Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
1986. DECEMBER 10., SZERDA «ST . Jfí.fc I Hl 3 Amerikai piacon Szellemi termékeink A Licencia Külkereskedelmi Vállalat több magyar szellemi termék értékesítéséről tárgyal az Egyesült Államokban. A Trust technolo- giesszel kötött megállapodás alapján magyar és amerikai szakemberek közösen vesznek részt Bóna Gábor magyar feltaláló találmányának ki- fejlesztésében. Bóna Gábor kerékpárokhoz dolgozott ki új hajtóművét, amely a szakemberek szerint forradalmasíthatja a kétkerekű járművek gyártását. A tervek szerint az Egyesült Államokban készítik el a hajtóművet, majd bemutatják azt a legjelentősebb gyártóknak. Már korábban, San Franciscóban bemutatták a fürj- tojásból készült likőrt, a Casanovát, s az ital sikert aratott a fogyasztók körében. A Licencia ugyancsak a Trust technologies céggel kötött szerződést a magyar termék reklámkampányának és értékesítésének megszervezésére. A vállalat több, Magyarországon kidolgozott eljárást mutatott be amerikai üzletembereknek. Közülük a legnagyobb érdeklődés a laskagomba iparszerű termesztési módszerét kísérte. Az Egyesült Államokban ugyanis jelentős a gombafogyasztás, ám a laskagombát főleg a kisgazdaságokban termelik. A magyar eljárás egyesült államokbeli értékesítéséhez mintául szolgál majd a közelmúltban, az NSZK-ban elkészült — különben Európában a legnagyobb — „laska- gombagyár’’, amelyet egy korábbi licencértékesítés nyomán építettek feL A nőtanácsban Állásfoglalás A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége ' Du- schek Lajosné elnökletével kedden ülést tartott a szervezet székházában. Czerván Mártonné, a ruházatlpari dolgozók szakszervezetének főtitkára és Martos Istvánná, a textilipari dolgozók szakszervezetének főtitkára a textil- és textilruházati ipar helyzetéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatta a testület^ tagjait. Az elnökség megvitatta a tájékoztatóban elhangzottakat. A tennivalókra vonatkozó egységes javaslatokat összegezve fogalmazta meg állásfoglalását, amelyet eljuttat a kormányszervekhez. Az ülésen megtárgyalták a MNOT-hoz fordulók ügyintézésével kapcsolatos munka tapasztalatait. Elfogadták a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének és munka- bizottságainak 1987. évi munkatervét. Nem csak Vác gazdagodott Speciális gépeket is javítanak Négy évvel ezelőtt kezdték meg építeni a Vác Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzeménél azt a gép- járműjavító bázist, melyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének. Házilag, új helyen Ám a történet nem itt kezdődött. A tizenhat évvel ezelőtt alapított kisüzem árbevétele a kezdeti 6,5 millió forintról napjainkra 104 millióra emelkedett, A tizenhat4 szoros növekedést csak jelentős gépesítéssel érték el a váciak. A géppark fejlesztésével azonban nem tartott lépést sem az üzemen belüli javítókapacitás, sem a külső szervizhálózat. Árról már nem is beszélve, hogy a különböző márkájú, speciális rendeltetésű kocsik alkatrészellátását országos szinten sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Ezért a városban is, mint más hasonló üzemekben, a köztisztasági gépek jelentős része rendszeresen üzemképtelenül állt. Egy- egy masina felújítása hosz- szadalmas, drága és nem is mindig a legjobb minőségű volt. Az idők során a házilagos javítások bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, ehhez viszont nem volt megfelelő épülete az üzemnek; Vállalnak másoknak is Az áldatlan állapotoknak , csak egy új javítóbázis építése vethet véget — mondták, az üzem vezetői. Az elhatározást tett követte; csaknem egy évtizeden át gyűjtötték a pénzt, hogy felépíthessék azt-a korszerű gépjárműjavító bázist, amely nemcsak a saját eszközeik karbantartására lett alkalmas, hanem a megyei igényeknek is eleget tud majd tenni. A megyei vezetők, a városi tanács és számos egyéb intézmény Is egyetértett az elképzelésekkel, s a lehetőségekhez mérten anyagilag is támogatták az ötletet. — A több mint négyezer négyzeimeter alapterületű új műszaki javítóüzemben a közelmúltban már elkezdődött a munka — mondja Brandt János, a kommunális és költségvetési üzem vezetője. —r A saját gépjárműveink és munkagépek napi karbantartása mellett különböző nagyjavításokra is vállalkozunk. Lehetőség nyílt csaknem 2500 haszonjármű vizsgáztatására megyei központi jelleggel. A későbbiekben tervezzük a telepen a kommunális célgépek bontását, a használt alkatrészek felújítását, forgalmazását. Az Autókerrel történt megállapodás alapján a célgépek egyes típusainak szerVizjavítása is a feladatunk lesz. Sok év után siker A váci üzem kezdeményezését, több éve tartó erőfeszítését siker koronázta és a jelentős műszaki bázissal nem csak a város, hanem Pest megye is gazdagodott S. J. hatását a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásában, fejlesztési lehetőségeiben is. A korábbi esztendőkben, amikor lendületesen fejlődött a mezőgazdaság, nálunk évente 16—18 millió forintot fordítottunk gépvásárlásra, alacsonyabb gépáraknál. Az utóbbi néhány esztendőben mindössze 7—8 millió állt e célra csak rendelkezésre, amikor a szintentartáshoz, figyelemmel a megemelkedett gépárakra, 25—26 millió kellett volna. Sajnos a kedvezőtlen helyzetet súlyosbította, hogy nemcsak a növénytermelés gépesítése, technikai, technológiai fejlesztése esett vissza. Megállt a számunkra oly nagy jelentőséget képviselő állatte- yésztési ágazat fejlesztése is. ermészetesen nemcsak nálunk állt elő ez a helyzet, tudjuk, hogy az utóbbi években szinte egyetlenegy tehenészeti telep sem épült az országban, de leállt a sertés- és a juhágazat fejlesztési lehetősége is. Gazdaságunkban már esztendők óta szorító tényezőként hat egy 500 férőhelyes és egy 300 férőhelyes szakosított tehenészeti telep rekonstrukciója, korszerűsítése. Tulajdonképpen ezek a telepeink a 60-as években épültek, és úgy is mondhatjuk, hogy mire felépültek, már nem nagyon feleltek meg a kor követelményeinek Nehéz ezekre a telepekre fiatal munkaerőt csábítani. Ha a munkakörülmény nem csábítja az embereket, rábeszéléssel nehezen megy. Elmondhatjuk tehát 1986-ban, hogy a fejlesztés területén elmozdulás tapasztalható, számos kedvező intézkedés látott már napvilágot, amelyik 1986- ban életbelépett és számos rendelkezés ismert, amely 1987. I. 1-jén lép hatályba. Mindezeket figyelembe véve, gazdaságunk vezetése átdolgozta a középtávú beruházási tervét, melyben külön kiemelt helyet kapott a növénytermelés, a kertészet gépesítése, korszerűsítése, és külön kiemelt helyet kapott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Már az idén saját erőből és világbanki hitelből tulajdonképpen meg tudtuk duplázni a gépvásárlásainkat, ami ugyan nem éri még el a kívánt szintet, a 25—26 millió forintot, de a 20 milliót megközelíti. A több évre szóló gépberuházási program döntő részben világbanki kölcsönre alapozódik, kisebb részben a termelőszövetkezet saját erejére. A szövetkezet teherbíró képességét is figyelembe véve példaként említeném meg, hogy három év alatt tulajdonképpen lecserélődik a szövetkezet E—512-es és 514-es kombájnparkja Class-dominá- tor típusú, korszerű, nagyobb teljesítményű kombájnokra. Tulajdonképpen a jelenlegi 12 kombájn helyett az új típusból a fele fogja elvégezni a megnövekedett nagyobb területen termelt gabona betakarítását. Ügy gondolom, nem kell magyarázni, hogy mennyi mindent jelent. A zöldségtermelési ágazatunkban is szerkezetváltoztatás indult be 1986-ban. A korábban termelt paradicsom gazdaságossági okokból teljesen kikerült a termesztésből, helyette kísérletként állítottunk be az öntözött telepünkön jól gépesíthető zöldségkultúrákat, petrezselymet, amelynek a zöldjét értékesítjük szárítóüzem részére és exportra, és termesztésre került a póréhagyma hasonló célra. Ügy látjuk, hogy a következő évtől megfelelően gépesítve gazdaságossá tehető, és mindkét növényi kultúra területe növekszik 1987-ben. Kedvezőbb helyzet áll elő 1987-től az állattenyésztés fejlesztésében is. Figyelemmel a gazdaság teherbíró képességére, úgy látjuk, hogy csak a tervidőszak vége felé kerülhet sor a két korszerűtlen szarvasmarhatelep rekonstrukciójára. De mégis könnyítünk a helyzetünkön, kihasználva az új lehetőségeket, bővítjük a korszerű, 800-as tehenészeti telepünket még egy 100 férőhelyes tehénistállóval. Bővítésre kerül a telep borjúnevelője, silótároló-telep, és ami a legfontosabb, megvalósul 1987-ben a telep számító- gépes vezérlése, irányítása. Ebben a rendszerben számítógépeken történik, illetve annak vezérlésével az abrakadagolás, a szaporodásbiológiai nyilvántartás, a tejtermelés nyilvántartása és az állatkönyvelés. Ügy gondolom, ez már a jövő útja, és ha nehezen is, de elindulhat ezen a korszerű úton a mi termelő- szövetkezetünk is, hiszen ez a Országgyűlési bizottságok ülései Fest megyei felszólalások a vitákban Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. 1 A testület a Belkereskedelmi Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium 1987. évi költségvetésének tervezetét vitatta meg, illetve az élelmiszer-kiskereskedelem idei fejlődéséről s az ezt érintő, jövőre tervezett intézkedésekről tárgyalt. Kiegyensúlyozott áruellátás várható Az 1987. évi népgazdasági terv a belső fogyasztás szinten tartását irányozza elő. A Belkereskedelmi Minisztérium írásos tájékoztatója szerint ezzel összhangban kell gondoskodni a jövő évben is a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. A közellátás szempontjából fontos termékeknél elengedhetetlen a kínálat javítása. Az élelmiszeres húskínálatnál a már kialakult színvonal fenntartásával lehet számolni. A termelői kapacitások bővülésének eredményeként néhány területen várhatóan több tartós, féltartós tej, étolaj, csomagolt zsír kerül a boltokba. A központi Intézkedések és a vállalatok jobb munkájának hatására javult az élelmiszer-kiskereskedelem jövedelmezősége. Ez a működési feltételek stabilizálásához, illetve kisebb mértékű javulásához elegendő. A korábbi években keletkezett elmaradás megszüntetéséhez azonban további intézkedések szükségesek. A vitában felszólalók közül Békési Istvánná (Pest megye, 3. vk.) az áfészek gondjairól szólva kifejtette: hiába termelnek több nyereséget a tervezettnél ezek az egységek, a korszerűsítésre, a bérfejlesztésre nem jut több pénz. Javasolta, hogy az alapellátást szolgáló szövetkezetek, vállalatok az érdekeltségi alapjukból kevesebb adót fizessenek, s az így fönnmaradó pénzt fordíthassák üzlethálózatuk fejlesztésére. Polgárdi József (Pest megye, 17. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-gazdaságban a népgazdasági átlagtól elmarad a kere- setszint-emelkedés, s ennek következtében itt fokozódik a létszámhiány, s így egyre több kis boltot kénytelenek bezárni. Utalt arra, hogy még Emlékérem-átadás Jogászok hosszú távú tervei Dr. Antalffy György elnökletével kedden ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség választmánya. Megvitatták és elfogadták a napirendre tűzött előterjesztéseket: a szövetség elnökségének beszámolóját az 1986. évi tevékenységéről, továbbá azt a programot, amely az 1990-ig terjedő időszakra körvonalazza az MJSZ feladatait munkájának továbbfejlesztése érdekében. A tanácskozáson, amelyen felszólalt dr Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, ott volt dr. Markója Imre igazságügyminiszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész is. Az elnökségi beszámolót dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ismertette. A választmányi ülésen kitüntetéseket is áladtak. A szövetség életében hosszú időn át végzett kiemelkedő, munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság elnöke, a Szövetség Heves megyei szervezetének elnöke. Az MJSZ által alapított legmagasabb kitüntetést, a Szalay L ászló- emlékérmet — amellyel minden esztendőben egy jogászt tüntetnek ki — az Idén dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegyetem professzorának, az MJSZ oktatási bizottsága elnökének ítélte oda a szövetség elnöksége. fejlesztés mindenképpen egy hatékonyabb termelést szolgál a jövőt illetően. Elő fogja segíteni az anyagokkal, a takarmányokkal történő ésszerű, takarékosabb gazdálkodást. A szabályozók változása nem kis hatást gyakorol tehát szövetkezetünkben, mely észszerűen kamatoztatva, biztató lehet a jövőre nézve. Egyfajta önbizalmat is adhat a vezetésnek, a tagságnak, hogy a szervezet fejlesztése fokozatos megvalósítása jól fogja szolgálni a dolgozó kollektíva biztonságosabb megélhetését és nem utolsósorban a népgazdaság érdekeit. A szabályozó szövetkezetünkre gyakorolt hatása igen jelentős a szövetkezet és a tagság jövedelmének szabályozását illetően is. Ahhoz, hogy terveinket meg tudjuk valósítani, meg kell hogy tartsuk azt a munkaerőt, amelyik jól képzett és képes a fegyelmezett munkavégzésre is. Szükséges tehát az új keresetszabályozás figyelembevétele mellett mindent elkövetni annak érdekében, hogy mindenki a maga muunkaterületén a legtöbbet nyújtsa, a leghatékonyabban. Ennek érdekében meg kell teremtenünk és át kell formálnunk szövetkezeten belül az érdekeltségi viszonyokat, az érdekeltségi rendszert. Azon túlmenően, hogy mindenkinek a saját munkaterületén ki kell dolgozni az , előírt munkaidőt, érdekelté kell hogy tegyük pl. a traktorvezetőt abban, hogy mennyit és milyen minőségben állít elő a növénytermelés és a kertészet, a gépszerelőt abban, hogy hogyan működik az erőgép, az önjáró gép, a takarmánytermesztőt abban, hogy milyen minőségű takarmányt állít elő az állat- tenyésztés részére és az állat- tenyésztés végtermék-kibocsátó szerepe mutatkozzon meg a takarmánytermesztő jövedelmében. Természetesen a szövetkezet eddig is ágazatonként differenciált a jövedelem elosztásában, úgy gondoljuk azonban, hogy a hatékonyságot csak akkor tudjuk tovább javítani, ha korszerűsítjük a szövetkezeten belüli érdekeltségi rendszert. Természetesen szükséges mindazokhoz az is, hogy a rossz szóhasználattal improduktív munkaerőnek nevezett ügyvitel, számvitel, üzemgazdasági területen dolgozók is a gazdasági események pontosabb, korszerűbb rögzítésével, a döntéselőkészítő javaslatokkal pontosabban járuljanak hozzá az eredményességhez. A szövetkezetünkben eddig felhalmozódott vagyon, emberi tudás mellett is látjuk, hogy sok még a tennivalónk, a hatékonyabb, jobb, eredményesebb gazdálkodás érdekében Szükségünk van erre azért, hogy teljesíteni tudjuk azt. amit tagságunk, pártunk és kormányunk elvár tőlünk a jövőben. FURULYÄS JÄNOS, a vácszentlászlói „Zöldmező” Mg. Termelő- szövetkezet elnök« mindig vannak olyan állampolgárok, akik lakóhelyükön nem jutnak tőkehúshoz, s indítványozta a húsforgalmazás hatósági korlátáinak feloldását. Szigorúbb szabályok a környezetvédelemben A környezet- és természet- védelem, vajamint a település- fejlesztés jövő évi terveit és lehetőségeit, a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait vitatta meg a Parlamentben kedden az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal írásos tájékoztatója kiemeli: * középtávú terv környezetvédelmi feladatainak előkészítése, beruházásainak Indítása megfelelő ütemben halad. Folytatódik az arra érdemes területek védetté nyilvánítása. A környezetszennyezés káros hatásainak megfigyelésére jelenleg Győrött, Pécsett, Miskolcon, Szegeden és Debrecenben épül környezetvédelmi mérőállomás. A hulladék- szennyezés káros hatásainak megelőzése, illetve csökkentése érdekében szigorodik a műszaki és jogi szabályozás A zaj- és rezgésvédelmi követelmények betartásának elősegítésére olyan termékkatalógus összeállítását tervezik, amely a hazai termékek akusztikai és vibrációs jellemzőit tartalmazza. A tanácsok jelentős összeget fordíthatnak környezetvédelmi célokra, köztük a Balaton vízminőségének védelmére és a dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátására. A vitában felszó’alt. Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) képviselő is. A megyei képviselőcsoport tanácskozása Tegnap délután a megyeházán ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport. A tanácskozáson ott volt Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Antalné, a HNF megyei bizottságának elnöke. Az ülést vezető Antal Imre (19. vk.) ismertette a képviselőkkel a december 19—20-ára összehívott Országgyűlés napirendjét: az ülésszakon az 1987. évi költségvetést vitatják majd meg, illetve beszámolót hallgatnak meg hazánk külpolitikájáról. A képviselők hozzászólásaiból kiderült, hogy nem egy szokványos, évről évre megismétlődő napirendnek tartják a jövő évi költségvetés megvitatását és az afölötti szavazást. Ma, amikor a gazdasági kérdések ennyire az előtérben állnak, amikor jelentős deficittel zárjuk az esztendőt, a jövő évi költségvetés megvitatása felelősséggel teljes megfontolást kíván. A túlzott bérkiáramlásról, a szabályozókról, a költségvetési kiadásokról szilva a képviselők a legutóbbi központi bizottsági határozat jelentőségét hangsúlyozták. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti jövedelem jövőre is csak csekély mértékben fog növekedni, e ugyancsak nagyobb lesz adósságállományunk is, még ha ennek növekedését mérsékelni is tudjuk. A költségvetéstervezet a bevételeknek mintegy hatszázalékos emelkedésével számol, nagyon lényeges tehát, hogy a kiadások ennek megfelelően szerény mértékben növekedjenek. A képviselők rámutattak arra, hogy gazdaságunk fellendítéséért nemcsak a Parlamentben, hanem saját munkahelyükön is sokat tehetnek.
