jelentéstétel után zúgó taps köszöntötte a négy csinos kislány által „színre hozott” olimpiai zászlót. A zászló felvonása és a Himnusz elhangzása után a Pest me­gyei Tanács sportosztályának vezetője, Turóczi Béla tar­tott beszédet. Többek között a következőket mondotta: — Hagyományos már, hogy Ceg­léd városa és a városi torna- csarnok jelentős országos és nemzetközi bajnokságoknak ad otthont. Megtisztelő fel­adatként fogadtuk a döntést: megyénk rendezheti a XXII. téli birkózó úttörő-olimpia országos döntőjét. Az elmúlt időszakban. je­lentős politikai és állami ha­tározatok születtek a testne­velés és a sportmozgalom fej­lesztésére. Az ifjúsági és sport­munkában nagyobb terep jut a diáksportnak. Mostanság ezen fáradoznak a Magyar Diáksportbizottság és Pest megye különiböző, a témában érdekelt szervei. Ennek ered­ményeként örvendetes, hogy egyre-másra alakulnak a diáksportkörök. A megyei sporthivatal elnö­ke végül, a birkózó sportág további fejlődése érdekében színvonalas versenyeket kí­vánt a résztvevőknek és kel­lemes karácsony előtti időtöl­tést mindazoknak, akik nézői lehetnek ennek a remek or­szágos eseménynek. Nagy ováció fogadta Tóth Ferencet, a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola ta­nulóját, akinek közreműködé­sével fellobbant — és ég va­sárnap délutánig — az olim­piai láng. Ezt követően a résztvevők nevében a ceglédi Program nyolc sportágban Módosított Jóakarat Mint ismeretes, az 1990-es II. Jóakarat versenyek házigaz­dája a Washington állambeli Seattle. A Csendes-óceán part­ján fekvő városban már megkezdték a készülődést az ese­ményre. Az AP hírügynökség .jelentéséből kiderül, hogy a rendezők a műsor jelentős szűkítését tervezik az idei moszk­vai viadalhoz képest. Az 1990-es versenyeket csak nyolc sportágban bonyolítják !e — nyílt Jelleggel. Ez azt Jelenti, hogy atlétikában, kosár­labdában, ökölvívásban, tornában, úszásban, röplabdában, mű­korcsolyában és birkózásban a világ legjobb nyolc-nyolc csa­pata, Illetve egyéni versenyzője indulna. További 10—12 sport­ágban viszont csak a szovjet és amerikai sportolók csapnának össze. Ennek megfelelően mintegy kétezer versenyzőt várnak Seattle-be az eredetiíeg tervezett ötezerrel szemben. A költ­ségek 35 millió dollárt tennének ki, jóUehet, eleinte 69,5 mil­lióval számoltak. (Az Idén júliusban, Moszkvában rendezett első versenyeken 3SOO sportoló Indult.) — Elképzeléseinket már Ismertettük a szovjet Illetékesek­kel, s ők is helyeslik a műsorszűkítés gondolatát — mondta Robert Wussler, a versenyeket finanszírozó Turner Broad­casting System ügyvezető alelnöke. Wussler a közeljövőben utazik Moszkvába, hogy hivatalosan b tárgyaljon az új lebo­nyolítási formáról. A döntést valószínűleg az is magyarázza, hogy az első Jó­akarat versenyek „zárszámadása” Ted Turner, a fő anyagi tá­mogató számára 26 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A közelmúltban egy új közös gazdasági csoportosulást hoztak létre a következő játékok megszervezésére. Turner vállalta, hogy televíziós jogdijak címén mintegy 20 millió dollárt jut­tat, továbbá állja a megnyitóünnepség költségeinek felét. A végleges szerződés aláírása azonban csak 1987 elején várható. Várkonyi István Általános Is­kola úttörője, a CVSE sporto­lója, Farkas Zoltán mondotta el az olimpiai esküt. A fiata­lokat a későbbiekben köszön­tötte még Hódos Imre birkó­zó olimpiai bajnok is. Az olimpiai himnusz el­hangzása — melyet a ceglédi Földvári Károly Általános Is­kola énekkara énekelt —va­lamint az ajándékok átadása után, pattogó induló hangjai­ra kiürült a küzdőtér, hogy azt a megnyitó műsorában fellépők foglalják el. A Ceg­lédi VSE sportakrobatáinak bemutatója után a Várkonyi- iskola diákjai szalaggyakorla­tot, az abonyi Somogyi-iskola tanulói pedig „őstornát” mu­tattak be. Nagy sikert aratott a fiata­lok programja, amit még fe­lül is múlt az ünnepélyes megnyitót záró abonyi fúvós- zenekar és a majorettesoport műsora. Az ünnepélyes megnyitóval megkezdődött tehát az úttörők nagy viadala, az olimpia. Ma reggel 9 órától három szőnye­gen kezdődik el a mintegy 140 pajtás csatározása, a verseny. Ungureán László Sztárok a teniszpályán Jótékony célra Külföldön már nem újdonság, itthon viszont kará­csony másodnapján először rendeznek olyan jótékony célú teniszgálát, amelyen „profi” játékosok híres szí­nészekkel, énekesekkel, újságírókkal párban lépnek fel a Vasas Pasaréti úti csarnokában. Az ötlet Taróczy Balázstól származik, ő egyébként a sportsegélyakció kilencfős vezetőségének is tagja. Taróczy természete­sen maga is közönség elé lép, a színész Koltai Róbert oldalán. A magyar teniszsport másik klasszisa, Te­mesvári Andrea pedig Peterdi Pál humorista párja lesz. A fellépő művészek egyike sem kezdő, valamennyien régóta hódolnak a „fehér sportnak”. Bárdy György, a Vígszínház tagja például évtizedek óta. Bujtor István filmszínész és rendező a napokban tért haza az Egye­sült Államokból, szabadságáról, első útja a teniszpá­lyára vezetett.... A Népstadion sikeres esztendeje Megújul és formát bont Mozgalmas és sikeres esz­tendőt zárnak 1986-ban a Nép­stadion és Intézményei: idén a 33 éve felavatott stadion­ban, s az azt körülvevő fedett létesítményekben sorozatban rendezték a rangos eseménye­ket — a tömegszórakoztatás mind magasabb szintjén. A hatalmas sportközpont „cent­rumában”, a Népstadionban XH I-es pingpongsorrend Vereség a rangadókon A Ceglédi VSE NB I-es fér­fi asztalitenisz-csapata leját- lejátszotta az őszi idényből még hátralevő két bajnoki találkozóját, a végső helye­zés szempontjából nagyon fontos rangadókat. A ceglé­diek szereplését nem kísér­te siker, mindkétszer veresé­get szenvedtek. A Pest me­gyei gárda így jelenleg a 4. helyen áll a bajnokságban. Ceglédi VSE—Bp. Postás 12-13 Harczi és Berta kitett ma­gáért, ketten kilenc (!) győ­zelmet arattak. A Ceglédi VSE végső sikere mégis el­maradt, mert a „hátsó” em­berek teljesítménye elma­radt a várttól (kivéve Oroszt, akitől nem volt várható, hogy beiratkozik a győztesek közé). Győztek: Harczi (5), Berta (4), Péter (2), Oroszi (1), Hl. Leinweber (4), Németh (3), Mayer, Nagy, Hanicz (2—2). BVSC—Ceglédi VSE 16-9 A vasutasrangadón a BVSC semmi győzelmi esélyt sem adott! A volt szövetsé­gi kapitány, Bérezik Zoltán irányításával a fővárosi fia­talok a vártnál is többet fej­lődtek, rendkívül kiegyensú­lyozott volt a csapatuk. A Cegléd két éljátékosa egyéb­ként egyaránt Somositől szenvedett vereséget, aki ki- szerválta őket A legérdemesebbek kapták a címeket Huszonöt új mesteredző Ünnepséget rendeztek pén­teken kora délelőtt a KISZ KB székházában, amelyre azok a szakemberek kaptak meghívást, akiket a korácsony előtti héten — az időpont megválasztása nyilván célza- tos volt — mesteredzői okle­véllel tüntettek ki. Az ünnepi eseményen megjelent Deák Gábor államtitkár. Az ÁISH elnöke a megjelentekhez in­tézett beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a mes­teredzői cím nem adomány, nem rövidebb-hosszabb élet­mű elismerése, hanem kima­gasló teljesítmények jutalma. Elmondta azt is, hogy az él­vonalban tevékenykedő szak­emberek közül 87 pályázta meg a mesteredzői „rangot”. Ezek közül 54 kérelmét a sportági szakszövetségek is támogatták. Következett az ÁISH illetékes bizottságának utolsó „rostálása” és ezután 23-en érdemelték ki az elis­merést. A mérce tehát igen magasra került, de így — hangsúlyozta Deák Gábor — valóban a legérdemesebbek jutottak a mestéredzői okle­vélhez. Az ÁISH elnöke vé­gül arra kérte a szakembe­reket, a továbbiakban is dol­gozzanak szorgalmasan, ser­kentsék tanítványaikat mind jobb munkára. Ez biztosítéka lehet a magyar sport sikerei­nek a közeli és a távolabbi jövőben. ★ Az ÁISH elnöke az aláb­biaknak adott mesteredzői címet: Gáspár Ferenc (FTC) birkózó szakedző, Kiss Fe­renc (Ganz-MÁVAG) birkózó­edző, Kiinga László (BVSC) birkózó szakedző, Braskó Pé­ter (MVSC) cselgáncs edző, Erdödy Miklós (Ű. Dózsa) cselgáncs szakedző, Angyal Zoltán (Bp. Honvéd) kajak­kenu szakedző, Dunai István (Velence-tavi VSI) kajak-ke­nu edző, Nagy György (Szol­noki Vízügyi SE) kajak-kenu szakedző, Joósz Attila (Rába Vasas ETO) kézilabda szak­edző, Mocsai Lajos (Magyar Kézilabda Szövetség) kézilab­da szakedző, ifj. Gyimesi Já­nos (MTK-VM) kosárlabda szakedző. Verebes József (MTK-VM) labdarúgó szak­edző, Barna Gyula (KSI) öt­tusa szakedző, Medvegy Iván (Bp. Honvéd) öttusa (vívó) szakedző, Dely Péter (Törek­vés SE) sakkedző, Papp Béla (Statisztika Petőfi SE) sakk­edző, Kuba Tibor (Építők SC) sportakrobatika-edző, Fazekas Ferenc (MHSZ KLK) sport­lövő szakedző, Nagy Béla (Bp. Honvéd) sportlövő szakedző, Hankó György (Magyar Te­ke Szövetség) tekeedző, Rá­kos József (BKV Előre) teke­edző, Tóth Ákos (Magyar Testnevelési Főiskola) úszó szakedző, Gerlach István (BVSC) műugróedző, Bolvá- ri Antal (Bp. Spartacus), vízi­labda szakedző, Koller István (Halasi Olivér SC) vízilabda­edző. ★ Az MTI munkatársai az új­donsült mesteredzők közül hárommal beszélgettek. Ebből a csokorból közöljük a Kiin­ga Lászlóról készült írást. ★ Kiinga László, a BVSC bir­kózó-utánpótlás vezető edzője, egy olimpiai bronz- és két Európa-bajnoki ezüstérem birtokosa. — Az oklevél na­gyobb örömöt okozott, mint az érmeim, mert visszaadta a hitet, hogy érdemes dolgozni — mondotta az újdonsült mes­teredző. Kiinga László, akit párduc­ügyessége miatt versenyző ko­rában „macskának” neveztek el, véletlenül lett birkózó, amikor 1961-ben egyik iskola­társa elcsábította egy edzés­re. A Budapesti Honvédban az azóta elhunyt Ökrös József keze alatt formálódott sport- pályafutása, majd Kárpáti Károly tanítványa lett. Tizen­három éven át a Budapesti Honvéd színeiben versenyzett. 1972-ben a müncheni olim­pián bronzérmes, az 1973. évi lausanne-i EB-n pedig ezüst­érmes lett. Második EB-ezüst- érmét 1976-ban Leningrádban már a Ferencváros versenyző­iéként szerezte meg. A mont­reali olimpián elszenvedett sé­rülése megfosztotta az érem­szerzés lehetőségétől, de jövő­je szempontjából döntőnek bizonyult, mert ez indította el az edzői pályához vezető úton. — Imponált az edzői mes­terség. Versenyző koromban sok edző foglalkozott velem, közöttük sok kiváló pedagó­gus is. Nagy hatást gyakorol­tak rám. Még aktív birkózó voltam, amikor a Testnevelé­si Főiskolán kétéves edzői tan­folyamot végeztem, majd 1983- ban szakedzői vizsgát tettem. A gyerekekkel való foglalko­zás az igazi kihívás az edző számára, mert korán meg kell velük szerettetni a sportágat. Akkor, amikor még nem le­het biztonsággal megállapíta­ni, hogy milyen sikeres ver­senyző válhat belőlük — mon­dotta az egykori versenyző, aki edzői pályafutását a Fe­rencvárosban kezdte, de volt a válogatott edzője is 1978— 1982 között. Idén csatlakozott ahhoz a kísérleti program­hoz, amelyet a BVSC vezető edzőjével, egykori tanítványá­val, Tóth Istvánnal együtt in­dítottak útra. Tóth István, az 1979. évi világbajnok jelentős feladato­kat bízott rá az utánpótlás felkészítésére kidolgozott prog­ramban. A kísérleti csoport­ban 6—7 éves gyerekekkel dolgoznak. — Magyar betegségnek tar­tom, hogy az eredményt túl fiatalon követelik a gyere­kektől. Mi viszont hosszú tá­von gondolkodunk, időt kívá­nunk nyerni. Véget akarunk vetni annak, hogy az edzők teljesítményét is aszerint ér­tékeljék, hogy milyen gyor­san tudnak sikereket elérni versenyzőikkel. Ez csak a szakemberek közötti rivalizá­lást segíti elő, mi pedig be szeretnénk bizonyítani, hogy a türelmi időt ki kell tolni. A gyerekek akkor is maradja­nak meg a sportágnak, ha nem lesznek azonnal úttörő­bajnokok — állítja Kiinga László. Győztek: Somosi (4), Ger­gely (3), Nozicska (3), Vitsek (3), Turbók (3), ill. Harczi (4), Berta (4), Péter (1). Fróna és Orosz nyeretlen maradt. U. L. Őszi végeredmény A-csoport 1. Bp. Spartacus 7 7­14 2. BVSC 7 6 1 12 3. Postás SE 7 5 2 10 4. Ceglédi VSE 7 4 3 8 5. Borsodi E. Volán 7 3 4 6 6. Csomlép 7 2 5 4 7. SZEOL-Délép SE 7 1 6 2 8. H. Kilián FSE 7 - 7­B-csoport 1. Kiskunfélegyháza 7 6 1 12 2. Kaposvári Rákóczi 7 6 1 12 3. Ganz-MAVAG 7 5 2 10 4. Gy. Elektromos 7 5 2 10 5. Medosz Érdért 7 2 5 4 6. Égszöv-Mcdosz 7 2 5 4 7. Nagybátonyi Bányász 7 16 2 8. Fővárosi Vízművek 7 1 6 2 Megjegyzés: Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött. A KISZ KB székházában pénteken megrendezett orszá­gos atlétikai értekezleten Kirchoffer József, a GEAC edzője a Magyar Atlétikáért kitüntetés arany fokozatát ve­hette át. Gratulálunk! Szlovákiában Pemü-edzőtábor Somogyi László, a Bp. Hon­védből Solymárra került gyors szélső kartörése után nehezen lendült játékba. Re­mélhetőleg 1987-ben ismét a régi tudását csillogtatja majd. (Jocha Károly felv.) Hétfőtől a Pozsony melletti Stupaván edzőtáborozik a solymári PEMÜ SE NB I-be feljutott férfi kézilabdacsapa­ta. A 19 fős küldöttségben 16 játékos kapott helyet, mellet­tük Behovics Miklós edző, Balogh Ferenc szakosztályve­zető és Bors Sándor gyúró is részt vesz a december 23-ig tartó foglalkozásokon. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik a gödi Balá- zsovits János, egykori labda­rúgó, szakosztályvezető teme­tésén részt vettek, sírjára vi­rágot, koszorút helyeztek, rész­vétüket kifejezték. A gyászoló család bonyolították le az emlékeze­tes magyar—brazil labdarúgó- mérkőzést. Ugyanitt a Queen- koncertet, míg az ország leg­nagyobb fedett létesítményé­ben, a Budapest Sportcsarnok­ban a kosárlabda BEK-döntő, a birkózó-világbajnokság és a FIFA I. nemzetközi teremtor­nája, valamint a sportsegély­akció gálakoncertje került az érdeklődés középpontjába. 1987-ben „csendesebb” esz­tendőre lehet számítani. Ez jó alkalmat biztosít arra, hogy a Népstadion és Intézményeinek mintegy 850 fős dolgozói kol­lektívája — ’amely 6 milliár­dos nemzeti vagyon felett őr­ködik — felkészüljön arra a rendezési és vendéglátói stí­lusváltásra, amely jellemzőja lesz a jövő élsport, szabadidő- sport és kulturális rendezvé­nyeinek. Minderről Müllner Jenő főigazgató számolt be az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában, majd kérdések­re válaszolt A Népstadion, s annak sportparkja, az Olimpiai Csar­nokkal, a Körcsarnokkal, a Budapest Sportcsarnokkal, a Nemzeti Sportcsarnokkal, s a többi kisebb-nagyobb létesít­ménnyel kitünően alkalmas arra, hogy a kikapcsolódásra, mozgásra, edzésre vágyó fővá­rosiak találkozóhelye, sport­központja legyen. A tervezés időszaka után várható-e 1987- ben — végre — a megvaló­sítás? — Januárban alakul meg a Népstadion Szabadidősport Egyesülete, amely a kisgyer­mekektől az idősebbekig, így nyugdíjasokig mindenkit szí­vesen vár, akik nálunk akar­ják eltölteni a szabadidejüket. Hozzá kell tennem — nem térítés nélkül. — Hisszük, hogy csak ak­kor lehetünk jó házigazdák, ha az élsport, a szabadidő- sport, valamint a kulturális élet különböző eseményeit egységnek tekintjük — foly­tatta Müllner Jenő. — Sze­retnénk, ha az élsport esemé­nyeinek vendégserege előbb vagy utóbb a szabadidősport­pályáinkon és rendezvényein­ken is megfordulna, ahogy a koncerteken részt vevők a másik két terület eseményein. Az egység fogalma a gazdál­kodásra is igaz. A nyeresége­sebbek segítik a kevésbé nye­reségeseket. A Népstadionban és a többi pályán, fedett létesítményben jelentősen javítani kívánnak a szolgáltatások színvonalén. Üzleteket, telepítenek, s köl­csönzőt is. A vállalkozás szel­leme uralja majd a létesit- ményrendszert. Minden jó kezdeményezést szívesen fo­gadnak. Müllner Jenő szót ejtett a felújító munkálatokról is. — A Népstadion felújításá­ra öt év leforgása alatt 300 millió forintot kellett költeni, de még mindig akad tenniva­ló. A Népstadion új pályavi­lágítást kap. A Budapest Sportcsarnokban a kábeltartóik felülvizsgálata kezdődik meg. Míg a Millenáris jégpályáját nyitásra készítjük elő. Számos edzőtábor is hozzánk tartozik, így a központi, a tatai is, ahol az olimpiai felkészülés szem­pontjából igen fontos munká­latokat kell elvégezni. 1988- ban nyit a Szabadság-hegyen az újjáformált edzőtábor, s mellette egy sportszálló is. Ki­emelt beruházásnak számít a városligeti műjégpálya re­konstrukciója is, egyszóval, bőven akad tennivalónk. Most az elsődleges feladat a szük­séges pénzügyi alapok előte­remtése — mondta befejezésül Müllner Jenő, a Népstadion és Intézményei főigazgatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom