Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
la A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxx. Évfolyam, 293. szám 1S86. DECEMBER 13., SZOMBAT Tanácsülésen VámositíMán Szép tér vúhárom községben' Nagy érdeklődés kísérte a decemberi tanácsülést Vámos- mikolán. Pásztor lmréné tanácselnök arról adhatott számot, hogy a tanács lényegében elérte az erre az évre kitűzött célokat, megvalósította vállalt feladatait. Járdaépítés Átadták Perőcsényben az idős emberek napközi otthonát, melyben ma már huszonheten élvezik a társadalom gondoskodását, s osztják meg magányukat. Év végéig elkészül az a négy szolgálati lakás, mely 1 millió 200 ezer forint céltámogatással épült: Üj építési telkeket parcelláztak Vámosmikolán az Alkotmány, Perőcsényben a Diófa utcában. A tanács több építkezőnek nyújtott támogatást — hitellel. Vámosmikolán is, Perőcsényben is utcákat újítottak fel. összesen 460 ezer forintot fordítottak erre a célra. Folytatták a járdaépítést is. Feltételek De a sok öröm mellett természetesen akadtak bosszúságok is. A legtöbbet a közvilágítás és az áramszolgáltatás zavarai idézték elő. Ennek okát abban vélik megtalálni, hogy amikor Nagybörzsönyben megépült az új transzformátorállomás, a vezetékeket nem cserélték ki, valószínűleg a kivitelezők sem végezték a leggondosabb munkát. Erre enged következtetni, hogy ma is folyamatosan cserélik a vezetékeket. (Emiatt és a tv-át- játszó gyenge minősége miatt nagyon rossz a televízió vételi lehetősége. Megjavítására ígéret van.) Sok kritika éri az ÉDÁSZ , körzetszerelőségét, mindenekelőtt amiatt, hogy a hibák bejelentése és kijavítása között nagyon hosszú idő telik el. Az viszont mindenki megelégedését kiváltotta, hogy az utóbbi időszakban sokat javult a környék kenyér- és péksütemény-ellátása, s a minőség is. A tanácstagok élesen vetik fel a település köztisztasági helyzetét, annak jövőjét, nevezetesen azt, hogy mi lesz, ha hamarosan betelik a vámos- mikolai szemétlerakó. Űj telepet nem jelöltek ki, ezért a háziszemetet és a hulladékot a márianosztrai lerakóba kell Nemes gesztusként Mintegy 12 ezer néző tapsolt a múlt heti sport- segélygálán a fellépő művészeknek, sportolóknak. A nagyszerű ötlet kamatozott, van már pénz azok számára, kiknek sportpályafutását egy-egy sérülés derékba törte. Ám az ennél kisebb felajánlások is örömet szerezhetnek, bizonyítja ezt a Tungsram Rt. váci üveggyárának nemes gesztusa. Az üveggyári keverőház kollektívája egy, a Velló beruházás során elvégzett munkáért a vezérigazgatótól nagy összegű jutalmat kapott, amit nem saját céljaikra használtak fel, hanem munkahelyük hangosítását akarták megoldani a vásárolt berendezésekkel. Ez azonban különböző akadályok miatt végül is nem sikerült. Így a sztereomagnó a végerősítővel és a keverővei kihasználatlanul állt. Így jött az ötlet — egy. brigádgyűlés alkalmával —, hogy ezt a mintegy 25 ezer forint értékű berendezést felajánlják egy arra rászoruló intézetnek. A brigádtagok művezetőjüket, Bolyóczki Jánost bízták meg . a feladat megoldásával. A kollektíva vezetője rövid idő múlva jelezte, hogy véleménye szerint a legnagyobb szolgálatot akkor tennék, ha ezt a felszerelést a hallássérülteknek ajánlanák fel. — Örömmel fogadtuk az üveggyáriak felajánlását — mondta Szigeti Jánosné, a Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthonának gazdasági igazgatója. — Ezek a berendezések a hallás- és ritmusnevelésben a hangok felerősítésének alapvető feltételei, amivel ingereljük tanulóink hallószerveit, s ezáltal ritmusérzéküket javíthatjuk. Nagyon hálásak vagyunk a keverőház tagjainak, először talán ők sem gondolták, hogy milyen nagy segítséget nyújtanak ezzel az ajándékkal. Ugyanis augusztus végén kezdtük nevelőotthonunk felújítását, s új épületszárnnyal bővítettük a gyerekek kollégiumát. Ebben a szerencsés helyzetben az erősítőkre szánt pénzösszeg egy része felszabadult, s így a hálótermekbe több berendezési tárgyat vásárolhatunk, otthonosabbá tehetjük a kicsik szállását. Köszönjük ezt a szép karácsonyi ajándékot Bolyóczki Jánosnak és munkatársainak, igazán széppé tették számunkra az ünnepeket. 9, Valóban széppé tették. S % talán az a szőnyeg, ame- ^ lyen a gyerekek játszanak majd, vagy az a kis szék, íj amelyen egy kisfiú üldözi gél, nem is lenne ott, ha jí néhányan nem gondoltak ^ volna az ajándékozás örö- $ mére. A Tungsram váci 9y dolgozói hasznos ajándékot % adtak a szeretet ünnepére. 6 Nemes cselekedet volt. Széles Tamás majd elszállítani, aminek kö rülbelül évi 200 ezer forint pluszkiadás lesz a következménye. Annak idején Berne- cebaráti és Kemence hulladékát azzal a feltétellel fogadták be Mikolán, hogy ha itt megtelik a gyűjtő, helyébe Kemencén jelölnek ki másikat. De erről mintha mostanában megfeledkeznének. (De ez már egy másik cikk témá ja, amire hamarosan visszatérünk. A szerk.) Elfogadták Szó esett természetesen a jövő évi tennivalókról is. Nagy fába vágja a fejszét a közös tanács és a társközségek lakossága. Megkezdik a vegyes hasznosítású tornaterem építését, amihez a sóder és a falazóanyag már megvan. Elkezdődik a szennyvíziszap-elhelyező telepítése. Üj benzin töltő állomás épül. Folytatódik az út- és járdaprogram, s az év második negyedében megkezdik a kukás szemétgyűjtést. 1987 feladata lesz a perőcsényi művelődési ház felújítása, Tésán a Kossuth utca burkolása, az egészségügyi hálózat és a házi szociális gondozás továbbfejlesztése. Mindehhez jövőre is számítanak a lakosság társadalmi munkájára, ami ebben az esztendőben kis híján elérte a 4 millió forintot. A hét elején Vámosmikolán, majd Perőcsényben és Tésán is megtartották a falugyűlést, ahol a lakosság képviselői elfogadták a tanács jövő évi programját és segítségükről biztosították a testület vezetőit. Koronái Gábor A tanár úr temetésén Eltemették Bárdos Lajost. A Farkasréti temetőben, búcsúztatásán „A földhez” címmel az elhunyt Kölcsey versére írt művét énekelte a Vox Humana kórus. A közönség szenzáció ékes A vártnál értékesebb leletek Mosuíhatnak a tervek? Mint már hírt adtunk róla, valószínűleg XV. század kori lakóépület-maradványokat találtak az új OTP- székház alapjának kiásása közben. A markológép, ha nem is a leletek helyén, néhány méterrel odébb tovább folytatja munkáját. A régészek kérésére a lehető leg- óvatosabban. Nem kizárt, hogy ugyanabban a mélységben újabb építészeti maradványok bukkannak elő. Kővári Klára, a Vak Bottyán Múzeum megbízott igazgatója, vagy kollégái állandóan figyelik a markoló munkáját. Az időjárás, bár csípős, mégis szerencséseknek mondhatók a múlt búvárai, mert ha netán csapadékosabbra váltana december eleje, bizony eláztatná a készülő rajzokat és alaposan megnehezítené a finom feltáró munkát. Véglegeset mondani a befejezés előtt semmiképpen sem szabad, de az éppeni helyzetről érdemes képet festeni. — Először is néhány tévhitet kell eloszlatnom — mondta Kővári Klára. — Ugyanis izgalmas szóbeszédeket hallottunk vissza. Olyanokat, hogy Visegrád és Vác közötti alagútra vagy a régi várfalra bukkantunk. Ilyesmiről szó sincs. Egy lakóház falmaradványai kerültek elő. A középkorból való régészeti emlékekből nagyon kevés van Vácott, ezért is nagyon fontos ez. A pontosabb kormeghatározáshoz a falak mellett talált cserépmaradványok segítenek. — Ha ennyire fontos és ré- gészetileg értékes a felfedezés, akkor talán valami valóságalapja annak a mendemondának mégis van, , miszerint módosulhat az OTP-székház építésének terve. Mi az igazság? — Valóban szeretnénk elérni, hogy megmaradjon, a nagyközönség számára hozzáférhetően, amit itt találtunk. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatunk a kivitelezővel.. Elképzelésünk szerint a leendő épület alagsorában lenne bemutatva. — A kivitelező ugye a Nóg- nád Megyei Állami Építőipari Vállalat? Mennyire jó partnereik a munkának ebben a kezdeti szakaszában? — Csak a legjobbakat mondhatjuk el. Két ember segít nekünk, miközben zavartalanul haladhat a markológép is. Folyamatosan szállítják el teherautókkal a kitermelt földet. Az ásatás miatt nem lassult az ő munkájuk se. — Valami szenzáció talán mégis van, olyasmi, amire önök se számítoltak? — Itt ez az oválisán rakott, befelé mélyülő és szűkülő építmény, ami a középkori ház falát megtörve készült. Ebből látszik, hogy újabb kori, de azt, hogy milyen célt szolgált és hogy egyáltalán minek nevezhetjük, még nem tudjuk. A napokban várunk Kinőtt már az ifikorból Szerencse is kell a sporthoz Talán nem túlzás, ha kijelentjük, hogy ez a „sportév” a kajak-kenu éve volt. Felnőttversenyzőink Montrealban a világbajnokságon, ifjúsági csapatunk tagjai Kubában, az ifjúsági barátsági versenyen egyaránt hét aranyérmet nyertek. Teljesítményükről csak az elismerés hangján szólhatunk. A nagymarosi kajakos, Pet- rovics Béla két aranyérmével a válogatott egyik legeredményesebb sportolója volt. A Dunakanyar másik egyesülete, a Váci Hajó szintén adott egy versenyzőt a csapatba, a kenus Molnár Gábort. Ö azonban nem tartozott a legszerencsésebbek közé. Hogy miért nem — mindezt mondja el ő maga. — Két számban indultam a barátsági versenyen. A kenu egyesek 1000 méteres döntőjében az előkelő 5. helyezést értem el — emlékszik vissza eltöprengve, majd gyorsan hozzáteszi: — a futamot, s egyben az aranyérmet páros- társam, az FTC-s Zala György nyerte. Az évkönyvekben visszalapozva azonnal feltűnt, hogy ez a „csak” 5. hely az előző évek IBV-eredményeivel ösz- szehasonlítva nagyszerű teljesítménynek számít. De az idén már az érmek is csillogtak, s elhomályosították ennek az eredménynek az értékét. — Beszéljen a párosok versenyéről, hiszen tudtommal ez tartogatta a kellemetlen meglepetést. — Sajnos, igen. Mint említettem, párostársam Zala Gyuri, a Ferencváros kenusa volt. Ö térdelt hátul, kormányozta a hajót, elöl én adtam az iramot. Lendületből nyertük az elő- és a középfutamot. Aztán következett a döntő. Reális esélyünk volt a dobogóra kerülésre, egyedüli vetélytársunk talán csak a másik magyar páros volt. Jól el is kaptuk a rajtot, aztán ... Mintegy 25 métert haladtunk, amikor hangos kiáltást hallottam, s megbillent a hajó. Minden ügyességemet össze kellett szednem, nehogy kiessek belőle. Csak ezután néztem hátra, s láttam Gyurit, amint utánam úszik. Tudtam, hogy elúszott az érem, iszonyatos érzés volt a távolodó mezőny után nézni. A győzelmet végül a Hoffman—Nagy páros nyerte, de mennyivel jobb lett volna, ha az eredményhirdetéskor két magyar egység áll a dobogón. — Most elkeseredett? — Dehogy. Így tanultam meg, hogy nem elég az elvégzett munka, szerencse is kell a sporthoz. Egy rossz mozdulat és vége mindennek. Pedig nagyon megdolgoztam az esetleges sikerért. — Gábor, mit vár a következő idénytől? — Elmúltam 18 éves, kinőttem az ifikorból. Most felnőttversenyzőként nagyon nehéz a helyzetem. Ugyanis a „nagyok” is remekeltek az idén. Most jön a téli alapozás, aztán ___ majd meglátju k. Szeretnék jövőre is az élvonalban maradni. — Hallottam, hogy átigazol... — Talán ... nem tudom. Sajnálatosan törvényszerű az ifikorúak átigazolása a nagyobb egyesületekbe, a jobb lehetőségek, valamint a továbbtanulás miatt. Az is lényeges szempont, hogy ezeknél az egyesületeknél a „nagyokkal” készülhetek, tanulhatok tőlük. így lehetséges, hogy én is Budapestre igazolok át. A sok munka mellé egy kis szerencsét is kívánok, s akkor bizonyára mindnyájan örülhetünk Molnár Gábor sikereinek. Sz. T. két kollégát, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek hasonló, kútszerű leletek feltárásában. —r Nem áll fenn a veszélye, hogy bárhol beszakadhat a talaj? Látom ugyanis, hogy régi, ma már nem használt pinceüregek is előkerültek. — Ezek már újkori építé- sűek, tudunk róluk. Nem veszélytelen itt járkálni, ezért is zártuk le, vettük körül jelzőszalaggal a területet. Sajnos, minden gátlás nélkül keresztüllépik ezt a járókelők és „bátran” a munkagödrök széléig merészkednek, ami bármikor megindulhat a fegyelmezetlen érdeklődők alatt. Az ásatás Széchenyi utcai háttere, a kép alján az a bizonyos építmény, amiről még csak azt tudjuk, hogy van. Ezért is kellett elutasítanunk azt a tanárnőt, ^ki szerette volna elhozni a tanítványait. Még egyszer hangsúlyozom, építési területen vagyunk, ahol, ha nem régészeti feltárás folyna, akkor is veszélyes lenne közlekedni. 2601. Pf. 32: Tilt Eiáz elit! daloltunk November utolsó vasárnapján vitt bennünket a letkési mgtsz autóbusza Kóspallagra. A nyugdíjasok klubja hívta meig a letkési pávakört Az ősz nyirkos, ködös levegője, csupasz fák, dértől csillogó füves árokpartjai voltak kísérőink. Megérkezésünkkor azonban a ránk várakozók sokasága kedves, meleg fogadtatása feloldotta hangulatunkat. Jól fűtött, tdszrta, szépen berendezett művelődési otthonban került sor műsorunkra. A nagyterem megtelt nyugdíjasokkal, de a fiatalabb korosztály is képviseltette magát, s szabad legyen azt is megemlíteni, hogy falujuk plébánosa is eljött nyugdíjasad közé, s velük együtt örült, vigadott. S ez így jó! Az egyórás műsorunkban" a legszebb Ipoly menti népdal- csokrok csendültek fal asz- szomyainfc és lányaink ajkán. A negyedik csokor eléneklése után kis pihenőre volt szükség, ezalatt a közönség fakadt dalra, nótára. Szívet-laiket gyönyörködtető volt látni, hallani, ahogyan a pávakörrel együtt énekelt önfeledten a nyugdíjasok lelkes kis hada. Majd a tizedik népdalcso- kor után vége lett a műsorunknak. Perceken belül a művelődési otthon igazgatónője a nyugdíjasklub asszonyaival terített asztalokat varázsolt a nagyterembe. Az asztalokon bőséges, választékos ízletes enmidnuivaló — még torta is — várta a pávakor tagjait. De velünk együtt asztalhoz ülték vendéglátóink is. Valóságos lakodalmi teríték volt. Kedves, szíves szóval kí- nálgatták az általuk készített finomságokat. Most niár fehér asztal mellett, jó kedvvel, kipirult arccal, örömtől csillogó szemmel egyik dal követte a másikat. Az idősebbek szép szlovák dalokkal fűszerezték magyar népdalainkat, hisz ők még értik, tudják őseik nyelvét. A hagyományőrző pávakö- röknek ilyen feladatuk is van: bemutatni a falujukban összegyűjtött népdalokat, szokásokat más községek embereinek. Örömet, maradandó, kedves órákat szerezni, főképpen a nyugdíjas, még élni, örülni, szórakozni vágyó idősebbek-' nek. Azt hisszük, ez Kóspal- lagon sikerült is mindkét részről. A véget érni ném akaró búcsúzkodáskor kölcsönösen megígértük egymásnak, hc‘gy máskor ás találkozunk. Köszönjük a minden dicséretet megérdemlő szíves vendéglátást Győrök József pávakörvezető Orvosi ügyelet Hétfőtől (15-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Áfra Tamás, kedden dr. Bucsek Tibor, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Ágoston Mária, szombaton és vasárnap dr. Tóth Mária. A körzetben 12-én dr. Mácsik István, 13- án és 14-én dr. Kicsiny Gusztáv. Az ügyeletes gyermekorvos dr. Huszágh Hedvig szombaton és vasárnap. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Dürr László, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) i Itt volt valamikor a történelmi Váe központja. Ma cgy-két méterrel magasabban élünk. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán)
