Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
A társadalmi munka ára Gysrgyái A jókat nem kell támogatni? Zebrák, lámpák, teeelőatak A gödi balesetek tanulságai — Milyen gyereknek lenni Tápiógyörgyén ? — A legjobb a világon! — kiáltják kórusban a kisdiákok, akiket a tápiógyörgyei általános iskola kapujában kérdezek. — Mert van tornatermünk, van strand, számítógép és video, és különben is olyan jó itt. Gondolhatnánk, hogy véleményük nem lehet mérvadó, hiszen soha nem éltek máshol, mint Tápiógyörgyén. De vannak tapasztalataik, rokon gyerekektől, ismerősöktől szerzett értesüléseik és bizonyos, hogy gyermekeszükkel is értik, szívükkel érzik, hogy ebben a községben szinte minden őértük van. Mindent a gyermekekért — Pontosan tudtuk, hogy nem számíthatunk megyei támogatásra, ha belevágunk az iskolabővítésbe. Igaz ugyan, hogy a több mint százéves iskolánk életveszélyes volt és mindenképpen ki kellett költözni belőle, de bevezethettük volna a két műszakot, indíthattunk volna osztályokat a faluházban. Aki azonban ismeri Tápiógyörgyét és a györgyeieket, az tudja, egy ilyen megoldás nálunk elképzelhetetlen. Meggyőződésem — mondja Varró István tanácselnök —, hogy elsősorban a legifjabb generációnak kell minden kényelmet, nyugalmat, komfortot biztosítani, ha azt akarjuk, hogy szívesen maradjanak itt, lássák a jövőjüket ebben a faluban. Nem is igazán helyes a bővítés kifejezés, hiszen a meglévő nyolcszáz négyzetméteres épület mellé emelnek egy kétezer-négyszáz négyzetméteres új szárnyat. Nyolc tanterem, számítástechnikai szoba, stúdió, irodák kapnak helyet itt, és készül egy háromszáz négyzetméteres aula, galériával. Ha máshol lennénk, ugyancsak kételkednénk abban, hogy egy község ekkora beruházást képes megvalósítani saját erőből, egyetlen fillér felsőbb támogatás nélkül. Ám Tápiógyörgye más eset. Számtalanszor bizonyították már — például a faluháznak nevezett művelődési intézmény, a tornaterem, a strand vagy éppen a szolgálati lakások építésénél —, hogy társadalmi összefogással csodákra képesek. Ráadásul valóban csak a saját erejükre támaszkodhatnak, hiszen az esztendők folyamán valahogy úgy alakult, hogy a helyi termelő- szövetkezet — a környékbeli szokástól igen eltérő módon — semmilyen támogatást nem nyújtott a településfejlesztési célok megvalósításához. — Mennyibe kerül a községnek az épülő általános iskola? — Korábbi számításaink szerint — mondja Gál László vb-titkár — tíz-tizenkét millió forintba, ez a beépített anyagok ára. Építi az egész falu — Ki a kivitelező? _ — Házilagos kivitelezésben épül az iskola, egyáltalán nem túlzók, ha azt mondom, hogy építi az egész falu. Rendkívül nagy segítség például a gamesz karbantartó brigádja, amely jól képzett szakemberekből áll. ők rengeteget dolgoztak már itt társadalmi munkában. Nemcsak hétvégeken népesül be az épülő iskola környéke. Nagyon - sokan több nap szabadságot is kivesznek fővárosi munkahelyükön, hogy dolgozhassanak akkor, amikor szakértelmükre, erejükre szükség van. Nyáron pedig valóságos nemzetközi építőtábor segítette a munkát. Az angol nyelvű tábor résztvevői Algériától az Egyesült Államokon keresztül a Szovjetunióig, Norvégiáig a világ minden táiáról jöttek, a tőkés országokból érkező jobbára egyetemista fiatalok saját költségükön. — Reméljük, a nálunk járt kétszázötven fiatal szép emlékekkel távozott Györgyéről — emlékezik a nyári eseményekre a tanácselnök. — A mi Van, aki szabadságot vesz ki, hogy dolgozhasson az új Iskola építésén. (Vimola Károly felvétele) gyerekeinknek maradandó élmény volt, . hiszen újságot szerkesztettél! nekik és a külföldi fiatalok családokhoz is ellátogattak, barátságok szövődtek. A helyzet nem rózsás Beszélgetésünk eddigi menetéből úgy tűnik, mintha egy ekkora beruházást Tápiógyörgye népe félkézzel, minden gond nélkül képes lenne megvalósítani. Mi az igazság? — Nem ez — sóhajt Varró István. — Az iskola most ötven —hatvan százalékos készültségi Egy éven belül szeretnénk átadni, ám anyagi helyzetünk nem túl rózsás. A Nagykáta körzetében lévő községek egységes pénzalapjától egymilliós kölcsönt szeretnénk kérni és még négymillió forint hitelt kell felvennünk a munkálatok befejezéséhez. A visszafizetésre a fedezet az 1988-tól 1990-ig emelkedő fejkvóta. If a kölcsönökből is, de be tudjuk fejezni az iskolát. Inkább az üzemeltetéssel lesz gondunk, hiszen nem kaptunk céltámogatást és már majdnem biztos, hogy emiatt a megyei tanács nem ad az üzemeltetési költségekhez pénzt. Ugyanebből az okból nem várhatunk segítséget az új épület berendezésénél sem. Mindez együtt nagyobb gondnak látszik, mint maga a beruházás finanszírozása. Valóban elgondolkodtató ez a helyzet. Hiszen alapvető ellentmondásra világít rá. Arra, hogy egyrészről öntevékenységre, kezdeményezésre, ésszerű kockázatvállalásra sarkallják a tanácsokat. Arra, hogy minél több társadalmi erő bevonásával oldják meg gondjaikat, s emeljék az oktatási, művelődési, egészség- ügyi ellátás színvonalát. Ugyanakkor éppen azok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik nem várják meg, hogy összedőljön az iskola, tönkremenjenek annyira az épületek, hogy megfeleljenek a megyei céltámogatás — egyébként igen szigorú — feltételeinek. — Érzi a megyei tanács is ezt az ellentmondást — vélekedik a györgyei helyzetről Török Zoltán, a pénzügyi osztály vezetője —, de sajnos a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy olyan településeket támogassunk, amelyek ki!tiaga?lóan jobb helyzetben vannak az átlagosnál. Működtetési támogatást is csak az a beruházás kaphat, amely cél- támogatással valósult meg. Valóban kibékíthetetlen ellentét ez, de a megoldást csak a gazdasági helyzet javulása hozhatja meg. A nincs nagy úr. De talán annyira mégsem, hogy kedvét szegje a tápiógyörgyeieknek, akik már régóta tudják, miként lehet a nincsből is értéket alkotni. Móza Katalin ! — Fékezz! — kiáltottak a kocsiban ülők. Az autó csikorogva állt meg az áthaladó csoport előtt. Azok valamit magyaráztak, kéz jelekkel mutogattak, s nevetgélve hullámzottak át a túloldalra. A lámpák fényében sehol sem látszott zebra, szabványos átkelőhely. Ám a minden jel szerint spiccft társaság ezzel mit sem törődött. Pedig nem veszélytelen a 2-es sz. főútvonal gödi szakasza. Ezért fakadtak fel az elmúlt évek emlékei az őszi falugyűléseken is, ahol az egyik felszólaló így fogalmazott. — Addig játszunk ezzel a tűzzel, amíg tragédia nem lesz belőle. — Az már volt — hangzott ekkor egy mély hangú közbeszólás. Gyalogosok veszélyben A nagyközségben élők több halálos balesetet emlegetnek, s azon kívül nagyon sok sé- rüléses, súlyos, vagy kevésbé súlyos szerencsétlenséget, amely gyalogosokkal történt. Ám ez nemcsak az ő fegyelmezetlenségük, vagy az előbb említett csoportéhoz hasonló magatartás miatt történt meg. Alapvető oknak az útvonal hatalmasra nőtt forgalma tekinthető. Olyan jelenség ez persze, amely más községekről is elmondható. A megye sok települését úgy osztják ketté a forgalmas főútvonalak, mint egy híd és kompátkelés nélküli, gyors vizű folyó, melyen ki-ki a maga módján és a maga felelősségére tud csak átkelni. A gödieken kívül említhetjük a dunakeszieket is, akik viszont a városon áthaladó út felújítása után kiharcolták a maguk közlekedési lámpáit. Teljesült végre a váciak többségének óhaja is azzal, hogy a Lenin út — a 2-es főút vá- rosj , szakasza — ; a Sebes Imre utca találkozásánál az _ősz ótai lámpák Irányítják a ' forgalmat'.' tíé ahhoz/ hogy ez megtörténjen, tragikus baleset kellett a gyalogos átkelőhelyen. Arról, hogy ez egvszer bekövetkezik, sok felszólalás hangzott el korábban a tanácsüléseken. Felhozhatunk itt példának más útvonalakat is. Megemlíthetjük a kettéosztott Alsóné- medit, vagy Érd forgalmi helyzetét, s hozzátehetjük, hogy egy gyalogos által szabályozott, nyomógombos közlekedési lámpa 690 ezer forintba kerül. Az emberélet, a testi épségünk biztonsága ennél sokkal többe, ami számokkal ki sem fejezhető. Száguldó autósok Göd sajátossága, hogy a népesség nagyobbik fele az útiéi keletre eső területen lakik, míg a Duna és az útvonal között a közintézmények többsége helyezkedik el. Nem lehet csillagos ötössel minősíteni a keresztirányú helyi közlekedést sem, melynek gondjain a Duna Menti Termelőszövetkezet próbál segíteni a Volán váci üzemigazgatóságával kötött szerződés alapján, egy ráfizetéssel közlekedő járattal. A legbiztosabb eszköz azonban még mindig a láb ezen a vidéken, ahol pedig nagyok a távolságok. Idős emberek gyalogolnak, s haladnak át nagy tiggyel-bajjal az úttesten, hogy átjussanak a másik oldalra, a tanácsházára, s a munkába járó fiatal szülők helyett legtöbbször a nagymamák, nagypapák vállalják a veszélyt azért is, hogy ótící- sérjék a Kilián György Általános Iskolába tartó kisuno- káikat a sűrű reggeli forgalom kellős közepén. Közben kénytelenek azt tapasztalni, hogy a gépkocsivezetők nem nagyon csökkentik a sebességet, s gyakran még a lakott területen felső határnak számító 60 kilométert is túlhaladják. Ügy látszik, nem szoktak még hozzá, hogy Göd-felső területéről végre elvitték azt a táblát, amely különben is megengedte itt a 80 kilométeres sebesség elérését. A nagyközségi tanács adatai szerint az utóbbi öt év alatt a települést átszelő 6,2 kilométeres szakaszon hét halálos baleset volt. .Különösen sole veszély leselkedett a gyalogosokra az Autóspihenő vendéglő környékén. Ezt a csomópontot végól is tanácsi költ- séggelj^|ndeztéfc A legveszélyesebb ezen kívül a Béke úti átkelőhely, ahol feltétlenül szükséges lenne egy, a gyalogosok által szabályozott lámpa felszerelése. Fogarasi Antal műszaki csoportvezető szerint ezt az igényt már többször bejelentették, de úgy jártak vele, ahogy a telefonvonalakkal szoktak, ha bővíteni akarják. Azzal az indokkal érkezik meg rendszerint az .elutasítás, hogy a lámpák lassítanák az útvonal forgalmát. Mikes Mária tanácselnök azt kifogáAz évközi hullámvölgyből kilábalva Elkelnek az árammérő készülékek Év közben is több alkalommal, de ilyenkor, az év végéhez közeledve, a tényleges adatok ismeretében egyre pontosabban számba vehető, milyen termelési, értékesítési és gazdálkodási eredményekre számíthat a Ganz Árammérő- gyár. Ezt a gyakorlatot már évek óta folytatjuk és az eddigiek során, így december közepe táján már nagyon jó megközelítéssel meg lehet becsülni a várható teljesítményeket. Kezdjük talán a célkitűzésekkel! Tavaly ilyentájt már körvonalazódtak a gazdasági elképzelések, s mint ismeretes, ez év januárjában a széles körű társadalmi vitát követően a vállalati tanács lezárta és jóváhagyta az idei tervet. Persze a lezárás nem jelentette azt, hogy a piaci feltételek jelentős változása esetén ne maradt volna lehetőség a módosításra. Többet váíhlnak Az első félévben megjelent az exportárualapokat létrehozó és növelő pályázati rendszer, aminek legfontosabb része az volt, hogy egy bizonyos bázishoz viszonyított tőkés exportnövekmény vállalása és teljesítése esetén a vállalat viszonylag jelentős beruházási hitelhez és néhány komoly kedvezményhez juthat. A vállalati tanács egyhangúlag támogatta a csatlakozást. Emiatt módosítani kellett — ha nem is jelentős mértékben — a dollárelszámolású kiviteli tervünket, 5,2 millió dollárról 5,3 millió dollárra. Az értékesítési feltételek, az élő és akkor még várt rendelések jó biztonsággal támasztották alá a változtatást. Időközben két kedvező üzletet sikerült még kötni, a líbiait és a guineait. Az évközi belföldi egyeztetések során kiderült, hogy változott az áramszolgáltató vállalatok fogyasztásmérő iránti igénye, s ezeket a módosításokat is át kellett vezetni a tervekben. Augusztusban az értékesítési irányok szerinti árbevételi terv a következőket tartalmazta. Belföldön 453 millió forint, rubelelszámolású kivitelben 263 millió forint, dollárelszámolású exportban 256 millió forint értékű termékeket kell eladni. Az első félévben tetemes lemaradás halmozódott fel Ennek egyik lényeges oka, hogy elégtelen volt a hazai és az import anyagellátás, valamint hiányzott a tapasztalat a szovjet igényre kifejlesztett, helyszínen programozható távösszegező rendszerek gyártásához. Nehezítette a termelési feladatok ellátását az is, hogy a teljesítménybéres állományban nem sikerült megállítani a létszámcsökkenést. Az első hat hónapban az előbb közölt évi célokhoz képest csak 38,5 százalékos teljesítményt sikerült elérni az elvárható 45—50 százalékkal szemben. Szükségintézkedések A harmadik negyedév értékesítésén sokat, lendített a szeptemberben elkészült és kiszállított 306 garnitúra távösszegző, ami önmagában 61 millió forintos bevételhez segítette a vállalatot. Szeptember végére az értékesítés 637 millió forintra gyarapodott és ez már jobban megközelítette az időarányos tervteljesítést. Az utolsó negyedévre így is igen feszített feladatok maradtak. amelyek megoldására a vállalatvezetés többek között a következő intézkedéseket tette. A szerelés, a próbaterem és a végátvétel területére novemberben az improduktív állományból majdnem ötven dolgozót átcsoportosítottak. A termelés, a szerszám- gépgyártás, a karbantartás és a minőség-ellenőrzés együttesen ötszázezer forint többlettúlórakeretet kapott. A szükségintézkedések eredményeképpen novemberrel bezárólag 762 millió forintos értékesítésig jutott el az árammérőgyár úgy, hogy a távösszegzőket nem sikerült teljes egészében kiszállítani. A legutóbbi egyeztető tárgyalások során a termelési vezető szerint decemberben a raktárra adási ütemterv teljesül Ezek alapján az idei árbevétel nagy valószínűséggel a következő lesz. Belföld: 453 millió forint, rubelelszámolású export 260—262 millió forint, ddlárelszámolású kivitel 245—250 millió forint. A megközelítő gazdaságossági számítások 120—130 millió forintos mérleg szerinti nyereséget mutatnak. Ez az év közben módosított tervek teljesítését jelentheti. A vállalat dolgozóit leginkább érintő bér- és kereseti helyzetről: az eddigi kifizetések és a termelést segítő rendkívüli akciók eredményeképp 1986-ban előreláthatólag 9—9,5 százalékkal emelkednek az átlagbérek és 6,6—7,5 százalékkal lesz magasabb a vállalati átlagkereset, mint tavaly. Nehézkes behozatal Érdemes megemlíteni: a beruházási hitelből megvalósulandó beszerzések korántsem haladhatnak a tervezett ütemben! Lényegesen lassúbb az engedélyezési eljárás az importgépek vásárlásánál, mint amilyen gyorsaságot elvárnak a kivitelben, az arra termelő vállalatoktól. Markó Gábor solja, hogy az Autóspihenőtől délre haladva, nem láthatók az útszegélyt jelző vonalak. Ezeket tehát fel kellene festeni. A Budapesti Közúti Igazgatóságon arról tudnak, hogy az elmúlt három évben 2 halálos baleset történt. Ám nem ez a lényeg, hanem a veszély- forrás — mondja Kővári József megyei műszaki igazgató, s éppen ezért döntöttek is. A gödiek megkapják a közlekedési lámpát. Hogy mikor? Lehet, hogy még 1987-ben, de legkésőbb 1988-ban. Ez attól függ, hogy teszi lehetővé a most készülő költségvetés, amelyben hasonló célra kell fedezetet teremteni Érden, üllőn és Szentendrén. Az érdi 2 darab 1,2 millióba kerülő nyomógombos lámpához különben a helyi tanács is hozzájárul. Az ilyen megállapodások nemcsak náluk, hanem máshol is, például Gödön, gyorsíthatnák a megoldást. Új vonalak tervei Különben épp most zajlik az osztályvezetői értekezlet, ahol ilyen kérdésekről tárgyalnak, s ott az újságírót is szívesen látják. A megye közlekedési térképe előtt szóba kerül az a középtávú terv is, amely szerint egyelőre ugyan nem épül meg a gyorsforgalmi autóút, de az ország legforgalmasabb vonala, a kettes mellé, néhány helyen terelő utat kell építeni. Az, hogy minden a pénztől függ, különösen így az év végén, szinte refrénként tér visz- sza, de annyi az információk szerint biztos: még a hetedik ötéves tervben megkezdik egy a Budapest Váci út—Dunakeszi közötti szakasz építését, amely Dunakeszi és Főt között csatlakozna az M3-as úthoz, s erről az úgynevezett 2000-es számú új vonalon lehetne bejutni Dunakeszire. Az építkezés további üteme lenne a Gödöt kikerülő szakasz úgy, hogy végül a gödöllői útról lehetne bekocsizni Vácra, s a városhoz vezető bejáratot szintén bővítenék. Ez azonban már egy kicsivel távolabbi program, amivel összefüggnek azok az elképzelések is, melyek hosszabb távon egészen Parassapusztáig foglalkoztatják a szakembereket. Egyelőre' azonban a legközelebbi, tehát a Budapest—Dunakeszi szakasz végleges terve sem kiforrott, csak az alapkérdésekről döntöttek. Részleteiben módosulhat, változhat. A lényeg viszont az, hogy az igazgatóság komolyan foglalkozik a 2-es főútvonal veszélyeivel, anyagi lehetőségei birtokában megteszi a lehetséges intézkedéseket, melyek gyorsabb megoldáshoz vezetnének a helyi tanácsok anyagi közreműködésével. Más kérdés: a tanácsok pénztárcája sem olyan vastag, hogy az ilyen elhatározások könnyen, gyorsan megszülethessenek. Éppen ezért még nagyobb szerepet kell kapnia az óvatos közlekedésnek, akár gyalogosról, akár gépkocsivezetőről van szó, s nem árt a közutak még szigorúbb ellenőrzése, a határozott fellépés a sebesség megszállottáival szemben. Kovács T. István ' Szarvasmarha-tenyésztés EmEnáffietés Megkezdődtek az előkészületek a szarvasmarha-tenyésztés legkorszerűbb módszerének, az embrióátültetésnek a bevezetésére a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. Az első megtermékenyítésre márciusban kerül sor, az első embrióáfültetsst április végén hajtják végre. A világszerte terjedő új eljárás révén a tenyésztők előre kiszámíthatóan a legjobb szülőktől átörökített tulajdonságú utódokat nyerhetik. Ez jelentős eredményeket ígér mind a tej-, mind a húshozamú állományban.
