Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ A TIT Pest megyei szervezetének küldöttgyűlése Ot év munkájáról adtak számot Felszólalt a tanácskozáson Nagy Sándorné (Folytatás az 1. oldalról.) Jónás Zoltán először a jelentés készítésének forrósairól szólt, majd összefoglalta a városi szintű közgyűlések legfőbb tapasztalatait. Mint mondotta, a helyi, illetve a városi közgyűléseket október 3. és november 15. között tartották, valamennyit gondos előkészítés, rend és szervezettség jellemezte. A politikai és állami szervezetek magas szinten képviseltették magukat — négy helyen részt vett és felszólalt a városi pártbizottság első titkára is. Bár a szervezetek számos tagja nem vett részt az eseményen, a tanácskozásokat az aktivitás jellemezte. Ami a tartalmi munkát illeti: az elhangzottakban lényegében tükröződött a megyei társulati munka teljes vertikuma. Mindenütt szóba került, hogy az ismeretterjesztés feltételei, lehetőségei az utóbbi években nehezebbek, ám beszéltek a megújulás hogyanjáról is. Mint Jónás Zoltán példákra hivatkozva hangsúlyozta, a TIT úgy tud fennmaradni, ha a felértékelődött szabadidőhöz igazodó, magas színvonalú ismeretterjesztést folytat; széles körben propagálja a legújabb kutatások eredményeit. Nem hagyható számításon kívül a TIT tévé- kenységében, hogy a különböző területeken dolgozók százezrei munkahely-, illetve szakmaváltásra kényszerülnek. Azokban a szórványszakmákban, amelyekben nincs iskolai rendszerű képzés, a szervezet sokat tehet tanfolyamok, átképzések nagyobb számú rendezésével — segítve a szakmaváltósokat. A szóbeli kiegészítést követően Egey Tibor, a Pest Megyei Levéltár igazgatója fölolvasta az ellenőrzőbizottság jelentését, majd Földes István nyugalmazott titkár ismertette a TIT alapszabálymódosításának tervezetével kapcsolatos megyei elnökségi állásfoglalást. Ezután került sor a hozzászólásokra. Tizenöt küldött kapott szót. A felszólalók elismerően nyilatkoztak a beszámolóról, többen véleményezték az alapszabály módosításával kapcsolatos javaslatokat. Beszámoltak a saját területük munkájáról, az eredményekről és gondokról, javaslatokat tettek a tevékenység további javítására. A megyei pártbizottság és a tanács nevében Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Reálisnak és alkotó módon kritikusnak ítélte a beszámolót és a vitát. A megfogalmazott feladatok iránymutatóak, mondotta, s mint hangsúlyozta: érdemes tenni, dolgozni az ismeretterjesztő munka megújításáért. A hallgatóság soraiból. (Erdősi Ágnes felvétele) Az elmúlt öt esztendő valóban nem volt könnyű; a beszámolási ciklusban a TIT is a korábbiaknál nagyobb erőpróbának volt kitéve. Nap mint nap tapasztaljuk, menynyi új, megválaszolandó kérdést vet fel a gazdasági, társadalmi politikai élet, s az is szigorú tény, hogy a létviszonyok alakulása, az emberek életkörülményeinek változásai, a társadalmi gyakorlat ellentmondásai, szűkebb és tá- gabb környezetünk problémái vagy például az elméleti munka ismert fogyatékosságai az ismeretterjesztés mindennapjaiban mennyire éreztetik hatásúkat. Kétségtelen, hogy a korábbinál több a bizonytalanság, a kritikai észrevétel, a befejezetlen polémia, a kérdőjel és nemcsak az emberekben, hanem sokszor az ismeretet hordozó előadókban, propagandistákban is. Ezért vár több tennivaló a jövőben a TIT-szervezetre. Tudatosan kell vállalniuk a tájékoztatással, az önképzéssel, az értelmiségszervező funkció erősítésével, a társadalmi közéleti szerepvállalással, a TIT-en belüli emberi, közösségi viszonyok erősítésével, az utánpótlási bázis növelésével, a társulat korösz- szetételének érdemi javításával kapcsolatos feladatokat. Nagy Sándorné kitért a Központi Bizottság novemberi ülésén elhangzottakra és az ebből következő tennivalókra. Mint hangsúlyozta, a TIT- nek felelősen kell végiggondolnia a jövő feladatait. Mint mondotta, az ismeretterjesztés elsőrendű feladata továbbra is az elméleti munka rangjának erősítése. Nem szabad engedni a tartalomból és a színvonalból. Befejezésül Nagy Sándorné a megyei pártbizottság, a ta- náos és a TIT nevében köszöntötte dr. Maróti Mihályt, a megyei szervezet elnökét, és megköszönte eddigi munkáját. Dr. Maróti Mihály ugyanis korára való tekintettel lemondott elnöki tisztségéről. Nagy Sándorné végül bejelenPedagógiai és közművelődési pályázat Két első díjat adtak ki A Pest Megyei Pedagógiai Intézetben e hét végén került sor a pedagógiai és közművelődési pályázatok eredmény- hirdetésére és díjkiosztására. Meszlinyi Miklós igazgató és Farkas Lajosné igazgatóhelyettes adták át a közel 60 ezer forintot érő pályadíjakat. A megye mintegy 13 ezer pedagógusa közül 47-en küldtek be jeligés pályázatot. Gergely Péter nyugdíjas megyei szakfelügyelő, részletesen értékelte a dolgozatokat Tizenhét pedagógus munkáját díjazták, 22-en könyvjutalmat kaptak. A tanulmányok négy témakörhöz kapcsolódtak; Az iskolai irányítás, felügyelet, Az iskola és a társadalom kapcsolata, A nevelés-oktatás- 'cépzés módszereinek fejlesztése és az Oktatástechnológia, számítástechnika. A legtöbb dolgozat a harmadik témakörben született, ez a pályázatok 57 százaléka. Az első és második témakörben nem adtak ki első díjat. A harmadik témakör első helyezettje Németh Andrásáé, a nagykőrösi 2. sz. óvoda óvónője. Tanulmánya a nagycsoportos gyermekek természetvédelmi ismereteinek megalapozásáról szól. A negyedik témakörben az első díjat Kapuvári Bélának ítélték, aki a Gödöllőtől nyolc kilométerre fekvő Erdőkertesen tanár. Munkájában a számítógép sokoldalú felhasználásának lehetőségét elemzi. Idén, a tavalyihoz képest, a pályaművek száma tízzel csökkent. Közművelődési területeket érintő dolgozat nem született. Az értékelő bizottság elemezte ennek okait és a tanulságokat levonva, a pedagógusok véleményét összegyűjtve, a következő évben módszereiben és tartalmában is új pályázati felhívást ad ki. Kiemelkedő eredményeket értek el a Cegléd, a Nagykőrös és a Vác körzetében tanító pedagógusok, amit a körzeti irányítás hagyományai, kicsiszolt módszerei segítettek. t. L tette, hogy dr. Maróti Mihályt, a TIT IX. országos küldöttértekezletén magas kitüntetésben részesítik. Ezután dr. Tüdős Ferenc akadémikus az országos és a megyei elnökség nevében kitüntetéseket adott át az eredményesen dolgozó TIT- tagoknak. TIT aranykoszorús jelvényt kapott Vogronics Lászlóné, az érdi könyvtár vezetője, Kapronczal Zoltán- né péceli szakfelügyelő, Boros András, a Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatója és dr. Kovács Józsefné, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanára. Az Országos Béketanács emlékplakettjét a ráckevei Aranykalász Tsz kollektívája érdemelte ki. A TIT Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Balogh Lászlóné, a megyei szervezet főmunkatársa. Három kollektíva kapta meg a TIT aranykoszorús emlékplakettjét, négy idős, ma már csak tiszteletbeli TIT-tag díszoklevelet, tizennyolcán a TIT országos elnökségének oklevelét, és négyen jubileumi oklevelet vehettek át. Jónás Zoltán összefoglalója után a küldöttgyűlés megválasztotta az ötvenegy tagú elnökséget, a szakosztályok elnökeit, az ellenőrző bizottságot, és az országos értekezlet megyei küldötteit, A megyei szervezet 13 tagú ügyvezető elnökséget választott. A TIT Pest Megyei Szervezetének elnöke dr. Tóth Albert, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola főigazgatója lett. Titkára továbbra is Jónás Zoltán. Maróti Mihály munkája elismeréseként a szervezet díszelmöke lett. A TIT ifjúsági titkára Tonai Zoltán, a dunaharaszti általános iskola tanára. Körmendi Zsuzsa Számítógépprogramok — rádión Az agglomerációban is A számítógép ma már egyre inkább hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de becslesek szerint több tízezerre tehető a családok tulajdonában levő személyi számítógépek száma. Ml több • polgárjogot nyertek az iskolákban, az oktatásban is. Használatuk hatékonyságát azonban — a videomagnókéhoz hasonlóan, amelyekhez ma még kevés a műsoros kazetta , a programok meglehetősen szegényes kínálata jelentősen — ’ Hogyan lehetne ezen a gondon segíteni ? Erről kaptunk tájékoztatást Megyeri Ernőtől, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának fejlesztő mérnökétől. — Egy gyakorlati példával kezdeném. Ha az ország valamelyik iskolájában kidolgoznak például egy, a zenei oktatást szemléltetően segítő számítógépes programot, az ma még csak ott használható föl, hiszen sokszorosítása költséges és bonyolult, s nem kevésbé a terjesztése. Ezen szeretnénk most segíteni azzal, hogy egy- egy, sokak által jól hasznosítható számítógépes programot a rádió adóhálózatán keresztül bárki számára hozzáférhetővé teszünk. — Hogyan lehetséges ez? — A dolog lényege: a programban rögzített képek, rajzok, hangok változó magasságú hangjelek formájában kerülnek a számítógép magnetofonkazettájára. S mert hangjelekről van szó, azok rádión kisugározhatok, s ezeket bárki egy normál magnetofon kazettájára rögzítheti. Ha az illető ezt a saját berendezéséhez csatlakoztatja, a számítógép képes a hangjeleket újra képpé, rajzzá, hanggá visszaalakítani. — Hol tart a kísérlet? — A számítógépprogramok továbbításának és tömegméretű elterjesztésének ezt a módszerét néhány héttel ezelőtt a Budapesten megrendezett Org- technik ’86 kiállításon mutattuk be, majd október 30-án mintegy két órán át adtunk Sinclair Spectrum programokat a rádió URH-sáv 68.18 MHz frekvenciáján. December 13—14-én Bit-let karácsony címmel a budapesti Műszaki Egyetemről sugároztunk adást reggel 9 órától este 19 óráig a már említett frekvencián. A programterjesztésnek ezt a módiát már számos országban, például Angliában, az NSZK- ban, Hollandiában és Jugoszláviában is alkalmazzák, s remélhetőleg nálunk sem kell sokáig várakozniuk a számítógép-tulajdonosoknak arra, hogy ily módon gvaraníthas- sák programkészletüket. — A kétnapos decemberi adás fogható, illetve kazettára rögzíthető volt az ország egész területén? — Miután egy külön hullámhosszról van szó, egyelőre csak Budapesten és a fővárost övező mintegy 25—30 kilométeres övezetben — így Pest megye bizonyos részein is. csökkenti. — Mikorra várható előrelépés? — Januártól már országos sugárzást tervezünk. És nincs messze az az idő, amikor nem külön hullámhosszon, hanem a jelenlegi három magyar rádióadó valamelyikén — egy, a rádiókészülékhez csatlakozó segédberendezés (interface) beiktatásával (melynek ára mintegy ezer forint körül várható) —, a rádióműsorral egy időben, annak zavarása nélkül is foghatók lesznek ezek a programok. Tervezzük továbbá, hogy a jövőben nem csupán Sinclair Spectrum számítógépprogramokat sugárzunk, hanem más típusú berendezések tulajdonosai számára is továbbítunk programokat. Prukner Zoltán Egyesületet alakítottak Szombaton megalakult ■ Magyar Levéltárosok Egyesülete. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán megtartott ülésen a hetven hazai levéltár több mint hétszáz szakemberének képviseletében mintegy háromszázan vettek részt, hogy megvitassák az egyesület céljait és feladatait rögzítő a’apsza- bályt s megválasszák a vezetőséget. A felszabadulás után, 1962- ben újjászervezett Magyar Könyvtárosok Egyesületében 1981 óta működött a levéltáros szekció. A hazai levéltári intézményhálózat utóbbi évtizedekben bekövetkezett bővülése nyomán azonban egyre jobban megerősödött az igény, hogy a levéltárosok önálló egyesületet hozzanak létre. Az alakuló ülésen megválasztották a Magyar Levéltárosok Egyesülete 13 tagú vezetőségét: az elnök Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója lett. A gyermeknevelés hazai úttörője Brunszvik Teréz küldetése „Minél magasabban született valaki, ani.ál nagyobbak a kötelességei hazájával és embertársaival szemben.’* E sorokat Brunszvik Teréz írta le naplójában, akit úgy ismert a magyar közvélemény, mint a magyar gyermeknevelés úttörőjét. Ö alapította hazánkban az első óvodát, s mű veltségével, emberségével sokat tett az akkori viszonyok megváltoztatásáért, híve volt az 1820-as évek közepén megindult reformmozgalomnak, ebben a légkörben sikerült megnyitnia Budán, a Mikó utcában az első „angyalkertet amelyben szívesen látta a szegényebb gyerekeket is. Már kortársai elismerően írtak róla, a művelt, zenét nagyon szerető és értő egyéniségről, akiben sokan Beethoven halhatatlan kedvesét vélték megtalálni. Magyarrá lett Róla szóló könyv jelent meg a napokban, a Kossuth Kiadó gondozásában, Dániel Anna tollából. Érdemes elolvasni nemcsak azért. mert üde, kedves olvasmány, hanem megismerjük ennek a nagyszerű embernek, szimpa tikus nőnek az életét. Azét, aki nagybirtokos családba született, s rokona volt Mária Teréziának. aki keresztvíz alá tartotta, s aki később is fi gyelemmel kísérte a család életútját. A martonvásári föld- birtokos Brunszvik Antal lányáról van szó. A falu jegyzője. Még a magyar szakos tanároknak készülő egyetemisták, főiskolások is kegyetlenül megkínlódnak Eötvös Józsefnek A falu jegyzője című regényével. Olvasni ugyan elkezdik, de előbb-utóbb fölhagynak a tengernyi lap forgatásával, és kitartás meg kedv híján inkább egy tartalmi kivonatból gyűjtik össze a fontosabb tundivalókat. Ez az Eötvös- mű ugyanis ritka megerőltető olvasmány! Egyrészt bonyodalmas históriája igényel az átalagosnál nagyobb szellemi erőfeszítést, másrészt meg múlt századi nyelvezete riaszt. Hogy, hogy nem, televíziónknak talán a legsikeresebb rendezője, Zsurzs Éva mégis beleszeretett ebbe a vármegyés, jobbágyős, ispá- nos példázatba, és úgy vélte, jó alapanyag rejlik benne egy néki való folytatásos történethez. A forgatókönyv megírására Sükösd Mihályt kérte fel, és a szcenarista vomvás munkát végzett! A négy részre tagolt eseménysort könnyen nyomon követhető glédába állította; az egymásra következő jeleneteket úgy komponálta meg, hogy a külső és a belső színterek jó ritmusban kövessék egymást: az eötvösi stílust pedig nagy Még ma is érdekes, sokakat foglalkoztat, hogy miként válhatott azzá ez az osztrák származású grófnő, amivé lett. Miként küszködött, vergődött csapdákban, amelyekbe a körülmények, a hozzátartozók és kívülállók, a család és a történelem és saját felfokozott érzékenysége, aggályos tépelő- dése szorította? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő, Dániel Anna, aki Brunszvik Teréz naplójára támaszkodva mutatja be a mai olvasónak ezt a magyarrá lett asszonyt, aki egyszerre volt Beethoven és Széchenyi István kortársa, szellemi barátja, aki megérte az 1848-as magyar szabadságharcot, aki hatott unokahúgára, Teleki Blankára, akit szeretett és kiállt érte akkor is, amikor unokahúgát letartóztatták. Szerette a népet Hosszú életet élt, 1861-ben, nyolcvanhat éves korában halt meg. S a nem mindennapi életét maga írja meg a Memoárokban. Brunszvik Teréz sokat utazott. bejárta szinte az egész Európát, megismerkedett neves művészekkel, tudósokkal, például Pestalozzival. a korszak híres pedagógusával, akitől sokat tanult, s az ő hatására döntötte el, hogy életét a gyermeknevelésnek, a társadalom jobbításának szenteli. Szükséges, hogy fokiban megismerjük múltunkat, azt, hogy a főurak között is akadtak, akik a haladás, a fejlődés melé álltak, akik tettek, hogy javuljon a nép élete. Az óvoda létrehozása mellett tervezte egy óvónőképző intézet megalapítását. Ez azonban csak terv maradt; élete utolsó éveiben kezdték csak iskolákban képezni az óvónőket. Az óvodák mellett cselédiskolával is próbálkozott, mert azt tartotta, hogy a gyermek neveléséhez a cseléd is hozzájárul, gyakran ő ügyel rá, fontos tehát, hogy pallérozott legyen. Nemes és példamutató Már említettük, hogy Brunszvik Teréz nemcsak együttérzett Teleki Blankával, hanem kufsteini várfogsága idején meglátogatta, s amikor Teleki Blanka kiszabadult hatévi fogság után. Bécsben várta. A kiegyezést nem érhette meg, de azt igen. hogy Ferenc József 1861-ben össze- hl'vta az országgyűlést, amelytől Brunszvik Teréz a nevelésügy hivatalos felkarolását várta — akkor még hiába. Élete így is nemes és példamutatóan szép volt. A haza, a köz, a nép szolgálata. Ahogyan írta naplójában másokat rábírni a jórr példa és tett által, ez volt életem célja.” Gáli Sándor tisztelettel, de bátor kézzel megnyesegette, és csak egy picit archaizálva adta a szereplők szájába. Mindehhez már csak Zsurzs Éva epikusán hömpölygő, de a legkisebb részlet kidolgozására is ügyelő, a helyszínek megválasztásában, a kellékek összeválogatásában tanítani- valóan igényes dirigálása kellett a nyilván sok milliónyi néző együttes örömére, és a közreműködők általános elégedettségére. Ez utóbbiak ugyanis, miután egytől egyig testre szabott feladatokat kaptak, jobbnál jobb alakításokra sarkallta őket a ritka lehetőség és az egészen magas hőfokra gerjedt ambíció. S ami a legörvendetesebb: Zsurzs Éva régi gárdájának tagjai — tehát Bessenyei Ferenc, Avar István, Konc* Gábor stb., stb. — mellett az olyan egészen más színi vidékekről ismerős fiatalok is remekül ráéreztek a szordínó- san fájdalmas, a pasztellesen festői filmstílusra, mint például az ügyész szerepére kiszemelt Bán János, vagy a csábításra ingerlő, de mégsem elkarikírozottan megjelenített Peti cigánynak szerződtetett Kézdy György. Mindezek az erények talán még arra is elegendőek lesznek, hogy ez egyszer tényleg visszakanyarodnak majd a ké- sziiléktulajdonosok az eredeti alkotáshoz és elkezdik böngészni az alapművet: hadd lám, milyen az kinyomtatva és a saját képzeletben megelevenedve. Ennél nagyobb dicséretre pedig televíziós átirat aligha számíthat. . komisS. Úgynevezett kerek évfordulója ugyan most nincs, de hetvennyolcadik születésnapján mégis bemutatták a Korniss Dezsőről forgatott portréfilmet. Szerencsére még életében ráirányították a kamerákat, így testi valójában is a képernyőre kerülhetett a magyar avantgárd festőművészeinek ez a kiválósága, aki annyi mellőzés és megaláztatás után is kitartott ifjúkori eszményei mellett. Tényleg olyasmit csinált ő a maga piktúrájában, mint Bartók a zenében: a legősibb, a legtisztább motívumokat szűrte ki és vitte vászonra újból a to- vábbéltetés és az átlényegítés kettős csillagzata alatt. Különösen a síkszerű szűrmintákat szabta, szerkesztette újra, lévén ezek szerinte a magyar népművészet legjellegzetesebb jelei. Mast már ország-világ tudhatja, hogy milyen nagy jellem és mekkora nagy művész volt! Akácz László